Műsorvezető: Elekes Irén Borbála
Szellemi kalandozások, művelődéstörténet kicsit másképpen, és persze nők, akik generációkon, történelmi korokon át, részt akarnak venni a társadalom alakításában. A műsor készítője mondja: Szakmai életem középpontjában a nőtörténet áll, magánéletemben pedig – hiszen három lányom van – ők és családjaik viszik a főszerepet.”
2024-12-31 16 óra Művelődéstörténet – másképp
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem.
A feledésbe merült nevek, életművek, teljesítmények megidézésével a hiányos képet igyekszünk kiegészíteni. Hogy valamivel többet tudjunk ezentúl a nőkről.
2022 januárja óta adásról-adásra mutatjuk be a magyar nőtörténet fontos eseményeit és olyan nőket, akik saját útjukat járva ismeretlen területeken állták meg helyüket, tehetségükkel és szorgalmukkal. Női generációk sora adta kézről-kézre a gondolatot, hogy mint a társadalom felét alkotó csoportnak, érdemi beleszólása lehessen a mindenkit érintő döntések meghozatalába. Ehhez a magasabb iskolázottságon keresztül vezetett az út.
Mai, szilveszteri adásunk vidám témát dolgoz fel. Dede Franciska irodalomtörténész Tartsd jól a bestiát! című kötetének szövegeiből válogattunk Dede Franciska, Frankó Emília és Magyar Ádám közreműködésével.
Az előző századforduló legendás lapja, A Hét hasábjain hirdették meg 1901-ben azt a receptversenyt, melynek ötlete Ignotustól származott. Ignotus Emma asszony álnéven vezetett sikeres levelező rovatot a lapban, a recepteket is az ő nevében kérte és véleményezte. A vidám, élvezetes levelezésbe a kor számos híressége kapcsolódott be. Írók, színésznők és – saját jogon ismertséget szerzett, alkotó nők.
Ezzel az összeállítással búcsúzik a sorozat: boldog, békés, sikeres Új Esztendőt kívánunk!
2024-12-17 16 óra Művelődéstörténet – másképp
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem.
A Mindent a nőkről adásaiban láttuk, hogy milyen rögös volt az út, amelynek során csak fokozatosan bővültek a nők előtt álló lehetőségek: tanulhattak, pályát választhattak, szavazhattak. Női nemzedékek sorának bátorsága, állhatatossága kellett ahhoz, hogy mindez valóra válhasson.
Az önálló utazás is olyan dolog volt, amelyet a társadalmi szokások sokáig nem tartottak nőkhöz illőnek.
Mai hősnőnk, Bulyovszky Lilla saját korában igazi világsztár volt. A szép, okos és művelt színésznő dicsőséget szerzett királyi udvarokban, szerepelt Európa nagyvárosaiban. Párizsi útján Alexandre Dumas kalauzolta, aki később regényt is írt róla. II. Lajos bajor király rajongott érte. München, Drezda, Amszterdam, Riga és más európai városok közönsége ünnepelte.
Takács Mária munkája alapján Györe Gabriella mutatja be a kalandokban, sikerekben bővelkedő életútnak azt az epizódját, amikor Bulyovszky Lilla norvégiai utazást tett. Később útinaplóban adta közre tapasztalatait, élményeit. A műsor második részében ebből az útinaplóból hallhatnak részleteket Frankó Emília előadásában.
2024-12-03 16 óra Művelődéstörténet – másképp
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem.
A Mindent a nőkről adásaiban láttuk, hogy milyen rögös volt az út, amelynek során csak fokozatosan bővültek a nők előtt álló lehetőségek: tanulhattak, pályát választhattak, szavazhattak. Női nemzedékek sorának bátorsága, állhatatossága kellett ahhoz, hogy mindez valóra válhasson.
Az önálló utazás is olyan dolog volt, amelyet a társadalmi szokások sokáig nem tartottak nőkhöz illőnek.
Mai hősnőnk, Molnár Mária misszionárius utazása mártíromsággal ért véget. Kunszt Irénhez hasonlóan ő is vívódások után kelt útra, hogy azután Mánusz szigetén sok-sok évet töltsön el, eredményes térítő és gyógyító, segítő, tanító tevékenységet végezzen. Az ő útját már hazai források tették lehetővé.
Takács Mária munkája alapján Györe Gabriella mutatja be a szomorú vég ellenére is eredményes missziós tevékenység érdekes részleteit. Molnár Mária írásaiból, leveleiből kultúrtörténeti különlegességeket ismerhetünk meg és számos ismeretlen tényt az őslakosok életmódjáról, szokásairól.
2024-11-19 16 óra Művelődéstörténet – másképp
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem.
A Mindent a nőkről adásaiban láttuk, hogy milyen rögös volt az út, amelynek során csak fokozatosan bővültek a nők előtt álló lehetőségek: tanulhattak, pályát választhattak, szavazhattak. Női nemzedékek sorának bátorsága, állhatatossága kellett ahhoz, hogy mindez valóra válhasson.
Az önálló utazás is olyan dolog volt, amelyet a társadalmi szokások sokáig nem tartottak nőkhöz illőnek.
Adásunk különleges abból a szempontból, hogy olyan utazónőről beszélgetünk Györe Gabriellával, aki nem élménykeresésből, vagy tudásszomjból indult el, hanem missziós elhivatottságból. Takács Mária munkája alapján Györe Gabriella megismertet minket Kunst Irén áldozatos életével, vívódásaival, Kínában töltött éveinek történetével.
2024-11-05 16 óra Művelődéstörténet – másképp
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem.
A Mindent a nőkről adásaiban láttuk, hogy milyen rögös volt az út, amelynek során csak fokozatosan bővültek a nők előtt álló lehetőségek: tanulhattak, pályát választhattak, szavazhattak. Női nemzedékek sorának bátorsága, állhatatossága kellett ahhoz, hogy mindez valóra válhasson.
Az önálló utazás is olyan dolog volt, amelyet a társadalmi szokások sokáig nem tartottak nőkhöz illőnek.
Adásunkban a sorozatunkon belüli al-sorozatot folytatjuk az első bátor utazónőkről, akik közül többen meg is jelentették élményeikről szóló írásaikat. Mások után naplók maradtak fenn.
Takács Mária munkája alapján Györe Gabriella Majthényi Flóra fordulatos életét mutatja be ma. A pályája elején körülrajongott költőnő útra kelésének előzménye: súlyos válságba jutott házassága és bonyodalmas válása. A tizenkilencedik században nem volt könnyű ilyen bélyeggel élni, Flóra utazása ezért inkább menekülés volt, mintsem kalandkeresés.
2024-10-22 16 óra Művelődéstörténet – másképp
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem.
A Mindent a nőkről adásaiban láttuk, hogy milyen rögös volt az út, amelynek során csak fokozatosan bővültek a nők előtt álló lehetőségek: tanulhattak, pályát választhattak, szavazhattak. Női nemzedékek sorának bátorsága, állhatatossága kellett ahhoz, hogy mindez valóra válhasson.
Az önálló utazás is olyan dolog volt, amelyet a társadalmi szokások sokáig nem tartottak nőkhöz illőnek.
Adásunkban a sorozatunkon belüli al-sorozatot folytatjuk az első bátor utazónőkről, akik közül többen meg is jelentették élményeikről szóló írásaikat. Mások után naplók maradtak fenn.
Takács Mária munkája alapján Györe Gabriella beszél Wesselényi Polixenának az előző adásban bemutatott utazása további élményeiről. A műsor második részében Tutsek Annáról hallanak, a korábban megjelenési tilalom alatt álló írónőról. Ő volt az első olyan alkotó a magyar nőtörténetben, aki írásaiból tartotta fenn magát. Kádár Judit mutatja be őt.
2024-10-08 16 óra Művelődéstörténet – másképp
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
A Mindent a nőkről adásaiban láttuk, hogy milyen rögös volt az út, amelynek során csak fokozatosan bővültek a nők előtt álló lehetőségek: tanulhattak, pályát választhattak, szavazhattak. Női nemzedékek sorának bátorsága, állhatatossága kellett ahhoz, hogy mindez valóra válhasson.
Az önálló utazás is olyan dolog volt, amelyet a társadalmi szokások sokáig nem tartottak nőkhöz illőnek.
Adásunkban sorozatunkon belül al-sorozatot indítunk. Takács Mária munkája alapján Györe Gabriella beszél a következő néhány adásban az első bátor utazónőkről, akik közül többen meg is jelentették élményeikről szóló írásaikat. Mások után naplók maradtak fenn.
Az első világjárónő, akinek életéről és utazási élményeiről részletesebben szólunk, báró Wesselényi Polixena. Ő Olaszhoni és Schweizi utazás című könyvében számolt be tapasztalatairól.
2024-09-24 16 óra Művelődéstörténet – másképp
( A 2023.01.10-i adás ismétlése )
2024-09-10 16 óra Művelődéstörténet – másképp
( A 2023.06.13-i adás ismétlése )
2024-08-20 16 óra Művelődéstörténet – másképp
( A 2022.12.26-i adás ismétlése )
2024-08-06 16 óra Művelődéstörténet – másképp
( A 2023.04.04-i adás ismétlése )
2024-07-23 16 óra Művelődéstörténet – másképp
( A 2023.02.21-i adás ismétlése )
2024-09-09 16 óra Művelődéstörténet – másképp
( A 2024.01.23-i adás ismétlése )
2024-06-25 16 óra Művelődéstörténet – másképp
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Műsorunkban helyet kapnak olyan női alkotók is, akiknek alakja az utókor emlékezetéből már hiányzik. Gyakran azért történik ez, mert az irodalomtörténet sem tartja megőrzendőnek műveiket, a hivatalos kánon szerint nem felelnek meg bizonyos követelményeknek. Ám ezek a követelmények női szemszögből nézve néha önkényesek, ahogy Virginia Woolf is vélekedik erről a női írásról szóló munkájában.
