Időpont: kedd 17:00 – 18:00 ( Páratlan ” A ” hét ), ismétlés péntek 23:00 – 24:00 ( Páratlan ” A ” hét )
Műsorvezető: Török Balázs és Palugyai István
Mindent a tudományról, érdekesen szórakoztatóan. Tanár és tanítvány műsora. Palugyai István a hazai tudományos újságírók mestere és tanítványa hozza közelebb a hallgatókhoz a tudomány híreit és a jövőnket meghatározó érdekességeket.
2024-04-23 17 óra Kedves hűséges hallgatóink!
A mostani műsorban a vulkánokról és a tűzhányókitörésekről beszélgetünk az ország legismertebb vulkanológusával, Harangi Szabolcs egyetemi tanárral, az MTA levelező tagjával, aki az ELTE Természettudományi Kar Földrajzi és Földtudományi intézetének igazgatója, de mindemellett, vagy inkább ennek ellenére roppant aktív a médiában, hiszen amint valahol kitör egy vulkán, cikket ír róla valamelyik fontos médiába. Ráadásul a roppant sikeres tűzhányó blog alapítója, szerzője és szerkesztője.
Szó lesz az izlandi, vagy az indonéziai vulkánkitörésről, a Kárpát medencei szunnyadó vagy épp alvó vulkánokról, s a vulkánturizmus veszélyeiről is.
Most Balázst nélkülöznünk kell, úgyhogy egyedül várom hallgatóinkat!
2024-04-09 17 óra Kedves hallgatóink!
A mostani műsor vendége Kereszturi Ákos, bolygókutató, az MTA Doktora, aki a tegnap Amerikát lázban tartó teljes napfogyatkozástól a Bennu üstökösről hozott por elemzésén át az Europa nevű, jégborította Jupiter hold rejtélyéig a Naprendszer számos izgalmas kérdésére ad majd választ, s nem mellesleg elmondja, a magyar kutatók mivel járulnak hozzá a Föld szomszédainak felfedezéséhez.
https://konkoly.hu/uploads/members/small-kereszturiakos-1675946880.webp
Mindenkit vár a műsor két szerkesztő-műsorvezetője: Palugyai István és Török Balázs.
2024-03-26 17 óra A mostani műsorra ismét érdekes tudományos műszaki újdonságokkal készültünk. Szó lesz a kávé pozitív hatásáról a vastagbélrák kiújulására, a Líme-kór megelőzésének és gyógyításának állítólagos megoldásáról, arról, hogy testmozgást helyettesítő gyógyszert fejlesztettek ki a lustáknak és hogy sikeresnek tűnik a génmódosított sertésvese emberbe ültetése.
Beszélünk a mesterséges intelligencia lehetőségéről az árvizek előrejelzésében, arról, hogy az Elon Musk agyba ültetett csipjével élő férfi már sakkozott, de a Neuralink újdonság révén a látás is visszanyerhető lehet.
Elcsevegünk a Holdon tervezett hélium-bányászat ötletéről, valamint arról, egy új ötlet hogyan derítené ki az élet létezését a jeges Jupiter-hold, az Europa tengerében, továbbá az űrhajósok fejfájásának problémájáról.
Végül arról, hogy értik a kutyák az emberi beszédet, mi a helyzet az Izlandi vulkánkitöréssel és miért lehet párhuzamos univerzum az Antarktiszon.
Mindenkit szeretettel vár Palugyai István és Török Balázs.
https://api.ndla.no/…/erythema_migrans_-_erythematous…
https://ih1.redbubble.net/…/flat,750x,075,f-pad…
https://upload.wikimedia.org/…/435px-Europa_in_natural…
https://upload.wikimedia.org/…/1280px-2023_Grindavik…
2024-03-12 17 óra Tisztelt Jövőnéző hallgatók!
A mostani adás egy nagyon is aktuális témával foglalkozik, nevezetesen a mikroműanyagok kérdésével. A téma úgy tíz éve került a közgondolkodás sűrűjébe és mára alig van valaki, aki nem hallott arról, milyen környezeti és akár egészségügyi kockázatai vannak a kidobott műanyagok bomlásából eredő, egyre kisebb méretű műanyagszemcséknek, amelyek mára egész az Antarktiszig és a tengerek mélyéig is eljutottak. Ezzel kapcsolatos kérdéseinkre a legavatottabb szakember, Szabó István, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem docense, a Környezettoxikológia tanszék vezetője ad választ, aki stúdiónk vendége.
https://www.flickr.com/photos/oregonstateuniversity/21282786668/in/photostream/
2024-02-27 17 óra Hűséges hallgatóink!
A Jövőnéző mostani adásában néhány valódi tudományos érdekességről beszélgetünk majd. Az orvosi hírek között a mesterségesen növesztett egérherék nemcsak szakmai bravúrnak számítanak, de ha embernél is sikerül, a meddőség kezelésében nagy szerepük lehet. Szóba kerül az is, hogyan képes jó előre előrejelezni a demenciát a mesterséges intelligencia, illetve mit tud az mRNS alapú tüdőrák-terápia.
Ha nem hallottak arról, milyen botrányt keltett a MI alapú képgenereráló szoftver Amerikában, a műsorban elmondjuk, mint ahogy szólunk az új őrületről, az okos-gyűrűről és a koreaiak terveiről egy még hosszabb távot kibíró elektromos autóról.
A zöld hírekben génszerkesztett disznók tenyésztéséről és génmódosított banánról lesz szó, a bálnák énekének titkáról és a hazánkban terjedő nutriáról.
Az űrbe tekintve elmondjuk, mennyiben siker az oldalára dőlt amerikai űreszköz a Holdon, miért keres egyéves Marsi szimulációra embereket a NASA és Elon Musknak köszönhetően miért vezeti az űrversenyt az USA.
Mindenkit szeretettel vár Palugyai István és Török Balázs.
2024-02-13 17 óra Kedves hallgatóink!
A Jövőnéző mostani adásában ismét tudományos érdekességeket szemlézünk Balázzsal!
Az orvosi hírek között szó lesz arról, mennyit segíthet a kóruséneklés a mentális képességek megőrzéséhez, miben segíthetnek a pszichodelikus szerek a gyógyíthatatlan betegeknek, illetve hogyan csökkentheti a Viagra hatóanyaga az Alzheimer-kórt.
A kozmoszba tekintve megemlítjük a végleg kidurrant Marsi helikoptert, a bennu kőzetmintáinak titkát és az űrben töltött idő rekorderének mostani útját.
A zöld hírek között megemlítjük az EU zöld jelzését a génszerkesztett növényeknek és azt, miért volt kevesebb fecske az országban az elmúlt időszakban.
A műszaki újdonságok között beszámolunk egy kínai vákumvasútról, ami sebességrekordot ért el, a chatgpt és a biológiai fegyver közti kapcsolatot, valamint azt, hogyan segített a MI a herculaneumi régészeknek.
Mindenkit szeretettel vár Palugyai István és Török Balázs.
2024-01-30 17 óra Kedves hallgatóink!
A műsor immár nem először a mesterséges intelligenciával foglalkozik. Két meghívottunk, két hölgy az MI oktatásba való bevezetésének szakemberei. Turcsányi Szabó Márta az ELTE Informatika Karának docense és az oktatási innovációért felelős dékáni biztos, aki februártól egy olyan kurzust indít az egyetemen, amely a ChatGPT alkalmazásával foglalkozik, azzal, hogy miképpen lehet beépíteni az oktatásba a MI használatát. Arról is beszél, miért fontos ez és hogyan fogadták az elképzelést az oktatók.
Molnárné dr. László Andrea pedagógus, kutatótanár pedig egy hihetetlenül népszerűvé vált facebook csoportot indított az érdeklődő általános és középiskolai tanárok számára, emellett egy klubot is vezet, amely a közoktatásban szeretné népszerűsíteni a mesterséges intelligencia használatát, hogy a pedagógusok és ezáltal a diákok is jobban felkészülhessenek a jövő kihívásaira.
https://i.ytimg.com/vi/iVwhyoKtD6A/maxresdefault.jpg
2024-01-16 17 óra Kedves hallgatóink!
Az idei év első új műsorában több érdekes hírrel tudunk önöknek szolgálni.
A műszaki csodák között elsőként beszámolunk a NASA és a Lockhead Martin új szuperszonikus repülőjéről, amelyet a Concorde utódjának tekintenek. Nemrég zárult a nagy amerikai elektronikai show, a CES, amelyről pár előremutató újdonságot szemlézünk, így az arcleolvasó zárt és a házikedvencek ellátását megkönnyítő okoskütyüket, végül arról, miért muszáj lopni, ha valaki mesterséges intelligenciát akar készíteni.
Az űrkutatási blokkban beszélünk arról, vége a kínlódásnak, több hónapos munkával sikerült kinyitni a kisbolygóról hozott port tartalmazó kapszulát, a NASA holdjáró siker helyett csúfos kudarccal ég el a légkörben, s az Artemis missziót is elhalasztják. Felfedeztek azonban valami szokatlant a Vénuszon és egy ugyancsak különleges és titokzatos óriás struktúrát a Világűr végtelenjében.
Az orvosi hírek között a Parkinson-kór és a cukorbetegség elleni harc újabb fejezeteiről csevegünk, valamint egy minden eddiginél hatékonyabb rákszűrő vizsgálatról, továbbá a rossz alvás halálozási kockázatáról.
A zöld témák sem maradnak ki, bár sajnos abban nincs újdonság, hogy egyre kevesebb lesz a havas tél, még magasabb a tengerek felszíni hőmérséklete, s hogy a mikroműanyagok mennyisége nemcsak ételeinkben, de a palackos vízben is nő.
Minden érdeklődőt vár Palugyai István és Török Balázs.
2024-01-02 17 óra Kedves hallgatóink!
Ismét egy csokornyi tudományos műszaki érdekességről csevegtünk. Elsőként arról, hogy a mesterséges intelligencia a napelemfejlesztéstől a kiskereskedelmi trendek előrejelzéséig több fontos alkalmazásban segíthet és hogy valószínűleg a szuperintelligenciához is közel kerültek az MI kutatói, ami aggodalomra is okot adhat, de szó lesz egy különleges 3 dimenziósan kinyomtatott robot műkézről.
Ugyancsak aggódnak a Musk féle óriásűrhajó holdi landolása miatt, ahogy a nemzetközi űrállomáson vírus-, vagy baktériumfertőzésben megbetegedő űrhajósok egészségügyi állapota miatt is. Az űreszközök földi visszatérésekor van szerepe a légkörbe való visszatéréskor a túlzott felmelegedéstől védő hőpajzsoknak. A NASA egy felfúvódó verziójú változatot tesztel, ami nagyban csökkentheti a kockázatokat.
A zöld hírek között beszéltünk egy széndioxidot megkötő teherautóról, a pannon régió növényeinek különleges alkalmazkodó képességeiről, illetve arról, hogyan állnak ellen az őshonos növények az özönfajoknak.
Az orvosi érdekességek között szó volt a COVID utáni szaglásvesztés kezeléséről, egyes agyvérzések újonnan felfedezett okáról, valamint a bélbaktériumok hatásáról a hosszú életre.
Remélem, felkeltettük a figyelmüket és velünk tartanak. Mindenkit vár: Palugyai István és Török Balázs.
( A 2023.12.05-i adás ismétlése )
2023-12-19 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók.
A mostani évzáró műsorban két különleges vendégünk lesz, egyikük ugyan csak telefonon. Ő Csupor Dezső, gyógyszerész, egyetemi oktató Szegeden, az MTA doktora, aki Ködpiszkáló nevű blogjával 2012 óta végez szakadatlan ismeretterjesztő munkát, ahogy saját maga írja: „gyógynövényekkel, gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban, oszlatja a tévhiteket, rémhíreket, leleplezi a megtévesztő reklámokat – piszkálja a ködöt.
Másik vendégünk a stúdióban is jelen lesz, Molnár Janka Sára fizikus, tudományos influenszer, aki a tudománykommunikáció legfiatalabb generációját képviseli és egyúttal a legnagyobb hatásút: 100 ezernél is több követője van és annyi mindent ért már el eddig is, hogy felsorolni is nehéz lenne. De mindenekelőtt lehengerlő személyiség. A téma adja magát: harc a tudományért, amely Janka szerint szexi, és az áltudományok ellen.
Mindenkit vár Palugyai István és Török Balázs.
2023-12-05 17 óra Kedves hallgatóink!
A mostani műsorban ismét egy csokornyi tudományos műszaki érdekességről szeretnénk csevegni. Elsőként arról, hogy a mesterséges intelligencia a napelemfejlesztéstől a kiskereskedelmi trendek előrejelzéséig több fontos alkalmazásban segíthet és hogy valószínűleg a szuperintelligenciához is közel kerültek az MI kutatói, ami aggodalomra is okot adhat, de szó lesz egy különleges 3 dimenziósan kinyomtatott robot műkézről.
Ugyancsak aggódnak a Musk féle óriásűrhajó holdi landolása miatt, ahogy a nemzetközi űrállomáson vírus-, vagy baktériumfertőzésben megbetegedő űrhajósok egészségügyi állapota miatt is. Az űreszközök földi visszatérésekor van szerepe a légkörbe való visszatéréskor a túlzott felmelegedéstől védő hőpajzsoknak. A NASA egy felfúvódó verziójú változatot tesztel, ami nagyban csökkentheti a kockázatokat.
A zöld hírek között beszélünk egy széndioxidot megkötő teherautóról, a pannon régió növényeinek különleges alkalmazkodó képességeiről, illetve arról, hogyan állnak ellen az őshonos növények az özönfajoknak.
Az orvosi érdekességek között szó lesz a COVID utáni szaglásvesztés kezeléséről, egyes agyvérzések újonnan felfedezett okáról, valamint a bélbaktériumok hatásáról a hosszú életre.
Remélem, felkeltettük a figyelmüket és velünk tartanak. Mindenkit vár: Palugyai István és Török Balázs.
2023-11-21 17 óra Kedves és hűséges Jövőnéző hallgatóink!
A mostani műsorban ismét nagyon érdekes új tudományos hírt beszélünk át új műsorvezető társammal, Balázzsal.
Elsőként az űrbe tekintünk és beszámolunk többek között a SpaceX óriásrakétájának legutóbbi próbálkozásáról, a holdi növénytermesztés lehetőségeiről és egy fából készült műholdról.
A környezet hírei közül a rovarirtók és a férfiak spermaszámcsökkenése közti kapcsolat, az ágyi poloskák irtásának új módszere és több állat öntudatának kutatása is témánk lesz.
A műszaki újdonságokat most is a mesterséges intelligencia dominálja, de az új google keresőmotort sem hagyjuk ki.
Végül az orvostudományi érdekességek között csevegünk a génszerkesztés első engedélyezett terápiájáról, vagy az alkoholfogyasztás felhagyása után az agy regenerációjáról.
Mindenkit szeretettel vár Palugyai István és Török Balázs.
