Memento… a jelentése, emlékezz, emlékeztető, felidéz, említ… a latin és a görög után szabadon ez a műsor hűen tükrözi a szó jelentését. Színészekre, színésznőkre, színházi emberekre emlékezünk úgy, hogy nem búsongunk, sokkal inkább idevarázsoljuk őket újra. „Fellépnek, rendeznek” újra,
itt a Bézsben. És közben dalok, zenék, dallamok, bejátszások, amelyek vagy rájuk, vagy a korra jellemzőek, amelyben éltek.
A Metro Goldwyn -Mayer éppúgy „játszik”, mint a Pannónia Filmstúdió, vagy a színházak bármelyike. Régiek és újak játszanak nálunk…és közben szólnak a dalok…
2023-10-18 17 óra Rendhagyó MEMENTO – Utoljára – Színház, színházjegyek, előadások.
Hogyan is volt ez anno? Nem olyan régen, akár a mesében, néhány forintért is el lehetett jutni egy-egy jobb előadásra. Mennyi volt a musical és mennyi a prózai előadás, és melyik színházban? A Jézus Krisztus Szupersztárt, hogyan, hol és hány alkalommal adták elő? És miért nem volt folytatás?
Hol lehetett színházjegyet venni és kínlódtak-e a közönségszervezők? A Központi jegyiroda, ahogy elképzelték, és ahogyan működött.
Mennyibe került egy színházjegy például a hetvenes években és mennyi volt akkor az átlagkereset? Nosztalgiázzunk! Az 1968-69-es évadban a Madách Színházba egy öt előadásra szóló bérletért, a fszt. 8. sor 12. székre 117 forintot fizetett a színházlátogató, mindezt öt részletben fizetve, amikor 1968-ban az átlagkereset 1928 forint volt.
A statisztikai felmérésekből tudjuk, hogy az 1960-as években az ország lakosságának 6%-a volt rendszeres színházlátogató, vagyis ennyien jártak havonta legalább egyszer színházba. További 29% ennél ritkábban, 65% pedig egyálta¬lán nem látogatta a színházi előadásokat. Az 1970-es évek közepére a rendszeres színházlátogatók aránya 10%-ra emelkedett.
És ha már színház, akkor az írók. Mennyit kerestek – hivatalos publikus forrásból – a kor vezető írói 1971-ben, amikor egy átlagkereset 2.325 forint volt havonta, így a KSH adatai szerint évi 30.000 kemény magyar forint körül mozgott? A népszerű írók ötven évvel ezelőtt nagyon jól kerestek! Az átlaghoz, illetve a magas jövedelműekhez viszonyítva is sokkal jobban éltek, mint mai kollégáik.
A tízes lista élén Berkesi András 1.727.000 forinttal, Passuth a negyedik 829.000 forinttal, nyolcadik Örkény 470.000 forinttal, és a lista alján Csurka István 314.000 forinttal/év. Karinthy Ferenc, Szabó Magda, vagy Zelk Zoltán kívül rekedtek a listán.
Így utoljára, hiszen a Memento most búcsúzik, egy átfogó összefoglaló, „mese” következik arról, hogyan is jártak a szüleink és hogyan jártunk mi anno színházba.
Köszönöm az eddigi megtisztelő figyelmet, úgy a csoportba írt bejegyzések, előzetesek, mint a műsort illetően. És utoljára, de nem utolsósorban, nem lett volna egy adás sem olyan tökéletes technikaliag, ha nincs Biczó Tamás. Köszönet érte!
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
2023-10-04 17 óra MEMENTO – KOZÁK ANDRÁS
Különös, a lélekig hatoló tekintet, jellegzetes hang és mosoly, számtalan főszerep, magyar film, tévéfilm, színházi szerep, és rendezések is. Ez IS volt Kozák András.
1943. február 23.-án Gávavencsellőn született, és néhány órával élte túl mindössze a 62. születésnapját, amikor 2005. február 24.-én elhunyt.
„Boldog vagyok, és hálát adok az Istennek, hogy olyan korban dolgozhattam és lettem színész, amikor nagyon jó volt a magyar színház, és akkor voltam filmszínész, amikor európai hírű volt a magyar filmgyártás” – Kozák András így foglalta össze pályáját hatvanadik születésnapja alkalmából egy rádióinterjúban.
Tanyán nőtt fel, erő és akarat, szorgalom és kitartás volt benne, a felemelkedés vágya. Nyíregyházán járt gimnáziumba, ebben az időben látott először színházi előadást. Eredetileg építészmérnök szeretett volna lenni, ám beadta a jelentkezését a színművészeti főiskolára. Azonnal felvették, hiszen igazi őstehetség volt. Bán Frigyes, a felvételi bizottság elnöke állítólag azt mondta: „végre megtaláltuk a második Soós Imrét”.
Pályafutása során százhúsznál több színházi bemutatón szerepelt. Pályája gyorsan felívelt és sokáig volt a csúcson, Kazimir Károly rendezéseiben a Thália színházban meghatározó szerepeket játaszott, a színház vezető színésze volt. Volt olyan színházi év, amikor több mint 250 este lépett színpadra. A közönség imádta, az újságírók viszont tartottak tőle, mert nem szeretett nyilatkozni.
Főiskolás korában, az egyik gyakorlati órára benézett Jancsó Miklós, megfigyelte Kozák András játékát, majd másnap üzent a fiatal színésznek, aki ezután számtalan Jancsó-filmnek lett a főszereplője és az egész ország megismerte a nevét. A rendező 10 filmjében kapott főszerepet.
A főiskola alatt, pontosabban a „Sodrásban” című film forgatása idején lettek egy pár a főiskolás színésznő-jelölttel, Drahota Andreával, házasságuk a színész haláláig, több mint 40 éven át tartott. Gyakran léptek együtt színpadra, hatvannál több közös bemutatójuk volt.
Életében a szolnoki Szigligeti Színház és a székesfehérvári Vörösmarty Színház is fontos szerepet játszott, ez utóbbi harmadik emeleti előadótermét 2013-ban Kozák Andrásról nevezték el.
Díjainak sora:
• Jászai Mari-díj (1971, 1978)
• Érdemes Művész (1981)
• Kiváló Művész (1990)
• Magyar Művészetért díj (1993)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1993)
• Kossuth -díj (1996)
„A jó színész a saját egyéniségét mindig benne hagyja az alakításban. Tudattalanul, de benne hagyja. Nem lehet tisztán eljátszani egy másik embert, ilyen nincs. A figura bőrébe nem lehet belebújni, a szerepet nem lehet úgy láttatni, ahogy az le van írva. Eleve rossz, ha egy színész semmi mást nem akar megmutatni, mint ami írva áll. Tükröt kel tartani, de nem tiszta tükröt. Vagy homorút, vagy domborút, de mindenféleképpen kell valami torzulásnak lennie. Mert alighanem ez az egyéniség nyoma.” (Kozák András)
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
#rádióbézs,#bézsrádió,#memento,#kozákandrás,#tháliaszínház
2023-09-20 17 óra MEMENTO – MARGITAI ÁGI
Óriási életművében megtalálható Eliza a Pygmalionból, és a Koldusoperának minden női főszerepét eljátszotta. Anna Frankot játszott és Stuart Máriát, és Phaedrát. Lady Milfordot és Orbánnét. Salomét és Médeát. Petra von Kantot és Máli nénit. Szívügye volt a színház. Bohócarcúnak nevezték, mert az egyik szeme folyton sírt, a másik mindig nevetett.
“A színház a legmagasabb rendű hobbi” – mondta, és így is élte meg.
Margitai Ági Kossuth- és Jászai Mari-díjas, kiváló és érdemes művész a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1937. július 12-én született és 2014. november 4-én hunyt el Budapesten.
