Szerda – 16.00-17.00 – Violinkulcs – Bánó Andrással – Ismétlések ( ” B ” Páros hét ), Ismétlés Csütürtök 04.00-05.00 és Vasárnap 16.00-17.00 ( ” B ” Páros hét )
Műsorvezető: Bánó András
Bartók, Mozart, Csajkovszkíj, hogy csak néhány zeneszerzőt említsünk. Csoda műsor, csoda művekkel, csoda emberekkel. Komolyzene!
2024-11-27 16 óra ( A 2019.09.10-i adás ismétlése )
2024-11-13 16 óra ( A 2019.09.03-i adás ismétlése )
2024-10-30 16 óra ( A 2019.08.27-i adás ismétlése )
2024-10-16 16 óra ( A 2019.06.25-i adás ismétlése )
2024-10-02 16 óra ( A 2019.06.11-i adás ismétlése )
2024-09-18 16 óra ( A 2019.05.28-i adás ismétlése )
2024-09-04 16 óra ( A 2019.05.21-i adás ismétlése )
2024-08-21 16 óra ( A 2019.05.14-i adás ismétlése )
2024-08-07 16 óra ( A 2019.05.07-i adás ismétlése )
2024-07-24 16 óra ( A 2019.04.30-i adás ismétlése )
2024-07-10 16 óra ( A 2019.04.23-i adás ismétlése )
2024-06-26 16 óra ( A 2019.04.16-i adás ismétlése )
2024-06-12 16 óra ( A 2019.04.09-i adás ismétlése )
2024-05-29 16 óra ( A 2019.04.02-i adás ismétlése )
2024-05-15 16 óra ( A 2019.03.26-i adás ismétlése )
2024-05-01 16 óra ( A 2019.03.19-i adás ismétlése )
2024-04-17 16 óra ( A 2019.03.12-i adás ismétlése )
2024-04-03 16 óra ( A 2019.03.05-i adás ismétlése )
2024-03-20 16 óra ( A 2019.02.26-i adás ismétlése )
2024-03-06 16 óra ( A 2019.02.19-i adás ismétlése )
2024-02-21 16 óra ( A 2019.02.12-i adás ismétlése )
2024-02-07 16 óra ( A 2019.01.29-i adás ismétlése )
2024-01-24 16 óra ( A 2019.01.22-i adás ismétlése )
2024-01-10 16 óra ( A 2019.01.08-i adás ismétlése )
2023-12-27 16 óra 10.00-11.00 Violinkulcs Újévi adás
( A 2019.01.01-i adás ismétlése )
2023-12-13 16 óra A világhírű Londonban élő hegedűművész Pauk György volt a Violinkulcs vendége, abból az alkalomból, hogy kamarazenei mesterkurzust adott a Zeneakadémián. A műsorból kiderült, milyennek látja a mai fiatal magyar muzsikus generációt, és mi okozott neki negatív meglepetést. Az adásban bőven szó esett Pauk György mesteréről Zathureczky Ede hegedűművészről, akinek játékát is megcsodálhattuk archív felvételről. Olyan Zathureczky felvételt is bemutattam Pauk Györgynek, amit még nem ismert, amelyen egykori tanára Bach művet játszik.
( A 2019.01.01-i adás ismétlése )
2023-11-29 16 óra 2018. December 30-án ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját az Óbudai Danubia Zenekar. Hámori Máté az együttes művészeti vezetője volt a Violinkulcs vendége. Megtudhatták kik játszottak szólista vendégművészként az elmúlt negyedszázadban, és kik álltak az együttes előtt a karmesteri pulpituson? A jól ismert Egy kiállítás képei című zenekari darabon kívül olyan ritkábban játszott művek is felcsendültek, mint Saint Saens méltatlanul keveset hallható hegedűversenye, vagy Gershwin „Egy Amerikai Párizsban” című darabja, mely állandóan háttérbe szorul a híres Kék rapszódia mellett.
( A 2018.12.25-i adás ismétlése )
2023-11-15 16 óra Mozart nem igazán szerette a fuvolát mint hangszert és a fuvolistákat sem, mi a helyzet Bach-hal? Egészen más. Kiderült ez Violinkulcsból, amelyben Drahos Béla fuvolaművésszel elemeztük Bach két olyan művét, amelyben domináns szerep jut a fuvolának, egyrészt az V. Brandenburgi versenyben, másrészt a h-moll szvitben, amely tulajdonképpen egy fuvolaverseny. Kiderült az is, hogy a legnépszerűbb tételben a h-moll szvit Badinerie-jében, mely gyakran ráadás darab is, miért tesznek hozzá a szólisták Bach hangjegyeihez, és miért cifrázzák egy kicsit azt a csodás zenét, amelyet Bach amúgy is megírt.
( A 2018.11.20-i adás ismétlése )
2023-11-01 16 óra Négynapos komolyzenei fesztivált rendezett kamara.hu címmel a zongorista-házaspár Simon Izabella és Várjon Dénes a Zeneakadémián. A Violinkulcsból kiderült, miért a 23.században egy képzeletbeli tudásállamban játszódó regény, Hermann Hesse az Üveggyöngyjáték című műve az ihletője volt a fesztiválnak. Kiderült, hogy a világhírű svájci oboaművész Heinz Holliger mellett kik léptek még fel, és hogyan került a programba a világsztár magyar karmester Doráti Antal egyik kamaraműve. Azt is megtudhattuk, mit keresett Enyedi Ildikó filmrendező egy kamarazenei fesztiválon, és milyen riporter volt Simon Izabella és Várjon Dénes, akik a Violinkulcs vendégei voltak.
( A 2018.11.13-i adás ismétlése )
2023-10-18 16 óra Megrendezték Budapesten a Zathureczky Ede hegedűversenyt, melynek díja, hogy a világhírű Hubay tanítvány hegedűjén játszhatott a győztes. Ki nyert, milyen volt a színvonal? Erről is beszélgettünk Perényi Eszter hegedűművésszel, no meg természetesen arról, ki is volt Zathureczky Ede, milyen volt pályája, milyen híres magyar hegedűsök voltak a tanítványai. Természetesen a zenei részletekben megcsodálhattuk a nagy mester csodás hegedűjátékát is.
( A 2018.11.06-i adás ismétlése )
2023-10-04 16 óra Hogy szalad az idő, mondhatnánk tréfásan, de tényleg így van. Most ünnepli a Rádiózenekar az együttes fennállásának 75-ik évfordulóját. Ebből az alkalomból beszélgettem Kovács János Kossuth-díjas karmesterrel, a Rádiózenekar állandó karmesterével a daliás szép időkről és az együttes mai helyzetéről. A zenei illusztrációk között hallhatjuk a méltatlanul elfeledett Erdélyi Miklós által vezényelt Varázsfuvola nyitányt, a Lehel György dirigálta Bartók Zene húros és ütőhangszerekre és cselesztára című darabjának egyik tételét, és Rafael Márta szólójával egy operett részletet, mert ilyet is előadott az együttes a hatvanas-hetvenes években. És hallhatjuk annak a műnek egy részletét, amellyel maga Kovács János debütált a zenekar élén.
( A 2018.10.09-i adás ismétlése )
2023-09-06 16 óra A Zene Világnapja alkalmából rendhagyó koncertet tartottak a Zeneakadémián. Most először fordult elő, egy hegedű-osztály tehetséges növendékei mutatták be tudásukat egy –egy nehéz hegedűverseny, vagy hegedűdarab előadásával. Szenthelyi Miklós Kossuth-díjas hegedűművész, aki egyben a növendékek tanára, jött el a stúdióba, hogy beszéljen azokról a hegedűre írott művekről, amelyeket a növendékek előadtak a Zene Világnapján.
( A 2018.10.02-i adás ismétlése )
2023-08-23 16 óra 30 éves születésnapja alkalmából tartotta tervezett nemzetközi turnéjának első koncertjét Balázs János Liszt díjas zongoraművész, érdemes művész a MOM Kultban. Ebből az alkalomból beszélgettem vele, s miután ezúttal – mint korábban mondta- a közönség csak ott a helyszínen értesült a programról, zenei illusztrációként a beszélgetéshez az ízlésemnek megfelelő számokat válogattam meglepetést okozva ezzel a művésznek. Balázs az egyik zenén annyira meglepődött, hogy elhatározta: nagy valószínűséggel a darabot a jubileumi koncert műsorára tűzte. Ennek a prelűdnek az előadóját nem sikerült kitalálnia hallás után, de Arthur Rubinstein zongorajátékát az első hangnál felismerte. Hogy melyik darabnál, az is kiderült.
( A 2018.09.25-i adás ismétlése )
2023-08-09 16 óra Harmadik alkalommal rendezték meg a Zeneakadémián a Fesztiválakadémia nevű kamarazenei fesztivált, az ötletgazdák, Kelemen Barnabás és Kokas Katalin hegedűművészek szervezésében. Ezen a fesztiválon nemcsak a koncertek voltak érdekesek, de a kiegészítő rendezvények, mesterkurzusok, előadások, egy zenei verseny vagy neves színművészek fellépései is. Remélem sikerül visszaadni egy órában mi minden is zajlott ezen az egyhetes fesztiválon, ahol tanítványok együtt léptek fel tanáraikkal a hangversenydobogón, vagy ahol ingatlanügyekkel foglalkozók , orvosok és ügyvédek zenéltek néha profi muzsikusokat is megszégyenítve.
( A 2018.08.21-i adás ismétlése )
2023-07-26 16 óra Johann Sebastian Bach egyik legfantasztikusabb alkotása a Die Kunst der fugue, azaz A Fúga művészete. Igazi különlegesség: nemcsak azért, mert az egyik legnagyobb zeneszerző csodálatosan mutatja be, milyen variációk keletkezhetnek egyetlen fúga témára, de azért is, mert Bach nem írta elő, hogy milyen hangszeren adják elő ezeket a darabokat, így aki veszi magának a bátorságot, az zongorán, vagy vonósnégyes formációban vagy éppen kamarazenekarral is megszólaltathatja a műveket. A stúdióban Rolla Jánossal a Liszt Ferenc kamarazenekar korábbi koncertmesterével beszélgettünk a monumentális zeneműről. Az együttes két alkalomra is lemezre vette, így talán a legautentikusabb művész avatta be Önöket a rejtelmekbe.
( A 2018.08.14-i adás ismétlése )
2023-07-12 16 óra Ha van Magyarországon zongorista, aki töviről hegyire beleásta magát George Gershwin szerzeményeibe, az Balog József, akinek Rhapsody in Blue címmel jelent meg lemeze a Hungarotonnál, és akivel azt is megvitattuk, jó-e a Kék rapszódia cím Gershwin legnépszerűbb szerzeményére, vagy éppenséggel ez egy félrefordítás? A művész zenekari kísérettel adta elő a művet a Margitszigeten a Szabadtéri színpadon. Természetesen más ismert és kevésbé ismert Gershwin művek is elhangzottak a Violinkulcsban.
( A 2018.08.07-i adás ismétlése )
2023-06-28 16 óra Aligha túlzok, ha azt mondom: kevés ismertebb zenemű tétel van a zeneirodalomban, mint Csajkovszkij Vonósszerenádjának második tétele, mely a Walzer (Keringő) melléknevet viseli. Ahogy felcsendül, az ember máris ott találja magát a gyertyaégők által megvilágított táncparkett mellett, ahol a zene dallamára csak úgy suhognak a hölgyek hosszú szoknyái. Rolla Jánossal, a Liszt Ferenc kamarazenekar volt koncertmesterével beszélgettem arról a Violinkulcsban, hogy mennyire volt nehéz úgy előadni a világ egyik legnépszerűbb zeneművét, hogy az a századik előadás után se váljon unalmassá.
( A 2018.07.31-i adás ismétlése )
2023-06-14 16 óra Beethoven opus 60-as 4. szimfóniája hangzott el Martonvásáron. A Violinkulcs adásában erről a műről – amely kicsit kirí a súlyos Beethoven szimfóniák közül – beszélgettem a Violinkulcsban Kovács Jánossal a Rádiózenekar karmesterével. Ennek a műnek a második Adagio tempójelzésű tételéről írta a híres francia zeneszerző: Hector Berlioz: „ez a lény, aki a művészi ihlet e csodáját szerezte, már nem is volt ember, több volt annál”. úgy gondolta, maga Mihály arkangyal készítette. Vajon Kovács János mennyire ért egyet ezzel az értékeléssel. Ez is kiderül t többek között a kezdődő Violinkulcsból.
( A 2018.07.24-i adás ismétlése )
2023-05-31 16 óra Beethoven 1803-ban egy kivételes összeállítású hangszeres együttesre komponált egy versenyművet, ez az 56-os opusszámot viselő Hármasverseny szólalt meg a Violinkulcsban, egy különleges előadás felvételén David Ojsztrah, Lev Oborin és Szvjatoszlav Knusevickij játszanak, és a lemezfelvétel Londonban készült a Beatles későbbi lemezfelvételeinek színhelyén az Abbey Road-i stúdióban. Hamar Zsolttal a Nemzeti Filharmonikusok zeneigazgatójával beszélgettünk a darabról és azokról a művészekről, akikkel volt alkalma eljátszani ezt a különleges, de mégis ritkán játszott alkotást.
( A 2018.07.17-i adás ismétlése )
2023-05-17 16 óra Mozart életművének egyik legszebb darabja, a hegedűre és brácsára íródott Sinfonia Concertante volt a Violinkulcsban. A darab érdekességeiről Rolla János Kossuth-díjas hegedűművész, a Liszt Ferenc kamarazenekar egykori művészeti vezetője és koncertmestere beszélt, és azzal a felvétellel illusztráltuk az adást, amely az együttes összes Mozart hegedűversenyét tartalmazza. A mű hegedűszólamát a Londonban élő és saját Stradivariján muzsikáló Pauk György adta elő, és ritkaságként Rolla János ezúttal brácsázott. Hogy milyen brácsán, és mi az érdekessége ezúttal a brácsa hangolásának, kiderült a Violinkulcs műsorából.
( A 2018.07.10-i adás ismétlése )
2023-05-03 16 óra A magyar zenei előadóművészek koronázatlan királynője volt és maradt is Fischer Annie, akire születésnapján emlékeztek 2018 július 5-én az Óbudai Társaskörben. A műsorvezető, Dr. Székely György kandidátus, főorvos, a Semmelweis vonósnégyes második hegedűse emlékezett a Violinkulcsban a csodálatos zongoraművészre, és megszólaltattam jó néhány felvételt a kedvenceim közül, így két Mozart zongoraverseny lassú tétele, Bartók III. zongoraversenyének első tétele, Beethoven zongoraszonáták részletei, és Schumann Karneváljának indítása mellett egy Schubert Impromptu is.
( A 2018.07.03-i adás ismétlése )
2023-04-19 16 óra A komolyzene rajongói jól ismerik Bach 48 prelúdium és fúgáját, melyet akkor írt, amikor már megszületett az úgymond jól temperált zongora. Wolf Péter zeneszerző egy fricskával és Bach iránti rajongásától vezérelve írta meg a Wolftemperiertes klaviert, dúr és moll darabok váltakozó ciklusát, melyet egyre több magyar zongorista vesz fel repertoire-jába, vagy ad elő ráadásként egy- egy koncert után, és a műnek a közönségnél is nagy sikere van. Erről a darabról, és a Liszt rapszódiák vonószenekari átiratairól volt szó a Violinkulcsban. Az adás vendége: Wolf Péter volt.
( A 2018.06.26-i adás ismétlése )
2023-04-05 16 óra A Violinkulcsban Mozart egyik legnehezebb feladatot jelentő kamaradarabjáról, a 334-es Köchel-jegyzék számot viselő D- dur Divertimentoról beszélgettem Rolla János hegedűművésszel a Liszt Ferenc kamarazenekar egykori koncertmesterével, és művészeti vezetőjével. Szóba került, hogy miért olyan pokolian nehéz ez a darab kamarazenekarok számára, hogyan jutott el a játszási mód a kisebb létszámú együttestől a nagyobbig, hogyan fejlődött annyira a hegedűtudás, hogy azt, amit régebben csak egy szólóhegedű játszott, azt ma már egy egész hegedűszólam tudja? Az is megtudható volt a műsorból, hogy hosszabb szünet után Rolla János ismét a koncertmesteri székbe ült, csak ezúttal a fennállásának nyolcadik évfordulóját ünneplő Anima Musicae kamarazenekarba, amely épp a jubileum kapcsán hívta meg vendégszerepelni.
( A 2018.06.19-i adás ismétlése )
2023-03-22 16 óra Gazda Péter hegedűművész, aki egykor a Liszt Ferenc kamarazenekarban játszott és az együttes hangversenyein számos kortárs művet vezényelt, néhány éve az Óbudai Jubileumi Zenekar karmestere, és a zeneirodalom klasszikus műveit is vezényli. A Violinkulcsban vele együtt vontuk be a hallgatókat Mozart egyik csodás szimfóniája a 201-es Köchel-jegyzékszámú A-dúr rejtelmeibe. De elhangzott két részlet Bach 4-ik Brandenburgi versenyéből is. Sőt a műsor végén Gazda Pétertől azt is megtudtuk, milyen amikor az ember saját feleségét vezényli, és milyen hangversenyprogram szerepel az álmai között, és reménykedhettünk abban is, hogy megfogadja majd a műsorvezető ezzel kapcsolatos javaslatát is.
( A 2018.06.12-i adás ismétlése )
2023-03-08 16 óra A Violinkulcsban Mozart kamarazenéjének egyik csúcsdarabja az 516-os Köchel jegyzékszámú g-moll vonósötös. Tragikus főtéma, cseppet sem tragikus befejezés. A kiegészített Grumiaux trió muzsikált majd, és olyasvalakivel beszélgettem a darabról, aki ma is játssza a művet, hiszen sűrűn hívják olyan vonósnégyesek, akik repertoárukon tartják ezt a vonósötöst. Az illető pedig nem más, mint Konrád György brácsaművész, aki 94 évével a világ legidősebb, aktívan koncertező vonós hangszeres művésze.
( A 2018.06.05-i adás ismétlése )
2023-02-22 16 óra A Violinkulcsban a zeneirodalom egyik legcsodálatosabb kamara műve, Mendelssohn d-moll zongoratriója csendült fel, melynek komponálásakor alighanem isteni sugallat szállta meg a fantasztikus zeneszerzőt, Felix Mendelssohn Bartholdyt. Mácsai János zenetörténésszel próbáltam beavatni Önöket a kamaramű rejtelmeibe, a világ egyik legcsodálatosabb együttesének az Istomin-Stern- Rose triónak segítségével.
( A 2018.05.29-i adás ismétlése )
2023-02-08 16 óra A BMC-ben rendezendő koncerten műsorra került Schubert legendás kétcsellós kvintettjének vonószenekari verziója az Anima Musicae előadásában. Rolla János Kossuth-díjas hegedűművésszel, a Liszt Ferenc kamarazenekar korábbi koncertmesterével beszélgettünk a vonószenekari átiratról, és arról, mekkora élmény volt anno a zenekar öt tagja számára, hogy eljátszhatták a művet Madridban a Királyi Palotában azokon a Stradivarikon, amelyekre külön fegyveres őrök vigyáznak az udvarnál a vitrinekben.
