Memento… a jelentése, emlékezz, emlékeztető, felidéz, említ… a latin és a görög után szabadon ez a műsor hűen tükrözi a szó jelentését. Színészekre, színésznőkre, színházi emberekre emlékezünk úgy, hogy nem búsongunk, sokkal inkább idevarázsoljuk őket újra. „Fellépnek, rendeznek” újra,
itt a Bézsben. És közben dalok, zenék, dallamok, bejátszások, amelyek vagy rájuk, vagy a korra jellemzőek, amelyben éltek.
A Metro Goldwyn -Mayer éppúgy „játszik”, mint a Pannónia Filmstúdió, vagy a színházak bármelyike. Régiek és újak játszanak nálunk…és közben szólnak a dalok…
2023-05-17 17 óra MEMENTO – SZAKÁCSI SÁNDOR
Ha a színházi emlékek elkoptak, vagy nem is voltak, a gyönyörű zengő orgánum és a megszámlálhatatlan szinkron miatt pontosan lehet tudni, hogy ő az. Csak néhány név: Kevin Costner, Robert Redford, Bruce Willis, Steven Seagal, Richard Gere. A „Micsoda nő!” például? Szinte észre se vettem, és ő volt, hát persze, az ő hangja! És a ma már legendás Mephisto című filmnél ő szinkronizálta az osztrák főszereplőt, Klaus Maria Brandauert. Megszenvedett vele, de a végeredménnyel ő is elégedett volt.
Vibráló volt, szókimondó, szenvedélyes és tehetséges, mégsem futotta be azt a pályát, ami járt volna neki. Persze erről ő is tehetett. Két végén égette a gyertyát, nem kímélte magát. 70 éves… lenne az idén.
A Vígszínházban kezdte, de egy idő után úgy érezte, hogy kiemelkedő képességével és adottságaival sem kapja meg, a sok hasonló karakter között a megfelelő odafigyelést.
Szerencsi Évával egy pár voltak 7 éven át, de aztán szétvitte őket az életmód, a féltékenység, a kétirányú szakmai életút.
„Azért is alakult így, mert Évának akkoriban nagyon megszaladt. Nekem pedig nem volt annyi dolgom akkor. Ha precíz akarok lenni, én voltam a Szerencsi Éva férje.
Remek muzikalitása és ritmusérzéke, mozgáskultúrája miatt a zenés darabok sem kerülték el, sőt! Ő volt a Rockszínház egyik alapító tagja.
Meglepően attraktív jelenség, remek fizikai akusztikai adottságokkal, igazi nagy formátumú színész- mondta Valló Péter.
A La Mancha lovagja főszerepe, legendás szerepe. „Életem legnagyobb telitalálata, hogy ezt eljátszhattam. Nekem azért is vannak anyagi gondjaim, eltekintve attól, hogy nem keresek rosszul, mert teljesen mai, századvégi Don Quijote vagyok. Nem vagyok hajlandó tudomásul venni ezt a mai világot.”
Utolsó szerepében Villont alakította megrendítő hatással. Mindössze hat előadást ért meg. A szerepet sosem adták másnak, vele maradt meg a színháztörténet részeként. Hamvait kérésére a Földközi tengerbe szórták. 54 éves volt mindössze.
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
2023-05-03 17 óra MEMENTO – TÍMÁR BÉLA és KALOCSAY MIKLÓS
Két tehetséges, fiatal színész, mindketten a Madách színház társulatát erősítették, több mint 3 évtizeddel ezelőtt, és mindkettőjüknek mindössze 41 év jutott ebből a földi létből.
Fiatal korom meghatározó két színésze, és ahogy az interneten a hangjukat, a színészi játékukat rögzítő részleteket kerestem úgy döbbentem rá, milyen mulandó ez a földi élet, hiszen alig találtam valamit róluk. Pedig kiemelt szerepük volt a hetvenes és nyolcvanas évek egyébként nagyon erős színészgárdájában, számtalan komoly szerep, számtalan tv játék, de aki már nem emlékszik erre a két arcra, hangra, annak hogyan mondom el, kik voltak ők?
Most megpróbáltam.
Tímár Béla: 1989 februárjában hagyott itt bennünket, mindössze 41 évesen, 34 évvel ezelőtt, 75 éves lenne, ha velünk marad.
Első fellépése alkalmával a Madách Színházban, Shaw Candidájában a költőt játszotta Domján Edit és Mensáros László oldalán. Egyik kritikusa így írt a bemutató után: “Az előadás eseménye a fiatal Tímár Béla. Tehetségére már a főiskolán felfigyelhettünk. Elragadó művész. Fogékony, érzékeny, csupa ideg, csupa vibrálás. Félszeg és magabiztos. Ha belép, megtelik vele a színpad. Az előadás néhány, nagy pillanatát neki köszönhetjük.”