Tormay Ceclile esetében nem erről van szó, hiszen hajszál híján irodalmi Nobel-díjat kapott 1937-ben, tehetségéhez kétség sem fér, Szerb Antal irodalomtörténetében – kortársként -elismeréssel beszél Tormay lírai színezetű szó- és hangulat-művészetéről, és remekmívű novelláiról.
Az írónő egy könyve miatt került tilalmi listára 1945 után. A napló formában megírt visszaemlékező kötet túlzásai, elfogultságai valóban érthetővé teszik a szigorú kritikát.
Kollarits Krisztina irodalomtörténész mégis megírta Tormay Cecile monográfiáját előítéletek nélkül, a tényekhez ragaszkodva, mert egy ilyen munka megjelenése már régóta esedékes volt.
Beszélgetésünkből megismerjük az írónő életrajzát, indulását és művei közül néhányat.
2024-06-11 16 óra Művelődéstörténet – másképp
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Sorozatunkban gyakran foglalkozunk olyan nőkkel, akik tehetségesek voltak, határozott véleménnyel a világról, de úgy alakult az életük, hogy önálló szellemi produktumot nem hoztak létre.
Ilyen volt Seilern Crescence is, Széchenyi Istvánnak, a „legnagyobb magyarnak” kezdetben szellemi társa, bizalmasa, hosszú évek múltán pedig felesége. A róla szóló újabb adásban arról beszélgetünk, hogyan zajlott az életük a házasságkötés után, milyenek voltak hétköznapjaik és szót ejtünk azokról az évekről is, amikor számos nehézséggel kellett szembenézniük.
A műsorban Csepregi Klára és Szabó Béla István közreműködésével idézzük fel Seilern Crescence alakját.
2024-05-28 16 óra Művelődéstörténet – másképp
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Sorozatunkban gyakran foglalkozunk olyan nőkkel, akik tehetségesek voltak, határozott véleménnyel a világról, de úgy alakult az életük, hogy önálló szellemi produktumot nem hoztak létre. Ilyen volt Seilern Crescence is, Széchenyi Istvánnak, a „legnagyobb magyarnak” kezdetben szellemi társa, bizalmasa, hosszú évek múltán pedig felesége. Levelezésükből látható, hogy Crescence milyen alapossággal gondolta át a Hitel készülő fejezeteit s mennyi értékes kiegészítést javasolt.
John Stuart Mill a híres angol filozófus egy munkájában feleségéről emlékezve hasonló helyzetről ír: „Ha két embernek minden gondolata és elmélkedése teljesen közös, ha szellemi és erkölcsi életük minden mozzanata a mindennapi élet folyamán megbeszélés tárgyát képezi (…) ha ugyanazon kezdetből indulnak ki és közösen végzett fejlődési folyamattal azonos következtetésekre jutnak; akkor lényegtelen az eredetiség szempontjából az a körülmény, hogy melyik forgatja közülük a tollat; (…) az irodalmi mű, amely létesül, kettejük munkája.”
A műsorban Csepregi Klára, Frankó Emilia és Szabó Béla István közreműködésével idézzük fel Seilern Crescence alakját.
2024-05-14 16 óra Művelődéstörténet – másképp
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
A tizenkilencedik század második felében polgárjogot nyertek és – különösen a dualizmus korában – nagyon népszerűvé váltak az élclapok. Ezek a humor segítségével mutatták be koruk politikai, társadalmi életét, mindazokat a dolgokat, amelyek az embereket éppen foglalkoztatták.
A lapok szerkesztői és szerzői között megtalálhatók voltak a kor népszerű írói, még a legnagyobbak is, mint például Jókai Mór.
A Borsszem Jankó, a Bolond Istók, a Kakas Márton, a Fidibusz, az Üstökös vagy a Herkó Páter közel száz másik élclappal együtt írásaival és karikatúráival görbe tükröt tartott a társadalom elé.
A régi élclapok beszédtémái között természetesen megtaláljuk a nő-férfi viszonyról szóló korabeli, egyre élénkebb diskurzus humorba ágyazott lenyomatát is.
Dr.Fabó Edit művelődés- és sajtótörténész sok-sok élclap áttekintésével annak járt utána értekezésében, hogy milyen kép rajzolódik ki e lapokban a nőkérdésről, a nemek viszonyáról.
2024-04-30 16 óra Művelődéstörténet – másképp
( A 2022.06.13-i adás ismétlése )
2024-04-16 16 óra Művelődéstörténet – másképp
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Mi történik akkor, ha egy okos és művelt nő, aki politikusok, művészek, írók társaságában méltán érezheti egyenlőnek magát, egyszer csak azt tapasztalja, hogy a család barátja egy tudományos munkájában e képpen ír a női nemről: „A nő korán fejlődik, de teljes férfiúi érettségre sohasem jut; könnyebben felfog és tanul, de teremtő géniusz híjával az emberiség irányadó szellemei közé nem emelkedik.” Később pedig így: „A nő alárendelt testi és lelki ereje védelmet, ápolást keres, s az erősebb férfiú lelkében éppolyan érzéseket költ, mint az elhagyott gyermek, a hervadó virág, megdermedt madár(…)”
A fenti szavakat Veres Pálné Beniczky Hermin kissé megütközve olvashatta a XIX. század közepén Madách Imre akadémiai székfoglalójában. Eszébe juthattak az íróval folytatott mély beszélgetései és értetlenül állhatott e vélemények előtt.
Válaszul munkához látott. Megírta a Felhívás a nőkhöz! című kiáltványát és ezzel kezdetét vette az a hatalmas szervező munka, amely a nők magasabb képzése érdekében folyt évtizedekig. Gráberné Bősze Klára mondja el a műsorban ennek a küzdelemnek a történetét.
2024-04-02 16 óra Művelődéstörténet – másképp
( A 2023.09.19-i adás ismétlése )
2024-03-19 16 óra Művelődéstörténet – másképp
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Az első nőegyesületek a reformkor idején jótékonysági céllal jöttek létre. A hagyományos női szerepekre építve „kármentés” volt a feladatuk: a háborúk okozta pusztítás, vagy a mostoha időjárás okozta ínség enyhítése, a szegények segítése. Csak később, a dualizmus korában mentek ennél tovább, amikor az okokat kutatva a társadalom működésének hibáiról is gondolkodtak s véleményt is formáltak azokról. A virágzó egyesületi élet magyar sajátosságai közé tartozott, hogy itt a nemesség és az arisztokrácia is érdemben vett részt a szervezetek munkájában azon túl, hogy anyagilag is támogatta működésüket.
Borbíró Fanni történész a korai nőegyesületek tevékenységéről beszél: pl. a két „Jóltevő Asszonyi Egyesület”-ről (az egyik Budán, a másik Pesten működött azonos névvel), az özvegy Damjanich Jánosné által alapított Magyar Gazdaasszonyok Egyesületéről, vagy a nőoktatásban olyan fontos szerepet játszó Mária Dorothea Egyesületről.
2024-03-05 16 óra Művelődéstörténet – másképp
( A 2022.04.18-i adás ismétlése )
2024-02-20 16 óra Művelődéstörténet – másképp
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
A fényképezés, annak is a magas fokon történő művelése volt az a művészeti ág, amelybe a nők korán bekapcsolódhattak. Itt nem kellett évszázados lemaradással számolniuk, hiszen az új lehetőség előttük is nyitva állt már az előző századfordulón. A női fotográfia gyökerei a fotó felfedezéséig nyúlnak vissza.
A kor fiatal női generációinak tagjai közül szép számmal választották élethivatásul a fényképezést. Beszélgetőtársam, E. Csorba Csilla művészettörténész (a felvétel idején a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója) tollából jelentős fotótörténeti munkák kerültek ki, e művek alapján beszélgetünk arról, hogyan képezték magukat – sok esetben külföldi tanulmányok során – a sikeres és a fotóművészetben egyéni stílussal jelentkező alkotók, majd azután milyen pályát futottak be.
Szó esik Landau Erzsiről, Máté Olgáról, Kárász Juditról, Besnyő Éváról és másokról.
2024-02-06 16 óra Művelődéstörténet – másképp
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Sáray-Szabó Katalin néprajzkutató, nőtörténésszel doktori védésének másnapján beszélgettünk a nők szerepéről a reformárus egyházban. A disszertációban a szerző végig vezet bennünket azon az úton, amelynek során a XIX. század végén „a református egyházi társadalomban megváltoztak a nőiségről, a női szerepekről vallott nézetek, a nők számára fokozatosan megnyíltak az egyházi nyilvánosság terei, s az egyházi életben is megindult a női emancipáció.” (Sáray-Szabó Katalin) A disszertáció a társadalmi folyamatok összefüggéseiben vizsgálja a női szerepértelmezésekben történő változások bekövetkeztét, annak hatásait és a megújulásban élenjáró belmissziói mozgalmat.
Bőséges helyet kap a dolgozatban négy fontos női életút elemzése is.
A beszélgetésben áttekintjük a disszertáció megállapításait, de a védés izgalmas pillanatait is felidézzük.
2024-01-23 16 óra Művelődéstörténet – másképp
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Mikor jelentek meg a világot jelentő deszkákon a nők? Milyen volt és hogyan alakult a helyzetük a színházi környezetben? Az önálló magyar színjátszás kezdeteiről, majd fejlődéséről Kiss Csilla történésszel beszélget Borbíró Fanni.
