Szeretném ha szeretnének – Liszkai Ágnes

Műsorvezető: Liszkai Ágnes

2022-03-15 17 óra Kedd – 17.00 – 18.00 – Szeretném, ha szeretnének 2..rész – Liszkai Ágnes

Még egy év sem telt el, hogy Fodor János bizalmat szavazott nekem és rám bízta egy versműsor szerkesztését, amikor március elején kiadta a feladatot: csináljak két órát, március 15-én. Az ezt megelőző nagyjából 5 hónapot csetlések-botlások jellemezték. Sokszor felteszem magamnak a kérdést: Hogy mertem elvállalni?

Legalább ilyen bátorság, hogy most, 5 évvel később, ezt a két órát hagyom megismételni.

De azt gondolom, hogy a versek és a zenék nagyjából adottak egy ilyen ünnepi műsorhoz, amit meg én adtam hozzá, az már csak cirka.

75%-ban vagyok én, ha igaz az, hogy az ember sejtjei 7 évente lecserélődnek.

Március 15. 1848 óta a magyarok forradalmi jelképe, így volt ez a rendszerváltás előtt is, amikor tilos volt gyülekezni, amikor biztos, ami biztos bevitték pár napra az ismert ellenzékieket. Néhány egyetemistát.

Persze a változás soha nem jött ugyanezen a napon, de a változásra való igény látványos kifejezése igen.

Örülök, hogy ezzel a műsorral hozzájárulhatok az ünnepi hangulat megteremtéséhez. 14 és 17 órakor egykori Szeretném, ha szeretnének versműsorral várja Önöket, forradalmi hangulatban, Liszkai Ági.

( A 2017.03.15-i adás ismétlése )

2022-03-15 14 óra Kedd – 14.00 – 15.00 – Szeretném, ha szeretnének 1.rész – Liszkai Ágnes

Még egy év sem telt el, hogy Fodor János bizalmat szavazott nekem és rám bízta egy versműsor szerkesztését, amikor március elején kiadta a feladatot: csináljak két órát, március 15-én. Az ezt megelőző nagyjából 5 hónapot csetlések-botlások jellemezték. Sokszor felteszem magamnak a kérdést: Hogy mertem elvállalni?

Legalább ilyen bátorság, hogy most, 5 évvel később, ezt a két órát hagyom megismételni.

De azt gondolom, hogy a versek és a zenék nagyjából adottak egy ilyen ünnepi műsorhoz, amit meg én adtam hozzá, az már csak cirka.

75%-ban vagyok én, ha igaz az, hogy az ember sejtjei 7 évente lecserélődnek.

Március 15. 1848 óta a magyarok forradalmi jelképe, így volt ez a rendszerváltás előtt is, amikor tilos volt gyülekezni, amikor biztos, ami biztos bevitték pár napra az ismert ellenzékieket. Néhány egyetemistát.

Persze a változás soha nem jött ugyanezen a napon, de a változásra való igény látványos kifejezése igen.

Örülök, hogy ezzel a műsorral hozzájárulhatok az ünnepi hangulat megteremtéséhez. 14 és 17 órakor egykori Szeretném, ha szeretnének versműsorral várja Önöket, forradalmi hangulatban, Liszkai Ági.

( A 2017.03.15-i adás ismétlése )

2021-12-24 17 óra Péntek – 17.00-18.00 Szeretném, ha szeretnének… – Liszkai Ágnessel

Rendhagyó karácsonyi műsorral várok mindenkit 17 órakor. Rendhagyó, mert lassan fél éve, hogy a Szeretném, ha szeretnének műsort már csak visszahallgatni tudják, nem készül új. Most, karácsony estére egy olyan műsor kerül mégis adásba, amit négy éve karácsonykor hallhattak először. Rendhagyó, mert ezúttal egy vendéggel próbáltam/próbáltunk eligazodni az ünnepi hangulat útvesztőjében és rendhagyó azért is, mert nem „nagy költők” verseiből mazsoláztam, hanem „kis költők”, szinte láthatatlan költők gondolataival találkozhatunk. A Fedél nélkül újságban megjelent versekből válogattam.

Mindenkinek békés, boldog karácsonyt kívánok! No meg hogy mindig legyen fedél a fejük fölött!

( A 2017.12.21-i adás ismétlése )

2021-11-02 08 óra Halottak napi műsor.

„Ötven,
jaj ötven éve – lelkem visszadöbben –
halottjaim is itt-ott, egyre többen –
jaj, ötven éve tündököl fölöttem
ez a sok élő, fényes, égi szomszéd,
ki látja, hogy könnyem mint morzsolom szét…”

Írja Kosztolányi Dezső a magyar – és talán a világirodalom – egyik legszebb versében, a Hajnali részegség-ben.

Nem sokat lehet még ehhez hozzátenni. Az elmúlás, az emlékezés, önmagunk halandósága, minden benne van ebben a néhány sorban.

Halottaink a temetőben vagy „itt-ott”, eltűntek mindennapjainkból. November másodika róluk szól, mint ahogy ez a műsor is, ami először 2016 november 2-án hangzott el. Kicsit leporoltam, megsimogattam és most elengedem. Reggel 8-kor kezdjék velem a napot és emlékezzünk szeretteinkre, azokra, akik már nem kérnek figyelmet, akikről már nem kell nap mint nap gondoskodnunk.

2021-09-03 09 óra 21 gramm. Két kékcinke súlya. Állítólag ennyi a léleké is. Nem szeretnék vitát generálni, igaz-e,vagy sem. Tegyük fel, hogy így van és képzeljük el hogy mi minden fér el ebben a 21 grammban. Minden érzésünk, gondolatunk, fájdalmunk, tudásunk, akaratunk, minden amitől mi, mi vagyunk. Vajon tetten érhetők-e ennek a 21 grammnak a rezdülései? Látható-e? Valakinek a szemébe nézve megláthatjuk-e a lelkét? Vagy egy vers milyen felfordulást tud okozni a lelkünkben? Mennyit nyom a 21 grammból? A súlya nem változik, csak a minősége. Hogy hogyan, vagy hogy mennyire? Próbálják ki, talán kiderül holnap, mert Szeretném, ha szeretnének

( A 2019.03.19-i adás ismétlése )

2021-03-26 18 óra Hát ez is eljött. Megállok. Négy és fél év, közel 180 műsor, hétről hétre. A mai lesz az utolsó. Egyelőre. Ki tudja mit hoz a jövő.

Azért nem maradnak vers nélkül, Jövő héttől 12 héten át egy új sorozat indul.

Este 18 órától jutalomjáték, nekem. Most éreztem igazán milyen rövid ez a rendelkezésemre álló 55 perc. Akár 24 órát is meg lehetne tölteni kedvenc versekkel. De nekem egyenként kellett levagdosni az ujjaimat, a karomat, a lábamat. Maradt ami maradt. Amit magammal vinnék egy lakatlan szigetre.

Tartsanak velem, mert még most, utoljára is Szeretném, ha szeretnének!

2021-03-19 18 óra Szó, szavak. Mit jelentenek a szavak? Azt amit gondolunk? Vagy azt, amit hallunk? E kettő mindig ugyanaz?

Persze nem tudom a biztos válaszokat, nincs nálam a bölcsek köve. A költők talán tudják. De ők sem mindig.

A 18 órakor kezdődő Szeretném, ha szeretnének műsort nem én szerkesztettem. Megint a véletlenek, a váratlan egybeesések. Elállt a szavam.

2021-03-12 18 óra 2020 március 13-án írtam, vagyis egy évvel ezelőtt. A helyzet változatlan, az életünk kaotikus, próbáljuk elkerülni a vírust és közben élni az életünket, mintha minden rendben lenne. Mert csak így lehet kibírni. Ebben segítenek a versek.

Mostanában nem könnyítem meg a saját életem. Ezekben a napokban, amikor napról napra változik minden, amikor napról napra értékeljük át mi fontos és mi nem, egy olyan költőt választottam bemutatni, akinek megítélése már ab ovo nem egyértelmű. Egy olyan költőt, akinek megítélése hosszú élete és munkássága alatt sokat változott. Illyés Gyulát hol az égbe magasztalták, hol elhallgatták. Magam sem tudom, szeretem-e vagy csak elfogadom. Mégis azt gondolom, hogy a 18 órakor kezdődő Szeretném, ha szeretnének műsorban, sziporkázóan jó verseket hallhatnak és szerelmi lírája sem hagyható ki, ami a múzsa személye miatt különösen érdekes. 18 órakor, a szokott időben, a tavalyi műsor ismétlését hallgathatják meg.

( A 2020.03.13-i adás ismétlése )

2021-03-05 18 óra „Március külön évszak, semmi köze a télhez, tavaszhoz. Külön világítása van. Még nincs növénye, csak a hóvirág, ez a minta érték nélkül. Már nincs bál, még nincs uszoda. Még fűtünk, de már felöltjük délelőtt az átmeneti kabátot. Ez még nem a szerelem hónapja, mint a május, s már nem a szövődmények hónapja, mint a február. Nincs külön dallama, nincs nagy tétele. Ez a közzene…. A téli ruhákat még nem tanácsos kámforba tenni. A téli szerelmeket még nem tanácsos elfelejteni. Minderre szükség lehet még.” (Márai Sándor)

Valahogy így lesz ez a mai Szeretném, ha szeretnének műsorban is… picinyke tavasz, de csak óvatosan, nehogy megriadjon. Délután 18 órától versek, (többek között részletek egy izgalmas produkcióból) zenék, és én. Ha úgyis minden bezár, legalább mi legyünk nyitottak. Várom Önöket!

2021-02-26 18 óra Akkor még nem tudtuk, amit ma már igen, hogy soha nem szabad sürgetni az időt, bármilyen lassan vánszorogjon.

Milyen jó lett volna még egy kicsit maradni abban a bizonyos alább említett „se nem hideg, se nem szép” télben. Milyen jól jönne most az a február. Holnap megpróbálom legalább egy műsor erejéig visszaédesgetni az akkori hangulatot. Ezt írtam abban a másik korszakban:

Várakozó, fáradt, búskomor, bizakodó, türelmetlen hangulatban. Hiszen február van és már nagyon-nagyon-nagyon elegem – a se nem hideg, se nem szép – télből. Utálatos a szél, hideg az eső, csalóka a napfény.

Remélem sikerült mindenkinek kedvet csinálni a mai versműsorhoz, mert persze nem adom fel, és továbbra is Szeretném, ha szeretnének, ma 18 órakor (is). Megígérem, nem leszek búskomor. És a versek vajon?

( A 2020.02.07-i adás ismétlése )

2021-02-19 18 óra Tegnap tavasz volt. Nem bírtam magammal, hajtott a vágy, bemerészkedtem a városba, persze szigorúan betartva a kijárási időkorlátot. Feltehetően ugyanez a vágy kergetett másokat is ki, ki a szabadba. Én szabálykövetőn – talán német felmenőimnek köszönhetően – maszkban voltam. De mintha „magyarok közt európai” lennék, szinte csak én viseltem. Az utcán, az egykori nyáresti hangulat érződött. Ha bent nem lehet, akkor kint, bármi megteszi kisasztalnak, kuka széle, kispad, ablakpárkány, még a föld is. Volt forraltbor, rumos tea, sör…. és valami olyan hangulat, amit – legalábbis úgy tűnik – évek óta nem éreztem. És senki nem nézegetett félre, a háta mögé, oldalra, hogy jön a rendészet és szétoszlat. Tökéletesen élte meg mindenki azt a pár órát. Úgy látszik, nálunk azért születnek a rendeletek, hogy lehessen szabályt szegni, hogy kiélhessük rebellis magyarságunk. Jól el is fáradtam ebben a nagy szabadságban, de ne aggódjanak, 18 órára elkészül a versműsor, mert „rendbontásom” ellenére Szeretném, ha szeretnének.

És ha már elkészül, de nem érnek rá péntek este – mert ki szeretnék próbálni, milyen lehet kicsit kikacsintani ebből a nagy bezártságból – akkor meghallgathatják szombaton este 8 órakor is. Addigra úgyis otthon kell lenni.

2021-02-12 18 óra Nem hagyom ki. Hiszen a szerelmi líra kifogyhatatlan. Hiszen a szerelmes verseket szeretik, ugye? És ebben a február közepi hidegben legalább a szívünket melengessék a szerelmes gondolatok. Az apropos persze a Valentin nap, a másik világjárvány így február 14-én. Kevésbé romboló, a szeretetről szól. De valóban arról? Nem vagyok biztos benne. 18 órakor elmondjuk mi. A költők és én. Mert Szeretnénk ha szeretnének!

2021-02-05 18 óra Emlékeznek még milyen beülni az autóba és elindulni egy nyugat-európai útra? Vagy csak ide a szomszédba, Bécsbe? Nekem is, szinte fájó boldogság volt a múlt héten megtenni. Még csak nem is az ottlét – ami persze maga a csoda rég nem látott lányaimmal – hanem a kilenc óra ki-, majd visszavezetés. Mámorító. És hazaérkezni is jó, még akkor is, ha több tonnányi súllyal zúdul rám a valóság.

De emlékeznek milyen visszaérni Budapestre? A jól ismert, szeretett városba, ami, mint egy elhagyott szerető kicsit sértetten vár, majd befogad?

Ha emlékeznek, akkor megbocsátják nekem, hogy holnapra egy olyan ismétlést választottam, ami erről a Budapestről szól. Budapest, a szerethető, az elrettentő, a szerető, az áruló, az anya és az apa. Aki csak az enyém és mindenkié… vagy senkié. A fény és az árnyék, a jelen és a múlt.

Versek, dalok, amiket akartam és amik csak jöttek erről a városról, az én városomról. Pénteken 18 órától Szeretném, ha szeretné(ne)k!

( A 2020.01.10-i adás ismétlése )

2021-01-29 18 óra December 29-én született, január 1-én Petőfi születése napján keresztelték.

A feleségek felesége volt, habár összesen három év jutott neki, ebből kettő házasságban, az is ritka találkozásokkal. A férjével születésnapjukat, ha ünnepelték, együtt tették.

Habár elsősorban Szendrey Júlia verseit van szándékom bemutatni, nehezen lehet Petőfit kihagyni, megkerülni. Talán így lesz kerek. Ha kerek lesz. Csaknem két évszázadot megyünk vissza az időben. Tartsanak velem, pénteken18 órakor, hiszen Szeretném, ha szeretnének….

( A 2020.01.03-i adás ismétlése )

2021-01-22 18 óra Állítólag asztrológiai korszakváltás küszöbén állunk. Új, a Vízöntő korszak nyílik meg. A világ vagy inkább az univerzum (a pontos meghatározásba most inkább nem mennék bele) történetében vannak az u.n. Nagy Évek. Nos egy ilyen, újabb Nagy Év lesz a most eljövő Vízöntő korszak, Hogy pontosan mikor is jön el, azt nem tudni, +/- 500 év…. Vannak akik szerint a Francia forradalommal kezdődött az átmenet. Ja, majd elfelejtettem, egy Nagy év 25800 évet ölel fel. Ez a mi kis földi agyunknak szinte felfoghatatlan. Mi (én) most itt ragadtam ebben a januári szürkeségben, kilátástalanságban. És mégis, amikor előkerülnek a versek – még ha a hétköznapokról szólnak is – észreveszem, hogy süt a nap, hogy a madarak megint kiürítették az etetőt, hogy a csípős hideg dér gyönyörűen bevonja a fák ágait,…hogy a nagy egész működik. Tartsanak velem este 18 órától, mert fontos nap ez a mai (is). És mint minden pénteken, ma is Szeretném, ha szeretnének.

2021-01-15 18 óra Amikor egy éve az előzetest írtam, a szoba sarkába kucorodás vonzó, szinte elérhetetlen helyzet volt, rohantunk, pörögtünk, dolgoztunk, „fontos emberek voltunk”. Most pedig szinte elegem van a kucorodásból, hiányzik az élet, a jövés-menés, a személyes beszélgetések. A “pókháló-szemű asszony” és versei lesznek ma a Szeretném ha szeretnének vendégei. De ha már a sok üléstől formára alakított kanapén ott a hely, miért ne tartanának velem és hallgatnák meg Kaffka Margit verseit és miért ne ismerkednének meg rövid (38) életével.

Szeretném (ha szeretnének) ha este 18 órakor eldobnák a fakanalat, leraknák a csavarhúzót és bekucorodnának a szoba sarkába és együtt teáznának velem. Ezúttal én is otthon, ha nem is kucorodom, de Önökkel leszek.

( A 2019.12.13-i adás ismétlése. )

2021-01-08 18 óra Egy megkapó tekintet, egy szem villanása…. hogy megnőtt a jelentősége az utóbbi időben. Mióta maszkot hordunk – mi nők – már nem rúzsozzuk a szánkat, viszont annál jobban igyekszünk hangsúlyozni a szemünket.

Bár egy bársonyos kék szem, egy vad fekete, egy csalafinta zöld mindig fontos volt. Az évszázadok során számos vers született a szemekről, a szemekhez, a tekintethez. Vajon ez utóbbihoz mennyire tartozik hozzá az arc mimikája? Mit gondolnak erről? Elég a szem a hódításhoz? Létezik szemmel verés?

Ilyen és ehhez hasonló gondolatok késztettek (na nem esett nehezemre), hogy a 18 órakor kezdődő Szeretném, ha szeretnének műsorba szépséges és igéző szemekről válogassak, szépséges és igéző verseket.

2021-01-01 18 óra Hiába írunk 2021-et, hiába, hogy január 1. ünnepnap, mégsem telik el
Szeretném, ha szeretnének versműsor nélkül. Semmiféle nosztalgiám
nincs 2020-ra/hoz/ról(?), ha nem kéne mindenből levonni a tanulságot
szívesen elfelejteném. De soha nem fogom, és még sokáig, nagyon
sokáig beszélni fogunk róla.
De halottakról vagy jót, vagy semmit, így nem írok többet.
Viszont itt ez a remek új esztendő tele lehetőséggel. (Bár némi teherrel,
hiszen szegény onnan indul, hogy csak jobb lehet, mint az előző.)
Szerencsére számomra jól kezdődik, hiszen mindjárt az első nap egy
versműsorral kezdek
. Ráadásul január elsején született igazi koszorús költőnk Petőfi Sándor. Emlékszem az évek során, a Magyar Rádió ilyenkor mindig leadta a Helység kalapácsa című elbeszélő költeményt.
Persze ez régen volt. Hogy kimaradt? Hogy sosem hallgatták meg?
Hogy meghallgatták, de hiányzik? Hogy olvasták, de még sosem
hallgatták? Most mindezt pótolhatják, 18 órától tartsanak velem
…persze
csak ha már felébredtek!

2020-12-25 18 óra Karácsony.
Bármilyen meglepő idén is lesz, van. Sokat gondolkoztam azon, milyen műsort készítsek december 25-re, ami kicsit más, mint a megszokott. Hiszen hetek óta a csapból is karácsonyi dal, vers, esszé, novella, ünnepi menüajánlat, nagyi titkos bejgliének elkészítése folyik. Mégis legyen valamiféle ünnepi üzenete.
Mert miről is szól a karácsony? A várakozásról, a szeretetről, az elfogadásról, és persze a gyerekekről, akik még tágra nyílt szemmel tudnak rácsodálkozni az egész misztériumra… angyal, Jézus, három királyok, csillogó karácsonyfa, ajándék, meglepetés. Az izgalom már napokkal, hetekkel korábban elkezdődik.
Ebben az évben, amikor olyan sok unoka, gyerek, nagyszülő nélkül töltik az ünnepeket, úgy éreztem, hogy a 2020-as karácsony szóljon róluk, a gyerekekről, a gyerekekhez és persze, mindarról ami család. Vajon Önök tudnak még gyerekszívvel rácsodálkozni a karácsonyra, az ünnepre? Maradt még valami a varázslatból?

Karácsony első napján kipróbálhatják. Délután 6-kor Szeretném, ha szeretnének, itt a Rádió Bézsen (is).

2020-12-18 18 óra „Vannak pillanatok, amelyek még a csurgatott cukornál is törékenyebbek. Egy nyári este a fűben, amikor a nyelvünket kékre festi a jégkrém. A szívdobbanásnyi idő, amikor a kolibri mozdulatlanná válik és a szemünkbe néz. Az első csók. A csillag, amely pirkadat előtt még szikrázik egyet. Egy búcsú. Az ember pislant egyet, és már vége is.”

Amikor ezeket a mondatokat olvastam, arra gondoltam, hogy a versek is ilyen törékeny pillanatokban fogannak meg. Ezek a pillanatok, ha nem vagyunk elég figyelmesek, érzékenyek, befogadók, elillannak és csak valami kellemetlen érzés marad utánuk, hogy valamit elszalasztottunk.

Ha nem is pillanat, csaknem egy óra a Szeretném, ha szeretnének, a szokott időben, 18 órakor. Tartsanak velem, ne szalasszák el a lehetőséget.

2020-12-11 18 óra 2019 novemberében írtam az alábbi előzetest. Már az első mondat is szíven üt. Hiszen nemhogy világot nem járunk, de még országon belül sem utazunk. Sőt. 8 óra után a szomszéd kerületbe sem.
És amikor belehallgattam a műsorba, egészen mellbevágott az a gondtalan, vidám hang, amivel felvezetem a műsort. Hej, de jó lenne az akkori önmagam! De persze azóta is történtek jó dolgok, és van otthonom, van mit ennem. Egy szó, mint száz, nem panaszkodom, nem panaszkodhatok.
Úgy érzem, egy nagyon szerethető műsort ajánlok most péntekre Önöknek.
„Bejártam a világot és megpihenek a stúdióban, hogy újabb verseket hallgathassanak velem. Egy verseskötetet hurcolásztam magammal mindenhova, ismerkedtem a versekkel. A műsor első felében ennek a kötetnek a szerzőjét – az évei számát tekintve -, egy meglehetősen fiatal költőt mutatok be. Nem véletlenül hangsúlyoztam, hogy az évei számát tekintve, mert versei sokkal érettebb, tapasztaltabb személyiséget feltételeznek. Tartsanak velem 18 órakor, mert Szeretném, ha szeretnének…. még mindig.”

( A 2019.11.22. adás ismétlése )

2020-12-04 18 óra Közeledik. Nem lassan, hanem robog felénk, mi meg nem mozdulunk elég gyorsan, attól félek. Már csak 3 hét van és ránk zúdul, mint egy lavina. Akár hazajönnek a gyerekeink, akár nem, akár eljön a család, akár nem. Nem lehet, nem tudunk felkészülni arra, vajon milyen lesz idén. Persze lesz sütemény, lesz vacsora, lesz karácsonyfa, lesz karácsonyi zene is. De mi lesz a szívünkben?
A 18 órakor kezdődő Szeretném, ha szeretnének kicsit előre néz, kicsit visszanéz és mindenképpen magába néz. 2020 decemberében.

