Luft – Falussy Orsolya Mira

Műsorvezető: Falussy Orsolya Mira

Különös világlátás, érdekes témák és különleges megközelítések, izgalmas vendégek.

2019-08-29 19 óra CSERNOBIL

Csernobil magyarul annyit tesz: fekete üröm. A Fekete Ürömnek nevezett helyen, az ősi Kijevtől 120 kilométerre, 1986 április 26-án egy atomerőmű égni kezdett. A baleset a csernobili atomerőmű negyedik blokkjában, egy rosszul megtervezett és rosszul kivitelezett, a reaktor biztonságát felmérő teszt során következett be, amit a reaktor karbantartás miatti leállítására időzítettek. A reaktor konstrukciós hibái, illetve a tesztet végrehajtó, a reaktor hiányosságait nem ismerő operátorok tevékenységén túl a balesethez további okok is hozzájárultak. A tesztet menet közben el kellett halasztani, ezért olyanok is részt vettek a kísérletben, akik nem voltak felkészítve. Ezen felül még menet közben az eredeti terveken is módosítottak, magyarul gyakorlatilag improvizáltak.
Az égő reaktor füstje egész Európában láthatóvá tette a nukleáris biztonság törékenységét, s mindenki számára egyértelművé vált, hogy egy atomerőműben történő baleset apokaliptikus pusztítást tud végezni. Rengetegen meghaltak vagy maradandó egészségügyi károsodást szenvedtek az emberi szemmel láthatatlan radioaktív sugárzástól. A baleset színhelyét örök mementóként szarkofágba zárták. Több mint 30 esztendő telt el azóta, s a katasztrófa még ma is érezteti kegyetlen hatásait.
Csernobil 2019-ben bemutatott öt epizódból álló amerikai-brit televiziós minisorozat Johan Renck rendezésében. A forgatókönyvet Graig Mazin irta. A sorozat az HBO és a brit Sky koprodukciójában készült.Témája az 1986 áprilisában történt csernobili atom katasztrófa és a következmények elháritásában kapcsolatban tett intézkedések.
A sorozatot Magyarországon egy nappal a premier után mutatták be.

A Csernobil megtörtént eseményeken alapul: az 1986. április 26-án történt atomkatasztrófa kapcsán mutat be emberi sorsokat és tragédiákat. Olyan embereket, akiket rögtön a katasztrófa után a helyszínre rendeltek, és a legveszélyesebb munkákat végeztették velük. Özvegyeket, akiknek csak a kitüntetések és az oklevelek maradtak. Azokat, akik az erőmű közelében, éltek aztán bedeszkázták a kútjukat, és kitelepítették őket, vagy maradhattak a házukban, de ezután már úgy éltek, mint egy rezervátum lakói. Megismerjük az áldozatokat, a felelősöket és a szovjet virtusba belerokkant vakmerő, heroikus önkénteseket.
Az atomreaktor dolgozóinak, a tűzoltóknak és a mentésen dolgozó bányászok sorsát, a magas rangú pártfunkcionáriusok döntésképtelenségét, ahogy megpróbálták elbagatellizálni a veszély nagyságát illetve olyan tudósokét, akik szakértelmük birtokában a nehézségek ellenére is mindent megtettek a katasztrófa következményeinek elhárításával kapcsolatban.
A mai Luft arra keresi a választ, hogy hogyan készülhetett el egy ilyen film, milyen filmes eszközöket vetettek be a készítők?
Milyen tanulsága van számunkra egy ilyen tragédiának?
Hogyan nézhetünk szembe gyengeségeinkkel, amikor kríziseket hallgatunk el, felelősségeket hárítunk el, s túlkozmetikázott történeteket próbálunk meg beadni a naivnak hitt embereknek? Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ne kelljen szembe néznünk a saját gyengeségeinkkel, hogy mások előtt továbbra is kedvező színben tűnhessünk fel?

A LUFT vendégei: Varga Lóránt író, filmkritikus/ Filmszomnia.hu
Gulyás Dominik filmkritikus/ Filmszomnia.hu
Papp Atilla filmkritikus/ Filmtekercs.hu
Sergő Z. András filmkritikus/ Filmtekercs.hu
Pattermann Péter pszichológus
Műsorvezető -szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

( A 2019.07.11-i adás ismétlése )

2019-08-22 19 óra  A Metatànc egy ritmusos szabad mozgàsforma, egy úgynevezett transztànc, amely felszabadítja a testben a kreatív életenergia àramlàsàt.

Az ösztönös és gyógyító mozgàsokon keresztűl kapcsolatba kerülünk a testünkkel, elménkkel, érzéseinkkel…
A Metatánc egy út az önfelfedezés és az önbizalom felé. Nincsenek szabályok. A tánc àltal felszabadul szabadjára engedett őserőnk, az örömünk, s a mozdulatok àltal könnyebbé vàlik önmagunk elfogadása.

A Luft vendége: Daniela Hernandez Faith,
mexikói-magyar tàncos koreogràfus, aki közel húszéves pàlyafutàsa soràn tàncszínhàzi projekteket, előadàsokat, tàncfilmeket rendezett, különböző hazai és külföldi fesztivàlokon és színhàzakban szerepelt.

Műsorvezető- szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

( A 2018.04.12-i adás ismétlése )

2019-08-15 19 óra Szociálisan ‘ is ‘ érzékeny építészet

„A legnagyobb hiba, amit az építészek elkövethetnek, hogy építészeti problémákkal foglalkoznak, ami leginkább csak a többi építésznek fontos. Ennél nagyobb kihívás, hogy vegyük észre a nem építészeti kérdéseket is: a szegénységet a szennyezést túlnépesedést és a szegregációt és ezeken a területeken használjuk fel a tudásunkat. Nem elég felhívni a figyelmet, azt akarom elérni, hogy több eszköz álljon az emberek rendelkezésére. A várható küzdelmekkel szembesülve együtt kell megoldást keresnünk a kihívásokra. (…)
Vallom, hogy az építészetnek válaszolnia kell a jelenkor társadalmi és gazdasági kihívásaira.”
Alejandro Aravena az építészet Nobel-díjasa

A NORMCORE – akadálymentes divat című tárlat mozgáskorlátozottsággal élők számára készült ruhákat mutat be, melyek a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatási programjának részeként jöttek létre. A kiállításon megjelenő divattervek és azok dokumentációi az egyetem egyik kutatólaborja, a TransferLab vezetésével készültek, ahol a fogyatékossággal élők támogatását, társadalmi láthatóságának erősítését elsődleges céljának tekintik, mint ahogy a MOME egésze olyan tudást kutat és közvetít, mely alkalmas arra, hogy a társadalom fontos, megoldásra váró feladatainak megoldásához hozzájáruljon.

A LUFT vendégei:
Dresch Anna építészhallgató
Hegyi Fanni építészhallgató
Suriny Balázs építészhallgató
Dr. Veres Bálint habil egyetemi docens
Györök Borbála tervező
Nagy Adrienna tervező
Műsorvezető – szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

( A 2018.05.10-i adás ismétlése )

2019-08-08 19 óra Sokszor, sok helyen téma a környezetszennyezés, és ennek tudatos csökkentése, mégis még mindig rengeteg a keletkezett hulladék.

​​​​​​ Elég csak azon elgondolkodni, hogy a háztartásunkban mennyi szemetet termelünk egy hét alatt.
Persze a mai világban szinte elkerülhetetlen, de sokat tehetünk azért, hogy ez a szám csökkenjen. És nem kell nagy dolgokra gondolni, màr az is sokat szàmít ha szelektíven gyűjtjük a szemetet és a boltban példàul nem kérjük a felkínàlt műanyag szatyrot.

Vannak művészek akik különleges módját választottàk annak, hogy felhívjàk a közvélemény figyelmét az elképesztő méreteket öltött, kontrollálhatatlan hulladéktermelésre.
Egyesek pl állatszobrokat készítenek szemétből mert ezzel is jelezni akarjàk hogy az ember fékezhetetlen szemetelése az élővilág pusztulásához vezet.
Màsok emberi alakokat fejeket vagy épp totemeket fomàznak.
De vannak olyanok is akik épület-szobrokat alkotnak hulladékból.
A szobrok alapanyaga legtöbbször roncstelepekről, szeméttelepekről kerül az elsősorban street art alkotókhoz, akiknek a kezei között műalkotásokkà vàlnak.

A Trash Art Magyarország 2018 Hulladékszobor-kiállítás a gödöllői Természetfilmes Fesztivàl kísérőprogramjaként tekinthető meg.
Az idei program a biodiverzitàs jegyében fókuszàl.

A Luft vendégei:

​​​​Hankó Gergely, a Trash Art Magyarország
szakmai vezetője
Doró Viktória, a Trash Art Magyarország koordinátora
Szabó Anna és Bakó Fanni /Trash Metal/ a Budapesti Metropolitan Egyetem hallgatói
Belső Péter művész

szerkesztő – műsorvezető: Falussy Orsolya Mira

( A 2018.05.17-i adás ismétlése )

2019-08-01 19 óra A sajtófotó tükörként tárja elénk mindazt, ami körülöttünk történik itthon és a nagyvilágban.

Rengeteg a nyomasztó, dekadens sokszor fájdalmas és riasztó kép de a jó sajtófotó egyben a szépséget, erőt, boldogságot, emberséget és hősiességet is megmutatja a háborúk, a politikai vagy társadalmi drámák, a mélyszegénység vagy a szociális válsághelyzetek helyszínein.
A fotóriporterek azokat a különleges pillanatokat keresik amelyeket mi talán soha nem vennénk észre.
Nagy dilemma, hogy egy fájó, veszélyes vagy igazán intim helyzeteben mit hogyan és meddig mutathat valaki.
Meddig mehet el egy fotós a nyomor a szenvedés helyzeteiben és mit tehet azon kívül hogy képet készit?
Komoly, embert próbáló kihívás a szakmaiság, a lélek, a szív és a logika mentén egyensúlyozni éles helyzetekben.
Egy profi fotóriporter mérlegeli amit tesz, tisztában van a helyzettel, s úgy készíti el az adott képet hogy azt bizonyos keretek között tegye meg, A tömegmédia előretörésével naponta elgondolkodhatunk mi és hogyan éri meg, hogyan lehetnek a fotósok emberségesek.
A legtöbben ugyanis nem tudják milyen íratlan szabályokat, erkölcsi törvényeket illene betartani. Az öncélú, szenzációhajhász felvételek készítésénél és nyilvánosságra hozatalánál az egyéni érdekeket, a személyiségi, vagy netán a kegyeleti jogokat is tiszteletben kéne tartani.
A mai Luft, vérprofi és egyben karitativ fotoriportereket mutat be.

 

Vendégek:
Bielik István, fotóriporter
Hölvényi Kristóf, fotóriporter
Szalma Balázs, a Jezsuita Menekültszolgálat szociális programért felelős vezetője.
műsorvezető-szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

( A 2018.05.24-i adás ismétlése )

2019-07-25 19 óra Szabó Réka A LÉTEZÉS EUFORIÁJA c. magyar dokumentumfilmje meghívást kapott a locarnoi filmfesztiválra. – Nemzetközi premier, amely az augusztus 9-én kezdődő locarnói fesztivál Kritikusok Hete programjában lesz először látható.

A Tünet Együttes 2015-ben bemutatott táncszínház előadásának próbafolyamatát feldolgozó egészestés filmet, szeptemberben tűzik műsorra a hazai mozik.

„Bár ellentmondott a józan észnek, felkértem a 90 éves holokauszt túlélő Fahidi Évát, hogy szeretnék vele egy táncszínházi előadást csinálni. Azt akartam, hogy mindenki lássa őt. Egy duettet képzeltem Emesével, a nála közel 60 évvel fiatalabb táncosnővel. Életem legmeghatározóbb próbafolyamata volt – ezen keresztül szól ez a film a XX. századi történelemről, veszteségekről, a tánc erejéről, az öregedő testről, a szerelemről, egy 60 éven átívelő különleges kapcsolatról, és az élet elfelejtett értékéről.” – vallja Szabó Réka, a színházi előadás és a film rendezője.

A LUFT vendége: Szabó Réka filmrendező
Műsorvezető-szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

2019-07-18 19 óra A Modul Art Academy független művészeti szabadiskola Budapesten.

A képző- és iparművészeti alkotó programokat és tanfolyamokat speciálisan felnőtteknek szervezik.
A művészeti tevékenységekben teljesen kezdőknek és amatőr művészek számára.
Programjaikkal lehetőséget nyújtanak arra, hogy valódi művészeti élményeket adjanak át és ezen keresztül a kreatív képességek fejlődjenek.

Kiváló művészoktatók és kidolgozott oktatási tematikák segítik, hogy a résztvevők rövid idő alatt látványos eredményeket érjenek el. Az elméleti és technikai ismeretek, módszerek átadása mellett támogatják a a kreatív és művészi látásmód szélesítését.
Igény szerint az önálló alkotótevékenységhez külön programok keretében nyújtanak egyéni támogatást.
Azt vallják, hogy a művészeti alkotótevékenység érzelmi és intellektuális folyamatán keresztül nemcsak kreatív képességek, hanem az önismeret és a környezet is formálódik.
A Luft vendége: Tar Csilla alapító Modul Art Academy
műsorvezető-szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

( A 2019.01.17-i adás ismétlése )

2019-07-11 19 óra CSERNOBIL

Csernobil magyarul annyit tesz: fekete üröm. A Fekete Ürömnek nevezett helyen, az ősi Kijevtől 120 kilométerre, 1986 április 26-án egy atomerőmű égni kezdett. A baleset a csernobili atomerőmű negyedik blokkjában, egy rosszul megtervezett és rosszul kivitelezett, a reaktor biztonságát felmérő teszt során következett be, amit a reaktor karbantartás miatti leállítására időzítettek. A reaktor konstrukciós hibái, illetve a tesztet végrehajtó, a reaktor hiányosságait nem ismerő operátorok tevékenységén túl a balesethez további okok is hozzájárultak. A tesztet menet közben el kellett halasztani, ezért olyanok is részt vettek a kísérletben, akik nem voltak felkészítve. Ezen felül még menet közben az eredeti terveken is módosítottak, magyarul gyakorlatilag improvizáltak.
Az égő reaktor füstje egész Európában láthatóvá tette a nukleáris biztonság törékenységét, s mindenki számára egyértelművé vált, hogy egy atomerőműben történő baleset apokaliptikus pusztítást tud végezni. Rengetegen meghaltak vagy maradandó egészségügyi károsodást szenvedtek az emberi szemmel láthatatlan radioaktív sugárzástól. A baleset színhelyét örök mementóként szarkofágba zárták. Több mint 30 esztendő telt el azóta, s a katasztrófa még ma is érezteti kegyetlen hatásait.
A Csernobil 2019-ben bemutatott öt epizódból álló amerikai-brit televiziós minisorozat Johan Renck rendezésében. A forgatókönyvet Graig Mazin irta. A sorozat az HBO és a brit Sky koprodukciójában készült.Témája az 1986 áprilisában történt csernobili atom katasztrófa és a következmények elháritásában kapcsolatban tett intézkedések.
A sorozatot Magyarországon egy nappal a premier után mutatták be.

A Csernobil megtörtént eseményeken alapul: az 1986. április 26-án történt atomkatasztrófa kapcsán mutat be emberi sorsokat és tragédiákat. Olyan embereket, akiket rögtön a katasztrófa után a helyszínre rendeltek, és a legveszélyesebb munkákat végeztették velük. Özvegyeket, akiknek csak a kitüntetések és az oklevelek maradtak. Azokat, akik az erőmű közelében, éltek aztán bedeszkázták a kútjukat, és kitelepítették őket, vagy maradhattak a házukban, de ezután már úgy éltek, mint egy rezervátum lakói. Megismerjük az áldozatokat, a felelősöket és a szovjet virtusba belerokkant vakmerő, heroikus önkénteseket.
Az atomreaktor dolgozóinak, a tűzoltóknak és a mentésen dolgozó bányászok sorsát, a magas rangú pártfunkcionáriusok döntésképtelenségét, ahogy megpróbálták elbagatellizálni a veszély nagyságát illetve olyan tudósokét, akik szakértelmük birtokában a nehézségek ellenére is mindent megtettek a katasztrófa következményeinek elhárításával kapcsolatban.
A mai Luft arra keresi a választ, hogy hogyan készülhetett el egy ilyen film, milyen filmes eszközöket vetettek be a készítők?
Milyen tanulsága van számunkra egy ilyen tragédiának?
Hogyan nézhetünk szembe gyengeségeinkkel, amikor kríziseket hallgatunk el, felelősségeket hárítunk el, s túlkozmetikázott történeteket próbálunk meg beadni a naivnak hitt embereknek? Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ne kelljen szembe néznünk a saját gyengeségeinkkel, hogy mások előtt továbbra is kedvező színben tűnhessünk fel?

A LUFT vendégei: Varga Lóránt író, filmkritikus/ Filmszomnia.hu
Gulyás Dominik filmkritikus/ Filmszomnia.hu
Papp Atilla filmkritikus/ Filmtekercs.hu
Sergő Z. András filmkritikus/ Filmtekercs.hu
Pattermann Péter pszichológus
Műsorvezető -szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

2019-07-04 19 óra A szürrealista mozgalom legismertebb alkotóinak munkáival találkozhatnak a látogatók a Magyar Nemzeti Galéria – a párizsi Pompidou Központtal közösen szervezett – kiállításán.
A csaknem 120 festményt, grafikát, szobrot, fotót, filmet és dokumentumot felvonultató tárlat a mozgalom történetének egy rendkívül izgalmas szeletére fókuszál.
Az 1929-es évre amely eseménydús, személyes és művészi ellentétekben gazdag volt, s ezen keresztül mutatja be a szürrealizmus fő tendenciáit a csoport vezéralakjait és kiemelkedő alkotóit.
Az október közepéig látható kiállításon többek között Salvador Dalí, Max Ernst, Joan Miró, René Magritte, Pablo Picasso és Alberto Giacometti műveinek segítségével ismerhetjük meg ezt a szürreális világot.

Ötven évvel ezelőtt oszlatta fel magát a párizsi szürrealista csoport. A kerek évforduló jó lehetőséget biztosít arra, hogy számot vessünk a szürrealizmus magyar képzőművészeti hagyományával. Miképpen volt jelen ez az irányzat a hazai művészeti életben? Mi az, ami mindebből nemzetközi perspektívában is jelentős teljesítményként értékelhető?
A szentendrei Ferenczy Múzeum Magyar Szürrealizmus tárlata bemutatja hogy bár Magyarországon nem szerveződött önálló szürrealista-csoport, az irányzat nem pusztán létezett a magyar képzőművészetben, de érdemben hozzá is járult a szürrealizmus nemzetközi sikeréhez.
A mai Luft arra keresi a választ hogy a ma is alkotó magyar művészek munkáiban jelen van – e a szürrealizmus eszmeisége és ha igen, akkor milyen újragondolt formákban…

A LUFT vendége: Kertész Dániel Vitus képzőművész
Hans Peter Bauer Képzőművész
Erdély Dániel designer, antropologus
Műsorvezető-szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

2019-06-27 19 óra „Érzékszerveink korlátaihoz vagyunk kötve a külvilág érzékelésében, de egy festményen lehetséges a különböző nézőpontokból való látás egyidejűleg, és az egész látvány minden apró részletére azonos mértékben kiterjesztett figyelem.

A képem felső része tökéletes, sikerült megfestenem a súlytalanságot, és a legnehezebb anyagokat is légiesen könnyűvé varázsoltam. Ecsetem alatt megfagyott minden, amit a valós fizika törvényei nem tesznek lehetővé, így az univerzum legnagyobb tomboló tűzvihara is. A kép alsó része még üres, de azt hiszem az éjjel ráleltem a megoldásra. Egy olyan 800 km hosszú űranyahajóval álmodtam, amit teljes egészében nyers marhahússal burkoltak. Vörös, csillogó, nyers hús lesz a képem középső részén, úgy, hogy az megfelelően folytassa a hátam görbületét. Sajnálom, hogy az űranyahajón történt cselekményt teljesen elfelejtettem.

További festői eszközeim az ellentétek felállítása, nagyítás, kicsinyítés, kilyukasztás, a végletekig történő élesítés, a tér és idő tetszőleges hajlítása, görbítése, megnyújtása. Közös jellemzője továbbá festményeimnek a csillogó, fénylő, áttetsző elemek gyakori, mértéktelen használata, a túlzó grafikai megoldások, vékony, egyenletesen eloszlatott festékréteg a vászon egész felületén, élénk, lángoló, tiszta, tolakodó színek használata. Pontosan megtervezem a képet a legutolsó négyzetcentiméterig.” Koczor Attila

A Luft vendége: Koczor Attila
Műsorvezető-szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

( A 2019.03.14-i adás ismétlése )

2019-06-20 19 óra A legtöbbet előadott magyar dráma. Ezernél is többször került színpadra. Emberiségköltemény, világdráma, metafizikus tragédia. Madách Imre műve: Az ember tragédiája a magyar nyelvű drámaírás egyik legnagyobb vállalkozása. Nyelvezete és bölcseleti összetettsége immár másfél évszázada készteti csodálatra és teszi próbára olvasóit. Legutóbb az Art Capital keretében Szentendrén, Szárdár Tagirovszkij rendezésében mutatták be.
Madách szövegét – a színháztörténetben csaknem egyedülálló módon – teljes egészében, rövidítések nélkül vitték színre. Ez a mintegy 9 órás időtartamú, rendkívüli művészeti kísérlet a Ferenczy Múzeumban, egy álomszerű tárlatvezetés keretein belül valósult meg.
Szárdár Tagirovszkij Kazanyban született, a budapesti Shakespeare Színművészeti Akadémián tanult színész szakon, majd a Budapest Bábszínház bábszínész képzését végezte el. Tanulója volt Paolo Antonio Simioni olasz színházrendező magániskolájának, 2012 óta a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rendező szakán tanul.
Az emberek alapvető félelmei és vágyai hasonlóak. A vágy vagy a félelem tárgya viszont más. Vallja Szárdár Targirovszkij aki keresi a határait a mélységeket, a fejlődés különböző útjait.
Rendezéseiben arra törekszik hogy amennyire lehetséges: ne lehessen tetten érni, hogy melyik előadást rendezte, mindig új utakat keres és jár be.
A LUFT vendége: Szárdár Tagirovszkij rendező
Műsorvezető-szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

2019-06-13 19 óra Goa a 60 as évektől India első számú turista célpontja.
Pálmákkal tehenekkel teli partok jellemzik, s bár azóta jócskán megváltozott a táj és az életérzés is Goa máig kitüntetett helyet foglal el az utazók toplistáján. Az apró állam kicsit kilóg egész Indiából.  A korábbi portugál gyarmaton a népesség nagy része portugál nevű, a táj tele van  katolikus templomokkal, hajdan szép, ma már düledező villákkal, stílusos épületekkel és a forró délutánokon a szieszta máig érvényben van.

Belekóstolhatunk egy különleges életformába is,  ami  teljesen egyedi és az 1960-as évek végén terjedt el. Ekkoriban költöztek ugyanis ide azok a kalandvágyó nyugatiak, akik a hippi korszak és Woodstock szellemében kívántak élni, s  összetartó alkotó  kommunákba tömörültek. Goa népszerű nemzetközi találkozóhely lett, ahová a világ minden tájáról érkeztek az undergroundért, a spiritualitásért  és  rajongók,  öntörvényűek akik ki akartak szakadni a társadalomból így létrehozva a Goára mai napig jellemző sajátos szín- és kulturális kavalkádot.

Innen indult a goa mint zenei stílus, a hatalmas tengerparti, teliholdas partik, és a kultikus bolhapiac ma is a fiatalok és lélekben ifjak ezreit vonzza ide.

S hogy  az életérzésen kívül mi mást nyújt  még  ez a különleges hely ma… erről beszélgetünk…

A Luft vendége:

L. Kelemen Gábor újságíró, szerkesztő / Álomutazó.hu

Floreano Krisztina világjáró, épitész / Educatio Humanitas

2019-06-06 19 óra Régóta, és rendkívül sokrétű vita zajlik arról, hogy vajon hogyan vizsgálhatók jellemezhetők a művészettörténetben a női alkotók által létrehozott műalkotások csupán abból a szempontból, hogy készítőik nem az „erősebbik nem” köréből kerültek ki. Vagyis létezik-e nőművészet, vagy a művészet nemektől független.

Lehet-e, s szükséges-e meghatározni azt, hogy miben áll a női művészek mássága férfi kollégáikhoz képest.
Manapság több olyan művészeti elemzés születik amelyek feltárja, hogy léteznek olyan utak, kifejezésmódok témák, bizonyos gondolati síkok és érzületek amelyeket csak a „gyengébbik nem” képviselői tudnak bejárni

Számos példát sikerült már e téren kiemelni, s egy-egy életművön belül is izolálni azokat a vonásokat, melyek az alkotó neméből adódóan is formálják művészetét. Esetenként változó, hogy ki mennyit mutat meg műveiben abból a szemszögből nézve pl. amit a nőként való érvényesülés jelent, vagy hogy a férfiak uralta társadalomban hogyan érzi magát, helyzetét, munkáját miként kívánja kiegyenlíteni az eltolódásokat és ellensúlyozza a társadalmi egyenlőtlenségeket.

A mai Luft azt mutatja be, hogy hogyan alkotnak pl. azok a művészek akik ugyan a mindkét nem számára problematikus kérdéseket egy hangsúlyos női szemszögből vizsgálják, provokatívan mégsem vesznek tudomást a nemük által jelentett hátrányokról, ezzel fejezve ki, azt hogy számukra a nőművészként való alkotás nem megkülönböztető, hanem csupán jellemző vonás.

A luft vendége: Knopf Andrea festőművész
Kartali Marietta képzőművész
műsorvezető-szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

( A 2019.01.31-i adás ismétlése )

2019-05-30 19 óra EXPOSÉ

Haraszti Blanka festményei olyan kalandos expedíciót indítanak, amelyben az értelem értelmét kereshetjük vele közösen az értelmetlenségben.
A kapcsolódás és csatározás önmagunk és társaink belső énjével átszövi mindennapjainkat.
Képein azokról a  háborúkról, érzésekről kommunikál, amelyeket érzelmi életünkben folytatunk.
Különböző lélekjátékok színházát mutatja be.
Ha akár csak egy gondolat, érzelem elindul a nézőben, amellyel nekilátna saját mélyen elrejtett titkai  kibontásához, akkor  ő mint művész  már  úgy érzi, hogy  a munkája értelmet nyert.
Exposé c. kiállítását a  gyorsan kultikussá vált Brody Studióban  rendezi meg.
S hogy ne csak a vászon beszéljen, Ragályi Marci fotóművészetének segítségével közösen keltették életre a festmények szürreális világát.
A Luft vendége: Haraszti Blanka festőművész
műsorvezető – szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

2019-05-23 19 óra Lugosi Lugo László fényképész és bölcsész. A 19. századi fényképészet szellemében ugyanabban látja a fotográfia elsődleges szerepét, mint annak első mesterei: megörökíteni, dokumentálni és megőrizni a jelent, kimerevíteni a pillanatot, más szóval: felvenni a versenyt az idővel. 1839-es feltalálása óta a fényképezés az elmúlt másfél évszázadban sokat változott, számtalan összefüggésben számtalan jelentést kapott és rendkívül szerteágazó, önálló nyelvtannal rendelkező nyelvvé vált, amelyet mindannyian beszélünk és értünk. Lugo a fotós kíváncsiságával és a bölcsész összefüggésekre való érzékenységével fordul a fényképezés legkülönfélébb területei és irányzatai felé.
Képein azzal a kérdéssel szembesülünk minden pillanatban, hogy a a pillanat véges.
Próbálunk megállni térben és időben de ez a tér és a körülöttünk lévő tárgyi kultúra amortizálódik, és vele együtt mi is…
Nincsenek színek, nincsenek meleg vonzások csak a lecsupaszított terek és az a valóság, amit Ö annak hisz. Játszik a pusztulással, az érzéseinkkel, szerintem a halálcsiklandozás nagy mestere úgy, hogy közben minden percben öröm tölt el bennünket, hogy élhetünk….

