Mandel Róbert műsora. Vendégei már bizonyítottak. Csak olyan zenék, amelyeket még egyáltalán nem, vagy alig ismerhet a hallgató.
2022-08-23 13 óra A FLEX HETEDIK ADÁSÁNAK VENDÉGE DR. MARCZINGÓS LÁSZLÓ ÜGYVÉD
A FLEX hetedik adásának vendége Dr. Marczingós László ügyvéd volt. Megnyugtatásul írom, hogy nem különféle polgári és egyéb perekről vagy különös szakterületélről: a deviza alapú hitelezés csalárdságairól beszélgettem vele, hanem meglepő módon művészetről, zenéről, ízekről és illatokról. Személyes ismeretségünk nem túl régi, bár közös koncertélményeink alapján barátságunk akár lehetne akár több évtizedes is. Az értékrendünk hasonlósága okán olyan témákat tudunk érinteni, amelyről mindketten sokat tudunk beszélni. Rendhagyó beszélgetés volt a minőségről, a hagyományról elképesztő zenékkel.
“…Kizárva az érzelmeket, ezt mondaná magáról: Egy ügyvéd, akinek gyönyörű kertje van, imádja a macskáit, szeret utazni, és nagy komolyzene rajongó. Rendszeres komolyzene koncert látogató, az ott átélt élményeiről, véleményéről rendszeresen ír Don Marcello című blogján…”
( A 2017.10.16-i adás ismétlése )
2021-03-29 11 óra Szkárosi Endre nevét a kortárs magyar irodalom kapcsán ismerhetjük legjobban, de a könyvein kívül előadóművészként, zenészként és szövegíróként is tisztelhetjük munkásságát. 1994-től az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanít olasz irodalmat és kortárs művelődéstörténetet. Személyes művészi és szervezői, valamint kutatói-oktatói tapasztalatait is hasznosítva a kortárs, interdiszciplináris művelődéstörténet egyetemi és egyetemközi oktatásának fejlesztésén dolgozik. Volt műsora a Magyar Rádióban, több sikeres experimentális színházi csoportban dolgozott és számos zenei formációban szerepelt rendszeresen. Az ismétlésben több felvétel hangzik el a Konnektor zenekarral de a világhírű „Towering Inferno” nevű londoni együttessel valamint Márta István zeneszerzővel közös munkáiból is adunk ízelítőt. Kevés ez a közel egy óra, hogy mindent érdemben érinthessünk Szkárosi elképesztően gazdag szakmai életéből, ezért a FLEX-ben inkább igyekszem a közös emlékekből is felidézni néhányat.
( A 2017.11.20-i adás ismétlése )
2017-11-27 17 óra A 12. FLEX VENDÉGE: FÖLDVÁRI GERGELY GREGO
Földvári Gergely Grego zeneszerző, zongorista, a legendás bostoni Berklee College of Music egykori hallgatója, aki a diplomáját az egyik kedvencemtől, Pat Methenytől vehette át. Grego azonban nemcsak azért különleges, mert nagyszerű muzsikus, hanem a sors a földgolyó különböző pontjaira sodorta születése óta, így érthető módon személyiségét és látásmódját is a hosszú külföldön töltött évek határozzák meg. Gyerekkorát Brazíliában, Budapesten és Athénban töltötte, többek között Jeruzsálemben is tanult, majd következtek az amerikai évek. Budapestre visszatérve sokáig zongoratanár volt, de a koncertezést és a zeneszerzést egy percre se hanyagolta. Személyes ambíciója lett Hajós Alfréd szellemi hagyatékának ápolása, de a kalandoktól sem riad vissza. Jelenleg valahol a Bermuda szigetcsoport környékén hajózik Miami felé a világ legnagyobb luxushajója, a Viking Line rezidens zongoristájaként. Ezt a műsort előre rögzítettük, és most az ünnepek előtt izgalmas csemege lesz a mi óceánjáró zongoristánk…. Aki látta Giuseppe Tornatore fantasztikus filmjét, eredeti címén a „The Legend of 1900” című alkotást tudja milyen egy hajón muzsikálni… erről is beszélünk.
Az adást hétfőn 17:00 órától a www.radiobezs.hu weboldalán lehet élőben hallgatni, majd az adás után bármikor újrahallgatható a hétfőn este archívumunkba kerülő műsor!
