Sírok kertje – Kovács Hédi

Időpont: hétfő 21:00 – 22:00, ismétlés kedd 22:00 – 23:00 és szombat 20:00 – 21:00 (páratlan hét)

Műsorvezető: Kovács Hédi

Szokatlan vendégségbe megyünk kéthetente. Várnak bennünket. A Fiumei úti Sírkert utolsó lakhelyük, ahol békében élnek a csodált férjek, a megcsalt asszonyok, a hű vagy hűtlen szeretők, a nők, a férfiak, mind. Talán ha leszáll az éj, újra kezdődik a zsibongás. Lehet, átjárnak egymáshoz, ahogy régen, újra indul valami, amit mi nem láthatunk, amit csak a történetükhöz gondolunk. Újra együtt a társaság? Hozzájuk megyünk. Nem kell csengetni, nincsenek ajtók, nincsenek székek, amire leülünk, és nem szolgálnak fel kávét nekünk. Íróink, költőink, művészeink! Itt hagyták nekünk a műveiket, és az élettörténetüket.

2022-11-21 21 óra SÍROK KERTJE – A FIUMEI – „Színészek, színházi emberek” 4. RÉSZ – Somlay Artúr – Medgyaszay Vilma

A mai képzeletbeli sétánk, régen elfeledett színészekhez visz.

Elsőként Somlay Artúrhoz látogatunk, aki összesen 46 filmben játszott, de leginkább talán a „Valahol Európában” című filmben, Simon Péter karmester szerepében nyújtott alakítása miatt ismert.

A Vígszínház színiiskoláját végezte, majd 1900-ban lépett színpadra. Számtalan városban, színházban és számtalan filmben játszott. Fellépett a rádióban és pódiumon is, sőt regény- és drámaírással is próbálkozott. 1948-tól 1950-ig tanított a Színművészeti Főiskolán.

A negyvenes évek végén, a kitelepítések kezdetekor, a művész számos nehéz helyzetbe került színészkollégája mellett állt ki, azonban egy ponton már nem tudott segíteni, és ezt tragédiaként élte meg. Altatóval és itallal vetett véget életének 1951-ben, 68 évesen.

51 esztendőn át volt a színjátszás mestere a Kossuth díjas, Kiváló Művész, a Nemzeti Színház örökös tagja.

A műsor másik főszereplője Medgyaszay Vilma, aki pályafutásának kezdetén, Kacsóh Pongrác János vitézének Iluskája volt több, mint 200 alkalommal, a címszerepet játszó Fedák mellett. Mindez 1904 novemberében történt a Király Színházban.

Innen töretlen volt a pályafutása, több, híres színtársulatnál is fellépett, de leginkább testhezálló műfaja a sanzon volt. Saját, a nevét viselő kabaréja volt, ahol pl. Szirmai Albert, Nádor Mihály és Reinitz Béla által megzenésített Gábor Andor-, Szép Ernő-, Heltai Jenő- és Ady Endre-verseket adott elő, és rengeteg Kodály- és Bartók-művet.

Később főképp a Vígszínházban és a Vidám Színpadon szerepelt, 1955-ben, hetvenévesen pedig nyugdíjba vonult. 1972 áprilisában hunyt el 86 évesen.

Híres szerepének a János vitéznek szerzője Kacsóh Pongrácnak a sírja is ugyanebben a temetőben található, nem is olyan messze a neves színésznő sírjától.

Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.

#rádióbézs,#onlinerádió,#fiumeiutisírkert,#somlayartúr,#dérysári,#medgyaszayvilma,#jánosvitéz,#kacsóhpográc

( A 2022.08.01-i adás ismétlése )

2022-11-07 21 óra SÍROK KERTJE – A FIUMEI – Faludy György

A mai képzeletbeli sétánk Faludy György sírjához visz, a különleges, érzelmeit, érzéseit és politikai nézeteit sosem titkoló költőhöz.

1910-ben született Budapesten és ugyanitt hunyt el 2006-ban. Hosszú, izgalmas és tartalmas életet kapott s sorstól, bár voltak részek, amelyeket inkább kihagyott volna. Leimdörfer György Bernát József néven jött a világra, de George Faludy néven is ismerték.

Életútjának helyszínei Budapest mellett, Bécs, Berlin, Párizs, Graz, London, Marokkó és az USA, és eközben sajnos Kistarcsa, és Recsk is. Villon átköltései tették igazán híressé még 1937-ben.

Börtönverseit (Börtönversek 1950-1953) „fejben írta”, papír és toll híján megjegyezte őket, és később vetette papírra, szabadulása után. 1983-ban jelentek meg először Münchenben.

Pokolbéli víg napjaim (My Happy Days in Hell, 1962) 1987-ben jelentek meg Magyarországon még szamizdat kiadványként.

Szerelmi élete sem volt hétköznapi. Leghosszabb ideig tartó mély kapcsolat egy férfihoz fűzte, míg utolsó házasságát egy 64 évvel, fiatalabb nővel kötötte.

Számtalan verse közül egy, szinte naponta kerül elő a közösségi médiában. „Tanuld meg ezt a versemet” a címe. Ma is, mindig is, aktuális, ahogyan Faludy György is az.

https://konyvtar.dia.hu/…/faludy00464/faludy00464.html

Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás

#rádióbézs,#onlinerádió,#fiumeiútisírkert#faludygyörgy,#pokolbéliszépnapjaim,#villonfordítások,#villon,#ericjohnson

2022-10-24 21 óra SÍROK KERTJE – A FIUMEI – Krúdy Gyula

A mai képzeletbeli sétánk, Krúdy Gyula sírjához visz, a bohém, az életet, a jó ételt, a Krúdy fröccsöt és a nőket igencsak kedvelő „Szindbád”-hoz.

1878-ban született Nyíregyházán és mindössze 54 évet élt, amikor 1933-ban Óbudán meghalt. De a két dátum között! Sűrű és tartalmas életet élt!

„Szindbád – akinek ez az álneve még abból az időből eredt, midőn az algimnázium növendékei az ezeregyéjszaka. tündérmeséit olvasgatták, és maguknak hősöket választottak a rege alakjaiból – megnövekedett, széles vállú, deresedő férfiú lett, midőn egyszer eszébe jutott, hogy elmegy megkeresni ifjúkora emlékeit.

Vonatra ült, éjjel-nappal utazott vasúti kocsiban, végül szánon, melyet három ló vont, mert hiszen nem messzire volt ide az orosz határ. A csengők csörögtek a lovak szerszámján, amint az öles hóval borított országúton, a széles fennsíkon Szindbáddal nyargaltak.