( A 2018.05.22-i adás ismétlése )
2023-01-25 16 óra A világ Bartók Béla Kékszakállú herceg vára című operáját ünnepelte, a bemutató századik évfordulója alkalmából. Ezzel foglalkozott a Violinkulcs is. Bánó András Juhász Előd tévés és rádiós műsorvezetővel beszélgetett, aki anno a Zeneakadémián a Kékszakállúból írta a disszertációját. A műsor telefonon szólaltatja meg Komlósi Ildikót Kossuth-díjas mezzoszopránt, aki a jubileumon 175. alkalommal énekelte el Judit nehéz szerepét.
( A 2018.05.15-i adás ismétlése )
2023-01-11 16 óra Az első adásban debütált a Violinkulcs, Bánó András új komolyzenei műsora – nemcsak hangjegyekről. Az első adás Mozart gyönyörű A-dur zongoraversenyének (K.488) rejtelmeibe vezette be a hallgatót Mácsai János zenetörténész segítségével. Ezt a művet játszotta a Zeneakadémián a 95(!) esztendős amerikai zongoraművész, Menahem Pressler a MÁV szimfonikusokkal, Csaba Péter vezényletével.
( A 2018.05.08-i adás ismétlése )
2021-08-17 19 óra ( A 2019.02.05-i adás ismétlése )
2021-08-10 19 óra ( A 2019-01.15-i adás ismétlése )
2021-07-27 19 óra Baráti Kristóf hegedűművész egy hosszabb izraeli turné után érkezett a Violinkulcs műsorába, ahol elmesélte, hogy a pandémia milyen változtatásokra kényszerítette a szervezőket a műsorral kapcsolatban. Elmondta, hogy kivételes helyzetben volt a jeruzsálemi siratófalnál, ahol rajta kívül alig volt külföldi turista. Mind a Fesztiválakadémiáról, mind a Kaposfest zenei fesztiválról beszélünk a műsorban, s ez utóbbi kapcsán szóba jött az is, miért fordul mind gyakrabban a vezénylés felé. Persze, mint mondta, esze ágában sincs abbahagyni a hegedülést.
2021-07-20 19 óra A ma esti Violinkulcsban Várjon Dénes és Simon Izabella zongoraművészektől többek között megtudhatjuk: mennyire értik Mozartot Szingapúrban, miért kislányukra esett a választás, amikor arról tanakodtak, hogy ki legyen a narrátor Ravel Lúdanyó meséi című négykezes zongoradarabjánál, és milyen az amikor az ember életében először próbál egy világsztárral, Dénes esetében történetesen Joshua Bell amerikai hegedűművésszel. Szó esik még Babarról, a kis elefántról is, és ennek kapcsán Poulenc zenéje is elhangzik a műsorban illusztrációként.
2021-07-13 19 óra Balog József zongoraművész a Violinkulcs visszatérő vendége lesz a mai este főszereplője. Visszatekintünk arra a fantasztikus előadásra, amelyen a Magyar Zene Napján május 30-án előadta Ravel G-dur zongoraversenyét a Pannon Filharmonikusokkal Bogányi Gergely vezényletével, és bemutatom, milyen programot játszik majd a Klassz a Parton sorozat keretében Tatán július 16-án.
2021-07-06 19 óra A ma esti Violinkulcsból megtudjuk, hogyan került az Operaház korábbi főigazgatója Vass Lajos az Óbudai Társaskör vezetői pozíciójába, milyen érdekes programokkal várják a komolyzene, a jazz és a próza iránt érdeklődőket ezen a nyáron. Milyen kártyajátékokról beszél a klasszikus zene kapcsán Bősze Ádám, és hogyan dolgoz fel egy Beethoven zongoraszonáta tételt Sárik Péter jazz triója?
2021-06-29 19 óra A ma esti Violinkulcs vendége Hámori Máté az Óbudai Danubia zenekar karmestere és vezetője. A zenekar nyári programjairól beszélgetünk, és kiderül, hogy a karmester hangszeres szólista szerepkörben is bemutatkozik. Mozart talán leghíresebb zongoraversenyének a 466-os Köchel jegyzékszámú d mollnak a lassú tételét maga a karmester játssza.
2021-06-22 19 óra A ma esti Violinkulcsban a július 16 és 25 között megrendezendő Fesztiválakadémia programját tekintjük át Fazekas Gergely zenetörténésszel, a Fesztiválakadémia házigazdájával. Megtudjuk tőle, mint jelent a fesztivál mottója a Családfák, és kiderül, hogy melyek azok a világhírű művészek, aki megtisztelik jelenlétükkel a helyszíneket. Joshua Bell, Wilde Frang, Gidon Krémer, hogy csak néhány hegedűs nagyságot említsünk, éppúgy emelik a rendezvény fényét, mint az újjáalakult Kelemen quartet, Balog József, Fejérvári Zoltán Kokas Dóra, vagy Maxim Rysanov.
2021-06-15 19 óra A Violinkulcsban folytatódik a beszélgetés sorozat Takács Nagy Gábor karmesterrel, akinek korábbi hegedűsi életútját követjük végig. Néhány általa játszott versenymű után végig vesszük a Takács quartet karrierjének főbb állomásait az Eviani verseny megnyerésétől kezdve, a Székely Zoltánnal töltött négyhónapos Bartók kurzuson át, a coloradoi egyetem rezidens kvartettjéig. Kiderül az is, miért kellett Takács Nagy Gábornak abbahagynia a hegedülést, és miként fordulhatott elő, hogy egy új vonósnégyessel a Mikrokozmosz kvartettel is fel tudta venni a hat Bartók vonósnégyest.
2021-06-08 19 óra A ma esti Violinkulcsban Takács Nagy Gábor karmesterrel beszélgetünk nagy hegedűsökről és csellistákról, és az adás igazi érdekességei elsősorban a két világháború közötti világhírű vonóshangszeres művészek ritkaságszámba menő felvételei. Többek között hallhatják Bronislaw Hubermann, Jascha Heifetz, Arthur Grumiaux, Msztyiszlav Rosztropovics, Gregor Pjatigorszkij, Michael Rabin,Ginette Neveu és Hubay Jenő játékát.
Nyugodtan állítom, bizonyára hanyatt vágódnak, ha meghallják milyen virtuozitással adja elő Michael Rabin Paganini 5. caprice-ét, vagy Rosztropovics Popper Tündértáncát.
2021-06-01 19 óra A ma esti Violinkulcsban az orosz ötök egyik zsenijéről, a virtuóz hangszerelőről Rimszkij Korszakovról beszélgetünk a Kossuth és Príma Primissima díjas karmesterrel, Kovács Jánossal, aki partitúrával a kézben érkezett a stúdióba. Megtudhattuk tőle, hogy zenekari próbajátékokon mind a koncertmesteri, mind az első fagottosi állásra gyakran kell a szerző legismertebb művéből a Seherezádé szvitből játszania a jelentkezőknek. A Seherezádé szvit előtt felcsendül a híres Dongó című átirat hegedűn, de Kovács János elárulja, hogy a zongoraátirat a legszenzációsabb, az amit Szergej Rachmaninov játszik.
2021-05-25 19 óra Imádok játszani Takács Nagy Gábor karmesterrel a Violinkulcsban. Lassan rendszeressé vált, hogy bemutatok neki egy archív felvételt, és ő megpróbálja kitalálni, vajon ki lehet az előadó? A ma esti Violinkulcsban is ez történt. Ha figyelik az adást, kiderül majd, sikerült-e a felismerés? Takács Nagy Gáborral ezen kívül a Verbier fesztiválról is beszélgetünk, elmondja, hogyan is került anno a meghívott muzsikusok közé. Szó esik az idei programról, és a műsor elején részletet hallhatnak egy itthoni koncert kapcsán Goldmark Károly pokolian nehéz hegedűversenyéből Itzhak Perlman előadásában.
2021-05-18 19 óra Hogyan tudja összeegyeztetni művészi pályáját egy nemrég született kisbaba nevelésével Kokas Dóra gordonkaművész? Többek között erről is beszél a Violinkulcsban a fiatal kismama, akit édesapja hozott a stúdióba, és édesanyja vigyázott a műsor idején a pici babára. Arra a babára, aki a Zeneakadémia egyik tantermében járókában hallgatta, amikor édesanyja Schumann csodás Esz-dur zongoranégyesét próbálta zenésztársaival. Milyen újdonságok jöttek Kokas Dóra repertoárjába, és megvalósul-e az álom, hogy nővérével Katival lemezre vegye a zeneirodalom két legfantasztikusabb hegedűre és csellóra írt művét Kodály és Ravel Duó-ját? Minderről bővebben a keddi Violinkulcsban.
2021-05-11 19 óra Méltatlanul van mindmáig a háttérben Lajtha László zenei életműve, azon belül is zongoradarabjai. Balog József zongoraművész vállalta magára a feladatot, hogy népszerűsíti ezeket a műveket, és egy zeneakadémiai koncerten is ezt teszi. Miben rejlik Lajtha zenéjének különlegessége? Rá hatott Franciaországban Debussy, vagy éppenséggel ő hatott Debussyre? Hogyan tudott megírni egy olyan csodálatos művet, mint a Hat zongoradarabból a Toccata? Nemcsak ezekre a kérdésekre kapunk válaszokat a mai Violinkulcsból, hanem az is kiderül, miért olyan különleges Bartók Bösendorfer zongorája, és mennyivel tud többet, mint a világ legdrágább Steinway-e?
2021-05-04 19 óra A ma esti Violinkulcsban Bartók egyik leghíresebb zenekari művéről, a Concerto-ról beszélgetek Hámori Máté karmesterrel, az Óbudai Danubia Zenekar vezetőjével. Többek között az is kiderül az adásból, hogy a negyedik tételben felcsendülő „Szép vagy gyönyörű vagy Magyarország” című dal mellett egy Lehár idézet is megjelenik, melynek lényege, hogy a főszereplő este épp a Maxim bárba készülődik. Megtudhatják, hogy a híres dal előadója Kalmár Pál köszörűs és hegesztő volt a Rákosi korszakban, amikor ezt a dalt Magyarországon betiltották. További érdekességek az esti Violinkulcsban 19.00-kor
2021-04-27 19 óra Paganini 24-ik caprice darabja számos zeneszerzőt ihletett meg, hogy variációsorozatot készítsenek belőlük. Liszt és Brahms után így volt ez Rachmaninovval és Lutoslawskival is. Melyek ezeknek a zongorára és zenekarra írott variációknak az igazi nehézségei, miért kapta fel a hollywoodi filmszakma a Rachmaninov variáció egyikét, és miért játssza majd kottából mindkét darabot hangversenyén Balog József, holott kívülről tudja a műveket, és minden hangjegy a fejében van? Mindezt megtudhatják, ha kedden este hétkor a Violinkulcsot választják.
( A 2018.12.04-i és a 2021.03.23-i adás ismétlése )
2021-04-20 19 óra Jelentett-e komoly problémát Beethovennek, hogy süketen komponálta a világ leghíresebb zeneművét, a IX. szimfóniát? A bemutatón tényleg csak akkor vette észre, hogy ünneplik, amikor az egyik szereplő megragadta a vállánál fogva, és a közönség felé fordította? Valóban azt tervezte eredetileg, hogy az énekhangot csak a következő, a X.szimfóniába komponálja bele, ami azután soha nem készült el? Melyik az a tétel, amelynek zenéjét Stanley Kubrick is felhasználta a Mechanikus narancs című kult filmjében. Mindezekről beszélgetünk Hamar Zsolt karmesterrel a Violinkulcsban.
( A 2018.12.11-i és a 2021.03.16-i adás ismétlése )
2021-04-13 19 óra Hogyan volt képes Beethoven párhuzamosan két ellentétes stílusú szimfóniát komponálni: a súlyos, feszültségekkel teli ötödiket és a nyugodt természet iránt csodálatot mutató hatodikat? Miért alkalmazott a Pastorale melléknevet viselő hatodik szimfóniában a tételek tempójelzése mellett a zenét ábrázoló leírásokat, mint pl. Vidám érzések ébredése a faluba érkezéskor, vagy a Pataknál? Valóban nem volt sikere a nőknél, és érzelmeit a természet iránti imádata fejezte ki? Csak tréfálkozni akart, amikor a II.tétel úgynevezett madárkoncertjében a fuvola, az oboa és a klarinét verseng a csalogány, a fürj és a kakukk szerepében?
Ezekről és még sok minden másról beszélgetek az esti Violinkulcsban Takács Nagy Gábor karmesterrel, aki a zenekari próbán fontosnak tartotta, hogy Tóth Árpád Esti sugárkoszorú című versét lejátssza a Zeneakadémia szimfónikus zenekara tagjainak Latinovits Zoltán előadásában.
( A 2018.12.18-i és a 2019.08.20-i adás ismétlése )
2021-04-06 19 óra Az Óbudai Danubia Zenekar fennállásának 25.évfordulója alkalmából volt a Violinkulcs vendége Hámori Máté az együttes művészeti vezetője. Megtudhatják kik játszottak szólista vendégművészként az elmúlt negyedszázadban, és kik álltak az együttes előtt a karmesteri pulpituson? A jól ismert Egy kiállítás képei című zenekari darabon kívül olyan ritkábban játszott művek is felcsendülnek, mint Saint Saens méltatlanul kevészer hallható hegedűversenye, vagy Gershwin „Egy Amerikai Párizsban” című darabja, mely állandóan háttérbe szorul a híres Kék rapszódia mellett.
( A 2018.11.25-i adás ismétlése )
2021-03-30 19 óra Budapesten adott koncertet Várdai István csellistával, és mielőtt visszautazott volna Londonba, bejött a BÉZS stúdiójába a Violinkulcs-ba a 80. életévén túl járó zongoraművész,Frankl Péter. Megtudhatjuk tőle, mennyiben volt más a mostani hangverseny a néhány évvel ezelőttinél, amikor ugyancsak ebben a felállásban játszották el Beethoven összes csellóra és zongorára írott szonátáját. Volt-e valami változás most, hogy Várdai most már egy Stradivari által készített csellón játszott? Miért csak egy igazán lassú tétel van az összes szonátában, és az is kiderült, hogy a IX.szimfónián kívül melyik két szonátát komponálta ugyancsak süketen Beethoven?
( A 2018.11.27-i és a 2019.08.13-i adás ismétlése )
2021-03-23 19 óra Paganini 24-ik caprice darabja számos zeneszerzőt ihletett meg, hogy variációsorozatot készítsenek belőlük. Liszt és Brahms után így volt ez Rachmaninovval és Lutoslawskival is. Melyek ezeknek a zongorára és zenekarra írott variációknak az igazi nehézségei, miért kapta fel a hollywoodi filmszakma a Rachmaninov variáció egyikét, miért játssza kottából mindkét darabot a hangversenyen Balog József, holott kívülről tudja a műveket, és minden hangjegy a fejében van? Mindezt megtudhatják, ha 23-án kedden este hétkor a Violinkulcsot választják.
( A 2018.12.04-i adás ismétlése )
2021-03-16 19 óra Jelentett-e komoly problémát Beethovennek, hogy süketen komponálta a világ leghíresebb zeneművét, a IX. szimfóniát? A bemutatón tényleg csak akkor vette észre, hogy ünneplik, amikor az egyik szereplő megragadta a vállánál fogva, és a közönség felé fordította? Valóban azt tervezte eredetileg, hogy az énekhangot csak a következő, a X.szimfóniába komponálja bele, ami azután soha nem készült el? Melyik az a tétel, amelynek zenéjét Stanley Kubrick is felhasználta Mechanikus narancs című kult-filmjében. Mindezekről beszélünk Hamar Zsolt karmesterrel kedden este 7-kor a Volinkulcsban.
( A 2018.12.11-i adás ismétlése )
2021-03-09 19 óra Miért utálta Wolfgang Amadeus Mozart a fuvolát mint hangszert, és a fuvolistákat? Miért gondolta, hogy átverheti zeneműve megrendelőjét azzal, ha egy korábban komponált oboaversenyét egy hanggal lejjebb transzponálva vadonatúj fuvolaversenyként tálalja? Miért lett dühös Mozart apja, Leopold, amikor megtudta, hogy fiának a megrendelő a megígért 200 holland forint helyett csak 96 forintot fizetett? Hogy létezik az, hogy csak Mozart volt az, aki vette magának a bátorságot, hogy fuvolára és hárfára komponáljon egy versenyművet? Ezekről a kérdésekről is szó lesz a ma esti Violinkulcsban, melynek vendége Drahos Béla fuvolaművész, karmester.
( A 2018.10.16-i és a 2019.08.06.-i adás ismétlése )
2021-03-02 19 óra Az 52 esztendős Várjon Dénes világjáró zongoraművész a Violinkulcs vendége, akinek most egyszerre három lemezfelvétele is az európai sikerlisták élén áll, amire nincs is példa. Vele beszélgetek Beethoven c-moll zongoraversenyéről. Megtudhatják például, hogy mit érez az előadó a nyitótétel hosszú zenekari bevezetője alatt, miközben várja, hogy leüthesse az első hangot, mi a különbség a második tétel kapcsán a Largo és az Adagio között, és azt is, hogy Beethovennél a c-moll vagy a C-dur versenymű fináléja-e a játékosabb?
( A 2018.10.30-i adás ismétlése )
2021-02-23 19 óra A mai adásban a kamarazene irodalom egyik koronájáról, Schumann Zongoraötöséről lesz szó, egy fantasztikus felvétel szolgál majd illusztrációként: Arthur Rubinstein zongorázik, és a Guarneri kvartett játszik. Mácsai János zenetörténész nem osztja azt a nézetet, hogy a mű sokak által gyászindulónak tartott csodálatos lassú tétele valóban gyászinduló lenne. És az is kiderül az adásból, hogy ezt a teljesen kézenfekvő összeállítást (egy zongora játszik egy vonósnégyes mellett) miért csak a 19.század közepétől kezdték alkalmazni a zeneszerzők.
( A 2018.09.18 19-i adás ismétlése )
2021-02-16 19 óra A világ legismertebb zeneművének Beethoven V. szimfóniájának elemzésére vállalkozunk Kovács János Kossuth-díjas karmesterrel. A Sors melléknevet vajon Beethoven vagy az utókor adta a zeneműnek? Mi a különbség, ha Klemperer, Furtwangler vagy Toscanini vezényli a darabot? És egy mai karmesternek lehet-e még újat mondani erről a szimfóniáról, amelyet annyian, de annyian vezényeltek már korábban?
( A 2018.09.04-i adás ismétlése )
2021-02-09 19 óra A 190 évvel ezelőtt meghalt Franz Schubert egyik, ha nem a legcsodálatosabb műve a Téli utazás ( Winterreise) címet viselő dalciklus Wilhelm Müller 24 versére. Ez a dalok dal, variációk szenvedésre – írta róla a legnagyobb Schubert előadó, Dietrich Fischer Dieskau. A tragikusan korán elhunyt magyar basszista Polgár László pedig azt mondta a műről, hogy ez a legpesszimistább ciklus, amit a zeneirodalomban valaha megírtak. Mácsai János zenetörténésszel megpróbálunk a kijelentések mögé nézni. Beszélünk majd arról, valóban a Téli utazás-e a végrendelete Schubertnek, mint azt sokan állítják? És közben gyönyörűbbnél gyönyörűbb dalok hangzanak el a ciklusból a tenorista Peter Schreier énekel, és Schubert egyik legfantasztikusabb tolmácsolója, Schiff András zongorázik.