2017-11-20 17 óra Szkárosi Endre nevét a kortárs magyar irodalom kapcsán ismerhetjük legjobban, de a könyvein kívül előadóművészként, zenészként és szövegíróként is tisztelhetjük munkásságát. 1994-től az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanít olasz irodalmat és kortárs művelődéstörténetet. Személyes művészi és szervezői, valamint kutatói-oktatói tapasztalatait is hasznosítva a kortárs, interdiszciplináris művelődéstörténet egyetemi és egyetemközi oktatásának fejlesztésén dolgozik. Volt műsora a Magyar Rádióban, több sikeres experimentális színházi csoportban dolgozott és számos zenei formációban szerepelt rendszeresen. A hétfői műsorban több felvétel hangzik el a Konnektor zenekarral de a világhírű „Towering Inferno” nevű londoni együttessel valamint Márta István zeneszerzővel közös munkáiból is adunk ízelítőt. Kevés ez a közel egy óra, hogy mindent érdemben érinthessünk Szkárosi elképesztően gazdag szakmai életéből, ezért a FLEX-ben inkább igyekszem a közös emlékekből is felidézni néhányat.
2017-11-13 17 óra A 10. FLEX VENDÉGEI: KÁLLAY MIKLÓS ÉS KÁLLAY GÁBOR
A FLEX eddigi adásaiban mindig csak egy érdekes személy volt a vendégem, és ez szokásunk is marad, de ezúttal kivételt tettem egy testvérpár miatt. Kállay Miklós a Magyar Bor Akadémia örökös tiszteletbeli elnöke, a Szent István Egyetem Borászati Tanszékének professor emeritusa és Kállay Gábor operaénekes, blockflöteművész, zenetanár lesznek stúdióvendégeim. Ez lehet akár egy adventi meglepetés is, vagy akár a közelgő ünnepek érzése, de nekem ez a két ember olyan, mintha családtagok lennének, és úgy gondolom, hogy közel negyven év ismerettsége okán ezt ők is hasonlóképppen érzik. Gábor a Mandel Quartet alapító tagja, akivel máig együtt muzsikálunk, míg Miklós és az egész család negyven éves munkásságom abszolút törzsközönsége.
Ez a beszélgetés mégis különös és szokatlan lesz, hiszen nagyjából mindent tudunk egymásról, de most olyan témákat is érintenénk, amelyekről én is kevesebbet tudok és a hallgatók számára is izgalmas lesz. Miklós és Gábor, stílusosan a „Kállay Kettős” gyerekkoruk óta zenélnek együtt is de főleg külön-külön… Miklós a borászat világában lett világhírű és elismert szakember, Gábor pedig részben a Magyar Operaház tagjaként, de ugyanúgy a Mandel Quartet és a Camerata Hungarica együttesek szólistájaként járta be többször is a földet. Reggelig beszélgethetnénk közös emlékekről, de engem a két barát különleges tevékenységei érdekelnek. Egy dolog közös mindhármunkban: a zene. Úgy tervezem, hogy a kórusművektől az Animals együttesig újra csak különleges ritkaságokat szólaltatok meg, de ezek között is szenzáció és újdonság lesz néhány olyan világszínvonalú egyházi és világi zenemű, amelyeket Kállay Gábor komponált. Bor és zene. Flex. Így…..
2017-11-06 17 óra A FLEX VENDÉGE: MÁTRAI PÉTER HANG-ÉPÍTŐ-MŰVÉSZ
A mai kilencedik FLEX vendége Mátrai Péter épitészmérnök és „hang-építő-művész”, akivel az általa megteremtett különös zenei világról és úgy általában az elektronikus zenéről beszélgetünk. A műsorban különösen szokatlan zenék csendülnek fel, akár mondhatnám a megszokott figyelmeztető szöveget: „a következő műsor zenéjét csak erős idegzetűeknek ajánlom….”. De mi is az az elektronikus zene? A szórakozóhelyeken és a kereskedelmi rádiókban folyamatosan dübörgő, legtöbbször fantázia nélkül pulzáló populáris techno és ezer más stílusú divatos popzenén kívül ismerjük-e az elektronikus zene „úgymond komoly” irányzatait? ….vagy egyszerűen csak rámondjuk minden zenére, ami elektronikus forrásból áramlik, hogy idegen számunkra? Erre a fontos kérdésre keressük ma a választ egy építészmérnökkel, aki ifjúkora óta hitt a zene és az épitészet kapcsolatában… Az elmúlt években sokat írtak róla, így könnyű dolgom van, most csak idéznem kell:
„…Az Iparművészeti Főiskola évei után, az építészpálya kezdeténél támadt bennem a mániákus érdeklődés a komolyzene iránt. Főleg a barokk és a 20. század szerzői izgattak akkoriban. De egyre égetőbben hiányzott maga a zenélés. Zongoránk nem volt, hát furulyázni kezdtem megszállottan, magányos autodidaktaként. Akkor úgy tűnt, megtaláltam életem hangszerét. Ám a nyolcvanas évek közepe táján egy pályázati díjból vettem egy szintetizátort, s ez a hangszer – majd kisvártatva maga a számítógép – egy teljesen új világot nyitott ki számomra, aminek azóta is a bűvöletében élek…”
2017-10-30 17 óra A 8. FLEX VENDÉGE: ILLÉS SZABOLCS A BAROKK HEGEDŰ MŰVÉSZE
Illés Szabolcs két évtizede barokkhegedűsként a régebbi korok zenéjének historikus megközelítésével foglalkozik. Szerinte a régizene egy olyan terület, ahol tágabb tere nyílhat az egyéni értelmezéseknek, újrafelfedezett műveknek és az improvizációnak az írott kotta és a megszokott repertoár ismételgetésével szemben.
