Műsorvezető: M.Nagy Miklós
Zene, rock és pop, számok a szerelemről, történetek az orosz kultúráról. Orosz költészet, orosz lázadók, orosz életek és halálok. M. Nagy Miklós író, műfordító neves könyvkiadót vezet és életének jelentős részét Moszkvában töltötte. Ha valaki, ő érti az orosz lélek titkait és ismeri az ottani zenei divatokat. Orosz zene csak a Bézsben!
2022-07-25 16 óra A lengyel–orosz viszony kívülről nézve is izgalmas téma: talán nincs még egy nemzet a világon, amelyiket annyira érdekelné az orosz kultúra, mint a lengyeleket, s közben tudjuk – és most, az ukrajnai háború alatt különösen gyakran tapasztaljuk –, hogy a külpolitikájuk következetesen oroszellenes. Vagy talán, pontosabban fogalmazva, tisztán látják – és látták –, hogy Oroszország milyen veszélyek forrása. Aminek természetesen megvannak az okai, gyökerei a történelmükben. Pálfalvi Lajos irodalomtörténésszel és műfordítóval beszélgettünk erről: ő nemcsak a lengyel irodalom kutatója, fordítója, hanem az orosz irodalomban is otthon van: ő fordítja például Jevgenyij Vodolazkin műveit, és a belorusz Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics Csernobili imáját is az ő fordításában olvashatjuk.
( A 2022.05.30-i adás ismétlése )
2022-07-11 16 óra Faludi Julianna szociológus, író, blogger; nemrég jelent meg első regénye, a Faltól falig, amely egy huszonhárom éves lány útkereséséről szól. A beszélgetésben szó lesz természetesen erről a könyvről is; s főként arról, hogy az orosz irodalom miként hatott rá. És arról, hogyan fordult meg a világ Faludi Juliannával, amikor először került a kezébe Viktor Pelevin Generation P című regénye. És nyilván beszélgetünk a háborúról is: hogyan éli át ezt a mostani helyzetet egy olyan ember, aki félig orosz származása és félig Oroszországban töltött gyerekkora folytán is különösen érzékeny lehet arra, ami most zajlik abban a számunkra most újból megint olyan felfoghatatlanná és kiszámíthatatlanná vált társadalomban.
2022-06-27 16 óra „A lét és a szerelem szentsége” – ez a címe Rácz Ildikó Mária könyvének, az első magyar nyelvű Bunyin-monográfiának, amely hetekkel ezelőtt oroszul is megjelent. Olyan ez, nagyjából, mintha egy Kosztolányiról szóló orosz monográfia jelenne meg magyarul. Ráadásul akkor, amikor a háború szinte lehetetlenné tette a két ország közti kulturális kapcsolatokat. Egyszóval óriási szakmai elismerés. Erről a Magyarországon alig ismert, pedig Nobel-díjas orosz íróról beszélgetünk a szerzővel; Bunyin úgy írt a szerelem szentségéről és titkáról, mint talán senki más, és neki is emigrálnia kellett Oroszországból, a bolsevik forradalom után, mint manapság is oly sok nagyszerű orosz írónak. És szó lesz arról is, hogy minden mindennel összefügg, hogy nincsenek véletlenek, és hogy miként kezdődik éppen most – ahogy a Bunyin által is oly szenvedélyesen tanulmányozott keleti filozófiák sugallják – egy új kor a világ és az emberiség történetében.
2022-06-13 16 óra Miről szól valójában a Lolita, amelyet sokan egyszerű erotikus regénynek olvasnak? És milyen, kevésbé ismert remekműveket alkotott Vladimir Nabokov? Mennyire orosz és mennyire amerikai ő maga és az életműve? A XX. század világszerte elismert egyik legnagyobb írójának nálunk vajon miért alacsonyabb az ázsiója? Miért szerette Nabokov Tolsztojt, és miért nem szerette Dosztojevszkijt? Miért tartotta Freudot sarlatánnak. Ezekről és sok minden másról beszélgetünk Hetényi Zsuzsával, Vladimir Nabokov életművének kutatójával, aki írt egy olyan átfogó monográfiát az orosz-amerikai író regényeiről, amelynek az egész világon nincsen párja.