( A 2018.08.28 -i adás ismétlése )
2021-01-26 19 óra Aligha túlzok, ha azt mondom: kevés ismertebb zenemű tétel van a zeneirodalomban, mint Csajkovszkij Vonósszerenádjának második tétele, mely a Walzer (Keringő) melléknevet viseli. Ahogy felcsendül, az ember máris ott találja magát a gyertyaégők által megvilágított táncparkett mellett, ahol a zene dallamára csak úgy suhognak a hölgyek hosszú szoknyái. Rolla Jánossal, a Liszt Ferenc kamarazenekar volt koncertmesterével beszélgetek arról a Violinkulcsban, hogy mennyire volt nehéz úgy előadni a világ egyik legnépszerűbb zeneművét, hogy az a századik előadás után se váljon unalmassá.
( A 2018.07.31-i adás ismétlése )
2021-01-19 19 óra Ha van Magyarországon zongorista, aki töviről hegyire beleásta magát George Gershwin szerzeményeibe, az Balog József, akinek Rhapsody in Blue címmel jelent meg lemeze a Hungarotonnál, és akivel azt is megvitatjuk, jó-e a Kék rapszódia cím Gershwin legnépszerűbb szerzeményére, vagy éppenséggel ez egy félrefordítás? Természetesen más ismert és kevésbé ismert Gershwin művek is elhangzanak a Violinkulcsban kedd este 7 órakor.
( A 2018.08.07-adás ismétlése )
2021-01-12 19 óra Beethoven opus 60-as 4. szimfóniája hangzik el a Violinkulcs keddi adásában. Erről a műről – amely kicsit kirí a súlyos Beethoven szimfóniák közül – beszélgetek Kovács Jánossal a Rádiózenekar Kossuth-díjas karmesterével. Ennek a műnek a második Adagio tempójelzésű tételéről írta a híres francia zeneszerző, Hector Berlioz: „ez a lény, aki a művészi ihlet e csodáját szerezte, már nem is volt ember, több volt annál”. úgy gondolta, maga Mihály arkangyal készítette. Vajon Kovács János mennyire ért egyet ezzel az értékeléssel? Ez is kiderül többek között a kedd este 18 órakor kezdődő Violinkulcsból.
( A 2018.07.24-i adás ismétlése )
2021-01-05 19 óra Beethoven 1803-ban egy kivételes összeállítású hangszeres együttesre komponált egy versenyművet, ez az 56-os opusszámot viselő Hármasverseny szólal meg a Violinkulcsban, egy különleges előadás felvételén David Ojsztrah, Lev Oborin és Szvjatoszlav Knusevickij játszanak, és a lemezfelvétel Londonban készült a Beatles későbbi lemezfelvételeinek színhelyén az Abbey Road-i stúdióban. Hamar Zsolt karmesterrel beszélgetünk a darabról és azokról a művészekről, akikkel volt alkalma eljátszani ezt a különleges, de mégis ritkán játszott alkotást.
( A 2018.07.17-i adás ismétlése )
2020-12-29 19 óra A komolyzene rajongói jól ismerik Bach 48 preludium és fúgáját, melyet akkor írt, amikor már megszületetett az úgymond jól temperált zongora. Wolf Péter zeneszerző egy fricskával és Bach iránti rajongásától vezérelve írta meg a Wolftemperiertes klaviert, dúr és moll darabok váltakozó ciklusát, melyet egyre több magyar zongorista vesz fel repertoire-jába, vagy ad elő ráadásként egy- egy koncert után, és a műnek a közönségnél is nagy sikere van. Erről a darabról, és a Liszt rapszódiák vonószenekari átiratairól lesz szó a Violinkulcsban. Az adás vendége: Wolf Péter
( A 2018.06.26 -i adás ismétlése )
2020-12-24 20 óra Csütörtök – 20.00-21.00 – Karácsonyi Violinkulcs – Bánó Andrással
December 24-én szentestekor immár hagyományosan speciális zenei összeállítással jelentkezik a rendkívüli Violinkulcs. Erre az alkalomra a világhírű jazz zongorista Jacques Loussier triójának felvételeiből válogattam, kizárólag Johann Sebastian Bach műveit. Többek között elhangzik a Wohltemperiertes Klavier jazzes átirata mellett a híres Olasz koncert is ugyancsak Loussier feldolgozásában.
Kellemes háttérzeneként szolgálnak majd a művek a vacsora hangulatához.
2020-12-22 19 óra A keddi Violinkulcsban Mozart egyik legnehezebb feladatot jelentő kamaradarabjáról, a 334-es Köchel-jegyzék számot viselő D- dur Divertimentoról beszélgetek Rolla János hegedűművésszel a Liszt Ferenc kamarazenekar egykori koncertmesterével, és művészeti vezetőjével. Szóba kerül, hogy miért olyan pokolian nehéz ez a darab kamarazenekarok számára, hogyan jutott el a játszási mód a kisebb létszámú együttestől a nagyobbig, hogyan fejlődött annyira a hegedűtudás, hogy azt, amit régebben csak egy szólóhegedű játszott, azt ma már egy egész hegedűszólam tudja? Az is megtudható a műsorból, hogy hosszabb szünet után Rolla János ismét a koncertmesteri székbe ül, csak ezúttal a fennállásának nyolcadik évfordulóját ünneplő Anima Musicae kamarazenekarba, amely épp a jubileum kapcsán hívta meg vendégszerepelni.
( A 2018.06.19.-i adás ismétlése )
2020-12-15 19 óra Gazda Péter hegedűművész, aki egykor a Liszt Ferenc kamarazenekarban játszott,és az együttes hangversenyein számos kortárs művet vezényelt, néhány éve az Óbudai Jubileumi Zenekar karmestere, és a zeneirodalom klasszikus műveit is vezényli. A kedd esti Violinkulcsban vele együtt vonjuk be a hallgatókat Mozart egyik csodás szimfóniája a 201-es Köchel-jegyzékszámú A-dúr rejtelmeibe. De elhangzik két részlet Bach 4-ik Brandenburgi versenyéből is. Sőt a műsor végén Gazda Pétertől azt is megtudjuk, milyen amikor az ember saját feleségét vezényli, és milyen hangversenyprogram szerepel az álmai között, és reménykedhetünk abban is, hogy megfogadja majd a műsorvezető ezzel kapcsolatos javaslatát is.
( A 2018.06.12 -i adás ismétlése )
2020-12-08 19 óra Kedden este a Violinkulcsban Mozart kamarazenéjének egyik csúcsdarabja az 516-os Köchel jegyzékszámú g-moll vonósötös. hangzik el. Tragikus főtéma, cseppet sem tragikus befejezés. A kiegészített Grumiaux trió muzsikál majd, és olyasvalakivel beszélgettem a darabról, aki ma is játssza a művet, hiszen sűrűn hívják olyan vonósnégyesek, akik repertoárukon tartják ezt a vonósötöst. Az illető pedig nem más, mint Konrád György brácsaművész, aki 96 évével a világ legidősebb, aktívan koncertező vonós hangszeres művésze.
( A 2018.06.05-i adás ismétlése )
2020-12-01 19 óra Két évvel ezelőtt a világ Bartók Béla Kékszakállú herceg vára című operáját ünnepelte a bemutató századik évfordulója alkalmából. Ezzel foglalkozik a mai Violinkulcs is. Juhász Előd tévés és rádiós műsorvezetővel beszélgettem, aki anno a Zeneakadémián a Kékszakállúból írta a disszertációját. A műsor telefonon szólaltatta meg Komlósi Ildikó Kossuth-díjas mezzoszopránt, aki a jubileumon 175-ik alkalommal énekelte Judit nehéz szerepét.
( A 2018.05.15.-i adás ismétlése )
2020-11-24 19 óra A Violinkulcsban a zeneirodalom egyik legcsodálatosabb kamaraműve, Mendelssohn d moll zongoratriója csendül fel, melynek komponálásakor alighanem isteni sugallat szállta meg a zeneszerzőt. Máűcsai János zenetörténésszel próbálom beavatni Önöket a kamaramű rejtelmeibe, a világ egyik legcsodálatosabb együttesének az Istomin, Stern, Rose triónak segítségével.
( A 2018.05.29-i adás ismétlése )
2020-11-17 19 óra Schubert legendás kétcsellós kvintettjének vonószenekari verziójáról beszélgetünk a Violinkulcsban Rolla János Kossuth-díjas hegedűművésszel a Liszt Ferenc kamarazenekar korábbi koncertmesterével. Elhangzik az is, mekkora élmény volt a zenekar öt tagja számára, hogy eljátszhatták a művet Madridban a Királyi Palotában azokon a Stradivarikon, amelyekre külön fegyveres őrök vigyáznak az udvarnál a vitrinekben.
( A 2018.05.22-i adás ismétlése )
2020-11-10 19 óra Hosszú idő után hallhatjuk ismét a Violinkulcsban Mácsai János zenetörténészt. Két zongoratrió a téma, az első Haydn talán leghíresebb triója, mely az utolsó tétel elnevezéséről a Rondo alla zingarese-ről vált világhírűvé. Megtudhatjuk miért nem annyira népszerűek a triók mint a vonósnégyesek, pedig a világ nagy kamaramuzsikusai egyáltalán nem idegenkedtek a műfajtól. Beethoven op.70 No.1-es „Szellem” melléknevet viselő triójáról kiderül, miért is kapta ezt a melléknevet, és az is, miért érzi az ember az első tétel bevezető futamainál, hogy épp egy gyorsvonat robog el mellette?
2020-11-03 19 óra Rolla János hegedűművész 75-ik születésnapja akalmából a róla elnevezett bérlet utolsókoncertjét tartja a Zeneakadémián. A Violinkulcsban szó esik arról, hogy milyen emlékei vannak abból az időből, amikor a műsor Bach szerzeményeit tartalmazó részét a h-moll szvitet és az 5. Brandenburgi versenyt játszotta még anno a Liszt Ferenc kamarazenekar művészeti vezetőjeként. Kiderül a beszélgetésből, hogy a világ legcsodálatosabb vonósnégyeséhez Schubert a Halál és a lányka címet viselő kvartettjéhez mit tudott hozzátenni, ha tudott egyáltalán Gustav Mahler, aki vonószenekari átiratot készített e remekműből.
2020-10-27 19 óra A ma esti Violinkulcsban Mozart egyetlen két zongorára írt versenyműve is szóba kerül Takács Nagy Gábor karmesterrel. Egy olyan előadói ritkaság illusztrálja a beszélgetést, amelyen egy 1936-os, de ennek ellenére kiváló minőségű felvételen az az Arthur Schnabel játssza az első zongora szólamát, aki az egyik legnagyobb pianista volt a két háború között, még sincs meg az őt megillető helye a világ nagy előadóművészei között. Érdekes az a kritika is, amelyről szintén beszélgetünk, amelyet Fáy Miklós írt. Az olvasható benne például, hogy a második tétel dallama szokatlanul hosszú, és nem kedvez a zenét fütyörészve élvezőknek. Hát döntsék el Önök, igaza van-e Fáynak?
2020-10-20 19 óra A ma esti Violinkulcsban egy hányatott sorsú zeneműről Lajtha László 7.szimfőniájáról beszélgetek Hámori Máté karmesterrel. Kiderül, hogy Lajtha az 56-os forradalomnak akart emléket állítani. Barátai azt tanácsolták neki, hogy az Ősz címet adja a műnek, ő azonban abban reménykedett, hogy egyszer majd Forradalmi szimfóniának fogják hívni. Szó kerül a műsorban arról, hogy miért nem itthon volt a bemutató, és miközben hatalmas világkarriert futott be, itthon 31 éven át nem hangozhatott el. Különös az is, hogy noha a rendszerváltáskor műsorra tűzték, előadásban újabb 18 éves szünet következett. És arról is beszélünk, hogyan kerül a szimfóniába a Marseillaise, és néhány hang a Himnuszból.
2020-10-13 19 óra Takács Nagy Gábor karmester az esti Violinkulcs vendége. Koncertjének programján szerepelnek a közönség által kevésbé ismert művek, de, hogy ez miért van, azt a műsorban részletesen kifejti. Mint ahogy azt is, hogy a Weber fagottverseny szólistája, aki az olasz Gordon Fantini, hogyan kapta meg a lehetőséget, hogy a Fesztiválzenekar koncertjén szólaltassa meg a művet. Végül megtudhatják, hogy az egyébként többnyire vidám és gyors
tételekből álló 44-es számú Haydn szimfónia miért kapta a szomorú Gyász melléknevet.
2020-10-06 19 óra A ma esti Violinkulcsban Schubert talán legcsodálatosabb zongoradarabjáról a négykezesre írott f moll fantáziáról beszélgetek Balog József zongoraművésszel, és illusztrációként egy olyan felvételt mutatok be, ahol két világsztár nevezetesen Murray Perahia és Radu Lupu ülnek a zongoránál. Fény derül arra, hogy a négykezesnél összegabalyodnak-e a kezek, vagy van-e arra mód, hogy ez ne történjen meg? Ezt követően Balog Józseffel Gershwin zongorára írott darabjairól lesz szó, különös tekintettel arra, hogy Gershwin lemezén ő úgy szólaltatja meg a híres Rhapsody in blue-t, hogy az ember a zenét hallgatva, szinte nem is igényli a zenekar belépését.
2020-09-29 19 óra A ma esti Violinkulcs vendége Vajda Gergely klarinétművész, aki az utóbbi időben karmesterként jeleskedik. Ezért különösen indokolt a kérdés: milyen az, amikor egy egykori klarinétos vezényel egy olyan versenyművet, ahol az egyik szólóhangszer épp egy klarinét. Amúgy a versenymű első tételének klarinétszólója csodálatos, megtudhatják, ha a zenei illusztrációt meghallgatják. Szó esik még a zeneirodalom egyik leghíresebb művéről Grieg Peer Gynt szvitjéről, amelyet ezúttal nem a műsor zárószámaként, hanem nyitódarabként hallunk. Vajda Gergely ezt is megindokolja, hogy miért?
2020-09-22 19 óra Nem mindennapi feladatra vállalkozott Baráti Kristóf Kossuth-díjas hegedűművész, három koncerten eljátssza – művésztársak közreműködésével- Bartók összes hegedűs kamaraművét. Aki meghallgatja a műsort, megtudhatja, ki volt Arányi Jelly, a híres magyar hegedűművésznő, akinek Bartók két hegedű-zongora szonátát, Ravel pedig a híres Tzigane-t ajánlotta. Szó lesz arról mennyire nehéz az első koncerten felhangzó II.szonáta, és beszélünk arról is, milyen fantasztikus dolog lehetett Bartók számára, amikor világ akkori elsőszámú jazz klarinétosa, Benny Goodman rendelt tőle egy kamaraművet, a későbbi Kontrasztokat.
2020-09-15 19 óra A mai Violinkulcsban a Bartók vonósnégyes csellistájával és a Budapesti Vonósok művészeti vezetőjével, a 88 esztendős(!) Botvay Károllyal beszélgetünk két Beethoven quartettről. Kiderül, hogy szerinte is talán a legjobb vonósnégyes amit Beethoven írt az op.95-ös fmoll, Serioso melléknevű. Hallhatjuk mi a véleménye azokról az átiratokról, amelyek nyomán kamarazenekarok szólaltatják meg néha a vonósnégyeseket, megtudhatjuk, hogy főként Mahler jeleskedett az átiratok elkészítésében. Elmeséli Botvay, milyen volt az, amikor egy ausztráliai turnét megszakítva Londonba kellett repülniük, mert az akkor már nagyon idős, világhírű karmester Otto Klemperer tőlük akarta hallani kedvenc vonósnégyeseit, sőt a saját kedvencét, az általa komponált hetedik quartettet, amelyet pár nap alatt kellett megtanulniuk.
2020-09-08 19 óra A ma esti Violinkulcsban Johann Sebastian Bach szólóhegedűre írt kompozícióiról beszélgetek Kelemen Barnabás Kossuth-díjas hegedűművésszel. A műsorban sűrűn bukkannak fel a két világháború közötti művészek Heifetz, Stern és Zathureczky mellett más közelmúltbeli nagyságok, mint Francescatti és Perlman előadásai egy- egy tétel kapcsán. Próbáljuk megvilágítani, hogy kinek is írta ezeket a darabokat Bach a megrendelőn kívül vajon gondolt-e az utókorra, hiszen abban az időben már az ő kottáit is másolták…
( A 2020.03.10-i adás ismétlése )
2020-09-01 19 óra A ma esti Violinkulcsban a klasszikus zenei irodalom egyik legkülönlegesebb művéről beszélgetek Rolla János hegedűművésszel, Joseph Haydn Krisztus hét szava a keresztfán című darabjáról. Több szempontból is különleges a kompozíció, mindenekelőtt attól, hogy egy – egy mondat hangzik fel egy narrátortól egy-egy tétel előtt. Noha húsvétra komponálta a művet Haydn, mégsem tekinthető egyházi zenének, és ahogy Rolla János elmagyarázza, a közönségtől nagy önfegyelmet kíván, hogy ne kezdjen el fészkelődni, ennyi lassú tétel hallatán. Minél többet hallgatja az ember ezt a zenét, annál inkább érez rokonságot Bach, Mozart vagy Beethoven stílusával. Általában vonósnégyessel vagy kamarazenekarral adják elő, de a műsorból kiderül, miért hangzik el majd a Zeneakadémián fúvósokkal és kórussal kiegészített előadói együttessel.
( A 2020.03.03-i adás ismétlése )
2020-08-25 19 óra A mai Violinkulcsban folytatódik a beszélgetés a Várjon Dénes zongoraművész előtt álló eljátszandó kompozíciókról. Kiderül például, hogy az op.27-es szonáta miért viseli a Quasi una fantasia melléknevet, és miért érezte úgy a 250 éve született szerző, hogy nem akar szünetet iktatni a tételek közé, miért egyben képzeli el a művet. Egy várható londoni program kapcsán szó esik arról, miért a kamarazene egyik szentélye Londonban a Wigmore Hall, és arról is, miért csökkent az eredetileg tervezett programhoz képest a pódiumra lépő művészek száma.
2020-08-18 19 óra A mai Violinkulcsban a hosszú idő után újra pódiumra lépő Várjon Dénes zongoraművésszel beszélgetek tarcali szólóestjének programjáról. Schumann Gyermekjelenetek című műve kapcsán kis játékra hívtam, nevezetesen arra, hogy próbálja meg kitalálni: a zenei illusztrációkban kik a darabokat játszó művészek. Kiderül többek között az is, hogy a Gyermekjelenetek, igazából nem is a gyerekeknek szól, hanem a felnőtteknek idézi vissza gyermekkorukat. Bartók régi táncdalai kapcsán pedig az is elhangzik, hogy néhány népdalt egészen más szöveggel ismerünk, mint ahogy azt annak idején Bartók lejegyezte. Az is különlegesség, hogy a zenei illusztrációt Sándor György játssza, aki 81 éves kora után vette lemezre a darabokat.