2020-11-27 18 óra Amikor ezeket a sorokat írom, még nem tudom elkészül-e a mai műsor. De abban a pillanatban, hogy ez az írás kikerül a Facebook bejegyzésbe, a kocka el van vetve. Ott leszek a stúdióban ma 18 órakor.
Különösen nehéz volt ez a hét. Nappal álmos voltam, éjszaka nem tudtam aludni. Minden zavart, leginkább önmagam zavartam sokszor. De nem ez a fontos, úgy gondolom. Ezért is nem hagytam elúszni a mai találkozónkat.
Szinte minden napra jutott egy haláleset, ami megdöbbentett minket, még akkor is, ha várható volt, akkor is ha nem ismertük csak munkásságuk, dalaik, hangjuk révén őket. Ez az év ilyen. Meg kell tanulnunk elengedni, búcsúzni, elfogadni és élvezni ami maradt. És ez nem kevés. Tartsanak velem, hiszen a versek is ezek közé tartoznak én pedig: „Szeretném, ha szeretnének.”

2020-11-20 18 óra Szeretném megosztani Önökkel/Veletek, hogyan is készülök én egy pénteki versműsorra.
Szombat: Hű, annyi mindent meg kell most csinálnom, végre van időm, végre nem azon agyalok, hogy mi legyen, hogyan, milyen zene.
Vasárnap: Ma egy „lusta-napot” tartok….. de milyen érdekes volt az a mondat, az az érzés, az a pillantás, az az újságcikk…
Hétfő: Posta, bevásárlás, számlát kell írni, felhívni az orvost, a szállítót, jön a futár, stúdió szabad?, van technikus… ajjaj, elrepült a nap.
Kedd: Mindaz, ami hétfőn mégse sikerült, és vásárolni is kell már valamit, mert minden elfogyott. De az a vers, pont azt a gondolatot… és a másik, pont ezt a hideget, meleget, fáradtságot, kiábrándultságot, elkeseredést, örömet, kegyetlenséget, vágyat, hiányt mondja el.
Szerda: Felvillan a vers kezdősora, megkeresem, olvasok egy hírt, olvasok egy verset, és lassan gyűlni kezdenek. Gyűlnek…már annyi van, hogy félrerakom, ami nem oda illik. Vagy félrerakom mind és egy másik köré válogatok. Ki mondja el? Egy szó mint száz egy nagy katyvasz a fejem. Pánik.
Csütörtök: Sorrendet kell csinálni…és egyszer csak összeáll. Nem mégsem, hiszen ez sokkal jobb, vagy inkább ez, és a zene? Este van, elfáradtam….elengedem, hagyom magam úszni az árral. Lefekszem. Jaj! Nem írtam előzetest!
Péntek: Már hajnalban pánikban vagyok. Nyitott szemmel fekszem. Még össze kell álljon, még kell egy gondolat, még kell egy jó szó… Na jó, elindulok, lesz ahogy lesz.
Mert most pénteken is lesz, mert most pénteken is 18 órakor lesz, mert most pénteken is Szeretném, ha szeretnének.

2020-11-13 18 óra Bár a múlt héten azt ígértem, hogy pénteken találkozunk, úgy adódott, hogy ma mégis egy, a szívemnek különösen kedves műsor ismétlését hallgathatják meg. Egyrészt a meghívottak miatt, másrészt mert egy új helyzetben kellett helytállnom. Jól? Rosszul? Nem tudom, de szerettem.
Ezt írtam egy éve:
A Szeretném ha szeretnének csaknem egy órájában, egy nyilvános felvételt hallgathatnak meg, amit október 24-én (2019) vettünk fel a K11 Művészeti és Kultúrális Központban. Magam sem értem, hogy kerültem ebbe, a számomra idegen helyzetbe, én aki – minden látszat ellenére – rettenetesen feszengek, ha közönség előtt kell szerepelni. Megint egy újabb úszásnem, mikor még az előzőek sem tökéletesek.
Szerencsére a vendégek profik, kedvesek, okosak és tehetségesek, én pedig remélem nem voltam túlságosan elfogult. Pedig az sem lett volna meglepő, hiszen némi személyes kötődés is adódik. Természetesen ez is kiderül a műsorból.
A vendégeim Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos voltak, az 50 éves Kaláka együttes alapítói. Beszélgettünk versekről, költőkről, színész-óriásokról, meg-megszakítva egy-egy megzenésített verssel. Persze hogy elröpült az idő. Pénteken 18 órakor legyenek Önök is a vendégeim, ismét. És persze mint mindig, most is: Szeretném, ha szeretnének!

( A 2019.11.08-i adás ismétlése )

2020-11-06 18 óra A héten volt Illyés Gyula születésének 118. évfordulója. Évek
óta halogattam, hogy műsort készítsek róla. Hogy miért az
ellenállás? Talán kiderül pénteken 18 órakor. Egy biztos
Illyés Gyulának ebben a műsorban sok mindent megadok, amit
szeretne, szeretett volna. Egyetlen dolgot nem, hogy József
Attila neve kimaradjon.

2020-10-30 18 óra Októberi utolsó műsor. Annyit forradalmaskodtam, az utóbbi hetekben, hogy ma mindenképpen lágyabb húrokat pengetnék. Szerelem. Bár semmilyen aktualitása nincs. Nincs Valentin nap, az emberek nem rohangálnak aranyos kis szívecskével, virággal, csokival, plüss állatkával… ugyanakkor a szerelem mindig aktuális. Sőt a legváratlanabb helyzetekben zuhan ránk. Zuhan mondom, és azt képzelem, hogy egy nagy – jó esetben rugalmas – búra pottyan körénk és megszűnik minden, ami addig fájt, bántott, elviselhetetlen volt. Szárnyakat kapunk, repülünk. Vagy nem. Mert a szerelemben ott van az öröm és a fájdalom is.
Meg sem próbálom elemezni, hogy miért, hogyan, mitől, meddig, kivel. Oly sokan próbálták már, nagyjából sikertelenül. Beszéljenek a versek most is, pénteken 18 órakkor… és én most is Szeretném, ha szeretnének.

2020-10-23 18 óra “ezerhétszázhárom, nyolcszáznegyvennyolc,
és ötvenhat: egyszer minden száz évben
talpra állunk kínzóink ellen. Bármi
következik, boldogság, hogy megértem; –” írja Faludy György az 1956 te csillag című versében.
Sajnos nincs már negyven évem.

2020-10-16 18 óra Bár a múlt héten szinte forradalmi lendületet vettem, és azt gondoltam ez így lesz egész októberben. De a ma esti műsor egy kicsit visszafogottabb lesz. Bár nem kéne. De így alakult, mert már tele volt… – igen, AZ is – …a számítógépem kimaradt versekkel. Ebből kerekedett a mai műsor. Nem biztos, hogy az összes versnek helye lesz, azok megint várnak egy kicsit a virtuális fiókban. Úgyis esni fog, úgyis hideg van, hallgassanak ma is 18 órakor, én élőben a stúdióból. És persze ma is Szeretném, ha szeretnének!

2020-10-09 18 óra Egy barátom azt mondta, hogy csúnya október áll előttünk. Nem túlzott, pedig még igencsak az elején járunk. Ennek ellenére ezen a héten is lesz új versműsor a szokott időben 18 órakor. Éppen ezért szinte mindegyik kapcsolódik az októberhez, ilyen-olyan formában. Ennek ellenére Szeretném, ha szeretnének. Éppen ezért üljenek le mellém, addigra úgyis besötétedik.

2020-10-02 18 óra Mit csnáljak, ha esős, ködös, hideg, borús, szeles napok járnak? Esős, ködös, bús, borongós versek ólálkodnak körülöttem. Pedig nem ezt ígértem. De nem adom könnyen magam, így a 18 órakor kezdődő Szeretném, ha szeretnének műsorral egy kis mosolyt is megpróbálok az arcukra csalni. Ha még emlékeznek rá, milyen is az.

2020-09-25 18 óra Nem akartam, hogy az őszről szóljon a mai versműsor. Na jó, legyen egy vers, hiszen annyira szép,… na jó, legyen még ez, annyira ideillik… Ó és ez? Milyen csodálatos! Muszáj ennek is elhangoznia…. Így történt, és a versek megint szerkesztették magukat.
Ráadásul az időjárás is megmutatja, ilyen az igazi ősz. Nem olyan, mint amikor, ugyan már szeptembert írunk, de még tombol a nyár. A ma esti Szeretném, ha szeretnének így vált a ma beköszönő ősz hangulati megerősítésévé. Kuckózzanak be, hagyják a kerti munkát, tegyék el a bicikliket, főzzenek egy jó teát és tartsanak velem.

2020-09-18 18 óra Holnap kirepül a legkisebb is. Ha nem is a világ végére, most mégis úgy tűnik, hiszen a pandémia miatt minden bonyolultabb és nehezebb, kicsit minden messzebb került. Ebben a tekintetben, hatalmassá vált Európa. A szervezkedés, a búcsúzás napjai vannak most, így remélem megbocsátják, ha pénteken egy műsor ismétlésével jelentkezem. Egy olyan műsoréval, amiben zenére írt verseket válogattam, kicsit megfordítva a szokásos rendszert. A versek és zenék nagy része nem ismeretlen: búcsúzás – na tessék! –, szerelem, emlékek…így lehetne pár szóval összefoglalni a kínálatot. Kicsit más lesz ez a műsor, mint a megszokott… mert néha jó ugyan a kiszámíthatóság, de Szeretném ha (sokáig) szeretnének, így nem árt néha a változatosság sem.

( A 2019.09.20-i adás ismétlése )

2020-09-11 18 óra Évek óta vártam az alkalmat, mert minden amit csinál, amit mond, ahogy csinálja, ahogy mondja AHA élményt ad nekem. Valószínűleg nem csak nekem. Egy végtelenül izgalmas nő. Vér nő. Vér profi. Vérében van a vers, a zene, a tánc, a tanár. Kiss Judit Ágnest próbálom megismerni és bemutatni. És a verseit. Vagy a kettő ugyanaz? Remélem kiderül, üljenek le mellénk, tudják: Szeretném, ha szeretnének…minket.

2020-09-04 18 óra Azt gondoltam, szeptember első hetére elcsitulnak a hullámok, visszaáll minden a régi kerékvágásba, rengeteg időm lesz. Hát nem így történt. Minden egyszerre szakadt a nyakamba, munka, gyerek(ek), szülő, Covid, ősz, telihold…
És előkerültek olyan versek, amik megbújtak valahol eddig és most jelentkeztek, hogy: „Hahó én is itt vagyok!” Nos, ha így történt hagyom magam elcsábítani. Ha nem bánják, akkor Önöket is elcsábítom, mert szeretném, ha szeretnének, a szokott időben, 18 órakor.

2020-08-28 18 óra Egyszer megkérdezte tőlem valaki, hogy miért nem írok verseket. Egyszerű: mert nem tudok. Viszont találkoztam valakivel, aki tud. Ez magában még nem egy nagy történet, hiszen ez a Szeretném, ha szeretnének versműsor előzetese, de ha azt mondom, hogy ez az ember fizikus, kocsmát vezet, feltaláló, akkor minden sokkal izgalmasabb. Ezúttal nem csak abban különbözik majd a műsor a megszokottól, hogy – mint nagy ritkán, vendéget hívtam – hanem a versek mellett szerettem volna én megismerni és Önökkel is megismertetni egy embert, aki úgy tűnik elégedett ma az életével… mert megdolgozott érte, minden tekintetben, mert azt csinálja, amit szeret. Postásy Csaba lesz a vendégem, 18 órától. Tartsanak velem, hallgassanak ma is!

2020-08-21 18 óra Elérhető-e a teljesség? Ma reggel a Balatonon egy un. SUP-on
állva, előttem – ha nem is a végtelen – de a párába vesző
túlpart látványára ez a kérdés fogalmazódott meg bennem. És
persze nem tudom a választ, mint ahogy arra sem, ha igen mi a
módja. Ezért Weöres Sándorhoz fordultam, aki Hamvas Béla
mesterének köszönhetően megírta a teljesség felé vezető utat
.
Képtelenség egy órában visszaadni, az egész kötetet de
megpróbálok egy nagyot meríteni belőle, hátha mégis egy picit
közelebb visz ennek a megértéséhez. Szeretném, ha
szeretnének
, a szokott időben, 18 órakor.

2020-08-14 18 óra 150.
150 km/h – gyorsabb mint kéne
150 db szilvás- (barackos)gombóc – túl sok, vállalhatatlan
mennyiség (nekem)
150 év – túl hosszú élet
150 új fa – jobb levegő
150 szúnyogcsípés – hm
150 hajszál – hm, hm
150 vers – túl kevés
150 versműsor – ….. magam sem tudom, sok vagy kevés.

18 órakor százötvenedszerre szeretném, ha szeretnének, százötvenedszerre ülök a mikrofon elé, újabb és újabb verseket válogatva, hogy Önök százötvenedszerre hallgathassanak.

2020-08-07 18 óra Nem, nem ma írtam az alábbi előzetest, hanem egy évvel ezelőtt. A helyzet nem sokat változott, hacsak nem annyira, hogy most előre tudtam, a mai napon nem fogok új műsorral jelentkezni.
„Annyira meleg van, hogy a laptop érintő pad-je – és még ebben sem vagyok biztos, hogy így hívják, vagy van ilyen (ismert nevén tasztatúra) – sem reagál az ujjaim kérésére, parancsára. Semmim nem reagál semmilyen parancsra. Az akarat az egyetlen ami működésben tart. Ezért aztán feltettem magamnak a kérdést: Akarom, hogy új műsorral jelentkezzek kedden 18 órakor? Végül is igennel válaszoltam. Döntsék el érdemes volt-e!”
Ezek után gondolhatnák, hogy összekapkodott műsor lett, amit most ismétlésre ajánlok. Én meghallgattam és úgy érzem, hogy érdemes újra leülni mellém, újra (és újra) elveszni a versekben. Este 6 órakor (is) szeretném, ha szeretnének!

( A 2019.08.13-i adás ismétlése )

2020-07-31 18 óra Egy évvel ezelőtti műsor ismétlését hallgathatják ezen a pénteken, mert most igazi pihenőn vagyok. Ez, talán az egyik legszívhezszólóbb műsorom egyike, így egyáltalán nem bánom, hogy alkalom adódik ismét megmutatni. Ezt írtam tavaly augusztus végén:
Nehezen megy a visszarendeződés a hosszú nyári pihenő után. Érdekes, hogy én fordítva működök úgy tűnik, minél többet pihenek, annál nehezebben sikerül felvenni újra a hétköznapok rutinját. Egyszerűen szétesek. Szerencsére akadnak barátok, ismerősök vagy akár az internet, akik/amik emlékeztetnek emberekre, eseményekre, mi minden történik a világban, Kire/mire kell, lehet emlékeznünk. Így volt ez a múlt héten is. Augusztus 22-én volt két éve (vagyis 3 éve lesz hamarosan), hogy nincs velünk testi mivoltában. De velünk él emlékeinkben Székhelyi József. Nem ismertem személyesen – ez persze így mindjárt nem igaz, mert egy esküvőn még be is mutattak neki, én tudtam persze, hogy ő ki. Kedves volt, közvetlen, szimpatikus. Boldog. Többé-kevésbé…. mert ha jól emlékszem 2010-es választások után volt ez az esküvő. 18 órától egy olyan műsort hallgathatnak, amiben az emlék, az emlékezés ezúttal az, hogy egy “kvázi” szokásos műsorban minden verset az ő hangján hallhatunk. Remélem ő is elégedett lenne ezzel a szereposztással. Szeretném, ha szeretné(ne)k, most is.

( A 2019.08.27-i adás ismétlése )

2020-07-24 18 óra Szerencsém van, olyan helyen lakom, ahol lehetőségem van elvonulni a város zajától, ahol nyugalmat találok, ahova alig-alig hallatszik fel az utca zaja. Milyen remek dolog nyáron kiülni a teraszra hallgatni a madarak énekét, a távoli kutyaugatást, a méhek zúgását. Tömény romantika. Akár irigyelhetném is magam. De! A keleti szomszéd 8 éve épült csili-vili, csilliókba kerülő lakásainak teraszburkolatát reggel hét órakor kezdik feltörni. (Viszont lehet, hogy megkeresem őket, hogy nálunk is csináljanak meg ezt-azt, mert 12 órán keresztül folyamatosan dolgoznak.) A déli szomszéd csodálatos század eleji villaépületét is rendbe kell tenni. Kipakolni, lecsupaszítani, szinte vázra szétszedni, majd újra összerakni. Tetőt ácsolni, bádogot vágni, közben rádiót hallgatni – jó hangosan, hogy a fúrógép ne nyomja el a napi népbutítást – és persze néha hibázni, amit a magyar nyelv színes jelzőivel lehet kommentálni. Nyugat felé csak a kerti út van, meg a nyugati szomszéd. Nem fiatal már, jó hangosra kell a rádiót állítani, hogy ő is hallja a maga „okos” rádióját (ami nem az enyém). Marad az északi rész, jó hely, árnyékos, kicsit hűvösebb is, de úgy látszik a szúnyogokat is zavarja a környező zaj, meg a meleg, ők is mind idemenekülnek. Nem ülök közéjük, hiába szeretnék. Nincs az a zaj, ami rosszabb lenne a szúnyogoknál. Vagy mégis? Nem tudom mi okból de ma az utcában még egy bobcat is sétált le, s fel.
Egy szó mint száz, igazi nyári hangulat uralkodik a mi kis csendes utcánkban. Gondoltam csinálok egy hangfelvételt és megosztom Önökkel, de inkább maradok a verseknél. A nyár gondolata színeket hívott elő bennem, és nem csak bennem, hanem – szerencsére – a költőkben is. Akkor még nem szennyezett fúrógép, bobcat, elektromos fűrész, akkor még megvoltak a nyár színes hangjai. A szokott időben, este hat órakor (és szombaton is, este nyolckor) szín- és versorgia a Szeretném, ha szeretnének műsorban. Ugye szeretnék!

2020-07-17 18 óra Úgy látszik évente egy ilyen találkozás adatik nekem. Éppen a héten kaptunk segítséget, ugyancsak egy vadiidegentől, ugyancsak önzetlenül, ezúttal itthon. Váratlan örömök, bár a levegő azóta is fogy, lassan el is, képletesen és – sajnos – sokaknak a valóságban is. Köszönöm, hogy legalább évente egyszer nagy levegőt tudok venni és úgy érzem nem teljesen reménytelen, vagyunk még.

„Vegyes érzelmek kavarogtak bennem az elmúlt két hétben, amióta nem készítettem új műsort. Egyrészt elkeserítő dolgok történnek a világban és saját országunkban, ahol egyre csak fogy a levegő körülöttünk. Másrészt személyes találkozások, élmények kapcsolatok újra és újra megerősítenek, hogy az emberek jók, kedvesek és segítőkészek. Talán ezek segítenek át a mindennapi bosszúságokon, ezekből lehet meríteni energiát, reményt, még akár ihletet is. Ott volt például az a szlovén házaspár, aki a 35 fokban 2 kilométerre a házuktól fáradtan egy hosszú biciklizésből hazatérve megálltak és félredobva a frissítő zuhany, a finom ebéd, a kellemes délutáni siesta lehetőségét, az én bicikli defektemet orvosolták. Közben meghívtak egy kávéra/sörre, chips-re (mert ilyen melegben a sok izzadással sót veszítünk, szóval együnk belőle, ne szégyellősködjünk…), jeges vizet rendeltek a további útra nekünk, ránk tukmáltak egy pumpát (ezt már nem fogadtuk el)… Ezek után semmit nem engedtek kifizetni (hiszen ők vannak otthon, mi vendégek vagyunk, akik most segítségre szorultunk). Még ha az a szerencsétlen gumi újfent meg is adta magát 10 km múlva, kedvességük, segítőkészségük, önzetlenségük nem volt hiábavaló, mert a gumin kívül rajtam is javítottak. És én tartom magam, pedig azóta többezer kilométert megtettem földön és levegőben.

Szóval egy-egy ilyen élmény segít abban, hogy én is meg akarjam osztani a szépséget, bölcsességet, okosságot – jelen esetben verseket – és ne csak lila fejjel bosszankodjak.”

Pénteken, a szokásos időben, 18 órakor találkozzunk, igaz, egy egy évvel ezelőtti műsor ismétlését hallgathatják, de azért most is és mindig…. Szeretném, ha szeretnének.”

( A 2019.07.16-i adás ismétlése )

2020-07-10 18 óra Az e heti műsornak nem én vagyok a szerkesztője. Legalábbis ami a verseket illeti. Nem én válogattam, nem az én ízlésem lenyomata…és mégis. Budai Évát – a minap utánaszámoltam – 16 éve ismerem. Lányaim életre nevelője, irodalomra tanítója. Az utóbbi időben szorosabbá vált ez az ismeretség, hiszen tudását adja ahol tudja, önzetlenül. Én magam is sokat kapok, tanulok tőle. A 18 órakor kezdődő Szeretném ha szeretnének az ő válogatása, az ő kapcsolata a versekkel. Szeretném, ha szeretnék!

2020-07-03 18 óra Megosztok Önökkel egy történetet.
Biciklivel mentem haza. Az Alkotás úton, egy, kizárólag kerékpárosoknak fenntartott lámpás átkelőnél, amikor zöldre váltott a lámpa, elindultunk és velünk szemben is elindult egy férfi, hátul, kis ülésben egy gyerekkel. Hatalmas fékcsikorgás, füst, büdös. Szerencsére meg tudott állni az autó. A gyerekével bicikliző férfi magából kikelve, artikulátlanul üvöltött, tehetetlen mérgében. Megértettem, hiszen én sem reagáltam volna másképp, még gyerek nélkül sem.
Néztem a sofőrt. Fiatal fiú, akár a fiam is lehetne. Rémület, kétségbeesés az arcán. Megsajnáltam.
Ennél az átkelőnél biciklivel és autóval is könnyű beleszaladni egy balesetbe. Ugyanis rosszul van beállítva a lámpa, éppen elindulnak az autók, amikor 50 méterre egyszercsak ott az alig észrevehető lámpás átkelő.
Alig két perc alatt zajlott le az esemény. Mennyire piciny dolgokon múlik, hogy nem történik katasztrófa. Félrenézünk-e, felnézünk-e, körülnézünk-e? Figyelünk-e egymásra?
Nyílván ez az élmény is hozzájárult ahhoz, hogy ez a 18 órakor kezdődő versműsor olyan lett, amilyen lett. Szeretném, ha szeretnének.

2020-06-26 18 óra Szerelmes vagyok! Írom ezt büszkén, pedig tudom, a szerelem magánügy, csak két emberre tartozik. De mivel biztos vagyok benne, hogy ez a szerelem örök, szeretném világgá kürtölni. Hiszen ez az ízig-vérig pasi, aki csodálatos kék szemekkel mosolyog rám, kopasz fejével (bocsánat nem igaz, szőke pihés haj) bújik a vállamba, aki csupa erő, csupa izom, egy perpetuum mobile…., bizony levesz a lábamról. Természetes, hogy elúsznak a napok, hogy elvész az időérzékem. Ugye megbocsátható, hogy ezen a héten nem készülök új műsorral? Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt készült, az, amelyiket most ajánlom Önöknek. Azóta nagyot fordult a világ, szerelembe estem a kis puttóval.