Az úgynevezett „régizene” világa is a sztárkultusz és a koncertipar törvényei szerint működik, de Illés Szabolcs ennek ellenére, vagy tán épp ezért továbbra is kitartott a mozgalom eredeti elvei mellett. Elszántan kutatja a régi hangszerek hangzásképét és technikáját a korabeli hangszeres iskolák és a repertoár segítségével.
A régi hangzásvilágot egy koherens rendszernek fogja fel, amit fontosabbnak talál annál, mint hogy szükségtelen kompromisszumokkal a mai hallgatók számára elfogadhatóbbá, piacképesebbé próbálná tenni a régi dallamvilágot. Hisz abban, hogy kiváló zenészekkel és megfelelő historikus technikával eljátszott előadás lehet olyan eladható és népszerű, mint a túlmarketingelt klasszikus zenei irányzatok.
2005-ben ő is külföldre költözött. Döntése így utólag is nagyon jónak bizonyult, hiszen az autentikus régizene-guru hegedűművész Sigiswald Kuijken első és utolsó diplomás magyar növendéke lehetett, majd lipcsei és brüsszeli tanulmányai során minden szükséges információt és segítséget megkapott ahhoz, hogy boldogulhasson a választott úton. Alkalma volt Kujiken „Le Petite bande” nevű vikághírű együttesében muzsikálni, de több saját formációja is egyre ismertebb a nemzetközi zenei életben.
A mai műsorban VELE elsősorban az úgynevezett „régizene” mozgalomról beszélgetünk. Vajon lehet-e a historikus módon, autentikus felfogásban eljátszott régi zene olyan elfogadott és népszerű mint a mai sztárok legtöbbször csak a csillogásra törekvő előadása?
Érdemes-e foglalkozni a korabeli zeneszerzők eredeti utasításaival, vagy fontos-e figyelembe venni a korabeli ikonográfiát?
Más lesz-e az ismert barokk vagy akár korábbi zeneművek hangzása ha olyan hangszereken játsszák el, amelyek a régi koroknak megfelelő méretben, alakban és húrozattal szólalnak meg?
Érdemes-e igyekezni úgy előadni egy művet ahogy vélhetően akkoriban előadták, vagy jó-e az, ha a mai fül számára megszokott „szimfonikus” hangzásban csendülnek fel Bach, Telemann vagy akár később Mozart vagy akár Chopin művei?
Örök vita marad ez a kérdés, vagy elterjedhet-e a historikusan informált régizene előadásmód?
2017-10-16 17 óra A FLEX HETEDIK ADÁSÁNAK VENDÉGE DR. MARCZINGÓS LÁSZLÓ ÜGYVÉD
A FLEX hetedik adásának vendége Dr. Marczingós László ügyvéd. Megnyugtatásul írom, hogy nem különféle polgári és egyéb perekről vagy különös szakterületélről: a deviza alapú hitelezés csalárdságairól beszélgetek vele, hanem meglepő módon művészetről, zenéről, ízekről és illatokról. Személyes ismerettségünk nem túl régi, bár közös koncertélményeink alapján barátságunk akár lehetne akár több évtizedes is. Az értékrendünk hasonlósága okán olyan témákat tudunk érinteni, amelyről mindketten sokat tudunk beszélni. Rendhagyó beszélgetés lesz a minőségről, a hagyományról elképesztő zenékkel.