2020-08-11 19 óra „Itt már nem hegedűjátékról van szó, hanem a hegedű összekócolásáról,széttépéséről és püföléséről” – ezt írta egy bécsi zenekritikus a világon ma a legnépszerűbb hegedűversenyről a bemutató után 1879-ben. Nem akármilyen darabról van szó, hanem – kapaszkodjanak meg – Csajkovszkij hegedűversenyéről. A darab szépségeiről és nehézségeiről beszélgetek Takács Nagy Gábor hegedűművész karmesterrel. Zenei illusztrációként egy olyan 1937-es felvételt választottam, melyről Takács Nagy rögtön azt mondta: ez egyenesen a szívbe megy. Nem kisebb egyéniség játssza a művet, mint Jascha Heifetz, a hegedűsök koronázatlan királya, akit Szenthelyi Miklós hegedűvész nemes egyszerűséggel marslakónak nevezett, olyan tökéletesen játssza a darabot.
( A 2019.06.04-i adás ismétlése )
2020-08-04 19 óra Egy tehetséges fiatal zongorista elérkezettnek látta az időt, hogy Liszt és Schumann után Chopin darabokból készítsen lemezt, konkrétan a négy Ballada, és a négy Impromptu került fel a lemezre. Mennyire szabad szabadon játszani Chopint, mennyit számít a kottahűség? Ezekről is beszélgetek a Tokióban tanító Farkas Gáborral, aki ritkán jár haza, és most első ízben volt a Violinkulcs vendége. Illusztrációként a harmincas évek nagy előadói játsszák a zongoraműveket, és megtudhatják azt is, miért rajong ezekért a historikus felvételekért Farkas Gábor
( A 2019.06.18-i adás ismétlése )
2020-07-28 19 óra Két éve ünnepelte a világ Bartók Béla Kékszakállú herceg vára című operájáti, a bemutató századik évfordulója alkalmából. Ezzel foglalkozik a mai Violinkulcs is. Juhász Előd tévés és rádiós műsorvezetővel beszélgetek, aki anno a Zeneakadémián a Kékszakállúból írta a disszertációját. A műsor telefonon szólaltatja meg Komlósi Ildikó Kossuth-díjas mezzoszopránt, aki a jubileumon 175-ik alkalommal énekelte Judit nehéz szerepét.
( A 2018.05.15-i adás ismétlése )
2020-07-21 19 óra Ma este a Violinkulcsban Schubert legendás kétcsellós kvintettjének vonószenekari verziójról beszélgetek Rolla János Kossuth-díjas hegedűművésszel, a Liszt Ferenc kamarazenekar korábbi koncertmesterével. Szóba kerül az is, mekkora élmény volt anno a zenekar öt tagja számára, hogy eljátszhatták a művet Madridban a Királyi Palotában azokon a Stradivarikon, amelyekre külön fegyveres őrök vigyáznak az udvarnál a vitrinekben.
( A 2018.05.22-i adás ismétllése )
2020-07-14 19 óra A Violinkulcsban a zeneirodalom egyik legcsodálatosabb kamaraműve, Mendelssohn d-moll zongoratriója csendül fel, melynek komponálásakor alighanem isteni sugallat szállta meg a fantasztikus zeneszerzőt, Felix Mendelssohn Bartholdyt. Mácsai János zenetörténésszel próbálom beavatni Önöket a kamaramű rejtelmeibe,a világ egyik legcsodálatosabb együttesének az Istomin-Stern- Rose triónak segítségével.
( A 2018.05.29-i adás ismétlése )
2020-07-07 19 óra Kedden este a Violinkulcsban Mozart kamarazenéjének egyik csúcsdarabja az 516-os Köchel jegyzékszámú g-moll vonósötös. Tragikus főtéma, cseppet sem tragikus befejezés. A kiegészített Grumiaux trió muzsikál majd, és olyasvalakivel beszélgetek a darabról, aki ma is játssza a művet, hiszen sűrűn hívják olyan vonósnégyesek, akik repertoárukon tartják ezt a vonósötöst. Az illető pedig nem más, mint Konrád György brácsaművész, aki 96(!) évével a világ legidősebb, aktívan koncertező vonós hangszeres művésze.
( A 2018.06.05-i adás ismétlése )
2020-06-30 19 óra A kamarazene irodalom egyik legcsodálatosabb műve, Brahms f-moll zongoraötöse szerepel a Violinkulcs műsorán. Balog József és a Kállai vonósnégyes tűzte műsorára a Zeneakadémián. A Balog Józseffel folytatott beszélgetésben szóba kerül, mennyi idő van próbálni egy olyan igen nehéz darabra mint az f moll kvintett, különös tekintettel arra, hogy valamennyien először játsszák a darabot. Kiderül, hogy van a műből egy kétzongorás változat, sőt eredetileg vonósötös is lett volna, de a híres magyar hegedűs, Brahms barátja Joachim József javasolta a végső zongoraötösre írt verziót. Külön érdekesség lesz a zenei illusztráció, mert a híres Budapest vonósnégyes 1945 októberi felvételét hallják majd, a zongoránál pedig nem egy zongoraművész, hanem egy magyar karmester ül, Széll György, aki viszont – és ezt Balog József is megerősítette: úgy játszik, mint egy profi zongoraművész
( A 2019.10.22-i adás ismétlése )
2020-06-23 19 óra Vajda Gergely karmesterrel Brahms 4.szimfóniájáról beszélgetek a ma esti Violinkulcsban. Ismét szóba kerülnek azok a vitriolosnak is mondható vélemények, amelyek az akkori zenekritikusok tollából jelentek meg. Olyanok például, hogy „ akárcsak a Jóisten, Brahms úr is érti a módját, hogy a semmiből csináljon valamit, és így az ötlet nélküli komponálás művészete Brahmsban találta meg méltó képviselőjét”. Ma már nem értjük ezeket a megnyilvánulásokat, mikor hallgatjuk például a 4.szimfónia csodás dallamait. Vajda Gergelytől, aki a karmesterség mellett komponál is, megtudhatjuk, hogy egyáltalán nem szokatlan, hogy egy szerző a 2.tétel után a negyediknek kezd neki, és a scherzot komponálja utoljára, és az se ritkaság, hogy az egyik nyáron két tétel komponált Brahms, a másik kettőt pedig egy nyárral később. És természetesen nem maradhatott el a kérdés, mit szól a vendég ahhoz amit a Hangversenykalauz próbál belemagyarázni a műbe, kell-e ezt figyelembe benni, miközben a zenét hallgatjuk.
( A 2019.10.29-i adás ismétlése )
2020-06-16 19 óra A ma esti Violinkulcsban egy egészen különleges hangszerrel, a marimbával ismerkedhetnek meg, és természetesen e különleges hangszer megszólaltatójával, Bolgár Dániellel. Megtudjuk tőle, hogyan találta meg ezt a ritka hangszert, kiderül, hogy 5 ujjal, hogyan lehet szilárdan tartani két ütőt, elhangzik, hogy a klasszikus zenei repertoárból milyen típusú művet érdemes marimbára átírni. Azt is megtudhatjuk, kik azok a szerzők, akik manapság marimbára komponálnak, és mi vitte rá Bolgár Dánielt arra, hogy maga is komponáljon zenét arra a hangszerre, amelybe végül is beleszeretett.
( A 2019.11.26-i adás ismétlése )
2020-06-09 19 óra A mai Violinkulcsban Gustav Mahler szimfóniái közül a legnépszerűbbről az elsőről lesz szó, mely a Titan melléknevet viseli, utalva a művet ihlető író Jean Paul Titan című regényének címére. Kiderül a műsorból, hogy a szimfóniának több változata is van, és az is, hogy a Nemzeti Filharmonikusok Hamar Zsolt karmesterrel melyiket játsszák majd a koncerten. Beszélünk arról, hogyan fordulhatott elő, hogy az egyik tételben Mahler keringő dallamot komponál, azután egyik pillanatról a másikra félbeszakítja a dallamot, mintha csak egy fricskát akarna mutatni azoknak a szerzőknek, akik valcereket tesznek műveikbe. Megtudhatják, mit gondol erről Hamar Zsolt.
( A 2020.01.14-i adás ism.étlése )
2020-05-26 19 óra A ma esti Violinkulcsban, ahogy szokták mondani, a hóhért akasztják. Takács Nagy Gábor karmestert, aki a Takács kvartett első hegedűseként mind a hat Bartók vonósnégyest felvette a Hungarotonnál 35 évvel ezelőtt, most szembesítettem az egykori felvétellel annak kapcsán, hogy a mostani Takács kvartett, amelyben már csak a csellista Fejér András az egyetlen magyar, a VI.vonósnégyest játszotta a Zeneakadémián.Mi tagadás érdekes volt hallani Takács Nagy Gábor véleményét az akkori felvételről, mint ahogy nagyon érdekes volt az, amikor azokról a kivételes hónapokról beszélt, amikor Székely Zoltánnal, azzal a muzsikussal, akinek Bartók a Hegedűversenyt írta, nos azzal a művésszel vették át Kanadában az összes Bartók vonósnégyest. És ha meghallgatják a műsort, kiderül: az elkészült lemezről mi is volt Székely Zoltán véleménye?
( A 2019.11.05-i adás ismétlése)
2020-05-19 19 óra A sejtelmes északi tájak és a zord hideg egyaránt ihletői a legnagyobb norvég zeneszerző Edward Grieg munkásságának. Kis túlzással, ahogy felhangzik egy Grieg dallam nincs ember aki ne tudná, hogy ki a melódia szerzője. A Peer Gynt szvitről és Ibsen darabjáról az is hallott, aki nem norvég szakértő. Ebbe a világba csöppenünk, ha meghallgatjuk a szerző zongoraversenyét, amely annyira népszerű, mint a Peer Gynt szvit. Balog József a szólistája a ma esti koncertnek a MÜPÁban és tőle megtudhatják, mi az igazi különlegessége az őt kísérő Baltic Sea Filharmonic együttesnek. Az is kiderül, hogy csak én gondoltam-e rosszul, amikor a harmadik tétel indítása és a Dvorák Csellóverseny 3.tételének indítása között nagyfokú hasonlatosságot véltem felfedezni.
( A 2019.11.19-i adás ismétlése )
2020-05-12 19 óra Kodály méltatlanul ritkán játszott művével a Páva variációkkal foglalkozunk a mai Violinkulcsban. Kovács János karmestertől megtudhatjuk, mi kell ahhoz, hogy egy tajvani karmester ( ő vezényelte a darabot a néhány nappal ezelőtti koncerten) hitelesen tudjon eldirigálni egy Kodály-művet. Kiderül az is, miért van elragadtatva vendégünk a művet a felvételen játszó Chicagoi Szimfonikusoktól, akiket Doráti Antal dirigált. Elhangzik, hogy melyik másik magyar népdal ihlette a bravúros technikai megoldásokkal tarkított finálét. A műsor vége felé belehallgathatunk Richard Strauss : Till Eulenspiegel vidám csínyjei című remekművébe is, és Kovács János elmagyarázza: nem is olyan szentségtörés, ha én mint műsorvezető, Dukas Bűvészinasához hasonlítom ezt a zeneművet.
( A 2019.12.03-i adás ismétlése )
2020-05-05 19 óra Szereti Ön Dvorákot? Kicsit hasonlít a kérdés a Szereti Ön Brahmsot-ra, de nem véletlenül. Ha meghallgatja a mai Violinkulcsot, tapasztalni fogja, hogy Dvorák művei közül méltatlanul kevésszer játsszák mind a hegedűversenyt, mind a 8.szimfóniát. Pedig csodás dallamok vannak ezekben a művekben. Azt is megtudhatja, miért nem volt hajlandó eljátszani a hegedűversenyt Joachim József a kor ünnepelt magyar hegedűművésze, pedig a kedvéért Dvorák kétszer is átdolgozta a darabot. Az is kiderül a műsor vendégével, Csaba Péter karmesterrel folytatott beszélgetésből, hogy könnyebb vagy éppenséggel nehezebb a karmester dolga, ha egy koncerten minden darab ugyanattól a szerzőtől származik.
( A 2019.12.10-i adás ismétlése )
2020-04-28 19 óra Mozart egyik legismertebb zongoraversenyéről, a d mollban íródott 466-os Köchel jegyzék számú darabról lesz szó a Violinkulcsban. Balog József zongoraművésszel beszélgetek, és kiderül majd, hogy tíz évvel ezelőtt egyetlen alkalommal játszotta, azóta hiába várja, hogy felkérjék, pedig arról a koncertről jó kritikát kapott. Még kadenciát is írt a darabhoz, és ezzel Beethoven és Brahms nyomdokaiba lépett. Szájtátva hallgattuk Fischer Annie előadását egy 60 évvel ezelőtti felvételről. Beszélgetésünkből ismét kiderül Mozart zsenialitása, egy nappal a bemutató előtt még a kottamásoló hibáinak kijavításaival foglalatoskodott Amadeus, és ahogy anno apja írta Mozart testvérének, végig se tudta játszani a rondót a koncert előtt.
( A 2019.12.17-i adás ismétlése )
2020-04-21 19 óra A Violinkulcsban a világhírű magyar hegedűművész Pauk György sztorizik, aki egy Mesterkurzust tartott decemberben a Zeneakadémián, és a kurzus ideje alatt eljött a Violinkulcs műsorába is. Megtudhatják mi a véleménye Pauknak a mai hegedűs generációról, és csodás történeteket mesél azokról a világsztárokról, akikkel együtt játszott, vagy jól ismert. Ennek megfelelően idézi fel Itzhak Perlman és Pinchas Zukerman alakját és hegedülését, ismerteti azt a különleges koncertet, amit Joseph Kallichstein zongoraművész szervezett neki Amerikában, és szót ejt a Liszt Ferenc kamarazenekarról és a Fesztiválzenekarról is. Utóbbi szólistájaként búcsúzott Bartók Hegedűverseny c. darabjával a pesti közönségtől.
( A 2019.12.31-i adás ismétlése )
2020-04-14 19 óra A ma esti Violinkulcsban a klasszikus zenei irodalom egyik legkülönlegesebb művéről beszélgetek Rolla János hegedűművésszel, Joseph Haydn Krisztus hét szava a keresztfán című darabjáról. Több szempontból is különleges a kompozíció, mindenekelőtt attól, hogy egy – egy mondat hangzik fel egy narrátortól egy-egy tétel előtt. Noha húsvétra komponálta a művet Haydn, mégsem tekinthető egyházi zenének, és ahogy Rolla János elmagyarázza, a közönségtől nagy önfegyelmet kíván, hogy ne kezdjen el fészkelődni, ennyi lassú tétel hallatán. Minél többet hallgatja az ember ezt a zenét, annál inkább érez rokonságot Bach, Mozart vagy Beethoven stílusával. Általában vonósnégyessel vagy kamarazenekarral adják elő, de a műsorból kiderül, miért hangzik el majd a Zeneakadémián fúvósokkal és kórussal kiegészített előadói együttessel.
( A 2020.03.03-i adás ismétlése )
2020-04-07 19 óra A Violinkulcsban ezúttal nem egy zeneműről, hanem egy izgalmas könyvről lesz szó. Írója Karczag Márton az Operaház fő emléktárosa, a címe „Aranykalicka”, és Tóth Aladárról az Operaház legendás főigazgatójáról, Fischer Annie zongoraművész férjéről szól. Sok kulisszatitkot tudhatunk meg különösen abból az időből, amikor Tóth Aladár felkérésére a világhírű karmester Otto Klemperer néhány évet Budapesten töltött, és számos legendás előadást is vezényelt, és részese volt egy olyan botránynak is, amikor a Lohengrin színrevitelekor a közönség beletapsolt az énekes produkciója után az előadásba, és Klemperer nem akarta folytatni, ki akart menni a zenekari árokból, de egy bőgős nem engedte. Érdekes részleteket tudhatunk meg arról, hogyan kevertek politikai botrányba Kossuth-díjas énekeseket, mert részt vettek a török nagykövet vacsoráján, és megtudhatjuk, hogy miért minősítették pornográfnak Bartók Csodálatos Mandarin című művét.
( A 2020.02.04-i adás ismétlése )
2020-03-31 19 óra A ma esti Violinkulcsban a Londonban élő zongoraművész Frankl Péter a vendég, aki Beethoven c moll zongoraversenyét játszotta a MÜPÁ-ban Csaba Péter vezényelte a MÁV szimfonikusokat. Kiderül miért is ragaszkodott ahhoz, hogy egy 1997-es Zempléni Fesztiválon játszott koncertet játsszam be illusztrációul, úgy emlékezett, ott volt egy hamis hang az előadásában. Kiderül a műsorból, jól emlékezett-e a művész? Az is elhangzik – példákkal a beszélgetésben , hogy miért a c moll számít Beethovennél tragikus hangnemnek, és világossá válik az is, hogy a lassú tétel E-dur hangneme miért kirívó kontraszt, és miért kelt meglepetést?
( A 2020.01.28-i adás ismétlése )
2020-03-24 19 óra A mai Violinkulcsban Beethoven leghíresebb szonátájáról, a Kreutzer szonátáról beszélgetek Takács Nagy Gábor hegedűművész- karmesterrel. Kiderül a műsorból, hogy milyen botrányosan minősítette a darabot az a francia hegedűművész, Rodolphe Kreutzer, akinek Beethoven a darabot ajánlotta. Igazi ritkaság a zenei illusztráció, a világhírű Bronislaw Hubermann játssza, Ignaz Friedman zongorakiséretével, egy 1930. szeptemberi felvételről. Takács Nagy elmagyarázza, mi a titka a két háború közötti legendás hegedű-óriásoknak, Hubermannak, Heifetznek, Kreislernek. És arra is választ kapunk, hogy miért állítják, hogy –hallgatva az utolsó tételt – ennél szédületesebb gyorsaságú vérforralóbb prestot még soha nem írtak hegedű-zongorára.
2020-03-17 19 óra Két Haydn szimfóniáról beszélgetek a Violinkulcsban Takács Nagy Gábor karmesterrel, az 59-es és a 99-es szimfóniáról. Megtudhatják, hogy a Tűz melléknevű szimfónia honnan kapta a nevét, nem olyan egyszerű, mert nem egy konkrét pusztító erejű tűzről. Egy zenei példán mutatom be, lehet, hogy Haydn kicsit plagizált, amikor a harmadik tétel fúvósszólóját úgy komponálta meg, mintha Bach I. Brandenburgi versenyéből a Rondo alla polacca-t hallanánk. Az is kiderül, hogy a 99-es szimfónia lassú tétele miért oly melankolikus hangulatú, és mi köze van Haydn barátnőjéhez, Mariann Genzingerhez
2020-03-10 19 óra A ma esti Violinkulcsban Johann Sebastian Bach szólóhegedűre írt kompozícióiról beszélgetek Kelemen Barnabás Kossuth-díjas hegedűművésszel. A műsorban sűrűn bukkannak fel a két világháború közötti művészek Heifetz, Stern és Zathureczky mellett más nagyságok, mint Francescatti és Perlman előadásai egy- egy tétel kapcsán. Próbáljuk megvilágítani, hogy kinek is írta ezeket a darabokat Bach a megrendelőn kívül vajon gondolt-e az utókorra, hiszen abban az időben már az ő kottáit is másolták…
2020-03-03 19 óra A ma esti Violinkulcsban a klasszikus zenei irodalom egyik legkülönlegesebb művéről beszélgetek Rolla János hegedűművésszel, Joseph Haydn Krisztus hét szava a keresztfán című darabjáról. Több szempontból is különleges a kompozíció, mindenekelőtt attól, hogy egy – egy mondat hangzik fel egy narrátortól egy-egy tétel előtt. Noha húsvétra komponálta a művet Haydn, mégsem tekinthető egyházi zenének, és ahogy Rolla János elmagyarázza, a közönségtől nagy önfegyelmet kíván, hogy ne kezdjen el fészkelődni, ennyi lassú tétel hallatán. Minél többet hallgatja az ember ezt a zenét, annál inkább érez rokonságot Bach, Mozart vagy Beethoven stílusával. Általában vonósnégyessel vagy kamarazenekarral adják elő, de a műsorból kiderül, miért hangzik el majd a Zeneakadémián fúvósokkal és kórussal kiegészített előadói együttessel.
