Műsorvezető: Elekes Irén Borbála Kedden 16:00-17:00 óra
Ismétlés: Szerda 03:00 – 04:00
A könyvtárak háttérmunkája láthatatlan az olvasók számára. A visszakereshetőség, az információk megőrzése érdekében logikus és hatékony megoldások születtek a szakma fejlődése során. A csendes katalógustermek sokáig jellemezték a kultúra fenntartásának e fontos színhelyeit. A költő-könyvtárostanár, Jobbágy Károly verset is írt a néma dokumentumok mögött lüktető, zsivajgó életről, történelemről.
A katalógusokban sorakozó cédulákat lapozgatva, egy konkrét adatot kereső könyvtáros számos olyan leírással találkozik, amelyre pillanatnyilag nincs szüksége, de látja, hogy kutatási témájába vág és gyorsan lejegyzi bármilyen nála található kis papírra, vagy éppen „kutyanyelvre” (arra a papírcsíkra, amelyet bejelölésre használ egy könyvben.)
Az elmúlt évtizedekről beszélek, ma már természetesen az történne, hogy egyszerűen lefényképezné azt a cédulát, amelyet esetleg még nem digitalizáltak.
Hosszú könyvtári munkálkodásom során az én fiókjaimban, dossziéimban is százával gyűltek össze olyan cédulák, amelyek váratlan helyeken bukkantak fel és ismeretlen tényeket őriztek meg a nőtörténet témaköréből. A Halászat című szakmai folyóiratban például senkinek sem jutna eszébe nőtörténeti vonatkozást keresni, s egyszer csak lám, ott van egy rövid cikk a házasságtörés középkori büntetéséről.
A Székely Napló 1912-es számában sem számítunk olyan cikkre, mint: Egy marosvásárhelyi feminista a múlt századból, de megtudjuk belőle, hogy Dósa Elek, jogi doktor, akadémiai jogtanár, a képviselőház alelnöke 1866-ban szavazati jogot követelt a nőknek.
A sok száz cédula anyagából állítjuk össze az érdekességeket és eddig lappangó történeteket bemutató új műsorsorozatot sok zenével, eredeti idézetekkel.
Megtudhatjuk például, mit gondolt Brassai Sámuel „az utolsó erdélyi polihisztor” a nők felsőbb tanulmányairól, vagy, hogy milyen célból rajzolta meg Benczúr Gyula az 1905-ben Budapesten tartózkodó Ellen Key svéd írónő, reformpedagógus portréját. Hogyan vélekedett De Gerando Antonina a jövő iránti felelősségről és mikor írta Tóth Árpád az Éljenek a szüfrazsettek című cikkét?
2025-04-22 16 óra Életre kelt cédulák – Érdekességek a nőtörténet forrásaiból.
( A 2025.03.25-i adás ismétlése )
2025-04-08 16 óra Életre kelt cédulák – Érdekességek a nőtörténet forrásaiból.
Ez a műsor arra vállalkozik, hogy sok-sok összegyűlt cédula, emlékeztető között válogatva megfejtse a címek, nevek mögött rejlő történeteket. Nincs időrend vagy előre eltervezett témák. A közös az anyagban annyi, hogy így vagy úgy, a nőtörténethez kapcsolódnak az egykor sebtében feljegyzett adatok.
Olyan nők életútját ismerjük meg, akiknek emléke elhalványult, vagy egyenesen feledésbe merült, pedig tevékenységük jelentős hatást gyakorolt a későbbi nemzedékek életére. Azok esetében pedig, akiket jól ismer a mai közönség, néha akadhat olyan epizód, amelyre a kutatás korábban nem figyelt fel. Megtudhatjuk azt is, melyik nagy alkotó mit gondolt a nemek egyenjogúságáról, hogyan viszonyult saját korának emancipációs törekvéseihez.