Tam-tam-tam, mondták a csengők, és sehonnan nem felelt visszhang a szavukra.”

SZINDBÁD, A HAJÓS • Első utazása (1911)

Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.

#rádióbézs,#onlinerádió,#fiumeiútisírkert#krúdygyula,#szindbád,#vöröspostakocsi,#óbuda,

2022-10-10 21 óra SÍROK KERTJE – A FIUMEI – Szerb Antal és felesége Bálint Klára

A mai képzeletbeli sétánk, Szerb Antal és felesége Bálint Klára sírjához visz, de eközben szó esik arról, hogy Szerb Antalnak volt egy lánya Judit, akiről szinte hír sincs, és volt egy fia Szerb János, aki nem fizikai, csupán szellemi értelemben volt gyermeke.

Szerb Antal volt az a magyar irodalomtörténész, nemzetközileg is elismert regényíró, a Magyar irodalom története, a Pendragon legenda, valamint az Utas és Holdvilág szerzője, aki mindössze 43 évesen, halt meg Balfon, ahol a legyengült írót egyszerűen agyonverték 1945. január 27-én.

„Szabadnak lenni annyit tesz, mint egyedül lenni: szeretet nélkül, gyűlölet nélkül, félelem nélkül és remények nélkül” (Szerb Antal)

Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi.

2022-09-26 21 óra SÍROK KERTJE – A FIUMEI – Sárközi György és a felesége Márta

A mai képzeletbeli sétánk, a Sárközi házaspár sírjához visz, de eközben lehetetlen nem megemlékezni a világjárt és világlátott Vészi Margitról, Molnár Ferenc első feleségéről, hiszen ő volt Molnár Márta édesanyja.

De lehetetlen nem megemlíteni Horváth Ádámot, illetve Sárközi Mátyást, akik Molnár Ferenc unokái.

Micsoda család ugye? Talán Molnár Ferencről esett a legkevesebb szó, de őt máshol, máskor számtalan helyen megemlítik úgyis!

Tehát a mostani séta során Molnár Mártához és második férjéhez látogatunk el, miközben azért szó esik másokról is. Talán a legtöbb Vészi Margitról, aki különös asszony volt… nem véletlenül választotta őt feleségnek Molnár Ferenc és nem véletlenül kedvelte őt Ady.

Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás

#rádióbézs,#onlinerádió,#fiumeiútisírkert#sárközigyörgy,#molnármárta,#sárközimárta,#molnárferenc,#vészimargit,#sárközimátyás,#horváthádám

2022-09-12 21 óra SÍROK KERTJE – A FIUMEI – Szabó Lőrinc

A mai képzeletbeli sétánk, Szabó Lőrinchez” visz. A költő, aki csak a saját törvényei szerint tudott szeretni.

Ősei református papok és tanítók voltak, Bethlen Gábortól a család nemességet is kapott.(Gáborjáni)
Budapesten gépészmérnöknek, később pedig bölcsésznek tanult, végül újságíróként helyezkedett el.
Szellemi nevelője és atyai jóbarátja Babits volt.
Szerelmi szenvedély, érzékiség, ez költészetének egyik vezérmotívuma.
Korán nősült és nem tudott hű maradni. Sok más kapcsolat mellett a 25 éven át tartó házassága idején tartó szenvedélyes kapcsolata tragikus véget ért.

Verseiből süt a vágy, a vágyakozás, amelyet sosem szégyellt, sőt! Versbe foglalta:

Tavaszba öltöztél, s hogy éjszakáim
érzéketlen és gondolattalan
sötétjét beragyogja, lobogó
hajad uj napként körűlzuhogott
és kebleid hullámzó tüze úgy
átsajogtatta életem halott
országában a dombok és hegyek
dermedt húsát, hogy már személytelen
erővé nőttél: koldús szemeim
szégyenkezve és értelmetlenűl
nézik emberen-túlról rámsütő
nagy szemeid csodatevő hitét.

(Csodatévő szemek)

Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.

#rádióbézs,#onlinerádió,#fiumeiútisírkert#szabólőrinc,#szerelem,#vágyakozás

2022-08-29 21 óra SÍROK KERTJE – A FIUMEI – Egy pesti Klinika tulajdonosa, és akikről a klinika „mesél”

A mai képzeletbeli sétánk, dr. Pajor Sándorhoz és „betegeihez” visz.

Elsőként dr. Pajor Sándor síremlékéhez megyünk, és mert a kor különleges szanatóriuma volt az övé, számos ismert művészhez volt köze, elsősorban a Pajor-féle szanatórium (Vas utca 17.) miatt. Kicsit talán különös lesz ez a séta, de akikről szó lesz, – néhány kivétellel – mind itt pihennek a Fiumein és valami közük is van dr. Pajor Sándorhoz.

Itt pihennek:

Dr. Hültl Dezső építész, műegyetemi tanár, aki tervezte a neves Klinikát.
Hauszmann Alajos, építész, egyetemi tanár, aki Hültl apósa volt.
Gombaszögi Frida, színésznő.
Szabó Lőrinc, költő.
Zala György, szobrászművész.
Nemes Marcell, műgyűjtő, festő.

Akikkel egy picit „csalok”, mert nem ebben a temetőben nyugszanak:

Ungváry László, színész.
Egy hölgy, aki itt kapta vissza egészségét 1924-ben.
Diósy Ödön, (Léda férje).
Marton Erzsébet, színésznő.
Molnár Ferenc, író és első felesége, Vészi Margit.

Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.

#rádióbézs,#onlinerádió,#fiumeiútisírkert#dr.pajorsándor,#pajorklinka,#fiumeiútisírkertművészek

2022-08-15 21 óra SÍROK KERTJE – A FIUMEI – LÉDA

Talán 10 éve is annak, hogy felfedeztem a sírját a Fiumei úti
temetőben nem messze József Attila sírjától.  Egyszerű, minden
dísztől mentes, csupán egy Ady vers részlete a felirat rajta, az is
halványan olvasható már. És a név, LÉDA.

Ő Ady Endre szerelme, aki teljes nevén Diósyné Brüll Adél volt.
Ő az, akihez így írt Ady a szerelmük idején 1905 októberében:
„Én el fogok pusztulni, nem tudok Maga nélkül élni. És nem akarom,
hogy Magának én ne legyek, hogy ennyi érzéssel Maga magamra
hagyjon.”
És ő az, akinek megírta az „Elbocsátó szép üzenet”-et, megjelenítve
ország-világ előtt a „Nyugat”-ban, 1912 májusában.
„…Általam vagy, mert meg én láttalak
S régen nem vagy, mert már régen nem látlak….”