Szó lesz arról, hogyan segítette a színház a magyar nyelv fejlődését, hogyan járt elöl a szép beszéd terjesztésében és hogy az előadásokon kívül milyen háttérfeladatokat végeztek – különösen a nők.
Beszélünk Déryné Széppataki Rózáról, Laborfalvi Rózáról, valamint a szép és művelt Bulyovszky Lilláról, aki Európa-szerte ismert volt, népszerűbb, mint idehaza s akit utazásai kapcsán a sorozat későbbi adásában külön is bemutatunk.
2024-01-09 16 óra Művelődéstörténet – másképp
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Prostitúció.
Vendégünkkel, Császtvay Tünde irodalomtörténésszel az élet takargatott oldaláról, a történeti Magyarország amúgy is elfeledett időszakában virágzó prostitúcióról beszélgettünk. A tizenkilencedik század utolsó harmadában a nyilvánosházak mellett a leánykereskedelem elterjedtsége is rombolta a társadalmat.
A műsorban beszélgetőtársam Éjjeli lepkevadászat című nagy munkájából kiindulva e társadalmi problémák mélyére néztünk.
( A 2022.05.16-i adás ismétlése )
2023-12-26 16 óra Művelődéstörténet – másképp
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Témánk egyike azoknak a dolgoknak, amelyek – a rossznyelvek szerint – leginkább érdeklik a nőket, de ahogy beszélgetőtársam fogalmazott, a férfiakat sem hagyja hidegen. A divatot, annak történetét, néha furcsaságait mutatta be F.Dózsa Katalin (1942-2018) Pulszky Ferenc-díjas művészettörténész, muzeológus, egyetemi tanár és divattörténész.
Szavai nyomán elénk tárul a XIX-XX. század fordulójának Budapestje. A viharosan fejlődő, épülő, csodaszép világváros ebben az időszakban a régió vezető divatközpontja volt. Erről a pezsgő divatéletről szólt műsorunk.
( A 2022.06.27-i adás ismétlése )
2023-12-12 16 óra Művelődéstörténet – másképp
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
A jelentős női teljesítmények után kutatva történelmünk új arca is kibontakozik előttünk.
Olyan mozzanatokra bukkanunk, amelyek hátterében a társadalom nehézségei iránti felelősség látszik, fontos összefogások alakulnak ki és azok az egyesületek, amelyek valódi önzetlenséggel dolgoznak, kitartásukkal maradandó javulást képesek elérni.
A gyermekvédelem az, amelybe a XIX. századtól sok energiát fektetnek egyének, egyesületek, szakemberek: orvosok, pedagógusok, közírók. Így történt ez Európa más országaiban is, ahol – főleg a nagyvárosokban – a rohamléptekkel fejlődő ipar romboló „mellékhatásait” a társadalmak nem tudták ellensúlyozni, de akadtak, akik a keletkezett károkat megpróbálták enyhíteni. A szakemberek országokon átívelően is keresték a megoldásokat. Az 1899-es Nemzetközi Gyermekvédő Kongresszus – az első olyan rendezvény, amelyet meghatározott elvek szerint folytattak le – helyszínéül a brüsszeli bizottság Budapestet jelölte meg.
A nagyszabású esemény teljes áramellátását a Ganz gyár biztosította ellentételezés nélkül. E hír kapcsán jutunk el a Ganz család nőtagjaihoz, akiknek tevékenységét Géra Eleonóra tanulmányozta, összefüggésben a korszak egyéb, vallási, vagy világi mozgalmaival. A beszélgetésben hallhatunk Desewffy Emmáról, Jókai Jolánról, vagy éppen az első Magyarországon született, felszentelt diakonisszáról.
( A 2023.01.24-i adás ismétlése )
2023-11-28 16 óra Művelődéstörténet – másképp
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Arról a rögös útról beszélget Borbíró Fanni és Vámos Éva (a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi tanár), amelynek során a nők a tudomány egyre több területén bizonyíthatták alkalmasságukat, sőt rátermettségület.
Szó esik arról is, hogy milyen női szakmai szervezetek alakultak azért, hogy a tudományos pályán dolgozó nők érdekeit képviseljék és egyben önsegítő csoportként is működjenek. A tudománytörténeti érdekességekkel színesített beszélgetésben a kezdetektől elindulva, vagyis az első magyar tudományos folyóirat hasábjain folyt vitától kezdve követhetjük azokat az eseményeket, amelyek lehetővé tették a nők számára a felsőfokú képzésben való részvételt.
A beszélgetésben a mához közeledve eljutunk korunk még mindig létező ellentmondásaihoz, ahhoz, hogy az egyetemet végzett, azután a kutatói pályán működő nők milyen nehézségekkel néznek szembe akkor, amikor családi kötelezettségeikben és szakmai előmenetelükben egyaránt helyt akarnak állni. Vámos Éva, aki sajnos már nincs közöttünk, munkájával, nemzetközi beágyazottságával sokat tett azért, hogy a fent említett nehézségekre jó választ adjon a társadalom.
2023-11-14 16 óra Művelődéstörténet – másképp
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Női könyvgyűjtemények régóta léteznek, elég, ha csak Mátyás király feleségének, Beatrix királynénak könyveire gondolunk, de ezek a könyvtárak általános tartalmúak voltak, koruk szerzőitől gyűjtötték a szak- és szépirodalmat.
Adásunkban Nagy Anikó bibliográfiai szerkesztővel olyan könyvtárról beszélgetünk – és a továbbiakban ezt nevezzük női könyvgyűjteménynek – amely különleges célt tűzött maga elé. Az alapító, Benczúr Gyuláné Boldizsár Kata Piroska történelmi jelentőségű vállalkozásának célja, hogy összegyűjtsön minden olyan dokumentumot, amelyet nők hoztak létre, nőkről szól, vagy a nőkérdést tárgyalja. A régi magyar irodalom korszakától a huszadik század eleji munkákig terjed a gyűjteményben található művek sora. Hungaricum könyvtárnak indult, később azonban fontos külföldi munkákkal is kiegészült.
A Magyar Asszonyok Könyvtára 1888-as alapításával úttörő szerepet töltött be. A világ ma is működő híres nőkönyvtárai: a Marguerite Durand alapította párizsi, Millicent Fawcett londoni és az Aletta Jacobs-ról elnevezett amszterdami gyűjtemény később keletkezett. (Azonban ezek alapításuk óta folyamatosan működnek, gyarapodnak, modernizálódnak s máig fontos bázisai a nőkutatásnak.)
Beszélgetésünkben bemutatjuk a gyűjtemény történetét, megemlítünk fontos műveket, kiemeljük az alapító munkájának szakszerűségét, aki abban a reményben kezdte el a gyűjtést, hogy munkájának folytatása lesz. (A második világháború utáni időszak meghiúsította ezt.)
A Magyar Asszonyok Könyvtára meggyőzően bizonyítja a női alkotóképesség erejét, a női nemzedékek egymásra épülő, kitartó munkáját és láthatóvá teszi a nők tevékenységének maradandó hatását a magyar kultúrára.
2023-10-31 16 óra Művelődéstörténet – másképp
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Ha valaki az ezerkilencszázhetvenes, nyolcvanas években Budapesten járt-kelt, elméletileg találkozhatott volna azzal az írónővel, aki a két világháború között a legsikeresebb szerzők közé tartozott, művei nagy példányszámban jelentek meg. Mégsem ismerte volna fel az idős hölgyben Kosáryné Réz Lolát, hiszen évtizedek óta nem adták ki semmilyen munkáját, az Írószövetségből már régen kizárták, a második világháború után csak néhány fordítása jelenhetett meg. (Annak ellenére történt ez, hogy háború alatti helytállását, embermentő tevékenységét később az utókor elismerte.)
Nem ez volt az első törés életében, hiszen a szülővárosában, Selmecbányán töltött boldog gyermek- és ifjúkor után el kellett hagyniuk a várost – ahol első irodalmi sikereit aratta és ahol gyermekei is születtek – mivel nem esküdtek fel a trianoni döntés utáni Csehszlovákiára.
Kosáryné Réz Lola újrafelfedezése 1990 után történt meg. A Kráter Műhely Egyesület ekkortól adta ki regényeit, 2012-ben pedig, az írónő születésének százhuszadik évfordulója alkalmából konferenciát is rendeztek munkásságáról. Sorozatunk mai darabjának felvételei akkor készültek. Az egyik megszólaló Turcsány Péter, a Kráter kiadó néhai vezetője beszámol a jól sikerült konferenciáról, Kádár Judit irodalomtörténész pedig méltatja, elemzi Kosáryné életművét és kijelöli helyét az irodalmi kánonban.
2023-10-17 16 óra Művelődéstörténet – másképp
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Sorozatunk nagy súlyt fektet arra, hogy bemutassa a nők magasabb iskoláztatásáért folytatott küzdelmet, hogy fontos önszerveződések történetét mondja el és hogy feledésbe merült női teljesítményekre irányítsa a figyelmet.
Mai hősnőnk San Marco hercegné. Simon Katalin kutató beszélt róla és az általa 1901-ben alapított Irgalom Háza nevű kórházról, ahol a gyógyíthatatlan és szegény betegek kaptak méltó ellátást. (Manapság ilyenek a hospice-osztályok, de – miután a hercegnét és művét az utókor nagyrészt elfelejtette, a hospice ötletét ’90 után külföldről importáltuk.)
