Műsorvezető: Kovács Hédi Páros B hét Hétfő 10:00 – 11:00 óra
Ismétlés: Páros B hét Csütörtök 07:00 – 08:00 óra és Vasárnap 11.00 – 12.00 óra
Egy kép és ami hozzá tartozik.
Egy helyszín, egy személy, egy dátum, egy sztori, amely ebben a műsorban szerepet kap. Mert minden képhez van egy történet!
2025-01-20 10 óra A famacskáktól a Pozsonyi útig – Gyimesi Zita.
Mindössze egy fotó elég ahhoz, hogy a gondolatok elrepítsenek a közeli vagy távoli múltba. Elég ahhoz, hogy újra éljük a régi történetet, a régi személyekkel. Történetmesélős, ilyen ez a műsor.
Megismerni pár nap volt csupán, hiszen a költözésem után rövid idő múlva szinte baráti viszonyba keveredtünk. A lakása az enyémhez közel volt, de ma már a Pozsonyi úthoz köti életének egy szegmense, méghozzá az, amelytől sokat remél. A kép, amely a beszélgetést indítja az, amelyen két indonéz famacskát szorongatok, még régi „műhelye” attraktív darabjait. Már akkor pergő mondatokkal, lelkesen mesélt a terveiről, arról hogyan képzeli majd a Pozsonyi 12-ben a kreatív stúdiót, mi mindent tervez, én meg csak kapkodtam a fejem. Aztán beleszerettem a fülbevalóiba. Az egyiken TIKI szerepel, aki a polinéz mitológiában az első ember szinonimája. Egyedi darab. A műsorban arról mesél, hogy mi mindent szeretne megvalósítani, a különleges légköréről híres környéken lévő lakásában. Elsősorban az ékszerkészítés a fő csapásirány, de még mennyi minden! Hogyan képzeljük? Főként a dél- amerikai kultúra színei, formái és jellemzői az ékszereken, közben szól majd a zene, finom tea gőzölög, a nők beszélgetnek, Zita segítségével a speciális drótok görbülnek, hajlik az ékszer, bekerülnek a színes kövek. És mi minden lesz még? Lakásbutik például. Nem akármilyen! A műsorból minden kiderül. Közben beszélünk a kultikus környékről, ahol annyi híres és neves ember élt. Talán 20 év múlva Gyimesi Zita neve is felkerül azok közé, akiket megemlítenek, ha a Pozsonyi út szóba kerül. Így legyen!
Szerkesztő műsorvezető: Kovacs Hedvig, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
2025-01-06 10 óra Különös művészetek…
Manófalva? Már talán nincs is média, amely meg ne találta volna Budakalász erdei árterében ezt az édes installációt, Manófalvát. Mi sem maradtunk le!
Kánya Tamás az alkotó olyan művész, aki a természetben a természet adta dolgokkal építi meg…de mit is pontosan?
Ahogyan ő mondja, „ A budakalászi ártéri erdőben a madaraknak és mókusoknak a kis városukat. Rengeteg kis ajtóval, ablakkal, hidakkal, létrákkal, erkélyekkel, lépcsőkkel, hintával. Taplógombából, fakéregből és gledícsiából háztetőket készítettem, fűzfavesszőből pedig kerítéseket fontam. A csúcsos tetőket narancseperrel díszitettem. Felhasználtam még vadgesztenyét, kacsa követ, apró kavicsot, kagylót és rengeteg uszadékfát ami most bőven akad.”
Olyan akár egy Hobbit falu. Ha tündér lennék, biztosan itt szeretnék élni magam is! Madarak, mókusok látogatják, és persze a kis Manófalva sok csodálója, aki elsétál ide.
És, ha a természet, akkor a másik téma a homokszobrászat. Nem könnyű erről beszélni, hiszen látni kell. Mégis, aki járt már tengerparton tudja, milyen izgalmas alkotásokat lehet látni homokból. Sőt! Én sem tudtam eddig, hogy itt Magyarországon Tinnye településen homokból készült szobrokat tekinthetünk meg.
