Mindent a nőkről – Elekes Irén Borbála

Időpont: hétfő 21:00 – 22:00 (páros hét), ismétlés kedd 22:00 – 23:00 (páros hét)

Műsorvezető: Elekes Irén Borbála

Szellemi kalandozások, művelődéstörténet kicsit másképpen, és persze nők, akik generációkon, történelmi korokon át, részt akarnak venni a társadalom alakításában. A műsor készítője mondja: Szakmai életem középpontjában a nőtörténet áll, magánéletemben pedig – hiszen három lányom van – ők és családjaik viszik a főszerepet.”

2022-11-28 21 óra Művelődéstörténet – másképp.

Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.

Sorozatunk fontos célkitűzése, hogy a nagy alkotók árnyékában élő és sok esetben tehetséggel megáldott nők teljesítményét is felragyogtassuk, megmutatva nehézségeiket, a külvilág értékelésével – és önmagukkal is – folytatott küzdelmeiket.

Mai beszélgetésünk első szereplője Fehér Judit írónő, Bródy Sándor felesége és öt gyermekének anyja. Hogyan zajlanak a mindent elsöprő szerelem után a házasság évei és hogyan próbálja megélni és irodalmi formába önteni alkotótehetségét az ezer gonddal küzdő asszony – erre is keressük a választ.

A műsor további részében az előző századforduló pezsgő, világvárosi Budapestjének különös női figuráinak történetét mutatjuk be. Ez az a kor, amelyben virágzott a kávéházi élet és ebből a nők sem maradtak ki: a felsőbb osztályok nőtagjai illendő keretek között látogatták a kiváló szórakozóhelyeket, mások pedig pincérnőként dolgoztak bennük. Ismét mások szépségüknél és természetes intelligenciájuknál fogva gazdag támogatókra leltek, mint például Pilisy Róza, vagy Simli Mariska. Saly Noémi irodalomtörténész, tanár, várostörténész és a kávéházak legjobb ismerője mutatja be a kort és a női sorsokat.

2022-11-14 21 óra Művelődéstörténet – másképp.

Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.

A dualizmus korában (tehát az 1867-es kiegyezéstől az első világháborúig tartó időszakban) Magyarország a monarchián belül rohamléptekkel fejlődő, sikeres középhatalom volt. Az ipari forradalom mögött fejlett mezőgazdaság állt kiépített közlekedési hálózattal, modern bankrendszerrel, és a korban legmodernebb hírközléssel. A virágzó malomipar mellett a cukorgyártás, a dohánygyártás és a szeszipar európai színtű volt. A nehéziparban a hajó- és mozdonygyártás volt világszínvonalú, az 1900-as években pedig az elektrotechnika fejlődött ugrásszerűen, világhírű találmányokkal és tudósokkal.

Ez a gazdaság munkáskezek tömegét igényelte, köztük a női munkaerőt is. Bár a nők a történelem során mindig is dolgoztak az adott kornak megfelelő keretek között például a paraszti gazdaságban, de a házon kívüli munkavállalás a kapitalizálódó társadalomban vált tömegessé.

Adásunkban arról beszélgetünk Kaba Eszter fő levéltárossal, hogy a gyárakba, üzemekbe bekerült nők milyen problémákkal találkoztak munkavégzésük során. Milyen munkakörülmények „jutottak” nekik, hogyan alakult a bérezésük és hogyan eszméltek rá arra, hogy össze kell fogniuk egy méltányosabb helyzet eléréséhez.

2022-10-31 21 óra Művelődéstörténet – másképp.

Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.

Nők a református egyházban 2. rész

A XIX. század végén „a református egyházi társadalomban megváltoztak a nőiségről, a női szerepekről vallott nézetek, a nők számára fokozatosan megnyíltak az egyházi nyilvánosság terei, s az egyházi életben is megindult a női emancipáció. A nők térnyerése, a női szerepértelmezésekben történő változások szoros összefüggésben álltak a világi társadalomban történő folyamatokkal, és azzal az útkereséssel, amellyel az egyház a polgári társadalomban betölthető új feladatait, lehetőségeit, státuszát próbálta megtalálni.” (Sáray-Szabó Katalin) Mai beszélgetésünkben a Belmissziónak a megújulásban játszott szerepéről, ezen belül is a nőknek a református egyházban végzett szerteágazó tevékenységéről beszélgetünk a fenti idézet szerzőjével.

2022-10-17 21 óra Művelődéstörténet – másképp.

Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.