Az alapító gróf Nákó János torontáli földbirtokos Mileva nevű leánya volt, aki a férje után viselte a San Marco hercegné nevet. A menedékhely nemes céljait alapítólevélben fogalmazta meg, többek között ezt: „Nemzetiségi és valláskülönbség nélkül, csakis teljesen szegények ingyen vétessenek fel, tehát olyanok, akik családjuk körében szorult anyagi helyeztük miatt megfelelő ápolásban és gondozásban nem részesülhetnek.’ 1949-ben alapítványt megszüntették, vagyonát a főváros tulajdonába adták át, majd pedig az épületet is más célra használták.
Adásunkban a hercegné jellemzésén kívül megemlítettük az ő alapításában létrejött egyéb fontos intézményeket is, például a Jó Pásztor Házat a Szőlő utcában, vagy az iskolákat Torontálban.
( A 2023.03.21-i adás ismétlése )
2023-10-03 16 óra Művelődéstörténet – másképp
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
A Nyugat folyóirat első írónemzedékéhez tartozott Bohuniczky Szefi, aki munkáival olyan irodalmi nagyságok elismerését vívta ki, mint Móricz, Babits, vagy Schöpflin Aladár. Méltatói párhuzamba állították a korabeli legjobb írónőkkel, például Kaffka Margittal, vagy Török Sophie-val.
Bohuniczky Szefi a XIX. század végén született középbirtokos családba s később ugyan a család veszített vagyonából, de az apa megállította a további elszegényedést. Szefi jól ismerte az uradalmak, puszták világát, majd a kisvárosi létet, Budapesten pedig a világvárost s annak pezsgő kulturális életét.
Irodalmi fogadtatása barátságos volt. Egyik nagy méltatója, Németh László úgy jellemezte: „Volt valami gyilkos pszichológiai ösztön benne, igazi női műveltség…”
Kétszer nyerte el a Baumgarten-díjat.
A második világháború után kiszorult az irodalomból, s később is a perifériáján maradt.
1989-ben végre megjelent az „Otthonok és vendégek” című önéletrajza. A kötetet mai vendégünk, Petrányi Ilona irodalomtörténész gondozta és látta el terjedelmes előszóval.
2023-09-19 16 óra Művelődéstörténet – másképp
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Sorozatunk fontosnak tartja, hogy olyan nőkről is megemlékezzünk, akik egy-egy jelentős teljesítmény hátterében maradnak, pedig döntő hatásuk volt annak létrejöttében.
Mai adásunkban György Erzsébet személyét állítja középpontba dr. Szőnyi Éva, miközben megtudjuk, mennyi munka, felkészültség és diplomáciai érzék volt szükséges ahhoz, hogy Csontosi János olyan munkásságot fejtsen ki, amely meghatározó művelődéstörténetünkre.
A 19. század utolsó harmadában (akkori nevén) A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtárának kebelében mint a Kézirattár „első őre” végezte elhivatott munkáját 1874 és 1892 között.
Nemzetközileg is elismert kodikológusként Csontosi 52 korvinát fedezett fel, hármat visszaszerzett azon túl, hogy egyéb értékes kódexeket is azonosított.
Hogy az eredmények megszülethessenek – sőt, hogy egyáltalán a pályára léphessen – felesége, György Erzsébet anyagi helyzete tette lehetővé.
Házasságuk mégsem érdekeken alapult, Csontosi szerette és becsülte feleségét és sohasem mulasztotta el kinyilvánítani, hogy mennyit köszönhet neki.
Így emlékezett róla: „nagy energiájából, őserejű egyéniségéből, rendkívüli eszétől és nemes szívétől – melyet a modern civilisatio nem rontott meg-, merítettem minden inspiratiomat”.
2023-09-05 16 óra Művelődéstörténet – másképp
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Mai témánk főszereplője jóval a tudatos, modern nőemancipáció kezdete előtt élt, mégis – korát megelőzve – egzisztenciát teremett magának. Segítette ebben a családi környezet, a rézmetsző nevelőapa, akitől már gyermekként sokat tanult. Szülei iskoláztatták is és bár a korban ritka volt az olyan nő, aki eltartotta saját magát, Gundel Barbarának ez sikerült. Az a kevés nő, akinek Barbarához hasonlóan sikerült mesterséget tanulnia, azért tehette, mert iparos családban nőtt fel.
Török Enikő főlevéltáros mutatja be a kort, amelyben Gundel Barbara élt és azt a folyamatot is, ahogy Barbara szívós munkával tovább vitte és tovább építette a családi vállalkozást.
2023-08-22 16 óra Művelődéstörténet – másképp
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Hazánk első tudományos folyóirata már címében (Tudományos Gyűjtemény 1817- 1841) is jelzi, hogy témáival magas színvonalon kíván foglalkozni és figyel a világ szellemi áramlataira is. A folyóirat Mary Wollstonecraft A nő jogainak védelmében című híres munkáját is bemutatja. Később pedig itt bontakozik ki vita arról, hogy a nők alkalmasak-e egyáltalán szellemi tevékenység végzésére. Mindeközben egyre több nő merészkedik az irodalom területére, ahol elismerést vívnak ki maguknak. Dr. S. Sárdi Margit irodalomtörténész a Magyar költőnők antológiája társszerzője a kezdetektől napjainkig térképezte fel a magyar női költészetet. Műsorunkban a korai alkotók műveiről, azok fogadtatásáról és a költőnők sorsáról beszélgetünk.
2023-08-08 16 óra Művelődéstörténet – másképp
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Deáky Zita etnográfus hosszú évek kutatómunkájával körüljárta mindazokat a szokásokat, amelyek a szülést/születést övezik kultúránkban. Személyes gyűjtéseket folytatott a történelmi Magyarország különböző vidékein a még jelen lévő szokásmaradványokat leírva, miközben óriási levéltári anyagot tekintett át és dolgozott fel.
Adásunkban a születés körüli felfogások változásáról is beszélgetünk és röviden áttekintjük az első olyan női foglalkozás kialakulását, amelynek elsajátítása érdekében a modern kor kezdetén a nők először léphették át a felsőoktatási intézmények küszöbét.
( A 2022. 05.02-i adás ismétlése )
2023-07-25 16 óra Művelődéstörténet – másképp
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Mai hősnőnk az egész osztrák-magyar monarchia első pilótanője, Steinschneider Lilly. A dualizmus korának gyermeke ő is, aki a körülötte nyüzsgő és bámulatosan fejlődő világvárosban, Budapesten kezdte szövögetni álmát, amit meg is valósíthatott, azaz 1912-ben pilótavizsgát tehetett.
Egészen fiatalon kezdett érdeklődni az aviatika iránt, s gazdag szüleinek köszönhetően lehetősége volt arra, hogy ilyen költséges sportot űzzön. Mégis igyekezett saját maga is „menedzselni” pályáját.
Szerényi Ildikó dolgozta fel történetét, műsorunkban is ő beszél a fantasztikus életútról. Kutatásait megkönnyítette az a sok újságcikk, amely Lilly szenzációs teljesítményéről rendre beszámolt, sőt fotókkal illusztrálta a sportrepülőnő sikereit. Levelek és feljegyzések is maradtak fordulatokban bővelkedő életéről.
Első nyilvános felszállására 1912. október 6-án Nagyváradon került sor, később gyorsasági versenyt nyert, számos légibemutatón vett részt. Az első világháborúban ápolónőként szolgált. Ugyanekkor ismerkedett meg a híres és gazdag Coudenhove-Kalergi családból az idősebb fiúval, Virgilioval, akivel házasságot kötött.
Regénybe illő izgalmas élet, majd nehézségek sora, de mára utcanév őrzi Bécsújhelyen Steinschneider Lilly emlékét.
2023-07-11 16 óra Művelődéstörténet – másképp
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Adásunkban ez alkalommal nem közismert személyről lesz szó, hanem – naplók és levelezés alapján – egy középosztálybeli fiatal lány életéről, taníttatásáról, családi kapcsolatairól. A történetet László Zsófia levéltáros dolgozta fel, vele beszélgetünk.
A kiegyezést követő évtizedekben Magyarország minden téren rohamosan fejlődött: mezőgazdasága, közlekedési hálózata, bankrendszere és hírközlése a világ élvonalával egy szinten állt, számos iparágban születtek jelentős találmányok. Ebben a korszakban, a dualizmus idején élt a Kuzma család, ahol a gyermekek gondos nevelését fontosnak tartották. A levéltári dokumentumokból ennek a szeretetteljes légkörben élő családnak a képe bontakozik ki. Bár a fiatal lány, Margit korán elkerült hazulról, hogy a számára körültekintően kiválasztott iskolákban tanuljon, kapcsolata az otthoniakkal a folyamatos levélváltások révén mindvégig élő maradt. A levelek, naplók segítségével megismerünk egy rég letűnt világot, annak hétköznapjait, életérzését.
2023-06-27 16 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Fogarasi Klára etnográfus, fotótörténész volt a vendégünk, aki a fotózás történetén belül a hajdan fényírdáknak, napfény műtermeknek nevezett fényképészetekben folyó tevékenységet kutatja.
A XIX. század közepén-végén megszületett fényképezés gyors fejlődését mutattuk be adásunkban. Érdekes eljárásokról is szó volt, műhelytitkokról, amelyek az emberi találékonyság bizonyítékai.
A beszélgetés végén pedig kitértünk arra, hogy a fényképész családi vállalkozások hogyan működtek és milyen szerepet vittek benne a nők.