Ezt írtam akkor:
Velem is beszélgetett Fodor János a Mr. vagy Mrs. Bézs műsorában. Meghallgatható, de félek nem igazán megismerhető a kérdezett, vagyis én. Elárulom, hogy nem a kérdező, hanem sokkal inkább az én hibám. Mert bennem maradtak a válaszok.
Azt gondoltam, hátha verseken keresztül többet tudok megmutatni magamból. Ha sikerül. Versek zenék, ami én voltam, szeretnék lenni, vagyok. Kíváncsiak? Én igen. 18 óráig kell csak várni. Remélem nem hiába. Mert – na most igazán különösen – szeretném, ha szeretnének

( A 2019.06.25-i adás ismétlése )

2020-06-19 18 óra Újraindul az élet. Kormányrendeletre. De mi van akkor, ha valaki nem tudja, rendeletre újraindítani. Ha valaki elvesztette a munkáját, bezárt, tönkrement, nincs rá szükség a megváltozott helyzetben. És még csak egy karantén sem kell hozzá. A minap hallottam, valakinek a varrodája a múlt vasárnapi felhőszakadás miatt beázott. Nem kicsit, beszakadt a tető, a hetek óta varrt esküvői ruha, minden ami kell hozzá, a milliós gépek…egy élet munkája, mind, mind kuka.
Ezért aztán nap mint nap elmondom magamnak, hogy nekem jó. És tényleg!
Abban reménykedem, hogy ez kiderül ma pénteken este 6-kor. Hallgassanak velem verseket, hátha Önöknek is jó lesz!

2020-06-12 18 óra Megint összegyűlt néhány vers a számítógépemen, a Szeretném ha szeretnének mappában. Olyan versek, amik kimaradtak, vagy egy műsor tematikája miatt, vagy simán idő hiányában. Nehogy azt gondolják, hogy ettől kevesebb lesz a műsor…. nem lesz, sőt! Kemény férfias estének nézünk elébe, a telihold vibrálásával. Nem leszek vidám, de hát mitől is lennék. Nem lesz ellágyulás. Szembenézés lesz a mai világgal, amúgy férfiasan…amennyire tőlem telik. De a verseket férfiak írták – nem vitatom kellő érzékenységgel – és férfiak mondják, avagy dalolják el.
A szokott időben, 18 órakor várom Önöket. Hiszen Szeretném….

( A 2020.06.05-i adás ismétlése )

2020-06-05 18 óra Megint összegyűlt néhány vers a számítógépemen, a Szeretném ha szeretnének mappában. Olyan versek, amik kimaradtak, vagy egy műsor tematikája miatt, vagy simán idő hiányában. Nehogy azt gondolják, hogy ettől kevesebb lesz a műsor…. nem lesz, sőt! Kemény férfias estének nézünk elébe, a telihold vibrálásával. Nem leszek vidám, de hát mitől is lennék. Nem lesz ellágyulás. Szembenézés lesz a mai világgal, amúgy férfiasan…amennyire tőlem telik. De a verseket férfiak írták – nem vitatom kellő érzékenységgel – és férfiak mondják, avagy dalolják el.
A szokott időben, 18 órakor várom Önöket. Hiszen Szeretném….

2020-05-29 18 óra Milyen lenne varázslónak lenni? Mekkora önfegyelemre lenne szükségem? Ha minden úgy lenne ahogy szeretném, mennyire lenne unalmas egy idő után? Vajon mindig tudnám, hogy mit szeretnék? Hogy biztos az a jó, amit én szeretnék? Ami nekem jó, az jó-e másnak? Hol kéne meghúzni a határokat?
Mert ki ne álmodozna arról, hogy ilyesféle hatalma legyen? És ha hatalma van, használja is azt. Bölcsen. Értse, akinek érteni kell.
Én addig is varázsolok, a magam szerény tehetségével, például ma este, 18 órakor. Máris nem igaz, mert a varázsló ugyan én leszek, de a versek varázsolnak és a versek, ha nyitott szívvel hallgatjuk, betartják a szabályokat. Én pedig a magam esendőségével, egyszerűen Szeretném, ha szeretnének.

2020-05-22 18 óra Szinte napra pontosan (május 21-én) írtam az alább olvasható műsorelőzetest. A szövegből is kiderül, hogy megunhatatlan versek lesznek a pénteki ismétlésben.
Vannak könyvek, melyeket “ki lehet olvasni”. Ha valaki végére ért egy szórakoztató úti regénynek, kihajíthatja a vonatablakon. Többé nincs rá szüksége. Mindent tud, amit ki akart belőle tudni.
De némely könyv csakugyan kiolvashatatlan. Igaz ez a jó versekre is. Minél inkább ismerjük, annál titokzatosabbak. Már tudjuk őket fejből is, de minden alkalommal, hogy elénk kerülnek új fényben ragyognak föl. Elolvassuk ezerszer, s legközelebb – ezeregyedszer – az „Ezeregyéjszaka tündéri varázsát árasztják”. (Kosztolányi Dezső)
A mai – ha még nem is közeledik az ezeregyedik estéhez – egy lehet az afelé tartó úton. Varázslat lesz ezt ígérem. És – hogy el ne felejtsem – Szeretném, ha szeretné(ne)k!

( A 2019.05.21-i adás ismétlése )

2020-05-15 18 óra A csend. Egy állapot, amelyben semmiféle hang sem hallatszik. Néma csend, feszült csend, ünnepi csend, jótékony, háborítatlan, nyugodt csend, gyógyító csend. Csend körülöttünk, csend bennünk. A csendet nem lehet számonkérni, nem lehet érte büntetni, megbüntetni. A csendből nem lehet baj.
Vagy mégis? Tegnap akkora csend volt bennem, hogy kis híján elgázoltak. Akkora volt bennem a csend, hogy meg sem ijedtem.
A csendnek van még egy jellegzetessége: a csend utáni első szó, első hang, első csattanás. Sokkal erősebb a jelentése, sokkal hangosabb, sokkal nagyobbat üt.
Megpróbálunk betűkkel, szavakkal harcolni, küzdeni valamiért. Egy elvért, egy országért, egy szerelemért. Kimegyünk az utcára (jó most nem), elkeseredünk, sírunk, ordítunk.
A csend erős, mert minden benne van. John Cage-nek van egy darabja, 4 perc 33 a címe. 4 perc 33 csend. És ami mögötte van.
Tartsanak velem ma este 18 órakor. Szeretném ha szeretnének, amiben ígérem nem lesz csend. Talán csak bennünk.

2020-05-08 18 óra Szembe találkoztam Tbilisziben egy férfival,
aki azt állította: szeret téged.
Mindez késő este történt a szállodában.
Pontosan szemközt állt velem a szobában
és azt állította: szeret téged.
Meglehetősen hasonlított hozzám,
csak épp a haja volt fordítva fésülve,
és a pizsamája gombolódott bal felé.

A fenti néhány sort Lars Huldén skandináv költő írta és Kányádi Sándor fordította – akinek vasárnap, május 10-én lenne a 91. születésnapja. A vers gyönyörű példája egy egészséges önszeretetnek. Amire mindenkinek nagy szüksége van, nem csak most, mindig.
18 órától – mennyire ott van a címben – Szeretném, ha szeretnének, Talán még önmagunkat is szeretni tudjuk a verseket, zenéket hallgatva.

2020-05-01 18 óra Anyák napja. Nem lehet mellé lőni. Vagyis de, mert lehet érzelgős, csöpögős, gyermekded, naiv. Mindezeket szeretném elkerülni a 18 órakor kezdődő Szeretném, ha szeretnének műsorban. Kétségtelen, hogy – néhány szélsőséges esetet kivéve – az anya, (édesanya, mama, mami, anyu) az első és legmeghatározóbb személy az életünkben. A lányok őt utánozzák először, a fiúknak meg ugye, ő az első szerelem.
Nézem az én anyukámat. Ma lett 90 éves. Nem ölelhettük meg, nem kapott puszit, de felköszöntöttük a kertben. Nem voltunk sokan, csak az éppen Magyarországon lévő gyerekei, unokái. A többiek Skype-on. Néztem az én valaha gyönyörű anyukámat – ma is az, csak már nem úgy -, aki lassan elromlik, elfogy. Először a látása, utána hallása, izmai, izületei, majd az emlékezete. Talán egy éve, hogy már nem festeti a haját és hófehérré vált. Talán egy éve, hogy már fontosabb számára a biztonság és bottal jár.
Néha elfogy a türelmünk, néha nevetünk rajta. Pont, mint egykor ő tette, amikor mi voltunk értetlen gyerekek. Az ő akkori boldogsága, a mi mai szomorúságunk.

2020-04-24 18 óra Képzeljék el, hogy leültem megírni a mai műsor előzetesét. Eddig nem olyan nagy dolog, ám amikor elkészült és elolvastam, szomorúan láttam, hogy tulajdonképpen ugyanazt írtam, mint a múlt héten:
„Szeretném, ha szeretnének! (amúgy 18 órakor) De hogyan lehet nyakon csípni ezt a szeretetet? Jó, persze én még szerencsés vagyok és nem magányosan ülök egy lakásban. Van aki megöleljen, van kivel beszélgetni, van kivel veszekedni. Szóval egy szavam se lehet. De mégis, nem úgy vagyunk-e teremtve, hogy más emberek, távoli vagy közeli ismerősök tekintetében, hangjában, gesztusaiban is éhezzük az elfogadást, az elismerést, a támogatást, a szeretetet? Köszönöm, jól esik, ha ott a pipa, a szív, a mosoly. De már nagyon hiányzik, hogy megöleljek, puszit adjak, összenevessek.”
Ennyi az idézet magamtól. És ahogy elgondolkodtam, lehet, hogy a jövő héten is ezt fogom írni, mert kezd elfogyni a cérna, a türelem. Addig is, ültetgetek, sütögetek, eszem, iszom, hízok, mint mindenki. És műsort készítek. Versműsort. Ami azért hétről hétre megmozgatja az amúgy tespedni vágyó lelket. Próbálják ki!

2020-04-17 18 óra A héten volt kolléganőimmel beszélgettem, természetesen a számítógép egyik remek programján keresztül. Jó volt egymást látni, beszélgetni, nevetni, meginni egy pohár bort – bár én most nem iszom alkoholt – szóval úgy tenni, mintha minden olyan volna mintha. Aztán egy adott pillanatban olyan erősen, hogy szinte fájt, belém villant, hogy hiányoznak. Hogy hiányzik, hogy a szemükbe nézzek, hogy lássam az apró rezdüléseket, hogy érezzem jókedvüket. Mit tagadjam elérzékenyültem, picit el is szomorodtam. Ebben a hangulatba telt aztán a hét, így ebben a hangulatban készült a Szeretném, ha szeretnének műsor is. Finom, érzelmes, szerethető lett.

2020-04-10 18 óra Nem szeretek ma már felvételről műsort készíteni. Az adásidőhöz képest mindig eszembe jut még néhány gondolat, információ, vagy addigra már másképpen mondanám, vagy egészen mást csinálnék. De természetesen vannak olyan helyzetek, amikor nem lehet „élőzni”, pedig a megszokott heti egy, esetleg két alkalommal okozott izgalom, drukk, felfokozottság, már nagyon tud hiányozni. Mint mostanában egyébként annyi minden.
Emlékszem hogyan kezdtem 3 és fél éve… alig mertem beleszólni a mikrofonba csupán egy felvétel alkalmával, hát még visszahallgatni milyen borzasztó volt! Azóta is hálás vagyok kollégáimnak a bíztatásért, a bizalomért.
Na de nem erről akartam írni, elkalandoztam… Hanem arról, hogy ma délután 18 órakor újabb Szeretném, ha szeretnének műsort hallgathatnak ezúttal a Húsvét jegyében, hiszen oly sok költőt ihletett meg ez az ünnep. És nem csupán költőt, hanem zeneszerzőt is. A mai műsorban nem a szokásos zenei kínálat kíséri a verseket, hanem Bach Máté-passiójának csodálatos koráldarabjai.

2020-04-03 18 óra Harmadik hete vagyunk „puha” karanténban. Puha, mert néha el kell menni vásárolni, a kutyát és magunkat megsétáltatni, meg kell látogatni 90 éves édesanyámat – szigorúan tartva a másfél métert és persze szájmaszk használatával -, aki nem nagyon érti ezt az egész helyzetet és ha arra gondolok, hogy nekem nem jó, akkor neki halmozottan nehéz lehet most. Meghatározza – és sajnos megszabja – mindennapjainkat az otthonlét, a korlátozások, a napi politika, a világ változása.
A mai Szeretném, ha szeretnének műsorban ennek ellenére, igyekeztem olyan verseket válogatni – néhány kivétel persze akad -, amik túlmutatnak ezen a mókuskeréken. Örök és általános érvényű versek, remek költőktől, csodás előadókkal. Tartsanak velem ma, 18 órakor, a szokott időben.

2020-03-27 18 óra Esküszöm nehezebb előzetest írni, mint műsort készíteni! Kapkodom a fejem, újabb és újabb információk sokkolnak, miközben meg éppen arról szólnak mostanság a napok, hogy lelassul az életünk. Nem jön, csak nagy ritkán, a posta, nincsenek hivatalos telefonok, nem akarnak eladni, felajánlani semmit, még biztosítást sem akarnak kötni. Nem megyünk naponta vásárolni, nem találkozunk a barátokkal, este nem megyünk moziba, színházba. Vagyunk. Magunk. Beszélgetünk a gyerekkel, egymással, felfedezzük egymást, magunkat. És van idő elkészíteni egy versműsort, amit ezúttal itthon rögzítettem. De már ahogy leülök előzetest írni nem jut eszembe más, mint a mindennapok. De a mindennapokba szőjék bele holnap 18 órakor a verseket, tartsanak velem, hátha oldja kicsit a bezártságot… legalábbis belülről. Szeretném (ha szeretnének).

2020-03-20 18 óra 2019 áprilisában írtam:
„Velehalok – Ezt írtam egy kép alá, mert én is, mint oly sokan, ki akartam fejezni a fájdalmamat, a veszteségemet. Mert az enyém is.
Arra gondoltam, hogy ha egy ilyen hatalmas, sziklaszilárdnak tűnő épület, mint a Notre Dame, kártyavárként pusztul el, akkor mi az ami örök, ami meg tud maradni? Mi az amit nem pusztít el tűz, víz, tornádó, cunami, láva….” és ma 2020. március 19-én hozzáteszem: vírus, betegség….
Tegnap azt olvastam, hogy a járvány miatt ideiglenesen leállítják a Notre Dame felújjítási munkálatait (is). Sokmindent fel kell függesztenünk egy időre és sokmindenről – ami eddig természetes volt – le kell mondanunk. Ma még nem látom, hogy hogyan lesz utána. Látok holnapig. Talán, de ez sem biztos, hiszen napról napra változik most minden. A hét elején még azt gondoltam, persze, bemegyek, új műsort készítek…. de hiába ültem le, nézegettem a könyveket, hallgattam verseket, gondolataim mindig visszaugrottak a valóságba. Így folytattam azt a bizonyos előzetest:
„Már nem akarok változtatni a holnapi műsoron. Az élet sajnos – a legnagyobb rendező. Mert ott lesz középtájon egy vers, ami Párizsról szól. Egy vers és még sok másik, amit nem tud elpusztítani se tűz, se víz, se tornádó, se cunami, se láva.”…. se vírus, se betegség.
Pénteken 18 órakor, Szeretném ha szeretnének...szigorúan 1 méter távolságból!

( A 2019.04.16-i adás ismétlése )

2020-03-13 18 óra Mostanában nem könnyítem meg a saját életem. Ezekben a napokban, amikor napról napra változik minden, amikor napról napra értékeljük át mi fontos és mi nem, egy olyan költőt választottam bemutatni, akinek megítélése már ab ovo nem egyértelmű. Egy olyan költőt, akinek megítélése hosszú élete és munkássága alatt sokat változott. Illyés Gyulát hol az égbe magasztalták, hol elhallgatták. Magam sem tudom, szeretem-e vagy csak elfogadom. Mégis azt gondolom, hogy a 18 órakor kezdődő Szeretném, ha szeretnének műsorban, sziporkázóan jó verseket hallhatnak és szerelmi lírája sem hagyható ki, ami a múzsa személye miatt különösen érdekes.

2020-03-06 18 óra Elsősorban prózai műveivel vált ismertté. Énekes-gitáros dalszövegíróként lép fel a Rájátszás csoportban. Egyrészt ezek a dalszövegek inspirálták, hogy a líra felé forduljon, másrészt az a szélsőséges érzelmi kilengés, amit egy betegség, majd szülővé válás okoz. ”…az utóbbi másfél-két évben pedig olyan érzelmi sokkok értek, amiket prózában nem tudtam feldolgozni…..”
Grecsó Krisztián újonnan megjelent verseskötete ragadta el a képzeletemet, a könyvbemutatón megismert ember személyisége és persze a versek. Pénteken, a szokott időben, 18 órakor Szeretném, ha szeretné(ne)k.

2020-02-28 18 óra Beleszeretni valamibe – vagy valakibe – lehet lassan,szinte észrevétlenül, vagy „coup de foudre”, villámcsapásszerüen. Én ez utóbbit tapasztaltam meg a francia zenei műsorommal. Persze vonzott, ezért is vágtam bele – ideiglenesen. Aztán jött a szerelem, és nem tudtam elengedni. Élvezkedtem a nyelvben, a nyelv által megszépített zenében. De be kellett látnom, hogy két olyan műsort csinálni, egy héten, ami minden pillanatomat leköti – szerelem ide vagy oda – hosszú távon nem működhet. El kell engedni az egyiket. Elengedtem. Egy kicsit, Félig. Sőt félig sem. Mert gyász szakaszát élve, azt gondoltam, hogy ez a holnapi/mai műsor – terápiás jelleggel – francia versekről fog szólni. Persze francia zenével. Aztán, tudjuk az idő gyógyír mindenre és azért kéthetente még találkozunk….. Látják! Ilyen a szerelem! Egészen másról írok, mint amiről kéne.
Írtam ezt tavaly februárban. Azóta három műsor is van az életemben, ami már komoly logisztikát követel. És ha már szerelem, az is beköszöntött, egy jelenleg 3 hónapos 91 decibel hangerővel (bemérték!) rendelkező pasi személyében. Így pénteken, a szokásos időben, 18 órakor, ismétlést hallgathatnak.

( A 2019.02.12-i adás ismétlése )

2020-02-21 18 óra A kisvakond először néz ki a föld alól.
– Mama, mi az a nagy sárga ott fent?
– Az a nap kisfiam.
– És mi az a nagy kékség?
– Az az égbolt kisfiam.
– Mik ezek a gyönyörű zöldek körülöttünk?
– Fák és bokrok.
– Mama ha itt minden ilyen szép, miért élünk mi lent a sötétben?
– Azért fiam, mert az a mi hazánk.
Ez a vicc jutott eszembe a héten. Mert a mi korosztályunk az még és már megtanult túlélni. Aki még megtapasztalta az egypártrendszer kilátástalanságát, megtanult a sorok között olvasni, ellenni. Aztán megpillantotta a napot, az eget, a bokrokat…
18 órakor újabb versműsorral jelentkezem. A föld alól?

2020-02-14 18 óra Nem ma találtam ki és mondhatnám, hogy véletlen egybeesés, hogy éppen Bálint napra szerkesztettem össze a magyar irodalom legszebb szerelmes verseit. De nem mondom. Szándékos volt, de nem abban az értelemben, ahogy most sokan gondolnák. Inkább, hogy tükröt tartsak az elé a kereskedelmi, üzleti ízléstelenség elé, amit sugall minden körülöttünk ezekben a napokban.
A szerelmes magyar írók sorozatból már készítettem műsort néhány hete Kaffka Margitról. Most Juhász Gyula szerelmi költészete került elém, a kötet címe mindent elmond: Félrecsúszott nyakkendő.

2020-02-07 18 óra Várakozó, fáradt, búskomor, bizakodó, türelmetlen hangulatban. Hiszen február van és már nagyon-nagyon-nagyon elegem – a se nem hideg, se nem szép – télből. Utálatos a szél, hideg az eső, csalóka a napfény.
Remélem sikerült mindenkinek kedvet csinálni a mai versműsorhoz, mert persze nem adom fel, és továbbra is Szeretném, ha szeretnének., ma 18 órakor. Megígérem, nem leszek búskomor. És a versek vajon?

2020-01-31 18 óra 2019 januárjában éppen egy Szeretném, ha szeretnének műsor napjára esett január 22-e, Cseh Tamás születésnapja. Pénteken, ennek a műsornak az ismétlését hallgathatják meg. Azt hiszem e szomorú aktualitás nélkül is, bármikor szívesen rákeresnek és élvezik ezeket a megunhatatlan dalokat.
Hiszen olyan műfajt teremtettek Bereményi Gézával – aki a dalok javarészének a szövegét írta – amit előtte senki.
De most Cseh Tamásra emlékezünk, aki már 10 éve nincs velünk és talán maga sem gondolta, hogy amikor – a korszakra oly jellemzően – magyar dalokat kezdtek fabrikálni, történelmi lenyomatot készítenek. A 60-as, 70-es évek Budapest-jének utcáin sétálunk, kávéházaiban ülünk és anekdótázunk, lakásaiban szeretünk, a Balatonon – a mi egykori tengerünk mellett – nézzük a víztükröt.
A műsorban hallható dalokon egy generáció nőtt fel. Nehéz volt, egy kínkeserves éjszaka válogattam őket, kimetszve a szívemből kis darabokat, ahogy egyre szűkítettem, hogy mi férjen bele az egy órába.
Időutazássá vált a műsor. Ahogy hallgattam a dalokat, ahogy néztem őt, arra gondoltam, hogy de jó is volt fiatalnak lenni, hogy mennyire helyes, kedves srác volt Tamás, hogy milyen sokat adott nekünk, és hogy lehet a széllel szemben is menni, csak jól előre kell dőlni.

( A 2019.01.22-i adás ismétlése )

2020-01-24 18 óra  Képzeljék el azt a drámai helyzetet, hogy nincs számítógépük 3 napon keresztül… Ugye mindannyian megborzongtak? Először így voltam én is, tébláboltam a lakásban, nem értettem mi történik velem. Egyszer csak rengeteg időm lett. Sétáltam, főztem, kenyeret sütöttem, beszélgettem a férjemmel, vendéget fogadtam, moziba mentem, sorolhatnám mi mindenre jutott idő. Remek volt. Csak dolgozni nem tudtam. Viszont annál sűrűbb lett az életem, amikor visszakaptam, immár akár órákat bíró új akkumulátorral a gépet. Most is ezzel írom ezt az előzetest és hívom Önöket, hogy hallgassanak pénteken 18 órakor a szokott időben, verseket és zenét velem. Mert szeretném, ha szeretnének!

2020-01-17 18 óra Talán a napok óta tartó szürkeség, talán az elmúlt hetek csalódásai, toporgásai miatt nehezen hangolódtam a legújabb műsorra. Aztán persze megint kiderült, hogy csak elő kell venni a verseket, a versesköteteket, meghallgatni párat, olvasgatni mit írnak az okosok és máris elindul valami, beszippantanak a versek, az érzések. Oda a morcos barnamedve hangulat.
Ezúttal Szabó Lőrinc versei „ihlettek” meg, olyanok is, amik persze már elhangzottak egy korábbi műsorban, de mindenképpen igyekeztem azokat a verseket kiválogatni, amiket én még nem mutattam be.
Remélem sikerül ezt, a költészettől és Szabó Lőrinctől kapott hangulatot továbbadni – a szokott időben, 18 órakor – Szeretném, ha szeretnének. Mint mindig.