Hogy a két időpont között mi történt? Hogy ki volt Léda valójában?
Hogy mi köze Gödöllőnek Lédához?
Sétáljon velem Léda sírjához és közben elmesélem.

Szerkesztő műsorvezető Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa
Nádudvari Nagy Daniella.

( A 2022.02.14-i adás ismétlése )

#rádióbézs,#onlinerádió,#brülladél,#léda,#adyendre

2022-08-01 21 óra SÍROK KERTJE – A FIUMEI – „Színészek, színházi emberek”  4. RÉSZ – Somlay Artúr – Medgyaszay Vilma

A mai képzeletbeli sétánk, régen elfeledett színészekhez visz.

Elsőként Somlay Artúrhoz látogatunk, aki összesen 46 filmben játszott, de leginkább talán a „Valahol Európában” című filmben, Simon Péter karmester szerepében nyújtott alakítása miatt ismert.

A Vígszínház színiiskoláját végezte, majd 1900-ban lépett színpadra. Számtalan városban, színházban és számtalan filmben játszott. Fellépett a rádióban és pódiumon is, sőt regény- és drámaírással is próbálkozott. 1948-tól 1950-ig tanított a Színművészeti Főiskolán.

A negyvenes évek végén, a kitelepítések kezdetekor, a művész számos nehéz helyzetbe került színészkollégája mellett állt ki, azonban egy ponton már nem tudott segíteni, és ezt tragédiaként élte meg. Altatóval és itallal vetett véget életének 1951-ben, 68 évesen.
51 esztendőn át volt a színjátszás mestere a Kossuth díjas, Kiváló Művész, a Nemzeti Színház örökös tagja.

A műsor másik főszereplője Medgyaszay Vilma, aki pályafutásának kezdetén, Kacsóh Pongrác János vitézének Iluskája volt több, mint 200 alkalommal, a címszerepet játszó Fedák mellett. Mindez 1904 novemberében történt a Király Színházban.

Innen töretlen volt a pályafutása, több, híres színtársulatnál is fellépett, de leginkább testhezálló műfaja a sanzon volt. Saját, a nevét viselő kabaréja volt, ahol pl. Szirmai Albert, Nádor Mihály és Reinitz Béla által megzenésített Gábor Andor-, Szép Ernő-, Heltai Jenő- és Ady Endre-verseket adott elő, és rengeteg Kodály- és Bartók-művet.

Később főképp a Vígszínházban és a Vidám Színpadon szerepelt, 1955-ben, hetvenévesen pedig nyugdíjba vonult. 1972 áprilisában hunyt el 86 évesen.

Híres szerepének a János vitéznek szerzője Kacsóh Pongrácnak a sírja is ugyanebben a temetőben található, nem is olyan messze a neves színésznő sírjától.

Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.

#rádióbézs,#onlinerádió,#fiumeiutisírkert,#somlayartúr,#dérysári,#medgyaszayvilma,#jánosvitéz,#kacsóhpográc

2022-07-18 21 óra SÍROK KERTJE – A FIUMEI – „Színészek, színházi emberek”  3. RÉSZ – Sergio Failoni – Beregi Oszkár

A mai képzeletbeli sétánk – ahogyan néhány ezt követő is – régen elfeledett művészekhez, színészekhez visz.

Sergio Failoni mindössze 58 éves volt, amikor elhunyt Sopronban 1948-ban. Veronában született, volt a Milánói Scala karnagya, a chicagoi Civic Opera és a New York-i Metropolitan karmestere, a Magyar Operaház vezető karnagya és egyben örökös tagja.

Magyar feleségével és Donatella lányával Magyarországon éltek és ő maga is félig-meddig magyarnak számított. Nem csak családi legenda, hogy lányát Maria Callas ringatta, mert a mester a világhírű énekesnő felfedezésében is szerepet játszott. Unokáját már sosem láthatta. Ő, Oszter Alexandra.

Beregi Oszkárnak hosszú élet jutott, 89 évesen hunyt el 1965-ben. Játszott Kassán, Aradon, Pozsonyban, Losoncon, és Budapest szinte valamennyi neves színházában. Egy időben Max Reinhardt színésze is volt. A magyar színháztörténetben elsősorban Madách Imre „Az ember tragédiája” című művének Ádámjaként tartják számon.

1946-ban a gyerekeit követve előbb Argentínába, majd Chilébe költözött, majd a teljes család Los Angelesben telepedett le. A fia, aki 1976-ban hunyt el, apjával azonos néven szintén sikeres színész volt.

Beregi Oszkár hamvait hazahozták Magyarországra. Közös sírban nyugszik lánya második férjével, Békássy István színésszel. A szomszédos sírba temették a lányát és vejét.

Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.

#rádióbézs,#onlinerádió,#failoni,#opera#karmester, #oszter,#beregioszkár,#maxreinhardt

2022-07-04 21 óra SÍROK KERTJE – A FIUMEI – „Színészek, színházi emberek”  2. RÉSZ – Lábass Juci – Rátkai Márton

A mai képzeletbeli sétánk – ahogyan néhány ezt követő is – régen elfeledett színészekhez visz. Az idő olyan gyorsan múlik, és olyan gyorsan jönnek újak, és egyre újabbak, hogy a régi színészek nyoma már alig érzékelhető. Néhol egy utca, egy tér, egy intézmény neve talán, de legtöbbjük nevét elnyeli a múló idő.

Lábass Juci, a kor – és az ezerkilencszázas évek elejéről beszélünk – ismert, sikeres művésznője, akinek élete szinte nyitott könyv volt pl. a Színházi élet c. lap olvasói előtt, így őt valóban egy korabeli celebnek is nevezhetjük. A korabeli leiratokból megtudhatjuk, milyen is volt egy vezető primadonna élete.
Lábass Juci 1932. Augusztus 24.-én, sikerei csúcsán, tragikus hirtelenséggel szívinfarktusban 36 évesen távozott az élők sorából.

Első férje Rátkai Márton, aki az egyik legismertebb magyar színész volt a maga idejében. Fischer Mór Márton néven született 1881. november 18-án és mindössze 69 éves volt, amikor 1951 szeptemberében elhunyt.
Kitűnő tánctudással rendelkezett, akrobatikus mozgásával, valamint fanyar humorú szerepformálásaival ideális táncoskomikus lett, de drámai művek jellemeit is emlékezetesen formálta meg. 1945 után több klasszikus mű komikus és tragikomikus szerepében volt sikere.