Sorozatunk főszereplői nők, fontos nőtörténeti eseményeket mutatunk be, ma mégis Székely Bertalannal foglalkozunk. Egyrészt a Mintarajziskolában – azon belül a női osztályban – végzett sikeres munkája miatt, másrészt azért, hogy beszélhessünk a festő munkásságának egy fontos részéről, híres rajzsorozatairól. Bicskey Éva művészettörténész könyvet is írt Székely Bertalan „szerelmi történeteiről”. Ma este megismerhetjük a művész élettörténetét, festészetének mára kevéssé ismert részét, az erotikus rajz sorozatokat, amelyeket egy nagy szerelem – és a házasság – ihletett. A korban kedvelt albumok közül a legnépszerűbbek a házasságra és a családi életre felkészítők voltak, amelyek egyben elvárásokat is megfogalmaztak, főleg a nők feladatait illetően. Székely Bertalan magas művészi színvonalon alkotta meg ezeket a sokszorosításra szánt műveket és a leghíresebb, a Léda-sorozat már a szenvedély legszebb képi megfogalmazása.

2022-10-03 21 óra Művelődéstörténet – másképp.

Bertha von Suttner 2. rész

Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.

A világ első női Nobel-békedíjasa, Bertha von Suttner bátor döntéseivel, tehetségével és nagy műveltségével, amely kitartással és munkabírással párosult, saját korában a világ legismertebb asszonya volt. Élettörténetének két adást is szentelünk, most a második részt hallhatják.

Suttner báróné (szül. Kinsky grófnő) félárván nőtt fel, édesapja már a születése előtt pár hónappal (1843-ban) meghalt, kissé kétes anyagi és társadalmi helyzetet hagyva maga után. Szerencsére Bertha neveltetésére, képzésére gondot fordítottak. Négy világnyelven beszélt, írói adottságai révén a béke érdekében kiadott munkáival nagy népszerűséget ért el világszerte.

Műsorunkban Kovács Henriett a kalandos életút újabb izgalmas részleteibe avat be minket. Bertha von Suttner világhíres könyve, a Le a fegyverekkel! megírása mellett a békemozgalom legtekintélyesebb alakjává vált. Szoros kapcsolatot ápolt a magyar békeegyesülettel, melynek alapítója maga Jókai Mór volt. Számos alkalommal járt Budapesten.

2022-09-19 21 óra Művelődéstörténet – másképp.

Bertha von Suttner 1. rész

Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.

A világ első női Nobel-díjasa, Bertha von Suttner bátor döntéseivel, tehetségével és nagy műveltségével, amely kitartással és munkabírással párosult, saját korában a világ legismertebb asszonya volt. Élettörténetének két adást is szentelünk, most az első részt hallhatják.

Suttner báróné (szül. Kinsky grófnő) félárván nőtt fel, édesapja már a születése előtt pár hónappal (1843-ban) meghalt, kissé kétes anyagi és társadalmi helyzetet hagyva maga után. Szerencsére Bertha neveltetésére, képzésére gondot fordítottak. Négy világnyelven beszélt, írói adottságai révén a béke érdekében kiadott munkáival nagy népszerűséget ért el világszerte.

Műsorunkban Kovács Henriett a kalandos életút izgalmas részleteibe avat be minket. Bemutatja, hogyan győzte le az akadályokat Bertha von Suttner, hogyan talált igazi feladatára, hogyan kötelezte el magát a békemozgalom mellett, hogy azután megírja leghíresebb könyvét, a Le a fegyverekkel! címűt.

2022-09-05 21 óra Művelődéstörténet – másképp.

Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.

Mai hősnőnk Hugonnai Vilma, aki elsőként szerzett nőként orvosi diplomát. Ehhez Svájcba kellett utaznia és a tanulmányok évei alatt ott élnie, hátrahagyva férjét és kisfiát. Bár a férj nem gördített akadályt Vilma tanulása elé, a hosszú külföldi tartózkodás, később a honosítás körüli itthoni nehézségek mégis felőrölték a házasságot. Jobst Ágnes sajtó- és művelődéstörténész az első orvosnő életrajzának felidézésével megvilágítja azt is, hogy a korabeli, tudásra vágyó és a társadalomért tenni akaró nőknek milyen akadályokkal kellett megküzdeniük.

2022-08-22 21 óra Művelődéstörténet – másképp.

Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.

Gróf Apponyi Sándorné Esterházy Alexandra sokkal fontosabb szerepet játszott a magyar művelődéstörténetben, mint hinnénk. Erről szól mai műsorunk.