Monostori Ferenc három külföldi művésztársával, egy spanyol, egy cseh és egy ukrán művész alkotta meg a homokszobrokat. Több méter magas Kossuth, Petőfi, Széchenyi, sőt még egy komplett lovasszoborcsoport is.
Mi mindenből lehet alkotni, szobrokat készíteni, hihetetlen!
2024-12-23 10 óra Karácsony előtt egy nappal, minden, ami csokoládé, édesség és ami a Floris!
Időutazunk! Egy képzeletbeli filmet forgatunk egy férfiről, akit Floris Frigyesnek hívtak. Vissza hát, a békésnek mondott boldog békeidőkbe!
Tudtad, hogy volt egy másik cukrászda a Vörösmarty téren közel a Gerbeaudhoz? Tudtad, hogy Floris volt a neve és a gyönyörű Haas palota épületben működött, 1931-től egészen a palota II. világháborúban való megsemmisüléséig?
Tudtad, hogy többek között a kor neves belsőépítésze Kaesz Gyula tervei alapján készült a cukrászda belső Bauhaus stílusú tere? No és vajon tudtad, hogy a neves belsőépítésznek volt felesége Lukáts Kató, akinek rajzaival a Zengő ABC, az Ablak Zsiráf, a Gőgös Gúnár Gedeon, és a Dörmögő Dömötör lapjain találkozhattunk gyerekkorunkban? Nem mellesleg ő volt a csomagolásművészet nagymestere.
És vajon tudtad-e, hogy ez a Vörösmarty téri Floris cukrászda egészen az államosításig viselte a tulajdonosának vezetéknevét, a Floris nevet? Ennek a palotának és a cukrászdának a helyén állt sok éven át, az Országos Rendező Iroda székháza. De mert semmi sem örök, lebontották és ma a helyén üveg- és acélhomlokzatú irodaház áll.
De vajon tudod-e hogy Floris cukrászda működött a Margit szigeten is 1928-tól 1933-ig. Talán a nagyszüleink emlékeznének még rá. Hogy hol állt? A Ferences kolostor templomának falaihoz építette József Nádor a nyaralóját, amely később Nádorszálló lett. Ide, a híres Nagyszálló melletti épületbe olyan hírességek jártak, mint Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Szép Ernő és persze hogy itt működött az 1930–40-es években a Floris cukrászda. Az épület sajnos a II. világháborúban rommá vált, ezért elbontották.
Vajon hallottad-e valaha, hogy Floris Frigyes volt az, aki nem hogy forradalmasította, de művészi rangra emelte a csokoládékat, bonbonokat és cukorkákat rejtő dobozok külsejét, belsejét, megjelenését? Saját ötleteivel és ugyanakkor a kor híres művészeit alkalmazva, ezzel munkát adva számukra a nehéz időkben. Dobozainak tervezésére nem kisebb művészt, mint Kozma Lajos építész-grafikust kérte fel. Ez volt az új kezdet a csokoládégyártás, csomagolás, a csokoládékultusz világában. Olyan művészek formálták Floris arculatát, mint Kozma Lajos, Dankó Ödön, Kaesz Gyula, Galambos Margit és Gádor István.
Tudod ki volt a névadó, Floris Frigyes? Hallottál róla valaha? Talán azért sem, mert MI5 ügynök is volt? Hogyan lett egy különös tehetségű csokoládégyárosból londoni üzlettulajdonos, aki Winston Churchill születésnapi tortáit készítette húsz éven át, vagy éppen hogyan lett Mária, az anyakirálynő az egyik „megrendelője”?
Ki volt ez a férfi, aki Erzsébet királynőtől és az anyakirálynőtől megkapta a Royal Warrant, a királyi beszállító címet? Ő volt Floris Frigyes, aki londoni üzleteit már feleségével Korondy Máriával együtt vezette. Felesége ez idő alatt két szakácskönyvet is írt Londonban.