2023-11-07 17 óra Jövőnéző – Török Balázs és Palugyai István
Kedves Jövőnéző hallgatók!
A mostani műsorban új műsorvezető társam lesz, mert Verovszky Vera más elfoglaltságai miatt sajnos nem vállalta tovább a közreműködést a műsorban. Ezúton is szeretnék neki további sikereket kívánva köszönetet mondani áldozatos eddigi munkájáért, egyéni látásmódjáért, amellyel jelentősen hozzájárult a Jövőnéző sikeréhez.
Utódja ugyancsak hajdani tanítványom az ELTE Természettudományi kommunikáció mesterszakáról, Török Balázs, aki nem kevésbé színes egyéniség és aki a műsor online jelenlétét is szeretné felpörgetni. Remélem, sikerül neki, ahogy az is, hogy részvétele új színt, további lendületet ad a Jövőnézőnek.
A mostani adásban sok érdekességgel készülünk. Beszélünk a halálos kórházi fertőzések elleni védőoltásról, arról hogyan csökkentheti a szex a magas vérnyomással élő felnőttek halálozási gyakoriságát, vagy hogy miképpen gyógyíthat egy aprócska részecskegyorsító.
Szó lesz arról, melyek voltak az idei év legjobb találmányai a Time magazin szerint, hogyan lehet vezeték nélkül tölteni mobilt egy új módszerrel, s milyen az IBM agyműködést utánzó új csipje.
Szerepel még a műsorban, hogy miért szenvednek ismert nappali lepkéink hernyói a klímaváltozástól, milyen lesz az első görög tengeri szélerőműpark és miért akarják átnevezni madaraik nevét az amerikaiak.
Végül megemlítjük, miért nem sikerül hozzájutni a kisbolygóról hozott kőzetporhoz és mit találtak a kutatók Földünk mélyén, ami egy korábbi bolygóütközés maradványa.
Remélem, leülnek a Jövőnéző elé! Török Balázs és Palugyai István.
2023-10-24 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók!
A mostani műsorban vendégünk Fenyő Márta fizikus, akinek találmányai már évtizedek óta jelen vannak életünkben. Ő alkotta meg a nyolcvanas években az Evolite lámpát, amely a polarizált fénnyel gyógyít. Azóta a polarizált fénnyel működő készülékek bizonyították hatásukat, a feltaláló pedig több díjat is elnyert, többek között a La Femme magazin az 50 legbefolyásosabb magyar nő” közé választotta értékteremtő és értékközvetítő életútjáért. Legújabban egy olyan készüléket talált fel, amely a polarizált fényt a szájunkba viszi, ezzel szájsebeket és fogyínyulladást is hatásosan tud kezelni. Munkájáról és a polarizált fény hatásáról kérdeztük Verával.
https://upload.wikimedia.org/…/375px-Feny%C5%91_M%C3...
Minden érdeklődőt vár Palugyai István és Werovszky Vera.
2023-10-10 17 óra A mostani műsorból nem maradhat ki természetesen az előző napok nagy eseménye, a két magyar Nobel-díjas tudós eredményeinek ismertetése. Emellett olyan orvosi újdonságokról esik majd szó, mint a szervezet öregedő sejtjeinek eltávolítására épülő technika, a fognövekedés serkentését ígérő ötlet, a mesterséges intelligencia bevetése az agysebészetben, vagy a képernyőkből áradó kék fény hatása a pubertás serkentésére.
Az űrkutatással kapcsolatban szó lesz a Holdon háromdimenziós nyomtatással tervezett házépítésről, a NASA napvitorlással kapcsolatos terveiről, az oroszok Holdszondájának kudarcáról és annak okáról, valamint egy fémből álló kisbolygóhoz induló amerikai űrhajóról.
A környezet hírei között elcsevegünk a felmelegedés levelekre és kétéltűekre gyakorolt káros hatásáról, valamint az idei év globális melegrekordjáról, amely elérte a kritikus másfél fokot, végül arról, mitől vesztik el a méhek a „szaglásukat” a kipufogógázoktól.
Minden érdeklődőt vár Palugyai István és Werovszky Veronika.
2023-09-26 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók!
A mostani műsorban Verával ismét több érdekes hír közül csemegéztünk.
Az orvosi újdonságok között beszámolunk az Alzheimer kór korai felismeréséről vérből, amiben ugyanúgy a mesterséges intelligencia segítségét vették igénybe, ahogy a Google rákfelismerő módszerénél. Egereken már kipróbálták az inzulin injekciók kiváltását egy újfajta eljárással, reméljük, embereken is működik majd. Egy mestersége máj pedig a májátültetéseket válthatja ki.
Az űrkalandokról való csevegésünkbe belefért a gyilkos aszteroidával való ütközés megelőzését célzó misszió, amelynek egyik fejezetét éppen most írják, a Marsjáró új eredményei, egy vasból való bolygó felfedezése, s a Jupiter holdakkal kapcsolatos új ismeretek.
A műszaki újdonságok között beszélünk Elon Musk vitatott kalandjáról, az agyba ültethető csipekről, a halált hozó navigációs programról és egy újfajta, a környezetre nem veszélyes akkumulátorról.
S ha már a környezetről esik szó, a zöld hírekben a sarkvidékre telepített napelemek és a bálnákat megkímélő okos bóják mellett a világ legnagyobb virágjának megmentése és a hazánkat veszélyeztető behurcolt meztelencsigák terjedése is szóba kerül.
Mindenkit vár Palugyai István és Werovszky Veronika.
2023-09-12 17 óra Sok érdekességről fogunk Verával csevegni.
Szó lesz a túlzott C vitaminszedés ártalmairól, a hím és női ivarsejtek nélkül összekotyvasztott embriómodellről és az embersejtekkel megturbózott sertésveséről, arról a magyar fejlesztésről, ami gátat vethet a fogínygyulladásnak, végül a heroin túladagolás elleni vakcináról.
Az űrkalandok között beszélünk az indiai és japán holdprogramokról, valamint az amerikai Marsjáró műszerének oxigéntermeléséről.
A zöld hírekben elmondjuk, miért és hogyan műtötték meg a budapesti állatkert gorilláját, hogyan lehet személyes hívójelük az elefántoknak, milyen hatása volt a városi méhlegelőknek és miért káros még a papírpohár is.
Szót ejtünk a marokkói földrengésről, arról, hogy valaha majdnem kihalt az emberiség és miért hamis az a mondás, hogy az ellentétek vonzzák egymást.
Mindenkit vár a Jövőnéző két házigazdája: Palugyai István és Werovszky Veronika.
2023-08-29 17 óra Némileg rendhagyó témával jelentkezik műsorunk, de ha jobban belegondolnak, mégsem. A mesterséges intelligencia és a zene kapcsolatáról lesz szó, illetve arról, mennyiben változott meg a zene és a zeneipar a digitalizáció óta és ebbe a folyamatba hogyan nyúl bele, ezt hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia. Kiderül, hogy már jóval korábban is írattak dalokat mesterséges intelligenciával, 2022-től viszont már nagy mennyiségben, kereskedelmi céllal is születtek ilyen zenék. Mi lesz a zenészekkel és a szerzői jogokkal és egyáltalán milyenek ezek a zenék, amiket egy algoritmus készít. Aki ezekre válaszol a stúdióban, Bodrogi András, aki volt a 90 es években előadó, gitáros, énekes, zeneszerző, de ma már a zeneipar szakértője. Videomegosztás, audiovizuális tartalmak, digitális zeneüzlet, youtube optimalizálás, szerzői jogi kérdések – többek között ezek a meglehetősen technológiai bűvszavak, amelyek hozzá köthetők, de mint kiderül, a mesterséges intelligencia fogadására is fel van készülve. A stúdióban várja hallgatóit vendégével Palugyai István.
2023-08-15 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatóink!
Ismét Verával kiegészülve készítettük a legújabb műsort és ismét a legújabb és vélhetően Önöknek is érdekesnek talált tudományos hírek közül mazsoláztunk.
Az első hírblokk egészségünkről szól. Beszélünk benne egy magyar eredményről, mely az alkohol okozta májgyulladás ellen küzdőknek jelenthet jó hírt. Ezután egy már engedélyezett szájon át bevehető gyógyszerről hallhatnak, amelyet a terhesség utáni depresszióval élők kaphatnak, ezt pedig az első bőrre helyezhető tapaszként működő vakcina követi, ami a tűszúrástól irtózóknak lehet megoldás. Csevegünk arról, mit tudtak meg Beethoven valódi hajszálainak DNS-elemzéséből, végül megtudhatják, hova juthatnak szervezetünkben a mikroműanyagok.
A környezettel kapcsolatos híreket egy műanyagból készített szappannal kezdjük, hiszen a hírből nem derül ki, ezzel nem ismét a mikroműanyag szennyezést gyarapítjuk. itt számolunk be a Nagy korallzátony súlyosbodó fehéredéséről, a kullancsok trükkjéről, amivel ránk tudnak ugrani, két új vakondfajról, és a világ első klímabarát teheneiről.
Szemünket ezután a csillagos ég felé emeljük, azon belül is a Mars kerül sorra gyorsuló forgásával és a hajdani évszakok „lábnyomával”. Nem hagyjuk ki Richard Branson legutóbbi űrturistáit, az oroszok háborúskodás közben felbocsátott Holdrakétáját, valamint azt az új becslést, miszerint a Tejútrendszer minden harmadik bolygóján lehet víz.
A műszaki csodák között egy energiatárolásban és leadásban jeleskedő beton után az adatközpontok hőjének felhasználásával foglalkozunk, amit a NASA újfajta akkumulátorának karrierje követ, s nem hagyjuk ki a dél-koreai kutatók által állítólag előállított magas hőmérsékletű szupravezetők utóéletét s az amerikai hadsereg drónjait, amelyeket mesterséges intelligenciával irányítanak.
Remélem, felkeltettük az érdeklődésüket. Mindenkit vár
Palugyai István és Werovszky Veronika.
2023-08-01 17 óra Ugye sokakban felmerült, kiből lehet hacker és mit is csinál az illető? Nos, a következő adásban kettővel is megismerkedhetnek, ráadásul az illetők (
Weisz János és Veres-Szentkirályi András) nem is akármilyen hackerek: úgynevezett etikus hackerek, vagyis jó hackerek. Gondolom, még kevesebben tudják, milyen egy jó hacker és mi is a feladata? Nos, a stúdióbeszélgetésből remélhetően ez is kiderül, de persze rákérdezek arra is, hogy lehet a rosszaktól megvédeni számítógépünket, mobilunkat. És mivel informatikai szakemberek érkeznek vendégségbe, nem hagyhatom ki a lehetőséget, hogy megkérdezzem őket a mesterséges intelligenciáról, ők hogy látják, van-e veszélye a szép új világnak, ami ránk vár. Vár? Már itt van. Mindenkit vár a műsor még mindig egyetlen házigazdája: Palugyai István.
2023-07-18 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók! A következő műsor vendége Csepeli György szociálpszichológus, akit most megjelent könyve, az Értékek ébresztése kapcsán invitáltam a stúdióba, hogy elbeszélgessünk az életben oly fontos értékekről, melyek mostanában devalválódásnak indultak és kíváncsi vagyok, Csepeli hogyan látja ébresztésük lehetőségeit.
2023-07-04 17 óra A Jövőnéző mostani adásában a stúdióban üdvözölhetem Patkós András fizikus professzort, az MTA rendes tagját, akit nemrég megjelent könyve, a Céltudatos barangolásaim (Történetek a fizika labirintusaiból) kapcsán kérdezem majd részecskefizikai kutatásairól, arról, milyen volt az elmúlt rendszerben bejárni kutatóként a világot, de beszélgetünk a fizika és más tárgyak oktatásáról hazánkban, hiszen a professzor egy ideig minisztériumi funkciót is vállalt az oktatás korszerűsítésének ügyéért, vajon a céljaiból mi valósult meg. Ugyancsak szó lesz az Eötvös Loránd és Kármán Tódor közti konfliktusról, amelynek utóhatásai még ma is érvényesülnek, de emögött vajon volt-e mélyebb ok is, mint az oktatási célokban való nézetkülönbség. Végül beszélünk majd a tudomány kommunikációjának fontosságáról is, lévén a kétezres évek elején együtt tanítottunk azon a mesterszakon az ELTE-n, amelyről ma mér szintén csak múlt időben beszélhetünk.
2023-06-20 17 óra Kedves hallgatóink! A mostani műsorban ismét a stúdióból egyedül vezetem a műsort és a vendégem ezúttal is telefonon jelentkezik be. Most Csányi Vilmossal beszélgetek nemrég megjelent könyve, a Sétálgatok a kertemben kapcsán. Ebben a szerző különleges kapcsolatáról ír a kertjében, sőt nemcsak a mai Balatonalmádi kertjében, hanem a korábbi, Nógrádi kertjében élő növényekről is olvashatunk, de mint tőle megszokhattuk, van ebben a könyvben szépirodalom, vannak kerti állatok és természetesen híres kutyái is külön fejezetet kaptak.
Mindenkit várok szeretettel.
2023-06-06 17 óra A Jövőnéző mostani adásában tényleg a jövő anyagával foglalkozunk, a grafénnel, amelyet sokszor neveztek már a jövő anyagának 2004-es felfedezése óta, amiért egyébként Nobel-díjat is adtak felfedezőinek. Az egyatomos, méhsejtrácsos szénréteg azóta már részben a jelenünk része, sokféle felhasználása van már ma is, de a jövője még izgalmasabb. A stúdióban Márk Gézával, az Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgetek a különleges anyagról és arról, miért tart ilyen sokáig, hogy a grafén a mindennapjainkba is bevonuljon.
Mindenkit vár szeretettel még mindig Vera nélkül Palugyai István.
2023-05-23 17 óra Kedves hallgatóink! A mostani műsorban a néhány napja tartott Európai Hormon nap kapcsán Igaz Pétert, a Semmelweis Egyetem Endokrinológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát vártam a stúdióba, aki a hormonokkal kapcsolatos legkülönbözőbb érdekességekről számol be, így például a sokszor hallott hormonpótlás szerepéről, arról, milyen környezeti károk veszélyeztethetik a hormonháztartást, vagy akár a rák és a hormonok kapcsolatáról. Melyek a leggyakoribb hormonális problémák hazánkban, mit tehetnek az emberek hormonháztartásuk karban tartásáért és miért kevés az endkrinológus szakorvos. Mindenkit vár ezúttal csak egyedül Palugyai István.
2023-05-09 17 óra Jelentkezik ismét a Jövőnéző, amelyben ezúttal elsőként az időjárás és a klíma kilengéseiről beszélgettünk, illetve egy olyan molekuláról, amelynek jobb ismerete talán segíthet az üvegházhatású gázok eltávolításában. A felmelegedés a hosszútávú folyamat néhány aggasztó mellékhatásával, mint például kórokozókat hordozó afrikai kullancsok itthoni elterjedésével már számolhatunk.