( A 2022.07.25-i adás ismétlése )
2023-06-13 16 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
1904-ben színre lépett egy olyan egyesület, amely gyökeresen új szempontok szerint szemlélte a nők helyzetét. A korábbi jótékonysági, vagy szakmai nőegyesületek céljainál nagyobbat tűzött ki maga elé: átgondolni a társadalom hatalmi viszonyait, megvizsgálni a
különböző társadalmi csoportok nőtagjainak körülményeit, konkrét célokat tűzni maguk elé annak érdekében, hogy a nemek között méltányosabb, egyenlőségen alapuló kapcsolat alakuljon ki. Acsády Judit szociológus az egyenlőtlenségek – mindenfajta egyenlőtlenség – elemzésén keresztül mutatja be a Feministák Egyesületének megalakulását, működésmódját, legfontosabb elképzeléseiket és sikereiket. Rámutat arra, hogy a legfontosabbnak tartott feladatot, a női választójog elnyerését az egyesület tagjai olyan eszköznek tartották, amely egy minden tekintetben humánusabb társadalom létrejöttében segít. A műsorban érdekes tényeket hallhatunk a saját korában népszerű és eredményes egyesületről.
2023-05-30 16 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Különösen kevés az, amit a fővároson kívüli nőtörténeti eseményekről hallhattunk, pedig minden jelentősebb városban működtek nőcsoportok. Mai adásunk ezt a hiányt igyekszik pótolni, amikor a Pécsett alakult egyesületekről beszélgetünk Árvai Tünde történésszel.
A XIX. század közepétől országszerte egyesületek jönnek létre különféle ügyek mentén, így történik ez Pécsett is. A nőegyletek kezdetben felekezeti alapon és jótékony céllal szerveződnek, később a társadalmi kérdések átgondolása nyomán már az érdekérvényesítés igényével.
Megtudjuk, hogy Schwimmer Rózsa látogatása nyomán megalakul a Pécsi Nőtisztviselők Egyesülete. Ennek tevékenységéről, nehézségeiről és sikereiről is szót ejtünk – a korabeli pécsi napilapok alapján.
A huszadik század elején megszervezett Szabadtanítás Kongresszusának ugyancsak Pécs volt a helyszíne, az itt tárgyalt főbb témák fontos kérdései nem csak a nőtörténetnek, de a pedagógiatörténetnek is.
2023-05-16 16 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Különleges adás. A felvétel helyszíne Bécs volt, Czibula Katalin irodalomtörténész azidőtájt vendégprofesszorként töltött egy évet a császárvárosban s én is ösztöndíjas voltam ott. Így nem csoda, ha a bécsi Sapphonak nevezett Baumberg Gabrielláról beszélgettünk.
„Külső fény, hírnév és szerettei veszik körül életének első felében. Ismerik és elismerik. Szeretik és irigylik. Úgy halad könnyű léptékkel egy szép, ifjúságtól duzzadó kor ösvényein” – írja a költőnőről Berde Mária, a kései pályatárs 1912-ben, Kolozsváron, amikor Gabriella munkásságának kötetet szentel.
A feltűnő szépséggé serdült lány Bécsben látta meg a napvilágot 1766-ban. Kiváló tánctudásával a bálok körülrajongott főszereplője, de elmélyülten foglalkozott zenével és szenvedélyesen olvasott. Hamar kiderült költői tehetsége, versei meg is jelentek nyomtatásban.
Túl volt már egy nagy szerelmi csalódáson, amikor megismerkedett Batsányi Jánossal, a magyar költővel, aki szintén egy félresikerült kapcsolatot próbált elfelejteni.
Mély és életre szóló szerelem bontakozott ki közöttük, ennek történetét mesélte el Czibula Katalin, aki sajnos már nincs közöttünk.
2023-05-02 16 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Sorozatunk fontos célkitűzése, hogy a nagy alkotók árnyékában élő és sok esetben tehetséggel megáldott nők teljesítményét is felragyogtassuk, megmutatva nehézségeiket, a külvilág értékelésével – és önmagukkal is – folytatott küzdelmeiket.
Beszélgetésünk első szereplője Fehér Judit írónő, Bródy Sándor felesége és öt gyermekének anyja volt. Hogyan zajlanak a mindent elsöprő szerelem után a házasság évei és hogyan próbálja megélni és irodalmi formába önteni alkotótehetségét az ezer gonddal küzdő asszony – erre is kerestük a választ.
A műsor további részében az előző századforduló pezsgő, világvárosi Budapestjének különös női figuráinak történetét mutattuk be. Ez az a kor, amelyben virágzott a kávéházi élet és ebből a nők sem maradtak ki: a felsőbb osztályok nőtagjai illendő keretek között látogatták a kiváló szórakozóhelyeket, mások pedig pincérnőként dolgoztak bennük. Ismét mások szépségüknél és természetes intelligenciájuknál fogva gazdag támogatókra leltek, mint például Pilisy Róza, vagy Simli Mariska. Saly Noémi irodalomtörténész, tanár, várostörténész és a kávéházak legjobb ismerője mutatta be a kort és a női sorsokat.
( A 2022.11.28-i adás ismétlése )
2023-04-18 16 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Lackner Mónika múzeológus a kiegyezést követő időszak rohamos fejlődése közepette megszülető háziipari mozgalom fejlődéstörténetét mutatja be. Az 1867-es megállapodások óriási jelentőségűek voltak az ország fejlődése szempontjából. Ahogy Lackner Mónika fogalmaz, teljes társadalmi egyetértés volt abban, hogy Magyarországnak fel kell zárkóznia Európához és ehhez az ipart és az oktatást nagymértékben kell fejleszteni.
A célok elérésében fontos szerepet játszottak a társadalmi egyesületek, valamint elhivatott egyének.
Az 1870-es években – részben külföldi minták hatására – kezdett felvirágozni a háziipari mozgalom, amelynek sikeréhez olyan személyek járultak hozzá, mint például Gyarmathy Zsigáné, vagy Habsburg Izabella. A háziipari tevékenység különféle ágai lehetőséget, felemelkedést jelentettek számos nőnek s némi anyagi önállóságot is. Beszélünk a nőipariskolákról és a nagyszabású kiállításokról.
Végül szóba kerül Lackner Mónika egy másik kutatása is – a falvédőkről. Nem is hinnénk, mennyi minden derül ki e jellegzetes műfajról.
2023-04-04 16 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Több olyan műsorunk volt már, amikor olyan nőkről beszélgettünk, akik nagyon elismert férjük mellett saját maguk is kiválóak voltak valamiben. Hogyan alakult sorsuk, okozott-e nehézséget a nagy művész mellett kibontakoztatniuk tehetségüket?
Judik Etel – Karinthy Frigyes első felesége – történetébe Rózsafalvi Zsuzsanna avat be minket. Etelnek már a gyermekkora sem volt könnyű, színésznő édesanyja mellett a nagymama volt a biztosabb támasz. Mégis anyja nyomdokaiba lépett és az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia kiváló képzését elvégezve a Thália Társaságnál kezdte pályáját.
Judik Etel életének fordulatain kívül a műsorban beszélünk a korabeli színházi életről is, de természetesen Karinthy Frigyessel való kapcsolatáról, házasságukról, amely mély kötődés volt mindkét részről, pedig számos akadályt kellett legyőzniük. Nehéz döntések után kezdhették közös életüket. A színészi pályára visszatérni mégsem volt egyszerű Etel számára s korai halála miatt nem tudjuk, sikerült volna-e megtalálni a helyét ott is úgy, mint Karinthy mellett.
2023-03-21 16 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Sorozatunk nagy súlyt fektet arra, hogy bemutassa a nők magasabb iskoláztatásáért folytatott küzdelmet, hogy fontos önszerveződések történetét mondja el és hogy feledésbe merült női teljesítményekre irányítsa a figyelmet.
Mai hősnőnk San Marco hercegné. Simon Katalin kutató beszél róla és az általa 1901-ben alapított Irgalom Háza nevű kórházról, ahol a gyógyíthatatlan és szegény betegek kaptak méltó ellátást. (Manapság ilyenek a hospice-osztályok, de – miután a hercegnét és művét az utókor nagyrészt elfelejtette, a hospice ötletét ’90 után külföldről importáltuk.)
Az alapító gróf Nákó János torontáli földbirtokos Mileva nevű leánya volt, aki a férje után viselte a San Marco hercegné nevet. A menedékhely nemes céljait alapítólevélben fogalmazta meg, többek között ezt: „Nemzetiségi és valláskülönbség nélkül, csakis teljesen szegények ingyen vétessenek fel, tehát olyanok, akik családjuk körében szorult anyagi helyeztük miatt megfelelő ápolásban és gondozásban nem részesülhetnek.’ 1949-ben alapítványt megszüntették, vagyonát a főváros tulajdonába adták át, majd pedig az épületet is más célra használták.
Adásunkban a hercegné jellemzésén kívül megemlítjük az ő alapításában létrejött egyéb fontos intézményeket is, például a Jó Pásztor Házat a Szőlő utcában, vagy az iskolákat Torontálban.
2023-03-07 16 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Mai beszélgetésünk alapját egy vékony, de értékes kötet adja. Juhász Borbála történész ebben az összeállításban gyűjtötte össze a Gödöllőn egykor élt neves, híres nők történetét Nőtörténeti séta Gödöllőn címmel. Az akkoriban működő Regina alapítvány volt a kiadó – támogatók segítségével.
„Az emberiség fele, és szinte semmit sem tanulunk róluk történelemórán. A nőtörténelem célja láthatóvá tenni a történelem elfeledett nőit, és olyan kérdések alapján vizsgálni a múltat, amiket eddig a történészek fel sem tettek, ezért nem is kaphattak rá választ. Hol voltak a nők? Mit csináltak? Milyen nyomot hagytak?” – írja a rövid előszóban a szerző.