Elsőként rögtön egy olyan történetet bontunk ki, amely a nagy klasszikus, Madách Imre véleményének hátterét és hatását járja körül s közben kiderül, hogy az Ember tragédiájának szerzője miképpen hozható összefüggésbe a hazai felsőbb nőoktatás kezdeteivel.
A neveléshez kapcsolódik a műsor következő idézete is, amely a szegedi kisdedóvó nőegyletről szóló kiadványban található.
Ezután a huszadik század elejére ugrunk. A Nő és a Társadalom című korabeli folyóirat rövid tudósítása a dániai népegyetemekről komolyan elgondolkodtathat bennünket.
Ugyanebben az 1908-as lapszámban egy másik rövid hír a boltok vasárnapi nyitvatartásával foglalkozik, ezt követően pedig a műsor irodalmi mellékletében Virginia Woolf: Saját szoba című klasszikus esszéjének második részét hallhatják.
2025-03-25 16 óra Életre kelt cédulák – Érdekességek a nőtörténet forrásaiból.
Ez a műsor arra vállalkozik, hogy sok-sok összegyűlt cédula, emlékeztető között válogatva megfejtse a címek, nevek mögött rejlő történeteket, amelyek így vagy úgy, a nőtörténethez kapcsolódnak.
Olyan nők életútját ismerjük meg, akiknek emléke elhalványult, vagy egyenesen feledésbe merült, pedig tevékenységük jelentős hatást gyakorolt a későbbi nemzedékek életére. Megtudhatjuk azt is, melyik nagy alkotó mit gondolt a nemek egyenjogúságáról, hogyan viszonyult saját korának emancipációs törekvéseihez.
Fellapozzuk azt az Emlékkönyvet, amelyet Bohusné Szőgyény Antónia szobrának leleplezése alkalmából állítottak össze 1910-ben.
A Tolnai Világlapját is kézbe vesszük, hogy a balmazújvárosi asszonyok 1913-as fényképe nyomán vezetőjük, Bordás Istvánné Rokon Tóth Sára alakjáról emlékezzünk meg.
A huszadik század hetvenes éveiben a Nők Lapja főszerkesztője amszterdami utazásán találkozott a Hollandiában élő Dedinszky Erikával. Bemutatjuk az akkor pályakezdő, fiatal irodalmár, költő, fordító, kultúraszervező munkásságát, amelynek fontos részét képezte a holland-magyar irodalmi kapcsolatok építése későbbi életében is.
Ugyancsak a hetvenes évekről szól az a brossúra, amelyet a Magyar Nők Országos Tanácsa a szervezet 1977-es kongresszusa alkalmából adott ki.
Azok közül, az alkotók közül, akik valamilyen formában megnyilvánultak a női egyenjogúság témájában, ma Tóth Árpád egyik hírlapi pamfletjéből idézünk.
Végül belelapozunk a Világ krónika című újság 1913-as évfolyamába, ezt követően pedig a műsor irodalmi mellékletében Virginia Woolf: Saját szoba című klasszikus esszéjének első részét hallhatják.
2025-02-25 16 óra Életre kelt cédulák – Érdekességek a nőtörténet forrásaiból.
Ez a műsor arra vállalkozik, hogy sok-sok összegyűlt cédula, emlékeztető között válogatva megfejtse a címek, nevek mögött rejlő történeteket. Nincs időrend vagy előre eltervezett témák. A közös az anyagban annyi, hogy így vagy úgy, a nőtörténethez kapcsolódnak az egykor sebtében feljegyzett adatok.
Sok esetben ismert művészek, tudósok, írók élettörténetének olyan mozzanataira derül fény, amelyek nem közismertek. Megtudjuk, melyik nagy alkotó mit gondolt a nemek egyenjogúságáról, hogyan viszonyult saját korának emancipációs törekvéseihez. Meglepően gyakran tapasztaljuk – örömmel – hogy mennyi kiváló férfiú látta méltánytalannak a nők magasabb tudástól való elzárását és ennek nyilvánosan is hangot adott.