2022-05-30 16 óra A lengyel–orosz viszony kívülről nézve is izgalmas téma: talán nincs még egy nemzet a világon, amelyiket annyira érdekelné az orosz kultúra, mint a lengyeleket, s közben tudjuk – és most, az ukrajnai háború alatt különösen gyakran tapasztaljuk –, hogy a külpolitikájuk következetesen oroszellenes. Vagy talán, pontosabban fogalmazva, tisztán látják – és látták –, hogy Oroszország milyen veszélyek forrása. Aminek természetesen megvannak az okai, gyökerei a történelmükben. Pálfalvi Lajos irodalomtörténésszel és műfordítóval beszélgetünk erről: ő nemcsak a lengyel irodalom kutatója, fordítója, hanem az orosz irodalomban is otthon van: ő fordítja például Jevgenyij Vodolazkin műveit, és a belorusz Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics Csernobili imáját is az ő fordításában olvashatjuk.
2022-05-16 16 óra Tavaly októberben ünnepelte a világ Fjodor Dosztojevszkij születésének kétszázadik évfordulóját. Nagy csinnadratta nem volt, de nyilván sok új tanulmány, elemzés látott napvilágot – s ezenkívül az is apropója lehet egy róla szóló beszélgetésnek, hogy miként érintheti az orosz klasszikusok megítélését a mostani háború, illetve az általa kiváltott oroszellenes hangulat a nyugati világban. Egyszóval az ilyen kényes kérdéseket sem kerüljük el a műsorban, amelynek a vendége dr. Gyürky Kata irodalomtörténész, kritikus, Ljudmila Szaraszkina hatalmas Dosztojevszkij-életrajzának fordítója.
2022-05-02 16 óra A világszerte ismert, jelentős orosz írók közül szinte mindenki elítélte az Ukrajna elleni agressziót. Hogy mi vezetett ehhez a háborúhoz, ki mennyiben bűnös benne, és lehet-e kollektív felelősségről beszélni, azt persze különbözőképpen ítélik meg. A mai műsorban ezeket a véleményeket vizsgáljuk: mit írt, mit nyilatkozott Dmitry Glukhovsky, Borisz Akunyin, Szergej Lebegyev, Dmitrj Bikov, Dmitrij Muratov, Vlagyimir Szorokin a háborúról – s közben az áldozatok miatti mélységes szomorúságot vagy az agresszió miatti haragot kifejező új dalokat hallgatunk az orosz könnyűzene kiváló előadóitól.
2022-04-18 16 óra A háborúnak nincs romantikája. / A háborúnak nincs esztétikuma. / A fegyvert tartó tizenéves nem menő, hanem a világ botránya, szégyene, gyásza. / A valóság nem akciófilm.” Egy kis részlet ez Iván Ildikó szövegéből: az orosz irodalom fordítójaként, mint sokan mások, akik elkötelezettek az orosz kultúra iránt, és akárcsak a Magyarországon élő oroszok közül oly sokan, ő is igyekszik segíteni az ukrán menekülteknek. És közben próbálja ő is megérteni, hogy mi történik. A műsorban pedig együtt próbáltunk beszélgetni róla, meg arról, hogy mit mondanak a háborúról orosz írók: Dmitry Glukhovsky, Szergej Lebegyev és mások – s közben ukrán dalokat hallgattunk.
( A 2022.03.21-i adás ismétlése )
2022-04-04 16 óra Arra, ami most Ukrajnában történik, nincsenek szavak. És mégis beszélnünk kell róla. A műsor vendége Okszana Jakimenko volt, aki a magyar irodalom (Mészöly Miklós, Csáth Géza, Márai Sándor és még sok magyar író) fordítója, aki a családjával együtt épp Magyarországon volt, amikor elkezdődött a háború. Ő mondta el, hogy szerinte miért történik, amit látunk. És hogyan tiltakoznak a háború ellen az orosz írók – vagy épp hogyan és miért támogatják Putyint.