Az adásban kiderül, mi adta az ötletet a kiadványhoz és jó néhány történetet is meghallgathatunk a kötetben szereplőkről. A leghíresebb közülük természetesen Erzsébet királyné, Sissi, akiről persze rengeteget tudhatunk már, itt mégsem a szokványos mondatok hangzanak el róla. Rajta kívül beszélünk Blaha Lujzáról, Brüll Adélról (Lédáról), Ferenczy Idáról, Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilonáról és másokról, de szóba kerülnek a Gödöllői Művésztelep alkotónői is, például Kriesch‐Nagy Laura, vagy Undi Mariska.
2023-02-21 16 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Mai adásunkban Fenyves Katalin – miután alapos korrajzot ad az előző századfordulóról és visszautal az 1867-es jogkiterjesztő törvényre, mely kimondja: „Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt Jogosítottaknak nyilváníttatnak” – rámutat arra a folyamatra, amelynek során a dualizmus kori zsidóság körében felerősödnek az asszimilációs törekvések és megindul a magyarosodás, valamint jelentősen változnak a hagyományos családi viszonyok.
A nőtörténet szempontjából jelentős fejlemény egy új lap megjelenése, melyről egy tanulmányában így ír Fenyves Katalin: „A 19. és a 20. század fordulóján, az 1900. év Pészachjára jelent meg Magyar Zsidó Nő címmel Közép-Európa első kifejezetten nőknek szánt izraelita felekezeti hetilapja. Az új sajtóorgánumot szerkesztőként Ötvösné Weisz Sarolta tanítónő, a pesti izraelita hitközség alkalmazottja jegyezte, cikkeit néhány ritka kivételtől eltekintve a felekezeti sajtó minden lapjában publikáló szerzők szállították,… [így] a lap a neológ rabbiság egyetlen, meglehetősen tradicionalista irányzatának szegődött szócsövévé.
2023-02-07 16 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Izgalmas szellemi kaland vár ránk, amikor feltárulnak előttünk a nőtörténet fejezetei.
A sorozat mostani ismétlésében a tizenkilencedik század legvégén indult híres és népszerű lapnak, A Hét-nek egy érdekes kezdeményezésével foglalkoztunk. A közkedvelt hetilap főmunkatársa, Ignotus – Emma asszony álnéven – receptversenyt hirdetett. A nagysikerű kezdeményezés során az ételleírások mellett olvasói levelek, gyakran irodalmi értékű hozzászólások érkeztek a laphoz, melyekből kibontakozik az előző századforduló képe, az akkor élt emberek világlátása és Emma asszony karaktere. Kultúrtörténeti érdekességekkel teli válogatásából Dede Franciska irodalomtörténész kötetet szerkesztett, ezt mutatta be ebben a beszélgetésben.
( A 2022.08.08-i adás ismétlése )
2023-01-24 16 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. A jelentős női teljesítmények után kutatva történelmünk új arca is kibontakozik előttünk.
Olyan mozzanatokra bukkanunk, amelyek hátterében a társadalom nehézségei iránti felelősség látszik, fontos összefogások alakulnak ki és azok az egyesületek, amelyek valódi önzetlenséggel dolgoznak, kitartásukkal maradandó javulást képesek elérni.
A gyermekvédelem az, amelybe a XIX. századtól sok energiát fektetnek egyének, egyesületek, szakemberek: orvosok, pedagógusok, közírók. Így történt ez Európa más országaiban is, ahol – főleg a nagyvárosokban – a rohamléptekkel fejlődő ipar romboló „mellékhatásait” a társadalmak nem tudták ellensúlyozni, de akadtak, akik a keletkezett károkat megpróbálták enyhíteni. A szakemberek országokon átívelően is keresték a megoldásokat. Az 1899-es Nemzetközi Gyermekvédő Kongresszus – az első olyan rendezvény, amelyet meghatározott elvek szerint folytattak le – helyszínéül a brüsszeli bizottság Budapestet jelölte meg.
A nagyszabású esemény teljes áramellátását a Ganz gyár biztosította ellentételezés nélkül. E hír kapcsán jutunk el a Ganz család nőtagjaihoz, akiknek tevékenységét Géra Eleonóra tanulmányozta, összefüggésben a korszak egyéb, vallási, vagy világi mozgalmaival. A beszélgetésben hallhatunk Desewffy Emmáról, Jókai Jolánról, vagy éppen az első Magyarországon született, felszentelt diakonisszáról.
2023-01-10 16 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
A sorozat mai darabjának főszereplője Czóbel Minka író, költő. A tizenkilencedik század közepén született arisztokrata lány kiváló nevelést kapott, világot látott, tehetsége korán megmutatkozott. Az 1890-es évekre „a szecesszió első és legnagyobb hullámának” képviselőjét tisztelhetjük benne – mondta róla késői méltatója, Weöres Sándor.
Indulásakor olyan költőóriások, mint Ady, Babits, Jókai, vagy Herczeg Ferenc ismerték el teljesítményét.
E ragyogó kezdet után pályája megtört, pedig szinte matuzsálemi kort ért meg. 1947-ben távozott az élők sorából, de addigra már elfeledetten és kifosztva élt a második világháború utáni, számára végképp ismeretlen világban.
Megzenésített verseit ugyan milliók ismerték – adásunkban a leghíresebb dal (Csaplárosné, száz szál gyertyát…) két változatban is felhangzik – de senki sem tudja, hogy a dalszövegek szerzője a sokoldalú Czóbel Minka.
Újrafelfedezése későn és lassan indult el, a most következő beszélgetés első rögzítése, 2009 után kezdett megélénkülni az iránta való érdeklődés és azóta szerencsére több jelentős kötet is megjelent Czóbel Minka munkásságáról, amelyek kiválóak a további tájékozódáshoz.
Beszélgetőtársammal, Kiss Noémi írónővel emlékezünk arról a varázsos hangulatokat megörökítő alkotóról, aki művekben is tetten érhető hatást gyakorolt pályatársaira – ezáltal mások költeményeiben is tovább él.
2022-12-26 21 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
A belváros szívében, a Dorottya utcában sétálva keveseknek jut eszébe a névadó, Mária Dorottya főhercegnő, pedig az elnevezés az ő emlékét hivatott megőrizni.
Ki volt József nádornak -aki Magyarországon 1819 és 1847 között a király helyettese tisztét töltötte be – felesége, milyen fontos alapítások, társadalmi tevékenységek fűződnek a nevéhez és a nádori családok más nőtagjai milyen szerepet játszottak koruk társadalmának kulturális életében és szociális intézményeinek létrehozásában? Erről beszélgetünk Magyar Erzsébet történésszel.
Bemutatjuk az első (1797-1855) és a második Mária Dorottyát (1867-1932), akik a tizenkilencedik század folyamán mindketten sokat tettek Magyarországért.
József nádort az utókor úgy emlegeti, hogy „Habsburgnak született, és magyarként halt meg”, felesége, Mária Dorottya pedig osztozott vele a magyarok iránti rokonszenvében. Ő volt az például, aki a Habsburg¬-ház nőtagjai közül az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen először szólt magyar nyelven a magyar országgyűlés tagjaihoz. Számos nemes ügyet támogatott, ezek közül nehéz kiemelni a legfontosabbakat: a budai evangélikus gyülekezet létrejötte és az első templom felépítése, a Budai Jóltevő Asszonyi Egylet megalakulása, vagy a Vakok Intézete létesítése körüli érdemek.
A nádor fia, József főherceg lánya volt (második) Mária Dorottya, aki szintén teljesítette azokat a köztelezettségeket, amelyek egy ilyen társadalmi állású személyre hárultak, és amelyet neveltetésük során tudatosítottak bennük. Az ő esetében is nehéz kiemelni a legfontosabb tevékenységeket: pl. a Tanítónői Egyesület és a Vöröskereszt létrehozásának támogatása.
Hogy ezeken kívül mi mindennel foglalkoztak még a nádori családok nőtagjai, kiderül a beszélgetésből.
2022-12-12 21 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Sorozatunk nagyon fontos célkitűzése, hogy megemlékezzünk azokról, akik elsőként nyertek felvételt olyan munkaterületre, ahol addig nem alkalmaztak nőket.
Czeke Marianne a könyvtáros pályát hódította meg sokéves képzés és szigorú felvételi procedúra után. Gráberné Bősze Klára könyvtáros, tanár, kutató mutatja be azt a vasszorgalmat, amellyel Marianne először az akkor még külön engedélyhez kötött érettségi vizsgát tette le, majd az egyetemen summa cum laude doktorált. Hosszú és eredményes könyvtári pályája nagy részét az Egyetemi Könyvtárban töltötte. Ezzel párhuzamosan évekig foglalkozott Brunszvik Teréz hagyatékának feldolgozásával. A kutatás eredményeképpen 1938-ban megjelent fő műve: Brunszvik Teréz grófnő naplói és feljegyzései.
2022-11-28 21 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Sorozatunk fontos célkitűzése, hogy a nagy alkotók árnyékában élő és sok esetben tehetséggel megáldott nők teljesítményét is felragyogtassuk, megmutatva nehézségeiket, a külvilág értékelésével – és önmagukkal is – folytatott küzdelmeiket.
Mai beszélgetésünk első szereplője Fehér Judit írónő, Bródy Sándor felesége és öt gyermekének anyja. Hogyan zajlanak a mindent elsöprő szerelem után a házasság évei és hogyan próbálja megélni és irodalmi formába önteni alkotótehetségét az ezer gonddal küzdő asszony – erre is keressük a választ.