Ma róluk, a mindössze 3 éven át tartó házasságban élő, de a kor színházi- és mozgóképvilágában, komoly színészi múltat maguk után hagyó párosról lesz szó.

Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.

#rádióbézs,#onlinerádió,#lábassjuci,#rátkaimárton,#régiszínészek

2022-06-20 21 óra SÍROK KERTJE – A FIUMEI – „Színészek, színházi emberek”  1. RÉSZ –  Berky Lili – Gózon Gyula, Vízvári-Tapolczai család – Gobbi Alajos

A mai képzeletbeli sétánk – ahogyan néhány ezt követő is – régen elfeledett színészekhez visz. Az idő olyan gyorsan múlik, és olyan gyorsan jönnek újak, és egyre újabbak, hogy a régi színészek nyoma már alig érzékelhető. Néhol egy utca, egy tér, egy intézmény neve talán, de legtöbbjük nevét elnyeli a múló idő.

A mai műsorban elsőként egy színészházaspár egyik tagja lesz, akit meglátogatunk a sírkertben, ő Berky Lili, aki fiatal gyermekkorától, haláláig játszott. Gózon Gyula színész feleségéről, akit a mai néző főként a harmincas, negyvenes évekbeli filmekben játszott filmjeiből ismer, kevesen tudják, hogy ő volt az egyik első filmcsillag Magyarországon.

Ha azonban róla szó esik, kihagyhatatlan, hogy a férjét Gózon Gyulát ne említsem, igaz ő a Kozma utcai temetőben nyugszik. Gózon utoljára 1955-ben lépett színpadra Csiky Gergely “Nagymama” című darabjában a címszerepben a felesége Berky Lili, ő maga pedig a Báró szerepében.

Gózon Gyula életrajzírója szerint a két idős színész nem csupán egy pehelykönnyű színpadi történetbe ringatták magukat, hanem visszaálmodták saját ifjúságukat, boldog éveiket is: mindezt csipetnyi gúnnyal, öniróniával és aranyszívű melegséggel. Édesbús őszi verőfény áradt a színpadról.

Itt a temetőben van néhány sír, amelyben egy régi színészdinasztiának a tagjai pihennek. Egy komplett dinasztia tagjai ők. A Vízváriak és Tapolczaiak vannak itt, hiszen egy családról beszélünk. A Különös hangzású Viszkidenszkí nevet cserélték fel Vízvárira. Itt pihen két egymás melletti sírban Vízvári Gyula, a felesége Szigeti Jolán, a lányuk Vízvári Mariska, és Mariska fia Tapolczai Gyula. Mariska első férje Tapolczai Dezső is a Fiumei úti temetőben pihen. Mind színészek voltak. Fel- és lemenők, mind a színészetet választották… a nevük pedig már feledésbe merült.

A műsorban egy Gobbihoz is ellátogatunk, ő a színésznő Gobbi Hilda nagyapja Gobbi Alajos, aki karmester, zenetanár, sőt kormányfőtanácsos is volt.

Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.

#rádióbézs,#onlinerádió,#berkylili,#gózongyula,#vízvárimariska,#gobbialajos

2022-06-06 21 óra SÍROK KERTJE – A FIUMEI – Nagy Lajos

A mai képzeletbeli sétánk egy kevéssé ismert íróhoz Nagy Lajoshoz visz. Nem olyan ismert, mint kortársai, holott „Nyugatos” volt ő is, és József Attila egyik legjobb barátjaként rendszeresen volt a Japán kávéház vendége.

S hogy ki volt ő pontosan?

Baumgartner-díjas (1932, 1935, 1938), Kossuth-díjas, (1948) író, publicista, szerkesztő a Nyugat c. irodalmi folyóirat főmunkatársa, a Bolond Istók c. szatirikus hetilap szerkesztője, az Esti Kurir, a 100%, az Együtt, a Forrás és a Szabad Nép munkatársa.

Itt álljunk is meg egy pillanatra, mert bár egy műsorban már megemlítettem Baumgarten Ferenc Ferdinánd nevét, akinek öröksége révén számtalan magyar író és költő jutott a megélhetéshez és az alkotáshoz szükséges jutalomhoz, segélyhez. Nagy Lajos is három alkalommal kapta meg ezt az irodalmi díjat, így azt gondoltam ebben a műsorban újra megemlítem a nevét.

Az első díj és jutalomkiosztás 1929-ben, az utolsó 1949-ben volt (1945-ben szünetelt). Baumgarten 1927-ben mindössze 46 éves volt, amikor meghalt. Ő is itt a Fiumei úti Sírkertben pihen nem messze Jókai és Blaha sírjától. Síremlékét, Beck Ö. Fülöp pihenő zarándokot ábrázoló alkotását 1929. október 10-én avatták fel.

Nagy Lajos 1883. február 5-én született. 1911-ben jelent meg első kötete “Az asszony, a szeretője, meg a férje” címmel. 1912-től, ha szűkösen is, de csak az írásaiból élt. A háborút gyűlölte, az 1918-as polgári forradalmat, és a Tanácsköztársaságot viszont üdvözölte. 1919 után csalódottságát, keserűségét sötét humorú, szatirikus karcolataiban fogalmazta meg, legjobb példája a Képtelen természetrajz című 1921-es kötete.

1922 és 1929 között a Nyugat főmunkatársa volt, de fura mód, bár kora szerint is ennek a nemzedéknek a tagja, sosem tartozott igazán a nyugatosok közé. 1927-28-ban Együtt címmel haladó szellemű folyóiratot szerkesztett, és más folyóiratokban is publikált.

1954. október 28-án 71 évesen halt meg. A Csillag című folyóirat 1954. decemberi tematikus száma a legnagyobbaknak kijáró tisztelettel búcsúztatta a két világháború közötti magyar próza egyik legmarkánsabb alakját.

1962-ben felállított síremlékén Az egyszerű bronz portrédombormű látható, amely – Vígh Tamás Kossuth-díjas szobrász- és éremművész alkotása – Nagy Lajos írót ábrázolja. Feleségével Szegedi Boris írónővel (1895–1967) nyugszik itt.

Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.

2022-05-23 21 óra SÍROK KERTJE – A FIUMEI – Hunyady Sándor

A mai képzeletbeli sétánk egy sikeres és bohém íróhoz Hunyady Sándorhoz visz. Különös élet, különös, vagy inkább különleges felmenőkkel, és különleges életúttal.

Hunyady Sándor egy ismert kolozsvári, majd budapesti színésznő és a kor drámaírójának volt szerelemgyereke. Nagy és mindent elsöprő szerelemből született, mégis a gyerekkora apa nélkül telt, és csak kiskamasz korában ismerte meg neves apját. Nevét anyjától Hunyady Margittól, írói tehetségét apjától Bródy Sándortól kapta.