Weisz Ágnes néven született, szülei papírhulladékkal kereskedtek, és amikor az üzlet tönkrement, ő tizennégy évesen dolgozni kezdett, hogy segítse a családját, de már akkor érezte, hogy színházi pálya lesz az ő világa.
A SZOT Művészegyüttesben táncolt – később onnan jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahova érettségi nélkül is azonnal felvették.
Pályáját a Pécsi Nemzeti Színházban kezdte, itt 1962-ig játszott, ezután következett többek között a Kecskeméti Katona József Színház, a Petőfi Színház, a Szegedi Nemzeti Színház és a budapesti József Attila Színház sőt 1992 és 1996 között pedig a Magyar Színészkamara ügyvivője is volt.
„Bárhová elmentem, ha a rendező, a szerep vagy a kollégák érdekeltek – mondta földi pályája utolsó szakaszában. – A körülmények soha nem érdekeltek. Próbálhattunk pincében, pajtában, vasúti művelődési házban, engem ez nem zavart. Tehetséges emberekkel mindenütt szívesen dolgoztam. Teljes odaadással. Jó előadás rossz körülmények között is meg tud születni. Játszhattam akármilyen rohadt alakot, mindenre képes voltam érte. Ha kellett, bele is döglöttem. Erre is volt példa bőven.”
Elbűvölő, kivételes tehetségű, ragyogó mosolyú, a sportot, a mozgást kedvelő színésznő volt. A Duna melletti nyaralójában szeretett pihenni. Ez a különleges Bauhaus épület a Platán sor 39. sok évvel ezt megelőzően, 1944 előtt, a Soros család tulajdona volt.
2014. november 4-én súlyos betegség után otthonában, szerettei körében hunyt el. Azt írták róla: „Mindig megújulásra képes tehetsége, szakmai alázata, varázslatos nőiessége és kifogyhatatlan energiái közel hatvan éven át szolgálták a magyar színház- és filmművészetet”.
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
#rádióbézs,#bézsrádió,#memento,#margitaiági
2023-09-06 17 óra MEMENTO – VÁRKONYI ZOLTÁN…és…SZEMERE VERA…és…VÁRKONYI GÁBOR.
VÁRKONYI ZOLTÁN:
Újságíró édesapja lapjánál ő maga is újságíróként kezdte. Angolul, németül, olaszul és franciául beszélt folyékonyan, nem mellékesen, fordítói szinten. A különleges nyelvérzék születési adottsága lehetett, amit kihasznált később is, amikor már darabokat is fordított, vagy utazgatott Európában, hogy a nyugati színházak műsorát tanulmányozza.
Színész, rendező, a huszadik századi magyar színház- és filmművészet kiemelkedő alakja volt. 1949-től tanított a Színművészeti Akadémián, 1972-től haláláig az intézet rektora volt.
1962-ben szerződött a Vígszínházhoz, ( A Művész Színház megszűnése után) és ott nyolc évig töltötte be az igazgatói posztot. Olyan történelmi magyar filmeket rendezett, mint „A kőszívű ember fiai”, az „Egy magyar nábob”, a „Kárpáthy Zoltán”, az „Egri csillagok”, vagy a „Fekete gyémántok”. Két alkalommal kapott Kossuth-díjat, érdemes és kiváló művész volt. Második felesége Szemere Vera színművésznő, fiuk Várkonyi Gábor rendező, forgatókönyvíró, producer. Várkonyi Zoltán húga, Apor Noémi szintén színésznő, sógora pedig Fábri Zoltán volt.
Gábor Miklós azt mondta róla: – Ha bárhol a világon megjelenik, egy perc alatt színház nő körülötte.
Ars poeticája volt, hogy a közönségnek kell megfelelni, őket kell szórakoztatni – de a lehető legmagasabb színvonalon. Különös tény, hogy a művészfilmek világa lenézte alkotásait: „A film sok örömmel ajándékozott meg, mert a közönség szeretett. De sok keserűség is ért, mert mélyművész kollégáim a kritikusokkal együtt mélységesen lenéztek. Húsz filmem, negyven millió nézője úgy érzem megmaradt nekem. Úgynevezett életművem nincs, csak életem van…”
66 éves volt mindössze, amikor meghalt.
Özvegye, Szemere Vera, díjat alapított a Várkonyi Zoltán nevével, 1984-ben. A Várkonyi-díjjal minden évben azok munkáját ismeri el a Vígszínház társulata, akik bár a közönség számára láthatatlanok, tevékenységük azonban elengedhetetlen és megkerülhetetlen a színház életében, ugyanis Várkonyi Zoltán szerette és tisztelte a háttérben dolgozó kollégáit. A házi ceremónián a díjat mindig Várkonyi Gábor özvegye – Várkonyiné Farkas Éva, – és Várkonyi Zoltán unokája, – Várkonyi Gáspár valamint családja adja át.
SZEMERE VERA:
Seligmann néven, 1923. augusztus 6.-án Budapesten született. 1942-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatójaként, ahová 400 jelentkező közül vették fel.
1942-ben az olasz Cinecittá filmgyár szakemberei szerződést ajánlanak a kiemelkedő tehetségű és szépségű fiatal színésznőnek, de ő inkább marad, sem családját, sem új kapcsolatát, Várkonyit nem akarja itthon hagyni. 1946 januárjában 23 évesen hozzámegy az akkor már elvált 34 éves Várkonyihoz.
Volt a Madách Színház, a Művész Színház, a Petőfi Színház tagja, közben számos filmben is játszott kisebb, nagyobb szerepeket.
VÁRKONYI GÁBOR:
1947. július 20-án született Budapesten. Balázs Béla-díjas film- és televíziós rendező nagy műveltségű, több nyelven beszélő ember volt. 1976-tól dolgozott rendezőként a Magyar Televíziónál az Irodalmi és Drámai Főosztályon, majd az egyik belső produceri iroda producereként.
A Magyar Televízió Archívuma több mint 100 dramatikus, művészeti műsorát őrzi. Rendezései mellett forgatókönyvírói tevékenységet is folytatott.
47 évesen hosszan tartó szenvedés után 1994. december 30-án hunyt el.
Szerkesztő műsorvezető: Kovacs Hedi a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
#rádióbézs #várkonyizoltán #szemerevera #várkonyigábor #kovácshédi
2023-08-23 17 óra MEMENTO – SZÉKHELYI JÓZSEF.
Zengő, mélybarna, nyugodt és mégis erőteljes hang. Egy színész, aki úgy beszélt, olyan orgánummal, hogy minden szava érthető volt, nem „csak” a tartalmat illetően.
Kamaszkoromban valószínűleg a számtalan Tv játék egyikében láthattam, és azonnal irtózatosan „féltékeny” lettem a varázslatos fiatal férfit látva, Egri Mártára az első és akkori feleségére.
Színházi szerepek, TV filmek, játékfilmek, kabarék, filmsorozatok, hangjátékok, show műsorok, és a temérdek szinkron. Ki nem ismerné Homer Simpson vagy éppen Petrocelli magyar hangját.
Szeretett írni, a „Díszgráfia” című könyve – így, hosszú „í”-vel – az egyik kedvencem. Olyan, mintha itt ülne velem egy szobában és azon a mélybarna hangon beszélne, mesélne, adomázna.
Az Élet Menete Alapítvány egyik alapítója, társadalmi események szereplője, őszinte, szókimondó ember.
A családját mindennél jobban szerette, gyermekei, unokái mindig számíthattak rá.
Az utolsó pillanatig játszott. Néhány éven át a halállal is, egészen 2018. augusztus 22-ig.
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
( A 2023.02.22-i adás ismétlése )
2023-08-09 17 óra MEMENTO – BUBIK ISTVÁN.
Érdemes művész volt és többek között övé volt a Jászai Mari díj is.