És vajon tudjuk-e, hogy a Floris pékség, mint udvari beszállító Margit hercegnő és Antony Armstrong-Jones 1960-as londoni esküvőjére „Madame Floris” által, egy gyönyörű tortát küldött ajándékba?
Ki volt hát a Friedler Frigyesként született ragyogó üzletember, aki Floris Frigyesként ismert meg a világ… és mi vajon ismerjük?
Erre ad választ a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban, a FLORIS – CSOKOLÁDÉK ÉS TORTÁK BUDAPESTTŐL A LONDONI SOHOIG – cukrásztörténelmi időszaki kiállítás.
A tárlat kurátora Dr. Sári Zsolt a Szentendrei Skanzen általános főigazgató-helyettese, az ICOM Magyarország és az AEOM elnöke volt a Bézs rádió vendége, aki bepillantást enged a műsor során, a titokzatos és színes életúttal bíró Floris Frigyes életének a részleteibe!
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hedvig, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
2024-12-16 10 óra Halló, ott Brisbane és Sipos Ika!
Mindössze egy fotó elég ahhoz, hogy a gondolatok elrepítsenek a közeli vagy távoli múltba. Elég ahhoz, hogy újra éljük a régi történetet, a régi személyekkel. Történetmesélős, ilyen ez a műsor.
Ausztrália, nyár, meleg, és egy Erdélyből származó magyar vendég, aki sok éve a távoli földrészen él.
2018-ban, megismerkedésünk idején a Gödöllői Királyi Kastély felújított barokk színházában a Brisbane-i Magyar Színtársulat tagjaként Tamási Áron „Hullámzó vőlegény” című három felvonásos darabjával járt itthon. Az előadás óriási sikert aratott.
Azóta nagy örömömre a barátomnak mondhatom. Egy fergeteges munkabírású, sokoldalú nő, színes egyéniség, aki amellett, hogy dolgozik, kertet ápol, süt-főz, unokázik, gyönyörűen fest, és színdarabban játszik. Nem elhanyagolható tény, hogy sok egyéb mellett az Ausztráliai Magyar Szövetség elnökeként is szerepel a kint élő magyarság életében.
Vele beszélgettünk az internet adta lehetőséget kihasználva, a családjával való kivándorlásról, a kezdeti évekről, az asszimilálódás nehézségeiről, a mindennapi életről.
…és ahogyan egy róla is szóló könyvben a Végtelen utazás címűben írtam róla, úgy jobban nem is jellemezhetném:
Ika a neve, az Ilona egy változata, különös, általam még sosem hallott név. Tudta, és ma is tudja, hogy a szülőhely, az otthon, a haza fogalma számára mindig Erdély lesz, de a terveinek, a céljainak megvalósítási helye már Ausztrália, egy másik haza, egy másik otthon, ahonnan már nem utazik tovább.
Tudta, hogy ami a gyerekeinek jó, az jó lesz neki is, amit a gyerekeinek meg tud adni, az, vagy annál kevesebb is jó lesz neki, ezért elfogadta, megszerette Ausztráliát. Mindemellett minden kutyája magyar, szinte minden festményén magyar virág látható, minden egyes mondata a legmagyarabb magyart is megszégyenítő gyönyörű ízes beszéd, minden utazásának célállomása Magyarország és Erdély.
Amikor mosolyog, amikor boldog, amikor szomorú, akkor is ott van szemében az erdélyi táj, az erdők zöldje, a virágok színe, az ég kékje, az otthoni ételek illata, a szülői ház, a gyerekkor öröme, de ott van a gyermekei boldogsága, a gyermekei örömteli sorsa, az, amit neki is köszönhetnek.