Mai szereplőink között is vannak ilyenek, például Benczúr Gyula vagy Brassai Sámuel. Felvázoljuk egy világhírű kutató sokáig árnyékban maradt feleségének – egyben alkotótársának – életútját és megelevenedik előttünk a Közoktatási Népbiztosság egy 1919-es brossúrája. Végül Kaffka Margitnak Az asszony ügye című klasszikussá vált írását hallhatják.
2025-02-11 16 óra Életre kelt cédulák – Érdekességek a nőtörténet forrásaiból.
( A 2025.01.14-i adás ismétlése )
2025-01-28 16 óra Életre kelt cédulák – Érdekességek a nőtörténet forrásaiból.
Újabb műsorsorozatunk olyan feljegyzések alapján készül, amelyeket hosszú könyvtári pályafutásom során készítettem a sokszor váratlan helyeken felbukkanó nőtörténeti adatokról. Megannyi érdekes tény, mára feledésbe merült történet.
Ezeknek a céduláknak járunk utána: mit takar egy izgalmas cím, mi a válasz egy-egy megsárgult újságlap oldalán megfogalmazott kérdésre.
Az időrend most nem fontos. Bátran száguldozhatunk korok és helyszínek között.
Az előző századforduló virágzó magyar nagyvárosa, Kolozsvár neves szülötteit éppúgy megidézhetjük, mint Takács Éva költőnő szavait, amelyek a Feleletek a’ Szent Gellért hegye mellől című, 1828-ban írt munkájából származnak. Elismeréssel gondolhatunk arra, hogy Dósa Elek 1866-ban a nők választójoga mellett érvelt és megszívlelhetjük De Gerando Antonina felelősségteljes intelmeit.
2025-01-14 16 óra Életre kelt cédulák – Érdekességek a nőtörténet forrásaiból.
Hosszú könyvtári munkálkodásom során fiókjaimban, dossziéimban százával gyűltek össze olyan cédulák, amelyek váratlan helyeken bukkantak fel és ismeretlen tényeket őriztek meg a nőtörténet témaköréből. A Halászat című szakmai folyóiratban például senkinek sem jutna eszébe nőtörténeti vonatkozást keresni, s egyszer csak lám, ott van egy rövid cikk a házasságtörés középkori büntetéséről.
A Székely Napló 1912-es számában sem számítunk olyan cikkre, mint: „Egy marosvásárhelyi feminista a múlt századból”, de megtudjuk belőle, hogy Dósa Elek, jogi doktor, akadémiai jogtanár, a képviselőház alelnöke 1866-ban szavazati jogot követelt a nőknek.
A sok száz cédula anyagából állítjuk össze az érdekességeket és eddig lappangó történeteket bemutató új műsorsorozatot sok zenével, eredeti idézetekkel.
A következő adások során megtudhatjuk például, mit gondolt Brassai Sámuel „az utolsó erdélyi polihisztor” a nők felsőbb tanulmányairól, vagy, hogy milyen célból rajzolta meg Benczúr Gyula az 1905-ben Budapesten tartózkodó Ellen Key svéd írónő, reformpedagógus portréját. Hogyan vélekedett De Gerando Antonina a jövő iránti felelősségről és mikor írta Tóth Árpád az Éljenek a szüfrazsettek című cikkét?
Ma azonban, így évkezdetkor vidáman indítjuk a sorozatot: Dr. Fabó Edit kutatásai alapján, az ő összeállításában készült a Hymen című, 1881-ben megjelent lap házassági hirdetéseinek feldolgozása Frankó Emília, Horányi Károly és Szigeti Márton közreműködésével, amely valódi időutazás lesz egy régen letűnt korban. Bepillanthatunk a nő-férfi kapcsolat XIX. századi, néhol megmosolyogtató jelenségeibe, de észrevehetjük azt is, ami lényegében nem változott.