Remekelt a Három nővér Tuzenbahjaként, a Hamlet Horatiójaként, a La, Mancha lovagja Sanchójaként. Játszott különféle jellemű macskákat Lloyd-Webber-Eliot híres musicaljében, a Macskákban. 1975-től a Szentendrei Teátrum is hívta, ahol egyik legemlékezetesebb alakítását a Kerényi Imre rendezte Tévedések vígjátékában nyújtotta.
1980-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki. 1982-ben rendezőként is bemutatkozott a Játékszínben. Csukás István és Darvas Ferenc Ágacska című mesejátékát vitte színre, melyet több mint száz előadást ért meg. 1988-ban rendezői diplomát szerzett és még abban az évben színpadra állította Kék öböl című gyermekmusicaljét, melynek szerzője és rendezője is ő volt.
Sokoldalúsága mellett is, volt benne valami hihetetlen könnyedség és lazaság…és csak a 41 év…
Kalocsay Miklós: 1991 decemberében hagyott itt bennünket, 41 évesen, 32 évvel ezelőtt, 73 éves lenne, ha velünk marad.
A Főiskolára csak másodszorra vették fel. A második lehetőségre várakozva is színház közelben maradt, például negyedik alabárdosként a Madách-ban.
Aztán első színházi évadában játszotta először hivatalosan Rómeó szerepét, a Szegedi Szabadtéri Játékokon, 1973-ban, mindössze 23 évesen, partnere egy évfolyamtársa Kútvölgyi Erzsébet volt. Kalocsay igazi hősszerelmes, amorózó alkat volt, daliás és szép férfi. Igazi Rómeó.
Mély férfias hang, csodás orgánum járult a megjelenés mellé, nem csoda, hogy Tony Curtis, Alain Delon, Jack Nicholson szólalt meg Kalocsay Miklós magyar hangján, a filmeken.
Nem csak a Madách színház volt az otthona, hiszen ott 1973-1980 között, lépett fel, de következett még a budapesti Várszínház (1980–1982), a budapesti Nemzeti Színház (1982–1989), a Szegedi Nemzeti Színház (1989–1990), majd a Ruszt József vezette Független Színpad (1990–1991).
És ő volt a kedvelt Kuckó műsor házigadája, saját Dorisz kutyájával vezette a műsort. Sikeres, boldog ember…és csak a 41 év.
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
2023-04-19 17 óra MEMENTO – GÁBOR MIKLÓS
Egy új műsor első adása. Valahogy mindig a múltat keresem, vagy kutatom, valahogy mindig valami régit keresek, amihez vagy van, vagy csak hallomásból van emlékem. Épületek, terek, kerületek, (Halihó, Budapest!), különös helyek, (Sírok kertje – a Fiumei úti sírkertben tett látogatások), és most jönnek színészek, színésznők, színházi emberek, akikre felnéztem, akiket sokra tartok, és akik hiányoznak. Ez most a Memento.
Elsőként Gábor Miklós. Hogy miért?
Mert ő volt a „magyar királyfi”, akit a dán királyfi szerepe miatt egy angol színikritikus, Laurence Olivier után Európa második legjobb Hamletjének mondott.
Azért mert szerepeinek sora filmekben, Tv filmekben, színházi előadásokban szinte megszámlálhatatlan, és eközben szinkronszerepeiben nem csak ő volt az Óz-ban a Bádogember magyar hangja, de Mastroianninak, Laurence Olivier-nek, Walter Matthau-nak is ő adta a hangját.
Azért mert nem csak színészként és rendezőként volt „alkotó”, de a rengeteg írása, naplóinak sora, a kiadott és a majd kiadásra váró könyvei, az azokban megírt, magával és mindenki mással sok esetben szinte kíméletlenül megírt sorai is itt maradtak utána.
Ő volt Ádám Ottó és Ruszt József barátja és alkotótársa. Ő volt Ruttkai Éva és Vass Éva férje. Mindkét szerelmet mély érzelemmel élte, de Vass Éva mellett megtalálta az alkotónak és szerelmes férfinak szükséges érzelmi és hétköznapi biztonságot is egyben. Első feleségét Rákosi Máriát, az epizódszereplőt, szinte alig említik, pedig talán fiatalkori szabadságának megszerzése idejére volt tehető, házasságuk két éve.