Ha leszáll az este, ha egyedül marad a szobájában és lefekvéshez készülődik, becsukja a szemét, és arra kéri, a Jóistent repítse vissza álmában Erdélybe.
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hedvig, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
2024-12-02 10 óra Képek, egy család életéből.
Mindössze egy fotó elég ahhoz, hogy a gondolatok elrepítsenek a közeli vagy távoli múltba. Elég ahhoz, hogy újra éljük a régi történetet, a régi személyekkel. Történetmesélős, ilyen ez a műsor.
Hartai Zsuzsa már volt egy alkalommal a műsor vendége, akkor is a család felmenőiről mesélt, hiszen a családjában számos érdekes, ismert ember volt, van. A Dédapa Fábri Henrik a Körúton álló Radisson Blu Béke szálloda, – akkor Britannia néven működött – tulajdonosa volt 1913-ban. Fábri Rezső, azaz Ralph Fabri, festő, grafikus, belsőépítész volt, de rézkarcait is magasra értékelték, több díjat nyert. Az Amerikai Rézkarcolók Szövetségének és az International Institute of Arts and Letters tagja volt. Fábri Károly, azaz Charles Fabri, magyar művészetkritikus, író, indológus, aki különösen érdekes életutat járt be. India érdekelte, szanszkritül tanult Leidenben, Hollandiában. Stein Aurél figyelt fel rá 1931-ben, akkor már Károly 5 hat nyelven beszélt és az ismert tudós elvitte őt az iráni expedíciójára. Ez az előző műsor volt.
Ez alkalommal a család nőtagjai kerültek sorra elsősorban, hiszen saját jogon a nők is a művészetek kedvelői, és gyakorlói voltak. Színes mozgalmas életük során mind vagy ecsetet ragadtak, vagy szőttek-varrtak, és „textilben gondolkodtak”.
A nagymama Fábri Elza rajzai, képei egy régebbi kor emlékeit, élményeit mutatják meg, de kedvenceim a hatvanas, hetvenes években készült budapesti, balatoni, képek… igazi kortörténet mind. Az édesanya Dési Márta mozgalmas élete során a patchwork, a textillel való játék, sőt egy saját népművészeti bolt is szerepelt.
És végül, de nem utolsósorban vendégem Hartai Zsuzsa textilművész a saját munkáiról, a kezdésekről, sőt a családban a művészi vénával rendelkező utódokról is beszél.
Ha egy család képei beszélni kezdenek…
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hedvig, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
2024-11-18 10 óra Képek egy tó életéből.
Mindössze egy fotó elég ahhoz, hogy a gondolatok elrepítsenek a közeli vagy távoli múltba. Elég ahhoz, hogy újra éljük a régi történetet, a régi személyekkel. Történetmesélős, ilyen ez a műsor.
A mai műsornak két vendége lesz. Fura mód az egyik egy tó, konkrétan a Velencei tó, a másik pedig olyan valaki, Vas Péter, aki a tó sorsát nem csak a szívén viseli, de tesz is a tóért.
Velencei tó, nyarak, zsebkendőnyi telkeken kisebb-nagyobb házak, unokák nagyikkal nyaranta, Popstrand Agárdon, selymes víz,… sorolhatnám.
Miről lesz szó? Téma lesz a Velencei tó, annak is egy fertálya, Gárdony-Agárd. A tó vize nem csak selymességéről, de sokkal inkább a tóban lévő víz mennyiségéről is híres, főként az utóbbi években. Szó esik Agárd jellegzetes „állatáról” a fémből készült „ezüst szarvasról”, amelyet minden ott nyaraló gyerek legalább egyszer megmászott, és minden ott nyaraló felnőtt megtapogatott… és persze fotók ezrei készültek a jelenetről. Az ikonikus szobor Huszár Imre szobrász alkotása, amelyet 1966. november 9-én avattak fel jelenlegi helyén a központi parkban.