Az orvosi hírek között kiemeltük a Moderna cég igazgatójának kijelentését, miszerint az mRNS vakcinák révén tíz év múlva a rákot is legyőzhetjük. De érdemes felfigyelni arra is, miszerint a lítiumnak szerepe lehet az autizmussal születő csecsemők számának növekedésében. Ha pedig mind több elhasznált elemben, akkuban lévő lítium növekvő számban a környezetbe kerül, akkor ez figyelmeztető veszély lehet a jövőben.
Szóltunk az első folyékony hidrogénnel működő kompról, az első önvezető buszról, a Boston Dynamics híres robotkutyájának feladatairól a párizsi metró alagútjában és arról a betonról, ami kukoricakeményítő, holdpor és némi könny elegyítése után kétszer olyan kemény lesz, mint a hagyományos.
Hogy ezzel a betonnal majd építhetnek-e házakat a Holdon, meglátjuk, a NASA viszont kisebb-nagyobb kavarodás után bemutatta a jövőre egyelőre még csak Hold körüli pályára induló űrhajósait. Csevegtünk emellett a Mars és a Vénusz térképeiről és arról a japán eredményről, amely megerősítést adhat azoknak az elméleteknek, miszerint az életet meteoritok, vagy üstökösök hozták a Földre.
Minden kedves hallgatóinkat szeretettel várjuk. Palugyai István és Werovszky Veronika.
( A 2023.04.11-i adás ismétlése )
2023-04-25 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók!
A mostani műsor első részében olyan orvosi újdonságokról beszélünk, mint egy biztató eredmény a Parkinson-kór gyógyítása felé tartó úton, vagy egy amerikai gyógyszer, ami csökkenti a migrénesek kínjait, illetve egy felfedezés, ami esetleg visszafordítja az őszülés folyamatát.
Az űrhajózási hírek között természetesen nem hagyjuk ki Elon Musk hatalmas űrrakétájának felrobbanását, azt a meglepő hívást, amit egy argentin taxistól kaptak az űrsétán lévő űrhajósok, valamint a NASA meglepően optimista bejelentését arról, hogy száz éven belül nem számíthatunk egy nekünk ütköző nagyobb aszteroidára.
A környezet hírei most sem örömteliek. Az elmúlt időszakban megduplázódott a tengervíz szintjének emelkedése és egy éven belül visszatérhet az El Nino, ami hőhullámokat hoz majd, ahogy az sem jó hír, hogy nagyon megfogyatkoztak a pókok a magyarországi termőföldeken.
A technikai érdekességek közül mi sem hagyjuk ki a mesterséges intelligenciával kapcsolatos híreket, például a randizáshoz segítő trükkös szemüveget, vagy a kézre kivetíthető, mobilt is szükségtelenné tevő alkalmazást, ami azonnal idegen nyelvre fordít a használója hangján. Hova jutunk!!! Ehhez már az ehető akkumulátor csak kismiska.
Szeretettel várjuk hallgatóinkat! Palugyai István és Werovszky Veronika.
2023-04-11 17 óra Húsvét után egy nappal jelentkezik ismét a Jövőnéző, amelyben ezúttal elsőként az időjárás és a klíma kilengéseiről beszélgetünk, illetve egy olyan molekuláról, amelynek jobb ismerete talán segíthet az üvegházhatású gázok eltávolításában. A felmelegedés ugyan nem a mostani húsvétra vonatkozott, de a hosszútávú folyamat néhány aggasztó mellékhatásával, mint például kórokozókat hordozó afrikai kullancsok itthoni elterjedésével már számolhatunk.
Az orvosi hírek között kiemelnénk a Moderna cég igazgatójának kijelentését, miszerint az mRNS vakcinák révén tíz év múlva a rákot is legyőzhetjük. De érdemes felfigyelni arra is, miszerint a lítiumnak szerepe lehet az autizmussal születő csecsemők számának növekedésében. Ha pedig mind több elhasznált elemben, akkuban lévő lítium növekvő számban a környezetbe kerül, akkor ez figyelmeztető veszély lehet a jövőben.
Szólunk az első folyékony hidrogénnel működő kompról, az első önvezető buszról, a Boston Dynamics híres robotkutyájának feladatairól a párizsi metró alagútjában és arról a betonról, ami kukoricakeményítő, holdpor és némi könny elegyítése után kétszer olyan kemény lesz, mint a hagyományos.
Hogy ezzel a betonnal majd építhetnek-e házakat a Holdon, meglátjuk, a NASA viszont kisebb-nagyobb kavarodás után bemutatta a jövőre egyelőre még csak Hold körüli pályára induló űrhajósait. Csevegünk emellett a Mars és a Vénusz térképeiről és arról a japán eredményről, amely megerősítést adhat azoknak az elméleteknek, miszerint az életet meteoritok, vagy üstökösök hozták a Földre.
Minden kedves hallgatónkat szeretettel várjuk. Palugyai István és Werovszky Veronika.
2023-03-28 17 óra A Jövőnéző műsora most is sok érdekességgel várja a tudomány iránt érdeklődőket.
Lesz szó többek között egy olyan – egyelőre elvi – megoldásról, ami négyszeresére gyorsíthatná űrrakétáink sebességét és arról, hogy verte át a NASA a két év múlva Holdra lépő űrhajósok új ruhájának terveivel a nyilvánosságot, valamint hogy miért gondolja egy amerikai tudós, hogy a 9 éve az óceánba hullott csillagközi térből érkezett kőd, rab esetleg mesterséges eredetű.
Csevegünk Verával a tengeralatti hőhullámokról, az erdők megmentésére kidolgozott érdekes ötletről, mely gombatermesztéssel párosul, a hazánkban kóborló svájci farkasról és az Alpokban lévő rekord alacsony hómennyiség veszélyéről.
Megtudhatják, milyen az energiatermelő mesterséges levél és hogy nemcsak a szovjet törpe volt óriási, hanem az orosz légpárnás hajó is. A nagy jöbőbelátó Ray Kurweil megint jósolt egy párat és lehet, hogy ezúttal is igaza lesz, de megemlékezünk a Moore-törvény névadójának, Gordon Moore-nak, a Szilícium völgy egyik megalapítójának haláláról is,
Két orvosi hír is figyelmet érdemel, az egyik a madárinfluenza vírusról, amely már emlősökben is megjelent, s nem elképzelhetetlen egy emberi világjárvány sem, végül a legújabb kínai elméletet is megvitatjuk a covid eredetéről.
Mindenkit szeretettel vár Palugyai István és Werovszky Veronika.
2023-03-14 17 óra Kedves hallgatóink!
A mostani műsorban elsőként egy olyan anyagról lesz szó, amely elképzelhető, hogy segíthet a hosszabb élet elérésében, de beszélünk majd egy régi hiedelem megdöntéséről, arról a lehetőségről, hogy a mesterséges intelligencia segítségével rögzíthetővé válhatnak álomképeink, vérvizsgálattal pedig kideríthető szorongásunk mértéke és az esetleg bennünk fejlődő rák.
A biológiai érdekességek között az emberi nyelv kifejlődésének első lépéseit a dögevéssel kapcsolatba hozó elméletről csevegünk ezután, majd a poszméhek tanulásáról, a két hím egér sejtjeiből létrehozott utódokról, valamint a mamutklónozás lehetetlenségéről.
Az űrkutatás hírei között nem hagyjuk ki, hogy a NASA jövőre mindenképp el akarja érni űrhajósaival a Holdat, miközben a japánok kudarcot vallottak űrrakétájukkal, 2046-ban pedig egy 50 méteres kisbolygó csapódhat be a Földbe. Addig azonban még van idő arra is, hogy ezt is eltérítsék.
A műszaki újdonságok sorában pedig egy eddig kevésbé részletezett probléma megoldása, a napelemek újrahasznosítása mellett egy német repülő taxiról, valamint egy hidrogénnel működő üzemanyagcellás utasszállító repülőről beszélgetünk majd.
Mindenkit vár a Jövőnéző két műsorvezetője Palugyai István és Werovszky Veronika.
2023-02-28 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók!
Természetfotókról volt szó annak kapcsán, hogy megtartották Budapesten a természetfotók legutóbbi hazai seregszemléjét, amely a Covid után az első volt. Vendégeink Farkas Alexandra volt, a tudománykommunikáció egyik legjobb fiatal szakembere, aki előadást tartott a londoni Természettudományi Múzeum tavalyi rangos rendezvényéről, ahol átadták a Világ legjobb természetfotósainak díjait. Itt 93 ország majd 30 ezer fotóiból válogatták ki a száz legjobbat. Egyikük, műsorunk másik vendége, Alexa barátja, Potyó Imre volt, aki amellett hogy egyetlen magyarként lett díjazott itt, tavaly ő nyerte a Természetfotó Nagydíját hazánkban is. Velük beszélgettünk e különleges fotóműfaj titkairól, mesterfogásairól és arról, hogy milyen társadalmi hatásai lehetnek a természetfotóknak korunkban.
( A 2023.02.14-i adás ismétlése )
2023-02-14 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók!
A mostani műsorban a természetfotókról lesz szó annak kapcsán, hogy a múlt héten tartották Budapesten a természetfotók legutóbbi hazai seregszemléjét, amely a Covid után az első volt. Vendégeink Farkas Alexandra, a tudománykommunikáció egyik legjobb fiatal szakembere, aki előadást tartott a londoni Természettudományi Múzeum tavalyi rangos rendezvényéről, ahol átadták a Világ legjobb természetfotósainak díjait. Itt 93 ország majd 30 ezer fotóiból válogatták ki a száz legjobbat. Egyikük, műsorunk másik vendége, Alexa barátja, Potyó Imre volt, aki amellett hogy egyetlen magyarként lett díjazott itt, tavaly ő nyerte a Természetfotó Nagydíját hazánkban is. Velük beszélgetünk e különleges fotóműfaj titkairól, mesterfogásairól és arról, hogy milyen társadalmi hatásai lehetnek a természetfotóknak korunkban.
Mindenkit vár az igazán érdekfeszítő beszélgetésre.
2023-01-31 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók!
A mostani műsorban először arról szólunk, hogy egy busznyi aszteroida mindössze 5 nappal a felfedezése után valahogy „bebucskázott” a Föld körül keringő stacionárius műholdak közé, de szerencsére át is „sasszézott” közöttük minden baj nélkül. Persze ez felvet néhány kérdést a bolygónkat fenyegető kisbolygókkal kapcsolatban. Emellett szó lesz a NASA terveiről, hogyan próbálják lerövidíteni a Marsig tartó utat, s arról is, mekkorának gondolják legújabban a Tejútrendszert a csillagászok, végül a Napban felfedezett óriásvillámok is sorra kerülnek.
A környezet hírei között Bill Gates elsőre furcsának hangzó befektetése után az elefántok erdőzöldítő hatásával ismertetjük meg hallgatóinkat, ezután arról csevegünk egy kicsit, miről hajlandók és miről nem lemondani az emberek a környezet jobbítása érdekében, végül azt a hírt próbáluk körüljárni, miért a Dél-Alföldön kell kevesebbet fűteni és többet hűteni a jövőben.
A műszaki újdonságok között a lézerrel odébb tolt nagyobb tárgyak után a lézerfegyverrel elpusztított drónok és rakéták kerülnek a célkeresztbe, hogy ezután a legújabb fizetési módszerről, a tenyérvénás biometriás fizetésről adjunk hírt, amit a az agy-komputer interfészek legfrissebb eredményét mutassuk be, végül azt, hogyan lát át a wifi a falon.
Az orvosi érdekességeket a mostani műsorban az újabban olyannyira sokat hallott rsv vírus bemutatásával kezdjük, hogy ezután egy régóta, de másra használt szer Parkinson kór elleni sikeres bevethetőségéről beszéljünk. Lehet, hogy a Viagra nemhogy nem káros, egyenesen hasznos a szívbetegeknek? Lehet, hogy miközben egyesek a rák ellen hatásosnak vélt omega 3 zsírsavat fogyasztják, nem is sejtik, hogy ezzel a kopaszságukat idézik elő? Végül egy új génről is beszámolunk, amely lehet, hogy megfiatalítja a szívüket.
Minden kedves hallgatónkat várjuk tudományos csevegésünkre!
Palugyai István és Werovszky Veronika.
2023-01-17 17 óra Kedves Hallgatóink!
A Jövőnéző mostani adásának első részében az orvostudomány újdonságai közül tallózunk. Több, agyunkkal kapcsolatos érdekes hír érkezett ugyanis, mint az, hogy a D vitamin úgy tűnik, megvéd a demencia ellen, egy másik anyag pedig akár a gyorsabb tanulásban segíthet. De az agy egy eddig teljesen ismeretlen alkotórészét, egy nagyon vékony, agyat burkoló sejtréteget is felfedeztek, aminek többek között védelmi szerepe van. Ugyancsak kiderült, egy másik, eddig másra használt gyógyszer az emlékek visszanyerésében segíthet.
A környezet hírei között szó lesz arról, az űrből a nagyobb széndioxid kibocsátó források is felismerhetők. Elcsevegünk egy nagy amerikai sós tó kiszáradásának veszélyeiről, az előző évben minden eddiginél nagyobb óceáni melegedés aggasztó következményeiről, de szólunk jó hírekről is, nevezetesen a magaslégköri ózonlyuk begyógyulásáról és a világ legnagyobb, Kínában felépített szélerőművéről.
A múltba tekintve beszélünk egyebek mellett II. Ramszesz fáraó arcrekonstrukciójáról, a kőkorszaki strucclakomákról, vagy a guatemalai őserdőben talált hatalmas településrendszerről.
Az űrkutatás eredményei között válogatva a Tejútrendszer peremével foglalkozunk, majd egy kudarcos brit rakétaindítás és a kínai űrprogramot sújtó két fontos hír került a látókörünkbe, hogy azért szót ejthessünk a NASA további űrtávcső terveiről is.
Minden kedves hallgatónkat várjuk a Jövőnéző legújabb adására!
Palugyai István és Werovszky Veronika.
2023-01-03 17 óra Hűséges és remélhetően új hallgatóink!
A Jövőnéző mostani adásában először az űrbe ruccanunk ki. Hallani fognak a Marsba csapódott egykori óriás meteoritnak a bolygót szinte átszabó hatásairól, aztán egy Naprendszerbeli hold szénhidrogén óceánjáról, amelyet nemsokára egy műhold is meglátogat, Musk újgenerációs internet-műholdjairól, és a még a Hold körül keringő Artemis I misszióról, valamint a féregjáratokkal kapcsolatos izgalmas felfedezésről.
A Földre leszállva bolygónk növekvő légszennyezésének egy aggasztó következményével foglalkozunk. Egy új divat káros szennyező hatására is rávilágítunk egy hír kapcsán, ahogy elcsevegünk a felmelegedéssel Észak Amerikában a sarkkör fölött egyre északabbra nyomuló hódok által keltett hatásokra, szóba kerül egy eljárás, amellyel a tengerek széndioxid raktározási képességét szeretnék növelni, végül az a furaság, hogy a klímaváltozás hatására egyre több hibrid állatfaj jelenhet meg.