Gyönyörű férfi, bársonyos hanggal, örök önmarcangolással, állandó helyzetelemzésekkel.
Ugye nem felejtettük el, ugye emlékszünk rá?
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
( A 2023.01.11-i adás ismétlése )
2023-04-05 17 óra MEMENTO – BAJOR GIZI
Egy színésznő, aki 1951 februárjában, mindössze 57 éves korában, egy sötét, de bizonyos értelemben ártatlan gyilkosság áldozata lett. Az akkor már beteg férje ölte meg közös otthonukban, félreértésből, féltésből, szerelemből.
A hely sok éve már a Bajor Gizi Színészmúzeum. Egy művésztársa Gobbi Hilda kezdeményezésére, halálának első évfordulója óta bárki beléphet ebbe a különös hangulatú házba.
Bajor Gizi lényének talán egyik eredője volt, hogy nagyapja Görgey vezérkari főnöke volt, nagyanyja pedig Weiss von Hortenstein bárónő. Édesapja tulajdonában volt egy ideig a Kálvin tér egyik ismert kávéháza, a Báthory.
Zseniálisan tehetséges volt, nemcsak a klasszikus drámai szerepekben tűnt ki, de a vígjátékokban is briliáns volt. Júlia, Titánia, Zília, Kleopátra, Lady Milford, Karenina Anna, a Kaméliás hölgy, csak néhány, színpadi szerepeiből.
Gyorsan érkezett a siker. Óriási népszerűség, igazi sztár, sőt Jászai Mari utódját látták benne. Jellemzője volt a szinte delejes vonzerő. Lételeme volt a rajongás, ami körülvette egész életében. Kacér természetű, szenvedélyes, csacsogó nő volt: bolondultak érte az emberek.
Ő volt az, aki egy diákszínházi előadás után, egy feltűnően zavarban lévő, beszédhibás epizódszereplőnek, azt javasolta, hogy legyen színész. A fiatal fiú Latinovits Zoltán volt.
Háromszor ment férjhez, de az utolsó házasságának vége volt a legtragikusabb szerepe. 1933-ban kötött házasságot dr. Germán Tiborral, ezzel a színésznő lezárta a viharos múltat, és (látszólag) révbe ért, orvosfeleség lett. Ugyanakkor nyílt titok volt, hogy nagy szabadságot kért és kapott a férjétől.
Tragikus, megdöbbentő halálának pontos oka, ma is talány.
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
2023-03-22 17 óra MEMENTO – SZŐNYI ZSUZSA
Miért szerepel a Memento műsorában a Kossuth díjas festő, Szőnyi István lánya Szőnyi Zsuzsa? Mert egy igazán különleges, a művészetet és művészeket pártoló, a művészetek és az irodalom középpontjában élő asszony volt. Nem csak egy asszonyról lesz szó, de szó lesz az édesapjáról, a férjéről, egy levelező barátjáról, és a 90 éven át tartó fordulatos életéről.
Felesége volt a talán festőként kevésbé ismert, de az olasz filmgyártásban annál jobban elismert Triznya Mátyásnak, aki egyébként Szőnyi tanítványa volt, innen indult a házaspár szerelme. Férje a filmes Korda testvérek támogatása, közbenjárása miatt neves filmes szakemberré vált Rómában.
Ő volt, Márai Sándor talán legjobb barátja az emigrációiban, hiszen mindketten a hazájuktól távol voltak kénytelenek életük nagyobb részét leélni. Barátságukat levelezésük, és annak könyvben való megjelenése is igazolja.
Ő volt az az asszony, aki férjével Triznya Mátyással együtt megalapította a Triznya kocsma néven működő irodalmi szalont. Az Olaszországba utazó magyar politikusok, írók, költők, művészek szinte mindegyike ellátogatott a házaspár római lakására. A lakás akár egy vacsora, vagy egy beszélgetés, egy-egy összejövetel erejéig minden magyar számára menedék volt.
Ő volt, aki családja nevében is megkapta a Világ Igaza elismerést Izrael államtól.
És ő volt az, akinek ragyogó könyvei jelentek meg a szüleivel és Márai Sándorral való évtizedeken át tartó levelezéseiből.
Amikor hosszú, Olaszországi tartózkodása után végképp hazaköltözött és az Újpesti Galériában találkoztam vele már 85 éves volt. Gyönyörű, mosolygós, idős hölgy. Akkor édesapja 10 festménye is „vele jött”, az a 10 alkotás, amelyet a migráció idején az akkori rendszer „kiengedett” az országból.