A világlátott, művelt arisztokrata, gróf Apponyi Sándor, a neves és hozzáértő könyvgyűjtő (azaz bibliofil) világhírű gyűjteményét a nemzet könyvtárának adományozta. Egy életen át tartó gyűjtőmunkája során számos nagy értékű, magyar szempontból fontos művet fedezett fel, művelődéstörténetünk számára is jelentőseket.

Feleségével, Esterházy Alexandrával kölcsönös megbecsülésen alapuló házasságban éltek, amelyben a feleség egyenrangú félként műveltségével és tehetségével vett részt a közös tudományos munkában. A több nyelven beszélő Alexandra az Apponyi-könyvtár gyarapítását és a négy kötetes katalógus munkálatait is segítette. Festőművészként értékes műveket hozott létre s mindezeken felül hatékony gyermek- és egészségügyi intézményeket is alapított annak szellemében, hogy „noblesse oblige” (a nemesség kötelez).

2022-08-08 21 óra Művelődéstörténet – másképp.

Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Izgalmas szellemi kaland vár ránk, amikor feltárulnak előttünk a nőtörténet fejezetei.

A sorozat mostani adásában a tizenkilencedik század legvégén indult híres és népszerű lapnak, A Hét-nek egy érdekes kezdeményezésével foglalkozunk. A közkedvelt hetilap főmunkatársa, Ignotus – Emma asszony álnéven – receptversenyt hirdetett. A nagy sikerű kezdeményezés során az ételleírások mellett olvasói levelek, gyakran irodalmi értékű hozzászólások érkeztek a laphoz, melyekből kibontakozik az előző századforduló képe, az akkor élt emberek világlátása és Emma asszony karaktere. Kultúrtörténeti érdekességekkel teli válogatásából Dede Franciska irodalomtörténész kötetet szerkesztett, ezt mutatja be ebben a beszélgetésben.

2022-07-25 21 óra Művelődéstörténet – másképp.

Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.

Fogarasi Klára etnográfus, fotótörténész a vendégünk, aki a fotózás történetén belül a hajdan fényírdáknak, napfény műtermeknek nevezett fényképészetekben folyó tevékenységet kutatja.

A XIX. század közepén-végén megszületett fényképezés gyors fejlődését mutatjuk be adásunkban. Érdekes eljárásokról is szó esik, műhelytitkokról, amelyek az emberi találékonyság bizonyítékai.

A beszélgetés végén pedig kitérünk arra, hogy a fényképész családi vállalkozások hogyan működtek és milyen szerepet vittek benne a nők.

2022-07-11 21 óra Művelődéstörténet – másképp.

Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.

Nők a református egyházban 1. rész

A XIX. század végén „a református egyházi társadalomban megváltoztak a nőiségről, a női szerepekről vallott nézetek, a nők számára fokozatosan megnyíltak az egyházi nyilvánosság terei, s az egyházi életben is megindult a női emancipáció. A nők térnyerése, a női szerepértelmezésekben történő változások szoros összefüggésben álltak a világi társadalomban történő folyamatokkal, és azzal az útkereséssel, amellyel az egyház a polgári társadalomban betölthető új feladatait, lehetőségeit, státuszát próbálta megtalálni. Mindezzel párhuzamosan felerősödtek az egyház belső megújulási törekvései – elsősorban a belmissziói mozgalom – amelyek nagyban elősegítették, hogy a női szerepvállalásról, a női hivatásról, a nők egyházban betöltött szerepéről új elgondolások szülessenek és nyerjenek teret.” (Sáray-Szabó Katalin) Mai beszélgetésünkben ezt a folyamatot mutatja be a fenti idézet szerzője.

2022-06-27 21 óra Művelődéstörténet – másképp.

Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.

Mai témánk egyike azoknak a dolgoknak, amelyek – a rossznyelvek szerint – leginkább érdeklik a nőket, de ahogy beszélgetőtársam fogalmazott, a férfiakat sem hagyja hidegen. A divatot, annak történetét, néha furcsaságait mutatja be F.Dózsa Katalin (1942-2018) Pulszky Ferenc-díjas művészettörténész, muzeológus, egyetemi tanár és divattörténész.

Szavai nyomán elénk tárul a XIX-XX. század fordulójának Budapestje. A viharosan fejlődő, épülő, csodaszép világváros ebben az időszakban a régió vezető divatközpontja volt. Erről a pezsgő divatéletről szól mai műsorunk.

2022-06-13 21 óra Művelődéstörténet – másképp.

Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.