2005-ben – a halálát követő évben – díjat hoztak létre az Ő nevével. Az elismerést 35 évesnél fiatalabb színész vagy rendező érdemelheti ki. Stúdiószínpad, kamaraterem, színházterem, egy emlékverseny és egy utca is viseli a nevét…halála után. Szerették, tisztelték, elismerték őt.
Ő 46, a kocsija 38 éves volt, amikor a végzetes ütközés megtörtént. Ma 65 éves lenne.
Bohém forradalmárnak nevezték, öntörvényű, de hihetetlenül tehetséges színész volt, melyet a rendezők már nagyon korán felismertek. Huszonévesen a Nemzeti Színház egyik vezető színésze volt, sorra kapta meg a világirodalom nagy főszerepeit, a nyolcvanas években a közönség és a szakma egyöntetű elismerését.
Dobolt, tanított, lovagolt, önálló estjeivel járta az országot. Bármibe is fogott, azt maximális energiával és elkötelezettséggel tette.
Azt mondta – „Ha rosszul döntök, és mások kárára is, akkor nem szégyellek bocsánatot kérni. Úgy neveltek, hogy bennem ez egy természetes gesztus.”
„Általában a szélsőségek embere vagyok: nagyon sokáig morfondírozok a helyzeteken, majd eléggé hirtelen döntök.”
„Nos, azt, hogy a színházban mennyire vagyok közösségi ember, a kollégáktól kell megkérdezni. Nekem ez furcsa dolog, mert miközben kötelező közösségi emberré lennünk, valahol végtelenül magányos pálya a miénk. Egy külön küzdelmet folytat az ember a szereppel.”
„A Forrest Gumpban Tom Hanks hangja volt, és Stallone a Rocky-ban.
Volt:
ÁDÁM, ÁRON, CSONGOR, BÁNK BÁN, TARTUFFE, ZETELAKI GÁBOR, BICSKA MAXI, ALMAVIVA GRÓF, LENNIE, PETRUCCIO, MERCUTIO, II. RICHARD, EDDIE CARBONE, ISTVÁN KIRÁLY, AGÁRDI PÉTER
A Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész tragikus autóbalesetben hunyt el, autója 2004. november 28-án Ceglédbercelnél frontálisan ütközött egy másik kocsival.
„Tudott gyűlölni és megbocsátani, gyakran tévedett, de tévedéseinek következményeit minden esetben vállalta. Gyűlölte a mellébeszélést (…), István színjátékos, egyenes, némely esetben nagyon naiv, de végtelenül becsületes és őszinte ember volt” – mondta róla temetésén az Új Színház akkori igazgatója, Márta István.
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
#bézsrádió,#rádióbézs,#bubikistván,#bubikdíj,#memento
2023-07-26 17 óra MEMENTO – TÍMÁR BÉLA és KALOCSAY MIKLÓS.
Két tehetséges, fiatal színész, mindketten a Madách színház társulatát erősítették, több mint 3 évtizeddel ezelőtt, és mindkettőjüknek mindössze 41 év jutott ebből a földi létből. Fiatal korom meghatározó két színésze, és ahogy az interneten a hangjukat, a színészi játékukat rögzítő részleteket kerestem úgy döbbentem rá, milyen mulandó ez a földi élet, hiszen alig találtam valamit róluk. Pedig kiemelt szerepük volt a hetvenes és nyolcvanas évek egyébként nagyon erős színészgárdájában, számtalan komoly szerep, számtalan tv játék, de aki már nem emlékszik erre a két arcra, hangra, annak hogyan mondom el, kik voltak ők? Most megpróbáltam.
Tímár Béla: 1989 februárjában hagyott itt bennünket, mindössze 41 évesen, 34 évvel ezelőtt, 75 éves lenne, ha velünk marad. Első fellépése alkalmával a Madách Színházban, Shaw Candidájában a költőt játszotta Domján Edit és Mensáros László oldalán. Egyik kritikusa így írt a bemutató után: “Az előadás eseménye a fiatal Tímár Béla. Tehetségére már a főiskolán felfigyelhettünk. Elragadó művész. Fogékony, érzékeny, csupa ideg, csupa vibrálás. Félszeg és magabiztos. Ha belép, megtelik vele a színpad. Az előadás néhány, nagy pillanatát neki köszönhetjük.” Remekelt a Három nővér Tuzenbahjaként, a Hamlet Horatiójaként, a La, Mancha lovagja Sanchójaként. Játszott különféle jellemű macskákat Lloyd-Webber-Eliot híres musicaljében, a Macskákban. 1975-től a Szentendrei Teátrum is hívta, ahol egyik legemlékezetesebb alakítását a Kerényi Imre rendezte Tévedések vígjátékában nyújtotta. 1980-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki. 1982-ben rendezőként is bemutatkozott a Játékszínben. Csukás István és Darvas Ferenc Ágacska című mesejátékát vitte színre, melyet több mint száz előadást ért meg. 1988-ban rendezői diplomát szerzett és még abban az évben színpadra állította Kék öböl című gyermekmusicaljét, melynek szerzője és rendezője is ő volt. Sokoldalúsága mellett is, volt benne valami hihetetlen könnyedség és lazaság…és csak a 41 év…
Kalocsay Miklós: 1991 decemberében hagyott itt bennünket, 41 évesen, 32 évvel ezelőtt, 73 éves lenne, ha velünk marad. A Főiskolára csak másodszorra vették fel. A második lehetőségre várakozva is színház közelben maradt, például negyedik alabárdosként a Madách-ban. Aztán első színházi évadában játszotta először hivatalosan Rómeó szerepét, a Szegedi Szabadtéri Játékokon, 1973-ban, mindössze 23 évesen, partnere egy évfolyamtársa Kútvölgyi Erzsébet volt. Kalocsay igazi hősszerelmes, amorózó alkat volt, daliás és szép férfi. Igazi Rómeó. Mély férfias hang, csodás orgánum járult a megjelenés mellé, nem csoda, hogy Tony Curtis, Alain Delon, Jack Nicholson szólalt meg Kalocsay Miklós magyar hangján, a filmeken. Nem csak a Madách színház volt az otthona, hiszen ott 1973-1980 között, lépett fel, de következett még a budapesti Várszínház (1980–1982), a budapesti Nemzeti Színház (1982–1989), a Szegedi Nemzeti Színház (1989–1990), majd a Ruszt József vezette Független Színpad (1990–1991). És ő volt a kedvelt Kuckó műsor házigadája, saját Dorisz kutyájával vezette a műsort. Sikeres, boldog ember…és csak a 41 év.
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
( A 2023.05.03-i adás ismétlése )
2023-07-12 17 óra MEMENTO – SCHÜTZ ILA.
„Tragikus sorsú komika vagyok. Tragikus hősnőket hordozok magamban. Ebből valamit próbálok érzékeltetni akkor is, amikor komikaként megyek a színpadra” – nyilatkozta Schütz Ila.
2022. december 11-én mindössze 58 éves volt a szomorú komika, amikor úgy döntött nem kér többet e földi létből. Begyógyszerezve találtak rá a kádban amelybe „becsúszott” a hajszárító. Biztosra ment.
A kezdetekkor volt a Margit kórház adminisztrátora, vagy ki hinné, a Népművészek Háziipari Termelő Szövetkezetének matyóbaba-meósa is.
Amatőr színjátszó társulatokban szerepelt, és csak negyedszer vették fel a Színművészeti Főiskolára Szinetár Miklós osztályába.
„Négyszer futottam neki a felvételinek, míg sikerült. De sikerült. A főiskolán rendre görög tragikai, meg öregasszony- és mama- feladatokat kaptam. De csak annál jobb érzés — visszafiatalodni…
Ő volt, aki 500 alkalommal alakította Doris szerepét Bernard Slade: Jövőre, veled, ugyanitt! című darabjában Sztankay István partnereként. Ezt a kétszereplős vígjátékot ők játszották először Magyarországon, a bemutató 1978. november 23-án volt a Madách Színház Kamaraszínházában.