A műsor további részében az előző századforduló pezsgő, világvárosi Budapestjének különös női figuráinak történetét mutatjuk be. Ez az a kor, amelyben virágzott a kávéházi élet és ebből a nők sem maradtak ki: a felsőbb osztályok nőtagjai illendő keretek között látogatták a kiváló szórakozóhelyeket, mások pedig pincérnőként dolgoztak bennük. Ismét mások szépségüknél és természetes intelligenciájuknál fogva gazdag támogatókra leltek, mint például Pilisy Róza, vagy Simli Mariska. Saly Noémi irodalomtörténész, tanár, várostörténész és a kávéházak legjobb ismerője mutatja be a kort és a női sorsokat.
2022-11-14 21 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
A dualizmus korában (tehát az 1867-es kiegyezéstől az első világháborúig tartó időszakban) Magyarország a monarchián belül rohamléptekkel fejlődő, sikeres középhatalom volt. Az ipari forradalom mögött fejlett mezőgazdaság állt kiépített közlekedési hálózattal, modern bankrendszerrel, és a korban legmodernebb hírközléssel. A virágzó malomipar mellett a cukorgyártás, a dohánygyártás és a szeszipar európai színtű volt. A nehéziparban a hajó- és mozdonygyártás volt világszínvonalú, az 1900-as években pedig az elektrotechnika fejlődött ugrásszerűen, világhírű találmányokkal és tudósokkal.
Ez a gazdaság munkáskezek tömegét igényelte, köztük a női munkaerőt is. Bár a nők a történelem során mindig is dolgoztak az adott kornak megfelelő keretek között például a paraszti gazdaságban, de a házon kívüli munkavállalás a kapitalizálódó társadalomban vált tömegessé.
Adásunkban arról beszélgetünk Kaba Eszter fő levéltárossal, hogy a gyárakba, üzemekbe bekerült nők milyen problémákkal találkoztak munkavégzésük során. Milyen munkakörülmények „jutottak” nekik, hogyan alakult a bérezésük és hogyan eszméltek rá arra, hogy össze kell fogniuk egy méltányosabb helyzet eléréséhez.
2022-10-31 21 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Nők a református egyházban 2. rész
A XIX. század végén „a református egyházi társadalomban megváltoztak a nőiségről, a női szerepekről vallott nézetek, a nők számára fokozatosan megnyíltak az egyházi nyilvánosság terei, s az egyházi életben is megindult a női emancipáció. A nők térnyerése, a női szerepértelmezésekben történő változások szoros összefüggésben álltak a világi társadalomban történő folyamatokkal, és azzal az útkereséssel, amellyel az egyház a polgári társadalomban betölthető új feladatait, lehetőségeit, státuszát próbálta megtalálni.” (Sáray-Szabó Katalin) Mai beszélgetésünkben a Belmissziónak a megújulásban játszott szerepéről, ezen belül is a nőknek a református egyházban végzett szerteágazó tevékenységéről beszélgetünk a fenti idézet szerzőjével.
2022-10-17 21 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Sorozatunk főszereplői nők, fontos nőtörténeti eseményeket mutatunk be, ma mégis Székely Bertalannal foglalkozunk. Egyrészt a Mintarajziskolában – azon belül a női osztályban – végzett sikeres munkája miatt, másrészt azért, hogy beszélhessünk a festő munkásságának egy fontos részéről, híres rajzsorozatairól. Bicskey Éva művészettörténész könyvet is írt Székely Bertalan „szerelmi történeteiről”. Ma este megismerhetjük a művész élettörténetét, festészetének mára kevéssé ismert részét, az erotikus rajz sorozatokat, amelyeket egy nagy szerelem – és a házasság – ihletett. A korban kedvelt albumok közül a legnépszerűbbek a házasságra és a családi életre felkészítők voltak, amelyek egyben elvárásokat is megfogalmaztak, főleg a nők feladatait illetően. Székely Bertalan magas művészi színvonalon alkotta meg ezeket a sokszorosításra szánt műveket és a leghíresebb, a Léda-sorozat már a szenvedély legszebb képi megfogalmazása.
2022-10-03 21 óra Művelődéstörténet – másképp.
Bertha von Suttner 2. rész
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
A világ első női Nobel-békedíjasa, Bertha von Suttner bátor döntéseivel, tehetségével és nagy műveltségével, amely kitartással és munkabírással párosult, saját korában a világ legismertebb asszonya volt. Élettörténetének két adást is szentelünk, most a második részt hallhatják.
Suttner báróné (szül. Kinsky grófnő) félárván nőtt fel, édesapja már a születése előtt pár hónappal (1843-ban) meghalt, kissé kétes anyagi és társadalmi helyzetet hagyva maga után. Szerencsére Bertha neveltetésére, képzésére gondot fordítottak. Négy világnyelven beszélt, írói adottságai révén a béke érdekében kiadott munkáival nagy népszerűséget ért el világszerte.
Műsorunkban Kovács Henriett a kalandos életút újabb izgalmas részleteibe avat be minket. Bertha von Suttner világhíres könyve, a Le a fegyverekkel! megírása mellett a békemozgalom legtekintélyesebb alakjává vált. Szoros kapcsolatot ápolt a magyar békeegyesülettel, melynek alapítója maga Jókai Mór volt. Számos alkalommal járt Budapesten.
2022-09-19 21 óra Művelődéstörténet – másképp.
Bertha von Suttner 1. rész
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
A világ első női Nobel-díjasa, Bertha von Suttner bátor döntéseivel, tehetségével és nagy műveltségével, amely kitartással és munkabírással párosult, saját korában a világ legismertebb asszonya volt. Élettörténetének két adást is szentelünk, most az első részt hallhatják.
Suttner báróné (szül. Kinsky grófnő) félárván nőtt fel, édesapja már a születése előtt pár hónappal (1843-ban) meghalt, kissé kétes anyagi és társadalmi helyzetet hagyva maga után. Szerencsére Bertha neveltetésére, képzésére gondot fordítottak. Négy világnyelven beszélt, írói adottságai révén a béke érdekében kiadott munkáival nagy népszerűséget ért el világszerte.
Műsorunkban Kovács Henriett a kalandos életút izgalmas részleteibe avat be minket. Bemutatja, hogyan győzte le az akadályokat Bertha von Suttner, hogyan talált igazi feladatára, hogyan kötelezte el magát a békemozgalom mellett, hogy azután megírja leghíresebb könyvét, a Le a fegyverekkel! címűt.
2022-09-05 21 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Mai hősnőnk Hugonnai Vilma, aki elsőként szerzett nőként orvosi diplomát. Ehhez Svájcba kellett utaznia és a tanulmányok évei alatt ott élnie, hátrahagyva férjét és kisfiát. Bár a férj nem gördített akadályt Vilma tanulása elé, a hosszú külföldi tartózkodás, később a honosítás körüli itthoni nehézségek mégis felőrölték a házasságot. Jobst Ágnes sajtó- és művelődéstörténész az első orvosnő életrajzának felidézésével megvilágítja azt is, hogy a korabeli, tudásra vágyó és a társadalomért tenni akaró nőknek milyen akadályokkal kellett megküzdeniük.
2022-08-22 21 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Gróf Apponyi Sándorné Esterházy Alexandra sokkal fontosabb szerepet játszott a magyar művelődéstörténetben, mint hinnénk. Erről szól mai műsorunk.
A világlátott, művelt arisztokrata, gróf Apponyi Sándor, a neves és hozzáértő könyvgyűjtő (azaz bibliofil) világhírű gyűjteményét a nemzet könyvtárának adományozta. Egy életen át tartó gyűjtőmunkája során számos nagy értékű, magyar szempontból fontos művet fedezett fel, művelődéstörténetünk számára is jelentőseket.
Feleségével, Esterházy Alexandrával kölcsönös megbecsülésen alapuló házasságban éltek, amelyben a feleség egyenrangú félként műveltségével és tehetségével vett részt a közös tudományos munkában. A több nyelven beszélő Alexandra az Apponyi-könyvtár gyarapítását és a négy kötetes katalógus munkálatait is segítette. Festőművészként értékes műveket hozott létre s mindezeken felül hatékony gyermek- és egészségügyi intézményeket is alapított annak szellemében, hogy „noblesse oblige” (a nemesség kötelez).
2022-08-08 21 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Izgalmas szellemi kaland vár ránk, amikor feltárulnak előttünk a nőtörténet fejezetei.
A sorozat mostani adásában a tizenkilencedik század legvégén indult híres és népszerű lapnak, A Hét-nek egy érdekes kezdeményezésével foglalkozunk. A közkedvelt hetilap főmunkatársa, Ignotus – Emma asszony álnéven – receptversenyt hirdetett. A nagy sikerű kezdeményezés során az ételleírások mellett olvasói levelek, gyakran irodalmi értékű hozzászólások érkeztek a laphoz, melyekből kibontakozik az előző századforduló képe, az akkor élt emberek világlátása és Emma asszony karaktere. Kultúrtörténeti érdekességekkel teli válogatásából Dede Franciska irodalomtörténész kötetet szerkesztett, ezt mutatja be ebben a beszélgetésben.
2022-07-25 21 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Fogarasi Klára etnográfus, fotótörténész a vendégünk, aki a fotózás történetén belül a hajdan fényírdáknak, napfény műtermeknek nevezett fényképészetekben folyó tevékenységet kutatja.
A XIX. század közepén-végén megszületett fényképezés gyors fejlődését mutatjuk be adásunkban. Érdekes eljárásokról is szó esik, műhelytitkokról, amelyek az emberi találékonyság bizonyítékai.
A beszélgetés végén pedig kitérünk arra, hogy a fényképész családi vállalkozások hogyan működtek és milyen szerepet vittek benne a nők.