A technikai újdonságok túlnyomó részét szintén a környezetváltozáshoz való alkalmazkodás kényszeríti ki. A repüléstechnika három ilyen menekülési útvonaláról is szólunk a műsorban, ahogy szóba kerül egy előrelépés a várva várt fúziós energiatermelés terén, valamint egy olyan ház, amit teljesen szerves anyagokból 3D nyomtatással húztak fel.
Az orvostudomány újdonságai között szólunk róla, hogy elérhető közelségbe került a vakcinák szent Grálja, a HIV elleni védőoltás, méghozzá a COVID kapcsán megismert mRNS technika révén. Beszélünk a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségéről az infarktus és stroke előrejelzésben és a robotsebészet terén, de szót ejtünk a baktériumok és antibiotikumok harcának új fejezetét jelentő felfedezésről és arról is, hogy talán mégsem olyan jó fájdalomcsillapító a kannabisz.
Ha sikerült felkelteni az érdeklődést, mindenkit örömmel vár a Jövőnéző hallgatói közé.
Palugyai István és Werovszky Veronika.
2022-12-20 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók. A mostani műsorban a felelős állattartásról lesz szó annak kapcsán, hogy karácsony előtt állunk és ilyenkor sokan állatokat ajándékoznak szeretteiknek, amivel kapcsolatban sok gond adódhat. Két vendégünk Haiman Éva újságíró, aki nemrég indította a petcast – az állati podcast nevű podcastját, amelyet kifejezetten a felelős állattartásnak szentel, valamint Sátori Ágnes állatorvos-viselkedésterapeuta, a háziállatok avatott szakértője, akikkel a társállattartás alapvető kérdéseiről beszélgetünk.
2022-11-22 17 óra Kedves hallgatóink!
Nem lehetünk aktuálisabbak, mint hogy a most véget ért egyiptomi klímacsúcs kapcsán vendégül látjuk Faragó Tibor környezetkutatót, címzetes egyetemi tanárt, Magyarország 2010 előtti klímaügyi főtárgyalóját, aki hátteret ad a tanácskozás soványka eredményéhez és elbeszélgetünk vele az ilyen klíma csúcstalálkozók menetéről, valamint arról, mit várhatunk, ha ennyire nem tudnak megállapodni az országok, miközben a Föld csak melegszik…
Minden érdeklődőt vár a Jövőnéző két műsorvezetője, szerkesztője: Palugyai István és Werovszky Veronika.
2022-11-08 17 óra Kedves régi és új Jövőnéző-hallgatók!
A mostani műsort sajnos még mindig stúdión kívül, zoomon vettük fel, de ettől még ugyanannyi érdekes újdonság szerepel az „étlapon”. Ezúttal magasra tettük a lécet, ugyanis az „égben kezdünk”: az űrkutatás hírei közül jó pár közelgő eseményt harangozunk be, mint a NASA jövő hétre tervezett Artemis misszióját, mely hosszú idő után ismét a Holdat célozza, igaz még nem emberekkel, majd az egy hónap múlva ezt követő Mars-expedícióra tervezett Csillaghajó felbocsátását, mely Elon Musk vállalkozása. De szó lesz arról, hogyan sikerült a Tejútrendszer mögé kukkantani, miért nem kell félni a nemrég fölfedezett jókora aszteroidáról, amely keresztezi a Föld pályáját, s végül a NASA UFO-kutató csoportjának felállításáról.
A környezet híreit a felmelegedés repülésre, illetve magukra a repülőgépekre gyakorolt hatásával kezdjük, majd beszélünk az ablakként is használható átlátszó napelemről, a Golf-áramlatra leselkedő veszélyekről, a gleccserek olvadásáról és végül arról a jópofa hírről, miszerint a poszméhek labdázni is képesek.
Az orvosi újdonságok között elcsevegünk a varázsgomba és a depresszió összefüggéseiről, a rémálmok kellemes hangok segítette kezeléséről, gyermekszülés káros hatásáról a nők csontjaira, a készülő közös influenza-covid vakcináról, és arról a pozitív hatásról, amelyet a mosoly vált ki, még akkor is, ha az erőltetett.
A műszaki csodák világa ismét álmélkodásra késztetett minket. Ilyen a mesterséges intelligenciával működő tűzoltósisak, amely pillanatokra csökkenti azt az időt, ami alatt használója feltérképez egy lángokban álló helyiséget az adott esetben benn lévő emberek pontos helyével. De ez mondható el a széndioxidot zabáló elektromos autóra, az önvezető helikopterre, a tárgyakat felismerő üvegre.
MIndenkit szeretettel vár Palugyai István és Werovszky Veronika.
2022-10-25 17 óra A most következő műsorban izgalmas orvostudományi újdonságokkal kezdünk. Szó lesz arról, mikor érdemes bevenni a vérnyomás csökkentőt, hogy a legjobban hasson, milyen összefüggés van a haj kiegyenesítés, más néven hajvasalás és a méhnyakrák kockázat között, miért növelte meg a tuberkulózis veszélyét a covid járvány és mivel magyarázható a késői étkezés káros élettani hatása.
A műszaki újdonságok egész tárházát nyújtjuk hallgatóinknak. Többek között az óránként több mint ezer kilométeres sebességgel haladó kínai szuper-vasutat, a növények felett elhelyezett napelemfarmot, vagy a lapát nélküli szélturbinát.
Az űrkutatás hírei között kalandozva beszámolunk arról, miért nem akkora baj az oroszok kiesése a marsjáró programnál, hogy akar a NASA landolni a Vörös Bolygón, vagy, hogy miképpen sikerült lefotózni a Webb űrtávcsőnek a Teremtés oszlopait.
A régmúlt híreiből csemegézve fogunk csevegni a neandervölgyiek életéről, s hogy megtalálták Mikulás sírját Törökországban, s hogy egy középkori lovag kézhegye hogyan maradt meg Dávid sírjánál Jeruzsálemben.
Minden hallgatót szeretettel vár Palugyai István és Werovszky Veronika.
2022-10-11 17 óra A közelmúltban kiosztott természettudományos Nobel – díjakkal kapcsolatban megpróbáljuk röviden elmagyarázni, miért is kapták a díjazottak az elismerést.
Szó esik orvostudományi újdonságokról, például egy új vércsoportról, egy robottal segített hazai vesekő műtétről és arról a génről, ami megmenti az elefántokat a ráktól és talán, ha többet tudunk majd róla, minket embereket is.
Beszélünk egy újfajta UV LED lámpáról, olyanról, ami megöli a mikrobákat, de nem veszélyes az emberre.
Az űrkutatással foglalkozva szót ejtünk arról a Nemzetközi Űrállomásra indult legénységről, amelyben két nő is van, köztük az első amerikai indián, és egy orosz hölgy, amiben semmi különös nem lenne, ha az űrhajó nem a floridai űrrepülőtérről indult volna és nem az ukrán-orosz háború kellős közepén járnánk.
Egy a Holdon növényeket termeszteni akaró projektről is csevegünk, meg arról, hogyan is alakulhatott ki a Hold szinte egy pillanat alatt.
A kínaiak a napkitöréseket kutatnák egy új szondával és végül mi is nagyon várjuk, sikerült-e a NASA-nak az űrbeli „billiárddal” eltéríteni pályájáról a nemrég eltalált kisbolygót.
Egy új kutatás azt is kiderítette, a dínók kihalásáért felelős aszteroida becsapódása hónapokig tartó földrengéseket és cunamikat okozott. De lehet, hogy a múlt egy másik titka is felderül hamarosan, történetesen, hol van a híres óegyiptomi Nefertiti nyughelye. Az egyiptomi régészek azonban addig is visszakövetelik a British Múzeumtól a híres Rosette-i követ, amelynek révén sikerült megfejteni az egyiptomi hieroglifákat. Szó lesz még egy furcsa hibrid énekes madárról és a csimpánzok és gorillák barátságáról is.
Mindenkit szeretettel vár Palugyai István és Werovszki Veronika.
2022-09-27 17 óra Kedves hallgatóink!
Az egyik korábbi műsor, melyben arról volt szó, hogy hogyan élnek a fiatal generáció tagjai a számítógéppel és a mobillal, a közösségi médiákkal és hogy miképpen látja ezt a szakember, és a saját 17. éves lányom, Sári, nagyon sok visszajelzést kapott.
Ezért úgy gondoltam, hogy továbbvisszük a témát, némileg kiszélesítve. Ezúttal arról beszélgetünk, hogy milyen módon lehet olvasásra nevelni a fiatalokat, konkrétan az alfa generáció tagjait, azaz az 1996 és 2010 között születetteket, valamint hogy milyen a gyerekek digitális lábnyoma és milyen gondok merülnek fel ezzel kapcsolatban.
A vendégünk a stúdióban Fülöp Hajnalka, digitális andragógus, a Tudatos Digitális Szülő program alapítója, aki a szeptember 28-án sorra kerülő Informatikai Biztonság Napja alkalmával rendezendő konferencia kerekasztal beszélgetésének is egyik résztvevője lesz.
Palugyai István és Werovszky Veronika.
2022-09-13 17 óra A Jövőnéző hallgatói e héten sem maradnak tudományos érdekességek nélkül, legalábbis ami a mostani műsorban tárgyalt híreket illeti.
Tudták, hogy egymillió éve nem volt annyi szén-dioxid a földi légkörben, mint most? Vagy hogy a kutatók szerint a földtörténet folyamán öt katasztrofális klimatikus fordulópont lehetett? Ezekről ugyanúgy szót ejtünk, mint arról a gleccserről, ami az Antarktiszon olvadozik, s ha ez tovább folytatódik, akár tíz centivel is megnőhet a világtengerek szintje.
Az egészségügyi újdonságok között szó lesz az 50 év alattiak körében a rákos megbetegedések növekvő trendjéről, a valószínűleg a maláriának végleg betevő új oxfordi védőoltásról, arról a tablettáról, ami leválthatja a cukorbetegeknél az inzulin injekciót, vagy arról, hogy a jövőben talán egyfajta bacikoktél enyhítheti az arthritises fájdalmakat.
A műszaki csodák világában kalandozva hallhatnak a műanyagból készülő gyémántról, a tíz hónapig áramot termelő vízalatti erőműről, a fúzióhoz vezető sikeres magfúziós kísérletről, vagy az egészen futurisztikus amerikai repülőgép fejlesztésről.
Végül ismét az űrbe repülünk, ahol elcsevegünk a NASA űrbe készülő rakétájának legújabb híreiről, arról a hatalmas műholdról, ami elhomályosítaná az eget, az új „szuperföldről” és a kínaiak új holdexpedíció terveiről.
2022-08-30 17 óra A Jövőnéző utolsó augusztusi adásában először az űrkutatás híreiből csemegézünk. Szót ejtünk majd arról az izgalmas vállalkozásról, amelyik egy aszteroidát próbál kibillenteni a helyzetéből és ezzel az első próbálkozásnak lehetünk a tanúi, amellyel sikerülhet eltéríteni egy esetlegesen a Földet telibe találó ilyen égitestet. Beszélünk még a nemrég felfedezett, vízzel borított exobolygóról, az újabban megnőtt napfolt-tevékenységről, Jeff Bezos terveiről a Nemzetközi Űrállomás pótlására, végül arról, miért fújta le a NASA a hatalmas Holdrakéta rajtját.
Az orvostudomány újdonságai között szó lesz egy új megközelítésről a rák elleni harcban, arról, hogy miért jó az időseknek, ha sétálnak, s miért nem jó, ha túl sok hírt olvasunk, elcsevegünk az új RSV elleni vakcináról, egy ivarsejtek nélkül létrehozott egérmagzatról és végül arról, mi lehet a közös két nem rokon, de külsőleg mégis egymásra hasonlító emberben.
A műszaki érdekességek sorában szerepel majd az első menetrendszerű hidrogénhajtású vonat, a pilótavizsga nélkül is használható egyszemélyes elektromos repülő jármű, a bűncselekmények megelőzésére használható mesterséges intelligencia, tengeri szennyeződéseket eltakarító robothal, végül a kézbe ültetett implantátum, amellyel kinyithatunk egy Teslát.
Beszélgetünk arról, hogy egy tengeralatti vulkán kitörésekor cápákat is kilőtt magából a tűzhányó, mi a klímaszorongás és hogyan kezelhető, ahogy a pártos gyűlölködés is egyszerű módszerekkel csökkenthető, végül nem hagyhatjuk ki azt sem, hogy úgy tűnik, a korábban elképzeltnél korábban állt két lábra majomősünk.
Mindenkit szeretettel vár a két műsorvezető, Palugyai István és Werovszky Veronika.
2022-08-16 17 óra A Jövőnéző mostani műsora is sok érdekességre igyekszik felhívni a tudomány és a technika iránt érdeklődő hallgatókat. Lehet, hogy hamis adatok alapján folyt évtizedekig az Alzheimer-kór gyógyítását célzó kutatás? Ha így van, érthető a kudarc. Úgy tűnik, a Moderna ezzel szemben nagyon is valós adatokkal dolgozott, mert már kijött a legújabb COVID vakcinájával, ami az Omikron variánsok ellen lett kifejlesztve. A stressz kutatása is új eredményekhez vezetett, kiderült például, hogy a rossz időpontban ért stresszhatás elhízáshoz vezet. Persze mikor jó a stressz?
Lehet, hogy ennek pontos megállapításához is hasznos lesz az immunrendszer most feltárt térképe, aminek újdonságértékéről szintén elcsevegünk
A közeli napok/hetek(?) izgalmas határt jelentenek, ugyanis átlépi az emberiség a 8 milliárdos létszámot, amiről muszáj beszélnünk, ahogy arról a szárazságról, ami sok fa lombjának elhullását okozza nyár közepén. A meleg a Földközi tenger vizét is olyannyira felmelegíti, hogy ez akár trópusi hurrikánokat is előidézhet. És az is aggodalomra ad okot, hogy az esővíz ma már sehol nem mentes a káros vegyi anyagoktól.
A műszaki újdonságokat egy különleges műholdhálózat létrehozása, az űrbe küldendő robotsebész, a papírból készülő akkumulátor és egy távolra hordó lézerfegyver képviseli.
A műsor utolsó blokkjában vegyes érdekességek szerepelnek majd, mint a fordított óriásvillám, az emberekre is veszélyes rododendron méztől betépett mackó, vagy annak a kutatásnak az értelme, ami rothadó halakkal foglalkozott azért, hogy kiderítse, hogyan maradnak meg a lágy szövetek megkövesedve a kőzetekben. Végül arról szólunk, hogyan játszott szerepet a gége egyszerűsége az emberi beszéd kialakulásában.
Mindenkit szeretettel vár Palugyai István és Werovszky Veronika.