A luft vendége: Lugosi Lugo László fényképész
műsorvezető – szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

( A 2019.02.28-i adás ismétlése )

2019-05-16 19 óra Wahorn András, Keserű Ilona, feLugossy László, Fajó János, Vera Molnár, efZámbó István, T. Nagy Kriszta, Stark Attila, Maurer Dóra, Bada Dada…

E nevek alapján elmondható, hogy létezik egy ún. „Dobossy-stílus”? És ha igen, pontosan miről ismerhető fel…

Tavaly óta egy új szereplő írja felül a hazai árverési piac eddig ismert szabályait, aminek eredményeképpen könnyen véget érhet néhány jól ismert aukciósház hegemóniája a hazai műkereskedői piacon.
A frissen bemutatkozott Dobossy Aukciósház ugyanis elsősorban nem a “vastag pénztárcájú”, idősebb és konzervatív ízlésű gyűjtőket kívánja elérni, hanem jóval inkább a kísérletező, nyitott gondolkodású urbánus fiatalok felé nyit, számukra kívánja megmutatni azokat az elérhető áru, mégis magas művészeti minőséget képviselő alkotásokat, amelyek megvásárlásával ők is megtehetik az első lépéseket hogy kialakítsák saját gyűjteményüket, vagy csak eredeti és izgalmas alkotások kerülhessenek lakásaik falára. Legfontosabb küldetésük a fiatal művészek és gyűjtők támogatása.

Egy vadonatúj technológia, azaz egy kiterjesztett valóság program segítségével hoztak létre egy olyan, virtuálisan felépített teret, ahol mindenki kedvére sétálgathatott a képek között. Ez a technika ugyanazt a célt szolgálja: “demokratizálni” a műalkotásokhoz való hozzáférést, azaz azt lehetővé tenni, hogy a nemzetközi művészeti anyagból készült válogatás egy időben ne csak az ország, de a világ több pontján is elérhetővé váljon.

A Kováts Nóri és Dávid által alapított Dobossy Aukciósház tegnap rendezte ötödik kortárs árverését.
Friss szemléletükkel az aukciók zárt világát megnyitva szeretnék a kortárs művészetet mégközelebb hozni a fiatalok és minden nyitott ember számára…

A Luft vendége: Kováts Dávid Art Manager a Dobossy Aukciós ház tulajdonosa
Műsorvezető-szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

2019-05-09 19 óra Szabó Kristóf visual artist munkáit KristófLab néven fémjelzi.

Kiindulópontjai általában fotók vagy videók , amelyek egyfajta memóriabankként funkcionálnak.
Ezek újragondolásából , transzformálásából egy sajátos, olykor utópisztikusnak tűnő koncepciót alkot.
A hordozófelületek és anyagok – amelyekre a digitális képhiba, a tükröződés, a fény és a hang rakódnak – létrehozzák a gyakran műfaji határokat is átlépő alkotásokat.

Számára az analitikus megfigyelés egyben képalkotási módszert is jelent.
A környezet megfigyelése által létrejövő művek olyan esztétikai irányvonalat képviselnek, amin a különböző egymásra rakodó rétegek megváltoztatják a kiindulópont eredeti jelentéstartalmát.

Munkái főleg két meghatározó témát járnak körül, melyeknek alapköve az ember: a személy identitásával és annak lakókörnyezetével foglalkozik. Ezen fogalmak köré mindig kérdésfeltevések csoportusolnak amelyek alapja a szociális érzékenység.
Olyan témákat ölel fel, mint az elidegenedés, az énkép torzulás, az ökológiai problémák.

A Luft vendége: Szabó Kristóf / visual artist
Műsorvezető – szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

2019-05-02 19 óra Fajgerné Dudás Andrea a hazai kortárs művészet egyik legnagyobb ikonja, a performanszművészet egyik legmarkánsabb, egyéni hangú képviselője egyik akinek nevét a művészeti piacon is a legnagyobbak között jegyzik.
Festőművész, aki rendszeresen csinál performanszokat és eat-art akciókat is. Szándékosan nőművészként definiálja magát, aki a nők társadalomban betöltött szerepét saját személyes tapasztalatain keresztül vizsgálja. Művészi identitásának alakulásában meghatározó szerepet töltenek be a művészettörténet jelentős, ám az adott kor uralkodó narratívájának perifériáira szorult nőművészei – festményein gyakran idéz, illetve sajátít ki elemeket ezen alkotók műveiből. Performanszai, akciói a női test, valamint saját teste tematikájából indulnak ki, időnként provokatív közvetlenséggel társulnak, és építenek a közönség részvételére is. A nemi szerepek reprezentációjával való foglalkozás ezen belül is a nők female szempontú bemutatása jellemzi. A female kategória mentén a nőiséget hangsúlyozza a női testet nyers valójában ábrázolja. Sok esetben olyan testrészeket, illetve azok olyan aspektusait tematizálja, amelyek a férfiszempontú társadalomban tabunak számítanak, emellett a hagyományos női szerepeket, feladatköröket karikírozza munkáiban.

A Luft vendége: Fajgerné Dudás Andrea festőművész, performer
Műsorvezető: Falussy Orsolya Mira

( A 2019.02.14-i adás ismétlése )

2019-04-25 19 óra 2019-es év számos kulturális programja  minden bizonnyal a Bauhaus centenárium körül forog.
Majdnem mindegyik múzeum készült vagy készül olyan kiállítással, ami kapcsolódik a korszakalkotó iskola munkásságához és hatásaihoz. Például  a Mai Manó házban a zseniális kísérletező Moholy-Nagy László fotóiból nyílt kiállítás.
A Luft nemrégiben foglalkozott  a Ludwig Múzeum  Bauhaus 100 kortárs anyagával.
Mai műsorunkban  pedig  a  MÜPA -ban látható Bauhaus Contemporaryt mutatjuk be.

BAUHAUS CONTEMPORARY

Bár Moholy-Nagy, aki többek között foglalkozott festészettel, formatervezéssel, díszlettervezéssel, művészeti teoretikus könyvek írásával és tipográfiával is,  nem tartotta magát fotóművésznek. Mégis  különös látásmódja,  kísérletező kedve és a korabeli fotóművészeti elvárások korlátainak az áthágása jellemezte, s hatása a fotográfiára mint művészeti ágra tagadhatatlan.
A BAUHAUS CONTEMPORARY művészeti program és kiállítás témája a Bauhaus, hangsúlyozottan pedig az abban szerepet vállalt magyar születésű alkotók munkássága és hozzájárulása a Bauhaus jelentőségéhez. A „hagyományos” megemlékezésektől eltérő módon ez a fotóművészeti válogatás kortárs magyar alkotók közreműködésével arra igyekszik rávilágítani, hogy a Bauhaus mint iskola, látásmód, téma, vizuális inspirációk forrása ma is élő hagyomány a magyarországi művészeti közegben.

A Luft vendége: Löbl Krisztina kurátor/Art manager
Anikó Robitz fotográfus, Csizik Balázs fotográfus/tervezőgrafikus

Műsorvezető-szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

2019-04-18 19 óra A Fortepan egy folyamatosan bővülő, szerkesztett online archívum, egy önkéntesek által fenntartott, ingyenes, civil platform. Nevét egy valaha világszerte használt fotónyersanyagról kapta, amelyet Magyarország egykor legnagyobb fotókémiai vállalata, a váci Forte Fotókémia Részvénytársaság gyártott. Jelenleg több mint százezer, főként 1900 és 1990 között készült képet lehet megnézni és ingyenesen letölteni az időrendi sorrendbe szerkesztett adatbázisban.
A lassan 10 éves Fortepan gyűjtemény két dolog miatt fontos: közös és szabad. Ezeket a képeket a közösség adta össze, és a közönségnek adja vissza a Fortepan.
A Tamási Miklós és Szepessy Ákos által 2010-ben alapított, ma már több mint 110 ezer fényképet tartalmazó gyűjteményébe generációk amatőr és profi fotósai dolgoztak.
A privát fotók különlegessége, hogy olyan intimitás látható rajtuk, amely sehol máshol nem lelhető fel. A fényképész és alanya között a privát, családi fotókon a legkisebb a távolság.
A Magyar Nemzeti Galériában nemrég nyílt kiállítás ezekből a fotókból.
A látogatókat egy egészfalas mozgó képvetítés fogadja, amelyen percenként más-más évtizedből származó portréfotó-válogatás jelenik meg, hangsúlyozva ezzel is, hogy a tárlat főszereplője az egyszerű magánember.
Az emberi élet stációin a gyerekkortól kezdve a fiatalságon át, egészen az időskorig 200 olyan privát fotó vezeti végig a látogatót, amelyeken, ha figyelmesen nézzük, átsejlik maga a történelem.
A gyűjteményből folyamatosan könyvek is születnek, eddig  Az elfelejtett Budapest és a Pesti Nő c. kiadványok
A Luft vendége: Sándor Dávid grafikus, szerkesztő
Műsorvezető – szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

2019-04-11 19 óra Idén ünnepli százéves évfordulóját a németországi Weimarból világhódító útjára induló Bauhaus irányzat. A fiatal építészek és képzőművészek az első világháború ideologiai és építészeti káoszából állítólag a német és orosz munkásforradalmak nyomán döntöttek az avantgárd építészeti stílus megvalósítása mellett.

Az első Bauhaus iskola két weimari művészeti akadémiából alakult ki és a modernista, szecessziós iparművészeti műhelyek továbbfejlesztője volt. Alapítója, Walter Gropius, aki kiáltványában azt hangsúlyozta hogy a gépipari társadalom új látásmódot követel a művészektől akiknek a modern gyárak munkásai és a modern tisztviselők számára kell épületeket házakat lakásokat terveznie, formatervezett használati tárgyakat készítenie .
Az elsődleges szempont tehát a rendeltetésnek alárendelt formavilág.
A Bauhaus fényt, tágas tereket, széles teraszokat, kevesebb bútort, egyszóval szabadságot álmodott a dolgozóknak.
Ezek a művészcsoportok létre akarták hozni a kapcsolatot a művészet és a technika között, a művészet és a nép között, meg akarták teremteni az új, közösségi művészetet.
Az iskola alapítói mind kiváló művészeti egyéniségek: Gropius mellett dolgozott Vaszilij Kandinszkij, Paul Klee, Moholy-Nagy László is.

Gropius keményen dolgozott azon, hogy a politikát távolt tartsa a Bauhaustól s különféle megegyezéseket is kötött az ipari és a politikai szereplőkkel, egyensúlyozott, hogy a Bauhaus iskolát folytatni lehessen. A szociáldemokratákhoz szorosan kötődő Bauhaus irányzat a politikai támadások elől eleinte Weimarba, végül 1925-ben végül Dessauba költözött. Ekkor lettek igazi műhelyvezetők az 1919-es Tanácsköztársasághoz kötődő menekülni kényszerülő magyar művészek, a festő Moholy-Nagy László, és az építész Breuer Marcell

A Bauhaus politikamentessége megőrzéséért. 1931-ben még rendezvénysorozatot is indítottak az intézetben „az eszmék harcának jegyében” címmel. Brosúrájuk állásfoglalása a következő: „A Bauhausnak a modern kultúra megteremtésére tett erőfeszítései ellenére sem kell átpolitizált korunkban elköteleződnie valamely párt iránt”.

1933 után a Dessaui Bauhaust a nácik betiltották, ezért mesterei emigrálni kényszerültek a hitleri diktatúrából a tanároknak művészeknek és követőiknek el kellett hagyni Németországot. Egyik, világszerte elismert következménye ennek Tel Aviv városa amely a harmincas-negyvenes években majdnem kizárólag Bauhaus-stílusú villákkal bővült.

Magyaroszágon Budapesten a Pasaréti út és az Ördög-árok mentén található egy kicsi, egyirányú utca ahol a magyar építészet egyik legkülönösebb épületegyüttesét találjuk. Kísérleti lakótelepnek hívják. A környéken számos újszerű villaépületet húztak fel. A Napraforgó utcai telep mellett a városrész központjának számító téren pedig kifejezetten újszerű és formabontó templomot, valamint buszvégállomást emeltek.
Az együttes elkészítésének alapötletét a stuttgarti Werkbund lakótelepe, a Weissenhofsiedlung szolgáltatta, ahol szintén több tucat különböző, de egymáshoz illeszkedő villa épült fel többek között Le Corbusier, Ludwig Mies vagy Walter Gropius terevei nyomán

Magas kvalitás, egyedi részletek, élhető villaépületek jellemzik a kísérleti lakótelepkként épült utca házait. A budai hegyekben vagy a pesti utcákon járva máshol is felfedezhetünk hasonlóan értékes épületeket a két világháború közötti időszakból.

A Ludwig Múzeum kiállítása a Bauhaus 100 – Program a jövőnek a nemzetközi Bauhaus-év megemlékező eseménysorozathoz kapcsolódik s a kortárs alkotók szemével tekint vissza a Bauhaus örökségére, így tesz kísérletet ennek az egyedülálló modernista utópiának az újraolvasására, kortárs nézőpontból történő felidézésére.

A Luft vendége: Petró Zsuzsanna, kurátor, művészettörténész
Műsorvezető – szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

2019-04-04 19 óra Epreskerti impressziók – Festőtábor az Epreskertben

1882 előtt elvadult eperfaliget volt e helyen, ezt Strobl Alajos a legendás „szobrászpápa” hozatta rendbe. Az egykori kert a mainál nagyobb kiterjedésű volt és magába foglalta a környező utcák nagy részét is. Az első műtermek az 1870-es években jelentek meg itt. 1879-ben Huszár Adolf kapott ezen a helyen telket, hogy elkészíthesse Deák Ferenc szobrát a politikus Kerepesi temetőben fölépített mauzóleumába.

1882-ben a főváros néhány telekrészt adott át a Mintarajztanodának, amelyekben két festészeti és egy szobrászati mesteriskolát hoztak létre. 1883-ban az iskolák tanárai Benczúr Gyula, Lotz Károly Székely Bertalan Feszty Árpád és Zichy Mihály térítésmentes műtermet kaptak a területén. Benczúr mesteriskolája a Benczúr és a Szondi, Lotzé a Kmety és a Bajza utcák sarkán állt. 1886-ban a Lendvay utcai részen állította föl pavilonját Zala György, és itt készítették el a Hősök téri Milenniumi emlékmű szobrait.

Mivel a művésztanárok szívesen telepedtek le a Bajza és a Lendvay utcában, az első világháború előtt a magánvillák már kezdték kiszorítani a műteremházakat. 1921-ben megmaradt műtermei beolvadtak a Képzőművészeti Főiskolába.

A MKE egyhetes festészeti kurzust hirdet az Epreskertben, ahol elméleti-történeti és gyakorlati stúdiumokon keresztül közelítenek egy-egy témához. Ezúttal egy nagy hagyománnyal rendelkező témakör áll a figyelem középpontjában: az ember viszonya a természeti és épített környezetéhez. A táj-, a kert- és városképfestészet művészeti hagyományát korszakokon átívelő módon vizsgálják.
A kurzus során hangsúlyt fektetnek a hallgatók rajzkészségének, festői látásmódjának fejlődésére, Zárásként a résztvevők műveiből házi „pop-up” kiállítást rendeznek az epreskerti Kálvária épületében.
A Luft vendégei: Vető Orsolya Lia festőművész művészettörténész
Tayler Patrick festőművész
Műsorvezető-szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

2019-03-28 19 óra A kalap klasszikus darab, amely mélyen tükrözi a személyiséget.
Az egyedi módon készült kalapokat, mesteremberek több generációjának titkait, őrző kezei teszik olyan varázslatossá. Nincs köztük egyetlen nagyüzemi tucat termék sem. Ezek az ősi  fortélyok adják meg kalap karakterét  és ez alkotja meg patináját.
Az isteni Marlene Dietrich, Greta Garbo vagy az utánozhatatlanul zseniális  Chaplin kalapját biztos hogy  nem egy perc alatt gyártották! Emlékük bizonyára ezért is élő, több emberöltő óta!
Schilling Kolos a hagyományos értékrendet képviseli, családi öröksége ez a szakma.
Kalapjai révén bedolgozta magát a hazai divatszakmába, gyakran kérik fel filmekben jelmeztervezőnek, vagy televíziós produkcióban stylistnak, mert egy kalap elkészítéséhez a textilszakma összes fortélyát is elleste.
Blogjában praktikus tanácsokkal látja el olvasóit, s segítségével szinte bárki megtalálhatja a  számára  megfelelő kalapot.
Szerinte  olyan nincs, hogy valakinek semmi nem áll jól! Mert önismerettel és körültekintekintéssel  ideális és egyedi kalapot vásárolhatunk.
S Ha ebben az örök klasszikusban még nem fedezték  volna fel a divatot, hát itt van még egy dimenzió.
A kalap maga a Recycling! Hiszen  egy szakember segítségével, akár tucatszor újraformázható ugyanaz a darab! „
És nem a molylepke  a legfőbb  ellensége.
Hanem az a  torzszülemény, amit úgy hívunk  indusztriális hasonmás!
Remekül gyűrődik, de már nem reinkarnálódik egy más formában a beragasztott műanyag bélés miatt.Nem csoda, hogy rövid pályafutása után a kukában landol. És ha végül oda a trend, a dizájn végül a legenda…is.
A Luft vendége: Schilling Kolos kalap és jelmeztervező
Műsorvezető-szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

2019-03-21 19 óra ABORTÁLTAK

A modern ember szabadnak hiszi magát, de valójában nem az.

Legtöbbször pont az élet ellen védekezünk. Valójában tartunk az együttlét teljességétől.
Túl sokszor akarjuk leválasztani az örömöt annak természetes következményeitől, holott a megéléshez szervesen hozzátartozik az élet-adás lehetőségének öröme is.
Jogi tekintetben az abortusz azért különös kérdés, mert ütközik a három alapjog: az élethez, a szabadsághoz és a boldogsághoz való jog. Teológiai értelemben pedig nincs is kérdés: élet és halál fölött egyedül Isten rendelkezhet.
Kemény szó, hogy ABORTÁLTAK. Talán félünk is tőle. Pedig mindannyian érintettek vagyunk. Mindannyian abortálunk, szinte nap mint nap. Kiveszünk valamit az életünkből, és kicsit belehalunk. Kitépünk magunkból valamit, és észre sem vesszük. Történeteket írunk, másokkal közöseket is, és menet közben kiírjuk magunkat, abortuszra ítéljük az álmainkat, legnemesebb vágyainkat, félelmeink, szorongásaink, megalkuvásaink hozzák a döntéseket.
Tizenhat ember történtét mutatja meg ez a könyv. Ők mindannyian abban segítenek, hogy meglássunk valamit a saját abortuszainkból, amelyeket magunk hajtunk végre magunkon.
A Luft Vendége: Bali Edina Zsanna író, blogger
Szerkesztő – Műsorvezető: Falussy Orsolya Mira

( A 2018.09.20-i adás ismétlése )

2019-03-14 19 óra „Érzékszerveink korlátaihoz vagyunk kötve a külvilág érzékelésében, de egy festményen lehetséges a különböző nézőpontokból való látás egyidejűleg, és az egész látvány minden apró részletére azonos mértékben kiterjesztett figyelem.

A képem felső része tökéletes, sikerült megfestenem a súlytalanságot, és a legnehezebb anyagokat is légiesen könnyűvé varázsoltam. Ecsetem alatt megfagyott minden, amit a valós fizika törvényei nem tesznek lehetővé, így az univerzum legnagyobb tomboló tűzvihara is. A kép alsó része még üres, de azt hiszem az éjjel ráleltem a megoldásra. Egy olyan 800 km hosszú űranyahajóval álmodtam, amit teljes egészében nyers marhahússal burkoltak. Vörös, csillogó, nyers hús lesz a képem középső részén, úgy, hogy az megfelelően folytassa a hátam görbületét. Sajnálom, hogy az űranyahajón történt cselekményt teljesen elfelejtettem.

További festői eszközeim az ellentétek felállítása, nagyítás, kicsinyítés, kilyukasztás, a végletekig történő élesítés, a tér és idő tetszőleges hajlítása, görbítése, megnyújtása. Közös jellemzője továbbá festményeimnek a csillogó, fénylő, áttetsző elemek gyakori, mértéktelen használata, a túlzó grafikai megoldások, vékony, egyenletesen eloszlatott festékréteg a vászon egész felületén, élénk, lángoló, tiszta, tolakodó színek használata. Pontosan megtervezem a képet a legutolsó négyzetcentiméterig.” Koczor Attila

A Luft vendége: Koczor Attila

Műsorvezető-szerkesztő: Falussy Orsolya Mira 

2019-03-07 19 óra Apian Bennewitz hegedűépítő bibliája olyan kiváló alapműként, amely teljes terjedelmében összegezi a klasszikus hegedűépítés korszakának gyakorlati munkamódszereit.
Felölel minden fontos ismeretet, a hangtanról, a hangszer megszólaltatásának mechanizmusáról, a felhasznált anyagokról, egy új hangszer építési technológiáján keresztül a javítási folyamatokig.
A hang minőségét befolyásoló fizikai, akusztikai jelenségekre is magyarázattal szolgál. E könyv, 117 évvel ezelőtt, 1892-ben „született, s a benne foglaltak ma is a szakma alapkövét képezik.
Stradivari és kortásai művészetének időszerűségét a legújabb tudományos kutatások is igazolják, mint ahogy a jelen kor hegedűépítői is saját művészetük egyéni felfogásuk szerint közelítik meg a nagy mester géniuszát

„A tulajdonságok ismertetése, amelyekkel egy hegedű hangjának rendelkezni kell, ha mint „jót””akarjuk meghatározni, számos nehézséggel kapcsolódik össze, hiszen egyenesen lehetetlen ezt kimerítően megvalósítani, mert a beszéd eszközei nem elegendőek, hogy az egyes mesterek hangszereinél a hallással érzékelhető hangszín minden változatát határozottan és érthetően kifejezésre jusson. De vannak a hangnak olyan sajátosságai is, amelyek szerint nagyobb vagy csekélyebb tökéletességgel, általánossá gban meghatározható egy hegedűhang értéke.”
Apian Bennewitz

A Luft vendége: Kökény Béla hangszerkészítő mester
Műsorvezető-szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

2019-02-28 19 óra Lugosi Lugo László fényképész és bölcsész. A 19. századi fényképészet szellemében ugyanabban látja a fotográfia elsődleges szerepét, mint annak első mesterei: megörökíteni, dokumentálni és megőrizni a jelent, kimerevíteni a pillanatot, más szóval: felvenni a versenyt az idővel. 1839-es feltalálása óta a fényképezés az elmúlt másfél évszázadban sokat változott, számtalan összefüggésben számtalan jelentést kapott és rendkívül szerteágazó, önálló nyelvtannal rendelkező nyelvvé vált, amelyet mindannyian beszélünk és értünk. Lugo a fotós kíváncsiságával és a bölcsész összefüggésekre való érzékenységével fordul a fényképezés legkülönfélébb területei és irányzatai felé.
Képein azzal a kérdéssel szembesülünk minden pillanatban, hogy a a pillanat véges.
Próbálunk megállni térben és időben de ez a tér és a körülöttünk lévő tárgyi kultúra amortizálódik, és vele együtt mi is…
Nincsenek színek, nincsenek meleg vonzások csak a lecsupaszított terek és az a valóság, amit Ö annak hisz. Játszik a pusztulással, az érzéseinkkel, szerintem a halálcsiklandozás nagy mestere úgy, hogy közben minden percben öröm tölt el bennünket, hogy élhetünk….

A luft vendége: Lugosi Lugo László fényképész
műsorvezető – szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

2019-02-21 19 óra Magyarország legnagyobb fotográfiai eseménye, a BUDAPEST FOTÓFESZTIVÁL a nagyközönség számára nyitott kiállitások keretében mutatja be a kortárs és a klasszikus magyar és nemzetközi fotográfia értékeit.

Ennek keretében látható Lugosi Lugo László: Huszonnégy óra c. kiállítása a Fugában
2019. március 13. – 2019. április 1. között.
„A fénykép az agyban születik. A fénykép fejben születik meg. Fényképei már élnek lelki szemei előtt az exponálás pillanatában. Látja őket mielőtt megnyomja az exponáló zsinórt. Az először látott helyszíneken is. A tér és a történelem lenyomatai. A XIX. század szellemiségével keveri a XXI. század eszközeit. Hogy megörökítse a történelmet, az időt, a pillanatot, a kompozíciót. A fényképezés játék a jövő terveivel. A fényképezés játék az idővel.”

Szabadfoglalkozású művész, Budapesten él. A 70-es években filmmel, fotóval, írással foglalkozott. A művészeti eseményeken, nyitott és szabad szellemével, kreatív gondolkodásával rendszeresen jelen volt. Számos képzőművészeti, fotográfiai és filmes mű, rendezvény inspirálója. A Hórusz Archívum alapítója. A művészvilágot fotó-naplójában dokumentálta. A 80-as évek elejének művészeti-fényképészeti új hullámnak fontos művészévé vált. elsősorban az épitészeti és műtárgyfényképezés területén. Ezekben az években maga is több műfajban próbálkozott, rövid ideig zenélt is. A 80-as évek közepétől válik professzionális fotográfussá az építészeti és műtárgyfényképezés területén. Témája a fotográfia és az elmúlás kegyetlen kapcsolata.
A még létező szemünk előtt elmúló Budapest jelenségeiről fényképez.
Számos beállított portréfelvételt készít kortársairól, művészekről, írókról – megbízásból, ám gyakorta kedvtelésből is. Képi fegyelem, részletekben nem elvesző narrativitás jellemzi. Az utóbbi években elmélyült kutatásokat folytat, a magyar fotótörténet jelentős, múlt századi személyiségének Klösz Györgynek az életművéről.

Lugosi Lugo László: Huszonnégy óra c kiállítása a Fugában
2019. március 13. (szerda) – 2019. április 1.