Műveltségét otthonról hozta az anyai illetve nagyszülői házból. Apját mindössze 10 éves korában ismerte meg, és onnantól szoros – igaz néha hullámzó – érzelmi kötődés alakult ki apa és fia között.

Bródy, aki nős ember volt, végül felvállalta a gyereket, és nemsokára bemutatta féltestvéreinek is. Felvitte magával Budapestre, így a családja kissé zűrös életébe cseppent a gyerek Hunyady.

Édesanyja korai halálát követően végképp a Bródy családhoz került a 17 éves Hunyady, és ezzel végeszakadt a korábbi klasszikusnak mondott neveltetésének. Írók, művészek, bohém világ. Ez következett.

Hunyady életében a két város Kolozsvár és Budapest mindig nagy jelentőséggel bírt. Egyik a gyerekkort, később hírlapírói pályafutásának kezdetét, a másik apját és a Vígszínházhoz való kötődését jelentette. Hunyady az apja Bródy Sándor, és a bohém, valamint a kiegyensúlyozottabb vidéki élet között „pendlizett”, míg végül, élete végéig a fővárosé maradt a pesti színházi élet kedvenceként.

Az 1930 novemberében bemutatott Feketeszárú cseresznye hozta meg Hunyady Sándor számára az igazi sikert, és tette elismert, ünnepelt drámaíróvá. 1933-ban az USA-ban filmet is forgattak a műből Storm at Daybreak címmel. De film készült a Lovagias ügy (1937), a Bakaruhában (1962), és a Vöröslámpás ház című művéből – utóbbi Egy erkölcsös éjszaka címmel (1978). Számos novellája a világirodalom klasszikusa lehetne. Riportjai és publicisztikái, valamint művészeti kritikái az Est, a Pesti Napló, illetőleg a Magyarország hasábjain jelentek meg.

1942. október 10-én halt meg. Sírjában nincs egyedül. Ott van vele Alexander Brody, üzletember, a reklámipar ismert mogulja, mecénás, aki maga is remekül írt ( 1933-2022), akinek saját kérése volt, hogy halála után örök példaképével, a nagybátyjával alhassa örök álmát a Fiumei úti sírkertben.

Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.

2022-05-09 21 óra SÍROK KERTJE – A FIUMEI – Móricz Zsigmondné – Holics Janka

A mai képzeletbeli sétánk Móricz Zsigmond feleségéhez, Holics Jankához visz. Ahogyan az előző két adásban Babits feleségét Török Sophie-t, Illetve Kosztolányi feleségét Harmos Ilonát látogattuk meg, úgy most egy másik „nyugatos” feleség vár bennünket. Ő, a többiekkel ellentétben nem híres férjével közös sírban pihen, egy kissé távolabb, de közel a férjéhez.

A mostani alkalommal Holics Jankához látogatunk el, akinek a sírkövén más nevek is láthatók, az egyik lányáé, Gyöngyié, és annak férjéé.

Hogy ki volt Holics Janka? Móricz Zsigmond első felesége, aki 20 éven át volt a társa, sokak szerint akár alkotótársa Móricznak, három lányuk és két csecsemőkorában elhunyt fiúk édesanyja. Utóbbi két kisfiú neve Bandi volt, Endre, Móricz barátja, Ady Endre után nevezve el őket.

Holics Janka nem csak feleség volt, de Móricz műveinek igazi múzsája is, 1905 és 1925 között, azaz 20 éven át. Hű, de keserű természetű, ám irodalmi munkásságában legjobb, sőt szinte szerzőtársa volt.

Hogyan ismerte meg Móriczot? Az író 1901-től Kispesten lakott a helyi postamesternél, általuk ismerkedtek meg. Holics Eugénia, vagyis Janka egy felvidéki bányatisztviselő lánya volt, aki a kispesti polgári iskolában tanított. Az esküvőt 1905. január 5-én, Janka születésnapján tartották.

Janka férjének kíméletlen kritikusa, ugyanakkor legfontosabb múzsája is volt. Kettejük életszemléletének különbsége, Janka takarékos, szikár jelleme, férje munkája iránt érzett, egyre erősödő féltékenysége alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy Móricz 1924-ben, Búzakalászcímű drámájának próbái közben beleszeretett a női főszerepet alakító színésznőbe, Simonyi Máriába – amely szerepet egyébként az író saját feleségéről mintázta.

Hosszú, veszekedésekkel és kibékülésekkel tarkított, reménytelen hónapok múltán Holics Janka 1925-ben öngyilkos lett.

Holics Eugénia, Janka, azaz Móricz Zsigmondné 1925-ben halt meg, 42 évesen, míg Móricz 1942. szeptember 5.-én, 63 évesen. Az író 17 évvel élte túl, első feleségét. Sírjaik egymás közelében vannak, de mégsem együtt pihennek.

Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Nádudvari-Nagy Danilla.

2022-04-25 21 óra SÍROK KERTJE – A FIUMEI – KOSZTOLÁNYI DEZSŐNÉ – HARMOS ILONA

A mai képzeletbeli sétánk Kosztolányi Dezső feleségéhez, Harmos Ilonához visz. Ahogyan a múltkor Babits feleségét Török Sophie-t látogattuk meg, úgy most egy másik „nyugatos” feleség vár bennünket. Ő is híres férjével közös sírban pihen, de ő is saját jogon volt alkotó, nem csak írófeleség.

Kosztolányi Dezsőné. Schlesinger Ilonaként született, aztán lett Harmos Ilona, Görög Ilonaként is publikált, de gyerekkorában Ilkának becézték, férje pedig úgy szólította: Manyi, Manyikám!

Színésznő volt. Apja halála után a család anyagi helyzete rosszra fordult, ezért édesanyja varrni taníttatta, de ő inkább beiratkozott a Színiakadémiára. Játszott Beöthy László– a kor neves színiigazgatója és rendezője – színházában, Nagy Endre kabaréjában, vidéki társulatoknál is.

Karinthy Frigyest előbb ismerte, mint a későbbi férjét, Kosztolányit. 1908-ban egy évvel azután hogy hivatalosan is színésznő lett az Erzsébet körúton a New York Kávéházból hirtelen kilépő Karinthy szólította meg :„Kinőtt ujjú, barna színű kiskabátja nyitva lobogott, látni lehetett, hogy piros-fehér csíkos trikóinget visel, nem keményített inget és gallért, mint a felnőttek” – így emlékezett később Ilona – Karinthy Frigyes 21, Ilona 23 éves volt akkor.