2020-01-10 18 óra Budapest a szerethető, az elrettentő, a szerető, az áruló, az anya és az apa. Aki csak az enyém és mindenkié… vagy senkié. A fény és az árnyék, a jelen és a múlt.
Versek, dalok, amiket akartam és amik csak jöttek erről a városról, az én városomról. Pénteken 18 órától Szeretném, ha szeretné(ne)k

2020-01-03 18 óra A feleségek felesége volt, habár összesen három év jutott neki, ebből kettő házasságban, az is ritka találkozásokkal. A férjével születésnapjukat, ha ünnepelték, együtt tették.
Habár elsősorban Szendrey Júlia verseit van szándékom bemutatni, nehezen lehet Petőfit kihagyni, megkerülni. Talán így lesz kerek. Ha kerek lesz. Csaknem két évszázadot megyünk vissza az időben. Tartsanak velem, pénteken18 órakor, hiszen 2020-ban is: Szeretném, ha szeretnének….

2019-12-27 18 óra Tavaly december 24-én hangzott el az a műsor, amit ma, ezúttal 27-én hallgathatnak meg ismét.
Túl vagyunk a karácsonyi ünnepeken, de még folytatódnak a rokonlátogatások, baráti összejövetelek, az ünnepi sütemények kóstolgatása… és vannak, akik ételt osztanak a rászorulóknak, valami kis szalmaszálat nyújtanak a reménytelenségben. Mert sokan vannak egyedül, és sokan vannak egyedül, akiknek még fedél sincs a fejük felett. Rájuk gondolva született meg a 2018-as karácsonyi műsor, amiben egy hajléktalan költő verseit és írását mutatom be. A verseket Leé József írta. Az egy éve megjelent verseskötetéből válogattam.
Aztán keresgéltem, hogyan lehetne ez egy közös munka, hogyan lehetne olyanokat is megszólaltatni, akik a rádióban az un. háttérmunkát végzik, mégis akik nélkül létezni sem tudnánk. Sajnos az ötlet nem az én fejemből pattant ki, de nem kellett sokat győzködni, örömmel vágtam bele. Azt gondolom, hogy ők is, a Rádió Bézs működésének biztosítói is, szívesen mondták el a verseket, sokszor túllépve önmaguk határain. Egy szó mint száz: a mai Szeretném ha szeretnének a MI közös ajándékunk, idén is.

( A  2018.12.24-i adás ismétlése )

2019-12-24 14 óra “Hazug viaszkönnyet ne sírjon a karácsonyi gyertya”
Szeretném, ha ehhez a Karinthy idézethez mérnénk az idei karácsonyi ünnepet. Ehhez igyekeztem felnőni a mai Szeretném, ha szeretnének műsor (18.00) összeálltásakor is. Úgy hatni – versekkel – az érzelmekre, hogy ne a zsebkendőt kelljen elővenni. Vegyünk inkább egy nagy levegőt és engedjük el a sérelmeinket, bocsássunk meg, segítsünk, fogjunk össze, szeressünk. Ha lehet ne csak most, ne csak szavakban ne csak azért, mert világszerte “kötelezően” ünnepelünk.

( A 2019.12.20-i adás ismétlése )

2019-12-20 18 óra “Hazug viaszkönnyet ne sírjon a karácsonyi gyertya”
Szeretném, ha ehhez a Karinthy idézethez mérnénk az idei karácsonyi ünnepet. Ehhez igyekeztem felnőni a mai Szeretném, ha szeretnének műsor (18.00) összeálltásakor is. Úgy hatni – versekkel – az érzelmekre, hogy ne a zsebkendőt kelljen elővenni. Vegyünk inkább egy nagy levegőt és engedjük el a sérelmeinket, bocsássunk meg, segítsünk, fogjunk össze, szeressünk. Ha lehet ne csak most, ne csak szavakban ne csak azért, mert világszerte “kötelezően” ünnepelünk.

2019-12-13 18 óra A “pókháló-szemű asszony” és versei lesznek ma a Szeretném ha szeretnének vendégei.
Kaffka Margit verseivel és rövid (38) életével ismerkedhetnek meg, ha este 18 órakor eldobják a fakanalat, lerakják a csavarhúzót és bekucorodnak a szoba sarkába és együtt teáznak velem. Én a Rádió Bézs stúdiójában. Ha nem is kucorodom, de ott leszek. Tartsanak velem.

2019-12-06 18 óra Egy Angliában élő ismerősöm blogjában leírt, egy vetélkedő tévéműsort, annak minden józan gondolkodású emberre ható rémisztőségével, sekélyességével, butaságával. De nem kell olyan messze mennünk, találunk a magyar közmédiában is jócskán ilyen példát. A legijesztőbb persze nem ez, hanem, hogy hányan nézik, hogy csak ez a nézettség számít és semmi más, mert hatalmas reklámbevételt generál és mi mással foglalkozna egy kereskedelmi – de ma már melyik nem az – csatorna, mint a pénzzel, a haszonnal. Ilyen adó van, tömérdek, de igazán színvonalas műsort, kultúrát terjesztő tévé- vagy rádiócsatornát elvétve, nehezen találhatunk. Ha lehet ma kis hazánkban ez az arány még rosszabb. A trendet és az újabb és újabb  szabályozásokat nézve, egy versműsor készítése egy kicsit Don Quijote- harcra hasonlít.

Sosem gondoltam volna, hogy egyszer én magam is ilyen szélmalomharcos leszek. És ma már értem azt is, miért csinálom, hol találom meg benne az örömöt.

Tartsanak velem ma is, 18 órától újabb versekkel próbálom fenntartani, de legalábbis ellensúlyozni a mai magyar közizlést. Mert ráfér.

2019-11-29 18 óra Rövid, ronda és borús. Csak az éjszaka van a helyén, az sötét mint mindig. Előtérbe kerülnek barnamedve felmenőim génjei és legszívesebben begubóznék tavaszig. Sokminden teszi ezt lehetetlenné, így jobb híján keresem, mi az, ami mégis valamilyen melegséget tud csempészni a hétköznapokba, napfény helyett. Persze hogy a versek azok, amik beférkőznek a ruha, a bőr alá és onnan emelnek fel vagy rántanak le, hogy érezzem, élek.
Ha a péntektől-péntekig időszakot egy hétnek vesszük – mert ugye az -, három költőnknek is születési évfordulója volt. Bármelyik önállóan is felér egy napfényfürdővel, ha mindhárman egy műsoron belül szerepelnek még akár óvatosan mérlegelni is kell, nehogy túl erős legyen a sugárzás. Ady, Babits és Pilinszky versei lopnak ma melegséget ebbe a november végi szürkeségbe. 18 órakor – amikor éppen elvackolják magukat a fotelben, vagy leülnek az esti közös vacsorához – tartsanak velem, mert ilyenkor méginkább Szeretném, ha szeretnének…

2019-11-22 18 óra Bejártam a világot és megpihenek a stúdióban, hogy újabb verseket hallgathassanak velem. Egy verseskötetet hurcolásztam magammal mindenhova, ismerkedtem a versekkel. A műsor első felében ennek a kötetnek a szerzőjét – az évei számát tekintve -, egy meglehetősen fiatal költőt mutatok be. Nem véletlenül hangsúlyoztam, hogy az évei számát tekintve, mert versei sokkal érettebb, tapasztaltabb személyiséget feltételeznek. Tartsanak velem 18 órakor, mert Szeretném, ha szeretnének…. még mindig.

2019-11-15 18 óra Ady Endre 41 évesen, 1919. január 27-én halt meg. 2019. január 29-én ezt írtam előzetesként:
Az ember kényszer alatt teljesít a legjobban. Mondják, én pedig remélem hogy így van. Mert húztam, halogattam…. mert a szívemhez közel áll, nagyon közel , de az elmúlt pár hétben mindenhonnan Adyt lehetett hallani, Adyt lehetett olvasni, Ady jött szembe az utcán, az újságban, a számítógépben, megemlékezett róla már mindenki… ami természetesen nem baj, sőt. Csak engem frusztrál rettenetesen, hogy ezek után én még mit adhatok hozzá, mi újat mutathatok, hiszen nem vagyok irodalmár, magyar tanár sem, színész sem, sőt, arról sincs papirom, hogy szerkesztő volnék. Ilyen formán maradunk ketten lecsupaszítva: Ady, a verseivel és én, az érzéseimmel.
A nagy fellángolás azóta csillapodott, hiszen már novembert írunk, és talán jól is esik újra meghallgatni a verseket. 18 órakor, megtehetik, mert Ady az mindig Ady és én, még mindig Szeretném ha szeretné(ne)k.

( A 2019.01.29-i adás ismétlése )

2019-11-08 18 óra A Szeretném ha szeretnének csaknem egy órájában, egy nyilvános felvételt hallgathatnak meg, amit október 24-én vettünk fel a K11 Művészeti és Kultúrális Központban. Magam sem értem, hogy kerültem ebbe, a számomra idegen helyzetbe, én aki – minden látszat ellenére – rettenetesen feszengek, ha közönség előtt kell szerepelni. Megint egy újabb úszásnem, mikor még az előzőek sem tökéletesek.
Szerencsére a vendégek profik, kedvesek, okosak és tehetségesek, én pedig remélem nem voltam túlságosan elfogult. Pedig az sem lett volna meglepő, hiszen némi személyes kötődés is adódik. Természetesen ez is kiderül a műsorból.
A vendégeim Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos voltak, az 50 éves Kaláka együttes alapítói. Beszélgettünk versekről, költőkról, színész óriásokról, meg-megszakítva egy-egy megzenésített verssel. Persze hogy elröpült az idő. Pénteken 18 órakor legyenek Önök is a vendégeim.

2019-10-25 18 óra 2016. október 19-én hangzott el az első Szeretném ha szeretnének műsor, itt a Rádió Bézsben. Három éve. Azóta hétről-hétre osztom meg Önökkel azokat a verseket, amik megtalálnak, megtetszenek, vagy már régóta ott vannak és újra, meg újra előkívánkoznak. Most pénteken 18 órakor az elmúlt három évet próbálom – lehetetlen vállalkozás, már látom – visszahozni a versekkel, zenékkel. Ünnepeljenek velem.

2019-10-18 18 óra Úgy tudjuk ősz van. És valóban sárgulnak, barnulnak, pirosodnak a levelek a fákon. Talán a legszebb ilyenkor az erdő, de még a városi ucák is. Már ahol még van fa.
Tudjuk az eszünkkel, nem úgy érzékeinkkel. Mert nem szürke az idő, nem esik az eső, ami persze nagy kár, hiszen a természetnek iszonyú szüksége lenne rá, na meg nekünk az eső után növő isteni erdei gombákra. Viszont megkergült teenagerként örülünk a bódító időnek (nemmondomkihogyanhívják, amolyan magyaros bumfordisággal), ennek a csodás időszaknak. Ezt az őszi hangulatot, minden bánatával, romantikájával, szeretném megidézni 18 órakor. Mert így szeretem és persze Szeretném ha (így) szeretné(ne)k.

2019-10-11 18 óra ,,Ha az ember szeret, látja azt, amiben őszintén gyönyörködni tud. Akkor is, ha a felszíni tulajdonságok esetleg nem tűnnek vonzónak. Szeressünk mögé! Szeressünk fölé! Ott mindig van valami, ami nagyrabecsülésünkre és csodálatunkra méltó.”
Megint más tollával ékeskedem, de ez a pár mondat legyen irányadó minden szinten. Hiszen Vekerdy Tamás a gyerekeikkel kűzdő szülőknek adta ezt a tanácsot. De nem minden pillanatban e szerint kéne élni? Pénteken 18 órakor versműsor, tele szeretettel, kűzdelemmel, szépséggel. Szeretném, ha szeretnének….na ugye!

2019-10-04 18 óra Azt gondoltam könnyű lesz. Azt gondoltam egy új vendég, egy újabb versműsor. Nem könnyű és nem lett a hagyományos értelemben – ha már van ilyen – újabb versműsor. Egy izgalmas egyéniség, aki teljesen egyértelmű, saját bevállása szerint. Aki egy önként és boldogan vállalt értékrend szerint él. Szerintem egyáltalán nem annyira egyértelmű és ez a vállalt értékrend sem annyira egyszerű, mint ahogy ő érzi. Hihetetlen érdekes és sziporkázó ember és éppen ezért nehéz ebbe az általa választott formába őt elképzelni. Nehéz megtalálni – a műsor szempontjából – az egyensúlyt, meddig a vers (vagy ahogy ő definiálja dalvers), meddig az ember. Pajor Tamás lesz pénteken a vendégem. Szeretném ha szeretné(ne)k, pénteken 18 órától.

2019-09-27 18 óra “Ezzel a verssel szívemben, kampós bottal karomon, kimegyek kutyámmal az őszbe. A délután meleg még. A természet szőlőcukorral táplálja gyengülő érlökését. A szökőkút tava pislog, mint egy öreg ember enyves szeme, ravaszul és alamuszian.
Az ősz a Hűvösvölgyben kezdődik, valamivel a Vámház mögött, s a Nagykovácsi rétet megkerülve elhalad a Szép Juhászné mellett; így tart a város felé. Mire az Olasz fasorba beér, már egészen városias, lódenkabátos. Délután négy és öt között kezdődik, mikor a Veronikánál még cigányzene szól, s a hűvösvölgyi cukrászdában szegény, nyugdíjas, beteg és rosszkedvű milliomosok szacharint tesznek kávéjukba.
Valahol zene játszik, egészen régi és fellengzős operarészleteket, például az Undine nyitányát. A kerti utak mentén a kőangyalok hajfürtjeit vérpiros szőlőlevél ékíti. Mindez kissé édeskés, csiricsáré és túltömött, olyan, mint egy olasz opera búcsújelenete.” -írja Márai Sándor az őszről. Hogy melyik verssel? Kiderül a 18 órakor kezdődő Szeretném ha szeretnének műsorból.

2019-09-20 18 óra Hetek óta tervezem, hogy megint megfordítom a műsor szerkezetét. Mert szeretem a jó dalokat, olyanokat, amiknek a szövege egy kicsit több, egy kicsit költőibb, egy kicsit rafináltabb. Így aztán pénteken 18 órakor úgy adódik, hogy egy csöppet elhajlok és verseket ugyan, de zenére írt verseket (legalábbis a legtöbbjük az) válogatok és mutatok meg/be. Bár azt hiszem nagy részük nem ismeretlen Önök előtt. Búcsúzás, szerelem, emlékek; így lehetne pár szóval összefoglalni. Kicsit más lesz ez a műsor, mint a megszokott… mert néha jó ugyan a kiszámíthatóság, de Szeretném ha (sokáig) szeretnének, így nem árt néha a változatosság sem.

2019-09-13 18 óra Tudni kell elengedni. Erre a bölcs megállapításra jutottam ma este, miközben a tasztatúrán próbálok valamiféle előzetest írni a pénteki versműsorhoz. De ha megfeszülök se jut semmilyen bölcsesség az eszembe, vagy ha igen az annyira olcsó és nyílvánvaló, hogy le sem merem írni. Pedig versműsor lesz, versek lesznek, zenék is. Régiek és újak. Jók. Egy szó mint száz, engedjék meg nekem, hogy most csak annyit kérjek: Szeretném ha szeretnének. Pénteken 18 órakor.

2019-09-06 18 óra Adott egy fiatalember. Az egyik karján egy bika, a másikon négy verssor. (Az egyéb helyeken, a többit nem láttam.) Buta módon a műsorban nem kérdeztem meg, hogy miért bika és mi az a négy sor. Hiszen tudom. Bika, mert a bika jegyében született és bizony, ha nem találtuk volna meg a közös hangot, felöklel, érzem. Vers, mert amiről beszélgettünk, az tölti, teljesíti be az életét. (Édesanya című versének 4 sora. Szerintem ez is sok mindent elmond.)

Új időpontban – és ezentúl mindig ekkor -, pénteken 18 órakor Sohonyai Attila költő lesz a vendégem, akiből e kettősség csodaszép versek formájában tör elő. Aki érzékeny, sebezhető, de megtalálta magában a harmóniát és ezért szelíd, kedves és – szerencsére – beszédes. Tartsanak velünk, mert ezúttal ketten is sze-retnénk, ha szeretnének!

2019-08-27 18 óra Nehezen megy a visszarendeződés a hosszú nyári pihenő után. Érdekes, hogy én fordítva működök úgy tűnik, minél többet pihenek, annál nehezebben sikerül felvenni újra a hétköznapok rutinját. Egyszerúen szétesek. Szerencsére akadnak barátok, ismerősök vagy akár az internet, akik/amik emlékeztetnek emberekre, eseményekre, mi minden történik a világban, Kire/mire kell, lehet emlékeznünk. Így volt ez a múlt héten is. Augusztus 22-én volt egy éve, hogy nincs velünk testi mivoltában. De velünk él emlékeinkben Székhelyi József. Nem ismertem személyesen – ez persze így mindjárt nem igaz, mert egy esküvőn még be is mutattak neki, én tudtam persze, hogy ő ki. Kedves volt, közvetlen, szimpatikus. Boldog. Többé-kevésbé…. mert ha jól emlékszem 2010 után volt ez az esküvő. Kedden 18 órától egy olyan műsort hallgathatnak, amiben az emlék, az emlékezés ezúttal az, hogy egy “kvázi” szokásos műsorban minden verset az ő hangján hallhatunk. Remélem elégedett lenne ezzel a szereposztással.

2019-08-20 18 óra Nyáron kicsit mindig „más-állapotba” kerülök. Na nem úúúgy, csak megváltozik egy kicsit minden. Nem rohanok, nem vagyok túlfűtve, reggel többet alszom (éjjel sajnos nem), türelmes vagyok és elnéző. Ehhez képest az elmúlt 2 hétben volt néhány esemény, ami mégis elérte az ingerküszöbömet. És ha elérte, mindjárt kerültek hozzá versek. Meg zenék. Kedden 18 órától az elmúlt hetek eseményei versben, zenében. Tartsanak velem, és szeretném, ha szeretnék. Most is.

 

( A 2019.08.06-i adás ismétlése )

2019-08-13 18 óra Annyira meleg van, hogy a laptop érintő pad-je – és még ebben sem vagyok biztos, hogy így hívják, vagy van ilyen – sem reagál az ujjaim kérésére, parancsára. Semmim nem reagál semmilyen parancsra. Az akarat az egyetlen ami működésben tart. Ezért aztán feltettem magamnak a kérdést: Akarom, hogy új műsorral jelentkezzek kedden 18 órakor? Végülis igennel válaszoltam. Döntsék el érdemes volt-e.
2019-08-06 18 óra Nyáron kicsit mindig „más-állapotba” kerülök. Na nem úúúgy, csak megváltozik egy kicsit minden. Nem rohanok, nem vagyok túlfűtve, reggel többet alszom (éjjel sajnos nem), türelmes vagyok és elnéző. Ehhez képest az elmúlt 2 hétben volt néhány esemény, ami mégis elérte az ingerküszöbömet. És ha elérte, mindjárt kerültek hozzá versek. Meg zenék. Kedden 18 órától az elmúlt hetek eseményei versben, zenében. Tartsanak velem, és szeretném, ha szeretnék. Most is.
2019-07-30 18 óra Furcsa így nyár közepén visszagondolni, milyen volt a tél, a hideg, a sötét, a „lakásba-szorulás”, a vitaminhiány, a gyümölcstelenség, a nátha, a nyárvárás. Hiszen december utolsó hetében „talált meg” Tisza Kata „A legjobb hely a városban te vagy” című verses kötete. Az, hogy a könyv talált meg nem túlzás. Napok óta az elengedés körül forogtak a gondolataim, pedig igazán nem tulajdonítok nagy jelentőséget az ó évtől búcsúzásnak, az újévi fogadalmaknak. Egyáltalán a fogadalmaknak. Akkor inkább legyen elhatározás, de az bármikor, ha kell.

Ha kell a nyár közepén. Én például megfogadom, hogy ez lesz a nyár utolsó versműsor ismétlése…. (és igyekszem meg is tartani, bár ugye a fogadalmak azért vannak….)
Tisza Kata könyve, a gyász szakaszait dolgozza fel hat ciklusban.
Amit kedd este hallhatnak ebből, egy – szokás szeint – szubjektív válogatás, a válogatás válogatása, ömlesztve, egymás után. Nekem segített, de nem a hagyományos értelemben. Segített, mert dolgoztam, mert kibújtam a tépelődésből és a legfontosabb, rettenetesen élveztem az írásokat, amik az érzelmek minden szintjén támadnak, a sírástól a nevetésig. Kedden 18 órától, Szeretném, ha szeretnének!

( A 2019.01.08-i adás ismétlése )

2019-07-23 18 óra Jó dolgom van, nem tagadom. Ezeket a meleg kánikulai napokat nem Budapesten töltöm, így új műsort sem tudok készíteni. Képzeljenek el egy helyet az ország közepén, egy falu közepén, (körben az összes házban van erős, hasító internet) ahová nem tudnak hálózatot kiépíteni. Átok és áldás egyszerre. Az Önök szempontjából – remélem – átok, az én szempontomból áldás. A nyugalom szigete. Egy olyan ismétlést választottam, amelyikben egy nekem újonnan felfedezett, megszeretett költő verseit hallhatják.
Decemberben jelent meg a Magvető kiadó gondozásában Petri György Összegyűjtött versek című kötete. Szinte ezzel egyidőben, a Gryllus Kiadó megjelentette Petri György, Vallai Péter által elmondott verseit. Petri hosszú évekig a hajdani kultúrpolitika tiltott kategóriájába tartozott és Vallai Péter vállalta – kockáztatva karrierjét és egzisztenciáját – hogy ezeket a verseket terjessze.
A mostani felvételek már legálisak, már a 90-es években készültek.
A lemez borítóján az utolsó bekezdés így szól: „Ez a kiadás utólagos főhajtás.”
Ehhez a főhajtáshoz szeretnék még kalapot is emelni. Ebben segítségemre lesz vendégem, Valcz Péter, aki nem más, mint Vallai Péter fia. Saját jogon színész és rendező.Töltsenek velünk egy órát, ismerjék meg Petri György költészetét, Vallai Péter elhivatottságát, barátságukat a verseken és egy fiatalember emlékein keresztül. Kedden 18 órától Szeretném, ha szeretnének.

( A 2018.12.11-i adás ismétlése )

2019-07-16 18 óra Vegyes érzelmek bombáztak az elmúlt két hétben, amióta nem készítettem új műsort. Egyrészt elkeserítő dolgok történnek a világban és saját országunkban, ahol egyre csak fogy a levegő körülöttünk. Másrészt személyes találkozások, élmények kapcsolatok újra és újra megerősítenek, hogy az emberek jók, kedvesek és segítőkészek. Talán ezek segítenek át a mindennapi bosszúságokon, ezekből lehet meríteni energiát, reményt, még akár ihletet is. Ott volt például az a szlovén házaspár, aki a 35 fokban 2 kilométerre a házuktól fáradtan egy hosszú biciklizésből hazatérve, megálltak és félredobva a frissítő zuhany, a finom ebéd, a kellemes délutáni siesta lehetőségét, az én bicikli defektemet orvosolták. Közben meghívtak egy kávéra/sörre, chips-re (mert ilyen melegben a sok izzadással sót veszítünk, szóval együnk belőle, ne szégyellősködjünk…), jeges vizet rendeltek a további útra nekünk, ránk tukmáltak egy pumpát (ezt már nem fogadtuk el)… Ezek után semmit nem engedtek kifizetni (hiszen ők vannak otthon, mi vendégek vagyunk, akik most segítségre szorultunk). Még ha az a szerencsétlen gumi újfent meg is adta magát 10 km múlva, kedvességük, segítőkészségük, önzetlenségük nem volt hiábavaló, mert a gumin kívül engem is javítottak. És én tartom magam, pedig azóta többezer kilómétert megtettem földön és levegőben.
Szóval egy-egy ilyen élmény segít abban, hogy én is meg akarjam osztani a szépséget, bölcsességet, okosságot – jelen esetben verseket – és ne csak lila fejjel bosszankodjak. Így aztán kedden, a szokásos időben, 18 órakor találkozzunk, hiszen…. Szeretném, ha szeretnének.