A Luft vendége: Szűcs Virág Natália kurátor
Műsorvezető – szerkesztő:Falussy Orsolya Mira

2019-02-14 19 óra Fajgerné Dudás Andrea a hazai kortárs művészet egyik legnagyobb ikonja, a performanszművészet egyik legmarkánsabb, egyéni hangú képviselője egyik akinek nevét a művészeti piacon is a legnagyobbak között jegyzik.
Festőművész, aki rendszeresen csinál performanszokat és eat-art akciókat is. Szándékosan nőművészként definiálja magát, aki a nők társadalomban betöltött szerepét saját személyes tapasztalatain keresztül vizsgálja. Művészi identitásának alakulásában meghatározó szerepet töltenek be a művészettörténet jelentős, ám az adott kor uralkodó narratívájának perifériáira szorult nőművészei – festményein gyakran idéz, illetve sajátít ki elemeket ezen alkotók műveiből. Performanszai, akciói a női test, valamint saját teste tematikájából indulnak ki, időnként provokatív közvetlenséggel társulnak, és építenek a közönség részvételére is. A nemi szerepek reprezentációjával való foglalkozás ezen belül is a nők female szempontú bemutatása jellemzi. A female kategória mentén a nőiséget hangsúlyozza a női testet nyers valójában ábrázolja. Sok esetben olyan testrészeket, illetve azok olyan aspektusait tematizálja, amelyek a férfiszempontú társadalomban tabunak számítanak, emellett a hagyományos női szerepeket, feladatköröket karikírozza munkáiban.

A Luft vendége: Fajgerné Dudás Andrea festőművész, performer
Műsorvezető: Falussy Orsolya Mira

2019-02-07 19 óra Személyre szóló alkotási láz, kreativ workshop, különlegesen egyedi táskák, amelyek saját álmokból és élményekből születnek.

Szironyozás, rojtozás, sallangfonások, bőrmozaikok vagy domborítás…vágótechnikák, és végül az összeállítási folyamat.

A Mittersisters Workshopot Mitter Anna Róza bőrműves textildesigner alkotta meg.
Ez a redkívűl egyedi elképzelés egy komplex kreatív folyamat átadása és oktatása , ahol a tervezés, az alkotás és a megvalósítás lehetőségét nyújtják az arra fogékonyaknak.

A workshopok keretein belül mi magunk szabhatjuk ki saját táskáinkat vagy a kisebb kiegészítőket, mi választhatjuk ki az anyagokat, legyen az fényes, színes, irizáló, vagy akár állatmintás.

A Workshop működését egy profi fenntarthatósági és vállalkozásfejlesztési szakember is segíti aki a teljes folyamat és az összes szempont figyelembevételével alkotta meg a brandet, ami jelen esetben egy felejthetetlen designélmény ami lélekformáló és közösségalkotó is egyben.

Koncepciója: „A mai világban, ahol a fast fashion márkák hódítanak, és sokan hetente, vagy akár naponta cserélik a ruhadarabjaikat, úgy véljük, fontos olyan kiegészítőket kínálni, amelyhez egyszerűen a személyes kötődés miatt úgy fognak ragaszkodni az emberek, hogy talán kevesebb hulladékot termelnek a világnak.”

A Luft vendégei: Mitter Anna Róza textildesigner
Dr. Radácsi László PhD fenttarthatósági és vállakozásfejlesztési szakember
szerkesztő műsorvezető: Falussy Orsolya Mira

( A 2018.06.14-i adás ismétlése )

2019-01-31 19 óra Régóta, és rendkívül sokrétű vita zajlik arról, hogy vajon hogyan vizsgálhatók jellemezhetők a művészettörténetben a női alkotók által létrehozott műalkotások csupán abból a szempontból, hogy készítőik nem az „erősebbik nem” köréből kerültek ki. Vagyis létezik-e nőművészet, vagy a művészet nemektől független.

Lehet-e, s szükséges-e meghatározni azt, hogy miben áll a női művészek mássága férfi kollégáikhoz képest.
Manapság több olyan művészeti elemzés születik amelyek feltárja, hogy léteznek olyan utak, kifejezésmódok témák, bizonyos gondolati síkok és érzületek amelyeket csak a „gyengébbik nem” képviselői tudnak bejárni

Számos példát sikerült már e téren kiemelni, s egy-egy életművön belül is izolálni azokat a vonásokat, melyek az alkotó neméből adódóan is formálják művészetét. Esetenként változó, hogy ki mennyit mutat meg műveiben abból a szemszögből nézve pl. amit a nőként való érvényesülés jelent, vagy hogy a férfiak uralta társadalomban hogyan érzi magát, helyzetét, munkáját miként kívánja kiegyenlíteni az eltolódásokat és ellensúlyozza a társadalmi egyenlőtlenségeket.

A mai Luft azt mutatja be, hogy hogyan alkotnak pl. azok a művészek akik ugyan a mindkét nem számára problematikus kérdéseket egy hangsúlyos női szemszögből vizsgálják, provokatívan mégsem vesznek tudomást a nemük által jelentett hátrányokról, ezzel fejezve ki, azt hogy számukra a nőművészként való alkotás nem megkülönböztető, hanem csupán jellemző vonás.

A luft vendége: Knopf Andrea festőművész
Kartali Marietta képzőművész
műsorvezető-szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

2019-01-24 19 óra Amikor két művész jön össze a magánéletben, általában kölcsönösen támogatják egymás művészi törekvéseit. Ez történt többek között Frida Kahlo és Diego RiveraDorothea Tanning és Max Ernst között.
Ha a múzsával való kapcsolat tartóssá válik, a múzsa alkotó társsá fejlődhet az idők folyamán. mint például William Blake és felesége, Catherine Blake esetében. Blake halála után a félbemaradt képek egy részét Catherine fejezte be. Egyes elemzők szerint e képek az életmű legjobb darabjai.
Ilyenkor egy hallgatólagos egyezség is létrejöhet, amelynek lényege hogy a múzsa lesz a festő kizárólagos modellje és művészetének egyedüli menedzsere, cserében a művészetét hobby-szerűen űzheti csak.
A múzsák látens vagy manifeszt művészi ambícióikat, kreatív késztetéseiket elégítik ki a múzsaszereppel. Vannak, akik megelégszenek ezzel, de vannak, akik kitörnek az alárendelt múzsa-pozícióból, és maguk veszik kezükbe művészi törekvéseik irányítását; megvalósítva önmagukat és rendkivüli művészi adottsággal rendelkezvén társuk mellett párhuzamosan egyéni művészi karrierbe kezdenek.
A Luft vendége: Pólya Réka fotós, filmes, Menyhárt Tamás Menyus múzsája
szerkesztő- műsorvezető: Falussy Orsolya Mira

2019-01-17 19 óra A Modul Art Academy független művészeti szabadiskola Budapesten.

A képző- és iparművészeti alkotó programokat és tanfolyamokat speciálisan felnőtteknek szervezik.
A művészeti tevékenységekben teljesen kezdőknek és amatőr művészek számára.
Programjaikkal lehetőséget nyújtanak arra, hogy valódi művészeti élményeket adjanak át és ezen keresztül a kreatív képességek fejlődjenek.

Kiváló művészoktatók és kidolgozott oktatási tematikák segítik, hogy a résztvevők rövid idő alatt látványos eredményeket érjenek el. Az elméleti és technikai ismeretek, módszerek átadása mellett támogatják a a kreatív és művészi látásmód szélesítését.
Igény szerint az önálló alkotótevékenységhez külön programok keretében nyújtanak egyéni támogatást.
Azt vallják, hogy a művészeti alkotótevékenység érzelmi és intellektuális folyamatán keresztül nemcsak kreatív képességek, hanem az önismeret és a környezet is formálódik.
A Luft vendége: Tar Csilla alapító Modul Art Academy
műsorvezető-szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

2019-01-10 19 óra 5. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál

2019. január 28 és február 3 között 5. alkalommal rendezik meg a jubileumi BIDF-et, Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivált a Cinema City Aréna moziban. Az idei főcím: Meztelen Valóság a Filmvásznon. A programban többek között Talal Derki Apákról és fiaikról című Sundance Filmfesztivál győztes dokumentumfilmje is látható lesz.

A világ legfrissebb, nemzetközi sikereket elért, egészestés, kreatív dokumentumfilmjeinek magyarországi versenye, fóruma és bemutatója, évről évre fesztiváldíjas, egyedi, különleges, Magyarországon először vetített, többségében egyszer látható, későbbi filmforgalmazásra nem kerülő alkotást, valódi történetet mutat be a filmfesztiválok kedvelőinek és az emberi sorsok, problémák, társadalmi kérdések iránt nyitott nézőknek.

A művészeti élet és a sajtó elismert szereplőiből álló rangos, nemzetközi zsűri, valamint nemzetközi diák- és nyugdíjas zsűri dönt a díjakról öt kategóriában: Meztelen remény, Meztelen üzenet, Meztelen igazság, Meztelen szenvedély, Meztelen rövidség.

A filmek vetítése után a közönség találkozhat a meghívott alkotókkal is, így az élmények egyszerre személyes és közös átélése, átbeszélése révén a közönség valódi fesztiválközönséggé válik.
A kreatív dokumentumfilmek rólunk szólnak és közel vannak hozzánk, a meztelen valóságot mesélik el. Szórakoztatnak, megérintenek és gondolkodóba ejtenek. A 2019-es fesztivál filmjei sokrétűek, akut, és tabutémákat is érintenek.

A Luft vendége: Sós Ágnes Fesztiváligazgató, Balázs Béla díjas dokumentumfilm rendező, producer
Műsorvezető- szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

2019-01-03 19 óra Január 27-én lesz száz éve, hogy meghalt Ady Endre, a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgették. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.

Az évfordulóig most mi is megemlékezünk róla, ezúttal a Lédához fűződő szerelméről beszélgetünk.

„Adynak Lédáról mindig csukott szája volt, kivéve egy dióhéjnyi önéletrajz megszépítő félmondatát, mely csak afféle kirakatfrázis volt”
Ady az 1909-es önéletrajzában ugyanis így emlékezett: „Újságot csináltam, vezércikket írtam, s nyílván elpusztulok, vagy nagyon okos életbe kezdek, ha nem jön el értem valaki. Asszony volt, egy hozzá jutott versem küldte, megfogta a kezemet, s meg sem állt velem Párizsig. Ekkor rám erőltette az ő akaratát s magtalan hiúságát, hogy bennem hajtson ki, ha tud.” Megszületett tehát egy legenda, amit nem Léda, , s nem is Révész Béla teremtett meg, hanem maga Ady, és amely Révész dús fantáziájával „szárba szökött”.
E romantikus történetnek egyetlen szépséghibája van: nem igaz.”

Péter I. Zoltán: Ady és Léda – Egy szerelem története
„Egy félig csókolt csóknak a tüze
Lángol elébünk.
Hideg az este. Néha szaladunk,
Sírva szaladunk
S oda nem érünk.”
A Luft Vendége: Brüll Zsófia/Rádió Bézs és Patterman Péter pszichológus
content marketing tanácasdó

szerkesztő-műsorvezető: Falussy Orsolya Mira

2018-12-27 19 óra Nagyvárosokban élve, maximális konfortban, ahol a wifi kapcsol össze minket a világ többi részével el sem tudjuk képzelni milyen lehet a világ különböző tájain élő kihalóban lévő törzsek egy – egy átlagos napja. A rendszeres kunyhóépítés, a rénszarvasterelés az állandó költözködés, alkalmazkodás az időjárás viszontagságaihoz.

A kazakok például Közép-Ászia északi részéről származó türk népcsoport. Náluk a férfiak több mint két évszázada vadásznak lóhátról, betanított szirti sasokkal.
A huli parókás emberek arról a hagyományukról híresek, hogy saját hajukból készítenek díszes parókát. Számos törzsük él Pápua Új-Guineában.
Lo népe hagyományos családszerkezet szerint él, ahol a leidősebb fiú örökli a család vagyonát, míg a társadalmi elvárásoknak megfelelően a másodszülött fiút hat-hét éves korában kolostorba adják.
Az Omo törzsbeliek hitvilága pedig keveréke a monoteizmusnak és a hagyományos animizmusnak, vagyis valójában politeizmus. Az emberek hisznek abban, hogy valamennyi természeti tárgynak – olyanoknak, pl., mint sziklák vagy fák – van lelkük.

A világ napról napra változik, az infrastruktúra fejlődése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az ősi törzsek illetve kultúráik végleg feledésbe merüljenek.

 

Ha a kihalófélben lévő kultúrákról gondolkodunk akarva akartlanul felmerül bennünk a kérdés, meddig képesek alkalmazkodni felgyorsult világunkhoz, mielőtt végleg eltűnnek? Oly sok hely van a földön, ahova szívesen elutaznánk de nem tehetjük meg, főleg nem azokhoz a törzsekhez akik a legeldugottabb helyeken élnek.
Van azonban olyan szerencsés fotós aki mindezt megtehette sőt egész életét bizonyos törzsek fényképezésének és kulturáik megismerésének szentelte. Ő Jimmy Nelson aki nemcsak fotókat hanem fotóalbumokat, könyveket is készít a Föld eltűnőben élő népeinek hihetetlenül csodálatos világáról.

A mai Luft Jimmy Nelson világáról és fotográfiáiról fog szólni, akinek képeit a nemrég megrendezett ART MARKET BUDAPEST-en is láthatták
műsorvezető-szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

( A 2018.10.18-i adás ismétlése )

2018-12-20 19 óra Az istenek eledelèt a majàk termesztettèk elsőkènt az időszàmítàsunk előtti harmadik szàzadban.

Az aztékok kakaóbabból készített eredetileg keserűvíz nevű ősi italát a Mexikót meghódító Hernando Cortez fedezte fel Európa számára 1519-ben. A spanyolok a megpörkölt, héjától megtisztított kakaóbabot megőrölték, s az italt forró vízzel készítették. Vaníliával, fahéjjal vagy szegfűszeggel később pedig cukorral édesítették.
A csokoládé Franciaországba 1615-ben érkezett III. Fülöp spanyol király leánya, Ausztriai Anna hozományával.
Pályafutását gyógyszerként kezdte, patikusok készítették el és frissítő, erősítő szerként ajánlották. Reggeli és társasági italként XIV. Lajos udvarában talált igazi otthonra. XV. Lajos kedvesei, Madam de Pompadour és Madame du Barry a csokoládé vágyfokozó hatásának különleges szerepet tulajdonítottak. Az utóbbi csokoládéját ámbrával (cethalból nyert viasszal) ízesítette. A hódításairól híres Casanova a forró csokoládét a szerelem elixírjének nevezte, és többre tartotta a pezsgőnél.
A csokoládé az etikett, a jó modor és a luxus szimbólumává vált. Hódoltak neki koronás fők, írók, költők, filozófusok. Még a hadvezérek is, mint például Napóleon. Tudományos és irodalmi művek divatos témája, találkozni vele Mozart operáiban. Linné botanikus rendszerében a „cacao theobroma” (istenek eledele) elnevezést kapta. A csokolàdè tehàt kultúra ès a kultúrtörtènet rèsze.
A Luft vendège: Ajtony Csaba csokolàdèguru
műsorvezető-szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

2018-12-13 19 óra Megyeri-Horváth Gábor Békéscsabán élő festő, a látványelvű realista festészet újragondolásának egyik képviselője. Fő motívuma, az ember. A testek, és személyek egymáshoz való viszonyával fogalmazza meg mondanivalóját. Emberábrázolásának előképe – Tintorettoig nyúlik vissza. Példaképei között szerepel még Szinyei Merse Pál vagy Csernus Tibor.
Megyeri-Horváth Gábor szivesen jeleniti meg a nöi testet. Sajátságos, klasszikusokat idéző módon fest aktokat. Alakábrázolása félig-meddig homályba vesző, sejtelmes. Nőinek nem mindig van arcuk, vagy csak egy villanásnyi időre bukkannak elő a sötétből. Mint a csendélet elemei, úgy terülnek el a leomló drapériák előtt.
Szivesen fest még tájképeket, kimondottan Békéscsaba táji környezetéből, városrészeiből talál ihletet.
Megyeri-Horváth Gábor csakis a munkás, áldozatokkal járó, a mesterség útját végigtaposó haladásban hisz. Ez látszik a festményein: úgy üzen váratlant, mélyet, meghökkentőt vagy szépet, hogy abban ott lappang több évszázadnyi képzőművészet tapasztalata. Akik örömüket lelik a művészettörténet tanulmányozásában, számtalan rejtett utalást, párhuzamot és fricskát is felfedezhetnek alkotásain.

A Luft vendége: Megyeri-Horváth gábor festőművész, tanár
Szerkesztő-műsorvezető: Falussy Orsolya Mira

2018-12-06 19 óra Jogászok közgazdászok sokszor úgy választanak pályát hogy a valós érdeklődésük a tehetségük és szenvedélyuk háttérbe szorul. De aki mindig is vonzódott a szépség a harmónia a tervezői fantázia szabadsága iránt az egy idő után megunja a multik világát, átnyergel kreativ területre és energiáit tehetsége és álmai megvalósitására forditja.
Igy gondolta ezt Dr. Karancsi Lilla is aki úgy döntött szeretne végre azzal foglalkozni, ami az érdeklődésének és szenvedélyének megfelel. Az ékszertervezés számára ilyen. S bár biztos volt abban, hogy szépérzéke nem hagyja cserben, de azt, hogy pédául egy kalocsai vagy matyó motivum hogyan kerülhet professzionálisan egy medálra egy fülbevalóra vagy karperecre, tehát a pontos megvalósitást szakemberekre bizta. Ötvös művészekre, motivumtervezőkre, porcelánfestőkre és profi égetőkre. Övé ” csak ” az inspiráció az izlés maradt, valamint a legmagasabb fokú elvárások azaz a legkiválóbb ékszerkészitési elvek betartatása és a legjobb magyar kézműves mesteremberek hagyományos kézi festési technikáinak alkalmaztatása.
Ars poetikája a socio art, azaz a közös alkotás öröme amely művészi minőséget képvisel.

2018-11-29 19 óra Hatala Péter képzőművész Veszprémben született. A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának festő szakán végzett, mesterének Valkó Lászlót, Konkoly Gyulát és Birkás Ákost tartja. Budapesten él, alkot fest, mintáz, térinstallációkat enteriőrdizájnt és belsőépitészeti terveket készit. Àllandóan alkotòi làzban, kreativ pörgèsben èl. Lopott tér cimmel nemrég nyilt kiállitása az Andrássy17 Galériában. Képein extrém sportok, vizuális effektek, 3ds rajzolatok és érzetek, neurotranszmitterek és hormonok jelennek meg.
A Luft vendège: Hatala Pèter kèpzőművèsz
Műsorvezető-szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

2018-11-15 19 óra Kondor Béla emlékérmes, Ludwig-ösztöndíjas, Barcsay Nagydíjas és Arany kockakő díjas festőművész, költő, írò punkzenèsz performer. Tanulàs, vilàgjàràs, nők, heroin, Tűzraktèr, család, gyerekek, közmunka, extrèm kiállítások, Kisüzem, underground zenekarok, Kata Valami, a Mindenki Kapja Be (MKB) Talajmenti Agy. Szerelem, angyalok, festèkes, ès egyre festèkesebb, a Jónemharagvó Isten felülről öleli.
A Luft vendège:
Menyhàrt Tamàs Menyus

Műsorvezető – szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

2018-11-08 19 óra „A nőművészet többgenerációs történetének egyre részletesebb feltérképezése, hagyományépítése és markáns irányzatai ellenére a nőnézőpont mégsem válhatott mind a mai napig egyértelműen teljes jogú perspektívájává a kanonizált kortárs művészeti látásmódnak, diskurzusnak.”
Drozdik Orsolya,
az MKE Festő tanszékének egyetemi tanára

A Luft vendège: Kusovszky Bea kèpzőművèsz
Műsorvezető – szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

2018-11-01 19 óra A japán irodalomban létezik egy versforma, amit mi haiku néven ismerünk. Sokan azt gondolhatják, hogy ez a keleti vallástól,természettől S mély bölcsességektől átitatott forma magyar vonatkozásban magyar nyelven is művészi szinten művelhető.

” égen kerekebb / a hold mint az elmében: / szégyen szeretet „
Jónás Tamás költő, aki ezzel a haikuval megnyert egy pályázatot, így fogalmazza meg a haiku lényegét:
„Úgy sejtem, hogy a haiku eredetileg nem okos, hanem ihletett, mély értelmű, meditatív mélységekből szóló lelki miniatűr volt, nagyjából olyan hatása lehetett, mint ma egy pohár erős pálinkának. „
Léteznek magyar versben megbújó haikuk is, amelyek ugyan nem annak íródtak, S mégis annak tekinthetők

Pl: egy Szép Ernő versrészlet:
” Elbágyadt pillangó
lassít, lejt, hopp megszáll
egy fűszál hegyén. „
A Luft mai műsora arra keresi a választ, hogy ez a mindössze három soros versforma miért olyan kikerülhetetlen. S a Haiku miért éli újra reneszánszát a kortárs lírában.
Vendégek:
Kutasi​Kutasi​Kutasi Horváth Katalin költő író, magyar tanár
Papp Noémi bölcsész, újságíró
Szerkesztő műsorvezető: Falussy Orsolya Mira

( A 2018.03.22-i adás ismétlése )

2018-10-25 19 óra Gyászoljuk a geometrikus absztrakció magyar nagymesterét Fajó Jánost, aki a minimalista harmónia racionális megalkotója volt.

Szelleme puritán egzakt , geometrikus tradiciókból, és a konstruktivizmus művészetszemléletéből építkező, filozófiai magasságokban működött…
Műveire hatással volt az op-art, a minimal art, és az új geometria programja.
Világosan szerkesztett, tiszta derűs színekkel készített munkái optimizmust sugároznak.
Alkotásainak rend – eszménye érzékeny, és távol ált a rendszerektől… mégis művészi és közéleti
meggyőződése megingathatatlan volt.
Szoros munkakapcsolat és barátság fűzte Kassák Lajoshoz, akinek egyben szellemi örököse is lett, de művészete rokonságot mutatott Victor Vasarelyével is és közös kiállítása volt Max Billel.
Munkáit egyedi konstrukciók jellemzik, nyelvezete letisztult és a festészet hagyományos keretein
túllépő, esztétikai kompozíciók sora.
Megtalálhatók benne a magyar népművészet absztrahált ábrázolásmódjai is.
Színei energiával teliek, ritmussal és harmóniával kimeríthetetlen variációkat skáláznak.
Tudását szabadiskolai tanítványok generációinak adta tovább.
Hite az volt, hogy a művészettel vizuális fordulatot, és társadalmi hatást lehet elérni.
Szerinte a művész és a művészet szabadsága, és demokratizálása a legfontosabb…

A Luft vendégei: Boros Tamás képzőművész
Hans b.a.s.e.l Bauer képzőművész
Marafkó Bence formatervező
Sárvári Zita eszéta, kurátor

műsorvezető-szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

( A 2018.07.12-i adás ismétlése )
2018-10-18 19 óra Nagyvárosokban élve, maximális konfortban, ahol a wifi kapcsol össze minket a világ többi részével el sem tudjuk képzelni milyen lehet a világ különböző tájain élő kihalóban lévő törzsek egy – egy átlagos napja. A rendszeres kunyhóépítés, a rénszarvasterelés az állandó költözködés, alkalmazkodás az időjárás viszontagságaihoz.

A kazakok például Közép-Ászia északi részéről származó türk népcsoport. Náluk a férfiak több mint két évszázada vadásznak lóhátról, betanított szirti sasokkal.
A huli parókás emberek arról a hagyományukról híresek, hogy saját hajukból készítenek díszes parókát. Számos törzsük él Pápua Új-Guineában.
Lo népe hagyományos családszerkezet szerint él, ahol a legidősebb fiú örökli a család vagyonát, míg a társadalmi elvárásoknak megfelelően a másodszülött fiút hat-hét éves korában kolostorba adják.
Az Omo törzsbeliek hitvilága pedig keveréke a monoteizmusnak és a hagyományos animizmusnak, vagyis valójában politeizmus. Az emberek hisznek abban, hogy valamennyi természeti tárgynak – olyanoknak, pl., mint sziklák vagy fák – van lelkük.

A világ napról napra változik, az infrastruktúra fejlődése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az ősi törzsek illetve kultúráik végleg feledésbe merüljenek.

Ha a kihalófélben lévő kultúrákról gondolkodunk akarva akartlanul felmerül bennünk a kérdés, meddig képesek alkalmazkodni felgyorsult világunkhoz, mielőtt végleg eltűnnek? Oly sok hely van a földön, ahova szívesen elutaznánk de nem tehetjük meg, főleg nem azokhoz a törzsekhez akik a legeldugottabb helyeken élnek.
Van azonban olyan szerencsés fotós aki mindezt megtehette sőt egész életét bizonyos törzsek fényképezésének és kulturáik megismerésének szentelte. Ő Jimmy Nelson aki nemcsak fotókat hanem fotóalbumokat, könyveket is készít a Föld eltűnőben élő népeinek hihetetlenül csodálatos világáról.

A mai Luft Jimmy Nelson világáról és fotográfiáiról fog szólni, akinek képeit a nemrég megrendezett ART MARKET BUDAPEST-en is láthatták
műsorvezető-szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

2018-10-11 19 óra LÁTÁSSÉRÜLTEKÉRT IS ÉNEKELT MONTSERRAT CABALLÉ

A spanyol és nemzetközi művészvilág, a közélet és a politika ismert képviselői gyászolják Montserrat Caballé világhírű spanyol operaénekesnőt, aki 85 éves korában hunyt el szülővárosában Barcelonában.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök is megemlékezett a művésznőről akit Spanyolország „kiemelkedő nagykövetének” nevezett, és akinek – mint irta – „hangja és kedvessége mindig velünk marad”.
Quim Torra katalán elnök, aki szerint a világhírű szoprán azért is nagy tiszteletet érdemel, mert Katalónia nevét „az operán keresztül exportálta a világba”.
Egyik legkedvesebb partnere, a szintén világszerte népszerű Jose Carreras tenor felidézte milyen sokat köszönhetet Caballénak aki karrierje elején támogatta őt és akit életerős és érzékeny nőként jellemzett,
Mint mondta, az összes szoprán közül, akiket pályafutása során élőben hallott, senki sem énekelt úgy mint Monserrat Caballé. A londoni Royal Opera internet-bejegyzésében felidézte, hogy a spanyol szoprán 1972 és 1992 között számos alkalommal is fellépett náluk, és „káprázatos hangjával milliókat inspirált hosszú pályafutása alatt”.
„Kétségtelenül minden idők egyik legnagyobb szopránja” – írta közleményében a madridi Királyi Színház is, méltatva a művész rendkívüli tehetségét, hangjának egyedi szépségét, nagy kiterjedését, gazdag színpalettáját, csodálatos technikáját.
„Szimbolikus tisztelgésként nagysága előtt”, a szombat esti Faust című előadást Monserrat Caballé emlékének ajánlotta a teátrum.

A mai Luft magyar vonatkozású történetekkel és vendégekkel adózik emlékének.

Ha egy fogyatékossággal élő ember szeretné hogy elfogadja a többségi társadalom, aktívan kell tennie érte.
Flamich Mária és Hoffmann Rita az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai karának és a Vakok Iskolájának látássérült tanárait művészetszeretetük odáig vitte, hogy évekig azért tanultak katalánul – mert álmuk az volt hogy anyanyelvén szerettek volna beszélgetni kedvenc operaénekesnőjükkel Monserrat Caballé-val.
Az álom megvalósult méghozzá olyannyira, hogy a világhírű operaénekesnő, lányával együtt koncertet adott Budapesten a Zeneakadémián.
A hangverseny teljes bevétele, valamint az eseménnyel kapcsolatosan felajánlott adományok a magyarországi gyengén látó és vak gyermekek zenei- és nyelvi oktatásának fejlesztését, valamint a legtehetségesebb tanulók részére egy ösztöndíj létrehozását segíthette. Rita és Mária muzsikabarát pedagógusok számos jótékonysági koncertet szervezetek a vakok ügyéért.
A legnagyobb az Összhang koncert volt a Müpában. Ez adta az ötletet, hogy létrehozzák az Összhang Alapítványt. A név számukra szimbolikus: sokféle, nagyon törékeny ember él a Földön, jó lenne, ha mindenki figyelne a másikra.