2020-02-25 19 óra Schubert úgynevezett befejezetlen szimfóniájáról beszélgetünk a ma esti Violinkulcsban Hámori Máté karmesterrel, aki az Óbudai Danubia zenekar élén vezényli ezt a darabot, és kiderül az adásból, miért akarták annyian befejezni Schubert helyett, miért nem hitték el, hogy a két tétel után Schubert szándékosan nem akart megkomponálni egy harmadikat, ő így is befejezettnek érezte. Sosztakovics 4. szimfóniája szintén felhangzik a koncerten, ennek viszont az az érdekessége, hogy noha 1936-ban komponálta Sosztakovics, mégis csak 1961-ben mutathatták be, mert Sztálin 36-ban Zene helyett káosz címmel maga írt cikket a Pravdában Sosztakovics ellen, a bemutató így elmaradt. Az első tétel felhangzó részlete mindenkit meggyőzhet arról, miért nem bírta elviselni a népek nagy tanítója ezt a darabot.
2020-02-18 19 óra A ma esti Violinkulcsban ismét Takács Nagy Gábor karmesterrel beszélgetünk, ezúttal Mendelssohn hegedűversenyéről, melyet a Fesztiválzenekar korábbi koncertmestere Giovanni Guzzo játszik majd a Zeneakadémia szimfonikus zenekarával. Megtudhatják, hogy ez a leggyakrabban játszott hegedűverseny a világon, azt is, hogy Schiff András azt mondta róla, hogy ma is úgy érzi, ennél csodálatosabb hegedűversenyt soha nem írtak még. A zenei illusztráció igazi kuriózum, a legendás Fritz Kreisler a szólista, és Takács Nagynak valósággal leesett az álla, ahogy szokták mondani egy egy elhangzott részlet kapcsán. Az is elhangzik, hogy Mendelssohn ragaszkodott ahhoz, hogy a hegedűsök az ő kadenciáját játsszák, de vannak olyan művészek, akik ezt nem tartják be például Joshua Bell.
2020-02-11 19 óra Rolla János, a Liszt Ferenc kamarazenekar korábbi koncertmestere tavaly ünnepelte 75-ik születésnapját, és a Zeneakadémia ajándéka, egy róla elnevezett háromrészes bérlet volt, melynek előadásain a Zeneakadémia kamarazenekarát irányítja az első hegedűs székéből. Ebből az alkalomból volt a vendége a Violinkulcsnak. Az első koncerten elhangzott Bartók Divertimento-ja is, és kiderül, hogy Rolla miért játszik majd más kottából, mint a zenekar összes többi tagja. Felmerül, vajon elég lesz – e egy próba a szólistával Mozart 271-es Köchel jegyzék számú Jeunehomme koncertjének jó előadásához, és megtudhatjuk, milyen volt annak idején annak a Schubert 5. szimfóniának a felvételén játszani, amelyet anno Fischer Iván vezényelt a Fesztiválzenekar élén.
2020-02-04 19 óra A Violinkulcsban ezúttal nem egy zeneműről, hanem egy izgalmas könyvről lesz szó. Írója Karczag Márton az Operaház fő emléktárosa, a címe „Aranykalicka”, és Tóth Aladárról az Operaház legendás főigazgatójáról, Fischer Annie zongoraművész férjéről szól. Sok kulisszatitkot tudhatunk meg különösen abból az időből, amikor Tóth Aladár felkérésére a világhírű karmester Otto Klemperer néhány évet Budapesten töltött, és számos legendás előadást is vezényelt, és részese volt egy olyan botránynak is, amikor a Lohengrin színrevitelekor a közönség beletapsolt az énekes produkciója után az előadásba, és Klemperer nem akarta folytatni, ki akart menni a zenekari árokból, de egy bőgős nem engedte. Érdekes részleteket tudhatunk meg arról, hogyan kevertek politikai botrányba Kossuth-díjas énekeseket, mert részt vettek a török nagykövet vacsoráján, és megtudhatjuk, hogy miért minősítették pornográfnak Bartók Csodálatos Mandarin című művét.
2020-01-28 19 óra A ma esti Violinkulcsban a Londonban élő zongoraművész Frankl Péter a vendég, aki Beethoven c moll zongoraversenyét játszotta a MÜPÁ-ban Csaba Péter vezényelte a MÁV szimfonikusokat. Kiderül miért is ragaszkodott ahhoz, hogy egy 1997-es Zempléni Fesztiválon játszott koncertet játsszam be illusztrációul, úgy emlékezett, ott volt egy hamis hang az előadásában. Kiderül a műsorból, jól emlékezett-e a művész? Az is elhangzik – példákkal a beszélgetésben , hogy miért a c moll számít Beethovennél tragikus hangnemnek, és világossá válik az is, hogy a lassú tétel E-dur hangneme miért kirívó kontraszt, és miért kelt meglepetést?
2020-01-21 19 óra Ma este Takács Nagy Gábor karmester lesz a Violinkulcs vendége, aki Mozart utolsó hegedűversenyét vezényli a Zeneakadémián, a 219-es Köchel jegyzékszámú A-dúr-t. Megtudhatjuk Tőle miért hagyott fel hegedűversenyek további komponálásával öt szinte egymást követő sikeres hegedűverseny után Mozart. Kiderül a műsorból, mi köze van ennek a hegedűversenynek Mozart operáihoz, mi lehet a kapcsolata az egyesek szerint törökös, mások szerint magyaros, verbunkos zárótételnek Constanza áriájához? Kiderül az is, hogy volt olyan alkalom, amikor Mozart is kölcsönzött zenei fordulatot más szerzőtől, konkrétan Carl Philipp Emanuel Bachtól. Mindezekhez a kulisszatitkokhoz Arthur Grumiaux csodálatos hegedülése szolgáltatja a zenei illusztrációt.
2020-01-14 19 óra A mai Violinkulcsban Gustav Mahler szimfóniái közül a legnépszerűbbről az elsőről lesz szó, mely a Titan melléknevet viseli, utalva a művet ihlető író Jean Paul Titan című regényének címére. Kiderül a műsorból, hogy a szimfóniának több változata is van, és az is, hogy a Nemzeti Filharmonikusok Hamar Zsolt karmesterrel melyiket játsszák majd a koncerten. Beszélünk arról, hogyan fordulhatott elő, hogy az egyik tételben Mahler keringő dallamot komponál, azután egyik pillanatról a másikra félbeszakítja a dallamot, mintha csak egy fricskát akarna mutatni azoknak a szerzőknek, akik valcereket tesznek műveikbe. Megtudhatják, mit gondol erről Hamar Zsolt.
2020-01-07 19 óra Ma este a Violinkulcsban az ötödik alkalommal megrendezendő Cziffra fesztivál kulisszatitkaival ismerkedhetnek meg. Olcsóbb gázsiért szerződik ide Vadim Repin világhírű orosz hegedűművész, de vajon miért? Mi köze a gázsinak egy 1972-es agyonhallgatott Cziffra lemezhez? Megtudhatják, milyen lesz, amikor a Paganini plusz elnevezésű koncerten Oláh Kálmán zongoraművész jazzes Paganini átiratait hallják, és az is kiderül, hogyan improvizálja majd az elhangzó zenét Lendvay József, Balázs János és Oláh Kálmán Paganini h moll hegedűversenyének harmadik tételében.Kiderül, hogy miért fontosak a BÁR-koncertek, és hogyan zenélnek majd a művészek a zugligeti Lóvasút állomáson.
2019-12-31 19 óra Szilveszterkor a világhírű magyar hegedűművész Pauk György sztorizik, aki egy Mesterkurzust tartott decemberben a Zeneakadémián, és a kurzus ideje alatt eljött a Violinkulcs műsorába is. Megtudhatják mi a véleménye Pauknak a mai hegedűs generációról, és csodás történeteket mesél azokról a világsztárokról, akikkel együtt játszott, vagy jól ismert. Ennek megfelelően idézi fel Itzhak Perlman és Pinchas Zukerman alakját és hegedülését, ismerteti azt a különleges koncertet, amit Joseph Kallichstein zongoraművész szervezett neki Amerikában, és szót ejt a Liszt Ferenc kamarazenekarról és a Fesztiválzenekarról is. Utóbbi szólistájaként búcsúzott Bartók Hegedűverseny c. darabjával a pesti közönségtől.
2019-12-24 19 óra Szenteste előtt Dvorák csodás vonósokra írott Szerenádját hallhatják a Violinkulcsban Rolla János a beszélgetőpartner. Kiderül, miért nem léphettek fel ezzel a művel Angliában, mennyire összehasonlítható Dvorák e remekműve Csajkovszkij híres vonós szerenádjával. Különösen érdekes, amikor Rolla a két második tételt a két Valcert elemzi, tippelhetnek: Csajkovszkij vagy Dvorák keringője idézi fel inkább a báltermek világát.
Kiderül, hogyan váltotta fel a szerenádokban, divertimentókban megszokott Menüett világát a Scherzok tündérzenéje. Azt is megtudhatják, milyen nehézséget jelent a szólóhegedűsnek a Larghetto tétel, és az is, miért írta oda az utolsó tétel elejére Dvorák az Allegro vivace tempójelzés után a Finale szót.
2019-12-17 19 óra Mozart egyik legismertebb zongoraversenyéről, a d mollban íródott 466-os Köchel jegyzék számú darabról lesz szó a Violinkulcsban. Balog József zongoraművésszel beszélgetek, és kiderül majd, hogy tíz évvel ezelőtt egyetlen alkalommal játszotta, azóta hiába várja, hogy felkérjék, pedig arról a koncertről jó kritikát kapott. Még kadenciát is írt a darabhoz, és ezzel Beethoven és Brahms nyomdokaiba lépett. Szájtátva hallgattuk Fischer Annie előadását egy 60 évvel ezelőtti felvételről. Beszélgetésünkből ismét kiderül Mozart zsenialitása, egy nappal a bemutató előtt még a kottamásoló hibáinak kijavításaival foglalatoskodott Amadeus, és ahogy anno apja írta Mozart testvérének, végig se tudta játszani a rondót a koncert előtt.
2019-12-10 19 óra Szereti Ön Dvorákot? Kicsit hasonlít a kérdés a Szereti Ön Brahmsot-ra, de nem véletlenül. Ha meghallgatja a mai Violinkulcsot, tapasztalni fogja, hogy Dvorák művei közül méltatlanul kevésszer játsszák mind a hegedűversenyt, mind a 8.szimfóniát. Pedig csodás dallamok vannak ezekben a művekben. Azt is megtudhatja, miért nem volt hajlandó eljátszani a hegedűversenyt Joachim József a kor ünnepelt magyar hegedűművésze, pedig a kedvéért Dvorák kétszer is átdolgozta a darabot. Az is kiderül a műsor vendégével, Csaba Péter karmesterrel folytatott beszélgetésből, hogy könnyebb vagy éppenséggel nehezebb a karmester dolga, ha egy koncerten minden darab ugyanattól a szerzőtől származik.
2019-12-03 19 óra Kodály méltatlanul ritkán játszott művével a Páva variációkkal foglalkozunk a mai Violinkulcsban. Kovács János karmestertől megtudhatjuk, mi kell ahhoz, hogy egy tajvani karmester ( ő vezényelte a darabot a néhány nappal ezelőtti koncerten) hitelesen tudjon eldirigálni egy Kodály-művet. Kiderül az is, miért van elragadtatva vendégünk a művet a felvételen játszó Chicagoi Szimfonikusoktól, akiket Doráti Antal dirigált. Elhangzik, hogy melyik másik magyar népdal ihlette a bravúros technikai megoldásokkal tarkított finálét. A műsor vége felé belehallgathatunk Richard Strauss : Till Eulenspiegel vidám csínyjei című remekművébe is, és Kovács János elmagyarázza: nem is olyan szentségtörés, ha én mint műsorvezető, Dukas Bűvészinasához hasonlítom ezt a zeneművet.
2019-11-26 19 óra A ma esti Violinkulcsban egy egészen különleges hangszerrel, a marimbával ismerkedhetnek meg, és természetesen e különleges hangszer megszólaltatójával, Bolgár Dániellel. Megtudjuk tőle, hogyan találta meg ezt a ritka hangszert, kiderül, hogy 5 ujjal, hogyan lehet szilárdan tartani két ütőt, elhangzik, hogy a klasszikus zenei repertoárból milyen típusú művet érdemes marimbára átírni. Azt is megtudhatjuk, kik azok a szerzők, akik manapság marimbára komponálnak, és mi vitte rá Bolgár Dánielt arra, hogy maga is komponáljon zenét arra a hangszerre, amelybe végül is beleszeretett.
2019-11-19 19 óra A sejtelmes északi tájak és a zord hideg egyaránt ihletői a legnagyobb norvég zeneszerző Edward Grieg munkásságának. Kis túlzással, ahogy felhangzik egy Grieg dallam nincs ember aki ne tudná, hogy ki a melódia szerzője. A Peer Gynt szvitről és Ibsen darabjáról az is hallott, aki nem norvég szakértő. Ebbe a világba csöppenünk, ha meghallgatjuk a szerző zongoraversenyét, amely annyira népszerű, mint a Peer Gynt szvit. Balog József a szólistája a ma esti koncertnek a MÜPÁban és tőle megtudhatják, mi az igazi különlegessége az őt kísérő Baltic Sea Filharmonic együttesnek. Az is kiderül, hogy csak én gondoltam-e rosszul, amikor a harmadik tétel indítása és a Dvorák Csellóverseny 3.tételének indítása között nagyfokú hasonlatosságot véltem felfedezni.
2019-11-12 19 óra Miért van még mindig cseppet sem hanyatló érdeklődés a kamarazene iránt Magyarországon? Mennyiben tud egy zenei fesztivál kapcsolatot találni egy irodalmi műhöz, esetünkben az ötödik alkalommal megrendezett kamara. hu fesztivál Szerb Antal Utas és holdvilág című művéhez? Noha Várjon Dénes zongoraművész egyenként állapodik meg a részvételről a világ legrangosabb szólistáival, mi a feladata ilyenkor egy hazai impresszáriónak. Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetünk Körner Tamással a Classical Concert Agency vezetőjével.
2019-11-05 19 óra A ma esti Violinkulcsban, ahogy szokták mondani, a hóhért akasztják. Takács Nagy Gábor karmestert, aki a Takács kvartett első hegedűseként mind a hat Bartók vonósnégyest felvette a Hungarotonnál 35 évvel ezelőtt, most szembesítettem az egykori felvétellel annak kapcsán, hogy a mostani Takács kvartett, amelyben már csak a csellista Fejér András az egyetlen magyar, a VI.vonósnégyest játszotta a Zeneakadémián.
Mi tagadás érdekes volt hallani Takács Nagy Gábor véleményét az akkori felvételről, mint ahogy nagyon érdekes volt az, amikor azokról a kivételes hónapokról beszélt, amikor Székely Zoltánnal, azzal a muzsikussal, akinek Bartók a Hegedűversenyt írta, nos azzal a művésszel vették át Kanadában az összes Bartók vonósnégyest. És ha meghallgatják a műsort, kiderül: az elkészült lemezről mi is volt Székely Zoltán véleménye?
2019-10-29 19 óra Vajda Gergely karmesterrel Brahms 4.szimfóniájáról beszélgetek a ma esti Violinkulcsban. Ismét szóba kerülnek azok a vitriolosnak is mondható vélemények, amelyek az akkori zenekritikusok tollából jelentek meg. Olyanok például, hogy „ akárcsak a Jóisten, Brahms úr is érti a módját, hogy a semmiből csináljon valamit, és így az ötlet nélküli komponálás művészete Brahmsban találta meg méltó képviselőjét”. Ma már nem értjük ezeket a megnyilvánulásokat, mikor hallgatjuk például a 4.szimfónia csodás dallamait. Vajda Gergelytől, aki a karmesterség mellett komponál is, megtudhatjuk, hogy egyáltalán nem szokatlan, hogy egy szerző a 2.tétel után a negyediknek kezd neki, és a scherzot komponálja utoljára, és az se ritkaság, hogy az egyik nyáron két tétel komponált Brahms, a másik kettőt pedig egy nyárral később. És természetesen nem maradhatott el a kérdés, mit szól a vendég ahhoz amit a Hangversenykalauz próbál belemagyarázni a műbe, kell-e ezt figyelembe benni, miközben a zenét hallgatjuk
2019-10-22 19 óra A kamarazene irodalom egyik legcsodálatosabb műve, Brahms f-moll zongoraötöse szerepel a Violinkulcs műsorán. Balog József és a Kállai vonósnégyes tűzte műsorára a Zeneakadémián. A Balog Józseffel folytatott beszélgetésben szóba kerül, mennyi idő van próbálni egy olyan igen nehéz darabra mint az f moll kvintett, különös tekintettel arra, hogy valamennyien először játsszák a darabot. Kiderül, hogy van a műből egy kétzongorás változat, sőt eredetileg vonósötös is lett volna, de a híres magyar hegedűs, Brahms barátja Joachim József javasolta a végső zongoraötösre írt verziót. Külön érdekesség lesz a zenei illusztráció, mert a híres Budapest vonósnégyes 1945 októberi felvételét hallják majd, a zongoránál pedig nem egy zongoraművész, hanem egy magyar karmester ül, Széll György, aki viszont – és ezt Balog József is megerősítette: úgy játszik, mint egy profi zongoraművész.
2019-10-15 19 óra Hámori Mátéval az Óbudai Danubia zenekar karmesterével beszélgetek a ma esti Violinkulcsban Brahms 2. szimfóniájáról. Kiderül a beszélgetésből, hogy a csodás Pörtschachban a Wörthi tó egyik legfelkapottabb üdülőhelyén komponálta a darabot Brahms, de vajon miért másolta Beethovent annyiban, hogy az első c-moll hangnemben írt szimfóniája után egy D-dúr-t írt? Beethovennél az 5.és a 6. szimfóniánál van ilyen hangnemi párhuzam. Bele lehet-e magyarázni a zenébe azt amit a zenetörténész fogalmaz meg a darabról, nevezetesen, hogy a rondóformájú harmadik tétel napfényes oldaláról mutatja be Brahms kedélyvilágát? Kiderül az is, hogyan próbálta Brahms szó szerint átverni kiadóját, amikor azt írta a partitúrához, hogy a szimfónia olyan melankolikus, hogy a partitúrának gyászkerettel kell megjelennie. Arra is választ kapni a műsorból, hogy egyáltalán érdemes-e bármit is belemagyarázni a darabokba, amikor a zenetörténész a művekről ír?