2022-08-02 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók!
A következő adásban elsőként orvosi témákról csevegünk. Lesz szó különleges génterápiáról, mellyel sikerült meggyógyítani a veleszületett vérzékenységet, az enyhe, vagy tünetmentes COVID után is sokáig visszamaradó tüdő és károsodásokról, mint hajhullás, vagy nemi diszfunkciók, egy új vírusról, amely rejtélyes májgyulladásokat okozott több országban gyerekeknél, valamint a HIV-ből teljesen kigyógyított legidősebb páciens történetéről, végül arról, hogy kiderült az alkohol múltkori adásban is szóba került károsító hatásának genetikai háttere.
A környezettel kapcsolatos hírek blokkjában először örömteli hírről, a nepáli tigrisek számának megháromszorozódásáról csevegünk. A feketeleves utána jön: a kiszáradóban lévő Velencei tó, a dollármilliárdokat felemésztő védekezés két invazív béka és kígyófaj ellen, valamint az egyre melegedő éjszakák, amelyek mind nehezebbé teszik az alvást. Végül egy izgalmas hírről az óceán mélyén felfedezett titokzatos lyukak rejtélyéről is szólunk.
A műszaki újdonságok jó része ugyancsak a környezeti változásokat igyekszik csökkenteni, ahogy kínaiak gigantikus csatornaprojektje, a hamarosan piacra kerülő, jelentősen kisebb fogyasztású és kibocsátású klímaberendezés, a lézer, ami a nyomtatott papírokról eltünteti a tintát, hogy újrafelhasználhassuk a lapokat. Furcsa de egy elpusztult pókot is újra lehet használni, ráadásul robotként. Végül egy újfajta hipermodern, 30 ezer kilométeres magasságba repítő léghajóval foglalkozunk.
És ezzel már az űrben is vagyunk, hogy innen folytassuk. Arról fogunk csevegni, hogy a NASA pilótabábút küld a Holdra, a Persevarence marsjáró pedig a tervek szerint maga viszi a kőzetmintákat a rakétához, ami majd visszahozza azokat a Földre. A kínaiak visszahullott rakétája sem maradhat ki, ahogy a Space X ausztrál farmra hullott darabja is helyet kap végül a műsorban.
Várjuk a tudomány és a technika iránt érdeklődő hallgatóinkat! Palugyai István és Werovszky Veronika.
2022-07-19 17 óra A Jövőnéző következő műsorában friss tudományos hírekből válogattunk. Elsőként orvostudományi témájú újdonságokról csevegünk majd. Szó lesz különféle fertőző betegségekről, mint a rohamosan terjedő majomhimlő, de a híres-hírhedt vuhani piacon feltűnt koleráról, a Ghánában terjedő marburg-vírusról és az USA-ban pusztító agyevő amőbáról is, de nem hagyjuk ki, hogy az Alzheimer-kór okainak kutatásában előrelépés történt, ahogy az alkoholfogyasztással kapcsolatban is érdekes kutatás látott napvilágot.
A környezet hírei között első helyet követelnek a nyári európai hőhullám szomorú hatásaként terjedő mediterrán erdőtüzek. Ha már az elégett erdőkről beszélünk, megemlítjük, hogy a most felnövekvő generációk – legalábbis Angliában – egyre kevesebbet tudnak a növényekről, aminek fájdalmas következményei vannak. A tengeri füvekről legalább már tudják, hogy egy vizeletből kivont ásvány segíthet a növekedésükben, aminek a tengeri tehenek örülnek majd. Megtudhatják a műsorból, hogy a COVID járvány óta nagy népszerűségnek örvendő futárszolgálatok hogyan járulnak hozzá a légszennyezés növekedéséhez, illetve hogyan változtatják hangjukat a pápaszemes pingvinek, hogy a társaik hangjára hasonlítson.
A műszaki érdekességek között alganövekedést elősegítő módszert, rekordhatékonyságú napelemet, pilóta nélküli napelemes repülőgépet és házi dialízis készüléket ismertetünk.
Az űrkutatásról szólva természetesen a Webb űrtávcső és most közzétett első képei jelentik a slágert, de egy nagy napkitörés, egy mellettünk elszáguldó tetemes nagyságú aszteroida és az orosz űrhajósok Nemzetközi Űrállomásra való eljuttattatása érdekében nemrég kötött megállapodás érdemel még figyelmet.
Mindenkit szeretettel vár a két műsorvezető Palugyai István és Werovszky Veronika.
2022-07-05 17 óra Ebben a nagy hőségben mi is megpihenünk egy kicsit, és a korábbi adásainkból szemezgetünk, amikor Opátiába vagy a Balatonra utazunk. Ezúttal a legutóbbi adásunkat szeretnénk újra meghallgatni önökkel együtt, amelyben a közösségi mediáról beszélgettünk, hiszen érdemes nyáron egy kicsit félre tennünk. Legalábbis arra az időre, amíg a víz alá merülünk.
A műsor a fiatalok internethasználatáról szólt, arról, hogyan kezelik és élnek a fiatal generáció tagjai a számítógéppel és a mobillal, a közösségi médiákkal és hogy látja ezt a szakember, Bernschütz Mária generáció- és trendkutató, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa, aki a stúdióban vendégünk volt másik meglepetésvendégünkkel, saját lányommal, Sárival, aki már régóta profi internethasználó. Legalább a stúdióban megtudhattam, hogyan vélekedik ő erről a kérdésről és hogyan éli meg mindennapjait a net világában. Azt tudom, hogy azt már nem is tudná elképzelni, milyen lenne nélküle.
( A 2022.06.21-i adás ismétlése )
2022-06-21 17 óra Kedves hallgatóink!
A mostani műsorban a fiatalok internethasználatáról fog szólni, arról, hogyan kezelik és élnek a fiatal generáció tagjai a számítógéppel és a mobillal, a közösségi médiákkal és hogy látja ezt a szakember, Bernschütz Mária generáció- és trendkutató, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa, aki a stúdióban lesz vendégünk másik meglepetésvendégünkkel, saját lányommal, Sárival, aki már régóta profi internethasználó. Legalább a stúdióban megtudhatom, hogyan vélekedik ő erről a kérdésről és hogyan éli meg mindennapjait a net világában. Azt tudom, hogy azt már nem is tudná elképzelni, millyen lenne nélküle.
2022-06-07 17 óra Kedves Hallgatóink!
A Jövőnéző mostani adása is sok érdekességből válogat. A környezet hírei között szó lesz ellenálló antarktiszi baktériumokról, az Amerikába behozott és az ottani kőrisfákat pusztító bogárról, amely ellen harkályokkal és darazsakkal próbálják felvenni a harcot. Elcsevegünk az olajszennyezés elleni csodafegyverről, az emberi hajról, a mostanában oly sokat dicsőített kicsiny atomreaktorok, legalábbis kérdéses előnyeiről, végül egy ígéretes módszerről, amellyel a levegőből vonnák ki a szén dioxidot.
Az orvostudomány területén hallhatnak a COVID teszteknél hatékonyabb víruskiszagoló kutyákról, a kétféle majomhimlő járványról, s arról a megcáfolt álhírről, miszerint a COVID oltás okozná a majomhimlőt, a nőről, aki kétszer esett teherbe egymás után, végül beszélgetünk a magasság egészségre gyakorolt hatásáról.
A technika csodái most sem maradhatnak ki a műsorból. Így az sem, hogyan kapott háromdimenziós nyomtatóval készült fület egy asszony, hogy segítenek a paradicsom sejtjei a hatékonyabb napelemek gyártásánál, milyen az ehető cementből készült ház, a picike rákszerű robot az emberi testben és milyen a rekordtávolságot megtevő elektromos repülőgép.
Végül az űrhajózás és a csillagászat szerelmeseinek is tartogatunk különlegességeket. Megtudhatják, miért más a Neptunusz és az Uránusz színe, hogyan talált egy szoftver a Földre is veszélyes aszteroidákat ott, ahol korábban nem gondolták, miért tiltották be a Nemzetközi Űrállomás szkafandereinek használatát, mikor áll munkába az első olyan műhold, amelyik kifejezetten a Föld körül keringő űrszemetet gyűjtené be, s utolsóként elcsevegünk a NASA által tervezett GPS rendszerről, amit a Holdra szánnak, megkönnyítendő a egykor majd leszálló űrhajósok tájékozódását.
Minden érdeklődőt vár Palugyai István és Werovszky Veronika.
2022-05-24 17 óra A műsor mostani adásában sok témáról szeretnénk csevegni. Elsőként ismét az egészségügyi hírekkel kezdünk, de most már a még sok titkot rejtő majomhimlő lett a téma – és várhatóan még marad is egy ideig. Azért visszakacsintunk a COVID-ra is, hiszen egy kutatásból kiderült, az influenza elleni védőoltások védenek a koronavírus fertőzés ellen is. És egy még izgalmasabb hír: a COVID-nál megismert mRNS technikával elkészült a Moderna cég HIV elleni védőoltása, amely az első hírek szerint 97 százalékos hatékonyságú. Ha ez igaz, akkor az eredmény több évtizedes harc végére tesz pontot. Ennek bizonyítékára azonban még várni kell.
Ugyancsak izgalmas téma, hogy Amerikában gyerekek tömegeit tömik pszichostimulánsokkal, pedig nem ez lenne a követendő út. És végül egy okos kontaktlencséről is beszámolunk.
A környezeti hírek között szó lesz magukat gyógyító delfinekről, a globális felmelegedés és az éttermi kínálat közti összefüggésről, a csimpánzok hangjainak elemzéséről, valamit két borús klímaügyi jelentésről.
A technikai újdonságok között egy új google alkalmazást, a mégsem vírusálló iPhone-okat, egy drónszállító kínai hajót, a hihetetlenül soká lemerülő elektromos autót és a bloetoothon át feltörhető Teslát ismertetjük.
Végül az űrkutatási blokkban elcsevegünk a holdi talajban termesztett növényekről, két hírről a Nemzetközi Űrállomással kapcsolatban, végül a NASA elképzeléséről az első emberes marsi expedícióról.
Remélem elég sok érdekességgel tudunk szolgálni hallgatóinknak.
Mindenkit szeretettel vár Palugyai István és Werovszky Veronika.
2022-05-10 17 óra A Jövőnéző mostani adásában egy olyan témáról lesz szó meghívott vendégünk segítségével, ami már mindenkinek gondot okoz, aki bármilyen kapcsolatban van az internettel, mobil, vagy számítógép formájában. És ki nincs kapcsolatban! Azt szokták mondani kis túlzással, aki nincs, az nem is létezik.
Ez a téma pedig a kíberbiztonság, hiszen május 5.-én volt a jelszavak világnapja. (megmondom az őszintét, magam sem tudtam, hogy ilyen is létezik. Aki mindebben segít nekünk és a hallgatóknak eligazodni, Bencsáth Boldizsár, a Műegyetem Telekommunikációs Intézetében működő Kriptográfiai és Rendszerbiztonsági Laboratóriumának munkatársa.
Olyan kérdésekről beszélgetünk terveink szerint vele, mint a jelszavak nélküli világ eljövetele, az ukrán háború kibertámadásainak tapasztalatai, saját felhasználói fiókjaink helyes védelme, vagy az, hogy miért szüntetik meg a műsor után egy nappal az androidos telefonokon a hívások rögzítésére alkalmas appok használatát.
Beszélgetünk azért más műszaki újdonságokról is, ha időnk engedi. Lesz szó erdőn keresztül repülő drónokról, nukleáris űrhajóról, a virágokat hosszú ideig frissen tartó újfajta csomagolásról, bőröndméretű tengervíz-sótalanító készüléktől, vagy a napelemek hatásfokának álomhatárra érő növekedéséről.
Szeretettel várja a hallgatókat a tudományos csetelés két házigazdája, Palugyai István és Werovszky Veronika.
2022-04-26 17 óra Itt a tavasz végérvényesen, ezzel a kirándulóidő is. Ezért is lesz vendégünk a mostani Jövőnézőben Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt szóvivője. Emiatt is a műsor első részében részben a parkerdővel kapcsolatos, de más vonatkozású környezeti témákról beszélgetünk majd. Milyen fákat telepítenek, milyen az örökerdő és a szívbarát tanösvény, milyen vadfajok jelentek meg újabban Budapest környékén, de megkérdezzük vendégünk véleményét a 68 ország 1500 természetvédelmi területéről nemrég készült nemzetközi tanulmány meglepő megállapításairól, vagy a varjúfélék alkalmazkodóképességéről is.
Az orvostudomány hírei között az újfajta májgyulladás vírustól a prosztatarák és a baktériumok nemrég vizsgált kapcsolatán át elcsevegünk a biozöldségekben esetlegesen előforduló körokozók és az e-cigaretta káros hatásáig.
Szót ejtünk azokról a spekulációkról, miszerint lehet, hogy még nem halt ki a titokzatos apró floresi ősember, valamit arról is, hogyan változott őseink testmagassága a gyűjtögetés feladása és a mezőgazdaságra való áttérés következtében, végül egy szintén régi távoli történés mai maradványa kerül sorra, egy pár éve a tengerbe hullott meteorit, amelyről egy harvardi tudós azt gondolja :távoli civilizációk nyomait lehetne keresni rajta.
Szívesen várunk minden érdeklődőt! Palugyai István és Werovszky Veronika.
2022-04-12 17 óra Kedves és hűséges Jövőnéző hallgatók, no meg azok, akik első ízben követik tudományról folytatott csevegésünket!
A mai műsor ismétlésében Csepeli György szociálpszichológus volt a vendégünk, akivel arról beszélgettünk, hogyan befolyásolja az életünket a mesterséges intelligencia, és milyen hatással vannak ránk a járványok. Az MTA doktorával, aki Hankiss Elemérhez mérhető, szót ejtettünk arról is, hogyan élhetjük túl az emberi civilizáció összeomlását.
A törékeny civilizációnk egyébként most is hatalmasat lépett előre: most jött rá, hogy hogyan határozhatja meg az élő szervezet alapköveinek: a fehérjéknek a felépítését a mesterséges intelligencia segítségével (Dan Brown féle fordulat). Ez egészen mostanáig a biológia legnagyobb kihívása volt, és új rákgyógyszerek kifejlesztése felé nyithatja meg az utat.
A technika újdonságai között arról a francia férfiről is beszámoltunk, aki egy robotvázat épített a kerekesszékes fiának, hogy járni tudjon, és egy agyba nagyon könnyen beültethető új számítógépes interfészről is szót ejtettünk egy pillanatra.
Szó volt még a harmadik oltásról, ami még sokakban kérdéseket vet fel, amelyeket a tudomány segítségével próbáltuk meg körbe járni, hogy segítsünk eligazodni a káoszban.