Ebben a sikerszériában sokan hitték, hogy darabbeli partnerével, Sztankay Istvánnal – akivel más produkciókban is gyakran játszott együtt – civilben is összetartoznak, és bár mindig jóbarátok voltak, a privát életük külön zajlott. Ők ketten a híres Bors című Tv sorozatban találkoztak először, és azután a kor egyik kultikus filmjében Gyarmathy Lívia, Ismeri a szandi-mandit című filmszatírájában együtt alakították a főszerepet 1969-ben.
Még pályakezdő korában írta róla egy kritikus: „Végre egy komoly bohóc!”
Rengeteg színházi és filmszerep, Tv játék, kabaré és zenés jelenet kísérte pályafutását.
Jászai Mari-díj (1974)
Érdemes művész (1981)
Déryné-díj (1997)
Kiváló művész (1999)
Magyar Filmkritikusok Díja – Legjobb női epizódszereplő (2003) /posztumusz/
Az első elismerést korán, a Főiskola elvégzését követő ötödik évben kapta. Szerették, elismerték, de valahogy mindig ott lebegett körülötte valami kis szomorúság.
A privát élete tele volt tragédiákkal.
Az első férje Halász Mihály a bohém operatőr volt, akivel nagy szerelemben éltek ugyan, de három évnél többet nem bírt ki mellette a színésznő. Halász Mihály a nyolcvanas évek kezdetén halt meg, negyvenkét évesen.
Másodszorra Dégi István színész lett a férje, akivel 1971-ben a Sirály-ban játszottak egy boldogtalan házaspárt. A bemutató után keltek egybe. Dégi volt a felejthetetlenül ügyefogyott és zseniális postás az Isten hozta Őrnagy úr című Örkény regényből készült filmben. Dégi önmarcangoló, nehéz természetű férfi volt, akit mániás depresszióval kezeltek, és mindössze 57 évet élt, de akkor már nem élt együtt Schütz Ilával. A közös gyerek, Zsolt születése után fél évvel elváltak és a válás idején Schütz Ila és a válóperes ügyvédje között alakult ki érzelmi viszony, amely azonban túl törékenynek tűnt, mert a Régimódi történet bemutatójára már nem ment el a férfi.
Aztán jött egy új szerelem, Török Tamás, aki a szerelemből lett a menedzsere, titkára, törődő férje. Ráadásul a férfi Schütz Ila fiát is apaként szerette. A kamasz fiúról ez időben még nem lehetett tudni zseni vagy örök álmodozó. Évek múltán azonban Tamást egy fiatal lány „vitte el”, és bár nem szakadt meg a kapcsolat a színésznő és közötte mégis a férfi 1997-ben öngyilkos lett.
A harmadik fontos ember Ila életében, aki korán és tragikusan ment el.
Aztán Schütz Ila kettesben maradt a fiával, aki szinte gyerek kora óta kezelésre szorult, és egyre nehezebben bírt vele az édesanyja.
A színésznő távozott a Madách színházból, igaz még övé volt Bernarda Alba szerepe.
Az utóbbi esztendők legnépszerűbb magyar filmjében, a Valami Amerikában állt utoljára a kamerák előtt Schütz Ila. Ő volt Terka, a takarítónő, aki a marihuánás süteménytől betépve porszívózik, énekel, táncol. Pedig akkoriban már ritkán látták mosolyogni a kedvelt komikát. Schütz Ila már csak a színpadon komédiázott, otthon súlyos depresszió gyötörte.
– Tudta mindenki, hogy baj van… – mondta Pogány Judit.
– Az egész lényében volt valami olyan, hogy sose lehetett tudni – válaszolta Szinetár Miklós.
Dégi első házasságából való fia, a maga is művészi pályát választó János volt az, akit a végzetes napon, Zsolt a kisebbik fiú felhívott telefonon. A színésznő halála után Zsolt gyámja a színésznő testvére, Emma lett.
Schütz Ila családi tragédiáinak része, hogy édesanyját és öccsét korán, gyomorrák miatt veszítette el.
Egy nyilatkozatában Gór- Nagy Mária a volt osztálytárs foglalta össze a ragyogó és tehetséges színésznő privát életét kísérő szörnyűségeket: Olyan volt Ila élete, mint egy görög sorstragédia. ….Schütz Ila második férje öngyilkos lett, mániás depressziója miatt választotta a halált. Harmadik férje – nem szakmabeli, taxis, a színésznő rajongója – is ideggyenge volt, kiugrott a pszichiátriai intézet ablakán. Ki tudna elviselni ennyi tragédiát?
Herendi Gábor a valami Amerika című film rendezője azt mesélte, hogy már a castingra is kisírt szemmel érkezett és családi problémákra hivatkozott a színésznő. És bár, ahogy a rendező mondta, körül lengte valami szomorúság, ahogyan a csapó elcsattant vérbeli profi színésznővé vált.
A színpadon sokszor nevetett, nevettetett, miközben a lelkét megtépázta a sors. Talán úgy volt, hogy magánéletének gondjai felőröltek, szinte elszívták az életerejét.
Így beszélt magáról: Szeretem a harcot, amely ezen a pályán az emberre vár. Vég nélküli küzdelem! Épp ezért, mint magánember nagyon szeretném a nyugalmat megtalálni, ami a pályán izgalmait ellensúlyozná. Erre vágytam nagyon, de ez mindeddig nem sikerült. Talán a tökéletesség iránti igényem miatt?
A 2014. szeptember 27-én, 78 éves korban elhunyt Sztankay Istvánt, legkedvesebb színpadi partnerét és barátját, Schütz Ila mellé temették a Farkasréti temetőben.
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
2023-06-28 17 óra MEMENTO – TAHI -TÓTH LÁSZLÓ ÉS KÁRÁSZY SZILVIA.
Kicsit más lesz, mert engem is elvitt az érzés, elfogott a hév, amikor róluk gyűjtöttem anyagot, és amikor rájuk gondoltam munka közben. Pedig őket nem a hév, sokkal inkább egy belső nyugalom, békesség és különösen Szilviát, valami spirituális megnyugvás jellemezte.
A színész Tahi-Tóth László, hacsak a nevét említem millió színházi előadás, hangjáték, mesejáték, dal, szinkron, tv film, és számtalan vidám kabaréjelenet ugrik elő emlékezetemből. Karakteres hangját adta pl. a Harry Potter filmek Piton professzorának, de ő volt Pierre Richard, vagy Dustin Hoffmann magyar hangja is. Több mint 50 éven át, egészen haláláig játszott a Vígszínház társulatánál. Viszont az ország nagyobbik része valószínűleg a tévéből, a filmvászonról és a szinkronból ismerhette és szerethette őt.
A Tahi-Tóth családban a hét gyerek közül három is színésznek állt, a bátyjukat követve Tóth-Tahi Máté, és Tahi József néven.
Édesapjuk ismert grafikus volt, festőművész-rajztanár, Tahi-Tóth Nándor, akinek munkái között megtaláltam az interneten olyan gyerek grafikákat, rajzokat, amelyekre a hatvanas évekről emlékszem, mesekönyveimben, vagy iskolai könyveimben. Nagy családot, hét gyereket kellett eltartania.
És igen, a Képzelt Riport egy Amerikai popfesztiválról című 1973-ban bemutatott nagysikerű musical férfifőszereplője is a legismertebb Tahi-Tóth volt, László… Hogyan mondjam el neked, amit nem lehet, mert szó az nincs csak képzelet.