A Luft vendégei:

Flamich Mária Ph. D. az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai karának és a Vakok Iskolájának tanára

Hoffmann Rita Ph. D. az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának tanára,

szerkesztő – műsorvezető Falussy Orsolya Mira

2018-10-04 19 óra Tóth Ilona a budapesti Árpádföldön született, az 1956-os forradalom idején ötödéves szigorló orvosként a Domonkos utcai kisegítő kórházat vezette, majd letartóztatták és 1957-ben szervezkedés, valamint gyilkosság vádjával halálra ítélték és kivégezték.

A kihallgatási és tárgyalási jegyzőkönyv eleinte nagyonis hihetőnek tűnő történetet vázolt fel. Eszerint a 24 éves szigorló medika, Tóth Ilona és két társa, Gyöngyösi Miklós és Gönczi Ferenc megöltek egy ávósnak vélt személyt 1956. november 18-án a Domonkos utcai kórházban. Azonban a történészek az ügy iratanyagában  egyre több gyanús dolgot és ellentmondások  sorát fedezték fel…

Tóth Ilona-ügy mindmáig közéleti viták kereszttüzében áll, van egy jogi és egy történészi vetülete.

Ki volt tehát Tóth Ilona, mit követett el? Elkövetett-e egyáltalán valamit, s  neve hogyan került az 1956-os forradalom periratai közé?

Egyesek szerint koncepciós per áldozata lett, mások szerint a vád igazságtartalmát nem lehet kétségbe vonni, s a politikailag jelentéktelen medikával szemben az akkori hatalomnak egyébként sem lett volna valós indoka ügyet kreálni.

A jogi rehabilitáció egészen 2000-ig váratott magára, amikor az Országgyűlés 92 százalékos többséggel fogadta el az úgynevezett Lex Tóth Ilonát.,

A törvény  azonban a tényleges cselekményben nem foglal állást, csak a forradalom miatt kivégzettek jogi rehabilitációját rendezte.

2001 óta  Életnagyságú Tóth Ilona mellszobor áll a budapesti Nagyvárad téren, a SOTE elméleti tömbjének bejáratánál,

2002-ben a szülőföldjén, a XVI. kerületben posztumusz díszpolgárrá választották.

Dunakeszin és Diósdon utcát, Miskolcon 2006-ban orvosszállót neveztek el róla.

2008 ban Budapesten a XVI. kerületben az Állás utca–Zöldséges utca kereszteződésében álló saroktelek, ahol mellszobrának másik példánya van – a Tóth Ilonka tér nevet kapta.

2005-ben látrehozták a Tóth Ilona Alapítványt, azzal a céllal, hogy minden évben Tóth Ilona-díjban részesüljön a Kárpát-medence egy kiváló szakmai és tanulmányi eredményeket elérő orvostanhallgatója.

2016 ban Emlékházat és oktatóközpontot alakítottak ki Tóth Ilona Állás utcai szülőházában. Az 1957- nyarán kivégzett medika szülőháza, véletlenül pont az 57-es szám alatt áll.

A LUFT vendége: Szakolczai Attila levéltáros,  a Gyilkosság különös kegyetlenséggel – A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata c könyv szerzöje.

( A 2017.10.19-i adás ismétlése )

2018-09-27 19 óra Verebics Katalin lekötözött és meggyötört vagy épp erotikus mámorban kéjelgő női testek merész kompozícióival vívott ki ismertséget a hazai kortárs művészeti életben.

Korábbi, hangsúlyosan szexuális tematikáját finom és bensőséges lírai megfogalmazás váltotta fel. A szűk képkivágatú, kontemplatív és nyugodt jelenetek elvezetnek a test festékkel való „bepiszkításától” – a fizikai és lelki értelemben vett besározástól – a rituális megtisztulásig. A lendületesen megfestett, expresszív gesztusokban személyes létállapotát, és a női test segítségével kifejezhető lelki folyamatokat tárja fel.

A Luft vendége: Verebics Katalin festômûvész
Szerkesztô-mûsorvezetô: Falussy Orsolya Mira
2018-09-20 19 óra ABORTÁLTAK

A modern ember szabadnak hiszi magát, de valójában nem az.

Legtöbbször pont az élet ellen védekezünk. Valójában tartunk az együttlét teljességétől.
Túl sokszor akarjuk leválasztani az örömöt annak természetes következményeitől, holott a megéléshez szervesen hozzátartozik az élet-adás lehetőségének öröme is.
Jogi tekintetben az abortusz azért különös kérdés, mert ütközik a három alapjog: az élethez, a szabadsághoz és a boldogsághoz való jog. Teológiai értelemben pedig nincs is kérdés: élet és halál fölött egyedül Isten rendelkezhet.
Kemény szó, hogy ABORTÁLTAK. Talán félünk is tőle. Pedig mindannyian érintettek vagyunk. Mindannyian abortálunk, szinte nap mint nap. Kiveszünk valamit az életünkből, és kicsit belehalunk. Kitépünk magunkból valamit, és észre sem vesszük. Történeteket írunk, másokkal közöseket is, és menet közben kiírjuk magunkat, abortuszra ítéljük az álmainkat, legnemesebb vágyainkat, félelmeink, szorongásaink, megalkuvásaink hozzák a döntéseket.
Tizenhat ember történtét mutatja meg ez a könyv. Ők mindannyian abban segítenek, hogy meglássunk valamit a saját abortuszainkból, amelyeket magunk hajtunk végre magunkon.
A Luft Vendége: Bali Edina Zsanna író, blogger
Szerkesztő – Műsorvezető: Falussy Orsolya Mira

2018-09-13 19 óra Jávor Pál utolsó mulatása

Jávor Pálról nem lehet érzelmek nélkül beszélni. Még a mai női szíveket is képes megdobogtatni, majd száz évvel később is zavarba tud ejteni minket elbűvölő mosolya. A legsármosabb magyar férfi színész, az összetéveszthetetlen legenda kalandos életet élt, de összesen 70 filmben játszott.

1959 augusztusa: A Városmajori Kórház udvarában, egy kórterem ablaka alatt muzsikus cigányok zenéjükkel gyógyítgatják beteg társukat. Váratlanul megjelenik Jávor Pál, a színészlegenda, a magyar film korabeli királya, aki szintén a kórház ápoltja. Mulatni szeretne még egyszer… és elmondani mindenkori „bizalmasainak” – a cigányzenészeknek – mi történt vele eddigi élete során: kik voltak a szülei, miként lett színész, hogyan ismerte meg a feleségét, mi történt vele a koncentrációs táborban és hogyan fogadták a hollywoodi álomgyárban.

Szereti, ha Jávor „Pali”-nak nevezik. Miközben mondandójába belesűríti véleményét az önkényről – legyen az társadalmi, szakmai vagy magánéleti – végigvezet minket a magyar film és színjátszás egyik hőskorszakán.
Miközben szeret, imádkozik … és mulat… mulat… mulat…

A LUFT vendége – Benkő Péter, kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész
Műsorvezető – szerkesztő Falussy Orsolya Mira

2018-09-06 19 óra Itthon is egyre gyakoribb hogy a mûvészetkedvelõk vagy egy egy mûvészeteti àgban jártassàgot szerzôk valóra vàltjàk saját álmukat és sajàt galeriàt nyitnak.
Igy született meg az Andràssy Gallery is, amely különleges párizsi szalonokat idézô, de modern boudoire stilusú hangulatával kezdi az idei ôszi galériaszezont – hol màshol, mint a híres, impozàns Andrássy úton. Az összművészeti szalon alapítója Berekai Judit maga is művész, World Press díjat nyert fotogràfus. A kultúra kedvelői egy egészen bizarr vilàgba cseppennek itt, mert a kiàllítàsok és a művészet rendkivül sokszínű kínàlata mellett zenei-, színházi- és felolvasóestekre, könyvbemutatókra is ellàtogathatnak. A hely tehàt igazi összmûvészeti kuriózum egy csodàlatos
belsôépítészeti milliôben..

A Luft vendége:
Berekai Judit fotogràfus, galéria vezetô
Falussy Orsolya Mira szerkesztõ – mûsorvezetô

2018-07-19 19 óra Az 2018-as év bővelkedik izgalmas és jelentős képzőművészeti kiàllítàsokban. Ezekből mutatunk be néhànyat

I.
A 20. század talán legmeghatározóbb női művészének, a mára ikonná vált Frida Kahlónak a műveiből rendez tárlatot a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria.

 

 

FRIDA KAHLO SZÜLETÉSÉNEK 111. ÉVFORDULÓJÁN, JÚLIUSBAN NYÍLIK MEG A MEXIKÓI FESTŐ ELSŐ BUDAPESTI KIÁLLÍTÁSA.

 

A mexikóvárosi Museo Dolores Olmedo, valamint más jelentős mexikói gyűjtemények jóvoltából több mint harminc festmény és grafika érkezik Budapestre.
A kiàllítàs betekintést enged Frida Kahlo szuggesztív, ám testi és lelki gyötrelmekkel teli belső világába, valamint az általa megélt és újrateremtett, mitikus valóságba ahol a forràs önmaga, ablaka a tükör, amelyből saját képe tekint vissza

II.
Új közösségi és kiállítótérrel bővült a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár a Síp utca 12. szám alatt
A Síp12 Galéria és Közösségi Tér azzal a céllal jött létre, hogy szélesebb körben ismertesse meg a kortárs zsidó művészetet és kultúrát.
A kiállítótérben a Magyar Zsidó Múzeum műveit szeretnék bemutatni bizonyos – a kortárs művészethez való kapcsolódási pontjaikkal.
Ország Lili és Fábián Noémi egyaránt a zsidó kultúra írásos hagyománya felől közelít a zsidó identitáshoz, kultúrához, emlékezethez most ezt a pàrbeszédet mutatjuk meg.
A LUFT vendégei:
Dr. Bellàk Gàbor művészettörténész Magyar Nemzeti Galéria
Farkas Zsófia kuràtor
Magyar Zsidó Múzeum és Levéltàr
( A 2018.03.01-i adás ismétlése )

2018-07-12 19 óra Gyászoljuk a geometrikus absztrakció magyar nagymesterét Fajó Jánost, aki a minimalista harmónia racionális megalkotója volt.
Szelleme puritán egzakt , geometrikus tradiciókból, és a konstruktivizmus művészetszemléletéből építkező, filozófiai magasságokban működött…
Műveire hatással volt az op-art, a minimal art, és az új geometria programja.
Világosan szerkesztett, tiszta derűs színekkel készített munkái optimizmust sugároznak.
Alkotásainak rend – eszménye érzékeny, és távol ált a rendszerektől… mégis művészi és közéleti
meggyőződése megingathatatlan volt.
Szoros munkakapcsolat és barátság fűzte Kassák Lajoshoz, akinek egyben szellemi örököse is lett, de művészete rokonságot mutatott Victor Vasarelyével is és közös kiállítása volt Max Billel.
Munkáit egyedi konstrukciók jellemzik, nyelvezete letisztult és a festészet hagyományos keretein
túllépő, esztétikai kompozíciók sora.
Megtalálhatók benne a magyar népművészet absztrahált ábrázolásmódjai is.
Színei energiával teliek, ritmussal és harmóniával kimeríthetetlen variációkat skáláznak.
Tudását szabadiskolai tanítványok generációinak adta tovább.
Hite az volt, hogy a művészettel vizuális fordulatot, és társadalmi hatást lehet elérni.
Szerinte a művész és a művészet szabadsága, és demokratizálása a legfontosabb…

A Luft vendégei: Boros Tamás képzőművész
Hans b.a.s.e.l Bauer képzőművész
Marafkó Bence formatervező
Sárvári Zita esztéta, kurátor

műsorvezető-szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

2018-06-28 19 óra Nem gyakran állít ki, nem nyomulós művész…

Annál inkább önkereső… és intelligensen lázadó.
Hogy magát az univerzumban jól kifejezze és viszontláthassa, művészetével olyan dolgokat vet fel, dolgoz ki, ad át, amelyeken keresztül mindenki elmélkedni kényszerül a világról, a legégetőbb társadalmi kérdésekről és önmagáról…
Több fronton is támad: szellem, szív, lélek, test.
Hol csákánnyal, hol virágokkal, hol lakk tüskékkel vagy braille írással szólít meg sőt, néha csokoládéval is.
Demonstratív gesztusok, dühödt tiltakozás, konstruktív tervek. Színekkel, fényekkel, textúrákkal, alakzatokkal dolgozik. Besorolhatatlan, de kedveli a dadaizmust…
Nála sem a mű fontos, hanem a gesztus, hogy azzal provokálja az úgynevezett jó ízlést, az erkölcsöt, de néha a regulákat és a törvényt is. Éppen ezért a fő kifejezési eszköze a meghökkentés. Így applikálja magát a mindenségbe…

A Luft vendége: Hans b.a.s.e.l. Bauer
magyar – svájci képző- és összművész, aki
nemcsak belülről lát kifelé, hanem kívülről is befelé.

Műsorvezető- szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

2018-06-21 19 óra Az egyik fesztivál, Kapolcs ùgy indult, hogy együtt ácsolták a színpadot a helyiekkel, s volt hogy egy teherautó platóján játszottak közösen…

Lelkes zenemûvészek, színészek, írók, és képzômûveszek barátságából valamint csupán 500 fôs közönség részvételével kezdôdött…
Százesres fesztivál lett s a Mûvészetek Völgye ma már fogalom, ami tùlélte a 25. életévét is
Most pedig…25 magyar rendezvény a European Festivals Assotiation 761 nemzetközi minôsítésû fesztiválja között.
Ez is azt mutatja mennyire sokszínû a hazai fesztivál élet.
Örvendetes hogy legtöbbjük az érték, a minôség és a kulturális sokszínûség jegyében prosperal. De vajon hogy képviselhetik tovább a helyi jellegzetességeket és tradíciòkat és összmûvészeti tartalmakat ùgy hogy egy fesztivál fejlôdjön és a mai kor izlésének és igényeinek is megfeleljen.
A már sikeres mûvészeti, gasztrokulturális, a folk a diák vagy a zenei fesztiválok felépítésében szerzett tapasztalatok hogyan segíthetik a falunapok és az olyan kis rendezvények létrehozását amelyekre a lokalitás és az organikus szervezôdés jellemzô.
A Luft vendége: Márta István a Magyar Fesztivál Szövetség elnöke
mûsorvezetö-szerkesztô: Falussy Orsolya Mira

2018-06-14 19 óra Személyre szóló alkotási láz, kreativ workshop, különlegesen egyedi táskák, amelyek saját álmokból és élményekből születnek.

Szironyozás, rojtozás, sallangfonások, bőrmozaikok vagy domborítás…vágótechnikák, és végül az összeállítási folyamat.

A Mittersisters Workshopot Mitter Anna Róza bőrműves textildesigner alkotta meg.
Ez a redkívűl egyedi elképzelés egy komplex kreatív folyamat átadása és oktatása , ahol a tervezés, az alkotás és a megvalósítás lehetőségét nyújtják az arra fogékonyaknak.

A workshopok keretein belül mi magunk szabhatjuk ki saját táskáinkat vagy a kisebb kiegészítőket, mi választhatjuk ki az anyagokat, legyen az fényes, színes, irizáló, vagy akár állatmintás.

A Workshop működését egy profi fenntarthatósági és vállalkozásfejlesztési szakember is segíti aki a teljes folyamat és az összes szempont figyelembevételével alkotta meg a brandet, ami jelen esetben egy felejthetetlen designélmény ami lélekformáló és közösségalkotó is egyben.

Koncepciója: „A mai világban, ahol a fast fashion márkák hódítanak, és sokan hetente, vagy akár naponta cserélik a ruhadarabjaikat, úgy véljük, fontos olyan kiegészítőket kínálni, amelyhez egyszerűen a személyes kötődés miatt úgy fognak ragaszkodni az emberek, hogy talán kevesebb hulladékot termelnek a világnak.”

A Luft vendégei: Mitter Anna Róza textildesigner
Dr. Radácsi László PhD fenttarthatósági és vállakozásfejlesztési szakember
szerkesztő műsorvezető: Falussy Orsolya Mira

2018-06-07 19 óra Sokféle színész van… Napjaink folyton vàltozó egyre jobban elüzletiesedő művészvilàgàban a legtöbben bàrmire hajlandók, nem vàlogatnak sem a forgatókönyvekben, sem a szerepekben.

Aztàn vannak ’A SZÍNÉSZEK ‘akikre, ha rànézel eszedbe jutnak a vilàgirodalom alakjai – karakterek, amelyek örökre bizonyos arcokkal azonosulnak az emlékezetünkben és a szívünkben.
Schneider Zoltàn ilyen…
Tíz éve a Radnóti Színház társulatának tagja, Jászai-díjas. A Radnóti majdnem minden előadásában szerepel. A Prah férfi főszereplője, a Főfőnök meglepetésembere kedélyes, de nem szószátyár típus.
Most azok is megismerhetik őt akik színházba se járnak (miatta talán fognak…) hiszen a nemrég bemutatott Antal Nimród àltal rendezett Viszkisben ő alakítja a nyomozót, hihetetlen profizmussal formàlva meg a hàrom személyből összegyúrt karaktert…
De ő tovàbbra is Lopahin – Csehov Cseresznyéskertjéből, a Vőlegény – Lorca Vérnàszàból, Casio – Shakespeare Othellojàból,
Jóvér Jani – Szép Ernő Patikàjàból, a hàzmester – Molnàr Ferenc üvegcipőjéből, a művezető -Hrabal Gyöngéd barbàrjàból aminek címe talàlóan jellemzi színészi lelki alkatàt…
A Luft vendége: Schneider Zoltàn a színész akinek függősége a színhàz és szenvedélye a szerep.

( A 2017.12.07-i adás ismétlése )

2018-05-31 20 óra Felfoghatatlan veszteség ért minket… Elvesztettük Sas Istvánt, a magyar reklámfilm legendás alakját…

A Luft megpróbálja bemutatni karizmatikus személyiségét , valamint az általa létrehozott életművet , és annak hatásait, amelyek felbecsülhetetlen értéket, tudást, és minőséget adtak.
Ő volt a magyar reklámfilmgyártás doyenje, aki művészi szintre emelte a reklámot.
Egyedivé, és örökzölddé…
Sas István volt az, aki a reklámfilmipar legjelentősebb versenyének számító cannes-i fesztiválról összesen 8 díjat hozott el…
Közel 2000 reklámfilmet alkotott, egytől egyig olyanokat, amelyek szinte kivétel nélkül kultikussá váltak, és karakteresen képviseltek egy manapság divatosan hangzó ún. retro korszakot.
Egy tükröt, amibe ha belepillantunk tisztán vagy görbén de egykori önmagunkat vagy szüleink generációját látjuk viszont, ott ahol sosem gondoltuk, úgy ahogy sosem láttuk és ahogy sosem mertük.
Akkoriban az egész ország az ő reklámjairól beszélt.
Ahogy Sas mondta: „Én egy kornak vagyok a gyermeke. Ez a kor lehetőséget adott arra, hogy mindent feltaláljunk. ” Engem a kor is segített.”
Sas István különlegesen egzakt gondolkodó és kreatív alkotó volt.
A mai Luft pályatársait és kollégáit szólaltatja meg akik megpróbálják a lehetetlent… személyes történeteken és emlékeken keresztül… felidézni őt…

Bob Schulz Kanadában élő magyar reklámfilmes, filmproducer

Kaszás György kreatív igazgató, couch

Szerényi Szabolcs főszerkesztő, kreativ.hu

Műsorvezető – szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

2018-05-24 20 óra A sajtófotó tükörként tárja elénk mindazt, ami körülöttünk történik itthon és a nagyvilágban.

Rengeteg a nyomasztó, dekadens sokszor fájdalmas és riasztó kép de a jó sajtófotó egyben a szépséget, erőt, boldogságot, emberséget és hősiességet is megmutatja a háborúk, a politikai vagy társadalmi drámák, a mélyszegénység vagy a szociális válsághelyzetek helyszínein.
A fotóriporterek azokat a különleges pillanatokat keresik amelyeket mi talán soha nem vennénk észre.
Nagy dilemma, hogy egy fájó, veszélyes vagy igazán intim helyzeteben mit hogyan és meddig mutathat valaki.
Meddig mehet el egy fotós a nyomor a szenvedés helyzeteiben és mit tehet azon kívül hogy képet készit?
Komoly, embert próbáló kihívás a szakmaiság, a lélek, a szív és a logika mentén egyensúlyozni éles helyzetekben.
Egy profi fotóriporter mérlegeli amit tesz, tisztában van a helyzettel, s úgy készíti el az adott képet hogy azt bizonyos keretek között tegye meg, A tömegmédia előretörésével naponta elgondolkodhatunk mi és hogyan éri meg, hogyan lehetnek a fotósok emberségesek.
A legtöbben ugyanis nem tudják milyen íratlan szabályokat, erkölcsi törvényeket illene betartani. Az öncélú, szenzációhajhász felvételek készítésénél és nyilvánosságra hozatalánál az egyéni érdekeket, a személyiségi, vagy netán a kegyeleti jogokat is tiszteletben kéne tartani.
A mai Luft, vérprofi és egyben karitativ fotoriportereket mutat be.

Vendégek:
Bielik István, fotóriporter
Hölvényi Kristóf, fotóriporter
Szalma Balázs, a Jezsuita Menekültszolgálat szociális programért felelős vezetője.
műsorvezető-szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

2018-05-17 20 óra Sokszor, sok helyen téma a környezetszennyezés, és ennek tudatos csökkentése, mégis még mindig rengeteg a keletkezett hulladék.

​​​​​​ Elég csak azon elgondolkodni, hogy a háztartásunkban mennyi szemetet termelünk egy hét alatt.
Persze a mai világban szinte elkerülhetetlen, de sokat tehetünk azért, hogy ez a szám csökkenjen. És nem kell nagy dolgokra gondolni, màr az is sokat szàmít ha szelektíven gyűjtjük a szemetet és a boltban példàul nem kérjük a felkínàlt műanyag szatyrot.

Vannak művészek akik különleges módját választottàk annak, hogy felhívjàk a közvélemény figyelmét az elképesztő méreteket öltött, kontrollálhatatlan hulladéktermelésre.
Egyesek pl állatszobrokat készítenek szemétből mert ezzel is jelezni akarjàk hogy az ember fékezhetetlen szemetelése az élővilág pusztulásához vezet.
Màsok emberi alakokat fejeket vagy épp totemeket fomàznak.
De vannak olyanok is akik épület-szobrokat alkotnak hulladékból.
A szobrok alapanyaga legtöbbször roncstelepekről, szeméttelepekről kerül az elsősorban street art alkotókhoz, akiknek a kezei között műalkotásokkà vàlnak.

A Trash Art Magyarország 2018 Hulladékszobor-kiállítás a gödöllői Természetfilmes Fesztivàl kísérőprogramjaként tekinthető meg.
Az idei program a biodiverzitàs jegyében fókuszàl.

A Luft vendégei:

​​​​Hankó Gergely, a Trash Art Magyarország
szakmai vezetője
Doró Viktória, a Trash Art Magyarország koordinátora
Szabó Anna és Bakó Fanni /Trash Metal/ a Budapesti Metropolitan Egyetem hallgatói
Belső Péter művész

szerkesztő – műsorvezető: Falussy Orsolya Mira

2018-05-10 20 óra Szociálisan ‘ is ‘ érzékeny építészet

„A legnagyobb hiba, amit az építészek elkövethetnek, hogy építészeti problémákkal foglalkoznak, ami leginkább csak a többi építésznek fontos. Ennél nagyobb kihívás, hogy vegyük észre a nem építészeti kérdéseket is: a szegénységet a szennyezést túlnépesedést és a szegregációt és ezeken a területeken használjuk fel a tudásunkat. Nem elég felhívni a figyelmet, azt akarom elérni, hogy több eszköz álljon az emberek rendelkezésére. A várható küzdelmekkel szembesülve együtt kell megoldást keresnünk a kihívásokra. (…)
Vallom, hogy az építészetnek válaszolnia kell a jelenkor társadalmi és gazdasági kihívásaira.”
Alejandro Aravena az építészet Nobel-díjasa

A NORMCORE – akadálymentes divat című tárlat mozgáskorlátozottsággal élők számára készült ruhákat mutat be, melyek a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatási programjának részeként jöttek létre. A kiállításon megjelenő divattervek és azok dokumentációi az egyetem egyik kutatólaborja, a TransferLab vezetésével készültek, ahol a fogyatékossággal élők támogatását, társadalmi láthatóságának erősítését elsődleges céljának tekintik, mint ahogy a MOME egésze olyan tudást kutat és közvetít, mely alkalmas arra, hogy a társadalom fontos, megoldásra váró feladatainak megoldásához hozzájáruljon.

A LUFT vendégei:
Dresch Anna építészhallgató
Hegyi Fanni építészhallgató
Suriny Balázs építészhallgató
Dr. Veres Bálint habil egyetemi docens
Györök Borbála tervező
Nagy Adrienna tervező
Műsorvezető – szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

2018-05-03 20 óra A New York-i Metropolitan Opera műholdas élő közvetítései és felvételről vetített válogatás-programjai évről évre egyre több embert vonzanak világszerte a mozivásznak elé. A legsikeresebb operaválogatások keretében az Uránia látogatói is újra átélhetik a sztárszereposztásokkal színre vitt Met-produkciók élményét: többek közt Verdi, Puccini és Mozart remekműveinek ismert dallamai csendülnek fel a filmszínházban.

A közeljövőben az Aida, a Cosi Fan Tutte, a Traviata, és a Nyugat lànya lesz igazi élmény.

Mitől válik a Bolsoj Balett igazán orosszá és egyedivé? Mitől lesz egy balettművész igazi „Bolsoj” táncos? Ezekre a kérdésekre kaphatunk vàlaszt ha megnézzük az Urània Filmszínhàz egyik nagyszerű soron következő balettfilmjét: a Giselle-t, a Pàrizs làngjait, vagy a Coppeliàt.

Tovabbra is folytatódik a képzőművészeti filmek sora a sztárkiállításokat mozivásznon bemutató Exhibition on Screen sorozat, amely a festményeket szinte tapintható közelségbe hozza.
A korábbi, nagy sikert arató Vincent van Gogh valamint az Impresszionisták utàn most
Cézanne – egy élet portréi c. 90 perces alkotàst valamint David Hockney a Londoni Kiràlyi Művészeti Akadémiàn c. portré filmet tekinthetik meg.

A​​ Luft vendégei:

​​​​​​Péli Nagy Kata balettművész, a Tàncművészet c. lap főszerkesztője
Bóka Gàbor szakíró, tanàr
Csordàs Lajos újsàgíró, az Urània Nemzeti Filmszínhàz kommunikàciós munkatàrsa

​​​​​​Szerkesztő – műsorvezető: Falussy Orsolya Mira

( A 2018.03.08-i adás ismétlése )
2018-04-26 20 óra A Magyar Film Napja

Az első tudatosan rendezett magyar filmalkotás A táncz volt, ami az Uránia Tudományos Színház egyik előadásának mozgóképes illusztrációjaként született. 1901-ben Pekár Gyula mozgóképeket kért Zsitovszky Bélától, az Uránia vetítőgépészétől. Az eredetileg fotográfus Zsitovszky az Uránia tetőteraszán, a kor kitűnő színészeivel és az Operaház balerináival készítette el a 24 kinematogrammot amit 1901. április 30-án mutattak be.