Az űrkutatás megkerülhetetlen híre, hogy Magyarország űrhajóst fog küldeni az űrbe, ami mellett természetesen mi sem mehettünk el szó nélkül. Elcsevegtünk arról is, hogyan billentette ki az új orosz modul véletlenül bekapcsolt hajtóműve a Nemzetközi Űrállomást. Remélhetőleg az adás végéig legalább mi pályán maradtunk.
Sok szeretettel várjuk hallgatóinkat az ismétlés során is.
Palugyai István és Werovszky Veronika.
( A 2021.08.03-i adás ismétlése )
2022-03-29 17 óra Kedves Hallgatóink!
A jövőnéző mostani műsorában elsőként olyan híreket szemlézünk, melyek a háború műszaki-tudományos-környezeti vonatkozásait érintik. Szó lesz vegyi fegyverekről, kamikáze drónokról, mesterséges intelligenciáról, járulékos környezeti károkról, kíber hadviselésről és a háború hatásáról az űrkutatásra.
Az űrkutatás és csillagászat egyéb hírei is helyet kapnak, mint hogy mi tekinthető az idegen civilizációk négy biztos jelének, vagy hogy mennyi gyémánt lehet a Merkúron.
Az orvostudomány újdonságai között megint felüti fejét a koronavírus, elemezzük a már nálunk is emelkedő új esetszámot és hogy mire számíthatunk a COVID influenzával való esetleges házasságától.
Végül a környezettel kapcsolatban szó lesz a klímaváltozás miatti katasztrófák törmelékeinek kockázatairól, a mikroműanyag szennyeződésről és hogy ezt mivel lehet csökkenteni.
Minden hűséges és új hallgatónkat várjuk Palugyai István és Werovszky Veronika.
2022-03-01 17 óra Kedves Hallgatóink!
Sajnos a Jövőnéző mostani adásában a történelem kerül terítékre a mostani szörnyűséges ukrajnai háború kapcsán. Az elmúlt napok hihetetlennek tűnő eseményeit megpróbáljuk történelemtudományi szemszögből vizsgálni stúdióvendégünk, Bihari Péter, történész, a történelemtudomány doktora, a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium vezető tanára segítségével.
Olyan kérdéseket boncolgatunk majd, mint
A történelem során milyen volt a békés és a háborús időszakok aránya Európában és a világ fejlettebb részén?
A történelem során hogyan alakult a háborúkban a civil lakossággal való bánásmód helyzete?
Milyen gyorsan lehetett felállni egy háborús helyzetből az egyes országoknak?
A béketárgyalások tanulmányozása mire tanítja a történészeket?
Hogyan változtak a mai kori történelem során a harci taktikák?
Hogyan, mely történelmi események, tapasztalatok kapcsán alakultak ki a jelenlegi nemzetközi politika törvényei?
A világrend is olyan, mint az evolúció: egy ideig alig valamelyest változik, aztán hirtelen nagyon? Milyen példák igazolják ezt a történelem során?
Mikor és hogyan tudott megtartani egy ellenséges hatalom egy idegen országot sokáig a történelemben? Párhuzamok!
Milyen történelmi példák vannak politikusok, vezérek irracionális cselekedeteire, amelyekből rosszul és amelyekből jól jöttek ki?
A történelem során a tudomány és a technika fejlődése hogyan változtatta meg a háborúk menetét és így a társadalmak változását?
Mindenkit várunk Palugyai István és Werovszky Veronika.
2022-02-15 17 óra Kedves hallgatóink, a mostani Jövőnézőben elsőként megemlékezünk a HIV felfedezőjéről, a napokban elhunyt Luc Montagnier-ről, aki felfedezéséért megosztott Nobel-díjat kapott. Vendégünk, akivel felidézzük a tudós munkásságát, Nagy Károly virológus egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem nyugalmazott tanszékvezetője.
Ezután más orvostudományi érdekességekről lesz szó, mint az alvás szerepe a túlsúly letornászásában, vagy egy új izraeli módszer, ami bénult gerincű egereknél segített a mozgás teljes helyreállításában. A COVID hírek között a szívbetegség koronavírussal való kapcsolatáról beszélünk és egy magyar felismerésről, ami inkább csak médiafigyelem, mintsem valódi felfedezés.
A környezet hírei között szó lesz a metánról, a koalákról, a nemzeti parkok fontosságáról és az érintetlen tengerpartokról.
Az űrkutatás hírei között a Marsjáró sebességrekordjáról, az európai űrhajós-válogatásról és Musk műholdjainak kálváriáiról csevegünk.
Jó szórakozást kívánva vár mindenkit: Palugyai István és Werovszky Veronika.
2022-02-01 17 óra A Jövőnéző mostani adásában Kordos Lászlót látjuk vendégül, aki a Földtani Intézet volt igazgatója és a hazai ősemberkutatás fél évszázadáról jelent meg a közelmúltban érdekes könyve. A Rudapithecus felfedezője nemcsak az izgalmas történetről beszél, de hozzászól sok földtani, őslénytani felfedezéshez is, melyek az elmúlt időben láttak napvilágot. Szó lesz még a járvány új híreiről és a környezettel kapcsolatos újdonságokról is.
Mindenkit vár Palugyai István és Werovszky Veronika.
2022-01-18 17 óra A Jövőnéző mostani műsorában egy érdekes hír nyomába eredünk, miszerint idén több egyetemünkön is komplex természettudományos tanárképzés indul, amely legalábbis egyelőre az általános iskola felső tagozatának megfelelő évfolyamokon felváltaná az eddigi szaktanári rendszert. Erre nagy szükség lenne, hiszen a járvány jól megmutatta, milyen nagy hiány van helyes természettudományi ismeretekkel felvértezett emberekre. Vendégünk a stúdióban Weiszburg Tamás, az ELTE ásványtani tanszékének vezetője, aki az új tanárképzés oktatási programjának egyik kidolgozója.
Ennek szükségességét néhány olyan hírrel próbáljuk aláhúzni, melyek a diákok korszerű természettudományos ismereteinek romlását jelzik. Persze a tanárok sem biztos, hogy mindenütt örülnek majd az új rendszernek, de reméljük, vendégünk minden kérdésre megnyugtató választ ad majd.
Jó adalék néhány olyan újdonságról szóló tudományos hír is, mind COVID témában, mind más területekről, ahol a meg kéne értenünk híradás lényegét.
Vajon képesek vagyunk rá, és a fiatalok értik-e, vagy félreértik a tudomány üzeneteit.
Mindenkit várunk az érdekesnek és fontosnak ígérkező beszélgetésre Palugyai István és Werovszky Veronika.
2022-01-04 17 óra Új év, remélem új hallgatókkal, de a régiek mellett!
Mindenkit köszöntünk a Jövőnéző (és a podcast) idei első adásával, melyben vendégünk Örkény Antal szociológus, az ELTE professzora, aki gondolatébresztő cikket közölt múlt hónapban a Qubit oldalán a COVID járvány társadalmi aspektusairól és különösen az oltással szembeni ellenállásról, valamint a kötelező oltás lehetőségéről, mint az állam erkölcsi kötelességéről.
Ezzel a témával kezdünk, majd folytatjuk néhány műszaki újdonsággal és nem hagyjuk ki az űrkutatás legfrissebb híreit sem.
Mindenkit vár Palugyai István és Werovszky Veronika.
2021-12-21 17 óra Ismét elérkeztünk az év utolsó Jövőnézőjéhez. Szeretnénk hűséges hallgatóinktól egy érdekes, szórakoztató és tanulságos adással búcsúzni 2021-től, remélve, hogy 2022 mindenképp jobb évünk lesz és talán nem kell év végéig a járvány híreivel borzolni a műsort követők idegeit.
Vera jóvoltából remélhetően ez a műsor már podcast formájában is hallgatható lesz, ami tovább bővítheti hallgatóink körét.
Most nagyon kedves vendégünk is lesz a stúdióban: Kis László csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, akinél nagyszerűbb tudományközvetítőt keresve sem igen találhatunk a magyar tudományos közéletben.
Ennek megfelelően a műsor elég nagy szeletét a csillagos ég és az űr hírei töltik majd ki: a betlehemi csillagtól a Földön kívüli élet keresésén és a fekete lyukakon át a Naphoz indult űrszondáig, a Marskutatás újdonságáig, vagy a hamarosan induló új űrtávcsőig.
Remélhetően vendégünk a koronavírus híreihez is hozzászól, s nemcsak azért, mert mint kiderült, a járvány miatt kevesebb a villám is. Természetesen az Omikron ebben a műsorblokkban is főszerepet kap.
És ha lesz időnk, még néhány műszaki érdekesség is be fog férni, mint a különféle új típusú atomerőművek, vagy egy lézerrel sütő-főző berendezés is.
Mindenkit nagy örömmel vár: Palugyai István és Werovszki Veronika.
2021-12-07 17 óra Kedves Jövőnéző kedvelők!
A mostani műsor a negyedik járványhullám csúcsán hangzik el, ezért és a rengeteg ezzel kapcsolatos hír miatt is két blokkban is a koronavírusról csevegünk majd. Beszélünk oltásokról, gyógyszerekről, különféle kockázatokról és a COVID-dal kapcsolatos információkról.
Az űrkutatás hírei közé Jeff Bezos űrállomás-fejlesztési tervei, a Földet megközelítő aszteroida, a magyar kutatók űrműszer-építési sikere, egy újfajta exobolygó és a Föld vízkészletének eredetével kapcsolatos érdekes teória fért be.
A műszaki újdonságokat ecsetelő hírblokk egy madárkarmokkal felszerelt drónt, a laptopgyártó asus konyhai kütyüjét, a 3D nyomtatás újdonságát, valamit a szárnyakkal hasító japán vasutat és a Rolls-Royce villanymotorral sebességrekordot döntő elektromos repülőt vonultatja fel.
Reméljük, sikerült felkelteni hallgatóink kíváncsiságát, mi mindenesetre ott leszünk a stúdióban.
2021-11-23 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók!
Sajnos a járvány ismét tetőfokára hág és kevés a jó hír. Mégis megpróbáltunk néhány derűlátóbbnak tűnő hírt keresni. Szó lesz a Japánban feltehetőleg kihalt delta variánsról, a gyógyszerek közül pedig a magyar fejlesztésű orrspray teszteléséről, valamint a Merck gyógyszergyár tablettájának várható európai engedélyezésével kapcsolatos ajánlásokról, végül egy COVID elleni tapaszról, melyet Svájcban próbálnak ki. Beszélünk persze a vakcinákról is, a pécsi virológus professzor Jakab Ferenc figyelmeztetése kapcsán, s arról, hogy a kormány korábbi állítása szerint „laboratóriumnak” nevezett Ausztriában velünk szemben mennyire komolyan veszik a járványt.
A környezet híreiről való csevegésünket a klímacsúcs végső értékelésével kezdjük, majd szólunk az Arizonai Egyetem klímajóslatáról, arról, hogy egy most felfedezett betegségnek is a klímaváltozáshoz lehet köze, ahogy az agyi tevékenységek romlásának is a légszennyezéshez. Egy új térkép végül a világ teknőseinek sanyarú helyzetét ábrázolja.
A technika híreit is egy környezethez kötődő hírrel kezdjük, ugyanis egy szuperszámítógépet akarnak a kutatók bevetni a környezetváltozás alakította jövő felvázolására. Beszélünk ezen kívül Bill Gates tervezett atomerőművéről, az Apple nagy dobásáról az autópiacon és egy új virtuális valóság-kesztyűről.
Az űrbe látogatva egy érdekes felvetésről szólunk, mely a Földönkívüli mikrobák veszélyeit latolgatja. Néhány kutató a Hold krátereiben fagyott széndioxidot is valószínűsít, mások szerint pedig a korábban véltnél biztonságosabbak lehetnek a Világegyetem távoli részei közötti utazást feltételező féregjáratok. A műsort egy aggasztó fegyverkísérlettel zárjuk, amelyet Oroszország tesztelt műholdak elleni bevetésre.
Ha érdekesnek találják a beharangozót, várjuk Önöket a Jövőnéző elé.
2021-11-09 17 óra A mostani műsorban ismét a pár nap múlva befejeződő klímacsúcsról beszélünk elsőként több elemzés kapcsán, melyekben vannak optimistább felhangok is, a híradások zöme azonban meglehetősen szkeptikus, no nem a klímaváltozás tényével, hanem az összejövetel sikerével kapcsolatban.
A járvány legújabb hírei között beszámolunk a betegség elleni új gyógyszerek megjelenéséről és a fertőzéssel szembeni öröklött ellenállóképességről. Ezután két, másik betegség elleni védőoltások pozitív hatásairól csevegünk.
A technikai csodák kedvelőinek próbálunk kedvében járni, amikor az okos fürdőszobaszőnyegről, az agystimulációs epilepsziakezelésről, a google ketyeréjéről, ami levegőből készít vizet, az esésérzékelő okosóra életmentő erejéről, valamint a szemétgyűjtő hajókról csevegünk.
Végül az űrhajózás legújabb érdekességei kerülnek napirendre, így az űrállomáson szüretelt chilipaprika, a NASA most induló próbálkozása, mely egy veszélytelen aszteroidát próbál kilökni pályájáról, hogy ha sikerrel járnak, később a Földet veszélyeztető aszteroidákat is eltéríthessék útjukról. Szó lesz még a Marsjáró és a mesterséges intelligencia kapcsolatáról, valamint magyar kutatók hozzájárulásáról a NASA legújabb missziójának sikeréhez.
Várjuk szeretettel a műsor iránt érdeklődőket: Palugyai István és Werovszki Veronika.
2021-10-26 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók!
A mostani műsorban ismét vendéget fogadunk, ha az illető nem is lesz a stúdióban. Egy volt diákom az illető, az amúgy Erdélyben élő Györfy Borbála, akit 8700 fiatalból választott ki az ENSZ, a Youngo, és a Youth Envoy nevű szervezet, hogy 400-ad magával képviselje a világ fiataljait a glasgow-i klímacsúcs előtt egy olyan dokumentum elkészítésében, amely azokat a klímavédelmi irányokat/intézkedéseket foglalja magába, amelyek a fiatalság szerint sürgős megoldásra várnak. A dokumentum megszületése után egy konferencián, ahol a világ jó néhány vezetője hallgatta meg a fiatalok kéréseit, Bori képviselhette Magyarországot. vele beszélgetünk a tapasztalatairól és több klímához és a környezethez kapcsolódó témáról, hírről.
Emellett természetesen COVID-dal kapcsolatos hírek is lesznek, egyebek mellett a vírussal szembeni genetikai ellenálló képességről, a legújabb delta plusz variánsról, vagy az oltás utáni újrafertőződésről.
Csevegünk majd a génmódosított sertésvese emberbe való árültetéséről, a vikingekről, aki valójában felfedezték Amerikát, vagy arról, miért csökkent az emberek agya úgy 3 ezer éve.
Műszaki újdonságokról sem feledkezünk el, most a holdjáró motorkerékpárt, az iphone által gyártott elektromos járműveket és a különféle okos eszközöket mutatjuk be.
