Amikor édesapám Vajek Róbert először vitt be a Magyar Rádió legendás pagodájába,vagy amikor a hatos stúdióba beléphettem gyerekként, láttam és éreztem, hogy olyan helyen lehetek, ami különleges, ami gyerek szemmel sem minden napi.
Azután később,édesanyám, Vajek Jutka, aki a Magyar Televizó Híradójánál dolgozott, ő a kamerák világába kalauzolt.
Nos,akkor ott valami engem is megérintett.
Ma, amikor felnőtt fejjel a színház világában élek, mert jelenleg ezzel foglalkozom, örömmel és kíváncsian jövök a Rádió Bézsbe.
Kíváncsi vagyok, hogy a szó, a gondolat az érzelmek ereje átszivárog-e a stúdió falán, hogy vajon el tudunk-e kellemesen tölteni egy órát az estéből, hogy utána azt érezzük: na, ez jó volt!
Remélem így lesz!