Ahogy ebben a műsorban is hallani lehet majd, nem csak a híres Almási Évával előadott dalban énekelte el, de feleségével Kárászy Szilviával is… és amikor hosszú betegsége után 2018. február 22.-én budai otthonában örökre elaludt, a dalt képzeletben már csak Szilvia énekelte tovább, egyedül.
Csodaszép 25 éven át tartó szeretetben-szerelemben létező kapcsolatuk szomorú és sorsszerű zárómomentuma volt, hogy Szilvia napra pontosan 5 évvel később 2023. február 22.-én, férje halálának napján követte őt. Zárómomentum? Hitük szerint nem, hiszen Szilvia a férje halála után még Nepált is megjárta, saját gyógyíthatatlan betegségét akarta spirituális, alternatív módon meggyógyíttatani, de nyilván hitt abban, hogy a közös útnak nincs vége.
Ki volt Kárászy Szilvia? Egy bájos, szép nő, egy tehetséges zongoraművész, zeneszerző és összeművészeti alkotó – ahogyan ő magát jellemezte – aki szerette az életet, az embereket, a zenét, és például létrehozta a Kárászy szalont, szülei Pozsonyi úti lakásában, ahol újraéledt a régi korok szalonélete, neves művészekkel, zenével, előadóestekkel, kiállításokkal. A kulturális szalonnak volt előélete, hiszen ebben a lakásban találkozott gyerekként Weöres Sándorral, Hamvas Bélával és itt zenélt először Tátrai Vilmossal. Zongoraművész volt, de egy különös hangszeren is megszólaltatta például a saját műveit is, ez a hangszer volt az elektronikus harangjáték, amelynek magyarországi megszólaltatásában, megismertetésében volt nagy szerepe. Férje halála után elvonult a világtól, nehezen, vagy talán sosem dolgozta fel Tahi-Tóth László halálát. A műsor nem csak róluk, de szép és igaz szerelmükről is megemlékezik.
Ha pedig jobban szeretné megismerni bárki őt, őket úgy, hogy már nincsenek velünk, akkor ennek a fura mai online világnak köszönhetően Kárászy Szilvia közösségi oldalára, ma már emlékoldalára lépve ma is megteheti.
Ott olvasható férje halála után való bejegyzése:
Egy Angyal visszaszállt…szeretett Férjem ma 14.14h-kor
Angyalszárnyat növesztett és felszállt. Mellette voltam… az otthonunkban… SZERETLEK LACI !
Találkozunk még…
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
2023-06-14 17 óra MEMENTO – PÉCSI SÁNDOR.
101 éves lenne, de mindössze 50 évet élt. Igaz, színészi életében olyan sűrű, és tartalmas 50 évet, amelyet valószínűleg kívánt magának.
Sajószentpéteren született 1922. március 18-án. Eredetileg Péchy néven. Szülei a Felvidékről menekült magyar nemesemberek voltak.
„A Pécsi családi név. De nem cs-vel, hanem ch-val írják. A Péchyt én póriasítottam Pécsire – közismert álszerénységem okából… Különben családunk Eperjes környékéről, Pécsújfalu községből származik… A kassai Miklós-börtönben találtam is egy körözvényt, Emerich Péchy aláírással. Ez az ősöm valami Habsburg-párti pernahajder kapitány lehetett. A körözvényben ugyanis megtiltotta Eperjes férfilakosságának, hogy Kossuth-szakállt, pakompartot s egyéb hazafias szőrzetet viseljen. Legyen békétlen haló porában!”
Szülei ellenezték a színészetet, így a jogi egyetemre is beiratkozott, de hamar rájött, a színészetet nem hajlandó feladni. A Színművészeti Akadémiát 1944-ben végezte el, majd következett két év Miskolci Nemzeti Színház, két év Művész Színház, majd élete végig a Madách.
Csodás szerepeket játszott el, a teljesség nélkül pl.Shaw, Csehov, Steinbeck, Móricz, Moliere, Shakespeare, Gogol, Schiller, Brecht darabjaiban mutatta meg színes és vibráló színészi képességét.
(Molnár Gál Péter) a szigorú kritikus írta róla:
– Színész és komédiás? A komédiás is színész, de nem minden színész komédiás. A színész lejátszik, eljátszik egy szerepet, hatnak rá művészi divatok, a komédiás azonban mindig önmaga zabolátlan játékkedvét, tetszenivágyását, gyermeki báját viszi színpadra. A színész lehet korszerű vagy modern, a komédiás azonban az örök ripacsság ősi, céhbeli, mesterségbeliségét, plebejus tiszteletlenségét képviseli. Pécsi Sándor nagy komédiás volt.
Pécsi Sándor, akiket kedvelt, azoknak megmutatta a ház kertjét, a különböző relikviákkal és a házat belülről is, ahol minden négyzetcentiméteren valamilyen régiség pompázott. Csodás gyűjteménye nem maradt egyben. Féltett tárgyait, személyes irataival, levelezésével és használati tárgyaival együtt árveréseken lehetett látni. Pár ezer forintért árulták a legendás művész életének apró darabjait.
Gyorsan élt, sok szerepet vállalt, 1972. november 4-én otthon, a kedvenc foteljében ülve tanulta a következő – Falstaff – színházi szerepet. Rosszul lett és pillanatokkal később már nem élt. Utóbb az orvosok megállapították, egy vérrög okozta a halálát, nem lehetett volna megmenteni.
Halálhíre hihetetlen volt, de legfőképpen, amikor kiderült, hogy mindössze 50 éves volt. Egész életében jóval idősebb szerepeket játszott és ez alapján a felületes szemlélő azt gondolhatta, közelített a hetvenhez, mikor meghalt. Pedig, „CSAK” zseniális színész volt…
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
2023-05-31 17 óra MEMENTO – DARVAS IVÁN.
Szilárd néven született, de amikor fiatalon a Vígszínházhoz szerződött „névadója” Várkonyi Zoltán tanácsára Ivánra változtatta a nevét, lévén, ne legyen keveredés a kor Darvas Szilárd néven regnáló költőjével, humoristájával. Az Iván név pedig „adta magát”, származása miatt. (Édesanyja volt orosz származású)
Erről 1977-ben ezt írta a Kurír akkori főszerkesztőjének (részlet):
Mindig is az volt a benyomásom, hogy az orosz „groznij”-jal ellentétben a magyarban az „Iván” nem feltétlenül vonzza a „rettegett”, a „rettenetes”, a „félelmetes” jelzőt, sőt, úgy érzem, magyarul az „Iván” sokkal lágyabb, mint például magyar megfelelője, a „János”. Épp ezért soha nem is éreztem tehernek, vagy pláne hátránynak „Ivánságomat”. És valahányszor aláírom, vagy kimondom a nevemet, azóta is, egy pillanatra mindig melegség önti el a szívemet, mert eszembe jut az az ember, aki így nevezett el, az az ember, aki egyébként is életem egyik központi, meghatározó alakja volt: Várkonyi Zoltán.
Bár hihetetlen, de 16 éve nincs közöttünk, mégis ha említem a nevét, tudom, mindenki előtt ott a jellegzetes kissé flegma tartással színre lépő, elegáns, arisztokratikus külsejű férfi, aki a magyar színjátszás nagy egyénisége volt.
Könnyed mozgása, gunyoros beszédmódja, rendkívüli kisugárzása lehetővé tette, hogy könnyed bohózatokban és tragikus drámákban is kiemelkedő teljesítményt nyújtson.
Kitüntetéseinek se szeri se száma, sőt a politika is megérintette néhány éven át, szerepet vállalt ebben is 1990-1994 között. Igaz, a politika 1956-ban is „megtalálta” bár nem pont úgy, ahogyan szerette volna.
Hosszú, szép, tartalmas, és izgalmas életpálya volt az övé.