2019-10-08 19 óra A ma esti Violinkulcs vendége Takács Nagy Gábor karmester, aki péntek este vezényelte a Fesztiválzenekart a Zeneakadémián. Kiderül a műsorból, miért nem szólt a közönséghez koncert előtt, ahogy szokta korábban? Milyennek találta a zenekar új indiai-angol koncertmester-várományosát? Szokásával ellentétben miért nem tépett kim sok Post It-et a partitúrából és adta oda a zenészeknek? Finom vagy éppen ütőhangszeres billentéskultúrája van a Mozart zongoraverseny francia szólistájának? Miért szinte ő az egyetlen karmester a világon, aki veszi a fáradtságot, és olyan zseniális Haydn szimfóniákat mutat be, amelyek méltatlanul hiányoznak a koncertműsorokból? Miért Jeunehomme azaz fiatalember a mellékneve az előadott zongoraversenynek, mikor egy egy ifjú hölgynek egy bizonyos Victoire Jenamynak ajánlotta a művet?
Ha kíváncsiak a válaszokra, hallgassák a Violinkulcsot!
2019-10-01 19 óra Fantasztikus formában zongorázott a 84 esztendős Londonban élő Frankl Péter a Zeneakadémián tegnap este. Az általa játszott Beethoven C-dur zongoraversenyről beszélgettem vele a koncert előtti napon. Kiderült, hogy először még 1957-ben játszotta Budapesten, és rendszeresen műsorán tartja, utoljára tavaly is eljátszotta. Szó esik arról, hogy Beethoven három kadenciát is írt a darabhoz, ő a rövidebbet vagy a hosszabbat játssza, és kik azok akik inkább saját maguk komponálnak saját kadenciát a versenyműhöz. Kiderül milyen szerepe van a klarinétnak a gyönyörű második tételben, és egyetért-e azzal a hangversenykalauzban olvasható minősítéssel, hogy a második tétel olyan mint egy kérlelő sóhaj. Arról is szó esik, mennyire nehezíti meg egy zongorista életét, amikor a szerző utasítása szerint át kell nyúlnia egyik kezével a másik fölött, és például az a kéz, amely eddig mély hangokat játszott, most magasakat kell, hogy leüssön. Érdemes lesz hallgatni ma este is a Violinkulcsot.
2019-09-24 19 óra Szereti Ön Brahmsot? Bizonyára sokan emlékeznek a híres filmre, és ennek nyomán azt tudom tanácsolni, hogy csak az menjen el a szeptember 28-i Brahms kamaraművekből összeállított hangversenyre, aki tényleg a nagy német zeneszerző rajongója. Baráti Kristóf hegedűművésszel beszélgetünk a felhangzó művekről, és a mögöttük megbúvó kulisszatitkokról. Brahms egy újabb kamaraművéről derül ki, hogy mennyire a magyar dallamvilágra épül. és megtudhatjuk azt is, mennyire találja Baráti langyos tempójúnak a C-dur trió scherzo tételét a zenei illusztrációt szolgáltató Fontenay trió előadásában.
2019-09-17 19 óra Különleges tehetségű fiatal hegedűsök gálaestjét rendezik pont adásunkkal egy időben a Zeneakadémián. Erről a koncertről beszélgetünk Szenthelyi Miklós Kossuth díjas hegedűművésszel, aki a koncerten vezényli is növendékeit. Miért szinte csupa virtuóz darabot választottak a programba? Mennyivel nehezebb ma elindulni a pályán még akkor is, ha kivételesen tehetséges valaki? Mi a különbség a hazaiak és az ázsiaiak munkamorálja között?Többek között ezek a témák is szóba kerülnek. A Paganini , Ravel és Saint –Saens műveket egy méltatlanul elfeledett amerikai csodahegedűs Michael Rabin lemezéről válogattam.
2019-09-10 19 óra Onczay Csaba Kossuth-díjas gordonkaművésszel beszélgetek a mai Violinkulcsban Dvorák csellóversenyéről, a csellóirodalom talán legnépszerűbb versenyművéről. Kiderül az adásból, miért tudta kivívni a Dvorák mű ezt a megtisztelő minősítést, beszél Onczay Csaba arról, hogy mi a darab igazi nehézsége, mert az ember hajlamos arra gondolni, hogy ami ilyen szép, az talán nem is olyan nehéz. Persze a darab mellett szóba kerül, milyen volt Onczay Csaba számára az amerikai Indiana egyetemen a csellisták pápájának Starker Jánosnak városában Bloomingtonban muzsikálni, és lévén, hogy sokat koncertezik Ázsiában, arra is kíváncsi voltam, milyen a csellista utánpótlás a Távol Keleten?
2019-09-03 19 óra Ma este a Violinkulcsban megszólal az évtizedek óta külföldön élő Schiff András zongoraművész, aki Bartókot és Bachot játszott többek között a fesztiválon. Kiderül a beszélgetésből, miért tartotta Schiff fontosnak, hogy néhány szót szóljon a közönséghez a Bartók mű előadása előtt, megtudhatjuk, hogy május közepe óta nem látta firenzei otthonát annyit turnézik, kiderül, hogy miért utazik irdatlan sok csomaggal. Azt is elmondja, hogy miért nem törekszik ma már arra, hogy ciklusokat játsszon, és kiderül az is, milyen óriási feladat vár rá a közeljövőben.
2019-08-27 19 óra A svájci hegyek között megbúvó zsákfalu, Verbier ad helyet minden évben a világ talán legrangosabb zenei fesztiváljának. Olyan művészek lépnek fel itt mint Gyenisz Macujev, Mischa Misky, Jevgenyij Kiszin Leonidas Kavakos és Baráti Kristóf. A mai műsorban Takács Nagy Gábor karmesterrel beszélgetek, aki azon a koncerten vezényelte a Verbier Fesztivál Kamrazenekarát, amelyen Schiff András Bartók első és harmadik zongoraversenyét adta elő. Megtudhatják mennyire veszi igénybe a művészeket a koncertet megelőző több mint három és fél órás próba, és azt is hogyan került Takács Nagy Gábor a fesztiválra annak idején.
2019-08-20 19 óra Hogyan volt képes Beethoven párhuzamosan két ellentétes stílusú szimfóniát komponálni: a súlyos, feszültségekkel teli ötödiket és a nyugodt természet iránt csodálatot mutató hatodikat? Miért alkalmazott a Pastorale melléknevet viselő hatodik szimfóniában a tételek tempójelzése mellett a zenét ábrázoló leírásokat, mint pl. Vidám érzések ébredése a faluba érkezéskor, vagy a Pataknál? Valóban nem volt sikere a nőknél, és érzelmeit a természet iránti imádata fejezte ki? Csak tréfálkozni akart, amikor a II.tétel úgynevezett madárkoncertjében a fuvola, az oboa és a klarinét verseng a csalogány, a fürj és a kakukk szerepében?
Ezekről és még sok minden másról beszélgetek az esti Violinkulcsban Takács Nagy Gábor karmesterrel, aki a zenekari próbán fontosnak tartotta, hogy Tóth Árpád Esti sugárkoszorú című versét lejátssza a Zeneakadémia szimfónikus zenekara tagjainak Latinovits Zoltán előadásában.
( A 2018.12.18-i adás ismétlése )
2019-08-13 19 óra 2018 novemberében Budapesten adott koncertet Várdai István csellista, és mielőtt visszautazott volna Londonba, bejött a BÉZS stúdiójába a Violinkulcs-ba a 80. életévén túl járó zongoraművész, Frankl Péter. Megtudhatjuk tőle, mennyiben volt más a mostani hangverseny a néhány évvel ezelőttinél, amikor ugyancsak ebben a felállásban játszották el Beethoven összes csellóra és zongorára írott szonátáját. Volt-e valami változás most, hogy Várdai most már egy Stradivari által készített csellón játszott? Miért csak egy igazán lassú tétel van az összes szonátában, és az is kiderült, hogy a IX.szimfónián kívül melyik két szonátát komponálta ugyancsak süketen Beethoven?
( A 2018.11.27-adás ismétlése )
2019-08-06 19 óra Miért utálta Wolfgang Amadeus Mozart a fuvolát mint hangszert, és a fuvolistákat? Miért gondolta, hogy átverheti zeneműve megrendelőjét azzal, ha egy korábban komponált oboaversenyét egy hanggal lejjebb transzponálva vadonatúj fuvolaversenyként tálalja? Miért lett dühös Mozart apja, Leopold, amikor megtudta, hogy fiának a megrendelő a megígért 200 holland forint helyett csak 96 forintot fizetett? Hogy létezik az, hogy csak Mozart volt az, aki vette magának a bátorságot, hogy fuvolára és hárfára komponáljon egy versenyművet? Ezekről a kérdésekről is szó lesz a ma esti Violinkulcsban, melynek vendége Drahos Béla fuvolaművész, karmester
( A 2018.10.16-i adás ismétlése )
2019-07-30 19 óra A 160 éve született Hubay Jenőre emlékeztek 2018. szeptember 15-én a Régi Zeneakadémián. Arra a fantasztikus muzsikus-zenepedagógusra, akinek kezei alól olyan világnagyságok kerültek ki, mint Geyer Stefi, akinek Bartók első hegedűversenyét komponálta, Arányi Jelly, akinek Ravel talán egyik leghíresebb művét a Tzigane-t ajánlotta, vagy Vecsey Ferenc, akinek pedig Sibelius hegedűversenyének partitúráján díszeleg a neve. És ne felejtsük el Szigeti Józsefet, Bartók partnerét a Kontrasztok amerikai előadásában, amelyen Benny Goodman fújja a klarinétot. A műsorban hallhatják Hubay szerzeményeit, sőt Hubay hegedűjátékát is.
( A 2018.09.11-i adás ismétlése )
2019-07-23 19 óra Ha van Magyarországon zongorista, aki töviről hegyire beleásta magát George Gershwin szerzeményeibe, az Balog József, akinek Rhapsody in Blue címmel jelent meg lemeze a Hungarotonnál, és akivel azt is megvitatjuk, jó-e a Kék rapszódia cím Gershwin legnépszerűbb szerzeményére, vagy éppenséggel ez egy félrefordítás? Természetesen más ismert és kevésbé ismert Gershwin művek is elhangzanak a Violinkulcsban
( A 2018.08.07-i adás ismétlése )
2019-07-16 19 óra Beethoven opus 60-as 4. szimfóniájáról – amely kicsit kirí a súlyos Beethoven szimfóniák közül – beszélgetek a Violinkulcsban Kovács Jánossal a Rádiózenekar karmesterével. Ennek a műnek a második Adagio tempójelzésű tételéről írta a híres francia zeneszerző: Hector Berlioz: „ez a lény, aki a művészi ihlet e csodáját szerezte, már nem is volt ember, több volt annál”. úgy gondolta, maga Mihály arkangyal készítette. Vajon Kovács János mennyire ért egyet ezzel az értékeléssel. Ez is kiderül többek között a kedd este 18 órakor kezdődő Violinkulcsból.
( A 2018.07.24-i adás ismétlése )
2019-07-09 19 óra A Violinkulcsban a zeneirodalom egyik legcsodálatosabb kamaraműve, Mendelssohn d-moll zongoratriója csendül fel, melynek komponálásakor alighanem isteni sugallat szállta meg a fantasztikus zeneszerzőt, Felix Mendelssohn Bartholdyt. Mácsai János zenetörténésszel próbálom beavatni Önöket a kamaramű rejtelmeibe,a világ egyik legcsodálatosabb együttesének az Istomin-Stern- Rose triónak segítségével.
( A 2018.05.29-i adás ismétlése )
2019-07-02 19 óra Rolla János Kossuth-díjas hegedűművésszel, a Liszt Ferenc kamarazenekar korábbi koncertmesterével beszélgetünk a Schubert legendás kétcsellós kvintettjének vonószenekari átiratáról, és arról, mekkora élmény volt anno a zenekar öt tagja számára, hogy eljátszhatták a művet Madridban a Királyi Palotában azokon a Stradivarikon, amelyekre külön fegyveres őrök vigyáznak az udvarnál a vitrinekben
( A 2018.05.22-i adás ismétlése )
2019-06-25 19 óra Miért érdemes július 20 és 28 között idén is meghallgatni a Fesztiválakadémia koncertjeit a Zeneakadémián? Erről beszélgetek a rendezvény alapítóival Kokas Katalinnal és Kelemen Barnabással a ma esti Violinkulcsban. Kiderül, hogyan sikerült megnyerni két világhírű hegedűst, Shlomo Mintzet és Joshua Bellt, miben különbözik majd Vivaldi Négy évszak című művének előadása minden más korábbi hangversenytől, mit keresnek színészek egy zenei fesztiválon, és milyen különleges újdonsága lesz annak az előadásnak, amelyet Kelemen Barnabás tart Bartók hegedűversenyéről.
2019-06-18 19 óra Egy tehetséges fiatal zongorista elérkezettnek látta az időt, hogy Liszt és Schumann után Chopin darabokból készítsen lemezt, konkrétan a négy Ballada, és a négy Impromptu került fel a lemezre. Mennyire szabad szabadon játszani Chopint, mennyit számít a kottahűség? Ezekről is beszélgetek a Tokióban tanító Farkas Gáborral, aki ritkán jár haza, és most első ízben volt a Violinkulcs vendége. Illusztrációként a harmincas évek nagy előadói játsszák a zongoraműveket, és megtudhatják azt is, miért rajong ezekért a historikus felvételekért Farkas Gábor
2019-06-11 19 óra Csupa slágerdarabbal indul az Óbudai Nyár rendezvénysorozat. Az Óbudai Danubia zenekar Hámori Máté vezetésével fülbemászó alkotásokat játszik június 14-én a Fő téren, ahol ingyenes a belépés. A karmesterrel elsősorban a darabok kiválasztásról beszélek, kiderül, hogy Bartók értelmezésében ha kicsit ázott valaki, akkor nem a zápor csapta meg, hanem inkább becsípett… Szóba kerül, hogy milyen nehézséget jelent a zenekar és különösen az oboista számára Kodály Galántai táncok című műve, szóba kerül, hogy miért szorult méltatlanul háttérbe Erkel Hunyadi László című operájának híres nyitánya, és miért a programban, miért nem a ráadásban hangzik el Brahms V.Magyar tánca.
2019-06-04 19 óra „Itt már nem hegedűjátékról van szó, hanem a hegedű összekócolásáról,széttépéséről és püföléséről” – ezt írta egy bécsi zenekritikus a világon ma a legnépszerűbb hegedűversenyről a bemutató után 1879-ben. Nem akármilyen darabról van szó, hanem – kapaszkodjanak meg – Csajkovszkij hegedűversenyéről. A darab szépségeiről és nehézségeiről beszélgetek Takács Nagy Gábor hegedűművész karmesterrel. Zenei illusztrációként egy olyan 1937-es felvételt választottam, melyről Takács Nagy rögtön azt mondta: ez egyenesen a szívbe megy. Nem kisebb egyéniség játssza a művet, mint Jascha Heifetz, a hegedűsök koronázatlan királya, akit Szenthelyi Miklós hegedűvész nemes egyszerűséggel marslakónak nevezett, olyan tökéletesen játssza a darabot.
2019-05-28 19 óra Mennyire meg tudja változtatni egy zeneszerző halála, utolsó művei egyikének fogadtatását! Így volt ez Csajkovszkij VI. úgynevezett Patetikus szimfóniájával is. A bemutatón mérsékelt elégedetlenség fogadta, majd a néhány nappal halála után rendezett emlékhangversenyen a közönség már elragadtatással hallgatta az amúgy csodálatos dallamokat. Az a hír terjedt el ugyanis, hogy ez a szimfónia mutatja meg igazán, hogy Csajkovszkij mennyire megérezte előre saját halálát. Mindenesetre bravúros gyorsasággal komponált, négy nap alatt elkészült a 18 perces első tétellel. Mintha érezte volna , hogy sietnie kell… Érdekesség, hogy a mű harmadik tétele után általában elkezd tapsolni a közönség, annyira lendületes, annyira magával ragadó. Ilyenkor mit csinál egy karmester? Kovács János aki már többször is vezényelte a Patetikust meg is válaszolja a kérdést a Violinkulcsban, ahol zenei illusztrációként a mű Toscanini vezényelte előadását hallhatjuk egy 1954-es felvételről.
2019-05-21 19 óra Schumann halála után miért vetette tűzbe a nagy zeneköltő utolsó műveinek, öt csellószonátájának kottáit özvegye Clara Schumann? Miért kellett 100 évnek eltelnie míg Schumann opus szám nélküli hegedű-zongora szonátájának kottáját 1956-ban végre megjelentették? Melyik Schumann legcsodálatosabb lassú tétele: az ami az Esz dur zongoranégyesben, vagy ami az Esz dur zongoraötösben hallható? Mi indokolta, hogy egy hatrészes ciklust szerkesztettek a Zeneakadémián Schumann zongorás kamarazenéjéből Simon Izabella és Várjon Dénes zongoraművészek? Mindezeket megtudhatják a Violinkulcsban Várjon Dénes zongoraművésztől, aki Tabea Zimmermann és Jörg Widmann társaságában épp egy rangos nemzetközi díjat nyert legutóbbi CD-jükkel, amelyen –talán nem véletlenül – Schumann kamaraműveket játszanak.
A díjnyertes lemezből is hallhatnak majd részleteket.
2019-05-14 19 óra Bartók hat vonósnégyese közül ez a legnehezebb-állítják a muzsikusok az ötödik kvartettről . Vajon miért? És mit jelent az, hogy az Adagio moltó tempó jelű második tétel maga is hídformájú? Miért ezt a lassú tételt tekinti sok vájtfülű Bartók legcsodálatosabb éjszaka zenéjének? Miért a bolgár ritmust kedvelte annyira Bartók, hogy sok művébe, például ebbe is belekomponálta? Ezekről beszélgettünk a Violinkulcs stúdiójában Kelemen Barnabás Kossuth-díjas hegedűművésszel, aki az általa alapított Kelemen Kvartettnek már a bemutatkozó koncertjén műsorra tűzte a művet.
2019-05-07 19 óra Hogyan fordulhatott elő, hogy Antonin Dvorák a New Yorki Nemzeti Konzervatórium vezetője 300 dollárt nyert kilencedik szimfóniájával abban a versenyben, amelyet éppen ő Dvorák írt ki, és ki más bírálta volna el a műveket, ha nem ő? Mitől számít „az új világból” melléknevet kapó szimfónia Dvorák egyik legnépszerűbb művének? Miért fordul elő szinte minden koncerten, hogy az utolsó tétel hangjai után őrült tapsvihar tör ki a nézőtéren? Miért választhatták a negyedik tétel pattogó ritmusait és a súlyos felcsendülő dallamokat a hatvanas-hetvenes években a filmhíradók, mondjuk egy kohócsapolás alá? Miért tekintették egy kicsit szocreálnak Dvorák dallamait? Kovács János Kossuth díjas karmesterrel beszélgetünk a Violinkulcsban.