2019-07-09 18 óra A múlt héten – a másik műsorom kapcsán – írtam egy előzetest, egy emléket „kútfejről”. Az a jófej akkor 17-18 éves volt.
Az akkori motiváció a jófejség, a lelkesedés, a semmiből ki nem maradás volt. Most sokkal inkább az – reményeim szerint – hogy lesz, akinek örömet okoz a műsor, még akkor is, ha megint ismételek.
Amikor a műsort készítettem, idő hiányában nem jártam be járatlan utakat, régebbi műsorokból válogattam, nekem valamiért különösen kedves verseket, más zenével, más szövegkörnyezetben. Ugye nem bánják? Hiszen egy jó verset akárhányszor hallgatunk, mindig más arcát mutatja, újra- és újra felfedezhetjük. Kedden 18 órakor Szeretném, ha szeretnének.

( A 2018.11.27-i adás ismétlése )

2019-07-02 18 óra Ha valakinek még kétségei lennének nagyon nyár van. Nagyon nyaralok. Itt hagyom ma estére egy régebbi műsorom ismétlését, amit télen begubózva épp úgy lehet hallgatni, mint nyáron a víz mellett punnyadva.

“Mosolygok, amikor dühös vagyok,
Csalok és hazudok.
Teszem, amit tennem kell,
S így boldogulok.
De tudom, mi a jó,
és tudom mi helytelen.
És meghalnék az igazságért,
A Titkos Életemben.”

 

Fiatalságom egyik meghatározója. Dalaira szerettem, dalaira szenvedtem, dalai és természetesen versei vezettek teenager korom vége felé. Az ő versein (is) tanultam angolul. Bele tudtam szeretni a hangjába. Most kedden ismét Leonard Cohen verseivel töltjük azt a csaknem egy órát.
18 órától Szeretném ha szeretnének!
( A 2018.10.09-i adás ismétlése )
2019-06-25 18 óra Velem is beszélgetett Fodor János a Mr. vagy Mrs. Bézs (Miért nem Mrs. és Mr. Bézs? csak halkan kérdezem…) műsorában. Meghallgatható, de félek nem megismerhető a kérdezett, vagyis én. Elárulom, hogy nem a kérdező, hanem sokkal inkább az én hibám. Mert bennem maradnak, maradtak a válaszok.

Azt gondoltam, hátha  verseken keresztül többet tudok megmutatni magamból. Ha sikerül. Versek zenék, ami én vagyok, voltam, szeretnék lenni, vagyok. Kíváncsiak? Én igen. Kedd 18 óráig kell csak várni. Remélem nem hiába. Mert – na most igazán különösen – szeretném, ha szeretnének.

2019-06-18 18 óra Este 18.órakor – ígéretemhez híven – folytatom a Kányádi Sándor emlékműsort. Apropója, hogy holnap lesz halálának első évfordulója. Mivel a második rész jelentősen rövidebb mint az első volt,…van,… lesz…., adta magát, hogy kiegészítsem olyan versekkel, amiket a költő maga mond el. Meg egy olyannnal, amit én – végre hódolhatok ennek az új szerelemnek is. Mi lenne, ha ezúttal is velem, a költővel, Bogdán Zsolttal és a Kaláka együttessel töltenék a késő délutánt?! Próbáljuk ki.

2019-06-11 18 óra Kányádi Sándor május 10-én lett volna 90 éves. Ebből az alkalomból a Vigadóban az 50 éves Kaláka együttes tartott egy irodalmi estet. Nagyon erős előadás jött létre, Bogdán Zsolt kolozsvári színész közreműködésével, aki amellett, hogy hihetetlen szuggesztíven mondja a verseket, mindezt pont azzal a kis ízeséggel, ahogy Sándor bácsi – mert így hívtuk – is beszélt. A kétrészes műsort – amit egyébként Kőváry Katalin rendezett – kicsit megbontottam, szétboncoltam – csak annyira, hogy a rádióban is élvezhető legyen és beleférjen a műsor időkorlátai közé. Kedden 18 órakor szeretném, ha szeretnének.

2019-06-04 18 óra

A boldogság, az bársony,
ölébe vesz, elaltat,
ringat, és sose faggat.

Az öröm gidalábon
ugrik a lány nyomába –
a bánat mindig sánta.

Nem járok már bicegve,
ugrálok kecskelábon –
Az út alattam bársony!

(Zelk Zoltán: A boldogság…)

A mai műsorban megpróbálom elkapni a boldogság egy–egy pillanatát. És a boldogtalanságét.
Mert egy zsákban laknak.
A most kiválogatott versekre a pillanatok élvezete, vagy éppenséggel fájdalma jellemző. Milyen mérhetetlenül nehéz megállni, és tudatosan kiélvezni egy-egy igazán boldog pillanatot. Önök érték már tetten a boldogságot? Nem utólag, hanem ott, akkor… én egyetlen egyszer az életemben. Amikor tudtam, hogy ilyen soha többet nem lesz, minden a helyen volt. És a féltem. Mert tudtam, ha nincs följebb…. Persze nap mint nap élek – és remélem – élünk meg boldog pillanatokat. Jó esetben. Ez a bézses dolog is egy kicsit olyan. És remélem, hogy sikerül adni is, ha nem is sokat, de pár jó percet. Szeretném ha szeretnének 18 órától, vagy – tudják – bármikor, velem.

( A 2018.09.11-i adás ismétlése )

2019-05-28 18 óra Meg szeretttem volna tudni – hivatalosan – miben rejlik a motíváció, mik a mozgatórugók. Hiúság? Önbecsülés? (hacsak a kettő nem ugyanaz) Siker? Nagy meglepetésemre a neten csak az üzleti életben való motiváltságra találtam megoldásokat. Pedig én magamra akartam húzni, rájönni, vajon miért ülök le hétről-hétre verseket válogatni, legyőzve kétségeimet, kishitűségemet.

Pénz, haszon, meggyőződés, kötelességtudat, ezeket sorolják fel, mint a legfőbb inspiráló tényezőket, ebben a sorrendben. Pénz. Persze jó ha van, de hogy az motíválna? Semmi esetre sem a legfontosabb. Haszon. Ez már érdekesebb, mert haszon lehet az a boldogságérzet is, amit egy-egy dícsérő szó, levél, üzenet okoz.

Meggyőződés. Nehezen megfogható fogalom. Politikai meggyőződés, esetleg önmagam fontosságáról, való meggyőződés Nem, ezek biztos nem. A versek kellenek, így egy versműsor is kell. Na ez meggyőződésem. És végül a kötelességtudat. Szerintem ez egy teher, ami jó ha van, de nem motívál, inkább erőszakosan rámtelepszik és nem enged el, amíg nem azt csinálom, amit kell. Egy szó mint száz,  nem lettem okosabb. Csinálom és boldog vagyok, ha sikerül egy jó műsort összekalapálni. És tessék az előző mondatban a varázsszó: Boldogság. Itt most megállok, a boldogság mibenlétét mindenki fejtse meg maga. Remélem egy picit, néha, hozzáadnak a versek, talán én is. Kedden. 18 órakor. Szeretném, ha szeretnének.

2019-05-21 18 óra “Vannak könyvek, melyeket “ki lehet olvasni”. Ha valaki végére ért egy szórakoztató úti regénynek, nyomban kihajítja a vonatablakon. Többé nincs rá szüksége. Mindent tud, amit ki akart belőle tudni.
De némely könyv csakugyan kiolvashatatlan. Különösen az igaz versek azok……. Mennél inkább ismerkedünk velük, annál titokzatosabbak. Már tudjuk őket fejből is, de minden alkalommal, hogy elénk kerülnek új fényben ragyognak föl. Elolvassuk ezerszer, s legközelebb, ezeregyedszer, az Ezeregyéjszaka tündéri varázsát árasztják.” (Kosztolányi Dezső)
A mai – ha még nem is közeledik az ezeregyedik estéhez – egy lehet az afelé tartó úton. Varázslat lesz ezt ígérem. És – hogy el ne felejtsem – Szeretném, ha szeretné(ne)k!

 

2019-05-14 18 óra Meghívom Önöket hozzám. Kiülünk a teraszra. Egyetlen lámpa világít be az utcáról, de most, hogy kizöldültek a fák, a fénye csak átsejlik – mint ahogy a hold is éppen a felhők mögül -, izgalmasan világítja meg a leveleket. Mivel megint lehült az idő, inkább teával kínálom meg Önöket. És emlékezzünk hajdan volt nagy költőkre, meghallgatjuk a verseiket. Felolvasok néhány verset én is, amit mostanában írtak, hiszen fantasztikusan gazdag a mai magyar líra is. Nincs sok időnk, de a végén lehet, hogy el sem akarnak majd menni… Találkozzunk kedden, 18 órakor. Szeretném ha szeretnének.

2019-05-07 18 óra Az utóbbi egy évben, próbálok nem tudomást venni a politikáról. Becsukom a szemem, homokba dugom a fejem. De sajnos néha elő kell bújni levegőt venni…., ami egyre fogy. Ilyenkor bosszankodom, kétségbeesek, ideges leszek, gyorsan vissza a fejem homokba. Ám a hétvégén emlékeket idéztem fel, régi képeket nézegettem. Persze a családi képekkel előjön minden más emlék is, például most a 2000-2010 közötti időszaké… hogy éltünk, milyenek voltunk akkor?
Bosszankodtunk, csóváltuk a fejünket, hümmögtünk. Akkor előre nem látásból, elpuhulva a belengetett “demokráciában”. Most is ezt tesszük, de most a reménytelenség és kilátástalanság miatt, mert ami most van, annak nem látni a végét és ez ijesztő. Tényleg “déja` vu” a mi korosztályunknak (bár gyerekként az a másik nem volt olyan félelmetes). És ehhez még egy nagy adag szomorúság is járul.
Talán a most beköszöntött tavaszi ősz borús hangulata, talán a tavaszi fáradtság vagy csupán a túlcsorduló pohár esete, de kifakadtam. Ezzel az érzelmi felindulással kezdődik a keddi műsor, 18 órakor. Mert Szeretném, ha szeretnének így is.
2019-04-30 18 óra Ma, április 30-án van az én édesanyám születésnapja, 89 éves. Bár ő soha nem ezt mondja, hanem azt, hogy: “Jaj Ágikám, nemsokára 90 éves leszek, ha megélem.” Ki gondolná, hogy még ennyi idősen is sietteti az időt.! Remélem meghallgatja ezt a műsort, hiszen neki és róla szól és minden anyának, hiszen a hétvégén anyáknapja lesz. Már megint egy ünnep velem, 18 órakor. Anyák és gyerekek tartsatok velem. Szeretném, ha szeretné…tek.

 

2019-04-23 18 óra 100.

Római számal: C, a 99 és 101 között található természetes szám. A kettes számrendszerben 1millió 1százezer 1száz alakban írható fel.

A periódusos rendszer 100. eleme a fermium, egy mesterségesen előállított radioaktív elem.

És ez a Szeretném ha szeretnének 100. műsora.

Valami  nagyot akartam, valami mást, valami különlegeset. De miért is? Csak mert egy kerek számhoz értem? Hát persze, hiszen sok ez. Hétről-hétre verseket keresni, olvasni, kiválasztani, összeállítani, bemutatni…. Most mégis úgy érzem, nem tudok jobbat kitalálni, mint egy újabb műsort, ami történetesen a 100., de lehetne akárhányadik. Kedden 18 órakor, Szeretném, ha szeretnének….századszor is.

2019-04-16 18 óra Velehalok – Ezt írtam egy kép alá, mert én is, mint oly sokan, ki akartam fejezni a fájdalmamat, a veszteségemet. Mert az enyém is.

Arra gondoltam, hogy ha egy ilyen hatalmas, sziklaszilárdnak tűnő épület, mint a Notre Dame, kártyavárként pusztul el, akkor mi az ami örök, ami meg tud maradni? Mi az amit nem pusztít el tűz, víz, tornádó, zunami, láva….

Már nem akarok változtatni a holnapi (kedd 18óra) műsoron. Az élet sajnos – a legnagyobb rendező. Mert ott lesz középtájon egy vers, ami Párizsról szól. Egy vers és még sok másik, amit nem tud elpusztítani se tűz, se víz, se tornádó, se zunami, se láva.

2019-04-09 18 óra Ketten jönnek.
Egyikőjüket ismerem szinte gyerekkorom óta. De csak a kamaszkor végén lettünk jóban. Azóta a barátomnak tartom. Éljük a magunk életét, évekig nem találkozunk, nem beszélünk, aztán amikor igen, ugyanott folytatjuk. Most is így történt, de most megálltunk egy pillanatra, mert megmutatta a verseit.
Ismerem a másik vendéget is, de mégsem. Kicsit. Ő csinált a versekhez zenét.
Vers és zene…. ahogy megszokhatták. Két vendég, ami viszont újdonság. Nekem is. Jancsó K. Zoltán (erről a K betűről megkérdezem, versen kívül) és Kovács Ferenc – Kovács Öcsi lesznek a Szeretném ha szeretnének vendégei kedden 18 órakor.

2019-04-02 18 óra Pilinszky János, egy antológiában így mutatta be: „Takács Zsuzsa kétségtelenül egyik legfrissebb és legígéretesebb megtestesítője annak az ’új hullámnak’, mely leváltja nemzedékemet…” – írta.
Hogy a váltás megtörtént-e nem tudom. Az viszont tény, hogy Takács Zsuzsa versei megragadnak, magukhoz szorítanak, hogy alig kapunk levegőt, majd elengednek, de nem úgy, hogy a földre essünk, hanem megerősödve, hogy nincs minden veszve. Mert bízunk a (Vak) Reményben.
Néhány napja adták át az idei Aegon díjat, melyet – gondolom kitalálták – Takács Zsuzsa kapott, a Vak Remény című verseskötetéért. Mi mást tehetne egy versműsor szerkesztője, minthogy megpróbálja – a lehetőségeihez mérten – bemutatni a költőt és verseit. Persze szinte lehetetlen 55 percbe sűrítve….de megpróbálom. A szokott időben, kedden 18 órakor, Szeretném,ha szeretnének.

2019-03-26 18 óra Van amikor nem megy. Ráfeszülök, nem lesz jobb, sőt. És amikor elengedem, ott van, minden kisímul, én is.

Szép és idillikus kép, de most nem így történt. Semmi nem simult ki, ronda ráncos minden. De talán nem annyira ronda, talán ráncosan és fáradtan is szerethető. No nem a versek, vagy a zenék, azok mindig tökéletesek.
Voltak már versek (hát persze!), voltak dalok, amiknek a szövege verssé formálódott. Voltak megzenésített versek. De – azt hiszem – olyan még nem volt, hogy vers és utána ugyanaz a vers elhangozzék dalban is. Vajon mit, mennyit, hogyan ad hozzá egy dallam egy zseniális vershez?
Vajon kisimul-e minden? Akár a műsorvezető arca/lelke is?
Én is kíváncsi vagyok. Kedden 18 óra után kiderül. De addig is (és utána is) Szeretném, ha szeretnének!

2019-03-19 18 óra 21 gramm. Két kékcinke súlya. Állítólag ennyi a léleké is. Nem szeretnék vitát generálni, igaz-e,vagy sem. Tegyük fel, hogy így van és képzeljük el hogy mi minden fér el ebben a 21 grammban. Minden érzésünk, gondolatunk, fájdalmunk, tudásunk, akaratunk, minden amitől mi, mi vagyunk. Vajon tetten érhetők-e ennek a 21 grammnak a rezdülései? Látható-e? Valakinek a szemébe nézve megláthatjuk-e a lelkét? Vagy egy vers milyen felfordulást tud okozni a lelkünkben? Mennyit nyom a 21 grammból? A súlya nem változik, csak a minősége. Hogy hogyan, vagy hogy mennyire? Próbálják ki, talán kiderül holnap 18 órakor, mert Szeretném, ha szeretnének.

2019-03-12 18 óra A Rádió Bézs instagram oldalán, márius 8-án, a Nemzetközi Nőnapon, néhányan a szerkesztőségből elmondtuk, miért jó nőnek lenni. Kaptunk virágot is – már aki – cserepest, vagy vágottat. Talán még vacsorázni is elvittek néhányunkat aznap. Ha nem, akkor – munka után – megfőztük a vacsorát, elmosogattunk, elpakoltunk, majd lefektettük a gyerket és beestünk az ágyba. Másnap már nem volt nőnap. Ennek ellenére én azt terveztem, hogy a Szeretném, ha szeretnének műsor, négy nappal később, kedden, mégis a nőkről fog szólni. Olyan költőkről és persze verseikről, akik történetesen nők.
Ezúttal egy vendéget hívtam a stúdióba magam mellé. Ő az én állandó puskám, segítségem, biztos hátterem. Persze nemcsak az enyém, hiszen két gyerekemet is tanította, segítette. Ő a „Tanárnőkérem”, Budai Éva tanárnő. A versek nagy része ezúttal az ő válogatása lesz.

2019-03-05 18 óra Bolondos tavaszi idő teszi próbára testünket, lelkünket. Naponta – vagy még inkább, naponta kétszer – frontok rohannak át az országon. Én meg próbálok ellenállni, tenni a dolgom, viszonylag egyenletesen. Próbálok. Talán – ez is a tavaszi elbizonytalanodás része – sikerült a holnapi műsort összeálmodni. Mert álmodozom, leginkább már az igazi tavaszról, a tavaszi szerelemről a természet felé, a külső és belső szépség felé, a megújulás felé. Nem tudom milyen verseket válogattam. Illetve azt tudom, de lehet, hogy – tavasziasan – szeleburdi módon fonódnak össze. Vagy nem. Már én sem tudom, izgalmas lesz. Holnap, kedden, 18 órakor minden kiderül. És persze most, méginkább szeretném, ha szeretnének

2019-02-26 18 óra Ülök a számítógép előtt, fejemben a napi politikai, munkahelyi, magánéleti események kavarognak. Előveszem a verseket, a zenéket, amiket a mai adásba válogattam. És úgy szűnik meg a valóság, hogy közben a versekben válaszokat kapok. A versek szolidárisak velem – vagy én velük – lelkesítenek, kifacsarnak, megmosolyogtatnak. Ma leginkább olyan költők verseit hallgathatják velem, akik vagy nagyon fiatalok vagy nagyon öregek, ismertek vagy kevésbé ismertek. Talán inkább kevésbé. Szeretném, ha megismernék őket (is). És persze megint nagyot merítettem és csupán egy válogatás kerülhetett a műsorba. 18 órakor – ha addig még nem – keressék meg a Rádió Bézst a honlapon és éljenek velem és a versekkel – csak egy órát

2019-02-19 18 óra Hétről-hétre előre elgondolom, miről szóljon a következő Szeretném, ha szeretnének műsor. Erre a hétre is gondoltam valamit. Aztán az élet – vagy inkább a halál lett a rendező. Mert a múlt héten, életének 80 évében meghalt Tandori Dezső költő, író, műfordító, esszéíró és ki tudja mi minden volt még. Hatalmas életművet hagyott maga után. És én tulajdonképpen a lehetetlenre vállalkoztam, amikor elhatároztam megpróbálom bemutatni. De egy barátom szerint nincs lehetetlen, csak tehetetlen. Az más kérdés vajon sikerül-e, tudok-e bepillantást nyújtani költészetébe szűk egy órába sűrítve. Ha kíváncsiak, kedden 18 órakor hallgassanak meg, vagy bármikor, a hangtárból.

2019-02-12 18 óra Beleszeretni valamibe – vagy valakibe – lehet lassan,szinte észrevétlenül, vagy „coup de foudre”, villámcsapásszerüen. Én ez utóbbit tapasztaltam meg a francia zenei műsorommal. Persze vonzott, ezért is vágtam bele – ideiglenesen. Aztán jött a szerelem, és nem tudtam elengedni. Élvezkedtem a nyelvben, a nyelv által megszépített zenében. De be kellett látnom, hogy két olyan műsort csinálni, egy héten, ami minden pillanatomat leköti – szerelem ide vagy oda – hosszú távon nem működhet. El kell engedni az egyiket. Elengedtem. Egy kicsit, Félig. Sőt félig sem. Mert gyász szakaszát élve, azt gondoltam, hogy ez a holnapi/mai műsor – terápiás jelleggel – francia versekről fog szólni. Persze francia zenével. Aztán, tudjuk az idő gyógyír mindenre és azért kéthetente még találkozunk….. Látják! Ilyen a szerelem! Egészen másról írok, mint amiről kéne. Szóval holnap/ma 18 órától francia költők ismert és kevésbé ismert verseit hallgathatják, magyarul.

2019-02-05 18 óra Szeretem az izgalmakat. Szóval nekem most jó. Mert a mai műsor – szokásostól eltérően – utolsó pillanatban áll össze – ha összeáll. Műsor lesz, szerethető, szép versekkel. Hogy én mit tudok hozzáadni az majd kiderül, ha meghallgatnak ma 18 órakor. Mert Szerteném, ha szeretnének.

2019-01-29 18 óra Az ember kényszer alatt teljesít a legjobban. Mondják, én pedig remélem, hogy így van. Mert húztam, halogattam…. mert a szívemhez közel áll, nagyon közel, de az elmúlt pár hétben mindenhonnan Adyt lehetett hallani, Adyt lehetett olvasni, Ady jött szembe az utcán, az újságban, a számítógépben, megemlékezett róla már mindenki… ami természetesen nem baj, sőt. Csak engem frusztrál rettenetesen, hogy ezek után én még mit adhatok hozzá, mi újat mutathatok, hiszen nem vagyok irodalmár, magyar tanár sem, színész sem, sőt, arról sincs papirom, hogy szerkesztő volnék. Ilyen formán maradunk ketten lecsupaszítva: Ady, a verseivel és én, az érzéseimmel.
18 órakor Szeretném ha szeretnének.

