Mindent a nőkről – Elekes Irén Borbála

Időpont: hétfő 21:00 – 22:00 (páros hét), ismétlés kedd 22:00 – 23:00 (páros hét)

Műsorvezető: Elekes Irén Borbála

Szellemi kalandozások, művelődéstörténet kicsit másképpen, és persze nők, akik generációkon, történelmi korokon át, részt akarnak venni a társadalom alakításában. A műsor készítője mondja: Szakmai életem középpontjában a nőtörténet áll, magánéletemben pedig – hiszen három lányom van – ők és családjaik viszik a főszerepet.”

2022-05-02 21 óra Művelődéstörténet – másképp.

Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.

Deáky Zita etnográfus hosszú évek kutatómunkájával körüljárta mindazokat a szokásokat, amelyek a szülést/születést övezik kultúránkban. Személyes gyűjtéseket folytatott a történelmi Magyarország különböző vidékein a még jelen lévő szokásmaradványokat leírva, miközben óriási levéltári anyagot tekintett át és dolgozott fel.

Adásunkban a születés körüli felfogások változásáról is beszélgetünk és röviden áttekintjük az első olyan női foglalkozás kialakulását, amelynek elsajátítása érdekében a modern kor kezdetén a nők először léphették át a felsőoktatási intézmények küszöbét.

2022-04-18 21 óra Művelődéstörténet – másképp.

Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.

Fontos lap indult 1860-ban Családi Kör címmel, amely két évtizeden keresztül a magyar családok kedvelt olvasmánya volt. A Monarchia első női lapszerkesztője, Kánya Emília hívta életre a népszerű folyóiratot minden akadályt legyőzve. Ahogy műsorunk vendége, Szaffner Emília idézi Kánya Emília emlékiratait: [a táborszernagy] „…katonás hangon, rosszallólag nyilatkozott tervemről. Minek akarok én, magyar nő, egy újságot kiadni, szerkeszteni, én, a kis Magyarország kicsi nője, mikor a nagy Ausztriában nem találkozott még nő, aki ilyen eredeti, de szerinte felesleges vállalatra adná magát. Első akarnék-e lenni, és talán úttörő? Mire való ez? Miért nem maradok szépen házi foglalkozásaim mellett, és csak hagyjam a nyilvánosságot a férfiak részére.”

A Monarchia első, asszony által szerkesztett lapja, a Családi Kör. Egyben ez volt az első magyar szépirodalmi és divatlap, amely képes volt a fennmaradásra két teljes évtizeden keresztül.

A szerkesztőnő, Szegfi Mórné Kánya Emília, a kor népszerű írónője volt Emília néven, s lapja révén az akkortájt létrejövő női irodalom központi alakja lett.

2022-04-04 21 óra Művelődéstörténet – másképp.

Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.

Bicskey Éva művészettörténész újabb részelteket tár fel a nők művészeti képzésének kezdeteiről. A nők számára a magasabb szintű képzés a női festészeti tanfolyam keretében vált lehetővé olyan oktatók mellett, mint Lotz Károly, vagy Benczúr Gyula. Az intézmény később Magyar Királyi Női Festőiskola néven működött tovább. Szó lesz az első női műkiállításról és a Magyar Képzőművésznők Egyesülete megalakulásáról.

2022-03-21 21 óra Művelődéstörténet – másképp.

Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Beszélgetés Bicskey Éva, művészettörténésszel. Az arisztokrata családok lányainak neveltetéséhez a művészeti képzés is hozzátartozott. Akadtak közöttük olyanok, mint például Brunszvik Henriett, vagy Széchenyi Franciska, akik komoly tehetséget mutattak, munkásságuk azonban feledésbe merült műveik a történelem viharai miatt elkallódtak. A képzőművészeti oktatás az 1875-ben megnyitott Mintarajztanodában indult Budapesten, ahová már nők is felvételt nyerhettek. A műsorból megtudhatjuk még, hogy mi lett Teleki Blanka önmagát ábrázoló szobrának sorsa.

2022-03-07 21 óra Művelődéstörténet – másképp.

Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Borbíró Fanni ma Sissy-ről, beszélget Kiss Csilla történésszel. A szép, modern, öntörvényű Erzsébetet Magyarországon már életében rajongással vették körül, halála után pedig Ausztriában kezdődött meg a személyét övező kultusz, amely napjainkig tart. Róla – Sissyről beszél Kiss Csilla történész, aki forrásokra, tehát levelekre, naplókra támaszkodva igyekszik hiteles portrét rajzolni a gyönyörű, szenvedélyes királynéról. Természetesen szóba kerülnek a magyar vonatkozások is.

2022-02-21 21 óra Művelődéstörténet – másképp.

Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Ebben az adásban Borbíró Fanni történésszel beszélgetünk az 1840-es évek diskurzusairól, amelyek a nőnevelés körül élénkültek meg. Sorra alakultak a nőnevelő intézetek és a tanügyi szakma is külön figyelmet szentelt a témának. Már 1844-ben felmerül a nők szavazati jogának kérdése. Borbíró Fanni beszél a korszakról, a ’48-as forradalomról és a benne részt vevő bátor nőkről: Lebstück Máriáról, Buchwald Franciskáról, Teleki Blankáról.

2022-02-07 21 óra Művelődéstörténet – másképp.

Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Fábri Anna művelődéstörténész ezúttal Takács Éva lányáról, Karacs Terézről beszél részleteseben, aki pedagógus, író, a nőnevelés egyik úttörője. Mint sikeres nevelőintézeti igazgatónő működött és szintén fontos alakja a nőművelődés történetnek. Életét, működését és karakterét is magunk elé képzelhetjük, miközben szóba kerülnek más, a saját korukban ismert szerzőnők is. A beszélgetés végén néhány szót ejtünk a reformkori nőkről.

E három beszélgetéssel leraktuk nőművelődés történeti sorozatunk alapjait, hogy a következő adásokban majd újabb és újabb szereplőkkel ismerkedjünk meg időutazásunk során.

2022-01-24 21 óra Művelődéstörténet – másképp.

Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Fábri Anna művelődéstörténész bemutatja a XVIII. század közepén született, nőkérdéssel foglalkozó munkákat, elsősorban fordításokat, majd korai magyar vitairatokat elemez. A Tudományos Gyűjtemény évekig tartó vitájának egyik főszereplője Takács Éva, az első magyar nőjogi publicista. Az ő életéről, munkásságáról hallhatunk bővebben ebben a műsorban.

2022-01-10 21 óra Művelődéstörténet – másképp.

Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Izgalmas szellemi kaland vár ránk, amikor feltárulnak előttünk a nőtörténet fejezetei. Kalauzunk Fábri Anna művelődéstörténész, aki kutatásainak eredményeit osztja meg velünk (érdekfeszítően) és azt is, hogy rengeteg feltáratlan anyag van még, amelynek tanulmányozásán keresztül a múltról való tudásunk kiteljesedhet. Hiszen ahogy mondja: „A nőkérdéssel foglalkozni az egész élettel való foglalkozást jelenti.”