Április 30 tehàt a Magyar Film Napja lett, amelyet számos filmes szervezet filmforgalmazó és országos mozihálózat,
filmtörténeti különlegességekkel vetítésekkel és programokkal ünnepel.
Ebből az alkalomból bemutatnak filmes találkozókat, szakmai beszélgetéseket, játékos vetélkedőket, amivel a csatlakozó intézmények országszerte meg tudják szólítani a filmszerető közönséget. A már csatlakozott intézmények között van az Art Mozi Egyesület, a Budapest Film, a Cinema City, a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Filmakadémia, az Uránia Nemzeti Filmszínház és számos forgalmazó, vidéki művelődési ház és mozi. A magyar film napjára a magyar filmtörténetet átölelő filmlistát tettek közzé, amelyben felújított és digitalizált filmek is szerepelnek.
Kiállítás készül A táncz című első magyar mozgókép fennmaradt jelenetfotóiból az Országos Széchényi Könyvtár közreműködésével, valamint április 30-án délelőtt Dargay Attila Szaffi című rajzfilmje felújított változatának premierje lesz. A gyerekeket filmrajzoló, képregénykészítő foglalkozások is várják.
A LUFT vendégei:
Ráduly György a Magyar Nemzeti Filmarchívum igazgatója
Schubert Gusztáv a Filmvilág magazin főszerkesztője
Zalán Márk filmkritikus, a Filmtekercs.hu szerzője
Műsorvezető – szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

2018-04-12 20 óra A Metatànc egy ritmusos szabad mozgàsforma, egy úgynevezett transztànc, amely felszabadítja a testben a kreatív életenergia àramlàsàt.
Az ösztönös és gyógyító mozgàsokon keresztűl kapcsolatba kerülünk a testünkkel, elménkkel, érzéseinkkel…
A Metatánc egy út az önfelfedezés és az önbizalom felé. Nincsenek szabályok. A tánc àltal felszabadul szabadjára engedett őserőnk, az örömünk, s a mozdulatok àltal könnyebbé vàlik önmagunk elfogadása.

A Luft vendége: Daniela Hernandez Faith,
mexikói-magyar tàncos koreogràfus, aki közel húszéves pàlyafutàsa soràn tàncszínhàzi projekteket, előadàsokat, tàncfilmeket rendezett, különböző hazai és külföldi fesztivàlokon és színhàzakban szerepelt.

Műsorvezető- szerkesztő: Falussy Orsolya Mira

2018-04-05 20 óra A művészeket mindigis vonzottàk a legújabb technológiàk. A technikai fejlődéssel pàrhuzamosan, rendszeresen születnek izgalmas művészeti kísérletek

Annak idején ilyen volt az úttőrőnek szàmító Moholy-Nagy László, aki a fotogram műfajával folytatott experimentumokat és 1930 körül megalkototta Fény-tér-modulátort.

 

Az elektrografikus művészek gyakran használják a fénymásolás, a számítógép vagy a fax eszközeit.
A műalkotás létrehozásához felhasznált eszköz maga is nagyban befolyásolja az elkészült művet, és olyan alkotások jöhetnek létre, amelyek a felhasznàlt alkotóeszköz különleges tulajdonságain nyugszanak.

Így az elektrografikus művek esetében a technológia nem csupàn egy eszköz, hanem a műalkotásnak szerves része, az a technikai út, ahogyan létrejött.
A spectrum szinte kimeríthetetlen, és az új technikai eszközökkel újabbnàl újabb felfedezések segíthetik a művészet vilàgàt.

​​​​​A Luft vendégei:

Haász Ágnes Munkàcsy díjas képzőművész, a Magyar Elektrogràfiai Tàrsasàg elnöke
Bálint Bertalan képzőművész
Koroknai Zsolt Munkàcsy díjas médiaművész

Műsorvezető – szerkesztő:
Falussy Orsolya Mira

2018-03-29 20 óra A Magyar Sajtófotó Kiállítás több mint három évtizede a magyar fotóriporterek, a fotográfia ünnepe, és hosszú évek óta a Budapesti Tavaszi Fesztivál része.
A kiállítás anyagát a Magyar Újsàgíró Szövetség Fotóriporterek Szakosztálya által meghirdetett 36. Magyar Sajtófotó-pályázat adja. Elsősorban a hazai és a határon túli magyar sajtó munkatársai jelentkeznek a pályázatra, de a megmérettetés mindenki számára nyitott volt.
2017-ben készített, díjnyertes egyedi fotókat (hír), illetve sorozatokat (riport), láthatunk majd a falakon tizennégy kategóriában. A kiállítás a Budapesti Tavaszi Fesztivállal nyílik a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.
A fotók március 30. és május 13. között tekinthetők meg.
A Luft vendége:
​​​Bànkuti Andràs fotóriporter, a Magyar Sajtófotó Pàlyàzat szervezője
szerkesztő – műsorvezető: Falussy Orsolya Mira

2018-03-22 20 óranbsp;A japán irodalomban létezik egy versforma, amit mi haiku néven ismerünk. Sokan azt gondolhatják, hogy ez a keleti vallástól,természettől S mély bölcsességektől átitatott forma magyar vonatkozásban magyar nyelven is művészi szinten művelhető.

” égen kerekebb / a hold mint az elmében: / szégyen szeretet „
Jónás Tamás költő, aki ezzel a haikuval megnyert egy pályázatot, így fogalmazza meg a haiku lényegét:
„Úgy sejtem, hogy a haiku eredetileg nem okos, hanem ihletett, mély értelmű, meditatív mélységekből szóló lelki miniatűr volt, nagyjából olyan hatása lehetett, mint ma egy pohár erős pálinkának. „
Léteznek magyar versben megbújó haikuk is, amelyek ugyan nem annak íródtak, S mégis annak tekinthetők’

Pl: egy Szép Ernő versrészlet:
” Elbágyadt pillangó
lassít, lejt, hopp megszáll
egy fűszál hegyén. „
A Luft mai műsora arra keresi a választ, hogy ez a mindössze három soros versforma miért olyan kikerülhetetlen. S a Haiku miért éli újra reneszánszát a kortárs lírában.
Vendégek:
Kutasi​Kutasi​Kutasi Horváth Katalin költő író, magyar tanár
Papp Noémi bölcsész, újságíró
Szerkesztő műsorvezető: Falussy Orsolya Mira

2018-03-15 20 óra A fotó  szakmailag természetes módon –  ám a szélesebb hazai közönség számára még messze nem evidensen – nem a látott világ leképezése, hanem a művész által valamely beavatkozással teremtett világ vizuális megjelenítése, illetve maga a vizuális trükk, manipuláció, a rákérdezés a látvány látszólagosságára.

‘Bizonyos fotósok  banális motívumokat emel ki eredeti kontextusukból, majd felnagyítva és új összefüggésbe helyezve, gyakran sorozat jelleggel formálnak műveket belőlük. A képek  sokszor naivitásunk, vagy látásunk zsákutcáira is  figyelmeztetnek  minket… amikor a fotós pedig  fekete-fehér fotókat értelmez újra a színek alkalmazásával, így az időt, a történelmi tudatot állítja érdeklődése homlokterébe.’

‘Vezérfonal lehet a képeken  jelentkező szociális érzékenység, fontos maga a művész személye is: nem kötelező a rokonszenv, de a gyűjtő és az alkotó kapcsolata is jó ha izgalmas, Legyen közöttük valamilyen közös hullámhossz.’

‘Bizonyos  gyűjtők a legtöbb hazai  hazai festőből hiányolják az igazán eredeti kezdeményezéseket, de a magyar fotós munkákat nemzetközileg is színvonalasnak tartják…’

‘Az elmúlt 5-10 éveben nagyon sokat változott a fotográfia. A változáshoz szükséges szinte minden gondolat megvolt már hamarabb, de még nem manifesztálódtak fizikailag művekben. Eljött egy pillanat néhány évvel ezelőtt, amikor hirtelen szinte minden határon vadonatúj műtípusok jelentek meg. Talán megnevezni sem tudjuk még őket, vagy egyszerre többféle megnevezés is alkalmazható rájuk, de létrejöttek. Magyarországon sem játszódik le más, mint a világ egyéb tájain és engem mindig lenyűgöz az újdonság. Leginkább akkor, amikor pontosan lehet látni, hogy mennyire törvényszerű egy-egy mű megjelenése, mennyire következik mindabból az útból, amit az alkotó eddig megtett.’

‘Vendégem Surányi Mihály a Fotóművészet / fotókritikai, elméleti és fotótörténeti folyóirat / főszerkesztője

( A 2017.05.17-i adás ismétlése )

2018-03-08 20 óra A New York-i Metropolitan Opera műholdas élő közvetítései és felvételről vetített válogatás-programjai évről évre egyre több embert vonzanak világszerte a mozivásznak elé. A legsikeresebb operaválogatások keretében az Uránia látogatói is újra átélhetik a sztárszereposztásokkal színre vitt Met-produkciók élményét: többek közt Verdi, Puccini és Mozart remekműveinek ismert dallamai csendülnek fel a filmszínházban.’

‘A közeljövőben az Aida, a Cosi Fan Tutte, a Traviata, és a Nyugat lànya lesz igazi élmény.’

‘Mitől válik a Bolsoj Balett igazán orosszá és egyedivé? Mitől lesz egy balettművész igazi „Bolsoj” táncos? Ezekre a kérdésekre kaphatunk vàlaszt ha megnézzük az Urània Filmszínhàz egyik nagyszerű soron következő balettfilmjét: a Giselle-t, a Pàrizs làngjait, vagy a Coppeliàt.’

‘Tovabbra is folytatódik a képzőművészeti filmek sora a sztárkiállításokat mozivásznon bemutató Exhibition on Screen sorozat, amely a festményeket szinte tapintható közelségbe hozza.
A korábbi, nagy sikert arató Vincent van Gogh valamint az Impresszionisták utàn most
a Cézanne – egy élet portréi c. 90 perces alkotàst valamint David Hockney a Londoni Kiràlyi Művészeti Akadémiàn c. portré filmet tekinthetik meg.’

‘A​​ Luft vendégei:’

​​​​​​Péli Nagy Kata balettművész, a Tàncművészet c. lap főszerkesztője
Bóka Gàbor szakíró, tanàr
Csordàs Lajos újsàgíró, az Urània Nemzeti Filmszínhàz kommunikàciós munkatàrsa’

‘​​​​​​Szerkesztő – műsorvezető: Falussy Orsolya Mira

2018-03-01 20 óra Az 2018-as év bővelkedik izgalmas és jelentős képzőművészeti kiàllítàsokban. Ezekből mutatunk be néhànyat’

‘I.
A 20. század talán legmeghatározóbb női művészének, a mára ikonná vált Frida Kahlónak a műveiből rendez tárlatot a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria.’

FRIDA KAHLO SZÜLETÉSÉNEK 111. ÉVFORDULÓJÁN, JÚLIUSBAN NYÍLIK MEG A MEXIKÓI FESTŐ ELSŐ BUDAPESTI KIÁLLÍTÁSA.’

‘A mexikóvárosi Museo Dolores Olmedo, valamint más jelentős mexikói gyűjtemények jóvoltából több mint harminc festmény és grafika érkezik Budapestre.
A kiàllítàs betekintést enged Frida Kahlo szuggesztív, ám testi és lelki gyötrelmekkel teli belső világába, valamint az általa megélt és újrateremtett, mitikus valóságba ahol a forràs önmaga, ablaka a tükör, amelyből saját képe tekint vissza’

‘II.
Új közösségi és kiállítótérrel bővült a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár a Síp utca 12. szám alatt
A Síp12 Galéria és Közösségi Tér azzal a céllal jött létre, hogy szélesebb körben ismertesse meg a kortárs zsidó művészetet és kultúrát.
A kiállítótérben a Magyar Zsidó Múzeum műveit szeretnék bemutatni bizonyos – a kortárs művészethez való kapcsolódási pontjaikkal.
Ország Lili és Fábián Noémi egyaránt a zsidó kultúra írásos hagyománya felől közelít a zsidó identitáshoz, kultúrához, emlékezethez most ezt a pàrbeszédet mutatjuk meg.
A LUFT vendégei:
Dr. Bellàk Gàbor művészettörténész Magyar Nemzeti Galéria
Farkas Zsófia kuràtor
Magyar Zsidó Múzeum és Levéltàr’

2018-02-22 20 óra Lugosi Bélának külön fejezete van az egyetemes filmtörténetben, ő a földkerekség legismertebb magyar művésze három millió Google és ötmillió Yahoo találattal, s nem mellesleg halhatatlan.’

‘Miközben amerikaiak millióival Lugosi Béla ismertette meg azt a szót, hogy „ hungarian”, s ő rajzolta fel Magyarországot a térképre, addig itthon ismertsége és elismertsége meg sem közelíti érdemeit.’

‘Lugosi bármennyire tehetséges színész volt /játszott pl. Jászai Marival/, mégis a nagy amerikai álom által rárakott szerepben – Drakula grófként – ismeri mindenki, ebbe a koporsóba botlott bele, és ott is maradt’

‘Az UN – DEAD / Lugosi Béla élete 9 képben című felnőtteknek szóló bàbszínhàzi előadàsban a báb szuggesszíven hordozza Lugosi vonásait, attributumait, s tökéletesen alkalmas egy olyan hős életre keltésére, aki így élet és halál mezsgyéjén örökre megrekedt.
De valljuk be mi is azonosulhatunk vele, hiszen kicsit mindannyian bábok vagyunk a nagy bábjátékos, a Halál kezében.’

‘Drakula gróf, a vészívó vámpír borzongatóan izgalmas históriája egy világgá ment magyar fiú útkereséséről szól, de végső soron mindannyiunk haláli színjátéka ez..’

‘A Luft vendége: Kiss Àgnes Bàbszínész, bàbterapeuta / 21. századi garabonciás
szerkesztő – műsorvezető: Falussy Orsolya Mira

2018-02-15 20 óra A RÉGI BUDAPEST BŰNÖZŐI, SZÉLHÁMOSAI, ALVILÁGI FIGURÁI II.’

‘A századelő rengeteg nagy volumenű esemény korszaka. Manapság egyre inkább divattá válik, hogy a jelenkor történészei már nemcsak a grandiózus, milliók életét meghatározó eseményeket kutatják és publikálják azokból az időkből, hanem a mindennapok történeteit, és azt is ami a felszín alatt zajlott a régi Magyarországon.’

‘Sötét helyeken a bűn világában olyan eseményeket ismerhetünk meg, amelyek sokszor miniatűr lenyomatai a ‘nagy egész ‘ társadalmi és történelmi problémáinak.’

‘Milyen hírhedt gyilkosságok izgatták száz évvel ezelőtt a közvéleményt? Hogyan boldogult a rendőrség, milyen módszereket vetett be a nyomozás sikeressége érdekében?
Mit tanulhatunk az elkövetők, és áldozatok élettörténetéből ? Hogyan viszonyult mindehhez a korabeli sajtó? Csak a sztorira hajtott , vagy segítette is a nyomozók munkáját? Bűnösebb volt e Budapest, mint a mai főváros?’

‘A LUFT vendégei: Bezsenyi Tamás kriminalista
Dr. Perényi Roland történész,’

‘főmuzeológus / Kiscelli Múzeum’

( A 2017.09.07-i adás ismétlése )

2018-02-08 20 óra „Megtaláltam a saját világmindenségemet, azt a helyet, ahol biztonságban érzem magamat: a zenét”’

‘Leonard Bernstein a XX. század egyik legjelentősebb, mai napig nagy hatású zeneszerzője. Karmester, zongoraművész, a West Side Story, a Peter Pan, a Candide és még számos világszerte ismert és rajongott musical szerzõje, valamint a New York filharmonikusok vezetője volt. A musicalek mellett a balett, az opera, a kamarazene és a filmzene műfajaiban is maradandót alkotott.’

‘A 2018-as év születésének 100. évfordulója, melyről a világ számos pontján megemlékeznek. Ebből az alkalomból készül a magyar jazz  népszerű előadója, Szőke Nikoletta.

‘Akinek művészetére akkor figyelt fel az ország, amikor 2005-ben megnyerte a Montreux Jazzfesztivál keretében rendezett nemzetközi jazzénekversenyt, sõt õ lett a közönségdíjas is. 2012-ben Junior Prima Díjjal tüntették ki. Itthon és külföldön állandó teltházas fellépője a jazzkluboknak, fesztiváloknak,  s a vilàg számos országában màr 7 nagylemeze jelent meg.’

‘A Luft vendégei: Szőke Nikoletta jazz énekes, Barcza Horváth József zenész- producer’

‘szerkesztő – műsorvezető: Falussy Orsolya Mira

2018-02-01 20 óra BOB SCHULZ – akinek nevét külföldön többen ismerik mint itthon, aki az 1956-os forradalom idején egy kiló kenyérrel, és egy húszforintossal vágott neki a világnak, hogy megvalósítsa filmes álmait, s akit útja az Atlanti-óceán nyugati partjáig vitt.’

‘CSÚCSPRODUCER és RENDEZŐ lett, élete során olyan emberekkel hozta össze a sors, mint Marlene Dietrich, Mel Gibson, Károly herceg, Louis Armstrong, Salvador Dalí, Zsigmond Vilmos vagy Faludy György. Egyetlen magyarként és filmesként Kanadában beválogatták azon százötven fontos ember közé, akik a legtöbbet tettek azért, hogy a korábban unalmas és szürke Torontóból mára igazi metropolisz legyen.’

‘A rendező-producerrel CSAPÓ TESSÉK! – SZELFI TERÉZVÁROSTÓL HOLLYWOODIG című életrajzi könyve kapcsán tavaly több interjú is készült, most a LUFT arról kérdezi mi sikerének titka és ezért milyen árat fizetett, milyen munkamódszerei, élettapasztalatai és bölcsességei vannak, hogyan segíti a fiatal tehetségeket, mi az oka annak hogy nem költözik vissza Magyarországra, és mit érez, ha a magyar himnuszt hallja.’

‘( A 2017.10.05-i adás ismétlése )’

2018-01-25 20 óra Fenntartható design – szociálisan érzékeny, kortárs formatervezés’

‘A tavasszal rengeteg kiállítás vagy  piac nyílik amelyeken egyre inkább a design és a fenntarthatóság valamint a manapság agyoncsépelt ökodesign kapja a főszerepet,’

‘A design fogalmának egyre szélesülő használatával azonban tapasztalataim szerint nincs megfelelő arányban tartalmának, mibenlétének, változatainak tehát sajátosságainak ismerete. Mint látszólag új, divatos fogalom burjánzik mindenfelé, összegyűjtve mindent, ami trendkövető vagy ismeretlen. Ez pedig a szó  gyors elhasználódásához és gyarapodó zűrzavarához vezet.’

‘De mi is a design?’

‘Kortárs design a  fenntarthatóság, a különböző designtrendek összehasonlításával, hazai és külföldi példákon keresztül divatos  terület manapság. Bizonyos designelméleteket és gyakorlatok egyre inkább az aktuális társadalmi problémákra reflektálnak a design eszközrendszerének alkalmazásával.’

‘A mai  LUFT azt boncolgatja  hogy a design és a tárgykultúra hozzájárulhat-­‐e az életminőség javításához, adhat-­e releváns választ aktuális szociális problémáinkra és ha igen, milyen módokon.’

‘Vendégem: Temesi Apol struktura designe’

‘( A 2017.05.24-i adás ismétlése )’

2018-01-18 20 óra  MAGYAR TOSZKÁNA? vagy  KÁLI MEDENCE?’

‘Hogy kap önálló értéket egy régió  Európában anélkül hogy máshoz hasonlítgatnák…’

‘A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK sok gyöngyszeme közül az egyik legértékesebb a KÁLI MEDENCE’

‘Az országban kevés helyen él ilyen csodálatos harmóniában a táj és az ember.’

‘A KÁLI RÉGIÓ  érintetlensége, településeinek, népi építészetének megőrzött képe, EMBER ÉS TÁJ  kétezer éves harmonikus együttélését láttató tájképi jellegzetessége a mai Európában egyre nagyobb kincsnek számító sajátosság.’

‘A NAGY KÁLI KÖNYV minden idők talán legátfogóbb helyi gyűjtésének elemeit sorakoztatja fel ugyanazzal a könyvszerkesztői és kiadói szemlélettel, amilyenekkel a régió sikeres és már bizonyított nemzetközi versenytársai Provence, Toscana, Andalusia, stb. évtizedek óta rendelkeznek.’

‘A kötet élvezetes, és Magyarország egyik legszebb vidékét magas színvonalon mutatja be, célja a ráismerés, az újrafelfedezés, a megszokottól eltérő nézőpontú bemutatás. A maradandó művészi értéket képviselő könyvet exkluzív módon jelentetették meg.’

‘A Nagy Káli Könyvvel  a szerzők alapkövet kívántak  megalkotni, elhelyezni. Előkészületben a SZENTGYÖRGYHEGY c. könyv,  amellyel szintén  hirdetik, és mélyen hisznek is benne, hogy ez a régió – bár különös módon itt feltárt gazdagsága ellenére is a szegényebb vidékek közé tartozik – alapvető értékeit megillető jövő előtt áll.’

‘A LUFT vendége: Bojár Iván András  író, művészettörténész, urbanista.’

‘( A 2017.08.23-i adás ismétlése )’

2018-01-11 20 óra „Legszebb alkotás a séta…” (Weöres Sándor)’

‘Budapesti Aszfaltprojekt, BUPAP, amely mára Sétaműhely néven működik.

Turisták ezrei látogatnak Magyarországra évente, hogy fényképeket vigyenek haza Buda és Pest
Európa-szerte csodált épületeiről,  felejthetetlen  látványosságairól. Itt az ideje, hogy mi is rácsodálkozzunk, és megismerjük a történetüket! Mi lehetünk a valóság turistái

A BUPAP megmutatja nekünk  a legszebb épületeket, szobrokat,  vagy hogy  milyen nehézségekkel küzd ez a gyönyörű város. Húsz különböző témájú közösségformáló, emlékfeldolgozó és kortárs tereket bejáró séta, valamint buszos túra közül választhatjuk ki a számunkra megfelelőt

Mitől szép ez a város: a telefirkált rolóktól, a zöldülő patinás szobroktól? A folyton változó, felállított, majd eltávolított műemlékektől? Európában egyedülállóan gazdag építészeti stílusától? Hivatalos művészet, köztéri művészet, public art egy város lakóinak és alkotóinak keresztmetszetében.

Milyen történelmi nyomokat találunk a fővárosban? Hogyan zajlott le Budapesten a 2. világháború egyik legvéresebb és leghosszabb ostroma?  Hová vándorolnak a felállított majd ledöntött emlékművek?

Ki volt az a hős apáca, aki a német megszállás alatt zsidó kisgyerekeknek adott menedéket, majd az egypártrendszer kezdetével maga is üldözötté vált, el kellett hagynia a kolostort és haláláig vidéken dolgozott civil óvónőként?

Miért volt örökös káosz és drámák helyszíne a fürdőszoba? Miért volt természetes az izzadság és a lábszag a körúti villamoson? Miért vásárolt kizárólag drogériában szappant egy magára adó polgárasszony? Hol voltak Budapest leghíresebb „pucerájai”?

Van-e különbség a férfiak és a nők Budapestje között? Miért van az, hogy ezt a várost javarészt férfiak építették fel, mégis sokkal több nővendég jár a városi sétáinkra? És mennyire kapnak helyet a társadalmunkban azok, akik nem kívánják magukat a fenti két kategóriába besorolni?

A LUFT vendége Lénárd Anna képzőművész és városi vezető / BUPAP ‘

2018-01-04 20 óra Karafiáth Orsolya frissen megjelent könyve a Szirén – saját meghatározása szerint alkoholista – családregény

‘„Régebben olyannyira nem tudtam kezelni az indulataimat, hogy folyamatosan kocsmai verekedésekbe keveredtem, széket vágtam emberekhez, rendőrségi ügyem lett. Nem szerettem magam ilyennek látni. Olyannak, aki vérrel firkálja össze a pasasa lakásában az ajtót meg a tükröket. Ez is valahonnan jön. Iszonyú féltékeny természet vagyok. A kettős mérce nálam nagyon működik. Magamnak sok mindent megengedek, a másikkal viszont nem vagyok toleráns.”’

Karafiáth Orsolya a függés lélektanát járja körül novellafüzérként is olvasható családregényében. Az első pillantásra lazán összefűzött emléktöredékek sorának ható, ám valójában szinte mániákus tudatossággal megszerkesztett történet három generáció nőtagjainak életén keresztül mutatja be, miképpen cipeljük tovább a korábbi nemzedékek, anyáink terheit, szorongásait és függőségeit egy olyan világban, ahol a gyerekek éppúgy nem számítanak, mint a férfiak.’

‘A Luft vendége Karafiáth Orsolya költő, író, publicista’

( A 2017.11.09-i adás ismétlése )’

2017-12-28 20 óra A SOUNDWEAVING projekt lényege a lyukkártyás zengőfésűs zenelejátszóra átírt, a magyar népi hímzésekből ismert, tradicionális KERESZTSZEMES minta és annak hangi leképzése. A ZENEDOBOZ szalagjaihoz a keresztszemes mintát maga az alkotó lyukasztotta. A hímzések a transzformáció során lézervágott textilekké alakultak, a keresztszemes minták pedig dallammá. A SOUNDWEAVING minden érzékszervet egyszerre mozgat meg és interakcióra invitál. A népművészet, a design és a zene határterületeit ötvöző projekt többféle médiumot használ, több síkon kommunikál. Egyként tartozik az analóg és a digitális világhoz, amennyiben a kézzel készült hímzések LÉZERVÁGOTTminták formájában értelmeződnek át. Ugyanakkor a VIZUÁLIS világ auditív módon jelenik meg benne, illetve a zene grafikai karaktere jut szerephez a dallamsorok felépítésénél.’

‘A LUFT vendége SZIRMAY ZSANETT textiltervező, a Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesület valamint a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja, A frankfurti Heimtextil szakvásáron szintén többször kiállított már. Tervezői szemléletét a merész kísérletezés és az integratív gondolkodás jellemzi.’

( A 2017.06.14-i adás ismétlése )’

2017-12-21 20 óra A 2008-as gazdasági válság egy időre jelentősen visszavetette a hazai műkereskedelmet, de mára újra izgalmas időket élünk.

Fontos műalkotások ritkaságok kuriózumok bukkannak fel, kiemelkedő kollekciók darabjai vándorolnak, s cserélnek gazdát.

A magyar modernizmus alkotóitól pl. korszakalkotó műveket csodálhattunk a nemrég lezajlott budapesti aukciókon.

A lenyűgöző színhatások, különleges kompozíciók, monumentális darabok újra  beindították a művészettörténészek, a  műkereskedők, a galeristák, az aukciós házak és a vásárlók fantáziáját.