Úgy hiszem ez a mindig bizakodó, mosolygó, asszony megérdemel egy műsort, hiszen a művészetekhez, ha valakinek, neki igazán volt köze.
Ahogyan Szőnyi Zsuzsa könyvei, a vele készült beszélgetések, riportok, úgy a Zebegényi Szőnyi emlékmúzeum, a Szőnyi család otthona, a ház, a hatalmas parkszerű kert ma is őrzi a család emlékét.
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
2023-03-08 17 óra MEMENTO – ASCHER OSZKÁR
Színészként elsősorban groteszk karaktereivel aratott sikert, míg önálló estjeivel és irodalmi műsoraival, versértelmezéseivel a patetikusságtól mentes színészi stílus megteremtésében játszott fontos szerepet.
A magyar versmondás művészetének megalapozója, Ascher Oszkár kívülről tudta a teljes Toldit és A helység kalapácsát, valamint még idős korában is vagy 1500 verset.
Hihetetlen memóriával rendelkezett, és egészen hosszú történeteket tudott a legkisebb hiba nélkül újra, ugyanúgy elmondani, ráadásul kiemelkedően szép hangsúlyozással. Már egyetemi évei alatt Ódry Árpádnál tanult színészetet.
Mégsem lett színész, előadóművész volt. A versmondás nem színjátszás, a pódium nem színpad. Az előadóművészet a színművészet önálló ága, amely akkor maradandó, ha végleg elszakad a színpadtól, a színészi játéktól.
Babits “Az Est”-ben 1939-ben így ír róla:
“… Ascher Oszkár kitüntetett azzal, hogy főpróbát tartott előttem, elszavalta hosszú versem, a Jónás könyvét. Ez a leghatalmasabb versmondó teljesítmények egyike, amit életemben hallottam. Különös tükör a költő számára az ilyen szavalat…. Azt mondhatom, most fedeztem föl a saját versemet. Most látom, mi mindent rejtettem én ebben, szinte magam előtt is titokzatosan…”
„Győztem! Nem engem, a költőt ünneplik” e szavakkal döntött saját sorsa felett Ascher Oszkár, amikor Karinthy Frigyes első szerzői estjén, 1926-ban fergeteges tapssal ünnepelte a pódium Karinthy Frigyest – Ascher Oszkár művészete után! Művészi estjei hatására írók és költők keresték társaságát: különösen jó, baráti kapcsolatba került Babits Mihállyal, Karinthy Frigyessel és később Szabó Lőrinccel.
Nekrológjában így írtak róla: „Az ember, aki két lábon hordta a világirodalmat, nincs többé. Ascher Oszkár, az új magyar előadóművészet doyenje, az irodalom nagyszerű terjesztője meghalt, hatvannyolc éves korában.
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
2023-02-22 17 óra MEMENTO – SZÉKHELYI JÓZSEF
Zengő, mélybarna, nyugodt és mégis erőteljes hang. Egy színész, aki úgy beszélt, olyan orgánummal, hogy minden szava érthető volt, nem „csak” a tartalmat illetően.
Kamaszkoromban valószínűleg a számtalan Tv játék egyikében láthattam, és azonnal irtózatosan „féltékeny” lettem a varázslatos fiatal férfit látva, Egri Mártára az első és akkori feleségére.
Színházi szerepek, TV filmek, játékfilmek, kabarék, filmsorozatok, hangjátékok, show műsorok, és a temérdek szinkron. Ki nem ismerné Homer Simpson vagy éppen Petrocelli magyar hangját.
Szeretett írni, a „Díszgráfia” című könyve – így, hosszú „í”-vel – az egyik kedvencem. Olyan, mintha itt ülne velem egy szobában és azon a mélybarna hangon beszélne, mesélne, adomázna.
Az Élet Menete Alapítvány egyik alapítója, társadalmi események szereplője, őszinte, szókimondó ember.
A családját mindennél jobban szerette, gyermekei, unokái mindig számíthattak rá.
Az utolsó pillanatig játszott. Néhány éven át a halállal is, egészen 2018. augusztus 22-ig.
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
2023-02-08 17 óra MEMENTO – MEZEI MÁRIA.
A boldog békeidőkben érzékinek elkönyvelt, de mindvégig mély érzelmű, később a hitét kereső és megtaláló, ragyogó színésznő volt.
Véletlenül lett belőle a démoni, a vamp, „vörös Mezey”, mert a gyatra hajfesték fekete hajából nem szőkét, hanem vöröset hozott elő.
Drámai, komoly szerepekre vágyott, és kevés kivitellel, nem volt alkalma ezekben kamatoztatni a tehetségét.