2019-04-30 19 óra Miért rettegnek a zongoristák Rachmaninov III. zongoraversenyétől? Olyan félelmetes? Olyan nehéz? Olyan hosszú? Milyen lehetett az a kartonból készített gyakorlótábla, amelyen Rachmaninov a New Yorkba érkező hajón gyakorolta saját művét? Miért utasította vissza a neki ajánlott Josef Hoffman a harmincas-negyvenes évek ünnepelt zongoravirtuóza? Milyen sértő mondatot mondott ennek kapcsán? Miért írt két kadenciát a darabhoz a szerző? Miért húzott a darabból a koncerteken és a lemezfelvételeken is Rachmaninov? Ezek a kérdések is szóba kerülnek a Violinkulcsban, vendégünkkel Balog József zongoraművésszel, azon kevés magyar muzsikusok egyikével, amik el merték és el merik játszani a művet.
2019-04-23 19 óra Johannes Brahms talán az egyik legfoglalkoztatottabb szerző. Ezúttal az egyik legnépszerűbb művéről, az első szimfóniáról beszélgetek Takács Nagy Gábor karmesterrel, aki épp adásunk időpontjában vezényli a művet a Concerto Budapest élén a Művészetek Palotájában. Kiderül a beszélgetésből, hogy noha már 1862-ben felmerült, hogy szimfóniát ír, miért várt 15 évig arra, hogy a mű végül is megszülessen? Az is meglepő, hogy Clara Schumann, aki istenítette Brahmsot milyen lehangoló megjegyzéseket tett a darabra, amikor meghallgatta a második és a harmadik tételt. És végül arról is informáljuk a hallgatót, miért kerülgette a gutaütés Brahmsot, amikor szimfóniájáról az egyértelmű beethoveni hatások miatt Ludwig van tizedik szimfóniájaként kezdték emlegetni.
2019-04-16 19 óra Baráti Kristóf Kossuth-díjas hegedűművész extrém dologra vállalkozott: a Liszt Ferenc repülőtér 1.termináljának csarnokában szólaltatta meg Vivaldi: Négy évszak című művét a debreceni Kodály Filharmonikusok kíséretével. Egyrészt a helyszínválasztásról, másrészt a világ egyik legismertebb zeneművéről beszélgetünk. Kiderül, hány éves korban, milyen szintű hangszertudás birtokában veszi magának a művész a bátorságot, hogy megtanulja és el is játssza egyben ezt a négy hegedűversenyt. Bizonyára nem sokan tudják, hogy maga Vivaldi részletes magyarázatokat írt arról, hogyan kell eljátszani az egyes tételeket. Például a Nyár utolsó tételéhez érzékeltetésül azt írta: „Dörög, villámlik és jégeső tördeli le a gabonafejeket” Zenei illusztrációként az a koncertfelvétel szól, amikor az egyes évszakok szólistája az akkori négy sztárhegedűs volt, Isaac Stern, Pinchas Zukerman, Shlomo Mintz és Itzak Perlman. És Zubin Mehta vezényelte őket és a kisérő zenekart
2019-04-09 19 óra Miért ad valaki Firenzei emlék címet egy vonós szextettnek, ha a zenei anyagnak szinte semmi köze sincs Firenzéhez? Csajkovszkijtól ezt már nem tudjuk megkérdezni, így hát Rolla János hegedűművésszel próbáltuk a szándékot megfejteni. Ő az a muzsikus, aki gyakran irányította a Liszt Ferenc kamarazenekart, amikor a vonós szextett zenekari átiratát játszották. Miért éreztem úgy, hogy a szerző egyik leghíresebb műve a Vonósszerenád és a Firenzei emlék között sok a hasonlóság, hogy az „emléket” hallgatva az az érzésem, hogy a Vonósszerenád szól? Rolla János erre is válaszol, és van véleménye arról is, amit eretnek módon úgy fogalmaztam meg, hogy a Firenzei emlék befejező tételének utolsó harmadában mintha egy kicsit szocreál zene szólalna meg.
2019-04-02 19 óra A Király 11-ben sorra kerülő nyilvános Bézs estek felvételén Kokas Dóra gordonkaművésszel beszélgettem. Már többször volt benn a rádió stúdióban, hallgattuk komolyzenei felvételeit, most élőben csodálhatta meg gyönyörű csellóhangját a közönség, amikor Bachot játszott. Részletesen elmondta cseh mesterhangszerének történetét, mármint azt, hogyan került hozzá, és miért pont ezt a hangszert választotta. A Bach szólószvit-tételek után eljátszotta Kodály Szólószonátájának harmadik tételét, amelyhez le kell hangolni a csellót. Elmagyarázta, mit és miért kell csinálni, hogy tökéletesen szólaljon meg ez a remekmű. Mindezek mellett kiderült, kik voltak a tanárai, miért nem folytatta a hegedülést gyerekkorában, miért tért át a csellóra, és miért választ időről időre más tanárt magának.
2019-03-26 19 óra Ezúttal egy igazi különlegességnek számító koncertről lesz szó a ma esti Violinkulcsban, melyet Londonban tartanak. A Wigmore Hall-ban a kamarazene Mekkájában lép fel Baráti Kristóf, Várdai István és a francia zongorista Jean Efflam Bavouzet , akinek magyar felesége van. A műsorból azt a részt különösen is figyelmükbe ajánlom, amikor Beethoven 2. szimfóniájának zongoratrióra átírt változatáról beszélgetek Baráti Kristóffal. Hallgatva néhány részletet, Önök is eldönthetik melyik a jobb? A trió vagy a szimfónia?
2019-03-19 19 óra Milyen az, amikor húg és nővér együtt zenél a színpadon, ráadásul úgy, hogy a húg párja is csatlakozik hozzájuk egy külföldi zongorista társaságában? Megtudhatják a Violinkulcsból, melynek ma esti vendégei Kokas Dóra gordonakművész és Kokas Katalin hegedűművész. Dóra párja a világhírű brácsista és karmester Maxim Rysanov a zongorista pedig nem más, mint a világ egyik legkeresettebb csellistájának Mischa Maiskynak a lánya, Lili Maisky. Lesz természetesen zene is, Brahms c-moll zongoranégyesének részletei szólalnak meg.
2019-03-12 19 óra Milyen a kétlaki élete Kokas Dóra csellóművésznek, aki London és Budapest között ingázik? Lesz-e visszatérés számára a Kelemen kvartettbe, játszik-e majd a kvartettben párja, a kiváló brácsista Maxim Riszanov azok után, hogy a vonósnégyesből kivált a csellista és a brácsista? Miért döntött úgy, hogy leveteti a you tube-ról azt a Brahms e moll szonáta felvételt, amelyen ő játszik egy versenyre készülőben? Kottával a kezében követte végig az e moll szonáta híres páros, Starker János és Sebők György felvételét, s ha meghallgatják a műsort, megtudhatják, milyen megjegyzéseket fűzött Dóra ennek a csodálatos műnek az előadásához.
2019-03-05 19 óra Orosz szerzők műveit vezényli Kovács János a Rádiózenekar élén, köztük azt a Glinka Ruszlán és Ludmilla nyitányt, amelynek előadásával robbant be a magyar zenei életbe annak idején évtizedekkel ezelőtt a Fesztiválzenekar. Be is játszom ezt a történelmi felvételt. Ezt követően viszont Csajkovszkij csodálatos 4. szimfóniájáról beszélgetünk, melynek egyik élő koncertelőadás-felvételén azt láthatjuk, hogy a fantasztikus karmester Leonard Bernstein csak nem ott hal meg a karmesteri pulpituson. Tényleg ilyen szenvedélyes zene-e ez a szimfónia és milyen formai újítások vannak benne? Ezt is elmondja az adásban Kovács János karmester.
2019-02-26 19 óra Budapesten koncertezett a hegedűs világsztárok egyik legnagyobbja, az amerikai Joshua Bell, aki egyszer csak fogta magát, és az egyik washingtoni metróállomáson a bejárati ajtónál elkezdett Bachot játszani, mint egy kolduló utcazenész. Döbbenetes, hogy szinte senki nem ismerte fel, az emberek közömbösen haladtak el mellette. Róla beszélt egyik legjobb magyarországi barátja Kelemen Barnabás, aki eljátszotta ugyanezt, csak nem Washingtonban, hanem a Blaha Lujza téri aluljáróban. De nemcsak a dokumentumértékű felvételeket hallhatják, hanem lejátszok gyermekkorban rögzített Joshua Bell felvételeket is. Önök is meghallhatják, hogyan játszotta szinte tökéletesen 15 évesen Csajkovszkij hegedűversenyét, és megismerhetik azt a ritka felvételt is, melyen Bernstein West Side story című szvitjét adja elő.
2019-02-19 19 óra Nagy szerencse, hogy a London és Budapest között ingázó csellistának, Kokas Dórának volt annyi ideje, hogy be tudott jönni a Violinkulcs stúdiójába, így szentelhettünk egy órát a csellóirodalom egyik legfantasztikusabb darabjának, Kodály Zoltán Szólószonátájának. A megírás és a bemutató után harminc évig egyetlen gordonkaművész se vette elő, s maga Kodály is arra gondolt, igaza volt kiadójának, amikor közölte vele: nem kell ilyen nehéz darabot írni, mert a csellisták lusták, és nem fogják megtanulni. Harminc év után viszont egyetlen folyamatos diadalút a Szólószonáta. Melyek az igazi nehézségek, és melyek a csodás szépségek: erről beszél Kokas Dóra, s zenei illusztrációként az etalonnak tekintett felvételt hallják Starker János előadásában.
2019-02-12 19 óra Ki a tehetség, van-e korai vagy késői tehetség? Erről beszélgetek a Violinkulcsban Rolla János Kossuth díjas hegedűművésszel, aki a Zeneakadémián vezényelte „A Tehetség napja” elnevezésű rendezvényen a Zeneakadémián. Érdekelt, hogy véleménye szerint lehet-e még újat mondani egy sokak által agyoncsépeltnek tartott darabról, Mozart Kis éji zenéjéről, kíváncsi voltam, volt-e elegendő idő egy növendékzenekarnak arra, hogy a koncert szólistájával Szatmári Zsolt klarinétművésszel megnyugtatóan próbáljanak, és az is érdekelt, hogyan tudják viszonylag kevés együttmuzsikálással megfelelő színvonalon előadni Csajkovszkij meglehetősen nehéz Vonósdszerenádját? Persze, ha csupa tehetség ül a növendékzenekarban…
2019-02-05 19 óra Miért mostohagyermek Mozart három utolsó szimfóniája közül az az Esz-dur (K.543), amelynek még mellékneve sincs, ellentétben társaival a „Nagy g-moll” vagy a „Jupiter” nevet viselőkkel? Milyen az az úgynevezett éneklő Allegro, amelyet érett műveiben Mozart kifejlesztett? Hogyan próbált komponálással úrrá lenni Wolfgang Amadeus egyre súlyosbodó anyagi gondjain? Többek között ezekről is beszélgetek a Violinkulcsban Takács Nagy Gábor karmesterrel,aki a Manchesteri kamarazenekart vezényli a Zeneakadémián.
2019-01-29 19 óra Balázs János zongoraművész fáradhatatlan munkájának köszönhetően, idén is lesz Budapesten Cziffra fesztivál. A kedd esti Violinkulcsban nemcsak a zenei programokról beszélgetünk vele, de megtudhatjuk, miért szerepel a programban Bárest a Hot Jazz Banddel, miket improvizál majd Balázs János Rúzsa Magdival, hogy kerül a zenei programok közé egy kerekasztal beszélgetés Freund Tamás agykutatóval a katarzisról, drágán jön-e az énekes-világsztár José Cura egy argentin estre, és arról is szó lesz miért ódzkodott Balázs János attól, hogy néhány snitt erejéig ő alakítsa Cziffra Györgyöt a „Virtuóz” című filmben?
2019-01-22 19 óra Várjon Dénes zongoraművész a Kamara.hu fesztivál után most Schumann zongorás kamarazenéje köré szervez ciklust a Zeneakadémián neves külföldi művészek közreműködésével. A Violinkulcsban elmondja, miért olyan varázslatos Schumann kamarazenéje, és miért ideális, ha ezek a hangversenyek a Zeneakadémia Solti termében hangzanak el. A zenei illusztrációk között elhangzik a csodálatos a moll hegedű-zongora szonáta , és a d moll trió egy legendás összeállítású együttes, Eugene Istomin, Alexander Schneider és Pablo Casals előadásában.
2019-01-15 19 óra Bartók három legismertebb műve közül az egyik biztosan a Divertimento, amelynek budapesti bemutatóján egy kizárólag nőkből álló kamarazenekar játszotta a művet Sándor Frigyes vezényletével. Megfelel-e Bartók Divertimentoja a divertimento
(mulatság) kritériumainak? Erről is beszél Rolla János hegedűművész a Liszt Ferenc kamarazenekar korábbi koncertmestere, aki azt is elmeséli, hogyan sikerült megvívni a kiadóval a csatát azért, hogy a koncerteken a Divertimento játszásakor ne kelljen a kottákért járó jogdíjat kifizetni.
2019-01-08 19 óra Miért mostohagyermeke a hangversenypódiumoknak Brahms három műből álló zongoranégyes ciklusa? Miért szorul háttérbe a Zongoraötös vagy a triók mellett? Mi dönti el a játszási sorrendet a darabok között, miért nem a híres Rondo alla zingarese tétellel zárják a január 11-i hangversenyt a Művészetek Palotájában? Miért ígérkezik különlegesnek a koncert, melynek előadóművészei között a Bachtrack három legfoglalkoztatottabb művésze, Baráti Kristóf, Várdai István és Várjon Dénes is ott van? Egyáltalán mennyire tekinthető autentikusnak a Bachtrack sorrendje? Mindezekről is szó lesz abban a beszélgetésben, melynek résztvevője Várjon Dénes zongoraművész a hangverseny egyik sztárja.
2019-01-01 19 óra A világhírű Londonban élő hegedűművész Pauk György volt a Violinkulcs vendége, abból az alkalomból, hogy kamarazenei mesterkurzust adott a Zeneakadémián. A műsorból kiderül, milyennek látja a mai fiatal magyar muzsikus generációt, és mi okozott neki negatív meglepetést. Az adásban bőven esik szó Pauk György mesteréről Zathureczky Ede hegedűművészről, akinek játékát is megcsodálhatjuk archív felvételről. Olyan Zathureczky felvételt is bemutattam Pauk Györgynek, amit még nem ismert, amelyen egykori tanára Bach művet játszik.
2019-01-01 10 óra 10.00-11.00 Violinkulcs Újévi adás
2018-12-25 19 óra December 30-án ünnepli fennállásának 25.évfordulóját az Óbudai Danubia Zenekar. Hámori Máté az együttes művészeti vezetője a Violinkulcs vendége. Megtudhatják kik játszottak szólista vendégművészként az elmúlt negyedszázadban, és kik álltak az együttes előtt a karmesteri pulpituson? A jól ismert Egy kiállítás képei című zenekari darabon kívül olyan ritkábban játszott művek is felcsendülnek, mint Saint Saens méltatlanul keveset hallható hegedűversenye, vagy Gershwin „Egy Amerikai Párizsban” című darabja, mely állandóan háttérbe szorul a híres Kék rapszódia mellett.
2018-12-24 19 óra HÉTFŐ Bánó András karácsony esti viloinkulcsa
zenei válogatás
2018-12-18 19 óra Hogyan volt képes Beethoven párhuzamosan két ellentétes stílusú szimfóniát komponálni: a súlyos, feszültségekkel teli ötödiket és a nyugodt természet iránt csodálatot mutató hatodikat? Miért alkalmazott a Pastorale melléknevet viselő hatodik szimfóniában a tételek tempójelzése mellett a zenét ábrázoló leírásokat, mint pl. Vidám érzések ébredése a faluba érkezéskor, vagy a Pataknál? Valóban nem volt sikere a nőknél, és érzelmeit a természet iránti imádata fejezte ki? Csak tréfálkozni akart, amikor a II.tétel úgynevezett madárkoncertjében a fuvola, az oboa és a klarinét verseng a csalogány, a fürj és a kakukk szerepében?
Ezekről és még sok minden másról beszélgetek az esti Violinkulcsban Takács Nagy Gábor karmesterrel, aki a zenekari próbán fontosnak tartotta, hogy Tóth Árpád Esti sugárkoszorú című versét lejátssza a Zeneakadémia szimfónikus zenekara tagjainak Latinovits Zoltán előadásában.
2018-12-11 19 óra Jelentett-e komoly problémát Beethovennek, hogy süketen komponálta a világ leghíresebb zeneművét, a IX. szimfóniát? A bemutatón tényleg csak akkor vette észre, hogy ünneplik, amikor az egyik szereplő megragadta a vállánál fogva, és a közönség felé fordította? Valóban azt tervezte eredetileg, hogy az énekhangot csak a következő, a X.szimfóniába komponálja bele, ami azután soha nem készült el? Melyik az a tétel, amelynek zenéjét Stanley Kubrick is felhasználta Mechanikus narancs című kult filmjében? Mindezekről beszélünk Hamar Zsolt karmesterrel a december 23-i koncert kapcsán kedden este 7-kor a Volinkulcsban.
2018-12-04 19 óra Paganini 24-ik caprice darabja számos zeneszerzőt ihletett meg, hogy variációsorozatot készítsenek belőlük. Liszt és Brahms után így volt ez Rachmaninovval és Lutoslawskival is. Melyek ezeknek a zongorára és zenekarra írott variációknak az igazi nehézségei, miért kapta fel a hollywoodi filmszakma a Rachmaninov variáció egyikét, miért játssza majd kottából mindkét darabot a december 12-i hangversenyen Balog József, holott kívülről tudja a műveket, és minden hangjegy a fejében van? Mindezt megtudhatják, ha 4-én kedden este hétkor a Violinkulcsot választják.
2018-11-27 19 óra Budapesten adott koncertet Várdai István csellistával, és mielőtt visszautazott volna Londonba, bejött a BÉZS stúdiójába a Violinkulcs-ba a 80. életévén túl járó zongoraművész, Frankl Péter. Megtudhatjuk tőle, mennyiben volt más a mostani hangverseny a néhány évvel ezelőttinél, amikor ugyancsak ebben a felállásban játszották el Beethoven összes csellóra és zongorára írott szonátáját. Volt-e valami változás most, hogy Várdai most már egy Stradivari által készített csellón játszott? Miért csak egy igazán lassú tétel van az összes szonátában, és az is kiderült, hogy a IX.szimfónián kívül melyik két szonátát komponálta ugyancsak süketen Beethoven?
2018-11-20 19 óra Mozart nem igazán szerette a fuvolát mint hangszert és a fuvolistákat sem, mi a helyzet Bach-hal? Egészen más. Kiderül ez a ma esti Violinkulcsból, amelyben Drahos Béla fuvolaművésszel elemezzük Bach két olyan művét, amelyben domináns szerep jut a fuvolának, egyrészt az V. Brandenburgi versenyben, másrészt a h-moll szvitben, amely tulajdonképpen egy fuvolaverseny. Kiderül az is, hogy a legnépszerűbb tételben a h-moll szvit Badinerie-jében, mely gyakran ráadás darab is, miért tesznek hozzá a szólisták Bach hangjegyeihez, és miért cifrázzák egy kicsit azt a csodás zenét, amelyet Bach amúgy is megírt.