A Luft most újra erről a világról mesél.
Műsorvezető / szerkesztő: Falussy Orsolya Mira
Vendég: Hinkelmann Henriette  műgyűjtő’

2017-12-14 20 óra Téli aukciós körkép Budapesten

Szinte mindenkivel megtörténhetet hogy a megörökölt hagyatékban vagy egy megürült lakàsban, pincében, padlàson szàmàra ismeretlen műtàrgyakkal talàlkozik…
Azok szàmàra, akik a művészettörténetről keveset a műkereskedelemről pedig egyàltalàn nem tudnak semmit, nehéz kérdéseket vet fel, vagy elhatàrozàst jelent hogy megtudjàk milyen stílusú és értékű műtàrgyról van szó, hogyan foghatnak  hozzà  az értékesítéshez, milyen műkereskedőkben, galériàkban aukciós hàzakban bízhatnak, mikor milyen formàban és mennyiért érdemes eladni a művészeti értékkel bíró tàrgyat. És ott az örök dilemma ha valaki érzelmi vagy esztétikai kötődés miatt nem is kivànja eladni a tulajdonàt…
A szakértők szerint a magyar képeket jó eséllyel Magyarorszàgon lehet jó àron eladni, míg a régi bútorokra és lakberendezési tàrgyakra külföldön is vevők. De az utóbbiak esetében bonyoltabb az eladàs a kiviteli engedélyek gyakori hiànya miatt, valamint míg itthon minden àrverezőnél nagyjàból azonos àrak vannak, addig a külföldi aukciós hàzak a hazaiakénâl jóval nagyobb jutalékkal dolgoznak.
Míg 1945 utàn az àllami monopolhelyzet és sokszor a politika hatàrozta meg a műtàrgyak a stílusok és korszakok rangsoràt, a 90-es évektől  itthon is megjelentek a piaci szempontok. Mostanàban pedig sokan keresik a 90-es évek kortàrs műveit , a 70-es 80-as évek tàrgyai pedig a legfiatalabb gyűjtőket vonzza.

A Luft vendégei:

Tűzkő Péter igazsàgügyi szakértő, a BÀV Zrt. Műkereskedelmi üzletàgvezető

Viràg Judit művészettörténész, igazsàgügyi szakértő a  Viràg Judit Galéria tulajdonosa

Kopeczky Róna kuràtor, művészeti vezető  acb Galéria

Hinkelmann Henriette műgyűjtő’

2017-12-07 20 óra Sokféle színész van… Napjaink folyton vàltozó egyre jobban elüzletiesedő művészvilàgàban a legtöbben bàrmire hajlandók, nem vàlogatnak sem a forgatókönyvekben, sem a szerepekben.
Aztàn vannak ’A SZÍNÉSZEK ‘akikre, ha rànézel eszedbe jutnak a vilàgirodalom alakjai – karakterek, amelyek örökre bizonyos arcokkal azonosulnak az emlékezetünkben és a szívünkben.
Schneider Zoltàn ilyen…
Tíz éve a Radnóti Színház társulatának tagja, Jászai-díjas. A Radnóti majdnem minden előadásában szerepel. A Prah férfi főszereplője, a Főfőnök meglepetésembere kedélyes, de nem szószátyár típus.
Most azok is megismerhetik őt akik színházba se járnak (miatta talán fognak…) hiszen a nemrég bemutatott Antal Nimród àltal rendezett Viszkisben ő alakítja a nyomozót, hihetetlen profizmussal formàlva meg a hàrom személyből összegyúrt karaktert…
De ő tovàbbra is Lopahin – Csehov Cseresznyéskertjéből, a Vőlegény – Lorca Vérnàszàból, Casio – Shakespeare Othellojàból,
Jóvér Jani – Szép Ernő Patikàjàból, a hàzmester – Molnàr Ferenc üvegcipőjéből, a művezető -Hrabal Gyöngéd barbàrjàból aminek címe talàlóan jellemzi színészi lelki alkatàt…
A Luft vendége: Schneider Zoltàn a színész akinek függősége a színhàz és szenvedélye a szerep.’

2017-11-30 20 óra Három tehetséges nő, három különleges egyéniség, három  csodálatos program.

A Luft apropója az a mérhetetlen alázat, amivel e három nő a szegény gyermekek sorsát segíti.

Apró lépések a művészetben a társadalmi integrációért  –  címmel  nemrégiben kiállítás nyílt a római Medina Roma művészeti galériában. Húsz mélyszegénységben élő magyar gyermek festményeit tekintheti  meg az olasz közönség, mindegyik kis művész az Igazgyöngy Alapítvány programjának tagja
A kiállítás záróeseményén  két toldi és egy biharkeresztesi kislány is részt vesz, akiket Ferenc pápa is fogad  majd Rómában.

„Eleinte csak az esetek sokkoltak. A gyerekek mondatai, amelyeknek utána kellett menni, hogy az ember megértse, mi van mögötte. A lakhatási szegénység, a kilátástalan élethelyzetek. Ezeket megírtam. Akik olvasták, rácsodálkoztak. Nem gondolták, hogy Magyarországon van ilyen.”  – L. Ritók Nóra

Az Igazgyöngy Alapítvány a harminchárom leghátrányosabb helyzetű kistérség egyikében, Berettyóújfalu környéken tevékenykedik 1999 óta. Évente körülbelül hatszáz gyermek érkezik huszonhárom környező településről az alapítvány hat telephelyére. A művészeti oktatáson kívül ma a szervezet esélyteremtő és terepi munkát is végez: az oktatás mellett a családgondozás, a közösségfejlesztés és az intézményi együttműködés terén dolgozik. A teljes modell Toldon, egy zsákfaluban működik, melynek sikere mára nemzetközi szintű.

Luft vendég: L. Ritók Nóra művészetpedagógus, az Igazgyöngy Alapítvány elnöke

„A báb teremtő ösztönünk dicsőítése, végtelenségünk hangsúlyozása, barbár önvigasz és csalafinta diadal, megcsúfolása a halálnak!”
– írta Kosztolányi Dezső a Nyugat egyik 1927-es számában.

Hisszük, hogy a toleráns attitűdre, az egészséges életmódra és a környezettudatos viselkedésre való nevelést már gyermekkorban el kell kezdeni, az igényt rá minél korábban ki kell alakítani. Ha eme értékeket játékos formában kommunikáljuk, ha az a gyermek nyelvén, a játékon, a mesén keresztül, a számára leginkább befogadható módon történik, akkor valódi és tartós eredményeket érhetünk el.

Luft vendég: Kis Ágnes bábművész – bábterapeuta

Már kétszer voltam Nepálban ahol rabul ejtett az emberek kedvessége és kimondhtatatlanul gyönyürű hegyei. A földrengés után úgy éreztem, hogy segítenem kell ennek az országnak és a gyerekeiknek amiben tudok. Gyűjtöttem különféle adományokat Angliában, amit már sikerült eljuttatnom Nepálba. A személyes segélynyújtás is mindig a listámon szerepel

Luft vendég: Kovács Zsuzsa – világutazó /female yeti’

2017-11-23 20 óra A szerény és hideg gyergyószentmiklósi kisvárosból származó egykori hokis, Ambrus Attila a nehéz, viszontagságos gyermekkor, a javítóintézet s a Ceausescu-rezsim  hadseregének borzalmai miatt, Erdélyből Magyarországra szökött.

A pénztelenségből a rablásban látott kiutat és csakhamar az ország kedvenc bankrablójává vált.
Nevét onnan kapta, hogy közvetlenül a rablások előtt, a helyszínekhez közeli kocsmákban 1-2 deci whiskyt ivott. Utolsó rablása során, menekülés közben társát elfogták, aki kihallgatása során lebuktatta, így tudták  kézre keríteni menekülés közben.

A  ‘VISZKIS’ senkit sem kért, hogy mementót emeljen neki és nem szereti, ha valaki az új Rózsa Sándorként emlegeti.
Antal Nimród filmrendező egy különleges találkozás után úgy döntött  filmre viszi a különös összetett élettörténetet.
Most, hogy a  film a héten  a mozikba került a ‘ VISZKIS JELENSÉG ‘ a médiában újra kap hideget s meleget…
Miközben  személyisége megváltozásáról a leült börtönbüntetésről és a jó útra térésről, a diplomájáról, valamint új szakmájáról – miszerint kézműves kerámiákat készít – ritkán kérdezik..

Leginkább azzal a morális dilemmával szembesítik nap mint nap, hogy szabad-e  akármilyen virtuális szobrot állítani egy embernek, aki mégiscsak azzal híresült el hogy sorozatosan kirámolt néhány pénzintézetet…
Műsorunkban beszélgetünk a film producerével, filmkritikussal, kriminalistával, kriminálpszichológussal,  szociálpszichológussal hogy több oldalról próbáljunk bemutatni –  pro és kontra- egy urbán legendavá vált  ember életét.’

2017-11-16 20 óra „Olyan gondolatokat szeretnék ébreszteni a nézőben, ami nekem se jut eszembe”‘

‘A LUFT vendége: ef Zámbó István, alias Öcsi, aki saját bevallása szerint autodidakta képzőművész, és más műfajokban – például a könnyűzenében – is kísérletező alkotó.’

‘Màr nyolcévesen idegen pincékben lógott. Alig volt húsz, amikor diliházba zárták egy happeningje miatt. Ő alapította a legendás Vajda Lajos Stúdiót. A kultikus Bizottsággal, festményeivel szobraival és happeningjeivel jelentős életművet alkotott…’

‘Gulyáskrémes szendviccsel kínálta Miles Davist.’

‘Az Álomi Reményfűző Intézet Sorskutatója’

‘Művei megtalálhatók magán és közgyűjteményekben, kül- és belföldön.’

‘A Bizottság feloszlása óta ef Zámbó István a Happy Dead Banddel ápolja az underground hagyományt, és több zenekarban is vendégszerepel. A Happy Dead Band a dalait azok élvezik igazán, akiket lázba hoz a dadaista feeling.’

‘A Bizottság avantgárd bájától a rákendroll megszállottságán és a blues mélységein át a magyar táncdalok szomorkás hangulatáig minden benne van a zenéjükben sőt a szövegek filozofikusak, humorosak, örökérvényűek.
Ahogy ef Zámbó festményein, rajzain és szobrain, úgy a szövegeiben is az elviselhetőbb arcát mutatja a világ.’

‘Minden ugyanaz másképpen…’

‘Minden anyag egy másik anyagban van, és ott akar valamit…’

‘Nem a látvány a lényeg, hanem amit beleképzelünk…’

‘„Szerelem, élet, halál, valamelyik előbb-utóbb lekaszál”,
„Te elhagysz, én elhagylak, ő elhagy és mi elhagyjuk őt”
„Elvette az eszemet a pia, hatott rám sok ideológia”
„Nincs igény ezen a tájon, menjünk el innen, hogy ne fájjon, rég elhalt a begóniánk, meddig tart az agóniánk…”’

‘( A 2017.09.21-i adás ismétlése )’

2017-11-09 20 óra Karafiáth Orsolya frissen megjelent könyve a Szirén – saját meghatározása szerint alkoholista – családregény’

‘„Régebben olyannyira nem tudtam kezelni az indulataimat, hogy folyamatosan kocsmai verekedésekbe keveredtem, széket vágtam emberekhez, rendőrségi ügyem lett. Nem szerettem magam ilyennek látni. Olyannak, aki vérrel firkálja össze a pasasa lakásában az ajtót meg a tükröket. Ez is valahonnan jön. Iszonyú féltékeny természet vagyok. A kettős mérce nálam nagyon működik. Magamnak sok mindent megengedek, a másikkal viszont nem vagyok toleráns.”’

Karafiáth Orsolya a függés lélektanát járja körül novellafüzérként is olvasható családregényében. Az első pillantásra lazán összefűzött emléktöredékek sorának ható, ám valójában szinte mániákus tudatossággal megszerkesztett történet három generáció nőtagjainak életén keresztül mutatja be, miképpen cipeljük tovább a korábbi nemzedékek, anyáink terheit, szorongásait és függőségeit egy olyan világban, ahol a gyerekek éppúgy nem számítanak, mint a férfiak.’

‘A Luft vendége Karafiáth Orsolya költő, író, publicista’

2017-11-02 20 óra Műcsarnok: Emlékek Tükre’

‘A kiállítás Andrej Tarkovszkij önéletrajzi filmje, a Tükör világához kötődik. A rendező a film számos képét a múlt század elejéről származó, régi családi fényképek felhasználásával komponálta.’

‘A szeretteiről, ismerős helyszínekről, az ország történelmi pillanatairól készült felvételek értékes fotóarchívumot alkotnak, amelyet Andrej Tarkovszkij szülei hagyományoztak rá, mint autentikus és spirituális családi örökséget.’

‘A gyűjtemény több mint 500, az 1930-as évekből származó fényképet és üvegnegatívot foglal magába.’

‘Misztikus meditatív utazás részeseivé válhatunk az élet valósága és a műalkotás között, mely a rendező számára elválaszthatatlan fogalmak s végigkísérték Tarkovszkij munkásságát.’

‘A Luft vendége: Medve Mihàly kuràtor, a Műcsarnok művészeti titkàrsàgànak vezetője.’

2017-10-26 20 óra 1957 június 28-án felakasztották Tóth Ilona ötödéves szigorló medikát, aki az 1956-os forradalom idején a Domonkos utcai kisegítő kórházat vezette.’

‘Sokan már az időpontot is kétségbe vonják, a cselekményt és a korabeli ellentmondásokat pedig a történészek próbálják tisztázni.’

Tóth Ilona a rendszerváltás után kultuszhős lett, ma sokan a forradalom ártatlan mártírjaként ismerik őt. A bonyolult ügy máig megválaszolatlan kérdések sorát veti fel.’

‘Egyesek koncepciós pert emlegetnek, mások a forradalom hevében elkövetett gyilkosságról beszélnek.
Tóth Ilona nappal gyógyított, éjjel a forradalmi röplapokat sokszorosított, emiatt tartóztatták le november 19-én.
A rendőrségi jegyzőkönyvek szerint azonban később más is kiderült róla, végül Tóth Ilona bevallotta hogy gyilkosságot követett el.’

‘” Csak később döbbentem rá, hogy orvos létemre, orvosi módszerekkel a legsúlyosabb bűncselekményt követtem el „‘

‘A LUFT most folytatja „A magyar Jeanne d’Arc”, a nemzeti szabadságharc mártírja körüli argumentumok bemutatását vendégeink: Szakolczai Attila történész, és Eörsi László történész.’

2017-10-19 20 óra Tóth Ilona a budapesti Árpádföldön született, az 1956-os forradalom idején ötödéves szigorló orvosként a Domonkos utcai kisegítő kórházat vezette, majd letartóztatták és 1957-ben szervezkedés, valamint gyilkosság vádjával halálra ítélték és kivégezték.’

‘A kihallgatási és tárgyalási jegyzőkönyv eleinte nagyonis hihetőnek tűnő történetet vázolt fel. Eszerint a 24 éves szigorló medika, Tóth Ilona és két társa, Gyöngyösi Miklós és Gönczi Ferenc megöltek egy ávósnak vélt személyt 1956. november 18-án a Domonkos utcai kórházban. Azonban a történészek az ügy iratanyagában  egyre több gyanús dolgot és ellentmondások  sorát fedezték fel…’

‘A Tóth Ilona-ügy mindmáig közéleti viták kereszttüzében áll, van egy jogi és egy történészi vetülete.’

‘Ki volt tehát Tóth Ilona, mit követett el? Elkövetett-e egyáltalán valamit, s  neve hogyan került az 1956-os forradalom periratai közé?’

‘Egyesek szerint koncepciós per áldozata lett, mások szerint a vád igazságtartalmát nem lehet kétségbe vonni, s a politikailag jelentéktelen medikával szemben az akkori hatalomnak egyébként sem lett volna valós indoka ügyet kreálni.’

‘A jogi rehabilitáció egészen 2000-ig váratott magára, amikor az Országgyűlés 92 százalékos többséggel fogadta el az úgynevezett Lex Tóth Ilonát.,’

‘A törvény  azonban a tényleges cselekményben nem foglal állást, csak a forradalom miatt kivégzettek jogi rehabilitációját rendezte.’

‘2001 óta  Életnagyságú Tóth Ilona mellszobor áll a budapesti Nagyvárad téren, a SOTE elméleti tömbjének bejáratánál,’

‘2002-ben a szülőföldjén, a XVI. kerületben posztumusz díszpolgárrá választották.’

‘Dunakeszin és Diósdon utcát, Miskolcon 2006-ban orvosszállót neveztek el róla.’

‘2008 ban Budapesten a XVI. kerületben az Állás utca–Zöldséges utca kereszteződésében álló saroktelek, ahol mellszobrának másik példánya van – a Tóth Ilonka tér nevet kapta.’

‘2005-ben látrehozták a Tóth Ilona Alapítványt, azzal a céllal, hogy minden évben Tóth Ilona-díjban részesüljön a Kárpát-medence egy kiváló szakmai és tanulmányi eredményeket elérő orvostanhallgatója.’

‘2016 ban Emlékházat és oktatóközpontot alakítottak ki Tóth Ilona Állás utcai szülőházában. Az 1957- nyarán kivégzett medika szülőháza, véletlenül pont az 57-es szám alatt áll.’

‘A LUFT vendége: Szakolczai Attila levéltáros,  a Gyilkosság különös kegyetlenséggel – A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata c könyv szerzöje.’

2017-10-12 20 óra Bódy Gábor élete főművének szánta a Weöres Sándor regénye alapján készült Nárcisz és Psychét amely négy év alatt készült el, s amelyet 1981-ben mutattak be.’

‘Önéletrajzában úgy fogalmaz, hogy „A Psyché-produkció összességében… négy évet foglalt el életemből, mint egy háború, vagy mint egy iskola.”‘

‘Egy olyan filmet szeretett volna létrehozni, amely szándéka szerint epikus történetével, a tudás enciklopédikus felsorolásával teljes képet festene a világról. Bódy a filmnyelvben rejlő lehetőségek kihasználásával és kitágításával, valamint a társművészetek és önreflexív szerepeltetésével újradefiniálja a Gesamtkunstwerk fogalmát.’

‘Bódy jóval megelözte korát hiszen a filmet már akkor nem mint a művészi kifejezés legfelső szintjét tekinti, hanem előszeretettel alkalmazza a videó és a számítógép, valamint a hang szintje esetében a szintetizátor nyújtotta lehetőségeket mint különleges kifejezési formákat, mivel szerinte ezek hozzáadásával a művészetben eltűnnek a határok.’

Bódy Gábor mesterműve végre teljes egészében, digitálisan felújított képminőségben is elérhetővé vált mindenki számára, egy háromlemezes DVD kiadvány formájában, amely a Nemzeti Filmarchívum gondozásában jelent meg.’

‘A film eddigi legteljesebb 261 perces változata található meg a három lemezes kiadáson, a korábban elveszettnek hitt részekkel, amelyeket valójában a korabeli kultúrpolitika süllyesztett el és Bódy már nem élhette meg a felbukkanásukat.’

‘A Psyché felújított, immár teljes verziójának mozipremierje is lesz:’

‘2017. november 25.-én, a budapesti Toldi moziban vetítik majd 19 órai kezdettel a Bódy Gábor tiszteletére rendezett retrospektív vetítéssorozat részeként.’

‘A LUFT vendégei: Seress Sándor filmesztéta, Bárdos Csaba filmesztéta’

2017-10-05 20 óra BOB SCHULZ – akinek nevét külföldön többen ismerik mint itthon, aki az 1956-os forradalom idején egy kiló kenyérrel, és egy húszforintossal vágott neki a világnak, hogy megvalósítsa filmes álmait, s akit útja az Atlanti-óceán nyugati partjáig vitt.’

‘CSÚCSPRODUCER és RENDEZŐ lett, élete során olyan emberekkel hozta össze a sors, mint Marlene Dietrich, Mel Gibson, Károly herceg, Louis Armstrong, Salvador Dalí, Zsigmond Vilmos vagy Faludy György. Egyetlen magyarként és filmesként Kanadában beválogatták azon százötven fontos ember közé, akik a legtöbbet tettek azért, hogy a korábban unalmas és szürke Torontóból mára igazi metropolisz legyen.’

‘A rendező-producerrel CSAPÓ TESSÉK! – SZELFI TERÉZVÁROSTÓL HOLLYWOODIG című életrajzi könyve kapcsán tavaly több interjú is készült, most a LUFT arról kérdezi mi sikerének titka és ezért milyen árat fizetett, milyen munkamódszerei, élettapasztalatai és bölcsességei vannak, hogyan segíti a fiatal tehetségeket, mi az oka annak hogy nem költözik vissza Magyarországra, és mit érez, ha a magyar himnuszt hallja.’

2017-09-28 20 óra Bálványszerű, a primitív népek kultúráját, az archaikus művészet formaképzését idéző alkotásaival rendkívül egyedi szobrokat alkot.’

‘A geometrikus és amorf kőtömbök plasztikai kifejezőerejének kutatása nála rendszeres művészi kihívás.
Műveinek leggyakoribb anyaga kezdetben a fa volt, amelyet a 80-as, 90-es évek fordulóján a kő váltott fel. Durván megmunkált szobrait gyakran élénk színekkel festi.
Alkotásainak legjellemzőbb vonása az expresszivitás. A plasztikák világával rokon színes krétarajzai, pasztelljei és festményei figurális és nonfiguratív motívumokból épülnek fel.’

‘A Luft vendége: Chesslay György szobràszművész’

2017-09-21 20 óra „Olyan gondolatokat szeretnék ébreszteni a nézőben, ami nekem se jut eszembe”‘

‘A LUFT vendége: ef Zámbó István, alias Öcsi, aki saját bevallása szerint autodidakta képzőművész, és más műfajokban – például a könnyűzenében – is kísérletező alkotó.’

‘Màr nyolcévesen idegen pincékben lógott. Alig volt húsz, amikor diliházba zárták egy happeningje miatt. Ő alapította a legendás Vajda Lajos Stúdiót. A kultikus Bizottsággal, festményeivel szobraival és happeningjeivel jelentős életművet alkotott…’

‘Gulyáskrémes szendviccsel kínálta Miles Davist.’

‘Az Álomi Reményfűző Intézet Sorskutatója’

‘Művei megtalálhatók magán és közgyűjteményekben, kül- és belföldön.’

‘A Bizottság feloszlása óta ef Zámbó István a Happy Dead Banddel ápolja az underground hagyományt, és több zenekarban is vendégszerepel. A Happy Dead Band a dalait azok élvezik igazán, akiket lázba hoz a dadaista feeling.’

‘A Bizottság avantgárd bájától a rákendroll megszállottságán és a blues mélységein át a magyar táncdalok szomorkás hangulatáig minden benne van a zenéjükben sőt a szövegek filozofikusak, humorosak, örökérvényűek.
Ahogy ef Zámbó festményein, rajzain és szobrain, úgy a szövegeiben is az elviselhetőbb arcát mutatja a világ.’

‘Minden ugyanaz másképpen…’

‘Minden anyag egy másik anyagban van, és ott akar valamit…’

‘Nem a látvány a lényeg, hanem amit beleképzelünk…’

‘„Szerelem, élet, halál, valamelyik előbb-utóbb lekaszál”,
„Te elhagysz, én elhagylak, ő elhagy és mi elhagyjuk őt”
„Elvette az eszemet a pia, hatott rám sok ideológia”
„Nincs igény ezen a tájon, menjünk el innen, hogy ne fájjon, rég elhalt a begóniánk, meddig tart az agóniánk…”’

2017-09-14 20 óra ART CAPITAL KÉPZŐMŰVÉSZETI FESZTIVÁL’

‘Szentendre képzőművészeti hagyománya nemzetközi összehasonlításban is kivételesen gazdag. Szeptember 7-24. között ez tovább gazdagodik az Art Capital kínálatával, amelyen 18 kiállítás 66 művészeti program és különleges résztvevők sokasága várja a közönséget’

‘Az idei Art Capital központi témája az otthon és otthontalanság képzete és tapasztalata. A fesztivál olyan kortárs művészeti kiállításokat mutat be, amelyek reflektálnak a téma gazdag kultúrtörténetére és a hozzá kapcsolódó társadalmi és pszichikai jelenségekre is.’

‘”Valamennyien lakunk valahol. Az otthon nem egyenlő a hajlékkal, bár többnyire hozzá kapcsolódik. Otthon érezhetjük magunkat a házak, kertek, templomok, utcák szegélyezte fizikai térben, a lakásunkban, otthon lehetünk egy kultúrában, otthonosként élhetünk meg illatokat, hangokat, színeket. Otthonra lelhetünk az internet kínálta virtuális térben is.
Otthon érezni magunkat: ez elsősorban érzelmi állapot. Nem csupán az ismerősség érzése, hanem öröm és bánat, nosztalgia és harmónia, vigasz és büszkeség. Az érzelmek olyan együttese, amely ott és csakis ott van meg.”‘

‘Vendégeim: Torma Tamás újságíró, kreativ konzultáns FMC,
Kígyós Fruzsina művészettörténész, kurátor és
fe Lugossy László Munkácsy-díjas magyar festő, performer’

2017-09-07 20 óra A RÉGI BUDAPEST BŰNÖZŐI, SZÉLHÁMOSAI, ALVILÁGI FIGURÁI II.’

‘A századelő rengeteg nagy volumenű esemény korszaka. Manapság egyre inkább divattá válik, hogy a jelenkor történészei már nemcsak a grandiózus, milliók életét meghatározó eseményeket kutatják és publikálják azokból az időkből, hanem a mindennapok történeteit, és azt is ami a felszín alatt zajlott a régi Magyarországon.’

‘Sötét helyeken a bűn világában olyan eseményeket ismerhetünk meg, amelyek sokszor miniatűr lenyomatai a ‘nagy egész ‘ társadalmi és történelmi problémáinak.’

‘Milyen hírhedt gyilkosságok izgatták száz évvel ezelőtt a közvéleményt? Hogyan boldogult a rendőrség, milyen módszereket vetett be a nyomozás sikeressége érdekében?
Mit tanulhatunk az elkövetők, és áldozatok élettörténetéből ? Hogyan viszonyult mindehhez a korabeli sajtó? Csak a sztorira hajtott , vagy segítette is a nyomozók munkáját? Bűnösebb volt e Budapest, mint a mai főváros?’

‘A LUFT vendégei: Bezsenyi Tamás kriminalista
Dr. Perényi Roland történész,
főmuzeológus / Kiscelli Múzeum’

2017-08-30 21 óra A RÉGI BUDAPEST BŰNÖZŐI, SZÉLHÁMOSAI, ALVILÁGI FIGURÁI…’

‘Budapest csillogó belvárosa mellett ott volt a Keleti Pályaudvar és a Damjanich utca közötti rész amit akkoriban „Csikágónak” neveztek, és ahová a korabeli bűnügyi sajtó szerint a rendőrök sem mertek kiszállni.’

‘A  népességrobbanás borzasztó nyomorral járt a külvárosi részekben  vidékről és idegenből érkező nincstelenek, sokszor  10-15 négyzetméteres helységekben húzódhattak meg.’