„…Kizárva az érzelmeket, ezt mondaná magáról: Egy ügyvéd, akinek gyönyörű kertje van, imádja a macskáit, szeret utazni, és nagy komolyzene rajongó. Rendszeres komolyzene koncert látogató, az ott átélt élményeiről, véleményéről rendszeresen ír Don Marcello című blogján…”
2017-10-09 17 óra 6. FLEX: VENDÉGEM JUHÁSZ ÁRPÁD TERMÉSZETTUDÓS
A hatodik FLEX adásában Juhász Árpád természettudós lesz a vendégem. Legnagyobb félelmem a beszélgetés kapcsán, hogy Árpád annyi mindent csinált életében, hogy az egy óra – a zenei bejátszásokkal együtt – szinte semmire nem lesz elég, de belevágunk, mert úgy érzem ő azon nagy magyarok egyike, aki tisztán tudással, elképesztően sok munkával, utazással és írással tette le névjegyét. A FLEX legfőbb célkitűzése, hogy csupa olyan honfitársunk szólalhasson meg, akik szakterületükön eredményesek úgy, hogy mellette a történelem és a kultúra megfelelő mértékben kíséri életüket. Árpád a Magyar Televízió egyik ikonikus alakja, a Delta, a Ki Miben Tudós, a Kalendárium, a Dimenzió vagy a TV Egyetem című legendás műsorok kitalálója és szerkesztője volt évtizedeken át. 109 országban forgatott és több mint 100.000 tudományos felvétele készült az amerikai indiánokról, ázsiai és afrikai törzsek életéről és sok másról. Ő maga ezt írta nekem, amikor felkértem a beszélgetésre:
„Bár évtizedek óta televízióban dolgozom, szakmai kapcsolataimat eredeti tudományommal, a geológiával nem szakítottam meg. Két évtizede szabadidőmben a gleccserek kutatásával foglalkozom, amelyek a globális felmelegedés legjobb hőmérőinek tartok. Sok helyen, pontosan 109 országban jártam, amelyek jó részéről természet közeli filmeket készítettem. Eddig 25 könyvem jelent meg. A sivatagosodásról, az őserdők kiirtásáról már sokat beszéltem különböző műsorokban, Leginkább zenei kapcsolataimról szeretnék beszélni, hiszen gimnazistaként négy évig tanultam zongorázni Szentkúti Kornélnál, aki 1945 és 48 között osztályfőnököm volt. Ő volt a Rákóczi gimnáziumhoz tartozó templom orgonistája és karnagya. Két évig orgonálni is tanultam tőle. Legnagyobb traumám az volt, hogy néhány évtizeddel később rádöbbentem, hogy elfelejtettem zongorázni, de befogadóként nem szakadt meg a kapcsolatom a zenével, hiszen legjobb barátom, Berkes Balázs jazzbőgős, és Vukán Gyuri a fenomenális zongorista mellettem voltak.”
2017-10-02 17 óra Vendégem: Szentpáli Roland
Szentpáli Roland a tuba királya, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar tubaművésze, aki jelenleg a Hochschule Luzern docense is a gyönyörű svájci városban. Rolanddal órákig beszélgethetnék csak a közös fellépéseinkről, terveinkről, de a legizgalmasabb közös témánk az első perctől kezdve a legmélyebb hangokat megszólaltató rézfúvós hangszerek elképesztően izgalmas története volt. A serpentek, ophicléidek, basshornok nemcsak a hangszerek száraz történetét őrizték meg, hanem döbbenetes emberi sorsok tanúi is maradtak. Szentpáli Roland elfoglalt zeneművészként a doktori disszertációját pont a basszuskürtök történetéről írta, és ami különös és egyedi, ő maga ezen hangszerek legjobb megszólaltatója is a világon. Persze ne feledjük: klasszikus tubásként is az abszolut élmezőnyben van, és nagy eséllyel rövidesen lehet világelső is. Megszámlálhatatlan versenyt nyert meg, állandóan turnézik a kontinensek között, tucatnyi magyar zenei együttes tagja, ahogy az Ensemble Mandel tagja is máig. Nehéz őt elérni, ideje szinte nincs, mégis nagy megtiszteltetés, hogy október 2-án tényleg szűken két út között elvállalta, hogy beszélget velem a FLEX-ben. Ezúttal is valódi zenei csemegéket hallhat a tisztelt hallgató, és ami nagyszerű a Rádió Bézsben, az adás bármikor újra és újra meghallgatható lesz a hétfői műsor után!
2017-09-25 17 óra A FLEX VENDÉGE: SEMMELWEIS TIBOR
Szeptember 25-i vendégem Semmelweis Tibor talán ma a magyar hangszerész szakma legismertebb alakja, a hazai hangszerészképzés megújítója, a Magyar Hangszerész Szövetég megálmodója és örökös elnöke. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem keretein belül működő Hangszerészképző Iskola alapítója és igazgatója volt. Ma gyémántfokozatú igazságügyi szakértő, és láthatóan boldog, kiegyensúlyozott ember.