2018-11-13 19 óra Négynapos komolyzenei fesztivált rendez kamara.hu címmel a zongorista-házaspár Simon Izabella és Várjon Dénes a Zeneakadémián. A Violinkulcsból kiderül, miért a 23.században egy képzeletbeli tudásállamban játszódó regény, Hermann Hesse az Üveggyöngyjáték című műve az ihletője a fesztiválnak. Kiderül, hogy a világhírű svájci oboaművész Heinz Holliger mellett kik lépnek még fel, és hogyan kerül a programba a világsztár magyar karmester Doráti Antal egyik kamaraműve. Azt is megtudhatjuk, mit keres majd Enyedi Ildikó filmrendező egy kamarazenei fesztiválon, és milyen riporter lesz Simon Izabella és Várjon Dénes, akik a Violinkulcs vendégei lesznek.
2018-11-06 19 óra Ismét megrendezték a hétvégén Budapesten a Zathureczky Ede hegedűversenyt, melynek díja, hogy a világhírű Hubay tanítvány hegedűjén játszhat a győztes. Ki nyert, milyen volt a színvonal? Erről is beszélgetünk Perényi Eszter hegedűművésszel, no meg természetesen arról, ki is volt Zathureczky Ede, milyen volt pályája, milyen híres magyar hegedűsök voltak a tanítványai. Természetesen a zenei részletekben megcsodálhatjuk a nagy mester csodás hegedűjátékát is.
2018-10-30 19 óra Az ötvenesztendős Várjon Dénes világjáró zongoraművész a Violinkulcs vendége, akinek most egyszerre három lemezfelvétele is az európai sikerlisták élén áll, amire nincs is példa. Vele beszélgetek az október 30-i esti koncert egyik műsorszámáról, Beethoven c-moll zongoraversenyéről. Megtudhatják például, hogy mit érez az előadó a nyitótétel hosszú zenekari bevezetője alatt, miközben várja, hogy leüthesse az első hangot, mi a különbség a második tétel kapcsán a Largo és az Adagio között, és azt is, hogy Beethovennél a c-moll vagy a C-dur versenymű fináléja-e a játékosabb?
2018-10-16 19 óra Miért utálta Wolfgang Amadeus Mozart a fuvolát mint hangszert, és a fuvolistákat? Miért gondolta, hogy átverheti zeneműve megrendelőjét azzal, ha egy korábban komponált oboaversenyét egy hanggal lejjebb transzponálva vadonatúj fuvolaversenyként tálalja? Miért lett dühös Mozart apja, Leopold, amikor megtudta, hogy fiának a megrendelő a megígért 200 holland forint helyett csak 96 forintot fizetett? Hogy létezik az, hogy csak Mozart volt az, aki vette magának a bátorságot, hogy fuvolára és hárfára komponáljon egy versenyművet? Ezekről a kérdésekről is szó lesz a ma esti Violinkulcsban, melynek vendége Drahos Béla fuvolaművész, karmester.
2018-10-09 19 óra Hogy szalad az idő, mondhatnánk tréfásan, de tényleg így van. Most ünnepli a Rádiózenekar az együttes fennállásának 75-ik évfordulóját. Ebből az alkalomból beszélgettem Kovács János Kossuth-díjas karmesterrel, a Rádiózenekar állandó karmesterével a daliás szép időkről és az együttes mai helyzetéről. A zenei illusztrációk között hallhatjuk a méltatlanul elfeledett Erdélyi Miklós által vezényelt Varázsfuvola nyitányt, a Lehel György dirigálta Bartók Zene húros és ütőhangszerekre és cselesztára című darabjának egyik tételét, és Rafael Márta szólójával egy operett részletet, mert ilyet is előadott az együttes a hatvanas-hetvenes években. És hallhatjuk annak a műnek egy részletét, amellyel maga Kovács János debütált a zenekar élén.
2018-10-02 19 óra A Zene Világnapja alkalmából rendhagyó koncertet tartottak a Zeneakadémián. Most először fordult elő, egy hegedű-osztály tehetséges növendékei mutatták be tudásukat egy –egy nehéz hegedűverseny, vagy hegedűdarab előadásával. Szenthelyi Miklós Kossuth-díjas hegedűművész, aki egyben a növendékek tanára, jött el a stúdióba, hogy beszéljen azokról a hegedűre írott művekről, amelyeket a növendékek előadtak a Zene Világnapján.
2018-09-25 19 óra Csütörtökön tartja a 30 éves születésnapja alkalmából tervezett nemzetközi turnéjának első koncertjét Balázs János Liszt díjas zongoraművész, érdemes művész a MOM Kultban. Ebből az alkalomból beszélgettem vele, s miután ezúttal – mint korábban mondta- a közönség csak ott a helyszínen értesül a programról, zenei illusztrációként a beszélgetéshez az ízlésemnek megfelelő számokat válogattam meglepetést okozva ezzel a művésznek. Balázs az egyik zenén annyira meglepődött, hogy elhatározta: nagy valószínűséggel a darabot a jubileumi koncert műsorára tűzi. Ennek a prelűdnek az előadóját nem sikerült kitalálnia hallás után, de Arthur Rubinstein zongorajátékát az első hangnál felismerte. Hogy melyik darabnál, az is kiderül a kedden 19 órakor kezdődő Violinkulcsból.
2018-09-18 19 óra A mai adásban kamarazene irodalom egyik koronájáról, Schumann Zongoraötöséről lesz szó, egy fantasztikus felvétel szolgál majd illusztrációként: Arthur Rubinstein zongorázik, és a Guarneri kvartett játszik. Mácsai János zenetörténész nem osztja azt a nézetet, hogy a mű sokak által gyászindulónak tartott csodálatos lassú tétele valóban gyászinduló lenne. És az is kiderül az adásból, hogy ezt a teljesen kézenfekvő összeállítást (egy zongora játszik egy vonósnégyes mellett) miért csak a 19.század közepétől kezdték alkalmazni a zeneszerzők.
2018-09-11 19 óra A 160 éve született Hubay Jenőre emlékeznek szeptember 15-én a Régi Zeneakadémián. Arra a fantasztikus muzsikus-zenepedagógusra, akinek kezei alól olyan világnagyságok kerültek ki, mint Geyer Stefi, akinek Bartók első hegedűversenyét komponálta, Arányi Jelly, akinek Ravel talán egyik leghíresebb művét a Tzigane-t ajánlotta, vagy Vecsey Ferenc, akinek pedig Sibelius hegedűversenyének partitúráján díszeleg a neve. És ne felejtsük el Szigeti Józsefet, Bartók partnerét a Kontrasztok amerikai előadásában, amelyen Benny Goodman fújja a klarinétot. A műsorban hallhatják Hubay szerzeményeit, sőt Hubay hegedűjátékát is.
2018-09-04 19 óra A világ legismertebb zeneművének Beethoven V. szimfóniájának elemzésére vállalkozunk Kovács János Kossuth-díjas karmesterrel. A Sors melléknevet vajon Beethoven vagy az utókor adta a zeneműnek? Mi a különbség, ha Klemperer, Furtwangler vagy Toscanini vezényli a darabot? És egy mai karmesternek lehet-e még újat mondani erről a szimfóniáról, amelyet annyian, de annyian vezényeltek már korábban?
2018-08-28 18 óra A 190 évvel ezelőtt meghalt Franz Schubert egyik, ha nem a legcsodálatosabb műve a Téli utazás ( Winterreise) címet viselő dalciklus Wilhelm Müller 24 versére. Ez a dalok dal, variációk szenvedésre – írta róla a legnagyobb Schubert előadó, Dietrich Fischer Dieskau. A tragikusan korán elhunyt magyar basszista Polgár László pedig azt mondta a műről, hogy ez a legpesszimistább ciklus, amit a zeneirodalomban valaha megírtak. Mácsai János zenetörténésszel megpróbálunk a kijelentések mögé nézni. Beszélünk majd arról, valóban a Téli utazás-e a végrendelete Schubertnek, mint azt sokan állítják? És közben gyönyörűbbnél gyönyörűbb dalok hangzanak el a ciklusból a tenorista Peter Schreier énekel, és Schubert egyik legfantasztikusabb tolmácsolója, Schiff András zongorázik.
2018-08-21 18 óra Harmadik alkalommal rendezték meg a Zeneakadémián a Fesztiválakadémia nevű kamarazenei fesztivált, az ötletgazdák, Kelemen Barnabás és Kokas Katalin hegedűművészek szervezésében. Ezen a fesztiválon nemcsak a koncertek voltak érdekesek, de a kiegészítő rendezvények, mesterkurzusok, előadások, egy zenei verseny vagy neves színművészek fellépései is. Remélem sikerül visszaadni egy órában mi minden is zajlott ezen az egyhetes fesztiválon, ahol tanítványok együtt léptek fel tanáraikkal a hangversenydobogón, vagy ahol ingatlanügyekkel foglalkozók , orvosok és ügyvédek zenéltek néha profi muzsikusokat is megszégyenítve.
2018-08-14 18 óra Johann Sebastian Bach egyik legfantasztikusabb alkotása a Die Kunst der fugue, azaz A Fúga művészete. Igazi különlegesség: nemcsak azért, mert az egyik legnagyobb zeneszerző csodálatosan mutatja be, milyen variációk keletkezhetnek egyetlen fúga témára, de azért is, mert Bach nem írta elő, hogy milyen hangszeren adják elő ezeket a darabokat, így aki veszi magának a bátorságot, az zongorán, vagy vonósnégyes formációban vagy éppen kamarazenekarral is megszólaltathatja a műveket. A stúdióban Rolla Jánossal a Liszt Ferenc kamarazenekar korábbi koncertmesterével beszélgetünk a monumentális zeneműről. Az együttes két alkalomra is lemezre vette, így talán a legautentikusabb művész avatja majd be Önöket a rejtelmekbe.
2018-08-07 18 óra Ha van Magyarországon zongorista, aki töviről hegyire beleásta magát George Gershwin szerzeményeibe, az Balog József, akinek Rhapsody in Blue címmel jelent meg lemeze a Hungarotonnál, és akivel azt is megvitatjuk, jó-e a Kék rapszódia cím Gershwin legnépszerűbb szerzeményére, vagy éppenséggel ez egy félrefordítás? A művész zenekari kísérettel aug. 10-én adja elő a művet a Margitszigeten a Szabadtéri színpadon. Természetesen más ismert és kevésbé ismert Gershwin művek is elhangzanak a Violinkulcsban.
2018-07-31 18 óra Aligha túlzok, ha azt mondom: kevés ismertebb zenemű tétel van a zeneirodalomban, mint Csajkovszkij Vonósszerenádjának második tétele, mely a Walzer (Keringő) melléknevet viseli. Ahogy felcsendül, az ember máris ott találja magát a gyertyaégők által megvilágított táncparkett mellett, ahol a zene dallamára csak úgy suhognak a hölgyek hosszú szoknyái. Rolla Jánossal, a Liszt Ferenc kamarazenekar volt koncertmesterével beszélgetek arról a Violinkulcsban, hogy mennyire volt nehéz úgy előadni a világ egyik legnépszerűbb zeneművét, hogy az a századik előadás után se váljon unalmassá.
2018-07-24 18 óra Beethoven opus 60-as 4. szimfóniája hangzott el Martonvásáron. A Violinkulcs keddi adásában erről a műről – amely kicsit kirí a súlyos Beethoven szimfóniák közül – beszélgetek a Violinkulcsban Kovács Jánossal a Rádiózenekar karmesterével. Ennek a műnek a második Adagio tempójelzésű tételéről írta a híres francia zeneszerző: Hector Berlioz: „ez a lény, aki a művészi ihlet e csodáját szerezte, már nem is volt ember, több volt annál”. úgy gondolta, maga Mihály arkangyal készítette. Vajon Kovács János mennyire ért egyet ezzel az értékeléssel. Ez is kiderül többek között a kedd este 18 órakor kezdődő Violinkulcsból.
2018-07-17 18 óra Beethoven 1803-ban egy kivételes összeállítású hangszeres együttesre komponált egy versenyművet, ez az 56-os opusszámot viselő Hármasverseny szólal meg a Violinkulcsban, egy különleges előadás felvételén David Ojsztrah, Lev Oborin és Szvjatoszlav Knusevickij játszanak, és a lemezfelvétel Londonban készült a Beatles későbbi lemezfelvételeinek színhelyén az Abbey Road-i stúdióban. Hamar Zsolttal a Nemzeti Filharmonikusok zeneigazgatójával beszélgetünk a darabról és azokról a művészekről, akikkel volt alkalma eljátszani ezt a különleges, de mégis ritkán játszott alkotást.
2018-07-10 18 óra Mozart életművének egyik legszebb darabja, a hegedűre és brácsára íródott Sinfonia Concertante lesz a Violinkulcsban. A darab érdekességeiről Rolla János Kossuth-díjas hegedűművész, a Liszt Ferenc kamarazenekar egykori művészeti vezetője és koncertmestere beszél, és azzal a felvétellel illusztráljuk az adást, amely az együttes összes Mozart hegedűversenyét tartalmazza. A mű hegedűszólamát a Londonban élő és saját Stradivariján muzsikáló Pauk György adja elő, és ritkaságként Rolla János ezúttal brácsázik. Hogy milyen brácsán, és mi az érdekessége ezúttal a brácsa hangolásának, kiderül a ma esti Violinkulcsból.
2018-07-03 18 óra A magyar zenei előadóművészek koronázatlan királynője volt és maradt is Fischer Annie, akire születésnapján emlékeznek csütörtökön július 5-én az Óbudai Társaskörben. A műsorvezető, Dr. Székely György kandidátus, főorvos, a Semmelweiss vonósnégyes második hegedűse emlékezik a Violinkulcsban a csodálatos zongoraművészre, és megszólaltatok jó néhány felvételt a kedvenceim közül, így két Mozart zongoraverseny lassú tétele, Bartók III. zongoraversenyének első tétele, Beethoven zongoraszonáták részletei, és Schumann Karneváljának indítása mellett egy Schubert Impromptu is.
2018-06-26 18 óra A komolyzene rajongói jól ismerik Bach 48 preludium és fúgáját, melyet akkor írt, amikor már megszületetett az úgymond jól temperált zongora. Wolf Péter zeneszerző egy fricskával és Bach iránti rajongásától vezérelve írta meg a Wolftemperiertes klaviert, dúr és moll darabok váltakozó ciklusát, melyet egyre több magyar zongorista vesz fel repertoire-jába, vagy ad elő ráadásként egy- egy koncert után, és a műnek a közönségnél is nagy sikere va. Erről a darabról, és a Liszt rapszódiák vonószenekari átiratairól lesz szó a Violinkulcsban. Az adás vendége: Wolf Péter
2018-06-19 18 óra A keddi Violinkulcsban Mozart egyik legnehezebb feladatot jelentő kamaradarabjáról, a 334-es Köchel-jegyzék számot viselő D- dur Divertimentoról beszélgetek Rolla János hegedűművésszel a Liszt Ferenc kamarazenekar egykori koncertmesterével, és művészeti vezetőjével. Szóba kerül, hogy miért olyan pokolian nehéz ez a darab kamarazenekarok számára, hogyan jutott el a játszási mód a kisebb létszámú együttestől a nagyobbig, hogyan fejlődött annyira a hegedűtudás, hogy azt, amit régebben csak egy szólóhegedű játszott, azt ma már egy egész hegedűszólam tudja? Az is megtudható a műsorból, hogy hosszabb szünet után Rolla János ismét a koncertmesteri székbe ül, csak ezúttal a fennállásának nyolcadik évfordulóját ünneplő Anima Musicae kamarazenekarba, amely épp a jubileum kapcsán hívta meg vendégszerepelni.
2018-06-12 18 óra Gazda Péter hegedűművész, aki egykor a Liszt Ferenc kamarazenekarban játszott,és az együttes hangversenyein számos kortárs művet vezényelt, néhány éve az Óbudai Jubileumi Zenekar karmestere, és a zeneirodalom klasszikus műveit is vezényli. A kedd esti Violinkulcsban vele együtt vonjuk be a hallgatókat Mozart egyik csodás szimfóniája a 201-es Köchel-jegyzékszámú A-dúr rejtelmeibe. De elhangzik két részlet Bach 4-ik Brandenburgi versenyéből is. Sőt a műsor végén Gazda Pétertől azt is megtudjuk, milyen amikor az ember saját feleségét vezényli, és milyen hangversenyprogram szerepel az álmai között, és reménykedhetünk abban is, hogy megfogadja majd a műsorvezető ezzel kapcsolatos javaslatát is.
2018-06-05 18 óra Kedden este a Violinkulcsban Mozart kamarazenéjének egyik csúcsdarabja az 516-os Köchel jegyzékszámú g-moll vonósötös. Tragikus főtéma, cseppet sem tragikus befejezés. A kiegészített Grumiaux trió muzsikál majd, és olyasvalakivel beszélgetek a darabról, aki ma is játssza a művet, hiszen sűrűn hívják olyan vonósnégyesek, akik repertoárukon tartják ezt a vonósötöst. Az illető pedig nem más, mint Konrád György brácsaművész, aki 94 évével a világ legidősebb, aktívan koncertező vonós hangszeres művésze.
2018-05-29 18 óra A Violinkulcsban a zeneirodalom egyik legcsodálatosabb kamaraműve, Mendelssohn d-moll zongoratriója csendül fel, melynek komponálásakor alighanem isteni sugallat szállta meg a fantasztikus zeneszerzőt, Felix Mendelssohn Bartholdyt. Mácsai János zenetörténésszel próbálom beavatni Önöket a kamaramű rejtelmeibe,a világ egyik legcsodálatosabb együttesének az Istomin-Stern- Rose triónak segítségével.
2018-05-22 18 óra Ma este a Violinkulcs után a BMC-ben rendezendő koncerten műsorra kerül Schubert legendás kétcsellós kvintettjének vonószenekari verziója az Anima Musicae előadásában. Rolla János Kossuth-díjas hegedűművésszel, a Liszt Ferenc kamarazenekar korábbi koncertmesterével beszélgetünk a vonószenekari átiratról, és arról, mekkora élmény volt anno a zenekar öt tagja számára, hogy eljátszhatták a művet Madridban a Királyi Palotában azokon a Stradivarikon, amelyekre külön fegyveres őrök vigyáznak az udvarnál a vitrinekben.
2018-05-15 18 óra Ezekben a napokban a világ Bartók Béla Kékszakállú herceg vára című operáját ünnepli, a bemutató századik évfordulója alkalmából. Ezzel foglalkozik a mai Violinkulcs is. Bánó András Juhász Előd tévés és rádiós műsorvezetővel beszélget, aki anno a Zeneakadémián a Kékszakállúból írta a disszertációját. A műsor telefonon szólaltatja meg Komlósi Ildikó Kossuth-díjas mezzoszopránt, aki a jubileumon 175-ik alkalommal énekli Judit nehéz szerepét.
2018-05-08 18 óra Kedden este 18-kor debütál a Violinkulcs, Bánó András új komolyzenei műsora – nemcsak hangjegyekről.
Az első adás Mozart gyönyörű A-dur zongoraversenyének (K.488) rejtelmeibe vezeti be a hallgatót Mácsai János zenetörténész segítségével.
Ezt a művet játszotta hétfőn 7-én este a Zeneakadémián a 95(!) esztendős amerikai zongoraművész, Menahem Pressler a MÁV szimfonikusokkal, Csaba Péter vezényletével.