‘Virágzott az alkoholizmus, az illegális prostitúció a  bankrablások kasszafúrások és műkincsrablások, Az erősödő értelmiséggel  pedig megjelent a fehérgalléros bűnözés is. Bandák alakultak, amelyek életvitelszerűen éltek bűnözésből. A századfordulós  Budapestet  tehát elárasztották a rendkívül változatos bűnözési formák’

‘Voltak tolvajok, rablók, hírszerzők, figyelők, falazók, passerek,  szélhámosok, házasságszédelgők, betörő selyemfiúk…gyilkosok, sőt akadt sorozatgyilkos is  valamint hírhedt női bűnözők…’

‘”Jellemző a szokásos tolvajoknak  az a tulajdonsága hogy a lopás bármely fajában pl. bizalmi lopás, üzleti lopás, zsebtolvajlás, szállodai lopás stb. kezdett el dolgozni, ahhoz mindig hű marad. Ami azzal magyarázható, hogy azon az egy téren jártasságra, ismeretre ügyességre tett szert és így nehezen kapható arra, hogy ismeretlen téren újabb próbálkozásokkal kísérletezzen, különösen akkor, ha ez a kísérlet veszéllyel  is jár.’

‘Nagyobb lopások elkövetésére három-négy sőt gyakran több tagú banda alakul. Rendes összejöveteleket tartanak, s a legapróbb részletre kiterjedő terveket szőnek s mindenkinek figyelemmel egyéni képességeire, más szerepet osztanak ki. Megjelölik azt a helyet, ahol lopni fognak, vagy ha még nincsen meghatározott helyük bűncselekmény elkövetésére, különböző irányban elszélednek és a legközelebbi összejövetelükön mindenki leadja az általa kiszemelt helyet. Kiválasztják a legalkalmasabbat és aztán következik a munkabeosztás.”‘

‘ – részlet  Gellér Ede:  Egy pesti detektiv naplójából’

‘A LUFT vendége: Bezsenyi Tamás kriminalista’

2017-08-23 21 óra  MAGYAR TOSZKÁNA? vagy  KÁLI MEDENCE?’

‘Hogy kap önálló értéket egy régió  Európában anélkül hogy máshoz hasonlítgatnák…’

‘A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK sok gyöngyszeme közül az egyik legértékesebb a KÁLI MEDENCE’

‘Az országban kevés helyen él ilyen csodálatos harmóniában a táj és az ember.’

‘A KÁLI RÉGIÓ  érintetlensége, településeinek, népi építészetének megőrzött képe, EMBER ÉS TÁJ  kétezer éves harmonikus együttélését láttató tájképi jellegzetessége a mai Európában egyre nagyobb kincsnek számító sajátosság.’

‘A NAGY KÁLI KÖNYV minden idők talán legátfogóbb helyi gyűjtésének elemeit sorakoztatja fel ugyanazzal a könyvszerkesztői és kiadói szemlélettel, amilyenekkel a régió sikeres és már bizonyított nemzetközi versenytársai Provence, Toscana, Andalusia, stb. évtizedek óta rendelkeznek.’

‘A kötet élvezetes, és Magyarország egyik legszebb vidékét magas színvonalon mutatja be, célja a ráismerés, az újrafelfedezés, a megszokottól eltérő nézőpontú bemutatás. A maradandó művészi értéket képviselő könyvet exkluzív módon jelentetették meg.’

‘A Nagy Káli Könyvvel  a szerzők alapkövet kívántak  megalkotni, elhelyezni. Előkészületben a SZENTGYÖRGYHEGY c. könyv,  amellyel szintén  hirdetik, és mélyen hisznek is benne, hogy ez a régió – bár különös módon itt feltárt gazdagsága ellenére is a szegényebb vidékek közé tartozik – alapvető értékeit megillető jövő előtt áll.’

‘A LUFT vendége: Bojár Iván András  író, művészettörténész, urbanista.’

2017-08-16 21 óra Az év egyik ‘legfülledtebb ‘ műsorában Juhász Anna irodalmárral és Szabó Eszter Ágnes kurátor, képzőművésszel annak járunk utána, hogy hogyan ihlette meg legkreatívabb művészeinket a balatoni ledérség. A fürdőkultúra nyomába eredünk, és a képzőművészet, a fotográfia, az irodalom vagy éppen a pszichológia segítségével leplezzük le, vajon mennyire szemérmetlenek is a balatoni nyaralók?’

‘“… A lány hasa meztelen. A fiún is csak egy gyermekarasznyi fecskenadrág van, a lányon még annak is csak kicsinyített mása, egy kék kendőcsücsök az ágyékára kötve s két kis sapka a mellein. Nem is ruha ez, csak borogatás…”’

‘– írja Örkény István a fürdőruháról’

‘Balatonfüred, Anna estek, 2017. augusztus 17.’

2017-08-09 21 óra  TERMINÁL FILMKLUB / BALATONI FILMEK NYÁRI KALANDOK’

‘A „terminál” végállomást jelent. Egy út végét… Utazások végét… Történetek és életek végét…’

‘Az állomás az a tér, ahonnan sok minden kiindul és visszaérkezik…’

‘Az általunk kedvelt hősök is fontos állomásokon hozzák meg döntéseiket, és vállalják azok következményeit.’

‘A filmtörténet alkotásaiból  stílszerűen olyan válogatást  láthatunk, amelyben a terminált fizikai és lelki térként értelmezhetjük minden egyes elemzésen, a filmek megtekintése után.’

‘Mindehhez remek helyszínt ad a város egyik legújabb központja, ahonnan sokan indulnak, és egyben érkeznek meg nap mint nap…’

‘A  filmek előtt bevezetőt, majd a vetítés után részletes filmelemzést és vitát tart Bárdos Csaba filmesztéta’

2017-08-02 21 óra  Győrben, az Esterházy-palotában folytatódik a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (KOGART) és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) tavaly novemberben elindított, a reformáció 500. évfordulója alkalmából rendezett négyállomásos sorozata. A mostani tárlat Borsos Miklós azon munkáit vonultatja fel, amelyeket a Biblia hatása hívott életre, és amelyek segítségével az élet sorsfordító kérdéseivel szembesülünk.’

Borsos Miklós képzőművészetünk 20. századi történetének egyik legsokoldalúbb személyisége, aki minden képzőművészeti műfajban maradandót alkotott. Borsos életműve egy jelentős részének meghatározó forrása a Szentírás, megjelenített témáinak nagy részét az Ó- és Újszövetségből merítette. Nem hozott létre belőlük különálló sorozatot, az idesorolható darabok lazán kapcsolódnak egymáshoz, illetve szemléletükben és motívumaikban sem válnak el mindig élesen a többi antik, zenei és természeti ihletésű kompozíciójától.’

‘Bibliai kötődésű képei nem elbeszélnek; ezeknek a történeteknek az emberi oldalára összpontosítva, a földi létezés olyan meghatározó élményeit és kérdéseit mutatják be, mint a szenvedés, a remény, a küzdés, a hit, az alkotás, a magány és a részvét.’

‘A LUFT vendége :Kosinsky Richárd kurátor a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány művészettörténésze.’

( A 2017.05.10-i adás ismétlése )

2017-07-26 21 óra  A német közszolgálati ZDF televízió Honigfrauen címmel április végén mutatja be az egykori NDK titkosügynökeinek Balatonnál játszódó kémtörténetét.’

‘A háromszor 90 perces részből álló fikciós történet szerint az NDK-ból induló huszonéves testvérpár, Catrin és Maja először nyaral a Balatonnál, ahol a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi ügynökei figyelik a keletnémet turisták és a nyugati vendégek kapcsolatait.

A film producere úgy fogalmazott: nem volt nehéz Magyarországon megtalálni az 1980-as évekre emlékeztető helyszíneket. Németországban ugyanis már nem sikerült olyan lakótelepet találni, ami Erfurtot idézte volna, ezért az ott játszódó jeleneteket Békásmegyeren rögzítették.

A német színészek mellett Gryllus Dorka, Csőre Gábor és Kapácsy Miklós is szerepel a német filmsorozatban, amelynek elkészítésében több száz magyar statiszta is közreműködött.

A sorozat a német Seven Dogs és a magyar Filmteam Kft. produkciójában készült. A magyar gyártó a nemzetközi filmek kiszolgálása mellett saját produkcióban készít magyar filmeket, egyebek mellett Mészáros Márta az Északi fény, vagy az utóbbi évek egyik legsikeresebb magyar filmje, a Liza, a rókatündér köthető hozzájuk.

A német kémsorozat főgyártásvezetője, Iványi Petra lesz a LUFT vendége.’

( A 2017.04.26-i adás ismétlése )

2017-07-19 21 óra  „Minden, ami a művész háta mögött hever, előtte is hever.”‘

Georg Baselitz

‘Az egyik legismertebb és legkeresettebb kortárs német képzőművész, Georg Baselitz műveiből látható kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában.’

Georg Baselitz festő, szobrász és grafikus napjaink egyik legismertebb és legkeresettebb kortárs német képzőművésze, akinek a világ olyan jelentős múzeumai rendeztek már életműkiállítást vagy más nagyszabású tárlatot, mint a New Yorki Guggenheim Museum, a londoni Royal Academy of Arts, a müncheni Haus der Kunst, vagy legutóbb a frankfurti Städel Museum.
A 2015-ös Velencei Biennálén külön szekcióval tisztelegtek életműve előtt.’

‘A budapesti Goethe Intézet közreműködésével létrejött kiállítás több mint 80 műalkotást mutat be nemzetközi és hazai köz-, illetve magángyűjteményekből. Nyolc kevésbé ismert nagyméretű festmény és egy szobor közvetlenül a művész műterméből érkezik. A budapesti kiállításon egymás mellé kerülnek Baselitz korai, 1960-as években készült alkotásai a 2005-ben elkezdett Remix című sorozat számos főművével, az 1980-as évekből származó jellegzetes baselitz-i fejek és alakok, pedig az utóbbi néhány évben született festmények, grafikák és monumentális méretű szobrok figuráival.’

( A 2017.04.19-i adás ismétlése )

2017-07-12 21 óra HIT, SZERETET, REMÉNY’

‘/ Örkény Színház / STÚDIÓ / Bemutató: 2017. április 28.,’

‘”1932 februárjában Münchenben találkoztam egy ismerősömmel, név szerint Lukas Kristl-lel, aki már jó néhány éve bírósági tudósítóként dolgozott.
Kristl körülbelül a következőket mondta nekem ekkor:
Én igazán nem értem miért van az, hogy ezek a drámaírók, ha történetesen egy bűncselekményt és annak következményeit dolgozzák fel, szinte mindig az úgynevezett főbenjáró bűncselekményeket részesítik előnyben, és szinte sohasem foglalkoznak azokkal a kisebb bűncselekményekkel, amelyekbe pedig lépten nyomon belebotlunk, amelyeket rendkívül gyakran csak tudatlanságból követnek el, és amelyek következményei akár a halálbüntetés következményeihez hasonlatosak.’

‘És elmesélt nekem egy esetet a praxisából – a benne szereplő személyeket Kristl személyesen ismerte. Ebből a mindennapi esetből született meg e kis haláltánc, a Hit, szeretet, remény.”
(Ödön von Horváth)
Vendégek Gáspár Ildikó, Bohoczki Sára

( A 2017.04.05-i adás ismétlése )

2017-07-05 21 óra HIÁNYZÓ TÖRTÉNETEK / HERMANN ILDI / FOTÓKIÁLLITÁS / 2B GALÉRIA 2017. / MEGNYITÓ: JÚLIUS 6. 18 ÓRA’

‘Ismerni a történetünket – alapvető szükségletünk. Kell körénk-mögénk a kontextus, amibe beilleszkedünk, aminek részei vagyunk. Hermann Ildi New Yorkban élő magyar zsidókat keresett fel otthonaikban, hogy meghallgassa, lejegyezze sorsukat és fotókat készítsen róluk. A több szempontból hiánypótló anyag alapötlete a fotós saját, elvesztett lehetőségéből született. Holokauszt-túlélő nagymamájának a meg-nem-kérdezett története adta a lökést, hogy másokét olvashatóvá, láthatóvá tegye. A kiválasztott portréalanyok talán így még nem mesélték el senkinek az életüket. A közössé tehető tudásanyagból, a hazai holokauszt-történetek közül pedig az övék még biztosan hiányzott. A vészkorszakról sokat tudunk, néha talán úgy érezzük, túl sokat is, annyi szörnyűség özönlik ránk megállíthatatlanul. Az átfogó képhez azonban milliónyi személyes történet mozaikkockájából rakódik ki a nagykép. Mozaikkockákból: sorsokból.’

‘”Nem ismerek senkit, aki annyi szörnyűségen ment volna keresztül, mint én. Az én történetem nem olyan, mint a lányoké, akiket végig bújtattak, ők meg csak remegtek, hogy mi lesz velük. Az én szememben az ő történetük olyan, mint egy operett.
Ha lenne gyerekem, megmutatnám neki Magyarországot, de sajnos nincs, és ez a legnagyobb bánatom. Teljesen egyedül vagyok. A családomból senki sem él már, a feleségem rég meghalt, az amerikai rokonság New Yorkon kívül él. Nagy szükségem volna társaságra, ez lenne a legfontosabb.”‘

Romay András

2017-06-28 21 óra A 13. KECSKEMÉTI ANIMÁCIÓS FESZTIVÁL,  a magyar animációs szcéna kétévente megrendezett nagy házi mustrája’

‘Az idei fesztivált a MOHOLY-NAGY MŰVÉSZETI EGYETEM egyik diplomafilmje  WUNDER JUDIT KÖTELÉK c alkotása nyerte, amely idén a világ legrangosabb animációs fesztiválján, Annecyben is versenyzett.’

‘A film egy MAGÁNYOS NŐ  és egy  FEKETE MACSKA között szövődő’

‘SZERELMET mutat be, illetve ennek a hiányát:’

‘”EGYEDÜL lenni a legijesztőbb dolog a világon. Számtalan módot találunk rá, hogy ezt elkerüljük: főzőtanfolyamra járunk, a munkahelyen éjszakázunk, a Holddal beszélgetünk, posztolunk, hazudunk, igazat mondunk… A MAGÁNYNAK EZER ARCA VAN.”‘

‘A LUFT vendége: WUNDER JUDIT, aki 2016-ban végzett a MOME-n, és ha éppen nem animációval foglalkozik, látványtervezőként dolgozik, többek között az Oscar-díjas magyar rövidfilm a MINDENKI stábját erősítette.’

2017-06-21 21 óra Kis ÜDITŐ, KIS KRUMPLI’

‘Belegondoltál valaha, hogy a mozgólépcsőn, buszon, utcán szembejövő arcok mögött milyen elképesztő drámák húzódhatnak? Szembesültél vele, hogy ugyanarról a valóságról mennyire brutálisan más narratívája van a különböző műveltségű, társadalmi helyzetű, vagy szimplán csak: ellenérdekű embereknek?’

Herczeg Szonja továbbgondolta vagy inkább: visszafejtette a metrón, aluljáróban, meg a bűnügyi kis színesekben szembejövő emberek élettörténetét és hiperrealisztikus fikciókat írt belőlük – amelyek olyanok kicsit, mint a saját, felvételről visszahallgatott hangunk: szembesülni velük egyszerre kényelmetlen, valahol mégis olyan ismerős érzés.’

‘Igen, a Kis üdítő, kis krumpli sztorijai ha nem is pontosan igy, de mindenkivel megtörténhetnek.’

‘A LUFT Vendége Herczeg Szonja író’

2017-06-14 21 óra A SOUNDWEAVING projekt lényege a lyukkártyás zengőfésűs zenelejátszóra átírt, a magyar népi hímzésekből ismert, tradicionális KERESZTSZEMES minta és annak hangi leképzése. A ZENEDOBOZ szalagjaihoz a keresztszemes mintát maga az alkotó lyukasztotta. A hímzések a transzformáció során lézervágott textilekké alakultak, a keresztszemes minták pedig dallammá. A SOUNDWEAVING minden érzékszervet egyszerre mozgat meg és interakcióra invitál. A népművészet, a design és a zene határterületeit ötvöző projekt többféle médiumot használ, több síkon kommunikál. Egyként tartozik az analóg és a digitális világhoz, amennyiben a kézzel készült hímzések LÉZERVÁGOTTminták formájában értelmeződnek át. Ugyanakkor a VIZUÁLIS világ auditív módon jelenik meg benne, illetve a zene grafikai karaktere jut szerephez a dallamsorok felépítésénél.’

‘A LUFT vendége SZIRMAY ZSANETT textiltervező, a Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesület valamint a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja, A frankfurti Heimtextil szakvásáron szintén többször kiállított már. Tervezői szemléletét a merész kísérletezés és az integratív gondolkodás jellemzi.’

2017-06-07 21 óra „Legszebb alkotás a séta…” (Weöres Sándor)’

‘Budapesti Aszfaltprojekt, BUPAP, amely mára Sétaműhely néven működik.

Turisták ezrei látogatnak Magyarországra évente, hogy fényképeket vigyenek haza Buda és Pest
Európa-szerte csodált épületeiről,  felejthetetlen  látványosságairól. Itt az ideje, hogy mi is rácsodálkozzunk, és megismerjük a történetüket! Mi lehetünk a valóság turistái

A BUPAP megmutatja nekünk  a legszebb épületeket, szobrokat,  vagy hogy  milyen nehézségekkel küzd ez a gyönyörű város. Húsz különböző témájú közösségformáló, emlékfeldolgozó és kortárs tereket bejáró séta, valamint buszos túra közül választhatjuk ki a számunkra megfelelőt

Mitől szép ez a város: a telefirkált rolóktól, a zöldülő patinás szobroktól? A folyton változó, felállított, majd eltávolított műemlékektől? Európában egyedülállóan gazdag építészeti stílusától? Hivatalos művészet, köztéri művészet, public art egy város lakóinak és alkotóinak keresztmetszetében.

Milyen történelmi nyomokat találunk a fővárosban? Hogyan zajlott le Budapesten a 2. világháború egyik legvéresebb és leghosszabb ostroma?  Hová vándorolnak a felállított majd ledöntött emlékművek?

Ki volt az a hős apáca, aki a német megszállás alatt zsidó kisgyerekeknek adott menedéket, majd az egypártrendszer kezdetével maga is üldözötté vált, el kellett hagynia a kolostort és haláláig vidéken dolgozott civil óvónőként?

Miért volt örökös káosz és drámák helyszíne a fürdőszoba? Miért volt természetes az izzadság és a lábszag a körúti villamoson? Miért vásárolt kizárólag drogériában szappant egy magára adó polgárasszony? Hol voltak Budapest leghíresebb „pucerájai”?

Van-e különbség a férfiak és a nők Budapestje között? Miért van az, hogy ezt a várost javarészt férfiak építették fel, mégis sokkal több nővendég jár a városi sétáinkra? És mennyire kapnak helyet a társadalmunkban azok, akik nem kívánják magukat a fenti két kategóriába besorolni?

A LUFT vendége Lénárd Anna képzőművész és városi vezető / BUPAP’

2017-05-31 21 óra BRAIN BAR BUDAPEST JÚNIUS 1-3. AKVÁRIUM KLUB’

‘Az Európa legnagyobb jövőfesztiválja a Brain Bar Budapest egy új, egyedülálló nemzetközi fesztivál, amelyen a világ élvonalbeli gondolkodói ütköztetik véleményüket a technológiai fejlődés társadalmi hatásairól.’

‘A főbb témák között a nagyvárosok, a vállalkozások, a tanulás, az egészség és az innováció jövőjét meghatározó trendek és dilemmák szerepelnek.
A háromnapos eseményen ismét terítékre kerülnek a legizgalmasabb technológiai, üzleti, kulturális és politikai trendek, és közel ötven elismert személyiség ütközteti vízióját szerte a világból.’

‘A Brain Bar Budapestet nemrég Magyarország leginspirálóbb eseményének választották, melyre közel hétezer embert várnak.
A 2017-es programban olyan témák kaptak helyet, mint a mesterséges intelligencia térhódítása, a gyermekvállalás 21. századi kihívásai, a nagyvárosi élet jövője, a technológia és a szex kapcsolata, a fajok tömeges kihalásának problémája, az időutazás vagy éppen a földönkívüli élet lehetőségei.’

2017-05-24 21 óra Fenntartható design – szociálisan érzékeny, kortárs formatervezés’

‘A tavasszal rengeteg kiállítás vagy  piac nyílik amelyeken egyre inkább a design és a fenntarthatóság valamint a manapság agyoncsépelt ökodesign kapja a főszerepet,’

‘A design fogalmának egyre szélesülő használatával azonban tapasztalataim szerint nincs megfelelő arányban tartalmának, mibenlétének, változatainak tehát sajátosságainak ismerete. Mint látszólag új, divatos fogalom burjánzik mindenfelé, összegyűjtve mindent, ami trendkövető vagy ismeretlen. Ez pedig a szó  gyors elhasználódásához és gyarapodó zűrzavarához vezet.’

‘De mi is a design?’

‘Kortárs design a  fenntarthatóság, a különböző designtrendek összehasonlításával, hazai és külföldi példákon keresztül divatos  terület manapság. Bizonyos designelméleteket és gyakorlatok egyre inkább az aktuális társadalmi problémákra reflektálnak a design eszközrendszerének alkalmazásával.’

‘A mai  LUFT azt boncolgatja  hogy a design és a tárgykultúra hozzájárulhat-­‐e az életminőség javításához, adhat-­e releváns választ aktuális szociális problémáinkra és ha igen, milyen módokon.’

‘Vendégem: Temesi Apol struktura designe’

2017-05-17 21 óra A fotó  szakmailag természetes módon –  ám a szélesebb hazai közönség számára még messze nem evidensen – nem a látott világ leképezése, hanem a művész által valamely beavatkozással teremtett világ vizuális megjelenítése, illetve maga a vizuális trükk, manipuláció, a rákérdezés a látvány látszólagosságára.’

‘Bizonyos fotósok  banális motívumokat emel ki eredeti kontextusukból, majd felnagyítva és új összefüggésbe helyezve, gyakran sorozat jelleggel formálnak műveket belőlük. A képek  sokszor naivitásunk, vagy látásunk zsákutcáira is  figyelmeztetnek  minket… amikor a fotós pedig  fekete-fehér fotókat értelmez újra a színek alkalmazásával, így az időt, a történelmi tudatot állítja érdeklődése homlokterébe.’

‘Vezérfonal lehet a képeken  jelentkező szociális érzékenység, fontos maga a művész személye is: nem kötelező a rokonszenv, de a gyűjtő és az alkotó kapcsolata is jó ha izgalmas, Legyen közöttük valamilyen közös hullámhossz.’

‘Bizonyos  gyűjtők a legtöbb hazai  hazai festőből hiányolják az igazán eredeti kezdeményezéseket, de a magyar fotós munkákat nemzetközileg is színvonalasnak tartják…’

‘Az elmúlt 5-10 éveben nagyon sokat változott a fotográfia. A változáshoz szükséges szinte minden gondolat megvolt már hamarabb, de még nem manifesztálódtak fizikailag művekben. Eljött egy pillanat néhány évvel ezelőtt, amikor hirtelen szinte minden határon vadonatúj műtípusok jelentek meg. Talán megnevezni sem tudjuk még őket, vagy egyszerre többféle megnevezés is alkalmazható rájuk, de létrejöttek. Magyarországon sem játszódik le más, mint a világ egyéb tájain és engem mindig lenyűgöz az újdonság. Leginkább akkor, amikor pontosan lehet látni, hogy mennyire törvényszerű egy-egy mű megjelenése, mennyire következik mindabból az útból, amit az alkotó eddig megtett.’

‘Vendégem Surányi Mihály a Fotóművészet / fotókritikai, elméleti és fotótörténeti folyóirat / főszerkesztője’

2017-05-10 21 óra Győrben, az Esterházy-palotában folytatódik a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (KOGART) és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) tavaly novemberben elindított, a reformáció 500. évfordulója alkalmából rendezett négyállomásos sorozata. A mostani tárlat Borsos Miklós azon munkáit vonultatja fel, amelyeket a Biblia hatása hívott életre, és amelyek segítségével az élet sorsfordító kérdéseivel szembesülünk.’

Borsos Miklós képzőművészetünk 20. századi történetének egyik legsokoldalúbb személyisége, aki minden képzőművészeti műfajban maradandót alkotott. Borsos életműve egy jelentős részének meghatározó forrása a Szentírás, megjelenített témáinak nagy részét az Ó- és Újszövetségből merítette. Nem hozott létre belőlük különálló sorozatot, az idesorolható darabok lazán kapcsolódnak egymáshoz, illetve szemléletükben és motívumaikban sem válnak el mindig élesen a többi antik, zenei és természeti ihletésű kompozíciójától.’

‘Bibliai kötődésű képei nem elbeszélnek; ezeknek a történeteknek az emberi oldalára összpontosítva, a földi létezés olyan meghatározó élményeit és kérdéseit mutatják be, mint a szenvedés, a remény, a küzdés, a hit, az alkotás, a magány és a részvét.’

‘A LUFT vendége :Kosinsky Richárd kurátor a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány művészettörténésze.’

2017-05-03 21 óra „Amikor a budapesti Zsidó Kórházban megejtették a Brit Milámat,’

‘anyám könnyezett. Sajnált a fájdalom miatt.
Amikor Bar Mitzva voltam a nemzetközi hírű Schweitzer József főrabbinál, anyám könnyezett. Féltett az esetleges rasszista atrocitások miatt. Amikor először énekeltem kántorként tizenötezer ember előtt, anyám könnyezett. Boldog volt és büszke.”’

Nógrádi Gergely, a budai Frankel Zsinagóga főkántora, generációjának kiemelkedő tehetséggel megáldott művésze. 2015-ben Európa legjobb kántorhangjának választotta az Európai Kántorok Szövetsége. 2016-ban, amerikai koncertturnéja során a kitüntető “The Jewish Pavarotti” címet adományozták neki, 2017. februárban pedig A Magyar Kultúra és Művészet Tiszteletbeli Nagykövete kitüntetést kapta meg, Washingtonban. Operaénekesként és kántorként bejárta a világot, és énekművészi pályája mellett sikeres íróként is elismert.’

‘( A 2017.04.12-i adás ismétlése )’

2017-04-26 21 óra A német közszolgálati ZDF televízió Honigfrauen címmel április végén mutatja be az egykori NDK titkosügynökeinek Balatonnál játszódó kémtörténetét.’

‘A háromszor 90 perces részből álló fikciós történet szerint az NDK-ból induló huszonéves testvérpár, Catrin és Maja először nyaral a Balatonnál, ahol a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi ügynökei figyelik a keletnémet turisták és a nyugati vendégek kapcsolatait.

A film producere úgy fogalmazott: nem volt nehéz Magyarországon megtalálni az 1980-as évekre emlékeztető helyszíneket. Németországban ugyanis már nem sikerült olyan lakótelepet találni, ami Erfurtot idézte volna, ezért az ott játszódó jeleneteket Békásmegyeren rögzítették.

A német színészek mellett Gryllus Dorka, Csőre Gábor és Kapácsy Miklós is szerepel a német filmsorozatban, amelynek elkészítésében több száz magyar statiszta is közreműködött.

A sorozat a német Seven Dogs és a magyar Filmteam Kft. produkciójában készült. A magyar gyártó a nemzetközi filmek kiszolgálása mellett saját produkcióban készít magyar filmeket, egyebek mellett Mészáros Márta az Északi fény, vagy az utóbbi évek egyik legsikeresebb magyar filmje, a Liza, a rókatündér köthető hozzájuk.

A német kémsorozat főgyártásvezetője, Iványi Petra lesz a LUFT vendége.’