Szó lesz arról, hogy a tónál bizony pecások is voltak, vannak, és volt egy kis faház jellegű „pecás-betérő” a hetvenes út mellett, amit az előtte a pucér hátsóját mutató női alakról, ide le se merem írni minek neveztek a régiek. És egy másik intézmény a „Szomjas Horgász”, amelyben sok „hatalmas fogásról” esett szó. Ott volt a legrégebbi éttermek között a Csutora, a Nádfedeles, de a szívembe költözött a Gesztenye sor, a Szövetkeztek útja, és a közöttük lévő utcák sora, a nyaralók, közöttük a miénk.
Lesz szó a bringaforgalomról, a régi és az új Velencei tavi „érzésről”, milyen volt anno, és milyen ma.
Nem maradhat ki, hogy miért, mióta, milyen rendszerességgel tűnik el a víz a tóból.
És legfőképpen Vas Péter, a Civilek a Velencei-tóért csoport vezetője mesél arról, hogy a tó környékén nyaralók és ott élők együttesen, egy civil szerveződéssel, hogyan vigyázzák, óvják a tavat, úgy, hogy „vigyázó szemüket” egy pillanatra sem veszik le róla.
A nyugdíjas villamosmérnök, aki közel 60 éve jár pihenni a Velencei-tóhoz, azon civilek egyike, akik a szabad és tiszta helyi partszakaszokért küzdenek.
Irány Gárdony-Agárd, és a Velencei tó!
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hedvig, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
2024-11-04 10 óra Képek, egy család életéből.
Mindössze egy fotó elég ahhoz, hogy a gondolatok elrepítsenek a közeli vagy távoli múltba. Elég ahhoz, hogy újra éljük a régi történetet, a régi személyekkel. Történetmesélős, ilyen ez a műsor.
Itt most valóban képek arzenálja következik, mert egy olyan család történetéről szól a műsor, ahol szinte mindenki a művészet valamely ágában jeleskedik. De hogy honnan indul ez a generációkon átívelő tehetség, erről mesél Hartai Zsuzsa textilművész. Ő lesz, aki be- és megmutatja felmenőinek színes, tartalmas életét, és alkotásaikat. Különleges családtörténetet hozott, amelynek talán folytatása is lesz, hiszen az egy óra kevés volt ahhoz, hogy mindenről, mindenkiről szó essen.
A Dédapa Fábri Henrik a Körúton álló Béke szálloda tulajdonosa volt 1913-ban. Ő építtette át az eredetileg lakóépületként funkcionáló sarokházat, és ő volt, aki Budapest első színvonalas, modern és Európai szintű szállodáját, a Britanniát megvalósította a Nyugati Pályaudvar közelében. Négy gyereke közül három a művészetet választotta.
Fábri Henrik egyik gyermeke volt Hartai Zsuzsa nagymamája, Elza. A Zebegényi művésztelepen alkotott, ott tanult meg linót metszeni. 56 évesen iratkozott be Képzőművészeti Gimnáziumba és el is végezte. Az egész életét, a vele és a körülötte élőkkel történteket rajzban kommentálta. Számtalan kiállítása volt és sok szép kép maradt utána. Néhány képe Vaszary képeihez hasonlatos.
A Dédapa következő gyermeke Fábri Rezső, azaz Ralph Fabri, festő, grafikus, belsőépítész volt. Nem is akármilyen! Keresett arcképfestő, de rézkarcait is magasra értékelték, több díjat nyert. Az Amerikai Rézkarcolók Szövetségének és az International Institute of Arts and Letters tagja volt. Fábri Rezső művészeti hagyatéka a washingtoni Smithsonian Múzeum gyűjteményében található.