2019-01-22 18 óra Cseh Tamás…. ma (január 22.) lenne 76 éves. Arra gondoltam, hogy ünnepelek vele. Sose tettük, bár fiatal korában ismertem. Nem nagyon, de egy társaságba jártunk, lehet ő nem is emlékezne – nekem nyílván könnyebb – …ebben persze az is benne van, hogy legtöbbször pont ő szórakoztatott minket előadásával.
Olyan műfajt teremtettek Bereményi Gézával, aki a dalok javarészének a szövegét írta, amit előtte senki,. De most Cseh Tamásra emlékezünk, aki lassan 10 éve nincs velünk és talán maga sem gondolta, hogy amikor – a korszakra oly jellemzően – magyar dalokat kezdtek fabrikálni, történelmi lenyomatot készítenek. A 60-as, 70-es évek Budapest-jének utcáin sétálunk, kávéházaiban ülünk és anekdótázunk, lakásaiban szeretünk, a Balatonon, a mi egykori tengerünk mellett, nézzük a víztükröt.
A műsorban hallható dalokon egy generáció nőtt fel. Nehéz volt, egy kínkeserves éjszaka válogattam őket, kimetszve a szívemből kis darabokat, ahogy egyre szűkítettem, hogy mi férjen bele az egy órába.
Időutazássá vált a műsor. Ahogy hallgattam a dalokat, ahogy néztem őt, arra gondoltam, hogy de jó is volt fiatalnak lenni, hogy mennyire helyes, kedves srác volt Tamás, hogy milyen sokat adott nekünk, és hogy lehet a széllel szemben is menni, csak jól előre kell dőlni.
Kedden 18 órakor utazzanak, emlékezzenek és ünnepeljenek velünk!

2019-01-15 18 óra A mai Szeretném ha szeretnének műsorhoz nem kapcsolódnak nagy gondolatok. Hacsak nem az öröm, a bánat, az elmúlás, a hiány, a szerelem, a veszteség……Ahogy a verseket válogattam, ugyan nem ebben a sorrendben, de e fenti érzések sorra meglátogattak, hihetetlen intenzítással és most úgy érzem magam, mint egy kifacsart citrom. Csak remélem, hogy mostantól – amikor megpróbálom őket bemutatni – ugyanezek az érzések majd feltöltenek, lendületet adnak, megmelengetnek. Elsősorban Önöket/titeket. A szokásos időben 18 órakor hallható műsor az első magányos estémen született, szeptemberben. Egyedül, élőben a stúdióban….megint valami új volt. Érdekes lesz visszahallgatni. Nincs mese, együtt nevetünk, együtt sírunk.

( A 2018.09.04-i adás ismétlése )

2019-01-08 18 óra 2018 december utolsó hetében „talált meg” Tisza Kata „A legjobb hely a városban te vagy” című verses kötete. Az, hogy a könyv talált meg nem túlzás. Napok óta az elengedés körül forogtak a gondolataim, pedig igazán nem tulajdonítok nagy jelentőséget az ó évtől búcsúzásnak, az újévi fogadalmaknak. Egyáltalán a fogadalmaknak. Akkor inkább legyen elhatározás, de az bármikor, ha kell.
A könyv a gyász szakaszait dolgozza fel hat ciklusban.
Amit kedd este hallhatnak ebből,  egy – szokás szeint – szubjektív válogatás, a válogatás válogatása, ömlesztve, egymás után. Nekem segített, de nem a hagyományos értelemben. Segített, mert  dolgoztam, mert kibújtam a tépelődésből és a legfontosabb, rettenetesen élveztem az írásokat, amik az érzelmek minden szintjén támadnak, a sírástól a nevetésig. Kedden 18 órától, Szeretném, ha szeretnének!

2018-12-24 15 óra HÉTFŐ Szeretném, ha szeretnének – Karácsony – Liszkai Ágival

December 24-én mindenki a családja körében ünnepli a keresztény kultúra legnagyobb ünnepét. Jó esetben. Mert sokan vannak egyedül, és sokan vannak egyedül akinek még fedél sincs a fejük felett. Szinte folytatva – és így talán akár hagyományt teremtve – a tavalyi műsort, idén is hajléktalan költő verseit és írását mutatom be. Ezúttal egyetlen ember Leé József írta a verseket. A nemrégiben megjelent verseskötetéből válogattam.
Aztán keresgéltem, hogyan lehetne ez egy közös munka, hogyan lehetne olyanokat is megszólaltatni, akik a rádióban az un. háttérmunkát végzik, mégis akik nélkül létezni sem tudnánk. Sajnos az ötlet nem az én fejemből pattant ki, de nem kellett sokat győzködni, örömmel vágtam bele. Azt gondolom, hogy ők is, a Rádió Bézs működésének biztosítói is, szívesen mondták el a verseket, sokszor túllépve önmaguk határain. Egy szó mint száz: a mai Szeretném ha szeretnének a MI közös ajándékunk. Fogadják szeretettel!

2018-12-18 18 óra Mikor, ha nem a karácsony előtti utolsó kedden ismételjem ezt az – amúgy augusztusi – műsort. Ezt írtam akkor:
Amikor elhatároztam, hogy „istenes” verseket fogok a mai Szeretném, ha szeretnének műsorban bemutatni, próbáltam beszélgetni emberekkel, mit jelent nekik isten. Nos, van akinek megnyugvást, biztos háttért, van aki nem tudja elfogadni létezését, hiszen nincs rá bizonyíték. És van, aki holokauszt túlélő családban nőtt fel és a megnyugvást a buddhizmusban találta meg.
Sokfélék vagyunk és sokféleképpen látunk dolgokat. Egy biztos, emlegeti mindenki úton, útfélen. Mérgesen, bosszankodva, hálával, szeretettel, átkozódva, imádattal. Van aki hiszi, hogy van, van aki nem. Aki nem hiszi, az is – sok esetben végső kétségbeesésként hozzá fordul. Aki hisz, az sem mindig biztos abban, hogy imája, kérése eljut-e hozzá.
Természetesen én sem tudom a választ, de persze én is gondolok erről valamit. Különösen olyankor, amikor azt olvasom, hogy valaki találkozott egy utcán élő emberrel, egy hajléktalannal, aki első látásra negatív, előítélettel teli gondolatokat ébresztett benne. De nem ragadt le ennél az érzésnél, mert nyitottsága, empátiája, kíváncsisága(?) továbblökte és lám, megismert egy embert. Nem tudom mi történt volna, ha egy részeg, ápolatlan, tanulatlan lett volna a kapu alatt ülő ember, de nem is ez az érdekes. Hanem az odafordulás, az „észrevevés”. Egy láthatatlan ember láthatóvá tétele. Ilyenkor azt gondolom, hogy Isten, hisszük vagy nem hisszük, bennünk is van.

( A 2018.08.28-i adás ismétlése. )

2018-12-11 18 óra Néhány hete jelent meg a Magvető kiadó gondozásában Petri György Összegyűjtött versek című kötete. Szinte ezzel egyidőben, a Gryllus Kiadó megjelentette Petri György, Vallai Péter által elmondott verseit. Petri hosszú évekig a hajdani kultúrpolitika tiltott kategóriájába tartozott és Vallai Péter vállalta – kockáztatva karrierjét és egzisztenciáját – hogy ezeket a verseket terjessze.
A mostani felvételek már legálisak, a 90-es években készültek.
A lemez borítóján az utolsó bekezdés így szól: „Ez a kiadás utólagos főhajtás.”
Ehhez a főhajtáshoz szeretnék még kalapot is emelni. Ebben segítségemre lesz vendégem, Valcz Péter, aki nem más, mint Vallai Péter fia. Saját jogon színész és rendező.Töltsenek velünk egy órát, ismerjék meg Petri György költészetét, Vallai Péter elhivatottságát, barátságukat a verseken és egy fiatalember emlékein keresztül. Kedden 18 órától Szeretném, ha szeretnének

2018-12-04 18 óra Nem gondoltam volna a hétvégén, hogy ma új műsorral jelentkezem. De van az a költő, aki ki tud mozdítani. Tegnap volt 81 éve, hogy József Attila – minden idők legnagyobb költője – Szárszón a vonat elé ugrott, zuhant, eset… vita mind a mai napig.
Egy műsor, ami róla szól. A verseiről. Nekem megunhatatlan. Remélem a hallgatóknak is.
Ma 18 órakor Szeretném, ha szeretnének.

2018-11-27 18 óra Néhány hete – a másik műsorom kapcsán – írtam egy előzetest, egy emléket „kútfejről”. Az a jófej akkor 17-18 éves volt.
Most, ugyanahhoz a jó pár évtizeddel ezelőtti elhatározáshoz, erőhöz kellett fordulnom, hogy kedden este 6 órakor egy új versműsort hallgathassanak.
Az akkori motiváció a jófejség, a semmiből ki nem maradás volt. Most sokkal inkább az – reményeim szerint – hogy lesznek, akiknek örömet okoz. Mert ma már az „adni” fontosabb, mint a „kapni”. És nem gondolkozom azon, hogy mi lesz, lesz-e bármi cserébe. És örülni tudok más sikerének és más örömének is.
Idő hiányában nem jártam be járatlan utakat, régebbi műsorokból válogattam, nekem valamiért különösen kedves verseket. Más zenével, más szövegkörnyezetben. Ugye nem bánják? Hiszen egy vers attól olyan amilyen, hogy akárhányszor hallgatjuk az élmény ugyanaz, vagy egyre jobb. De azért: Szeretném, ha szeretnének!

2018-11-20 18 óra Mérhetetlen a  fájdalom.  Mindannyiunké, akik ismertünk. A halál mindig nehezen elfogadható és méginkább az, ha fiatalon ér valakit.  Drága Luca, aki szeretted a verseket, neked, rád gondolva választottam József Attilát. Képtelen vagyok most új műsort készíteni, ezért ismételek a régiek közül. De majd egyszer neked is csinálok egyet, ígérem!

Egy nappal a költészet napja után, mi másról szólna egy versműsor, mint József Attiláról és persze a verseiről. Volt már, ma is van és egészen biztos vagyok benne, hogy lesz is. Megunhatatlan, szerethető, siratható, lélekemelő, porba lehúzó, és szárnyaló. Ige nélkül, ahogy ő írta a Klárisok című versét.

 

 

 

 

 

Sok vers, kevés beszéd, közben szép zene. Hallgassuk együtt.

 

 

 

 

( A 2018.04.12-i adás ismétlése )

2018-11-13 18 óra Több mint másfél éve, hogy fejest ugrottam a Rádió Bézs lágy hullámaiba. Azóta is lubickolok, néha úszom, néha elragadnak a hullámok.
Nos, azóta több mint két évre ugrott az a másfél. A hullámok azóta is elragadnak néha, de van amikor lehúznak. Mint most, amikor inkább ismételek.
Puskin születésének dátuma és egyben az orosz nyelv napja volt június 6-án. Amikor megláttam az első érzésem az elutasítás volt. Mert zsigerből utáltuk az oroszt, mert kötelező volt. Aztán eszembe jutottak az orosz írók és költők, talán az elsők között Puskin és az Anyegin. A műsor első felében az orosz irodalom legszebb romantikus verses regényének két levelét idézem fel….az egyiket mindenki fejből tudja, de legalábbis tudta, a másik pedig Anyegin válasza évekkel később. Túl későn.
Természetesen a magyar költészet sem marad ki. A 20. század nagy költőinek verseit hallgathatjuk majd. Csodálatosan szomorú versek, lehet sírni.
De ha elmerülünk a hullámokban vizes arcon nem látszik majd a könnycsepp. Velem tartanak?

( A 2018.06.12-i adás ismétlése )

 

 

 

 

 

2018-11-06 18 óra Egy hét pihenő után jelentkezem egy újabb műsorral. Egy hét alatt, ha akarom, sok mindent el lehet felejteni. Az ember csak pihen, kizárja a külvilágot. És mégsem. Mert erőszakosan beférkőzik a bőrünk alá, mert nem tudunk – bárhol is legyünk az országban – úgy végigmenni az utcán, hogy ne csapna arccul a szegénység, a méltánytalanság, a butítás. Nem tagadom, elsősorban ezek inspirálták a mai műsor alapját. Meg a november eleje, mert legyen bármilyen szép az idő, mégiscsak az elmúlás leng be finoman mindent. Nem leszek nagyon vidám. De cserébe remélem szépek lesznek a versek.
Hallgassanak ma – kedden – 18 órától élőben…. vagy ha nem akkor, bármikor a Rádió Bézs oldalán. Mert szeretném, ha szeretnének!

 

 

 

 

2018-10-30 18 óra Nyár eleje volt, pontosan emlékszem, amikor elirigyeltem Ráduly Margit Egyetlen dal című műsorát, egyetlen adás erejéig. Ezt írtam akkor:
Próbálják ki, mennyire lehetetlen kiválasztani egy verset a magyar irodalom páratlanul gazdag költeményei közül. Sokáig, hosszan, már-már reményvesztve keresgéltem. A szubjektív nehézségeket fokozta az az objektív tény is, hogy viszonylag sok, színvonalas előadásból és jó előadóktól legyen lehetőségem válogatni. Végül álmatlanul forgolódva egyik hajnalban jött a megvilágosodás. Persze hogy a Hajnali részegség! Most már azt gondolom, hogy Kosztolányi Dezső megrázóan szép versénél jobbat nem találhattam volna. Egyébként 2010-ben a 12 legszebb magyar vers közé is beválogatták.
A műsor alcíme: Egyetlen vers.
hallgassák meg ismét, mert szeretném, ha szeretnék, ezúttal ezt az egyetlen verset.

( A 2018.07.03-i adás ismétlése )

2018-10-16 18 óra Ha címet kéne – csak – adni a mai műsornak, akkor mindenképpen Zárókő lenne az. De nem ez a cél egy előzeteseben.
Volt egyszer egy 1987-es Szép versek kötet. (Minden évben volt, de a mi számunkra most ez a fontos.) Sumonyi Papp Zoltán elővette, leporolta és döbbenten tapasztalta, hogy mennyien nincsenek már velünk, az ott megjelent versek írói közül.
Van még egy szomorú apropója is ennek a mai műsornak. A zárókő.
Ha szeretné(tek) megtudni mi is ez a zárókő és szeretné(tek) meghallgatni a mai verseket, hallgassá(to)k ma (is) 18 órakor (vagy bármikor!) a Szeretném ha szeretnének műsort.
Vendégem ma, Sumonyi Papp Zoltán. És természetesen a költők.

2018-10-09 18 óra “Mosolygok, amikor dühös vagyok,
Csalok és hazudok.
Teszem, amit tennem kell,
S így boldogulok.
De tudom, mi a jó,
és tudom mi helytelen.
És meghalnék az igazságért,
A Titkos Életemben.”

Fiatalságom egyik meghatározója. Dalaira szerettem, dalaira szenvedtem, dalai és természetesen versei vezettek teenager korom vége felé. Az ő versein (is) tanultam angolul. Bele tudtam szeretni a hangjába. Ma Leonard Cohen verseivel töltjük azt a csaknem egy órát.

18 órától Szeretném ha szeretnének! (Vagy tudják bármikor később!)

2018-10-02 18 óra Húztam az időt….nem, rosszul fogalmazok húzom… folyamatosan, de hiába, ma már októbert írunk. Azt reméltem, ha nem veszek tudomást róla, nem lesz. De lett. Így hát szembe kell nézzek vele: Ősz, elmúlás, lemondás, öregedés és ami kéz a kézben jár mindezzel: bánat, búskomorság, elveszettség, tesze-toszaság….. ilyen vidám gondolatok közt telt a hétvégém.

Szóval a mulandóság. Mennyire borús szó. Használhatnánk inkább a változás szót. Mert az valamit előrevetít, valami újat.
A mai műsorba olyan verseket kerestem, amik a fent említett hangulatot hozzák. DE! Annyira szépek, annyira varázslatosak, annyira szívhez szólók, hogy a mérleg serpenyője mégis az öröm, az emelkedettség és a jó érzés felé hajlik. Ezzel kényeztetem magam. Magunk.
Ne sajnálják az időt, ne bánkódjanak a rövid nappalokon. Hallgassanak szép verseket, 18 órától élőben vagy bármikor. Szeretném,ha szeretnének!

2018-09-25 18 óra Tegnap este arra gondoltam, hogy a vágyról fogom írni a mai műsorajánlót. Hiszen behálózza mindennapjainkat/mindennapjaimat, állandóan vágyunk/vágyok valamire, valakire. Aztán éjszaka, tele a nap élményével, gondolataival – a telihold sem segített – éberen forgolódva,háromnegyed háromkor azt mondtam: Nem vágyom semmire! Aludni szeretnék! És rájöttem mi az elengedés és elindultam a Teljesség felé…… (Jó, ez egy kicsit nagyképű, de sikerült elaludni.)

„Lámpád vagyok, ha látsz engem.

Ajtód vagyok, ha zörgetsz rajtam.”

Ha tudod ki írta ezeket a sorokat, azért, ha nem, akkor pedig azért – és vágysz is megtudni – hallgasd meg ma 18 órakor – vagy később bármikor – a Szeretném ha szeretnének verseit. Szerintem szeretnéd!

2018-09-18 18 óra Sosem bírtam az egyhangúságot. Időről-időre változtatnom kell, ki kell lépnem a komfortzónámból. Így történt, hogy a következő Szeretném ha szeretnének műsorba egy vendéget hívtam. A vendég nevére felkaphatják a fejüket, s mondhatják: Ugyan, könnyű dolgod lesz, hiszen ő simán elviszi a show-t. Igen, ez így van. De ezúttal nem magáról fog beszélni, kifejezetten nehezített terepen kell helytállnia. Őt is kimozdítom a komfortzónájából. Kedden 18. 09.18.18 órakor, lépjenek velünk.

2018-09-11 18 óra A boldogság, az bársony,
ölébe vesz, elaltat,
ringat, és sose faggat.

Az öröm gidalábon
ugrik a lány nyomába –
a bánat mindig sánta.

Nem járok már bicegve,
ugrálok kecskelábon –
Az út alattam bársony!

(Zelk Zoltán: A boldogság…)
A mai műsorban megpróbálom elkapni a boldogság egy–egy pillanatát. És a boldogtalanságét.
Mert egy zsákban laknak.
A most kiválogatott versekre a pillanatok élvezete, vagy éppenséggel fájdalma jellemző. Milyen mérhetetlenül nehéz megállni, és tudatosan kiélvezni egy-egy igazán boldog pillanatot. Önök érték már tetten a boldogságot? Nem utólag, hanem ott, akkor… én egyetlen egyszer az életemben. Amikor tudtam, hogy ilyen soha többet nem lesz, minden a helyen volt. És a féltem. Mert tudtam, ha nincs följebb…. Persze nap mint nap élek – és remélem – élünk meg boldog pillanatokat. Jó esetben. Ez a bézses dolog is egy kicsit olyan. És remélem, hogy sikerül adni is, ha nem is sokat, de pár jó percet. Szeretném ha szeretnének 18 órától, vagy – tudják – bármikor, velem.

2018-09-04 18 óra A mai Szeretném ha szeretnének műsorhoz nem kapcsolódnak nagy gondolatok. Hacsak nem az elmúlás, a hiány, a szerelem, a veszteség……Ahogy a verseket válogattam, ugyan nem ebben a sorrendben, de e fenti érzések sorra meglátogattak, hihetetlen intenzítással és most úgy érzem magam, mint egy kifacsart citrom. Csak remélem, hogy mostantól – amikor megpróbálom őket bemutatni – ugyanezek az érzések majd feltöltenek, lendületet adnak, megmelengetnek. Elsősorban Önöket/titeket. A mai műsor új időpontban, 18 órakor jelentkezik, élőben, egyedül leszek a stúdióban….megint valami új. Nincs mese, együtt nevetünk, együtt sírunk.

2018-08-28 14 óra Amikor elhatároztam, hogy „istenes” verseket fogok a mai Szeretném, ha szeretnének műsorban bemutatni, próbáltam beszélgetni emberekkel, mit jelent nekik isten. Nos, van akinek megnyugvást, biztos háttért, van aki nem tudja elfogadni létezését, hiszen nincs rá bizonyíték. És van, aki holokauszt túlélő családban nőtt fel és a megnyugvást a buddhizmusban találta meg.
Sokfélék vagyunk és sokféleképpen látunk dolgokat. Egy biztos, emlegeti mindenki úton, útfélen. Mérgesen, bosszankodva, hálával, szeretettel, átkozódva, imádattal. Van aki hiszi, hogy van, van aki nem. Aki nem hiszi, az is – sok esetben végső kétségbeesésként hozzá fordul. Aki hisz, az sem mindig biztos abban, hogy imája, kérése eljut-e hozzá.
Természetesen én sem tudom a választ, de persze én is gondolok erről valamit. Különösen olyankor, amikor azt olvasom, hogy valaki találkozott egy utcán élő emberrel, egy hajléktalannal, aki első látásra negatív, előítélettel teli gondolatokat ébresztett benne. De nem ragadt le ennél az érzésnél, mert nyitottsága, empátiája, kíváncsisága(?) továbblökte és lám, megismert egy embert. Nem tudom mi történt volna, ha egy részeg, ápolatlan, tanulatlan lett volna a kapu alatt ülő ember, de nem is ez az érdekes. Hanem az odafordulás, az „észrevevés”. Egy láthatatlan ember láthatóvá tétele. Ilyenkor azt gondolom, hogy Isten, hisszük vagy nem hisszük bennünk is van.

2018-08-21 14 óra Hurrá itt a tavasz! Mi még nem tudjuk, mert hideg van, meg pár napja még a hó is esett, de a madarak érzik, hangoasak reggel, délben, este.

Így történt, hogy a mai műsorra megpróbáltam a tavasz, a vidámség, a szerelem témában válogatni. Na jó, még egy kicsit visszahúz a tél, egy-két vers erejéig, de senki ne csüggedjen. Aminek jönni kell, az jönni fog.

( A 2018.03.22-i adás ismétlése )

2018-08-14 14 óra A hiány nem pótolható. Lassan csitul a fájdalom. Idővel a szép emlékek maradnak meg, de ő maga soha nem lesz pótolható. Ha van időd megszerethetsz mást, egy másikat, de nem pótlék lesz. Más lesz. Ma reggel örökre el kellett köszönnöm ’A’ kutyámtól. Veszteség, fáj. És milyen nagy rendező az élet: a mai műsorban két ember szerelmét próbálom bemutatni, versek, idézetek, levelek segítségével. Latinovits és Ruttkai. Két legendás színész, egy legendás szerelem, egy kegyetlen veszteség Ruttkainak, és mindkettő veszteség nekünk. Pótolhatatlanok.

( A 2018.04.26-i adás ismétlése )

2018-08-07 14 óra Vannak dolgok, amiket nagyon szeretnék tudni. Pédául: Miért és főleg hogyan dorombol egy macska, meg hogy miért rohan az idő nyáron és vánszorog télen? Hirtelen ez a kettő jutott eszembe….. Főleg a nyár-tél kérdés. Mert nyáron kisimulnak a tél során felgyülemlett ráncok, nem, vagy csak nagyon ritkán nézem az órát, későn fekszem és későn kelek és egy szülői értekezletre sem kell mennem. Szóval csodálatos minden……csakhogy a fejemben ott motoszkálnak a versek. Nos, amikor ez a motoszka meg is szólal, nehezen bírok magammal. Így történt, hogy a sok nyári ismétlés után és előtt, ezen a héten egy új műsort készítettem. Kicsit rendhagyó módon – bár volt már ilyen – a dalok szövegét versesítem. Ezúttal vegyesen válogattam, olyan dalok/versek között, amik megtaláltak a nyár folyamán. Két olyan vers/dal is lesz, amit “igazi” költők írtak. Remélem értik az “igazi” szó jelentését ebben az esetben.