Kosztolányival való megismerkedése a „Félreértések vígjátéka”. 1910-ben, – immár 25 éves – a Vígszínház egy bemutatóján találkozott Kosztolányival. Egymás melletti széken ültek, amikor az íróhoz odalépett Kéri Pál újságíró. „Kérem, mutasson be a húgának!” – nézett Ilonára, a köztük lévő hasonlóságra utalva. Kosztolányi és Ilona egymásra mosolyogtak, nekik is feltűnt, hogy külső jegyeik alapján akár testvérek is lehetnének. Az előadás után találkozgattak, és kezdetét vette egy éveken át tartó se veled se nélküled kapcsolat. Kosztolányi nem akart megnősülni, azonban végül 1913-ban a társadalmi konvencióknak eleget téve elvette Ilonát.

Saját szakmájával lassan felhagyott és idejét férje karrierjének egyengetésére szentelte. 1914-ben, még fia születése előtt keresztelkedett ki, valószínűleg Kosztolányi hatására. 1915-ben születik meg fia, Ádám, akit „túlféltettek” szülei, így a túlzott gondoskodás szerepet játszhatott abban, hogy felnőtt korára Kosztolányi Ádámból labilis személyiségű ember vált, akinek világtól való elfordulását csak siettette az 1944-ben anyja és ellene folytatott antiszemita “embervadászat”.

Kosztolányi folyamatosan igényelte felesége jelenlétét, véleményét, nem tudott dolgozni, ha nem volt mellette. Saját Kosztolányi-életrajzának szavai szerint: “Valósággal megesz, bekebelez, mint a vad népek a totemüket, s most én is beléköltöztem, az ő lényének megnövekedett részévé váltam. Én sem tudok már nélküle lenni. […] Már valósággal az ő szemével látok, az ő fülével hallok. Amit látok és hallok, elmondom neki, s ő megírja.” …”Hol kényeztető anyja voltam, hol alázatos gyermeke, hol meg aggódó felesége.”

Sokat fordított is férjével együtt: német, francia, angol prózát, színdarabokat. 1930 körül kezdett publikálni, először riportokat, majd novellákat, melyek többek között a Nyugat, a Szép Szó, a Pesti Napló, a Pesti Hírlap, a Pester Lloyd és a Haladás hasábjain jelentek meg. Írásai férje javaslatára Görög Ilona néven jelentek meg

Legismertebb művei a férjéről és Karinthyról írt életrajzok, és a háború után kiadott Holocaust- naplója, a Tüzes cipőben, (1948 és 2004 ), mely a fiával átélt bujkálásának krónikája. A Burokban születtem c. önéletrajzát Borgos Anna gondozásában 2003-ban adták ki. Ebben önéletírása és novellái mellett író-, illetve írófeleség-portréi is olvashatók. Ragyogóan megírt találóan kíméletlen portrék. Az írófeleségekről szóló karcolatok a legkíméletlenebbek.

Kosztolányi 1933-tól súlyos beteg, és betegsége idején, 1935 nyarán beleszeretett a Visegrádi újságíró-üdülőben egy férjes asszonyba Radákovich Máriába, Kosztolányiné vitriolos levelet írt a nőnek, hogy hagyja a férjét békén. A kapcsolatnak is véget vetett Kosztolányi sajnos nagyon fiatalon 1936-ban bekövetkezett halála, 51 éves volt mindössze.

Ilona a háború után rendszertelenül publikált, rádiószerepléseket vállalt, és a fiáról is gondoskodnia kellett. 31 évvel élte túl a férjét, 1967-ben, nyolcvankét éves korában halt meg. Kosztolányi Ádám 1980-ban hunyt el, egy nappal hatvanötödik születésnapja előtt.

Kosztolányi – Ősze András szobrászművész alkotta – síremléke, születésének századik évfordulója után került a költő sírjára. 1986 november 3-án. A síremlék jelentése: “A szegény kisgyermek” tűnődik a síron miközben fölé hajol a beton hiányai által megjelenített angyal ábrázolta eltemetett gyermekkora.

“Én nem tudom, mi történt vélem akkor,
de úgy rémlett, egy szárny suhant felettem,
s felém hajolt az, amit eltemettem
rég, a gyerekkor.”

(Hajnali részegség)

A fedőkövön az eltemetettek nevei mellett olvashatunk egy sort az Ének a semmiről című verséből: “bírjuk mi is, ha ők kibírják.”

Kosztolányi halálának dátuma: 1936. november 3. (51 évesen)
Kosztolányiné halálának dátuma : 1967. december 5. (82 évesen)
Kosztolányi Ádám halálának dátuma: 1980 április 17 ( 64 évesen)

Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.

2022-04-11 21 óra SÍROK KERTJE – A FIUMEI – BABITS MIHÁLYNÉ TANNER ILONA ( TÖRÖK SOPHIE )

A mai sétánk a Fiumei úti sírkertben rendhagyó lesz. Olyan két asszonyt látogatunk meg ma és egy másik alkalommal, akik híres férjeik mellett pihennek. Egész életüket férjeiknek szentelték, szinte értük éltek, eközben maguk is irodalmi babérokra pályáztak. Alkottak is maradandót, bár a saját koruk, és az utókor is másképpen ítéli meg őket. Két asszony, két nem túl könnyű sors, és két, a férjeikkel közös síremlék, egymástól nem túl távol.

Babits Mihály feleségéhez látogatunk most először, aki Tanner Ilona néven született, de férje Török Sophie-nak nevezte el, hogy irodalmi munkásságát ezen a néven jegyezze.

Igen, talán különösen hangzik, de ma nem a Nyugat vezető személyiségéhez, hanem a feleségéhez látogatunk el. A történetét ismerve tartozunk neki annyival, hogy nem csak, mint költőfeleségről, hanem mint Baumgarten díjas, a Nyugat és más lapok hasábjain verseivel megjelenő, önálló jogon publikáló költőnőről is megemlékezzünk.

Tanner Ilona – aki a Török Sophie írói nevet Babitstól kapta – egész életében azt akarta elkerülni, hogy úgy beszéljenek róla, ő csak „Babits felesége”… igaz, hogy Tanner Ilonaként a férjét szolgálta egy életen át, de írni, és írásaiban a sikert learatni, Török Shopiként akarta.