„Jóval több, mint fél évszázada vagyok a szakmában. Közvetlen közreműködésemmel legalább 250 kollegám nyert szakképesítést, munkám során legalább 25000 vonós hangszert vizsgáltam, sok sok mester vizsgájához volt közvetlen közöm. Az életemet a napos oldalon éltem, sok, de örömmel végzett munkával. A szakmától, az államtól, a muzsikusoktól megkaptam mindent, amire vágyhattam, mégis azt hiszem mindent odaadnék azért, ha igazán kiváló hangszerkészítővé válhattam volna. Ebbe – a hetvenes éveiben – az ember kénytelen belenyugodni. Tettem a dolgom, amire tehetségemből tellett, megelégedetten, békességben élek, a feladatok megoldása már az új generáció feladata. De azért jó lenne még az eredményeket is látni.”
2017-09-18 17 óra 3. VENDÉGEM: SZABÓ SÁNDOR GITÁRMŰVÉSZ
Szabó Sándor a nyolcvanas évek elején folytatott tanulmányokat a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola Jazz Tanszakán vendéghallgatóként. Már akkor érezte, hogy az improvizációt nem egyetlen stílushoz kötve kell tanulnia, hanem magában kell szintetizálnia mindazokat a zenei hatásokat, amelyekhez fogékonysága, érzékenysége közel engedi, és erre építve kell fejlesztenie improvizációs készségét.
Lemezei Angliában, az Egyesült Államokban, Németországban jelennek meg. Együtt zenélt a görög Andreas Georgiou gitárossal, Massimo De Mattia olasz fuvolistával, a belga Veronique Gillettel gitárossal, Edoardo Bignozzival, Heidrich Rolanddal és az amerikai basszusgitáros Michael Manringgal.
Szabó Sándor mellett Bagi László gitáros, és Major Balázs ütőhangszeres szerepel általában.
„…Szabónak sikerült valami ritka hőstettet véghezvinni a zenében: meglepi és elcsábítja a hallgatót. Akiknek csekély hajlamuk van a különlegességek befogadására, még azok is figyelni akarják….”
Egy albumnyi felvételen örökítette meg az ősi „magyar makámok” egy újrateremtett és újra felidézett lehetséges formáját. Gondolkodására Hamvas Béla szellemi öröksége gyakoroltak nagy hatást. Különösen a misztikus intuíció gondolata foglalkoztatja, zenéjének aktualitását a távolkeleti kultúrák expanziója, az emberek agyonismételt konzumtermékektől való csömöre, ugyanakkor a misztikába, ezotérikába való menekülése váltotta ki újra.
www.sandorszabo.com
2017-09-11 17 óra Ahogy a beharangozóimban már többször említettem, a FLEX minden tekintetben különbözik a megszokott szórakoztató rádióműsoroktól. Számomra az évtizedek során megteremtett érték és kitartás az ami meghatározza, hogy kit hívok el egy órára a stúdióba. Pápai Sándor nem celeb és hivatalosan nem is művész, de amit az elmúlt 27 évben letett az asztalra, illetve a lemezjátszók forgó tányérjára, az minden igazi zenerajongó számára alapvetés. 1989 körül nyitotta meg a a WAVE hanglemezboltot, ahol máig olyan hanghordozókat árul, amelyeket másutt még a legelszántabb „audiophile” gyűjtők sem tudnak beszerezni. Egy nemzetközi turisztikai szaklap így hirdeti őket:
„….Ha csak egy lemezboltba van időd benézni Budapesten, menj a Wave-be. A Wave a város egyik legrégebb óta működő lemezboltja, ahol még mindig megvan az eladók tipikus lemezbolti mentalitása….”
Olyan baráttal és szakemberrel beszélgetek tehát hétfőn öttől, aki ott rezeg a csillogó vinyl lemezek barázdáiban a legérzékenyebb hangszedőként, és akivel olyan zenékről és zenészekről is beszélgethetek, akikről nagyon ritkán esik szó manapság.
2017-09-04 17 óra „Kaltenecker zenei világának csápjai több irányba nyúlnak, a közönség mégsem az összegabalyodást érzi, hanem a tiszta képletek és a világos szándékok nyomában egy élvezetes, minden elemében mai dzsessz által válik érintetté” (Végső Zoltán)
„Kaltenecker sokoldalúan képzett zongorista, ha kell, ritmusból, ha kell, érzésből játszik, rögtönzéseinek húzása van.” (Turi Gábor)