Igazi szívtipró volt, imádták a nők, de ez nem is lehetett volna másképp. Gyönyörű férfi volt, tagadhatatlanul.
A kor, illetve talán inkább korok ünnepelt dívája volt Tolnay Klári, aki bár idősebb volt nála mégis házasságuk sok éven át kiállta az idő próbáját, minden értelemben. De jött a változás, 1956, és szétzilálta a szerelmet, de a barátságot nem. Másodiknak egy szép és tehetséges operaénekesnőt választott, Házy Erzsébetet, akivel viharos, de szerelmes házasságban élt, aztán ennek is vége szakadt. Meglett férfiként találta meg azt a társát, aki mellett szerelmet és nyugalmat lelt, családja lett, gyermekei születtek.
…és közben nem mellesleg… a fiatal éveiben 1957-ben, a Gerolsteini kaland című film, amely meghozta számára a hírnevet, Liliomfi, Kárpáthy Abellino, Popriscsin, és többek között Csehov, Molnár Ferenc, Shakespeare darabok, filmek sokasága, pl. érdekesség, hogy az „Isten hozta őrnagy úr! ” című Örkény filmfeldolgozásban az ő volt a narrátor.
Darvas Iván mondta: „Egészen biztos vagyok abban, hogy semmilyen más szakmában ezt a kiteljesedést, ezt a boldogságot, önmagam megvalósításának ezt a lehetőségét nem találtam volna meg.”
11 nappal 82. születésnapja előtt, Budapesten halt meg. Temetése nem volt, hamvait a család hazavitte.
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
2023-05-17 17 óra MEMENTO – SZAKÁCSI SÁNDOR.
Ha a színházi emlékek elkoptak, vagy nem is voltak, a gyönyörű zengő orgánum és a megszámlálhatatlan szinkron miatt pontosan lehet tudni, hogy ő az. Csak néhány név: Kevin Costner, Robert Redford, Bruce Willis, Steven Seagal, Richard Gere. A „Micsoda nő!” például? Szinte észre se vettem, és ő volt, hát persze, az ő hangja! És a ma már legendás Mephisto című filmnél ő szinkronizálta az osztrák főszereplőt, Klaus Maria Brandauert. Megszenvedett vele, de a végeredménnyel ő is elégedett volt.
Vibráló volt, szókimondó, szenvedélyes és tehetséges, mégsem futotta be azt a pályát, ami járt volna neki. Persze erről ő is tehetett. Két végén égette a gyertyát, nem kímélte magát. 70 éves… lenne az idén.
A Vígszínházban kezdte, de egy idő után úgy érezte, hogy kiemelkedő képességével és adottságaival sem kapja meg, a sok hasonló karakter között a megfelelő odafigyelést.
Szerencsi Évával egy pár voltak 7 éven át, de aztán szétvitte őket az életmód, a féltékenység, a kétirányú szakmai életút.
„Azért is alakult így, mert Évának akkoriban nagyon megszaladt. Nekem pedig nem volt annyi dolgom akkor. Ha precíz akarok lenni, én voltam a Szerencsi Éva férje.
Remek muzikalitása és ritmusérzéke, mozgáskultúrája miatt a zenés darabok sem kerülték el, sőt! Ő volt a Rockszínház egyik alapító tagja.
Meglepően attraktív jelenség, remek fizikai akusztikai adottságokkal, igazi nagy formátumú színész- mondta Valló Péter.
A La Mancha lovagja főszerepe, legendás szerepe. „Életem legnagyobb telitalálata, hogy ezt eljátszhattam. Nekem azért is vannak anyagi gondjaim, eltekintve attól, hogy nem keresek rosszul, mert teljesen mai, századvégi Don Quijote vagyok. Nem vagyok hajlandó tudomásul venni ezt a mai világot.”
Utolsó szerepében Villont alakította megrendítő hatással. Mindössze hat előadást ért meg. A szerepet sosem adták másnak, vele maradt meg a színháztörténet részeként. Hamvait kérésére a Földközi tengerbe szórták. 54 éves volt mindössze.
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
2023-05-03 17 óra MEMENTO – TÍMÁR BÉLA és KALOCSAY MIKLÓS.
Két tehetséges, fiatal színész, mindketten a Madách színház társulatát erősítették, több mint 3 évtizeddel ezelőtt, és mindkettőjüknek mindössze 41 év jutott ebből a földi létből.
Fiatal korom meghatározó két színésze, és ahogy az interneten a hangjukat, a színészi játékukat rögzítő részleteket kerestem úgy döbbentem rá, milyen mulandó ez a földi élet, hiszen alig találtam valamit róluk. Pedig kiemelt szerepük volt a hetvenes és nyolcvanas évek egyébként nagyon erős színészgárdájában, számtalan komoly szerep, számtalan tv játék, de aki már nem emlékszik erre a két arcra, hangra, annak hogyan mondom el, kik voltak ők?
Most megpróbáltam.
Tímár Béla: 1989 februárjában hagyott itt bennünket, mindössze 41 évesen, 34 évvel ezelőtt, 75 éves lenne, ha velünk marad.
Első fellépése alkalmával a Madách Színházban, Shaw Candidájában a költőt játszotta Domján Edit és Mensáros László oldalán. Egyik kritikusa így írt a bemutató után: “Az előadás eseménye a fiatal Tímár Béla. Tehetségére már a főiskolán felfigyelhettünk. Elragadó művész. Fogékony, érzékeny, csupa ideg, csupa vibrálás. Félszeg és magabiztos. Ha belép, megtelik vele a színpad. Az előadás néhány, nagy pillanatát neki köszönhetjük.”
Remekelt a Három nővér Tuzenbahjaként, a Hamlet Horatiójaként, a La, Mancha lovagja Sanchójaként. Játszott különféle jellemű macskákat Lloyd-Webber-Eliot híres musicaljében, a Macskákban. 1975-től a Szentendrei Teátrum is hívta, ahol egyik legemlékezetesebb alakítását a Kerényi Imre rendezte Tévedések vígjátékában nyújtotta.
1980-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki. 1982-ben rendezőként is bemutatkozott a Játékszínben. Csukás István és Darvas Ferenc Ágacska című mesejátékát vitte színre, melyet több mint száz előadást ért meg. 1988-ban rendezői diplomát szerzett és még abban az évben színpadra állította Kék öböl című gyermekmusicaljét, melynek szerzője és rendezője is ő volt.
Sokoldalúsága mellett is, volt benne valami hihetetlen könnyedség és lazaság…és csak a 41 év…
Kalocsay Miklós: 1991 decemberében hagyott itt bennünket, 41 évesen, 32 évvel ezelőtt, 73 éves lenne, ha velünk marad.
A Főiskolára csak másodszorra vették fel. A második lehetőségre várakozva is színház közelben maradt, például negyedik alabárdosként a Madách-ban.
Aztán első színházi évadában játszotta először hivatalosan Rómeó szerepét, a Szegedi Szabadtéri Játékokon, 1973-ban, mindössze 23 évesen, partnere egy évfolyamtársa Kútvölgyi Erzsébet volt. Kalocsay igazi hősszerelmes, amorózó alkat volt, daliás és szép férfi. Igazi Rómeó.
Mély férfias hang, csodás orgánum járult a megjelenés mellé, nem csoda, hogy Tony Curtis, Alain Delon, Jack Nicholson szólalt meg Kalocsay Miklós magyar hangján, a filmeken.
Nem csak a Madách színház volt az otthona, hiszen ott 1973-1980 között, lépett fel, de következett még a budapesti Várszínház (1980–1982), a budapesti Nemzeti Színház (1982–1989), a Szegedi Nemzeti Színház (1989–1990), majd a Ruszt József vezette Független Színpad (1990–1991).