2018-07-31 14 óra Juhász Gyula  a magyar költészet egyik legkiválóbbja. A műsorban olyan, kevésbé ismert versei is felhangzanak mint pl. Himnusz az emberhez, Testamentom. És persze a szerelmes költészet gyöngyszemei, mint Milyen volt szőkesége vagy a Szerelem.

( A 2017.04.06-i adás ismétlése )

2018-07-24 14 óra Ady! Régi adósság. Nem is tudom, hogy bírtam ki ilyen sokáig. A világpolgár, a költő, a publicista, a szerelmes, kegyetlen és érzéki. Feltehetően fizikailag nem túl vonzó, mégis nők olvadoznak személyíségétől.

Két nagy szerelem: Az egyik szenvedélyes, testi szerelem, Léda mellett. Verseiben is megjelenítette, az egyházi és hivatalos körök felháborodását kiváltva, de a szemérmes, romantikus magyar versekhez szokott olvasóközönséget lenyűgözte az új, merész hang.

 

 

 

 

 

A másik, a házasság, persze nem ment könnyen. A szenvedéllyel már leszámolt a költő. Halk, csöndes érzés volt, nagy kíváncsiság, kicsi apai szeretet. A fiatal Csinszka élvezettel vállalta Ady feleségeként a kivételes nehéz feladatot.Betegápoló volt, harcolt a borosüvegek ellen. Tűrte cívódását, ingerültségét, kirohanásait. Nem mozdult férje mellől.

 

 

 

 

( A 2017.06.01-i adás ismétlése )

2018-07-17 14 óra A mai műsor a tavasz jegyében telik majd. Versek, dalok, zenék érzések….Dsida JenőÁprily LajosBabits Mihály, Juhász GyulaVárnai ZseniNemes Nagy Ágnes….Caro Emerald, Chopin, Beatles, Smetana…és még sokan mások.Egy-két dal és elejéig megemlékezem a Down szindróma világnapjáról is. Én szeretem és szeretném ha szeretné(ne)k!

( A 2017.03.29-i adás ismétlése )

2018-07-10 14 óra 87 éves a ma élő legnagyobb költőnk.  Kányádi Sándor verseit hallgathatjuk ebben a műsorban, prózában és dalban.

( A 2017.05.11-i adás ismétlése )

2018-07-03 14 óra Elirigyeltem Ráduly Margit Egyetlen dal című műsorát, egyetlen adás erejéig, így ma kedden, a Szeretném ha szeretnének alcíme: Egyetlen vers.

Próbálják ki, mennyire lehetetlen kiválasztani egy verset a magyar irodalom páratlanul gazdag költeményei közül. Sokáig, hosszan, már-már reményvesztve keresgéltem. A szubjektív nehézségeket fokozta az az objektív tény is, hogy, fontos volt, hogy viszonylag sok színvonalas előadásból és jó előadóktól legyen lehetőségem válogatni. Végül álmatlanul forgolódva egyik hajnalban jött a megvilágosodás. Persze hogy a Hajnali részegség! Most már azt gondolom, hogy Kosztolányi Dezső megrázóan szép versénél jobbat nem találhattam volna. Egyébként 2010-ben a 12 legszebb magyar vers közé is beválogatták. Ma délután, 14 órától szeretném, ha szeretnék, ezúttal ezt az egyetlen verset.

2018-06-26 14 óra
2018-06-26 15 óra Csaknem fél órája próbálok előzetest írni….írok, törlök, írok, törlök…. hiányzik. Persze csak a tudat, hiszen évente ha egyszer, kétszer találkoztunk. De a tudat, hogy már egyszer sem?! Kedden 14 órakor hallgassák meg Sándor bácsit, Kányádi Sándort. Ezúttal velem lesz a stúdióban Szabó T. Anna, Sumonyi Papp Zoltán költő, Gryllus Vilmos zenész. És velünk lesznek a versei. Remélem.

2018-06-19 14 óra Ez a műsor nem jöhetett volna létre, ha a Rádió Bézsben nem csupa fantasztikus ember dolgozna a háttérben (is). De szerencsére ők vannak, így lett új műsor is. Így aztán hiába fogtam padlót, reggelre minden szépen kisimult. És most meg tudok állni és körülnézni, mint ahogy Szabó T. Anna javasolja a mai műsorban elhangzó versében. Tegyék ezt Önök is, álljanak meg egy órára, hallgassák a verseket amiket a mai műsorba én megálmodtam.

( A 2018.05.03-i adás ismétlése )

2018-06-12 14 óra Immár második alkalom, hogy 14 órától, új időpontban hallgathatják a Szeretném ha szeretnének versműsoromat.

Több mint másfél éve, hogy fejest ugrottam a Rádió Bézs lágy hullámaiba. Azóta is lubickolok, néha úszom, néha elragadnak a hullámok, mint például ma, hiszen hosszú idő után a ma ismét élő műsor lesz. De a lényeg, hogy ki nem jönnék ebből a vízből.
Puskin születésének dátuma és egyben az orosz nyelv napja volt június 6-án. Amikor megláttam az első érzésem az elutasítás volt. Mert zsigerből utáltuk az oroszt, mert kötelező volt. Aztán eszembe jutottak az orosz írók és költők, talán az elsők között Puskin és az Anyegin. A műsor első felében az orosz irodalom legszebb romantikus verses regényének két levelét idézem fel….az egyiket mindenki fejből tudja, de legalábbis tudta, a másik pedig Anyegin válasza évekkel később. Túl későn. Még két másik orosz költő műve is elhangzik.
Természetesen a magyar költészet sem marad ki. A 20. század nagy költőinek verseit hallgathatjuk majd. Csodálatosan szomorú versek, lehet sírni.
De ha elmerülünk a hullámokban vizes arcon nem látszik majd a könnycsepp. Velem tartanak?

2018-06-05 14 óra Nagy nap ez a mai, hiszen ünnepelünk: 3 éves a Rádió Bézs. Ha ünnepelünk, énekelünk. A mai műsorban nagy költők versei ezúttal énekelt formában hangzanak el. Ettől természetesen nem kapunk kevesebbet, sőt! Hiszen a dalokban benne van az előadók egyénisége, érzékenysége is.

A mai adás – éppen a születésnap apropóján – felvételről hangzik el. Én énekeltem, ülve táncoltam, élveztem a műsor felvételét.
Mielőtt elfelejteném: egy vers (féle) azért prózában is elhangzik az adás elején. Miért versféle? És miért a kiemelt szerep? Ez a születésnaposnak is meglepetés.

( A 2018.02.01-i adás ismétlése )

2018-05-31 18 óra Nemrégiben Erdélyben, többek között Kolozsváron jártam. Utoljára 40 évvel ezelőtt. Bár dolgozni mentem, volt egy délelőtt, amit szabadon töltöttem, és ellátogattam a Házsongárdi temetőbe. Nem vagyok csökött temető látogató, de a város belvárosában a temető gyönyörű szép fekvése hívogatott. Hamár ott vagyok, hamár a vers, a versek, felkerestem Aletta van der Mael és férje Apáczai Csere János sírját – pont olyan, mint minden sírkő – Dsida Jenőét, amire egy sírfeliratot, egy verset véstek. És itt található Szilágyi Domokos és első felesége Hervay Gizella és fiúk sírja is. A műsor első felében rájuk emlékezem, verseikkel, írásaikkal.

Aztán egy ugrás az itthoni és mégegy a jelenkori költőkhöz. Ezen a héten utoljára még csütörtökön 18 órakor várom Önöket, szeressük együtt a verseket.

2018-05-24 18 óra Nőnek születünk. Nőként nevelnek bennünket. Nőnek érezzük magunkat. Nőként viselkedünk. Mindeközben pedig számos elvárásnak és szerepnek igyekszünk megfelelni, melyek egy részétől a boldogság megélését reméljük.

A mai Szeretném, ha szeretnének megpróbál belelátni a nők fejébe… olyan költők versein keresztül, akik történetesen nők. A feladat nem egyszerű: Megérteni minket, nőket. Hallgassanak ma is 18 órától.

( A 2018.03.08-i adás ismétlése )

2018-05-17 18 óra Huszonegynéhány éves koromban többször és többen is mondták, hogy mennyire hasonlítok ’a’ Dusánhoz. Ilyen információval nem nagyon lehet mit kezdeni. Én sem tudtam. Ez most jó? Dicséret? Hiszen ő férfi, én meg ugye nem… Persze most már tudom, hogy ez – esetleg – csupán tény (volt). És tény, hogy ha volt is hasonlóság, az mindenképpen kimerült a külsőségben. Na ehhez már mindenképpen tudok pontos érzelmet rendelni: sajnálom. Hiszen korunk egyik legtehetségesebb, legtermékenyebb dalszöveg írója. Íme itt vagyunk megint a megkerülhetetlen dilemmával: dalszöveg vagy vers? Mitől ez vagy az? A mai műsorban a több mint 500 alkotásból kellett válogatnom. Egyáltalán nem biztos, hogy pont ezeket kell bemutatni… vagy inkább megfordítom: valamiért ezek a versek, dalok jöttek felém. Szép lesz ma is.

( A 2018.02.22-i adás ismétlése )

2018-05-10 18 óra A Brazilok című film indította el azokat a gondolatokat amelyek a mai Szeretném ha szeretnének műsorhoz vezettek. Mert egy nagyon szerethető film. Nem hazudik el semmit a mai – és tegnapi és holnapi – magyar valóságból, nem próbálja erővel megváltoztatni a nézői előítéletet, hanem egyszerűen csak szerethető és esendő emberekként mutatja be a cigányokat.

Valószínűleg mindenkinek vannak elképzelései arról, hogyan is néz ki egy mai magyar falu romák lakta része – ahogy mondani szokás: a cigánysor -, de alkalmasint nincsenek sokan, akik a saját szemükkel is látták már.Az itt élő emberek a kilátástalan nyomorba születnek bele.

Bari Károly: Cigánysor

Vályogcsomók közt rejtező
tűztől visszaretten a nyugalom:
világgá ment a rózsafából faragott
hegedű, halál fekete hajú asszonyok
hasították meg érte arcukat,
hűtlen éjszakáikért levágott
mellükkel csillagot égettek
az ég homlokára, éjfélórában
sárkányok toporzékoltak
az éneklő piros vidéken,
szél hordozta a fellegeket
patyolat-ingeit, zúgtak
villámló szárnyakkal a varjak,
elbitangolt lovak hátán kesergett a hold
rózsafából faragott hegedű, elmúlással
hátba szúrt énekeiddel hova mentél?
putrik ablakaiban visszatérésed virrasztják
a gyertyák, nyurga szelek korbácsolják
emlékre a fákat: nem lehet elfelejteni,
ki dalba fullasztotta szívét!
Ma este 18 órától Bari Károly verseit hallgathatják.

2018-05-03 18 óra Ez a műsor nem jöhetett volna létre, ha a Rádió Bézsben nem csupa fantasztikus ember dolgozna a háttérben (is). De szerencsére ők vannak, így lett új műsor is. Így aztán hiába fogtam padlót, reggelre minden szépen kisimult. És most meg tudok állni és körülnézni, mint ahogy Szabó T. Anna javasolja a mai műsorban elhangzó versében. Tegyék ezt Önök is, álljanak meg egy órára, hallgassák a verseket amiket a mai műsorba én megálmodtam. Ma este 18 órától Szeretném…..

2018-04-26 18 óra A hiány nem pótolható. Lassan csitul a fájdalom. Idővel a szép emlékek maradnak meg, de ő maga soha nem lesz pótolható. Ha van időd megszerethetsz mást, egy másikat, de nem pótlék lesz. Más lesz. Ma reggel örökre el kellett köszönnöm ’A’ kutyámtól. Veszteség, fáj. És milyen nagy rendező az élet: a mai műsorban két ember szerelmét próbálom bemutatni, versek, idézetek, levelek segítségével. Latinovits és Ruttkai. Két legendás színész, egy legendás szerelem, egy kegyetlen veszteség Ruttkainak, és mindkettő veszteség nekünk. Pótolhatatlanok. Csütörtökön 18 órától Szeretném ha szeretnének.

2018-04-19 18 óra A mai Szeretném ha szeretnének első felében Illyés Gyula és Szép Ernő, ma is aktuális, nem túl vidám, ám de annál szebb versét hallhatják. A második felét az örök aktualitás a szerelem, szeretet témájában íródott kortárs versek töltik ki. Gergely Ágnes, Nemes Nagy Ágnes, Szabó Ádám, Pethes Mária verseit ismerhetik meg, hiszen tavasz – mit tavasz – szinte nyár van. Este 18 órától hallgassanak verseket.

2018-04-12 18 óra Egy nappal a költészet napja után, mi másról szólna egy versműsor, mint József Attiláról és persze a verseiről. Volt már, ma is van és egészen biztos vagyok benne, hogy lesz is. Megunhatatlan, szerethető, siratható, lélekemelő, porba lehúzó, és szárnyaló. Ige nélkül, ahogy ő írta a Klárisok című versét.
Sok vers, kevés beszéd, közben szép zene. Hallgassák ma velem élőben 18 órától, Szeretném ha szeretnének. Ha éppen nem érnek rá, bármikor a Hangtárból.

2018-04-05 18 óra Rendkívüli adás és én rendkívül izgulok. Szepesi Attila 2017. március 30-án halt meg. Halálának első évfordulója adta az apropót, hogy egy műsort szenteljünk neki, költészetének. Ezúttal vendégeim is lesznek Benda László, aki édestestvére a költőnek. Hogy mágis miért Benda? Azt majd ő elmeséli. Másik vendég pedig Száraz Miklós György, Szepesi Attila jó barátja. Velük és természetesen versekkel próbálom megismertetni Önöket ezzel a nem mindennapi költészettel, amiben a népiesség, az archaikusság, a humor és a középkoriság is megtalálható. Töltsenek velünk és a versekkel egy órát, ma 18 órakor.

2018-03-29 18 óra Agyonhallgatták a kommunizmusban. A rendszerváltás után rázúdult a magyar irodalomra, elsősorban regényei által. Versei közül kettőt jól ismernek, a többit talán kevésbé. Pedig verseiben sokkal őszintébb, kitárulkozóbb volt, mint a prózai műveiben. Márai Sándor lesz ma – képletesen – a vendégem.

( A 2017.10.05-ia adás ismétlése )

2018-03-22 18 óra Hurrá itt a tavasz! Mi még nem tudjuk, mert hideg van, meg pár napja még a hó is esett, de a madarak érzik, hangoasak reggel, délben, este.

Így történt, hogy a mai műsorra megpróbáltam a tavasz, a vidámség, a szerelem témában válogatni. Na jó, még egy kicsit visszahúz a tél, egy-két vers erejéig, de senki ne csüggedjen. Aminek jönni kell, az jönni fog.

2018-03-15 18 óra ( A 2017.03.15-i adás ismétlése )

2018-03-08 18 óra Nőnek születünk. Nőként nevelnek bennünket. Nőnek érezzük magunkat. Nőként viselkedünk. Mindeközben pedig számos elvárásnak és szerepnek igyekszünk megfelelni, melyek egy részétől a boldogság megélését reméljük.

A mai Szeretném, ha szeretnének megpróbál belelátni a nők fejébe… olyan költők versein keresztül, akik történetesen nők. A feladat nem egyszerű: Megérteni minket, nőket. Hallgassanak ma is 18 órától.

2018-03-01 18 óra Szoktak/szoktatok álmodni? Emlékeznek/emlékeztek az álmokra? Egy álomban bármi megtörténhet. A költők álmában még annál is több. Ma este 18 órától Szeretném, ha szeretnének és álmodjanak/álmodjatok velem!

2018-02-22 18 óra Huszonegynéhány éves koromban többször és többen is mondták, hogy mennyire hasonlítok ’a’ Dusánhoz. Ilyen információval nem nagyon lehet mit kezdeni. Én sem tudtam. Ez most jó? Dicséret? Hiszen ő férfi, én meg ugye nem… Persze most már tudom, hogy ez – esetleg – csupán tény (volt). És tény, hogy ha volt is hasonlóság, az mindenképpen kimerült a külsőségben. Na ehhez már mindenképpen tudok pontos érzelmet rendelni: sajnálom. Hiszen korunk egyik legtehetségesebb, legtermékenyebb dalszöveg írója. Íme itt vagyunk megint a megkerülhetetlen dilemmával: dalszöveg vagy vers? Mitől ez vagy az? A mai műsorban a több mint 500 alkotásból kellett válogatnom. Egyáltalán nem biztos, hogy pont ezeket kell bemutatni… vagy inkább megfordítom: valamiért ezek a versek, dalok jöttek felém. Szép lesz ma is. Szeretném ha szeretnének, ma, csütörtökön, 18 órától.

2018-02-15 18 óra Az ókori görögök szerint ötféle személyek közötti szeretet létezik. Én huszonvalahányat számoltam össze. Néhányat megvizsgálunk közelebbről. Természetesen versek segítségével.
“Ha pedig szeretet nincs bennem: alkalom
Adódjék emberként s angyalmód szólanom; –
Csak zengő érc vagyok, vagy pengő cimbalom!”

(Sumonyi Zoltán: Pál apostol) Ma délután/este (kinek mi) 18 órától Szeretném, ha szeretnének.

( A 2017.11.23-i adás ismétlése )

 

2018-02-08 18 óra Egy hihetetlenül fiatal, – na jó, fiatalos – 81 éves költőt választottam ma estére: Baranyi Ferenccel és verseivel ismerkedhetünk. Elámulok energikusságától, lendületétől, gyöngédségétől és az ezekből fakadó verseitől. Buzdít és átkarol, haragszik és simogat.
Ma 18 órától hallgassák meg hogyan.

 

2018-02-01 18 óra Nagy nap ez a mai, hiszen ünnepelünk: 3 éves a Rádió Bézs. Ha ünnepelünk, énekelünk. A mai műsorban nagy költők versei ezúttal énekelt formában hangzanak el. Ettől természetesen nem kapunk kevesebbet, sőt! Hiszen a dalokban benne van az előadók egyénisége, érzékenysége is.
A mai adás – éppen a születésnap apropóján – felvételről hangzik el. Én énekeltem, ülve táncoltam, élveztem a műsor felvételét.
Mielőtt elfelejteném: egy vers (féle) azért prózában is elhangzik az adás elején. Miért versféle? És miért a kiemelt szerep? Ez a születésnaposnak is meglepetés.

 

2018-01-25 18 óra „Olyan volt, mint egy drága kisfiú és sohse lesz már, mint kisfiú, nékem.” Írja Babits Csinszkáról. Máig is szemérmes homály fedi kapcsolatát Babitscsal, akit Ady halála után keresett fel Boncza Berta – hóna alatt egy jókora mappával, amolyan ürügy gyanánt.
A magyar Alma Mahler, Csinszka személyisége, kapcsolata Babitscsal, Adyval, Márffyval vár felfedezésre a mai műsorban, természetesen versek által.

 

2018-01-18 18 óra A magyar költészet századeleji és jelenkorából válogattam. Összefonódik múlt és jelen, béke, háború, szerelem, halál. Valahányszor leülök verseket válogatni elámulok, milyen mérhetetlenül gazdag a magyar irodalom. A mai műsorban, Radnóti, József Attila, Ady, Orbán Otto, Szabó T. Anna, Varró Dániel versei hangzanak el, valamint egy, elsősorban nem költő, műve is. És a végén, mert nem bírok a véremmel, egy pici kacsintás a francia költészet, Arthur Rimbaud felé. On y va?

 

2018-01-11 18 óra Vajon lehet retró műsort csinálni, abból, ami alig több mint egy éves. Nem tudom, de én ma csináltam. Egy szubjektív válogatásból még válogattam. Kicsit összekuszáltam, összefésültem. Hiszen, ha szeretem, hol van az megírva, hogy csak egyszer hallgathatom meg?! Önök pedig, kedves hallgatók, kénytelenek lesznek ezeket a csodaszép verseket ismét meghallgatni, velem. Úgy hiszem, nem bánják meg. És… mindennek a képek felett kellett volna megjelennie.

 

2018-01-04 18 óra Életrajzának egyes részeit már óvodás korától kezdve mindenki ismerheti. Tanítjuk alsóban és felsőben és középiskolában egyaránt. Ő az 1-es számú érettségi tétel. Hallottunk patetikus hazafias verseiről, lírai tájkölteményeiről, izzó forradalmi verseiről, ironikus hangvételű kritikus verseiről, különleges szerelmi költészetéről, népiességéről, ars poeticairól, s persze a János vitézről.
Petőfi Sándort és költészetét próbálom bemutatni a mai egy órában. Szerintem reménytelen. Éppen azért megpróbálom.

 

2017-12-28 18 óra

2017-12-24 15 óra Liszkai Ágnes karácsonyi órája. Versek, Hajléktalanok fájdalmasan szép sorai…

2017-12-21 18 óra Rendhagyó karácsonyi műsorral várok mindenkit. Rendhagyó, mert ezúttal egy vendéggel próbálok/próbálunk eligazodni az ünnepi hangulat útvesztőjében és rendhagyó azért is, mert nem „nagy költők” verseiből mazsoláztam, hanem „kis költők”, szinte láthatatlan költők gondolataival találkozhatunk. Ezúttal a Fedél nélkül újságban megjelent versekből válogattam.

2017-12-14 18 óra Ma este/délután 18 órától, Szeretném ha szeretnének. Először élőben. Ettől más. Amitől ugyanaz: versek, zenék, ahogy én szeretem. Szubjektív kínálat.

Ismét elkalandozom a francia irodalom és zene felé… Appolinaire, Verlaine. És franciás nevű, de nagyon magyar Várnai Zseni verseit ismerhetik meg. Mert utoljára az óvodában hallották.

( A 2017.09.28-i adás ismétlése )

2017-12-07 18 óra Idő hiányában, a legutóbbi műsorból lemaradtak versek. Úgy éreztem magam, mint egy félbeszakadt beszélgetés után. Így ma este 18 órától folytatom Kosztolányival és Kosztolányi és Karinthy barátságával és hamár Karinthy személye is felbukkan, ismerjék meg az ő líráit is. Egy kicsit. Amennyi belefér az egy órába. És! Hohó! Ez lesz az 50. műsorom!

2017-11-30 18 óra Megkerülhetetlen, kihagyhatatlan. Nem is értem eddig miért nem került neki egy teljes adás. Most pótlom, így kárpótlom a hallgatókat. Kosztolányival és verseivel ismerkedünk, barátkozunk sőt élvezkedünk ma. Velem lesznek?

2017-11-23 18 óra Az ókori görögök szerint ötféle személyek közötti szeretet létezik. Én huszonvalahányat számoltam össze. Néhányat megvizsgálunk közelebbről. Természetesen versek segítségével.
“Ha pedig szeretet nincs bennem: alkalom
Adódjék emberként s angyalmód szólanom; –
Csak zengő érc vagyok, vagy pengő cimbalom!”
(Sumonyi Zoltán: Pál apostol) Ma délután/este (kinek mi) 18 órától Szeretném, ha szeretnének.

2017-11-16 18 óra Menjünk vissza az időben úgy 100 évet, és közben érezzük úgy, hogy csupán a szóhasználat, meg a szoknyák hossza változott. Aki visszarepít minket és biztos kézzel (tollal) mutatja meg napjaink, bocsánat, kora anomáliáit, nem más, mint Ady Endre, az újságíró. Verseit pedig próbáltam ráhúzni ezekre a publicisztikákra, több-kevesebb sikerrel. De a vers az vers, Ady az Ady. Időutazásra(?) fel!