S milyen az élet, temetésén, 1955 telén, nem Török Sophie-tól – Tanner Ilonától – búcsúztak, hanem rajta keresztül Babitstól, hiába hogy ő már 1941-ben meghalt. Lányi Sarolta pl. ezt mondta: „Búcsúzunk tőled, Babits Mihály özvegye! Nagy költő élettársa voltál, magad is egy az igaziakból. Büszkén viselted Babits Mihály feleségének rangját, szerényen a magad tehetségét.”

Élete tragédiájának élte meg, hogy bár férje oldalán bekerült az irodalmi élet sűrűjébe mégis pont a házassága volt korlátja annak, hogy igazán elismert művésszé váljon.

Senki sem tekintett rá önálló művészként. A Babitstól kapott név – Török Sophie – szinte már előre kijelölte az utat számára. Az eredeti Török Sophie nem alkotó, csupán költőfeleség volt.

Sem az akkori közvélemény, de még ő maga sem volt meggyőződve arról, hogy valóban jól írt. Művei – akárcsak ő maga – érzelmileg túlfűtöttek, voltak és szinte mindig a saját belső vívódásairól, saját magáról szóltak.

Hogy az életét mennyire érezte sikeresnek és boldognak, az kiderül a műsorból. És hogy végre békére leljen, férjével közös síremlékén – amely Ferenczy Béni alkotása, – hatalmas betűkkel ez a név áll Babitsé mellett: Török Sophie. Elégtételt kapott hát végül.

Szerkesztő műsorvezető Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa Nádudvari-Nagy Daniella.

2022-03-28 21 óra SÍROK KERTJE – A FIUMEI – JÓZSEF ATTILA

József Attila sora, élete, halála, szinte mindenki számára ismert. Az, hogy a végső nyughelyét is csak negyedszer „találta meg”, talán kevésbé az.

A műsorban – ahogyan más alkalmakkor is – a látogatás során bármily furán hangzik is, szinte él, akihez megyünk, hiszen ha valaki, hát József Attila igazán érzelmekkel, érzésekkel fűtve élte azt a rövid kis életét, amit az élettől kapott, illetve amelyet saját magának adott.

Így lesz szó a leghosszabb időn át tartó kapcsolatáról, – amely ugyan nem a nagy szerelem volt, de a legtartósabb kapcsolata -, Szántó Juditról, aki szintén itt a Fiumein pihen.

Szó lesz az utolsó szerelemről, dr. Kozmutza Flóráról, akinek a szívét ugyan más rabolta el, de hitt abban, ha József Attila mellett marad, megmentheti őt.

Szó esik arról a Szegedi egyetem fura uráról, akinek Horger Antal a neve, hiszen az ő sírja is itt a Fiumein, nem messze a költőétől található.

Szó esik a családról, József Jolánról és Etelkáról, akik mindvégig a költő útját kísérték, és ma vele együtt alusszák örök álmukat itt a Fiumei úti sírkertben.

Szerkesztő műsorvezető Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa Nádudvari-Nagy Daniella.

2022-03-14 21 óra SÍROK KERTJE – A FIUMEI – JÁSZAI MARI ÉS BLAHA LUJZA

Színésznők. Jászai Mari és Blaha Lujza. Ugyanabban az évben születtek, – 1850 – és ugyanabban az évben haltak meg – 1926 – így mind a ketten 76 évet kaptak a sorstól e földön. Mindketten hat elemit végeztek mindössze, mégis tehetségükkel, csodás pályát futottak be.

Mindkettejük nevét egy tér viseli Budapesten.

Mindkettejük síemléke különleges, bár Jászaié kevésbé feltűnő.

Jászai Mari még életében megépíttette a síremlékét, méghozzá úgy, hogy a sírgödröt kirakatta a lebontott régi Nemzeti Színház köveivel, (az első a mai Astoria közelében álló első Nemzetitől van szó) s a sírkőre, amit ugyancsak a régi Nemzeti egyik hatalmas oszloprészéből faragtatott, vésette rá saját sírfeliratát.

Ő volt, a Nemzeti Színház nagyasszonya, az egyik legnagyobb magyar tragika, őstehetség volt. Nehéz gyerekkora volt, és mint színésznő 16 évesen aratta első sikereit.

Blaha Lujza sírja, olyan frekventált helyen áll, a főút köröndnél való végében Jókaitól balra és Adyval szemben. Ez a síremlék Blaha halála után 3 évvel 1929-ben készült el. S, hogy miért pont Jókai mellett?

Ez az ő, Blaháné kívánsága volt.

„És ha – amint érzem – az én jó közönségem haló poromban sem fog sajnálni tőlem egy virágszálat, itt adom tudtára, hogy hova vigye: koszorús költőnk, Jókai Mór sírjának szomszédságába, ahová magam kívánkoztam…” – idézi naplójának utolsó sorait az Erdélyi Napló.

Ő volt a nemzet csalogánya. A rajongók Blaha Lujzáról azt mondták: „őt mindenki szereti, és ő mindenkit szeret”, elragadó kedvességének és lenyűgöző tehetségének köszönhetően.

Szerkesztő műsorvezető Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa Nádudvari-Nagy Daniella.

2022-02-28 21 óra SÍROK KERTJE – A FIUMEI – Színésznők – JÓKAI  MÓRNÉ, LABORFALVI RÓZA

Színésznők… egy korszak meghatározó művészei. Olyan koré, amelyet már alig ismerünk, és mégis. Lehetetlen elfelejteni őket.

A sorban az első Jókai Mór első felesége, Laborfalvi Róza lesz. S, hogy ki volt ő?

Színésznő, akiben Döbrentei Gábor látta meg a tehetséget már 16 éves korában.

Korának tragikája volt, a Nemzeti Színház vezető művésze 32 éven át. Kiemelkedő drámai színésznőként beírta magát a magyar színház történetébe.

1848 március 15-én egymásba szerettek ő és Jókai Mór, majd augusztusban feleségül ment a kor legismertebb és az írásban legtermékenyebb magyar írójához.

Laborfalvi különös életében nem csak neki, de lányának is házasságon kívül született gyermeke, akit szintén Rózának neveztek el. Így történhetett, hogy később Jókainak három Rózája is volt. A felesége, annak leánya és a felesége unokája. Utóbbit Jókai örökbe fogadta, és amíg Feszty Árpádné nem lett, Jókai Rózaként élt.

Itt a Fiumei úton Jókai monumentális síremlékétől távolabb, a művész parcellában kapott helyet Laborfalvi Róza. Mellette unokája Róza és annak lánya Feszty Masa nyugszik.

Ma hozzájuk látogatunk el, tartson velem, és szó esik Laborfalvi Róza és családja különös történetéről.