A Dédapa másik ismert fia Fábri Károly, azaz Charles Fabri, magyar művészetkritikus, író, indológus, aki különösen érdekes életutat járt be. India érdekelte, szankszritül tanult Leidenben Hollandiában. Stein Aurél figyelt fel rá 1931-ben, akkor már Károly öt, hat nyelven beszélt és az ismert tudós elvitte őt az iráni expedíciójára. Ezt követően Stein felkérésére a British Museum munkatársa lett. 1927-1932-ig az Institut Kern titkára volt Leidenben (Hollandia); e minőségében részt vett az indiai archeológia bibliográfiai évkönyvének szerkesztésében. 1932-1937-ben tagja volt Stein Aurél perzsiai expedíciójának. A perzsiai ásatások után Rabindranáth Tagore meghívására indiai egyetemekre került vendégprofesszorként. Gyűjtötte a helyi táncokat és az indiai állam megbízta őt, hogy a szakrális táncokból színházi előadásokat alkosson.
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hedvig, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
2024-10-21 10 óra A tizenegyes úttól hogyan jutunk el József Attiláig? A műsor választ ad rá.
Mindössze egy fotó elég ahhoz, hogy a gondolatok elrepítsenek a közeli vagy távoli múltba. Elég ahhoz, hogy újra éljük a régi történetet, a régi személyekkel. Történetmesélős, ilyen ez a műsor.
Nagyon régen volt, 1971-ben, amikor apukám és a szomszédai karácsony előtt kigyalogoltak a „birtokra” megnézni, hogy a zsebkendőnyi kis telek és rajta a ház rendben van-e. Aztán a másik szomszéd, a csendes, visszafogott Basch, „az újságíró”, ahogy mindenki emlegette, szintén ugyanígy gondolkodott, kiautózott a telekre. Hazafelé, már sötétedéskor felajánlotta, hogy beviszi a városba a társaságot. Sajnos csak a Lupaszigeti és a tizenegyes útig kereszteződéséig jutottak el.
Basch… igen az a vezetéknév, amely azonos annak a dr. Basch Lórántnak a vezetéknevével, aki a Nyugatosokat támogató Baumgarten alapítványnak volt ügyvédje és egyben kurátora, az alapítvány képviseletében eljáró személy, nem mással, mint Babits Mihállyal együtt.
…és persze Baumgarten Ferenc Ferdinánd, aki családja ellenében, a család részéről való komoly ellenállás miatt, később pert hagyva maga mögött, hatalmas vagyont és örökséget juttatott az anyagiakban szűkölködő tehetséges magyar írók, költők megsegítésére.
És volt egy költő, aki életében soha nem kapta meg a Baumgarten alapítvány díját, csak halála után, ő volt József Attila.
Ilyen, tehát ha a dolgok egy irányba mennek, és a tizenegyes út elvezet József Attiláig. Budakalászról indulva ezt a tizenegyes utat a József Attila út keresztezte, ma csak az útig tartó részét nevezik így, a további, Dunaparti rész már Lupaszigeti út. Nekem még József Attila út ma is.
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hedvig, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
#rádióbézs,#bézsrádió,#kovácshédi,#rómaipart
2024-10-07 10 óra Szerelem a régi fekete-fehér filmen, és egy régi üdülő a mai Rómain.
Mindössze egy fotó elég ahhoz, hogy a gondolatok elrepítsenek a közeli vagy távoli múltba. Elég ahhoz, hogy újra éljük a régi történetet, a régi személyekkel. Történetmesélős, ilyen ez a műsor.
Unalmas vasárnap, kora délután, kicsit szörfölök evés közben a tévé csatornái között. Kilóra vett régi, ütöm-verem, vagy vicces kutyás filmek. És akkor hirtelen feltűnik egy fekete-fehér régi, 1937-ben forgatott film, amiben Bársony Rózsi – régi világ, régi szubrettje – hidrogénszőke hajjal pattog egy, snájdig fickóval, aki történetesen focista. Nyálas kissé de édes, egyre édesebb.
A jelen filmjei pedig? Csapdába csalva, Lángoló vidék, Gyilkos elmék, Az utolsó pszichoanalízis, Mélytengeri szörnyeteg, Országúti ámokfutó, A nagy hullarablás, Vérdíj…és a többi, és a többi.