Míg 1945 előtt azzal vádolták, hogy “zsidóbarát”, 1945 után, az akkori kultúrpolitika sem a franciás, sem a zsoltáros Mezeire nem tartott igényt.
Márai szerelme volt. Rövid, de annál súlyosabb volt a mindenki előtt titkolt szerelmük, de ez a szerelem egész életét végig kísérte.
Budakeszin élt 30 éven át, mentsvára volt a János hegyre néző csodás levegőjű, hatalmas fákkal körülvett épület. Nappalijának ablakából kitekintve élete utolsó rettenetes 13 évét is itt élte meg, levegő után kapkodva, élete társával, és erős hitével.Naplószerű írásai betekintést adnak életébe, gondolataiba, érzéseibe.
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
2023-01-25 17 óra MEMENTO – FRED ASTAIRE.
Általában hétvégén, valamelyik magyar televíziós csatornán, sok-sok évvel ezelőtt látni lehetett régi, Hollywoodi csodákat, zenés álmokat, meseszerű történeteket, csupa szín, csupa dal, csupa romantika, csodás álomvilágot, igazi heppienddel. Imádtuk! Apukám fiatalkorának mozicsillagai voltak a főszereplők, és mi a család, ájultan néztük, például Fred Astaire-t, amint Ginger Rogers-szel ropta fergetegesen.
Astaire – aki eredetileg Friedrich E. Austerlitz néven született – most a műsor főszereplője, akinek az élete valóban a tánc volt, és ki hinné, azért lett táncos, mert az egyébként szintén tehetséges és sikeres nővére Adele mellé kellett egy partner. Így hát a gyerekeit a Broadway felé terelgető mama kíséretében a kisfiú 4 évesen lépte az első tánclépéseket.
Lehetetlen, hogy a neve említésére ne ugorjon be a kissé ritkás hajú, vékony fiatalember, aki ördögien táncolta a mértani pontossággal kidolgozott és kitervelt koreográfiáit. Néha dúdolt, dalolt, néha Judy Girlanddal vicces dalt énekelt és persze táncoltak is hozzá, és idősebb korában a hetvenes évek kultikus filmjében a „Pokoli toronyban” játszott el egy mellékszerepet.
Érdekes, szép, sikeres és hosszú élete volt. 88 évesen 1987. június 22-én hunyt el. Ő lesz a mai műsor „alanya”.
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
2023-01-11 17 óra MEMENTO – GÁBOR MIKLÓS.
Egy új műsor első adása. Valahogy mindig a múltat keresem, vagy kutatom, valahogy mindig valami régit keresek, amihez vagy van, vagy csak hallomásból van emlékem. Épületek, terek, kerületek, (Halihó, Budapest!), különös helyek, (Sírok kertje – a Fiumei úti sírkertben tett látogatások), és most jönnek színészek, színésznők, színházi emberek, akikre felnéztem, akiket sokra tartok, és akik hiányoznak. Ez most a Memento.
Elsőként Gábor Miklós. Hogy miért?
Mert ő volt a „magyar királyfi”, akit a dán királyfi szerepe miatt egy angol színikritikus, Laurence Olivier után Európa második legjobb Hamletjének mondott.
Azért mert szerepeinek sora filmekben, Tv filmekben, színházi előadásokban szinte megszámlálhatatlan, és eközben szinkronszerepeiben nem csak ő volt az Óz-ban a Bádogember magyar hangja, de Mastroianninak, Laurence Olivier-nek, Walter Matthau-nak is ő adta a hangját.
Azért mert nem csak színészként és rendezőként volt „alkotó”, de a rengeteg írása, naplóinak sora, a kiadott és a majd kiadásra váró könyvei, az azokban megírt, magával és mindenki mással sok esetben szinte kíméletlenül megírt sorai is itt maradtak utána.
Ő volt Ádám Ottó és Ruszt József barátja és alkotótársa. Ő volt Ruttkai Éva és Vass Éva férje. Mindkét szerelmet mély érzelemmel élte, de Vass Éva mellett megtalálta az alkotónak és szerelmes férfinak szükséges érzelmi és hétköznapi biztonságot is egyben. Első feleségét Rákosi Máriát, az epizódszereplőt, szinte alig említik, pedig talán fiatalkori szabadságának megszerzése idejére volt tehető, házasságuk két éve.
Gyönyörű férfi, bársonyos hanggal, örök önmarcangolással, állandó helyzetelemzésekkel. Ugye nem felejtettük el, ugye emlékszünk rá?
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