És ő volt a kedvelt Kuckó műsor házigadája, saját Dorisz kutyájával vezette a műsort. Sikeres, boldog ember…és csak a 41 év.
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
2023-04-19 17 óra MEMENTO – GÁBOR MIKLÓS.
Egy új műsor első adása. Valahogy mindig a múltat keresem, vagy kutatom, valahogy mindig valami régit keresek, amihez vagy van, vagy csak hallomásból van emlékem. Épületek, terek, kerületek, (Halihó, Budapest!), különös helyek, (Sírok kertje – a Fiumei úti sírkertben tett látogatások), és most jönnek színészek, színésznők, színházi emberek, akikre felnéztem, akiket sokra tartok, és akik hiányoznak. Ez most a Memento.
Elsőként Gábor Miklós. Hogy miért?
Mert ő volt a „magyar királyfi”, akit a dán királyfi szerepe miatt egy angol színikritikus, Laurence Olivier után Európa második legjobb Hamletjének mondott.
Azért mert szerepeinek sora filmekben, Tv filmekben, színházi előadásokban szinte megszámlálhatatlan, és eközben szinkronszerepeiben nem csak ő volt az Óz-ban a Bádogember magyar hangja, de Mastroianninak, Laurence Olivier-nek, Walter Matthau-nak is ő adta a hangját.
Azért mert nem csak színészként és rendezőként volt „alkotó”, de a rengeteg írása, naplóinak sora, a kiadott és a majd kiadásra váró könyvei, az azokban megírt, magával és mindenki mással sok esetben szinte kíméletlenül megírt sorai is itt maradtak utána.
Ő volt Ádám Ottó és Ruszt József barátja és alkotótársa. Ő volt Ruttkai Éva és Vass Éva férje. Mindkét szerelmet mély érzelemmel élte, de Vass Éva mellett megtalálta az alkotónak és szerelmes férfinak szükséges érzelmi és hétköznapi biztonságot is egyben. Első feleségét Rákosi Máriát, az epizódszereplőt, szinte alig említik, pedig talán fiatalkori szabadságának megszerzése idejére volt tehető, házasságuk két éve.
Gyönyörű férfi, bársonyos hanggal, örök önmarcangolással, állandó helyzetelemzésekkel.
Ugye nem felejtettük el, ugye emlékszünk rá?
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
( A 2023.01.11-i adás ismétlése )
2023-04-05 17 óra MEMENTO – BAJOR GIZI.
Egy színésznő, aki 1951 februárjában, mindössze 57 éves korában, egy sötét, de bizonyos értelemben ártatlan gyilkosság áldozata lett. Az akkor már beteg férje ölte meg közös otthonukban, félreértésből, féltésből, szerelemből.
A hely sok éve már a Bajor Gizi Színészmúzeum. Egy művésztársa Gobbi Hilda kezdeményezésére, halálának első évfordulója óta bárki beléphet ebbe a különös hangulatú házba.
Bajor Gizi lényének talán egyik eredője volt, hogy nagyapja Görgey vezérkari főnöke volt, nagyanyja pedig Weiss von Hortenstein bárónő. Édesapja tulajdonában volt egy ideig a Kálvin tér egyik ismert kávéháza, a Báthory.
Zseniálisan tehetséges volt, nemcsak a klasszikus drámai szerepekben tűnt ki, de a vígjátékokban is briliáns volt. Júlia, Titánia, Zília, Kleopátra, Lady Milford, Karenina Anna, a Kaméliás hölgy, csak néhány, színpadi szerepeiből.
Gyorsan érkezett a siker. Óriási népszerűség, igazi sztár, sőt Jászai Mari utódját látták benne. Jellemzője volt a szinte delejes vonzerő. Lételeme volt a rajongás, ami körülvette egész életében. Kacér természetű, szenvedélyes, csacsogó nő volt: bolondultak érte az emberek.
Ő volt az, aki egy diákszínházi előadás után, egy feltűnően zavarban lévő, beszédhibás epizódszereplőnek, azt javasolta, hogy legyen színész. A fiatal fiú Latinovits Zoltán volt.
Háromszor ment férjhez, de az utolsó házasságának vége volt a legtragikusabb szerepe. 1933-ban kötött házasságot dr. Germán Tiborral, ezzel a színésznő lezárta a viharos múltat, és (látszólag) révbe ért, orvosfeleség lett. Ugyanakkor nyílt titok volt, hogy nagy szabadságot kért és kapott a férjétől.
Tragikus, megdöbbentő halálának pontos oka, ma is talány.
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
2023-03-22 17 óra MEMENTO – SZŐNYI ZSUZSA.
Miért szerepel a Memento műsorában a Kossuth díjas festő, Szőnyi István lánya Szőnyi Zsuzsa? Mert egy igazán különleges, a művészetet és művészeket pártoló, a művészetek és az irodalom középpontjában élő asszony volt. Nem csak egy asszonyról lesz szó, de szó lesz az édesapjáról, a férjéről, egy levelező barátjáról, és a 90 éven át tartó fordulatos életéről.
Felesége volt a talán festőként kevésbé ismert, de az olasz filmgyártásban annál jobban elismert Triznya Mátyásnak, aki egyébként Szőnyi tanítványa volt, innen indult a házaspár szerelme. Férje a filmes Korda testvérek támogatása, közbenjárása miatt neves filmes szakemberré vált Rómában.
Ő volt, Márai Sándor talán legjobb barátja az emigrációiban, hiszen mindketten a hazájuktól távol voltak kénytelenek életük nagyobb részét leélni. Barátságukat levelezésük, és annak könyvben való megjelenése is igazolja.
Ő volt az az asszony, aki férjével Triznya Mátyással együtt megalapította a Triznya kocsma néven működő irodalmi szalont. Az Olaszországba utazó magyar politikusok, írók, költők, művészek szinte mindegyike ellátogatott a házaspár római lakására. A lakás akár egy vacsora, vagy egy beszélgetés, egy-egy összejövetel erejéig minden magyar számára menedék volt.
Ő volt, aki családja nevében is megkapta a Világ Igaza elismerést Izrael államtól.
És ő volt az, akinek ragyogó könyvei jelentek meg a szüleivel és Márai Sándorral való évtizedeken át tartó levelezéseiből.
Amikor hosszú, Olaszországi tartózkodása után végképp hazaköltözött és az Újpesti Galériában találkoztam vele már 85 éves volt. Gyönyörű, mosolygós, idős hölgy. Akkor édesapja 10 festménye is „vele jött”, az a 10 alkotás, amelyet a migráció idején az akkori rendszer „kiengedett” az országból.
Úgy hiszem ez a mindig bizakodó, mosolygó, asszony megérdemel egy műsort, hiszen a művészetekhez, ha valakinek, neki igazán volt köze.
Ahogyan Szőnyi Zsuzsa könyvei, a vele készült beszélgetések, riportok, úgy a Zebegényi Szőnyi emlékmúzeum, a Szőnyi család otthona, a ház, a hatalmas parkszerű kert ma is őrzi a család emlékét.
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
2023-03-08 17 óra MEMENTO – ASCHER OSZKÁR.
Színészként elsősorban groteszk karaktereivel aratott sikert, míg önálló estjeivel és irodalmi műsoraival, versértelmezéseivel a patetikusságtól mentes színészi stílus megteremtésében játszott fontos szerepet.
A magyar versmondás művészetének megalapozója, Ascher Oszkár kívülről tudta a teljes Toldit és A helység kalapácsát, valamint még idős korában is vagy 1500 verset.
Hihetetlen memóriával rendelkezett, és egészen hosszú történeteket tudott a legkisebb hiba nélkül újra, ugyanúgy elmondani, ráadásul kiemelkedően szép hangsúlyozással. Már egyetemi évei alatt Ódry Árpádnál tanult színészetet.