Akkor inkább Bársony Rózsi, és a rózsaszín szoba!
A műsor második részében a Rómain bóklászunk. Van egy barátnőm, akivel célirányosan mentünk egy épület elé. Ez volt anno a Textilszakszervezet üdülője, ma bringakölcsönző és büfé. Közel 50 év lebeg körülöttünk, ahogyan barátnőm meséli merre volt a bejárat mára már befelazva, hány szoba volt fenn és lenn, és milyen népszerű gyerek volt a suliban, mert árvíz idején csónakkal közlekedett a gátig meg vissza. „Mindössze” 23 évig élt ebben az épületben, amikor a szülei az üdülő gondnokai voltak. Megszólal a hely egyik jelenlegi tulajdonosa is, és elmeséli, milyen a víz és az iszap után most az élet a parton. Battyogunk a néhol még sáros, néhol még rossz szagú parton, és arra várunk, hogy jövő nyáron jöjjön a száraz, vízmentes új szezon.
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hedvig, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
#rádióbézs,#bézsrádió,#régifilmek,#Bársonyrózsi,#kovácshédi,#rómaipart,#budakalászdunapart
2024-09-23 10 óra Mindössze egy fotó elég ahhoz, hogy a gondolatok elrepítsenek a közeli vagy távoli múltba. Elég ahhoz, hogy újra éljük a régi történetet, a régi személyekkel. Történetmesélős, ilyen ez a műsor.
Igaz a csapból is a „víz” folyik, és ez nem kicsit áthallásos, hiszen az árvízről van szó, mégis ennek a történetnek a főszereplője a víz, és a Budakalászi Dunapart. A múlt a jelen, és talán a jövő együtt éli meg, a mostani árvizet is. Amihez természetesen mese is tartozik.
Valamikor réges-régen, amikor Bem apó erre lovagolt seregével…, illetve inkább 1964-ben, a szüleim úgy döntöttek kell egy telek, és hol máshol, mint a ma Dunakalásznak nevezett helyen. Innen indul a történet, és a vége egy szeptemberi keddi nap, amikor még száraz lábbal bóklásztunk a kertek alján, de a víz már kóstolgatta a szomszéd telkeket.
Megszólal a múlt, de megszólal a jelen is, Pártai Lucia és Malárik Attila jóvoltából. Micsoda időutazás! Remélem, hogy nem okozok csalódást, különösen azok számára nem, akik szívesen reppennek vissza az időben!
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hedvig, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
2024-09-09 10 óra Mindannyiunk otthonában van egy doboz, vagy szekrényben megbúvó fényképalbum, vagy a számítógépen egy könyvtár, benne digitális fotók a régmúltból, a közelmúltból, rólunk, a rokonainkról, gyerekeinkről stb. stb.
Ha kézbe vesszük a fotót, ha előkeressük a gépen és a képernyőn felnagyítva megnézzük, beindulnak az emlékek. Mikor, kivel, miért, hol készültek a képek. Egy fotó mindössze elég ahhoz, hogy a gondolatok elrepítsenek a közeli vagy a távoli múltba. Elég ahhoz, hogy újra éljük a régi történetet, a régi személyekkel.
Történetmesélős, ilyen lesz ez a műsor.
Ez itt az első mese, ahol a főszereplő neve Vanda. Csalóka a megnevezés, hiszen egy nőt látunk a képen sárga hosszú ujjú pólóban, 1987-et írunk, és a helyszín a Budakalászi Dunapart. A név azonban a motorháztetőn kissé ütött-kopott Zsigulihoz tartozik. Az ő, és a sárga pólós nő közötti szoros kapcsolatról lesz szó a történetben. Mert Vanda, tisztességes nevén ZS 72-13 családtag volt a teljes, négykerekű valójában.
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hedvig, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.