2017-04-19 21 óra „Minden, ami a művész háta mögött hever, előtte is hever.”‘

Georg Baselitz

‘Az egyik legismertebb és legkeresettebb kortárs német képzőművész, Georg Baselitz műveiből látható kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában.’

Georg Baselitz festő, szobrász és grafikus napjaink egyik legismertebb és legkeresettebb kortárs német képzőművésze, akinek a világ olyan jelentős múzeumai rendeztek már életműkiállítást vagy más nagyszabású tárlatot, mint a New Yorki Guggenheim Museum, a londoni Royal Academy of Arts, a müncheni Haus der Kunst, vagy legutóbb a frankfurti Städel Museum.
A 2015-ös Velencei Biennálén külön szekcióval tisztelegtek életműve előtt.’

‘A budapesti Goethe Intézet közreműködésével létrejött kiállítás több mint 80 műalkotást mutat be nemzetközi és hazai köz-, illetve magángyűjteményekből. Nyolc kevésbé ismert nagyméretű festmény és egy szobor közvetlenül a művész műterméből érkezik. A budapesti kiállításon egymás mellé kerülnek Baselitz korai, 1960-as években készült alkotásai a 2005-ben elkezdett Remix című sorozat számos főművével, az 1980-as évekből származó jellegzetes baselitz-i fejek és alakok, pedig az utóbbi néhány évben született festmények, grafikák és monumentális méretű szobrok figuráival.’

2017-04-12 21 óra „Amikor a budapesti Zsidó Kórházban megejtették a Brit Milámat,’

‘anyám könnyezett. Sajnált a fájdalom miatt.
Amikor Bar Mitzva voltam a nemzetközi hírű Schweitzer József főrabbinál, anyám könnyezett. Féltett az esetleges rasszista atrocitások miatt. Amikor először énekeltem kántorként tizenötezer ember előtt, anyám könnyezett. Boldog volt és büszke.”’

Nógrádi Gergely, a budai Frankel Zsinagóga főkántora, generációjának kiemelkedő tehetséggel megáldott művésze. 2015-ben Európa legjobb kántorhangjának választotta az Európai Kántorok Szövetsége. 2016-ban, amerikai koncertturnéja során a kitüntető “The Jewish Pavarotti” címet adományozták neki, 2017. februárban pedig A Magyar Kultúra és Művészet Tiszteletbeli Nagykövete kitüntetést kapta meg, Washingtonban. Operaénekesként és kántorként bejárta a világot, és énekművészi pályája mellett sikeres íróként is elismert.’

2017-04-05 21 óra HIT, SZERETET, REMÉNY’

‘/ Örkény Színház / STÚDIÓ / Bemutató:  2017. április 28.,’

‘”1932 februárjában Münchenben találkoztam egy ismerősömmel, név szerint Lukas Kristl-lel, aki már jó néhány éve bírósági tudósítóként dolgozott.’

‘Kristl körülbelül a következőket mondta nekem ekkor:’

‘Én igazán nem értem miért van az, hogy ezek a drámaírók, ha történetesen egy bűncselekményt és annak következményeit dolgozzák fel, szinte mindig az úgynevezett főbenjáró bűncselekményeket részesítik előnyben, és szinte sohasem foglalkoznak azokkal a kisebb bűncselekményekkel, amelyekbe pedig lépten nyomon belebotlunk, amelyeket rendkívül gyakran csak tudatlanságból követnek el, és amelyek következményei akár a halálbüntetés következményeihez hasonlatosak. ‘

‘És elmesélt nekem egy esetet a praxisából – a benne szereplő személyeket Kristl személyesen ismerte. Ebből a mindennapi esetből született meg e kis haláltánc, a  Hit, szeretet, remény.” ‘

‘(Ödön von Horváth)’

‘Vendégek Gáspár Ildikó, Bohoczki Sára

2017-03-29 21 óra
2017-03-29 22 óra Kulturális antropológia’

‘ „A  változatosság spektruma egyre halványabbá és fakóbbá válik”, ami felerôsíti a jelenleg megtapasztalható kulturális sokszínűség védelmének az igényét”‘

Clifford Geertz

‘A kulturális antropológia középpontjában a kultúra áll és az a feltételezés, hogy az ember olyan képességgel rendelkezik, hogy a világot szimbolikusan fogja fel, továbbá ezeknek a szimbólumoknak a segítségével képes a világot és az embert az  emberiséget átalakítani, megváltoztatni.  A kulturális antropológia művelői a következő területeket kutatják:  társadalmi viselkedés, rokonsági kapcsolatok, jog, politika ideológia vallás, hiedelmek termelési és fogyasztási szokások, kulturális csere szocializáció, nemi szerepek és a kultúra egyéb kifejeződési formái, jelentős hangsúlyt helyezve a terepmunkára, azaz a tanulmányozott emberközösséggel való együttélésen alapuló tartós megfigyelésre.’

‘Magyarországon hagyományosan a néprajz felelt meg legjobban a modern angolszász indíttatású kulturális antropológiának, ezért a kulturális antropológiai szempontú kutatásokkal sokáig a néprajz keretei között foglalkoztak. Ma már azonban a kettőt teljesen különálló tudományként gyakorolják.’

‘Az emberiségnek nélkülözhetetlenül fontos, hogy egyes tagjai mást-mást nyújtsanak, mást tudjanak, máshoz értsenek. Az emberiség e másságok összességéből építkezik.’

‘Az antropológus feladata gyakran az, hogy a furcsát és ‘egzotikusat’ érthetővé tegye egy másik kultúra kontextusába való behelyezéssel. Viszont az antropológus dolgozhat úgy  is hogy  láthatóvá tegye a ‘természetes’ és ‘egyértelmű’ magatartásokat legalább annyira, amennyire az idegen kultúrában élők szokásait szokták magyarázni.’

‘Az egyes humántudományok, a különböző  iskolák eltérő módszerekkel közelítenek az emberi lény elemzéséhez. A kulturális antropológia tehát  a kultúrát helyezi a középpontba, mint a társadalom és az egyén összekötőjét. ‘

2017-03-22 21 óra
2017-03-22 22 óra Tudós Nők – avagy egy magyar találmány amely kiszínezi a színtévesztők világát…’

Dr. Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Finommechanikai, Optikai Tanszék’

Urbin Ágnes tanársegéd Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Finommechanikai, Optikai Tanszék’

‘A színek számos alakban és jelenségben nyilvánulnak meg életünkben.
A körülöttünk zajló világról öt érzékszervünk által szerzünk tudomást. Azonban az információk legnagyobb részét, több mint 90%-át szemünktől kapjuk. Az emberi szem színesen lát, ezért a színes információ talán a legfontosabb adat. Nemcsak tájékoztató szerepe, hanem fontos hangulatformáló ereje is van.Az ember szabad szemmel legalább 2000 különböző árnyalatot képes érzékelni. A teljes képet és egy helyiség színenergiáját pedig különböző színkombinációk képezik.Tény, hogy az összes érzéki benyomás 87 % -a színvilágon keresztül érvényesül. Az ember használja a színeket és általuk fejezi ki önmagát. Bizonyos színösszeállításokat harmonikusnak, másokat zavarónak, össze nem illőnek érzünk. Szimbolikus jelentést is tulajdonítunk a színeknek.
A művészetben a színek rangját egyrészt az értékük határozta meg, másrészt a tiszta, ragyogó színeknek tulajdonított emelkedettség. Ma is csodáljuk azt a középkori eszmét, amely szerint a makulátlan, élénk szín az isteni teremtést tükrözi…’

‘A felmérések szerint az emberiségnek körülbelül 4%-a színtévesztő. Magyarország 10 millió lakosából mintegy 400 ezer, míg az egész Föld lakosságából 210 millió ember. A színtévesztők százalékos aránya érdekesképpen nem egyenletes a Föld különböző régióiban. Úgy tűnik, a színtévesztés bizonyos mértékig civilizációs ártalom, mert a sűrűbben lakott, civilizáltabb vidékeken a legmagasabb a színtévesztők aránya.Valószínűbb azonban, hogy a színtévesztők túlélési esélye civilizálatlan körülmények között kisebb, mint a jó színlátóké.​’

2017-03-08 21 óra
2017-03-08 22 óra “A tangóban igazából négy fontos lépés van…’

‘… a tisztelet… a bizalom… a felelősség… az odaadás… “
“A tangó nem tánc, hanem szenvedély,vagy életforma.
Vagy leginkább a szenvedély életformája. Magázódós tánc, de nem a távolságtartás magázódásáé, hanem épp a közelségé. A tangónak szelleme van, ami nélkül fölösleges bonyolult lépéseket megtanulni. De ha valaki megismeri a tangó szellemét, azzal a táncparketten egy egyszerű séta is élvezetes. A tangóban igazából négy fontos lépés van, minden más csak lényegtelen dekoráció.
Az első lépés a férfié: a tisztelet. Sosem lehet valakit enélkül átölelni és táncolni vele. A nő részéről a válasz a bizalom, ami nélkül a nő nem tudja követni a férfit Bízni valakiben nem könnyű feladat, de egy nőnek mindig így kell döntenie.
A férfi második lépése a felelősség. Minden pillanat a férfi felelőssége, mindenről ő dönt, így hibát is csak ő követhet el. Az a szerepe, hogy a partnere gondtalan és boldog legyen. A nő válasza erre az odaadás. Hagyja, hogy a partnere vigyázzon rá.
Ha mindkét táncos megteszi a saját lépéseit, hálát fognak érezni egymás iránt, és megszületik a tánc Hallani és érezni a másik lélegzetét és szívdobogását. A tangó három perc szerelem a táncosok közt, de az élet végéig tartó szenvedély a tánc iránt.”’

Kiss Judit Ágnes

‘Újra Tangó Maraton Budapesten /2017. március 24 – 26./
A nagyszabású, külföldiek által is látogatott népszerű rendezvény helyszíne ezúttal a Stefánia Palota, ahol számtalan táncos pár kap lehetőséget a megmérettetésre..
Akik kedvelik a tangót és a latin zenét mindenképpen látogassanak el…’

2017-03-01 21 óra
2017-03-01 22 óra Inkább kultúrahiány, mintsem a pénz hiánya az oka annak, hogy a régi épületeket inkább lebontják, mintsem felújítják – vallja Köllő Miklós az Arhitectura Román Nemzeti Építészeti Biennálékon többszörösen díjazott gyergyószentmiklósi műépítész, restaurátor, aki elmondja, hol rontjuk el a dolgokat, illetve hogyan tudunk – „építészek és nemépítészek” együttesen hatalmasat menteni Székelyföldön.’

‘”Gyerekkoromban értem annak a társadalomnak a végét, mely még egyetlen nagy faluközösségben működött. Az öregek összejártak, vasárnapra pedig fel kellett seperni az utcát. Ma egyszemélyes társadalmak vannak, és ebben a televízióra figyelnek az emberek. Be van fűzve a falba nálunk is, ami a kábeltévéhez szükséges. De utolsó pillanatban nem köttettük be. Így több időnk marad egymásra…”‘

‘”Gyímesben. Van egy kedves nagyszülei ház, kis gyümölcsöskerttel körülvéve.  Akkor még mifelénk sem lehetett zöldséget venni minden kisüzletben. Ma a nagy bevásárlóközpontban kertészkedik mindenki. A meghibásodott dolgokat pedig eldobják – igaz a dolgok is gyakrabban hibásodnak meg. A párkapcsolatok is… és úgy tűnik, a jövőnk is. Azt pedig nem lehet eldobni…”‘

‘”Egy ilyen világban a házépítés életem legnagyobb vizsgája. És a legkeményebb szemléletformáló folyamat. A házunkat egy lehetséges mintának szántam. Hadüzenetnek az egyszemélyes társadalmakat létrehozó, születéskor minden gyereknek külön gyerekszobával kedveskedő nagy, kihasználatlan házaknak…”‘

‘”A kertet is tovább gondolom, legyen melegház, gyümölcsös is. Kell legyen példa rá, hogy falun ismét az élethez szükséges dolgokat elő lehet állítani, hogy Székelyföldön minden  hagyományos porta önellátó, a felesleget értékesíteni tudó gazdaság legyen. És a népe: közösség. Szóval, most érkeztem haza…”‘

2017-02-22 21 óra
2017-02-22 22 óra LUFT / KREATIV ROBOTOK ‘

‘A robotok jelen vannak életünk egyre több szegletében, úgy tűnik, előretörésüket lehetetlen megállítani.’

‘Azonban vannak területek, például a művészet, amelyekben a robotok megjelenéséről álmodni sem mertünk volna…’

‘Szoftverek által írt verseket már láthattunk korábban, de már olyan robotot  is létrehoztak, amely képes csendéleteket és portrékat rajzolni. Mai adásunkban a robotok megalkotásáról valamint a felhasználási lehetőségekről beszélgetünk…’

‘Vendégem / Korondi Péter villamosmérnök, az MTA doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar, Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, ‘

‘A gépek fejlődése pár éven belül elvezethet az örök élethez./ Raymond Kurzweil jövőkutató’

‘A robotok úgy törölhetik el az embeiséget mint valami ócska spamet / Elon Musk technológiai vezető, feltaláló’

‘”Az emberiség legnagyobb dobása lehet a mesterséges intelligencia, hiszen hosszú távon akár a szegénység és a betegségek felszámolása  is lehetséges vele”/ Stephen Hawking elméleti fizikus, matematikus’

2017-02-15 21 óra
2017-02-15 22 óra  FRENK…/  magyar zenész.’

‘Extravagáns egyénisége megosztja az embereket, kiemelkedő zenei, előadóművész képességei felülmúlhatatlanok. Zenei tehetsége mellett teljes világa, megjelenése, stílusa megkülönbözteti zenésztársaitól.’

‘ A konzervatóriumba és a Zeneművészeti Főiskola jazz-tanszakára is járt, de egyiket sem fejezte be. Az előbbiből kicsapták, az utóbbit maga hagyta ott.’

‘Játszott a Hiperkarmában, a Quimby-ben, a Kispál és a Borz, a Balaton együttesekben, 2007 óta pedig a Budapest Bárban énekel, illetve 2005 óta saját zenekarát is vezeti, több kiadott lemezzel.’

‘Sok kreatív zenei formáció tagja, többek között a Tom Waits amerikai színész/zenész tiszteletére –  más zenészekkel – létrehozott  Braindogs-ban dobol, énekel, zongorázik, gitározik.’

Frenk 4 év után újra saját zenekarral tér vissza a színpadra. Márc.31 Akvárium!’

‘„Meghalsz kilencedszer’

‘lefagyott az a rohadt rendszer’

‘elájulnak a vagány szentek’

‘macskák tuti a mennybe mennek.”’

Frenk magával ragadó, különös lénye, erotikával túlfűtött, bizarr világa, senkit nem hagy hidegen. A visszatérő koncerten 4 új dal is bemutatásra kerül, de hallhatóak lesznek a korábbi albumok számai is.’

2017-02-08 21 óra
2017-02-08 22 óra FRIDA

Frida Kahlo  élete a  meghökkentő festmények magával ragadó világa, egy életre szóló szerelem  a   szertelenség és kicsapongás,  valamint lesújtó tragédiák története.  ‘

Frida Kahlo Mexikó legismertebb, és egyúttal a világ egyik legnépszerűbb női festőművésze. Művei túlélték, meghaladták korát, egyéni látásmódja a mai napig inspirálóan hat más művészeti ágak képviselőire is.’

‘Egykori otthona ma már múzeum, kedvelt turistalátványosság, karakteres önarcképeinek és festményeinek jellegzetes világa nem csupán a művészetek, de a divat, a design és a film területén is visszaköszön’

‘A Duda Éva Társulat és a Budapesti Operettszínház közös produkciója a próza, a zene, a tánc és a videóanimáció egyedi hatásával idézi meg Frida Kahlo életét.’

‘Ez a sokoldalúság uralkodik a művészeti ágak és műfajok határvonalain átívelő, azokat harmonikus egységgé olvasztó produkcióban, amelynek célja bemutatni a művészt, a rendíthetetlen embert, a nőt, aki tragikus élete ellenére beteljesítette sorsát, és megküzdött élete minden pillanatáért.’

‘„Vitathatatlan például, hogy Duda a kortárs tánc területén a legnagyobb „szókinccsel”, azaz mozgásanyaggal bánó/bíró koreográfusok egyike; műveit olykor szinte szétfeszíti az áradó mozdulati szövet, tetszetős füzérei lankadatlanul folynak a műbéli időben, és folynának akár azon túl is.” Péter Márta

2017-02-01 21 óra
2017-02-01 22 óra A FUGA  BUDAPEST ÉPITÉSZETI KÖZPONT’

‘A Budapesti Építészeti Kamara által alapított, 2009 óta működő kulturális központ Budapest belvárosában a Petőfi Sándor utca 5. szám alatt.’

‘Elsősorban az építészeti kultúrára fókuszál, emellett zenei, irodalmi és képzőművészeti rendezvényeknek, kiállításoknak, beszélgetéseknek is helyet ad.’

‘Az építészet a kultúra elválaszthatatlan része.’

‘A különböző művészeti ágakból érkező kortárs alkotók bemutatásával az építészet és a társművészetek kapcsolatát kívánják erősíteni.’

‘A kultúrafogyasztó közönség a Budapesti Építészeti Központban otthonosan érzi  magát., és  mégis ‘

‘a FUGA  működésére és fenntartásra évről évre nehéz, vagy lehetetlen pénzt szerezni..’

‘Hiába tölt be az építőipar meghatározó szerepet a magyar gazdaságban, kultúrafinanszírozásban nem jeleskedik.’

‘A nagy építőipari cégek is inkább a népszerűbb művészeti ágakat és a hangzatosabb, ezres tömegeket megmozgató eseményeket támogatják. ‘

‘A LUFT vendége:  a FUGA vezetője  Nagy Bálint építész’

2017-01-25 21 óra
2017-01-25 22 óra Numizmatikai tárgyak, mint a történettudomány forrásai’

‘ Adj egy bélást!’

‘ Hangzott el anno a pesti aluljárókban a kérés.’

‘ „Ilyenkor a megszólított rendszerint megadóan, mélyen a zsebébe nyúlva az „adományos” markába pottyantott egy 2 forintos érmét. Az 1970 és 1995 között kibocsátott, réz-nikkel ötvözetből készült pénzérme akkortájt még komoly értékkel bírt: ennyi volt a betétdíja a sörösüvegnek, de akár három perc telefonbeszélgetést lehetett vásárolni rajta, sőt a metrókapuknál is elfogadták egy utazás erejéig. Az érme hétköznapi bevett, nem hivatalos elnevezése valószínűleg a 19. században népszerű kalabriász nevezetű kártyajátékból származott, amelynek  utóda az alsós, illetve az ulti. Itt a király és a felsős által alkotott kártyapárt hívták beaubellebella néven. A ’szép’, ’előnyös’ jelentéstartalom ment át aztán a két kártyalap kettősére, amelyből a köznyelvben a bélás elnevezésű számnév vált. A tíz forintost a börtönszlengben mallérnak hívták, mivel a francia–német ’baj’, ’szerencsétlenség’ jelentésű Mahleur, magyarul malőr szó alatt eredetileg a tízéves börtönbüntetést értették. Magától értetődik, hogy ezután a húszast – a bélás és a mallér szavak összevonásával – bémallérnak nevezték „‘

Tóth Csaba

‘vendégeim: Dr Torbágyi Melinda,  Magyar Nemzeti Múzeum főmuzeológus Dr Tóth Csaba  PhD, Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) éremtár vezető főmuzeológus Dévai László  Brittania Provincia Numizmatika’

‘( A 2017.01.18-i adás ismétlése )’

2017-01-18 21 óra
2017-01-18 22 óra Numizmatikai tárgyak, mint a történettudomány forrásai’

‘ Adj egy bélást!’

‘ Hangzott el anno a pesti aluljárókban a kérés.’

‘ „Ilyenkor a megszólított rendszerint megadóan, mélyen a zsebébe nyúlva az „adományos” markába pottyantott egy 2 forintos érmét. Az 1970 és 1995 között kibocsátott, réz-nikkel ötvözetből készült pénzérme akkortájt még komoly értékkel bírt: ennyi volt a betétdíja a sörösüvegnek, de akár három perc telefonbeszélgetést lehetett vásárolni rajta, sőt a metrókapuknál is elfogadták egy utazás erejéig. Az érme hétköznapi bevett, nem hivatalos elnevezése valószínűleg a 19. században népszerű kalabriász nevezetű kártyajátékból származott, amelynek  utóda az alsós, illetve az ulti. Itt a király és a felsős által alkotott kártyapárt hívták beaubellebella néven. A ’szép’, ’előnyös’ jelentéstartalom ment át aztán a két kártyalap kettősére, amelyből a köznyelvben a bélás elnevezésű számnév vált. A tíz forintost a börtönszlengben mallérnak hívták, mivel a francia–német ’baj’, ’szerencsétlenség’ jelentésű Mahleur, magyarul malőr szó alatt eredetileg a tízéves börtönbüntetést értették. Magától értetődik, hogy ezután a húszast – a bélás és a mallér szavak összevonásával – bémallérnak nevezték „‘

Tóth Csaba

‘vendégeim: Dr Torbágyi Melinda,  Magyar Nemzeti Múzeum főmuzeológus Dr Tóth Csaba  PhD, Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) éremtár vezető főmuzeológus Dévai László  Brittania Provincia Numizmatika’

2017-01-11 21 óra
2017-01-11 22 óra Szobor mint korlelet…’

‘Vajon érvényes-e ma is a szoborról kialakult hagyományos elképzelésünk? Hogyan szólt és szól bele a politika egy-egy szobor sorsába? Vajon miért és hogyan tüntetnek el egy szobrot? Mi állhat a koronként ismétlődő emlékmű-állítási hullámok hátterében?’

‘Hogy lesz kortárs egy szobor?  Negatív és pozitív tendenciák a magyar  és  nemzetközi szobrászművészetben.’

‘Hogyan és kinek adható el ma egy szobor? Milyen szerepük van ma a művésztelepeknek, lehetnek e manapság itthon progresszív törekvések, happeningek ahol az eseményre nagyobb szükség van mint a szoborra.

Yengibarian Mamikon szobrászatára a könnyedség  és hajlékonyság jellemző. Keresi az egyensúly és az ingatagság, a tömeg és a rajzos vonal, a mozgás közti átmeneteket. Szobrászi munkássága a nemzetközi szobrászaton belül Giacometti és Brancusi között helyezhető el. Formanyelve a látszólag egyszerű és banális témákat sokrétű rituális-szimbolikus jelentésréteggel teszi gazdaggá.’

Molnár Levente szobrai olyan világra nyitnak ablakot, ahol önmagunkat találjuk párbeszédet folytatva reflexió nélkül hagyott részünkkel. Alkotói célja ebben körvonalazódik: a figuralitáson túlmutató esztétikum transzcendens ereje hozza létre az önmagunkkal való diskurzust. Korunk elnyűtt-elcsigázott emberének nagyobb szüksége van erre a találkozásra, mint valaha..’

2017-01-04 21 óra
2017-01-04 22 óra Az építészet újragondolása’

‘Építészet – és Műemlékvédelem…
Építészet és a természeti katasztrófák…
Historizáló vagy modern építészet a jövő a történelmi városrészek és épületek megújításánál?
Nemzeti Hauszmann terv 2024-ig…’

‘Vendégeim: Potzner Ferenc Ybl díjas építész/ KÖZTI
Floreano Krisztina építészmérnök-közgazdász / műemlékvédelmi szakember’

2016-12-28 21 óra
2016-12-28 22 óra Komolyzene ma…’

‘A zenei világ hatalmas patchwork, van benne minden…
Hol helyezkedik el a komolyzene ezen a palettán.
Mi a létjogosultsága, van-e benne emlékezet és szabad gondolkodás? Mitől kortárs?
New age a zeneszerzésben,…
Kell e egyáltalán maivá formálni egy régi zenét…
Klasszikus zene modern átiratban, vagy modern zene szimfónikus előadásban?
Hol a helye a magyar népzenének a világ koncerttermeiben?
Komolyzenei tehetségek és a zenei tradíciók ápolása, átmentése megreformálása…
A művészet határai éppen a művészet feladatát jelölik ki….?’

‘Erről beszélgetünk kötetlenül…’

‘Vendégeink: Kertesi Ingrid operaénekesnő, érdemes művész, több nemzetközi énekverseny díjazottja, egyetemi adjunktus.’

Balog József zongoraművész, számos nemzetközi zongoraverseny győztese, már első Hungaricum szólólemeze elnyerte a Liszt Ferenc Nemzetközi Lemeznagydíjat.’

2016-12-14 21 óra
2016-12-14 22 óra Fénykép vagy fotográfia? Kik művelik,kikről készül, s kik nézik…’

‘Jelenségek, stílusok és tendenciák, fogalomtisztítás a kortárs fotográfiában.’

‘Mi a posztfotografikus kor, fotográfiai hulladékok, fényéképezés mint énkeresés, érzelmek, szenvedély, szerelem és a fotó….’

‘“Két jelentős és nagy hatású mítosz van, amelyek elhitették velünk, hogy a szerelem az esztétikai alkotásban szublimálódhat, hogy abban kell szublimálódnia: a szókratészi mítosz /a szeretet arra való, hogy “sok szép és magasztos gondolatot szüljön”/ és a romantikus mítosz hogy szenvedélyemmel hallhatatlan műveket hozok létre.)” Roland Barthes: Beszédtöredékek a szerelemről.’

‘Fotográfia mint a szellem tápláléka…’

‘Vendégek: Vancsó Zoltán fotóművész’

‘Elsősorban fekete-fehér fotográfiái által vált ismertté, azonban manapság színes képeket is készít, amelyek határozott és átgondolt művészi koncepciót tükröznek. Sajátosan „vancsói” látásmód jellemzi: formailag egyszerű megoldásokkal él, képei mégis kimeríthetetlen világot teremtenek. „Vancsó Zoltán képeiről nem szabad sem írni, sem gondolni, sem asszociálni semmit. Ezek a képek meditációs objektumok.”Müller Péter író. „Vancsó Zoltán filozofálva fotografál. És ez, részemről a lehetséges legnagyobb elismerés, a legkomolyabb méltatás.” (Dobai Péter, író, dramaturg)’

Molnár Zoltán fotóművész’

‘Képei egyszerűek, szinte csupaszok, és időtlennek tűnnek. Nem is mindig világos, hogy száz éve vagy tegnap készült-e némelyik. Különös helyeken jár, nem ritkán a legelesettebbek között. Mégsem ezzel akar hatni, hanem elmerül a tájban és az emberekben. Száznegyvenöt fotójából álló, Fényerdők / Erdély, Moldva (1996-2012) című, könyve elképesztő tudásról árulkodik’

Zsitva Tibor fotóművész’

‘A hazai építészeti fotózás egyik legfontosabb alkotója’

‘Zsitva képeinek rajzolata oly tökéletes, mintha a látásértelmezés absztraktuma lenne kivetítve, vissza egy egzakt síkra. Hideg és elegáns törekvéssel jeleniti meg épületeit, elképesztő minőséget eredményezve.
Egyszerre költői és praktikus kérdés merül fel bennünk képei láttán: Mi az érdekes egy épületben ha nem lakhatjuk, ha csak látjuk, ha csak elsétálhatunk előtte… s a válasz? Egy épület megpillantása a valóságban jelentős mértékben rólunk szól.’