Mégsem lett színész, előadóművész volt. A versmondás nem színjátszás, a pódium nem színpad. Az előadóművészet a színművészet önálló ága, amely akkor maradandó, ha végleg elszakad a színpadtól, a színészi játéktól.
Babits „Az Est”-ben 1939-ben így ír róla:
„… Ascher Oszkár kitüntetett azzal, hogy főpróbát tartott előttem, elszavalta hosszú versem, a Jónás könyvét. Ez a leghatalmasabb versmondó teljesítmények egyike, amit életemben hallottam. Különös tükör a költő számára az ilyen szavalat…. Azt mondhatom, most fedeztem föl a saját versemet. Most látom, mi mindent rejtettem én ebben, szinte magam előtt is titokzatosan…”
„Győztem! Nem engem, a költőt ünneplik” e szavakkal döntött saját sorsa felett Ascher Oszkár, amikor Karinthy Frigyes első szerzői estjén, 1926-ban fergeteges tapssal ünnepelte a pódium Karinthy Frigyest – Ascher Oszkár művészete után! Művészi estjei hatására írók és költők keresték társaságát: különösen jó, baráti kapcsolatba került Babits Mihállyal, Karinthy Frigyessel és később Szabó Lőrinccel.
Nekrológjában így írtak róla: „Az ember, aki két lábon hordta a világirodalmat, nincs többé. Ascher Oszkár, az új magyar előadóművészet doyenje, az irodalom nagyszerű terjesztője meghalt, hatvannyolc éves korában.
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
2023-02-22 17 óra MEMENTO – SZÉKHELYI JÓZSEF.
Zengő, mélybarna, nyugodt és mégis erőteljes hang. Egy színész, aki úgy beszélt, olyan orgánummal, hogy minden szava érthető volt, nem „csak” a tartalmat illetően.
Kamaszkoromban valószínűleg a számtalan Tv játék egyikében láthattam, és azonnal irtózatosan „féltékeny” lettem a varázslatos fiatal férfit látva, Egri Mártára az első és akkori feleségére.
Színházi szerepek, TV filmek, játékfilmek, kabarék, filmsorozatok, hangjátékok, show műsorok, és a temérdek szinkron. Ki nem ismerné Homer Simpson vagy éppen Petrocelli magyar hangját.
Szeretett írni, a „Díszgráfia” című könyve – így, hosszú „í”-vel – az egyik kedvencem. Olyan, mintha itt ülne velem egy szobában és azon a mélybarna hangon beszélne, mesélne, adomázna.
Az Élet Menete Alapítvány egyik alapítója, társadalmi események szereplője, őszinte, szókimondó ember.
A családját mindennél jobban szerette, gyermekei, unokái mindig számíthattak rá.
Az utolsó pillanatig játszott. Néhány éven át a halállal is, egészen 2018. augusztus 22-ig.
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
2023-02-08 17 óra MEMENTO – MEZEI MÁRIA.
A boldog békeidőkben érzékinek elkönyvelt, de mindvégig mély érzelmű, később a hitét kereső és megtaláló, ragyogó színésznő volt.
Véletlenül lett belőle a démoni, a vamp, „vörös Mezey”, mert a gyatra hajfesték fekete hajából nem szőkét, hanem vöröset hozott elő.
Drámai, komoly szerepekre vágyott, és kevés kivitellel, nem volt alkalma ezekben kamatoztatni a tehetségét.
Míg 1945 előtt azzal vádolták, hogy „zsidóbarát”, 1945 után, az akkori kultúrpolitika sem a franciás, sem a zsoltáros Mezeire nem tartott igényt.
Márai szerelme volt. Rövid, de annál súlyosabb volt a mindenki előtt titkolt szerelmük, de ez a szerelem egész életét végig kísérte.
Budakeszin élt 30 éven át, mentsvára volt a János hegyre néző csodás levegőjű, hatalmas fákkal körülvett épület. Nappalijának ablakából kitekintve élete utolsó rettenetes 13 évét is itt élte meg, levegő után kapkodva, élete társával, és erős hitével.Naplószerű írásai betekintést adnak életébe, gondolataiba, érzéseibe.
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
2023-01-25 17 óra MEMENTO – FRED ASTAIRE.
Általában hétvégén, valamelyik magyar televíziós csatornán, sok-sok évvel ezelőtt látni lehetett régi, Hollywoodi csodákat, zenés álmokat, meseszerű történeteket, csupa szín, csupa dal, csupa romantika, csodás álomvilágot, igazi heppienddel. Imádtuk! Apukám fiatalkorának mozicsillagai voltak a főszereplők, és mi a család, ájultan néztük, például Fred Astaire-t, amint Ginger Rogers-szel ropta fergetegesen.
Astaire – aki eredetileg Friedrich E. Austerlitz néven született – most a műsor főszereplője, akinek az élete valóban a tánc volt, és ki hinné, azért lett táncos, mert az egyébként szintén tehetséges és sikeres nővére Adele mellé kellett egy partner. Így hát a gyerekeit a Broadway felé terelgető mama kíséretében a kisfiú 4 évesen lépte az első tánclépéseket.
Lehetetlen, hogy a neve említésére ne ugorjon be a kissé ritkás hajú, vékony fiatalember, aki ördögien táncolta a mértani pontossággal kidolgozott és kitervelt koreográfiáit. Néha dúdolt, dalolt, néha Judy Girlanddal vicces dalt énekelt és persze táncoltak is hozzá, és idősebb korában a hetvenes évek kultikus filmjében a „Pokoli toronyban” játszott el egy mellékszerepet.
Érdekes, szép, sikeres és hosszú élete volt. 88 évesen 1987. június 22-én hunyt el. Ő lesz a mai műsor „alanya”.
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
2023-01-11 17 óra MEMENTO – GÁBOR MIKLÓS.
Egy új műsor első adása. Valahogy mindig a múltat keresem, vagy kutatom, valahogy mindig valami régit keresek, amihez vagy van, vagy csak hallomásból van emlékem. Épületek, terek, kerületek, (Halihó, Budapest!), különös helyek, (Sírok kertje – a Fiumei úti sírkertben tett látogatások), és most jönnek színészek, színésznők, színházi emberek, akikre felnéztem, akiket sokra tartok, és akik hiányoznak. Ez most a Memento.
Elsőként Gábor Miklós. Hogy miért?
Mert ő volt a „magyar királyfi”, akit a dán királyfi szerepe miatt egy angol színikritikus, Laurence Olivier után Európa második legjobb Hamletjének mondott.
Azért mert szerepeinek sora filmekben, Tv filmekben, színházi előadásokban szinte megszámlálhatatlan, és eközben szinkronszerepeiben nem csak ő volt az Óz-ban a Bádogember magyar hangja, de Mastroianninak, Laurence Olivier-nek, Walter Matthau-nak is ő adta a hangját.
Azért mert nem csak színészként és rendezőként volt „alkotó”, de a rengeteg írása, naplóinak sora, a kiadott és a majd kiadásra váró könyvei, az azokban megírt, magával és mindenki mással sok esetben szinte kíméletlenül megírt sorai is itt maradtak utána.
Ő volt Ádám Ottó és Ruszt József barátja és alkotótársa. Ő volt Ruttkai Éva és Vass Éva férje. Mindkét szerelmet mély érzelemmel élte, de Vass Éva mellett megtalálta az alkotónak és szerelmes férfinak szükséges érzelmi és hétköznapi biztonságot is egyben. Első feleségét Rákosi Máriát, az epizódszereplőt, szinte alig említik, pedig talán fiatalkori szabadságának megszerzése idejére volt tehető, házasságuk két éve.
Gyönyörű férfi, bársonyos hanggal, örök önmarcangolással, állandó helyzetelemzésekkel. Ugye nem felejtettük el, ugye emlékszünk rá?
Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hédi, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.