Minden érdeklődőt várunk!
2021-10-12 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók!
A mostani műsort ismét a stúdióból közvetítjük, ahol is kedves vendéget üdvözölhetünk. Vásárhelyi Tamást, biológust, múzeumpedagógust, főmuzeológust, a kiváló tudománykommunikációs szakembert, aki a nemrég volt Állatok Világnapja kapcsán a beporzók szerepéről is beszél, amelyek védelmét 2,5 milliárdos programmal segíti az EU.
Egyéb környezeti témák között a klímaváltozás vándormadarakra kifejtett hatásáról is szólunk, meg a tölgyfák jótékony szerepéről.
A COVID kapcsán valaki ismét a legújabb tudományosan is értékelhető híreket szemléztünk, így a Videoton legutóbbi felmérését a vakcinák hatásáról, amely ugyan újat nem mondott, de amit sejthettünk, bizonyította. Nemrég az is bizonyítást nyert, az oltások hatása hogyan csökken az idővel, mi a genetikai kapcsolat a koronavírus okozta betegség és az Alzheimer kór között, és mi az első igazán hatékony gyógyszer, ami talán végre segít a megbetegedetteken.
Az idei természettudományos Nobel díjak díjazottjairól is csevegünk, végül az űrkutatás legújabb érdekességeit is megemlítjük.
Mindenkit szeretettel vár kedden Palugyai István és Werovszki Veronika.
2021-09-28 17 óra Kedves tudománybarát hallgatóink!
Mostani adásunkat még mindig nem a stúdióban vettük fel, mert hogy a szerencse lánya, Vera még mindig a csodálatos Korfun élvezi a görög nyárutót, ami itt minálunk valódi nyárnak hatna. A paradicsomi környezet arra ihletett minket, hogy a műsort is a környezet híreivel kezdjük. Míg Vera Korfunál zömmel csodás kék tengerben lubickolt, a Kína melletti Sárga tenger bezöldülése aggasztó környezeti folyamatok következménye, ahogy az égő szibériai erdő is, s ha megnézzük a régi nagy fajkihalásokat, a kutatásokból kiderül, akkor is nagy szerep jutott mind a tüzeknek, mind az algavirágzásnak. Egyszóval nem ülhetünk ölbe tett kézzel a a klímakatasztrófa veszélyének árnyékában. Kövessük a finn példát, ahol még az óvodákat is zöldítik, aminek nagyszerű eredményei a gyerekek egészségi állapotában is visszatükröződnek. Végül egy érdekes magyar módszerről, amely a természetes vizekben a DNS-töredékek kimutatásával deríti fel az ottani élővilág faji összetételét.
A koronavírus most is témát ad számunkra. A járvány eredetéhez vihet közelebb a COVID SARS2-vel legközelebbi rokon vírusok felfedezése laoszi barlangi denevérekben. Az oltásokról egyértelműen kiderült, hogy a hosszú COVID betegséget is megelőzhetik, ahogy az is, hogy a beoltott kismamák a magzatuknak is átadják a védettséget, azt pedig a legújabb kutatások is megerősítették, hogy a legfejlettebb, mRNS oltások az influenza és más légúti betegségeket okozó vírusok elleni vakcinák kifejlesztéséhez is elvezetnek. Végül egy jó hír az Astra Zeneca oltás fejlesztőitől, miszerint a mostani kórokozó szerintük a jövőben enyhe náthaokozó vírussá szelídül. Reméljük, igazuk lesz.
Olyan orvostudományi hírekről is csevegni fogunk, mint a paracetamol negatív következménye a terhes nők magzataira, s a jó bélflóra pozitív hatása a fogyásra. Ha már fogyás, mi is örvendezünk amiatt, hogy megtalálták az elhízásért felelős géneket, s hogy kiderült, miért nem szeretik egyes gyerekek és felnőttek a brokkolit és a karfiolt, s végül kinek és mikor jó a legújabb műszív.
A műszaki újdonságok sorában elmondjuk, hogyan fejezték be mesterséges intelligencia segítségével Beethoven 10. szimfóniáját, milyen a megérinthető hologram, s mit lehet készíteni a világ legbüdösebb gyümölcséből a duriánból. Ha kétkedve is, de beszámolunk a jelenlegieknél sokkal gyorsabb nukleáris hajtóműről, ami egy Costa ricai fejlesztés, de azt ígérik, sokkal gyorsabbá tehet egy Mars-utazást. Végül arról az érdekes műszaki megoldásról beszélünk, ami lehetővé teheti az űrszemét eltakarítását, legalábbis a használatból kivont műholdak gyorsabb elégetését a légkör felsőbb rétegeiben.
Reméljük, mindenki számára akad érdekes hallgatni való! Palugyai István és Werovszki Veronika.
2021-09-14 17 óra Kedves Hallgatóink!
A Jövőnéző mostani adásában a környezet híreivel kezdünk. Szót ejtünk arról az izlandi széndioxid elnyelő berendezésről, mely az üvegházhatású gázt átalakítás után a Föld mélyére süllyeszti. Kérdés, ez meg tudja-e állítani a melegedést, amitől egyes állatoknak megnő a fülük, orruk és szárnyuk, vagyis azok a testrészeik, amelyeken keresztül tudják magukat hűteni. Sajnos a klímaváltozással veszélyes állatok is érkeztek hozzánk, mint az a kullancsfaj, amely egy trópusi láz kórokozóját hordozhatja. A madarak viszont felmelegedéstől függetlenül már a tojásban értik a szüleik dalát, kommunikációjukat ezek szerint egy genetikai program vezérli, még ha később tanulnak is hozzá.
Az űrkutatásról szóló érdekességek között a „Percy” becenevű Marsjáró sikeres kőzetgyűjtéséről, az év végén felbocsátásra kerülő Webb űrtávcsőről, a Napviharok veszélyeiről és a földönkívüli vírusok lehetőségéről csevegünk.
A Koronavírus sajnos még velünk marad, a műsorban is. A gyerekkori oltások esetleges védőhatásáról már sokadszorra szólunk, ahogy Karikó Katalinról is, akinek újabb díjat adtak át és ismét csodaszép dolgokat mondott, ezúttal a tudósok túlzott egójáról. Indul az első kombinált influenza-COVID vakcina embereken zajló kipróbálása, s mintha egyes koronavírusos betegek olyan immunitással rendelkeznének, ami minden variáns ellen jó. A halálos Nipah vírus ellen viszont még nincs védőoltás, s Dél-Indiában sajnos továbbra is terjed.
Az oltásellenesek félelme sokszor a tűtől való félelemből fakad. Egy spanyol találmány ennek a kijátszását ígéri, meglátjuk sikerül-e neki. A koleszterinszintet leszorító módszer viszont injekcióval juttatja be a szervezetbe a meglepően jó eredményekkel büszkélkedő anyagot. Beszélünk az embriókutatást felkavaró változásról, mely eltörölte a 14 napos határt, vagyis most már 14 nap után is folytatódhatnak a veleszületett rendellenességek kivédését is ígérő kísérletek. Végül nem hagyjuk ki a vicces kutatásokat, melyekért idén IgNobel-díj járt.
Minden érdeklődőt vár: Palugyai István és Werovszki Veronika.
2021-08-31 17 óra A Jövőnéző mostani adásában vendégünk, Frey Sándor csillagász, az Űrvilág című portál főszerkesztője egy sor aktuális, űrkutatással és csillagászattal kapcsolatos hír kapcsán segít a hallgatók eligazodásában. Szó lesz arról, miért csúszik a Holdraszállás, és Musk Hordozórakétájának startja, mi a baj a sok kommunikációs műholddal, amit a Starlink és a Oneweb felbocsát, fenyegetnek e aszteroida becsapódások, mennyiben valós tudományos hír a fekete lyuk energiájának felhasználása, vagy az életet hordozó bolygók pár éven belüli felfedezése.
Emellett a legfrissebb koronavírus-hírekről fogunk csevegni, a szputnyik vakcina hatásosságáról és az Astrazeneca antitest terápiájáról, illetve a delta variáns kórházi kockázatairól, no meg a legújabb amerikai hírszerzési jelentésről a vírus eredetéről.
A környezet hírei között a Chilében dúló rendkívüli szárazság eredetéről, a hazánkban is terjedő parlagfűevő bogárról és a fukusimai hűtővíz tengerbe engedéséről beszélünk még.
S ha fér, néhány műszaki újdonsággal zárjuk a műsort.
Mindenkit szeretettel vár Palugyai István és Werovszky Veronika.
2021-08-17 17 óra A mostani műsor mi mással kezdődhetne, mint a járvány híreivel. Miután elkezdődött a negyedik hullám, sokan latolgatják, mire számíthatunk idehaza. Miért a fiatalok, az iskolások terjeszthetik jobban a vírust? Mi az esélye, hogy legyőzhetjük egyáltalán ezt a kórokozót? Arról is beszélünk, hogy mindennél nagyobb szabású klinikai vizsgálat kezdődött három, más betegségek ellen már használt szerrel, melyektől a WHO azt reméli, megakadályozhatják a fertőzés súlyos betegséggé alakulását. Végül az is szóba kerül, hogy a maszk nemcsak a vírust, hanem a szennyezett levegőt is feltartóztatja, ami új felismerések szerint elősegítheti a demencia, az Alzheimer kór kialakulását.
A NASA egy jövőre induló kísérletben szimulálja a jövőbeni Mars-expedíciók űrhajósainak lélektani igénybevételét. Hasonlót hajdan a szovjetek is végeztek, most kalandvágyó amerikaiakat várnak az egy évig tartó bezártságra egy háromdimenziós nyomtatással készülő mű Mars-bázison.
Elcsevegünk a már működő Mars-járó minapi mintavételi kudarcának okáról, az újbóli Holdrasszállás csúszásáról és arról a meglehetősen agyament ötletről, miszerint Muskék hirdetéseket akarnak az űrbe helyezni.
Egy műszaki újdonságokról szóló hírcsokorban homokszitáló strandrobotról, föld alatt mozgó robotkígyóról, gyomirtó robotról és a NASA új szuperszonikus repülőgépéről beszélünk.
Utolsó blokkunk a csimpánzfélék egymás közti köszöntési viselkedését, a közösségi médiák hazai fogyasztói szokásait feltérképező elemzés eredményeit és a mesterséges intelligencia jövőjével kapcsolatos optimista és pesszimista jövőképeket járja körül.
Minden érdeklődőt vár Palugyai István és Werovszky Veronika.
2021-08-03 17 óra Kedves és hűséges Jövőnéző hallgatók, no meg azok, akik első ízben követik tudományról folytatott csevegésünket!
A mostani műsorban Csepeli György szociálpszichológus lesz a vendégünk, akivel arról beszégetünk, hogyan befolyásolja az életünket a mesterséges intelligencia, és milyen hatással vannak ránk a járványok. Az MTA doktorával, aki Hankiss Elemérhez mérhető, szót ejtünk arról is, hogyan élhetjük túl az emberi civilizáció összeomlását.
A törékeny civilizációnk egyébként most is hatalmasat lépett előre: most jött rá, hogy hogyan határozhatja meg az élő szervezet alapköveinek: a fehérjéknek a felépítését a mesterséges intelligencia segítségével (Dan Brown féle fordulat). Ez egészen mostanáig a biológia legnagyobb kihívása volt, és új rákgyógyszerek kifejlesztése felé nyithatja meg az utat.
A technika újdonságai között arról a francia férfiről is beszámolunk, aki egy robotvázat épített a kerekesszékes fiának, hogy járni tudjon, és egy agyba nagyon könnyen beültethető új számítógépes interfészről is szót ejtünk egy pillanatra.
Szó lesz még a harmadik oltásról, ami még sokakban kérdéseket vet fel, amelyeket a tudomány segítségével próbáljuk meg körbe járni, hogy segítsünk eligazodni a káoszban.
Az űrkutatás e heti megkerülhetetlen híre, hogy Magyarország űrhajóst fog küldeni az űrbe, ami mellett természetesen mi sem mehetünk el szó nélkül. Elcsevegünk arról is, hogyan billentette ki az új orosz modul véletlenül bekapcsolt hajtóműve a Nemzetközi Űrállomást. Remélhetőleg az adás végéig legalább mi pályán maradunk.
Sok szeretettel várjuk hallgatóinkat. Palugyai István és Werovszky Veronika.
2021-07-21 11 óra Kedves Jövőnéző hallgatók!
A mostani műsor első részében vendéget köszöntöttünk a stúdióban: Kérészy Istvánt, aki a Floridai Egyetemen villámokat kutat. Most itthonról figyelte annak a nagyszabású versenynek a New Yorkban rendezett döntőjét, melyen csapatával – ebben a Műegyetem hallgatói is ott voltak – bejutott az első hatba és remélhetően minél jobb eredményt ér el. Erről hallgatóink is első kézből értesülhettek, ugyanis a döntő magyar idő szerint tegnap délután kettőkor kezdődődött. A versenyben a 150 országból indult 8700 csapat mesterséges intelligencia segítségével keresett Ausztráliában villámok által keltett tüzeket és modellezte ezek tovaterjedését.
Istvánnal természetesen a manapság egyre aktuálisabb téma minden aspektusát beszéltük meg. A villámok Ausztráliában tüzeket keltenek, nálunk lidércet, ahogy azt a napokban olvastuk. Na ezt is megbeszéltük vendégünkkel, ahogy azt is, mi köze van az amazóniai villámoknak ahhoz, hogy a régió egy friss hír szerint ma már több szén dioxidot bocsát ki mint amennyit elnyel. Elcsevegtünk arról is, miszerint a meteorológusok szerint a mostani ítéletidőkhöz hozzá kell szoknunk s hogy lehet, hogy beválik az MIT kutatóinak 1972-es jóslata, miszerint 2040-re összeomlik az emberi civilizáció.
Az űrhajózási technikai részben beszámoltunk a jó hírről, hogy sikerült megjavítani a jó öreg Hubble űrtávcsövet, s hogy most Jeff Bezos következik az űrugrások sorában. Amikor a Vénuszon olyan anyagot, foszfint találtak, amit máshol az élettel párosítanak, sokan kétkedtek. Most kiderült, nem véletlenül, mert az anyag minden bizonnyal vulkanikus működés eredményeként került a bolygó légkörébe. A Jupiter Ganymedes nevű holdjának jege alatt is sok izgalmas dolog rejtőzhet. Most még csak egy űrszonda repült el a hold előtt, aminek jelentőségét azért nem kell lebecsülni.
Ahogy a koronavírus ismételt terjedését Európa-szerte. Nem árt erről most, a negyedik hullám előtt elcsevegni, ahogy a vírus delta utáni következő mutánsáról, a lambdáról, mely a legújabb hírek szerint kevésbé veszélyes elődjénél. A tudósok viszont nem véletlenül kiáltottak veszélyt a brit korlátozások teljes feloldása előtt – sajnos teljesen hiábavalóan. S természetesen elemezzük az idehaza a járvánnyal kapcsolatban most talán legtöbbeket érdeklő témát, a harmadik oltás lehetőségét.