2017-11-09 18 óra Babits Mihály a 20. század költészetének egyik legmeghatározóbb alakja. Hogy mennyire, remélem kiderül a mai műsorból, hiszen Babits verseit és személyiségét Weöres Sándor, József Attila Radnóti Miklós is borzongató versekkel  méltatták.

2017-11-02 18 óra Halottak napja van. A műsor első felében versekkel és zenével igyekszem ezzel kapcsolatban gondolatokat ébreszteni. A második felében József Attila Hazám című verse mesterszonettként szolgál egy szonettkoszorúhoz, melyet kortárs költők írták.

( A 2016.11.02-i adás ismétlése )

2017-10-26 18 óra A számítógépem ‘Bézs kimaradt’ fiókjában megint felhalmozódtak a versek. Nekiláttam, takarítani, rendezgetni. Kicsit még hozzágondoltam ezt-azt. Ebből lett a mai műsor. Ismert és talán kevésbé ismert versek, hazáról, szerelemről, istenről…remek előadók, finom zene. Egy biztos: csodálatos mind. Érdemes ma is leülni mellém

2017-10-19 18 óra Egy író, akiről mostanáig csak kevesen tudták, hogy költő. Nemrég jelent meg összegyűjtött verseskötete. Ebből válogattam a nekem legszebbeket. Szabó Magda versei a főszereplők a mai Szeretném ha szeretnének műsorban, 18.00 órától.

2017-10-12 18 óra Keletre varázsol minket Szergej Jeszenyin, az oroszok nagy költője. Alig 30 évet élt, és ez több, mint ahányat a mi Petőfink. Az ő verseiket hallgathatják ma, természetesen zenével megtámasztva, megfűszerezve, harmonizálva, vagy csak egyszerűen kísérve.

2017-10-05 18 óra Agyonhallgatták a kommunizmusban. A rendszerváltás után rázúdult a magyar irodalomra, elsősorban regényei által. Versei közül kettőt jól ismernek, a többit talán kevésbé. Pedig verseiben sokkal őszintébb, kitárulkozóbb volt, mint a prózai műveiben. Márai Sándor lesz ma – képletesen – a vendégem.

2017-09-28 18 óra Ma este/délután 18 órától, Szeretném ha szeretnének. Először élőben. Ettől más. Amitől ugyanaz: versek, zenék, ahogy én szeretem. Szubjektív kínálat.

Ismét elkalandozom a francia irodalom és zene felé… Appolinaire, Verlaine. És franciás nevű, de nagyon magyar Várnai Zseni verseit ismerhetik meg. Mert utoljára az óvodában hallották.

2017-09-21 18 óra Faludy György és Márai Sándor. Hogy mi a közös bennük? Az örök hazavágyás. Csak az egyiknek sikerült. És megint, Bartók. Közös sorsok, küldönböző életutak.

2017-09-14 18 óra A Bartók hét megihletett. Mint ahogy Illyés Gyulát is. Zseniális zeneszerzőnkre emlékezem ebben a műsorban, ezúttal nem csak versekben, hanemzenében is.

2017-09-07 18 óra Mai költők verseit válogattam mára. Ezeket a verseket nők írták. Benne van nőiességük,finomságuk, kegyetlen realitásuk. Férfi ilyet nem írhat és nem is mondhat el. Van olyan is, ami viszont hiteles, és gyönyörűen hangzik így is, hogy férfi mondja el. Nagyon nagy köszönet a költőknek, Tóth Krisztinának, Kis Judit Ágnesnek, Erdős Virágnak, Rakovszky Zsuzsának, Miklya Annának, Gergely Ágnesnek és Szenderi Júliának, valamint Károlyi Amynak.

A versek elmondásában segítségemre volt: Gryllus Dorka, Szabó Gabi, Fodor János és a költők.

( A 2017.06.15-i adás ismétlése )

2017-08-31 20 óra Hattyúkat hoztam mára. Nagy Lászlót és Szécsi Margitot. Hogy miért hattyúk? Kiderül a mai műsorból. Ha kíváncsiak hallgassanak ma este 8-kor, vagy bármikor a hangtárból.

2017-08-24 20 óra Vissza a klasszikusokhoz. Az egyik alapító’ nyugatos’ költő verseit hallgathatják ma. Tóth Árpádét, remek előadókkal. Ezúttal francia (belga) előadó zenéjét válogattam hozzá. Eléggé elégikusak mindketten…..

2017-08-17 20 óra A nyári melegben a hűvös télbe vágyunk, télen pedig a fényes napsütésre. A mai versek lehetőséget adnak mindeféle asszociációra. Nagyrész kortárs költők verseit válogattam, de akad azért klasszikus is. Remek előadók, csodás versek. A versek szépségét ajánlom ma estére (is).

2017-08-10 20 óra  Arany János balladái akkor születtek, amikor a reménytelenség, a kilátástalanság, az elnyomás nem engedtek más utat. Nem volt forradalmár, de hitt a forradalmi eszmékben. Nem az utca embere volt, de amikor kellett segített, bujtatott, támogatott.

Balladái örökérvényűek és vannak történelmi pillanatok, amikor különösen úgy érezhetjük: Igen! Ez az! ….. Vajon ma mit írna?

( A 2017.04.20-i adás ismétlése )

2017-08-03 20 óra Hosszú szünet után, ismét nekem kedves verseket válogattam, kortárs költőktől. Ki tudja miért, a nyár, a meleg, a napsütés, a Balaton….. ettől mai hangulatom lett, van. Mindehhez filmzenék szólnak majd. Romantika, szerelem, humor és kor-rajz, fájdalom, remény-reménytelenség. Szabó T. Anna, Lackfi János, Kis Judit Ágnes, Varró Dani, Csiga Márta, Rakovszky Zsuzsa és nem utolsósorban Kányádi Sándor verseihangzanak ma el. Esze már hűvös van, lehet lazítani….

2017-07-27 20 óra  2017 március 2-án volt Arany János születésének 200. Évfordulója. A mai műsor róla szól, az ő verseit hallhatják. Leleményes, bölcs, örök.

( A 2017.03.08-i adás ismétlése )

2017-07-20 20 óra Este 7 órától várom a hallgatókat, hogy kortárs költészetet hallgassanak, kortárs zenével. Ezúttal nem a jól ismert, gimnáziumi tanulmányok köszönnek vissza, hanem egypár ismeretlen – ámde ismertségre nagyon is érdemes – vers, dalba rendezett vers.

A verseket Gryllus DorkaHorváth Lili és a költők adják elő, valamint hallhatják még Müller Péter Sziámi and Friend legújabb lemezének címadó dalát, Lovassy Andrást, KalákátErdős Virágot verseket énekelni. Elő egy pohár borral és tartsanak velem. (Vörösbort ajánlok.)

( A 2016.11.23-i adás ismétlése )

( A 2017.01.04-i adás ismétlése )

2017-07-13 20 óra Szeretném ha szeretnének ma este is. A mai műsor szomorú aktualitása Leonard Cohen halála. Bár erdetileg nem ezt terveztem Radnóti versei mellé, mégis olyan szépen simul, mintha összebeszéltek volna. A verseket Szilágyi Tibor, Bálint AndrásKaszás AttilaCserhalmi GyörgyKézdi GyörgyLatinovits Zoltán és Mácsai Pál mondják el. Szép este lesz, tartsanak velem Liszkai Ági szerkesztő, műsorvezetővel!

( A 2016.11.16-i adás ismétlése )

2017-07-06 20 óra Vers avagy dalszöveg? Van-e éles határ a kettő között? Vagy csak annyi, hogy milyen célból íródott?

Az idei irodalmi Nobel díj odaítélése adja a műsor egyik aktualitását.

Kalandozunk egy kicsit francia nyelvterületre és hallgathatunk kortárs és klasszikus verseket. Mindezt a zene segítségével.

( A 2016.10.26-i adás ismétlése )

2017-06-29 20 óra Folytatom a Jelenkor szerkesztőségének válogatását a legjelentősebb kortárs versekből. Komoly, ütős verseket hallhatunk ma is. Borbély Szilárd, Orbán Otto, Oravecz Imre, Baka István, Sziveri János, Kántor Péter, Kovács András Ferenc verseit hallhatják. A legtöbbet a költők olvassák fel…

2017-06-22 20 óra A tekintélyes magyarországi irodalmi folyóirat Jelenkor szerkesztősége szerette volna felmérni, mi számít a legfontosabbnak a kortárs magyar irodalomban. Kritikusokat kértek fel, hogy szavazzanak műnemenként, műfajonként. Elsőként a verslista készült el Meglehetősen szubjektív egy ilyen válogatás, és természetesen még nagyon sok vers lehetne benne.

Én is ebből merítettem most, verses slágerlista. De nem lesz közben reklám!

2017-06-15 20 óra Mai költők verseit válogattam mára. Ezeket a verseket nők írták. Benne van nőiességük,finomságuk, kegyetlen realitásuk. Férfi ilyet nem írhat és nem is mondhat el. Van olyan is, ami viszont hiteles, és gyönyörűen hangzik így is, hogy férfi mondja el. Nagyon nagy köszönet a költőknek, Tóth Krisztinának, Kis Judit Ágnesnek, Erdős Virágnak, Rakovszky Zsuzsának, Miklya Annának, Gergely Ágnesnek és Szenderi Júliának, valamint Károlyi Amynak.

A versek elmondásában segítségemre volt: Gryllus Dorka, Szabó Gabi, Fodor János és a költők.

2017-06-08 20 óra Weöres Sándor. Már az óvodában is ismerik a nevét. Gyerekköltőnek tartották sokáig, pedig egyet sem szánt kifejezetten annak.

Hallhatnak – többek között – olyan verseket amiket ő maga mond el, jellegzetes éneklő, magas hangján.
A mai műsorban több lesz a próza, mint a zene. Még így is sokmindenről le kellett mondanom.

2017-06-01 20 óra Ady! Régi adósság. Nem is tudom, hogy bírtam ki ilyen sokáig. A világpolgár, a költő, a publicista, a szerelmes, kegyetlen és érzéki. Feltehetően fizikailag nem túl vonzó, mégis nők olvadoznak személyíségétől.

Két nagy szerelem: Az egyik szenvedélyes, testi szerelem, Léda mellett. Verseiben is megjelenítette, az egyházi és hivatalos körök felháborodását kiváltva, de a szemérmes, romantikus magyar versekhez szokott olvasóközönséget lenyűgözte az új, merész hang.

A másik, a házasság, persze nem ment könnyen. A szenvedéllyel már leszámolt a költő. Halk, csöndes érzés volt, nagy kíváncsiság, kicsi apai szeretet. A fiatal Csinszka élvezettel vállalta Ady feleségeként a kivételes nehéz feladatot.Betegápoló volt, harcolt a borosüvegek ellen. Tűrte cívódását, ingerültségét, kirohanásait. Nem mozdult férje mellől.
Ma este 8 órától tartsanak velem.

2017-05-18 20 óra ( A 2017.02.01-i adás ismétlése )

2017-05-11 20 óra 87 éves a ma élő legnagyobb költőnk.  Kányádi Sándor verseit hallgathatjuk ebben a műsorban, prózában és dalban.

2017-05-04 20 óra Ma este is Szeretném ha szeretnének! Radnóti Miklóssal, akinek születési évfordulója lesz holnap, május 5-én . Utána egy kis elő anyáknapi műsor. Ha anya, akkor József Attila, ki más.

2017-04-27 20 óra Nagy költők, nagy művei. Arany, Berzsenyi, Jékely, Babits, Radnóti, Ady verseiben tobzódunk. Jó társaságban került Varró Dani.….

2017-04-20 20 óra Arany János balladái akkor születtek, amikor a reménytelenség, a kilátástalanság, az elnyomás nem engedtek más utat. Nem volt forradalmár, de hitt a forradalmi eszmékben. Nem az utca embere volt, de amikor kellett segített, bujtatott, támogatott.

Balladái örökérvényűek és vannak történelmi pillanatok, amikor különösen úgy érezhetjük: Igen! Ez az! ….. Vajon ma mit írna?

2017-04-13 20 óra Két nappal a költészet napja után, mi másról szólhat egy versműsor, mint József Attiláról. Mellé, hozzá, közé Bartók concertókat válogattam.

2017-04-06 20 óra Juhász Gyula  a magyar költészet egyik legkiválóbbja. A műsorban olyan, kevésbé ismert versei is felhangzanak mint pl. Himnusz az emberhez, Testamentom. És persze a szerelmes költészet gyöngyszemei, mint Milyen volt szőkesége vagy a Szerelem.

2017-03-29 19 óra A mai műsor a tavasz jegyében telik majd. Versek, dalok, zenék érzések….Dsida Jenő, Áprily Lajos, Babits Mihály, Juhász Gyula, Várnai Zseni, Nemes Nagy Ágnes….Caro Emerald, Chopin, Beatles, Smetana…és még sokan mások.Egy-két dal és elejéig megemlékezem a Down szindróma világnapjáról is. Én szeretem és szeretném ha szeretné(ne)k!

2017-03-22 19 óra A mai adásban összehoztam mindazt, ami az eddigiekből így, vagy úgy, időhiányában vagy egyéb okokból kimaradt. Nem a minőség miatt. Csodálatos verseket és nagyon jó zenéket válogattam a magyar és külföldi irodalomból. Lesz Lorca és Cohen, Ady, Kányádi, Presszer, Petrucciani….és még sokan mások.

( A 2017.02.22-i műsor ismétlése )

2017-03-15 19 óra

2017-03-15 10 óra

2017-03-08 19 óra 2017 március 2-án volt Arany János születésének 200. Évfordulója. A mai műsor róla szól, az ő verseit hallhatják. Leleményes, bölcs, örök.

2017-03-01 19 óra Minden évben, Bálint napon adják át a 20 éve alapított Balassi díjat. 2017-ben Szikra János kapta. És ha már mai költő, akkor legyenek mai költők. Nádasdi Ádám hetven éves. Rakovszky Zsuzsa megrázó verse… Szőcs GézaOrbán Otto….és még sokan mások….

Szerdán este 17 órától versek és zene a Szeretném ha szeretnének műsorában.

2017-02-22 19 óra A mai adásban összahoztam mindazt, ami az eddigiekből így, vagy úgy, időhiányában vagy egyéb okokból kimaradt. Nem a minőség miatt. Csodálatos verseket és nagyon jó zenéket válogattam a magyar és külföldi irodalomból. Lesz Lorca és Cohen, Ady, Kányádi, Presszer, Petrucciani….és még sokan mások.

2017-02-15 19 óra A színészóriás, Latinovits Zoltán…. egy versekre koncentráló műsorban nem kihagyható. Legendás verses lemezei, személyisége, tehetsége ma is ismert, nemcsak korosztálya környezetében. A Szeretném ha szeretnének mai műsorában tulajdonképpen egy válogatást hallgathatnak a gimnáziumi tananyag irodalmából. Latinovits Zoltán hozza be a szobánkba, az autóba – na de hogyan! – aszerint ki hol hallgatja.

2017-02-08 19 óra A mai műsorban csak dalok lesznek, és csak versek. Együtt. Énekelt versek régen és ma. Klasszikus és kortárs költők, Éneklő költők. Ismert versek kicsit másképp.

2017-02-01 19 óra Nemes Nagy Ágnes költészetébe pillantunk be. Mostanában jelent meg a hiánypótló, összes műveit tartalmazó kötet, ami olyan verseket is tartalmaz, amik eddig csak az íróasztalfiókban feküdtek.

2017-01-25 19 óra A január 25-i adásban folytatom/befejezem az „Élő költők társasága” ciklust. A mai adásban Zalán Tibor,Térey János, Nádasdy Ádám, Aczél Géza, Lackfi János, Szabó T. Anny, Tóth Kriszta és Kovács Antal Ferenc verseit Takács Nóra Diána, Tenki Réka, Patkós Márton, Mácsai Pál, Ficza István, Hámori Gabriella, Pogány Judit és Polgár Csaba adják elő. Köszönet az Örkény színháznak ezért az élményért, amit 24 napon át nyújtottak.

Várja Önöket szerdán 19 órától, Liszkai Ági szerkesztő.

2017-01-18 19 óra A Szeretném ha szeretnének mai műsorában folytatom az Élő költök társaságának friss ropogós verseit….

Kürti László – Csuja Imre, Kis Judit Ágnes – Jéger Zsombor, Ferenc Győző – Szandtner Anna, Kemény István – Nagy Zsolt, Báthori Csaba – Für Anikó, Kántor Péter – Zsigmond Emőke, Kukorelly Endre – Gálffi László és Varró Daniel – Epres Attila.
A műsor közben tartok egy kis „pihenőt”, becsempésztem egy Robert Browing verset, angolul, aztán ugyanazt magyarul, Kosztolányi Dezső fordításában. És persze zene, zene, zene…
Szeretném ha szeretnék, várom Önöket, Liszkai Ági, szerkesztő.

2017-01-11 19 óra Élő költők társasága….. az Örkény színház kezdeményezése.

A színház felkért 24 mai költőt, írjanak verset a színház művészeinek….Igazi csemege a költészet kedvelőinek, hiszen ropogósan friss verseket hallhatnak, igazán remek művészek előadásában.
A Szeretném ha szeretnének mai műsorában hét költő hét versét hangzik el. Íme az előadás sorrendjében a költők és az előadók:

Balla Zsófia – Bíró Kriszta
Csukás István –Máthé Zsolt
Erdős Virág – Dóra Béla
Závada Péter – Kerekes Viktória
Váradi Szabolcs – Novkov Máté
Rakovszky Zsuzsa – Kerekes Éva
Podmaniczky Szilárd – Vajda Milán

Kapitány, kapitányom!
Várom Önöket a „rádió” előtt, Liszkai Ági szerkesztő

2017-01-04 19 óra Este 7 órától várom a hallgatókat, hogy kortárs költészetet hallgassanak, kortárs zenével. Ezúttal nem a jól ismert, gimnáziumi tanulmányok köszönnek vissza, hanem egypár ismeretlen – ámde ismertségre nagyon is érdemes – vers, dalba rendezett vers.

A verseket Gryllus DorkaHorváth Lili és a költők adják elő, valamint hallhatják még Müller Péter Sziámi and Friend legújabb lemezének címadó dalát, Lovassy AndrástKalákátErdős Virágot verseket énekelni. Elő egy pohár borral és tartsanak velem. (Vörösbort ajánlok.)

( A 2016.11.23-i adás ismétlése )

2016-12-28 19 óra Magyar költők és magyar írók, akik már nem lehetnek velünk, hiányuk szinte fáj. Kicsit elkalandozom a próza felé is. Kertész Imre, Eszterházy Péter írók, és Dzsida Jenő, Csoóri Sándor, Oláh János lesznek virtuális vendégeim.

2016-12-21 19 óra Az ünnepeket várva sok karácsonyi dal, zene lesz a mai műsorban, Queen, John Lennon, Budapest Klezmer Band…

És természetesen versek is, kicsit kevésbé karácsonyiak, inkább a
szeretetről, elfogadásról, családról szólnak. Mert mi, ha nem ez a karácsony lényege.
Ady, Kosztolányi, Tóth Árpád, Arany János, Kányádi Sándor… a teljesség igénye nélkül.
Hangolódjunk együtt.

2016-12-14 19 óra Megemlékezek arról, aki elment. Majd olyan költők verseit hallhatjuk, akik bár már nincsenek közöttünk, mégis itt maradt valami kincs utánuk. A műsor második felében adventi hangulatban a szeretet, a remény, a csoda kel életre a versekben. Áprily Lajos, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Vajda János, Kányádi Sándor gyönyörűszép versei szólalnak meg. Természetesen zene-zene-zene….

Várja Önöket, Liszkai Ági szerkesztő

2016-12-07 19 óra A Haiku világába pillantunk be. Ez, a rendkívül szigorú szabályokhoz kötött verselés Japánban hagyományos. Ezek mellett megismerhetjük a magyar haiku-mestert Fodor Ákost.

2016-11-30 19 óra Ma este nagyot merítek a magyar költészetből, kortárs és klasszikus költőket válogattam. Egy-két archív felvétel is megszólal Darvas Iván, Ruttkai Éva verseket mond…a Keksz, (Baksa Sós János) és Cseh Tamás persze dalol. Hallhatjuk Kubik Annát, Papp Zoltánt, Hegdűs D. Gézát szavalni Gryllus Vilmost, Matt Biancot, a Hot Jazz Band-et muzsikálni.

Töltsenek velük, valamint velem, Liszkai Ági szerkesztővel egy kellemes órát este 7órától

2016-11-23 19 óra Este 7 órától várom a hallgatókat, hogy kortárs költészetet hallgassanak, kortárs zenével. Ezúttal nem a jól ismert, gimnáziumi tanulmányok köszönnek vissza, hanem egypár ismeretlen – ámde ismertségre nagyon is érdemes – vers, dalba rendezett vers.

A verseket Gryllus DorkaHorváth Lili és a költők adják elő, valamint hallhatják még Müller Péter Sziámi and Friend legújabb lemezének címadó dalát, Lovassy AndrástKalákátErdős Virágot verseket énekelni. Elő egy pohár borral és tartsanak velem. (Vörösbort ajánlok.)

2016-11-16 19 óra Szeretném ha szeretnének ma este is. A mai műsor szomorú aktualitása Leonard Cohen halála. Bár erdetileg nem ezt terveztem Radnóti versei mellé, mégis olyan szépen simul, mintha összebeszéltek volna. A verseket Szilágyi Tibor, Bálint András, Kaszás Attila, Cserhalmi György, Kézdi György, Latinovits Zoltán és Mácsai Pál mondják el. Szép este lesz, tartsanak velem 7-től 8-ig, Liszkai Ági szerkesztő, műsorvezetővel!

2016-11-09 19 óra Semmi meglepetés…és mégis. Versek, zenék…de milyenek?

Őszi hangulatú, borús, szépséges, fájdalmas, elmerengni való.
Veszteségeink, nyereségeink.

2016-11-02 19 óra Halottak napja van. A műsor első felében versekkel és zenével igyekszem ezzel kapcsolatban gondolatokat ébreszteni. A második felében József Attila Hazám című verse mesterszonettként szolgál egy szonettkoszorúhoz, melyet kortárs költők írták.

2016-10-26 19 óra Vers avagy dalszöveg? Van-e éles határ a kettő között? Vagy csak annyi, hogy milyen célból íródott?

Az idei irodalmi Nobel díj odaítélése adja a műsor egyik aktualitását.
Kalanadozunk egy kicsit francia nyelvterületre és hallgathatunk kortárs és klasszikus verseket. Mindezt a zene segítségével.

2016-10-19 19 óra Ezentúl szerdánként, 19 és 20 óra között új, verses műsorral jelentkezik a Rádió Bézs. Liszkai Ágnes Szeretném, ha szeretnének címmel indítja sorozatát.

Az első adás aktualitása, a közelgő október 23.
A műsor leheletfinoman próbálja verssel, zenével érzékeltetni, hogyan érezhettek akkor az emberek. A húsz napos forradalomnak húszezer halottja volt. Kétszázezren menekültek el az országból.
Befogadták őket.