( A 2022.03.07-i adás ismétlése )
2022-03-21 16 óra „A háborúnak nincs romantikája. / A háborúnak nincs esztétikuma. / A fegyvert tartó tizenéves nem menő, hanem a világ botránya, szégyene, gyásza. / A valóság nem akciófilm.” Egy kis részlet ez Iván Ildikó szövegéből: az orosz irodalom fordítójaként, mint sokan mások, akik elkötelezettek az orosz kultúra iránt, és akárcsak a Magyarországon élő oroszok közül oly sokan, ő is igyekszik segíteni az ukrán menekülteknek. És közben próbálja ő is megérteni, hogy mi történik. A műsorban pedig együtt próbálunk beszélgetni róla, meg arról, hogy mit mondanak a háborúról orosz írók: Dmitry Glukhovsky, Szergej Lebegyev és mások – s közben ukrán dalokat hallgatunk.
2022-03-07 16 óra Arra, ami most Ukrajnában történik, nincsenek szavak. És mégis beszélnünk kell róla. A műsor vendége Okszana Jakimenko, a magyar irodalom (Mészöly Miklós, Csáth Géza, Márai Sándor és még sok magyar író) fordítója, aki a családjával együtt épp Magyarországon volt, amikor elkezdődött a háború. Ő mondja el, hogy szerinte miért történik, amit látunk. És hogyan tiltakoznak a háború ellen az orosz írók – vagy épp hogyan és miért támogatják Putyint.
2022-02-21 16 óra Dosztojevszkij, Szolzsenyicin, Salamov, Akszjonov, Radzinszkij, Grosszman, Jahina – és még hosszan lehetne sorolni, hogy kiket fordított Soproni András az orosz irodalomból. Ráadásul ő írta az Orosz kulturális szótár című könyvet, amelyben összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat az orosz kultúráról. De mivel minderről nyilván napokig lehetne beszélgetni, egyetlen szerzőre koncentrálunk, éspedig Joszif Brodszkijra, a Nobel-díjas költőre. Soproni András fordítói életművének sok csúcsa van, de az egyik biztosan a Karácsonyi versek címmel nemrégiben megjelent kötet. És Brodszkij különben is érdekes téma: olyan kultusza van Oroszországban, mint senki másnak a XX. század nagy orosz költői közül.
2022-02-07 16 óra Keresztes Zoltán fotóművész és pszichoterapeuta pár évvel ezelőtt egyszer csak megrázó, brutális erejű fényképeket kezdett készíteni Oroszország távoli vidékein, Szibériában, vagy épp messze Északon, Murmanszk fölött. Miért utazik ilyen messzire témáért? És miért épp Oroszországba? Kivel, kiért, ki vagy mi miatt? Szó lesz a műsorban Keresztes Zoltán személyes történetéről, de természetesen arról is, hogy milyennek látja azt az Oroszországot, amelyet oly kevesen ismernek, és amely egészen más, mint Moszkva vagy Szentpétervár.
2022-01-24 16 óra Gazda Albert újságíró Kárpátalján született, ott nőtt fel, és nemrég megjelent egy pompás regénye Leningrád címmel. A gyerek- és a kamaszkor könyve, az útra kelés könyve, a nagyobb világba való kiszakadás könyve – rengeteg jó sztorival. Az oroszokról is, orosz írókról és orosz zenéről például, mert Kárpátalján egy kíváncsi fiatal srác a magyar és az ukrán mellett közelről ismerhette meg az orosz kultúrát is. Vagy a szovjetet? Létezett egyáltalán szovjet nép, szovjet kultúra? Erről és még sok minden másról beszélgetünk. Leginkább talán a szabadságról, ami mégsem a felismert szükségszerűség.
2022-01-10 16 óra A Ljubov első vendége M. Lengyel László újságíró, aki összesen tizenhét évet élt Oroszországban tudósítóként. Ha ő nem ismeri – testközelből – az orosz kultúrát, akkor Magyarországon senki sem. De vajon mennyire lehet megismerni azt, ami ennyire sokszínű és ellentmondásos? Felsorolni is nehéz lenne, ki mindenkivel készített M. Lengyel László interjút, ki volt a barátja, kivel iszogatott: politikusokkal, írókkal, rockzenészekkel, színészekkel, rendezőkkel, operaénekesekkel, balettművészekkel és persze egyszerű (ha van ilyen) orosz emberekkel… Minden bele sem férne egy műsorba, ezért most csak az orosz irodalomról beszélgetünk: Dosztojevszkijtől Viktor Jerofejevig.