Mindenkit szeretettel vár a Jövőnéző ismétlésének nevében. Palugyai István és Werovszky Veronika.
( A 2021.07.20-i adás ismétlése )
2021-07-20 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók!
A mostani műsor első részében vendéget köszöntünk a stúdióban: Kérészy Istvánt, aki a Floridai Egyetemen villámokat kutat. Most itthonról figyelte annak a nagyszabású versenynek a New Yorkban rendezett döntőjét, melyen csapatával – ebben a Műegyetem hallgatói is ott voltak – bejutott az első hatba és remélhetően minél jobb eredményt ér el. Erről hallgatóink is első kézből értesülhetnek, ugyanis a döntő magyar idő szerint délután kettőkor kezdődik. A versenyben a 150 országból indult 8700 csapat mesterséges intelligencia segítségével keresett Ausztráliában villámok által keltett tüzeket és modellezte ezek tovaterjedését.
Istvánnal természetesen a manapság egyre aktuálisabb téma minden aspektusát szeretnénk megbeszélni. A villámok Ausztráliában tüzeket keltenek, nálunk lidércet, ahogy azt a napokban olvastuk. Na ezt is megbeszéljük vendégünkkel, ahogy azt is, mi köze van az amazóniai villámoknak ahhoz, hogy a régió egy friss hír szerint ma már több szén dioxidot bocsát ki mint amennyit elnyel. Elcsevegünk arról is, miszerint a meteorológusok szerint a mostani ítéletidőkhöz hozzá kell szoknunk s hogy lehet, hogy beválik az MIT kutatóinak 1972-es jóslata, miszerint 2040-re összeomlik az emberi civilizáció.
Az űrhajózási technikai részben beszámolunk a jó hírről, hogy sikerült megjavítani a jó öreg Hubble űrtávcsövet, s hogy most Jeff Bezos következik az űrugrások sorában. Amikor a Vénuszon olyan anyagot, foszfint találtak, amit máshol az élettel párosítanak, sokan kétkedtek. Most kiderült, nem véletlenül, mert az anyag minden bizonnyal vulkanikus működés eredményeként került a bolygó légkörébe. A Jupiter Ganymedes nevű holdjának jege alatt is sok izgalmas dolog rejtőzhet. Most még csak egy űrszonda repült el a hold előtt, aminek jelentőségét azért nem kell lebecsülni.
Ahogy a koronavírus ismételt terjedését Európa-szerte. Nem árt erről most, a negyedik hullám előtt elcsevegni, ahogy a vírus delta utáni következő mutánsáról, a lambdáról, mely a legújabb hírek szerint kevésbé veszélyes elődjénél. A tudósok viszont nem véletlenül kiáltottak veszélyt a brit korlátozások teljes feloldása előtt – sajnos teljesen hiábavalóan. S természetesen elemezzük az idehaza a járvánnyal kapcsolatban most talán legtöbbeket érdeklő témát, a harmadik oltás lehetőségét.
Mindenkit szeretettel vár a Jövőnéző nevében. Palugyai István és Werovszky Veronika.
2021-07-06 17 óra Kedves és hűséges Jövőnéző hallgatók, no meg azok, akik első ízben követik tudományról folytatott csevegésünket!
A mostani műsorban elsőként a hőhullámok híreivel kezdünk, ami így nyár közepén nem is csoda. Beszélünk a kanadai erdőtüzekről, az elmúlt nyáron tapasztalt Déli Sarki melegrekordról, illetve a Grönland melletti mostani olvadásról. Aktuális környezeti hír az egyszer használatos műanyag eszközök frissen életbe lépett tilalma, s ezzel összefüggésben a tengerekbe jutó műanyaghulladék helyzete. Végül egy újdonságról, miszerint génmódosított növényekkel tisztítják meg a szennyezett talajt.
A technika újdonsága a világ legmagasabban futó vasútja, a tibeti, mely ugyan megkönnyíti az ottaniak közlekedését, ám arról nem szól a fáma, ehhez mekkora környezeti pusztítást okoz az újdonság. A múltkor beharangozott szlovák repülő autó sikeréről is beszámolunk, ahogy egy okospólóról, ami a távgyógyítást forradalmasíthatja.
Az űrkutatás e heti híre Branson és Bezos vetélkedésének legújabb fejezete. Szó lesz itt az első faműholdról, a kínai űrállomásra érkezett űrhajósok első űrsétájáról és a Nemzetközi űrállomáson elvégzett génszerkesztésről, valamint egy olyan csillagrendszerről, amiről szakértők azt hiszik, idegen civilizációknak kiválóan lehetne onnan minket megfigyelniük.
A koronavírus még ebben a maszkmentes kegyelmi időszakban sem maradhat ki, hiszen, ahogy elmondjuk, a negyedik járvány belobbanhat nálunk is, elmondjuk miért. Elcsevegünk egy izraeli és egy brit vizsgálatról, melyek a Pfizer, illetve az Astra Zeneca oltások hatását nézte a delta variánsra és szót ejtünk a WHO figyelmeztetéséről, végül egy érdekesség a háziállatok beoltásáról.
Sok szeretettel várjuk hallgatóinkat. Palugyai István és Werovszki Veronika.
2021-06-22 17 óra A rekkenő hőhullámban csak remélhetjük, van kedvük meghallgatni tudományról szóló csevegésünket. Annyit ígérhetünk, érdekes témákat gyűjtöttünk.
Bár nincs náthaszezon, figyelemreméltó, hogy a náthavírusok úgy tűnik, meggátolhatják a koronavírus fertőzéseket. Ha viszont már megkapta valaki, egy friss tanulmány szerint a fertőzöttek egynegyede bizony hónapokkal később is megszenvedi a vírust. Beszélünk ezután a járvány miatti egészséges félelem határairól, az mRNS vakcinák új életéről, mint esetleges rákellenes védőoltás, illetve a sminkekhez használt vegyszerek veszélyeiről.
A környezetről szóló blokkunkban elsőnek a neves virológus véleményét szemlézzük, aki szintén a biológiai szúnyoggyérítés mellett emelt szót. Ezután a folyók kiszáradásáról, a kelet-európai nagyvárosok légszennyezettségéről, a tenger felmelegedése miatt Dániába is felvándorló jövevényekről, a Velencei tavi halpusztulásról és a Földi hőcsapdáról ejtünk szót.
A műszaki újdonságokat bemutató részben elsőnek egy robotexkavátorról, majd egy amúgy tengeri műanyagszennyezést monitorozó robothajóról beszélgetünk, aztán a repülőgép hajtóműveket lecsendesítő csodaanyag után a levegőbe emelkedett versenyautóról csevegünk.
Ha már a levegőben vagyunk, a téma a kínai űrhajósok megérkezése az űrállomásukra, a Hubble űrtávcső hibája, a magyar kisműhold sikere és az, hogy Steven Hawkingnak megint igaza volt.
Mindenkit sok szeretettel várunk! Palugyai István és Werovszki Veronika.
2021-06-08 17 óra Hurrá, hosszú idő után ismét a stúdióból közvetítjük élőben a Jövőnéző adását.
Sajnos a járvány – a politikai állítások (vágyak?) ellenére sajnos még nem múlt el, így kedves hallgatóink elsőként ismét a koronavírushoz kötődő néhány témáról hallhatnak – ezúttal meghívott vendég nélkül, mivel Vera most debütál az élő, stúdióból közvetített adásban, ezért először kettesben – illetve csodálatos technikusunkkal, Katival hármasban – szeretnénk hallgatóinkkal csevegni.
Jó hír, hogy aki átesett a víruson, ráadásul a két oltást is megkapta, hosszú távra védetté válik. Azt is megemlítjük, hogy bár a kormányfő tudományos vitákról ír, szinte minden lényeges szakhatóság engedélyezte a 12 év felettieknek az oltásokat. Így akarják elérni a társadalom többségének immunizálását? A britek ezzel szemben már egy új járványra készülnek, amikor azt tervezik, egy új kórokozó feltűnésekor száz nap alatt kifejlesztenék a védőoltást. Korábban szóltunk egy univerzális, minden koronavírus ellen jó oltásról, most egy hasonlóképp minden influenzavírus törzs elleni vakcináról szólnak a hírek. Végül egy édes hír a fogak zománcát visszanövesztő cukorkáról.
Az űrkutatási-repülési blokkban a NASA Vénusz-tervei, a nemzetközi űrállomásra küldött medveállatkák és tintahalak sorjáznak majd, végül néhány szupergyors repülőgép terveiről hallhatnak.
A környezettel kapcsolatban elsőként a Bill Gates által megszellőztetett új generációs atomreaktorról és annak környezeti hatásairól csevegünk, majd a magashegységekbe telepített napelemekről, s a Nemzetközi Energiaügynökség meglehetősen radikális új terveiről, végül egy akár kedvesnek tűnő, ám a természetes környezet épsége szempontjából nagyon is aggasztó hírről, miszerint egy indiai elefántcsorda új otthon keresésére indult Dél-Kínában.
Az utolsó műsorblokk a Föld belsejének híreit csoportosítja, a Földmag növekedésétől az erdélyi vulkán esetleges feléledésén át egy áram nélkül működő óriás földalatti hűtőkamráig.
Remélem, minél többen velünk tartanak a tudomány világában való barangolásunk során!
2021-05-25 17 óra Kedves Hallgatóink!
A Jövőnéző mostani vendége Dobson Szabolcs gyógyszerész, a Magyar Gyógyszertudományi Társaság elnöke, akinek Facebook csoportja, a Koronavírus vakcináció – szakirodalmi tallózó immár több mint ötvenezres követőtáborral rendelkezik. Itt orvosoktól és gyógyszerészektől az átlagemberekig mindenki nyomon követheti a vírussal kapcsolatos legérdekesebb szakirodalmi anyagokat, hasznos és közérdekű információkat találhat a vakcinákkal és gyógyszerekkel kapcsolatban, valamint a szerkesztő által indított kérdésekre is válaszolhat, ami egyfajta közvélemény kutatás is.
A csoport indulása óta eltelt idő tapasztalatairól, benyomásairól is kérdezzük Dobson Szabolcsot, aki a műsor második blokkjában a COVID-19 legújabb híreire is reflektál. Így például arra, mi a véleménye az összes lehetséges koronavírus ellen bevethető vakcináról, a nemrég talált nyolcadik, embernél betegséget előidéző koronavírusról, mely kutyáról lépett át az emberre. Beszélünk többek között arról, miszerint a betegség után egy kutatás több mint egy év védettséget feltételez, s hogy mennyire nincs esélye, hogy az mRNS vakcinában lévő RNS beépüljön DNS-ünkbe.
Harmadik és ezúttal utolsó blokkunkban a járvány által előidézett társadalmi bágyadtsággal foglalkozunk, majd egy izgalmas kutatásról lesz szó, mely – ha emberen is igazolódik a hatása – helyettesíthetné a lélegeztetőgépeket.
Mindenkit sok szeretettel várunk az internet elé. Palugyai István és Werowski Vera.
2021-05-11 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók!
A mostani műsor vendége Gyovai Gabriella nőgyógyász szakorvos, akivel elsősorban a COVID, a vakcinák és a terhesség, illetve a fogamzásgátlás kapcsán felmerült problémákról beszélgetünk.
Természetesen a járvány egyéb híreit is megbeszéljük vendégünkkel, aki a műsor egyéb híreihez is hozzászól. Így például ahhoz, hogy a pandémia különféle apokalipszis gondolatokat ébreszt sokakban. Egy kutatás is abból indult ki, hogy hány ember kellene, hogy fajunk túléljen egy világkatasztrófát.
Ha már a túlélés, úgy tűnik, felfedeztek három gént, amelyek a hosszú élet titkának tekinthetők. Nem tudjuk, hogy David Attenborough rendelkezik-e ilyen génekkel, de a műsor minden szépet és sok boldogságot kíván Sir David 95. születésnapjára.
Végül az űr híreiről csevegünk, két 5-ös kapcsán. Elon Musk csillaghajója ötödszörre végre sikeresen visszatért a kilövőhelyre, így a hatalmas rakéta is újrafelhasználható lesz. Ugyancsak sikert hozott az ötös a Marson lévő pici helikopternek, az Ingenuity ugyanis ötödszörre csak egyirányú utat tett meg és valószínűleg egy darabig elkíséri az útnak induló Marsjárót. Utolsóként arról, hogy ezúttal nem az Istenek estek a busmanok fejére, mint az 1981-es természetfilm komédiában, hanem a kínai űrrakéta és szerencsére most nem egy afrikai falura, ahogy egy korábbi esetben, hanem a tengerbe. Az eset azonban erős figyelmeztető jelzés a szaporodó űrszemét további sorsára.
Várjuk hallgatóinkat szeretettel: Palugyai István és Werovszki Veronika.
2021-04-27 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatóink!
A mostani műsor új műsorvezetőt avat. Tóth Fábián sajnos más irányú elfoglaltságai miatt nem folytatja tovább tudományos csevegésünket a jövőnézőben. Itt is szeretném méltatni eddigi teljesítményét és megköszönni nagyszerű munkáját. Utódja, Werovszki Veronika szintén az ELTE természettudományos kommunikáció mesterszakát végezte, így szintén tanítványom, de több területen, tévéknél, kutatóintézetben is kipróbálta már magát kommunikációs szakemberként. Nagy örömmel vettem, hogy elfogadta felkérésemet és ezentúl ő lesz partnerem a műsorvezetésben, szerkesztésben.
A mostani műsorban is lesz vendégünk, Pléh Csaba akadémikus, Széchenyi díjas pszichológus, a CEU professzora, akivel arról beszélgetünk, miképp befolyásolta és befolyásolja a járvány a tudományos tevékenységet a világban, és most nem a vírussal kapcsolatos orvosi kutatásokra gondolok.
Emellett két izgalmas hírről is beszélünk majd a COVID-dal kapcsolatban.
A műsor második felében szó lesz az első, nagyobb hatékonyságú malária elleni védőoltás kifejlesztéséről, egy jópofa horkolás elleni kütyüről, a bőrrák, fény segítségével azonnal elvégezhető diagnosztizálásáról és arról a meglepő hírről, miszerint a csernobili túlélők gyerekeinél nem találtak genetikai károsodást.
Végül az űrkutatás újdonságai következnek, az elmúlt műsorban csak beharangozott, azóta már bizonyított robothelikopter a Marson, valamint az, hogy a NASA mars-járója oxigént termelt, ahogyan egy izraeli cég a Hold talajából tervezi ugyanezt. Befejezésül a Space-X legújabb rakétaindításáról beszélünk, amelynek elsőként sikerült kizárólag újrahasznosított elemekből összerakott űrhajót küldenie a Nemzetközi Űrállomásra.
Várunk minden érdeklődő hallgatót. Palugyai István és most már Werovszky Vera.