2022-07-11 21 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Nők a református egyházban 1. rész
A XIX. század végén „a református egyházi társadalomban megváltoztak a nőiségről, a női szerepekről vallott nézetek, a nők számára fokozatosan megnyíltak az egyházi nyilvánosság terei, s az egyházi életben is megindult a női emancipáció. A nők térnyerése, a női szerepértelmezésekben történő változások szoros összefüggésben álltak a világi társadalomban történő folyamatokkal, és azzal az útkereséssel, amellyel az egyház a polgári társadalomban betölthető új feladatait, lehetőségeit, státuszát próbálta megtalálni. Mindezzel párhuzamosan felerősödtek az egyház belső megújulási törekvései – elsősorban a belmissziói mozgalom – amelyek nagyban elősegítették, hogy a női szerepvállalásról, a női hivatásról, a nők egyházban betöltött szerepéről új elgondolások szülessenek és nyerjenek teret.” (Sáray-Szabó Katalin) Mai beszélgetésünkben ezt a folyamatot mutatja be a fenti idézet szerzője.
2022-06-27 21 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Mai témánk egyike azoknak a dolgoknak, amelyek – a rossznyelvek szerint – leginkább érdeklik a nőket, de ahogy beszélgetőtársam fogalmazott, a férfiakat sem hagyja hidegen. A divatot, annak történetét, néha furcsaságait mutatja be F.Dózsa Katalin (1942-2018) Pulszky Ferenc-díjas művészettörténész, muzeológus, egyetemi tanár és divattörténész.
Szavai nyomán elénk tárul a XIX-XX. század fordulójának Budapestje. A viharosan fejlődő, épülő, csodaszép világváros ebben az időszakban a régió vezető divatközpontja volt. Erről a pezsgő divatéletről szól mai műsorunk.
2022-06-13 21 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Női munkavállalás a dualizmus korában.
A magyar ipari forradalom – 1880-as évektől – igényelte a nők házon kívüli munkáját. (Korábban is mindig dolgoztak, de nem kiszakadva az otthon, vagy a paraszti gazdaság keretei közül.) Nagy tömegek kerültek a gyárakba, építkezésekre, majd a kereskedelmi, tisztviselői és tanítói pályákra. A női munkakörülményekről, előre jutási lehetőségekről korabeli statisztikák és dr. Nagy Mariann történész kutatásai alapján beszélgetünk.
2022-05-30 21 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Alig százhúsz éve annak, hogy az egyetem kapui megnyíltak a nőhallgatók előtt is és az első orvos- és gyógyszerésznők megkezdhették tanulmányaikat.
Szarka Eszter történésszel beszélgetünk arról, hogy a nőegyesületek és a női sajtó a dualizmus kezdete óta az érdeklődés középpontjában tartották a nők magasabb oktatásának kérdését. Törekvésük szerencsére találkozott a korabeli állami akarattal. Az Országos Nőképző Egylet és a Mária Dorothea Egyesület élen járt abban a munkában, melynek nyomán 1895-ben megszületett a várva várt törvény. Ezt a folyamatot mutatjuk be ebben az adásban. Kitérünk az első egyetemi hallgatónők helyzetére, felidézzük a sajtóvitákat, például az orvosnők, gyógyszerésznők pályára engedéséről szólókat.
2022-05-16 21 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Mai vendégünkkel, Császtvay Tünde irodalomtörténésszel az élet takargatott oldaláról, a történeti Magyarország amúgy is elfeledett időszakában virágzó prostitúcióról beszélgetünk. A tizenkilencedik század utolsó harmadában a nyilvánosházak mellett a leánykereskedelem elterjedtsége is rombolta a társadalmat.
A műsorban beszélgetőtársam Éjjeli lepkevadászat című nagy munkájából kiindulva e társadalmi problémák mélyére nézünk.
2022-05-02 21 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Deáky Zita etnográfus hosszú évek kutatómunkájával körüljárta mindazokat a szokásokat, amelyek a szülést/születést övezik kultúránkban. Személyes gyűjtéseket folytatott a történelmi Magyarország különböző vidékein a még jelen lévő szokásmaradványokat leírva, miközben óriási levéltári anyagot tekintett át és dolgozott fel.
Adásunkban a születés körüli felfogások változásáról is beszélgetünk és röviden áttekintjük az első olyan női foglalkozás kialakulását, amelynek elsajátítása érdekében a modern kor kezdetén a nők először léphették át a felsőoktatási intézmények küszöbét.
2022-04-18 21 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Fontos lap indult 1860-ban Családi Kör címmel, amely két évtizeden keresztül a magyar családok kedvelt olvasmánya volt. A Monarchia első női lapszerkesztője, Kánya Emília hívta életre a népszerű folyóiratot minden akadályt legyőzve. Ahogy műsorunk vendége, Szaffner Emília idézi Kánya Emília emlékiratait: [a táborszernagy] „…katonás hangon, rosszallólag nyilatkozott tervemről. Minek akarok én, magyar nő, egy újságot kiadni, szerkeszteni, én, a kis Magyarország kicsi nője, mikor a nagy Ausztriában nem találkozott még nő, aki ilyen eredeti, de szerinte felesleges vállalatra adná magát. Első akarnék-e lenni, és talán úttörő? Mire való ez? Miért nem maradok szépen házi foglalkozásaim mellett, és csak hagyjam a nyilvánosságot a férfiak részére.”
A Monarchia első, asszony által szerkesztett lapja, a Családi Kör. Egyben ez volt az első magyar szépirodalmi és divatlap, amely képes volt a fennmaradásra két teljes évtizeden keresztül.
A szerkesztőnő, Szegfi Mórné Kánya Emília, a kor népszerű írónője volt Emília néven, s lapja révén az akkortájt létrejövő női irodalom központi alakja lett.
2022-04-04 21 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Bicskey Éva művészettörténész újabb részelteket tár fel a nők művészeti képzésének kezdeteiről. A nők számára a magasabb szintű képzés a női festészeti tanfolyam keretében vált lehetővé olyan oktatók mellett, mint Lotz Károly, vagy Benczúr Gyula. Az intézmény később Magyar Királyi Női Festőiskola néven működött tovább. Szó lesz az első női műkiállításról és a Magyar Képzőművésznők Egyesülete megalakulásáról.
2022-03-21 21 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Beszélgetés Bicskey Éva, művészettörténésszel. Az arisztokrata családok lányainak neveltetéséhez a művészeti képzés is hozzátartozott. Akadtak közöttük olyanok, mint például Brunszvik Henriett, vagy Széchenyi Franciska, akik komoly tehetséget mutattak, munkásságuk azonban feledésbe merült műveik a történelem viharai miatt elkallódtak. A képzőművészeti oktatás az 1875-ben megnyitott Mintarajztanodában indult Budapesten, ahová már nők is felvételt nyerhettek. A műsorból megtudhatjuk még, hogy mi lett Teleki Blanka önmagát ábrázoló szobrának sorsa.
2022-03-07 21 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Borbíró Fanni ma Sissy-ről, beszélget Kiss Csilla történésszel. A szép, modern, öntörvényű Erzsébetet Magyarországon már életében rajongással vették körül, halála után pedig Ausztriában kezdődött meg a személyét övező kultusz, amely napjainkig tart. Róla – Sissyről beszél Kiss Csilla történész, aki forrásokra, tehát levelekre, naplókra támaszkodva igyekszik hiteles portrét rajzolni a gyönyörű, szenvedélyes királynéról. Természetesen szóba kerülnek a magyar vonatkozások is.
2022-02-21 21 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Ebben az adásban Borbíró Fanni történésszel beszélgetünk az 1840-es évek diskurzusairól, amelyek a nőnevelés körül élénkültek meg. Sorra alakultak a nőnevelő intézetek és a tanügyi szakma is külön figyelmet szentelt a témának. Már 1844-ben felmerül a nők szavazati jogának kérdése. Borbíró Fanni beszél a korszakról, a ’48-as forradalomról és a benne részt vevő bátor nőkről: Lebstück Máriáról, Buchwald Franciskáról, Teleki Blankáról.
2022-02-07 21 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Fábri Anna művelődéstörténész ezúttal Takács Éva lányáról, Karacs Terézről beszél részleteseben, aki pedagógus, író, a nőnevelés egyik úttörője. Mint sikeres nevelőintézeti igazgatónő működött és szintén fontos alakja a nőművelődés történetnek. Életét, működését és karakterét is magunk elé képzelhetjük, miközben szóba kerülnek más, a saját korukban ismert szerzőnők is. A beszélgetés végén néhány szót ejtünk a reformkori nőkről.
E három beszélgetéssel leraktuk nőművelődés történeti sorozatunk alapjait, hogy a következő adásokban majd újabb és újabb szereplőkkel ismerkedjünk meg időutazásunk során.
2022-01-24 21 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Fábri Anna művelődéstörténész bemutatja a XVIII. század közepén született, nőkérdéssel foglalkozó munkákat, elsősorban fordításokat, majd korai magyar vitairatokat elemez. A Tudományos Gyűjtemény évekig tartó vitájának egyik főszereplője Takács Éva, az első magyar nőjogi publicista. Az ő életéről, munkásságáról hallhatunk bővebben ebben a műsorban.
2022-01-10 21 óra Művelődéstörténet – másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Izgalmas szellemi kaland vár ránk, amikor feltárulnak előttünk a nőtörténet fejezetei.
Kalauzunk Fábri Anna művelődéstörténész, aki kutatásainak eredményeit osztja meg velünk (érdekfeszítően) és azt is, hogy rengeteg feltáratlan anyag van még, amelynek tanulmányozásán keresztül a múltról való tudásunk kiteljesedhet. Hiszen ahogy mondja: „A nőkérdéssel foglalkozni az egész élettel való foglalkozást jelenti.”