2022-02-14 21 óra SÍROK KERTJE – A FIUMEI – LÉDA

Talán 10 éve is annak, hogy felfedeztem a sírját a Fiumei úti temetőben nem messze József Attila sírjától. Egyszerű, minden dísztől mentes, csupán egy Ady vers részlete a felirat rajta, az is halványan olvasható már. És a név, LÉDA.

Ő Ady Endre szerelme, aki teljes nevén Diósyné Brüll Adél volt.

Ő az, akihez így írt Ady a szerelmük idején 1905 októberében:

„Én el fogok pusztulni, nem tudok Maga nélkül élni. És nem akarom, hogy Magának én ne legyek, hogy ennyi érzéssel Maga magamra hagyjon.”

És ő az, akinek megírta az „Elbocsátó szép üzenet”-et, megjelenítve ország-világ előtt a „Nyugat”-ban, 1912 májusában.

„…Általam vagy, mert meg én láttalak
S régen nem vagy, mert mát régen nem látlak….”

Hogy a két időpont között mi történt? Hogy ki volt Léda valójában? Hogy mi köze Gödöllőnek Lédához?

Sétáljon velem Léda sírjához és közben elmesélem.

Szerkesztő műsorvezető Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa Nádudvari Nagy Daniella.

2022-01-31 21 óra És most merre? A főútról letérve, a sírok között, már majdnem elérve a neves 34-es parcellában Móriczot és Babitsot, ott egy gyönyörű nőalak a magasban. Muszáj volt megtudnom kié a sír.

Aztán felrémlettek a szüleimmel együtt nézett régi fekete-fehér filmek, mert a név: Gombaszögi.

Ebben a sírban Frida nyugszik a férjével Miklós Andorral, de a temető távolabbi pontján ott vannak a testvérei Margit és Ella. Utóbbi az, akit többször is láthattunk régi magyar filmekben. Meseautó? Ugye emlékszünk rá.

Előbb tehát a GOMBASZÖGI “lányok” lesznek a képzeletbeli séta, és látogatás célállomásai.

A Gombaszögi lányokat Grűnnek anyakönyvezték anno, és állítólg hatan voltak, de két lányról Arankáról és Sáráról szinte semmit nem tudni.

Sokkal inkább lehet a másik négyről, hisz mind remek színésznő lett.

Születési sorrendben:

Margit, akinek remek házassága révén lehetett a másik háromból is színésznő, mert támogatni tudta színitanulmányaikat, és akinek a Gombaszögi nevet is köszönhetik. 44 évesen hunyt el, nagyon fiatalon, 1925-ben. Övé volt az első sír közülük, itt a Fiumein. Ide került később Ella testvére is.

Frida, aki szintén színésznő volt bár csak némafilmekben szerepelt, de színpadi szerepeiben remekelt. Házasságai, férfiügyei miatt is nevezetes, hiszen Puccinivel csalta a kor neves színészét, a férjét Rajnai Gábort. Később utolsó férje médiabirodalmát is megörökölte és talán ő volt az, aki a leginkább alkalmazkodni tudott az élet adta helyzetekhez. A legizgalmasabb élet neki jutott. 70 évesen halt meg 1961-ben. Csodás síremlékük van, itt a Fiumei Úti Sírkert-ben.

Ella, szintén remek színésznő volt, őt számtalan régi, a II. VH. háború előtt készült filmben láthatjuk ma is. Imádott kártyázni, rendszeresen verte a blattot Karinthyval is. Kissé meggömbölyödött így aztán komika szerepkörben lett ismert. 1951-ben 57 évesen hunyt el. Margittal közös a sírja.

Irén, mi más, mint színésznő lett, jó színésznő, aki férjhez ment a kor legismertebb kozmetikus bőrgyógyászhoz dr. László Ernőhöz és nem a színészet hanem a férje révén lett belőle hollywoodi asszony, sőt lett Greta Garbo szerelme. Nem tévedés, ő, és nem a férje, aki Garbo szívét meghódította. 1967-ben hunyt el New Yorkban. 70 évesen.

Gombaszögi Frida és férje síremléke mellett egy másik neves nő, a divat magyar fejedelemasszonyának és férjének nem könnyen beazonosítható sírja található. Rotschild Klára és férje nyugszanak Gombaszögi Fridáék “szomszédságában”.

Különös sors, és élet az övé, igazi túlélő, tele titokkal, ma sem biztosan ismert részletekkel. Két évvel ezelőtti a Magyar Nemzeti Múzeum által szervezett a nevével fémjelzett kiállításon az általa tervezett és kreált ruhák, ékszerei közül egy érdekes darab és számtalan relikvia volt látható.

2022-01-17 21 óra A mai látogatáskor is a 33-as parcella nem túl feltűnő, Borsos Miklós alkotásával jelzett sírjához megyünk.
A mai műsor HÁROM KARINTHY-é.

A két héttel ezelőtti Karinthy Frigyesé volt, – meghallgatható: https://tinyurl.hu/Ke3s/ – most a fiaihoz GÁBORHOZ, FERENCHEZ és az unokájához MÁRTONHOZ látogatunk el.

Karinthy Frigyes már 84, Gábor 48 Ferenc 30 éve pihen ebben a sírban és Márton fájdalmasan közeli időben, mindössze 2 éve.

Karinthy Vera, a dédunoka, az unoka, és a gyerek egy személyben, elmondta, hogy a sírt szeretné megújítani, szeretné, ha a nevek együtt és nem egymástól távol lennének a síron.

Most ebben a műsorban, ahogy mindig – a többi látogatáskor is -, felidézzük a személyüket, a szokásaikat, a műveiket, amennyire lehetséges ebben az egy órában. Képzeletben ott vagyunk velük, és ők, ahogy hiszem, várnak bennünket.

Szerkesztő műsorvezető Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa Nádudvari Nagy Daniella.

2022-01-03 21 óra A FIUMEI

Látogatóba megyünk. Tudom, furán hangzik, de mégis így hiszem. Ismerjük őket, kit jobban, kit kevésbé, de színes és tartalmas életük végén ez a hely, ez a Fiumei sírkert lett az utolsó „lakhelyük”.

Felidézzük őket, a személyüket, a szokásaikat, a műveiket, amennyire lehetséges ebben az egy órában. Képzeletben ott vagyunk velük, és ők, ahogy hiszem, várnak bennünket.

A mai műsor KARINTHY FRIGYESÉ. Sok évvel ezelőtt, az ő sírját kerestem meg először ebben temetőben, ezért ma is hozzá jövünk elsőként.

ISMÉTLÉS: 2022. január 8 szombat 20-21h.

Szerkesztő műsorvezető Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa Biczó Tamás.