Női munkavállalás a dualizmus korában.
A magyar ipari forradalom – 1880-as évektől – igényelte a nők házon kívüli munkáját. (Korábban is mindig dolgoztak, de nem kiszakadva az otthon, vagy a paraszti gazdaság keretei közül.) Nagy tömegek kerültek a gyárakba, építkezésekre, majd a kereskedelmi, tisztviselői és tanítói pályákra. A női munkakörülményekről, előre jutási lehetőségekről korabeli statisztikák és dr. Nagy Mariann történész kutatásai alapján beszélgetünk.

2022-05-30 21 óra Művelődéstörténet – másképp.

Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.

Alig százhúsz éve annak, hogy az egyetem kapui megnyíltak a nőhallgatók előtt is és az első orvos- és gyógyszerésznők megkezdhették tanulmányaikat.

Szarka Eszter történésszel beszélgetünk arról, hogy a nőegyesületek és a női sajtó a dualizmus kezdete óta az érdeklődés középpontjában tartották a nők magasabb oktatásának kérdését. Törekvésük szerencsére találkozott a korabeli állami akarattal. Az Országos Nőképző Egylet és a Mária Dorothea Egyesület élen járt abban a munkában, melynek nyomán 1895-ben megszületett a várva várt törvény. Ezt a folyamatot mutatjuk be ebben az adásban. Kitérünk az első egyetemi hallgatónők helyzetére, felidézzük a sajtóvitákat, például az orvosnők, gyógyszerésznők pályára engedéséről szólókat.

2022-05-16 21 óra Művelődéstörténet – másképp.

Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.

Mai vendégünkkel, Császtvay Tünde irodalomtörténésszel az élet takargatott oldaláról, a történeti Magyarország amúgy is elfeledett időszakában virágzó prostitúcióról beszélgetünk. A tizenkilencedik század utolsó harmadában a nyilvánosházak mellett a leánykereskedelem elterjedtsége is rombolta a társadalmat.

A műsorban beszélgetőtársam Éjjeli lepkevadászat című nagy munkájából kiindulva e társadalmi problémák mélyére nézünk.

2022-05-02 21 óra Művelődéstörténet – másképp.

Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.

Deáky Zita etnográfus hosszú évek kutatómunkájával körüljárta mindazokat a szokásokat, amelyek a szülést/születést övezik kultúránkban. Személyes gyűjtéseket folytatott a történelmi Magyarország különböző vidékein a még jelen lévő szokásmaradványokat leírva, miközben óriási levéltári anyagot tekintett át és dolgozott fel.

Adásunkban a születés körüli felfogások változásáról is beszélgetünk és röviden áttekintjük az első olyan női foglalkozás kialakulását, amelynek elsajátítása érdekében a modern kor kezdetén a nők először léphették át a felsőoktatási intézmények küszöbét.

2022-04-18 21 óra Művelődéstörténet – másképp.

Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.

Fontos lap indult 1860-ban Családi Kör címmel, amely két évtizeden keresztül a magyar családok kedvelt olvasmánya volt. A Monarchia első női lapszerkesztője, Kánya Emília hívta életre a népszerű folyóiratot minden akadályt legyőzve. Ahogy műsorunk vendége, Szaffner Emília idézi Kánya Emília emlékiratait: [a táborszernagy] „…katonás hangon, rosszallólag nyilatkozott tervemről. Minek akarok én, magyar nő, egy újságot kiadni, szerkeszteni, én, a kis Magyarország kicsi nője, mikor a nagy Ausztriában nem találkozott még nő, aki ilyen eredeti, de szerinte felesleges vállalatra adná magát. Első akarnék-e lenni, és talán úttörő? Mire való ez? Miért nem maradok szépen házi foglalkozásaim mellett, és csak hagyjam a nyilvánosságot a férfiak részére.”

A Monarchia első, asszony által szerkesztett lapja, a Családi Kör. Egyben ez volt az első magyar szépirodalmi és divatlap, amely képes volt a fennmaradásra két teljes évtizeden keresztül.

A szerkesztőnő, Szegfi Mórné Kánya Emília, a kor népszerű írónője volt Emília néven, s lapja révén az akkortájt létrejövő női irodalom központi alakja lett.

2022-04-04 21 óra Művelődéstörténet – másképp.

Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.

Bicskey Éva művészettörténész újabb részelteket tár fel a nők művészeti képzésének kezdeteiről. A nők számára a magasabb szintű képzés a női festészeti tanfolyam keretében vált lehetővé olyan oktatók mellett, mint Lotz Károly, vagy Benczúr Gyula. Az intézmény később Magyar Királyi Női Festőiskola néven működött tovább. Szó lesz az első női műkiállításról és a Magyar Képzőművésznők Egyesülete megalakulásáról.

2022-03-21 21 óra Művelődéstörténet – másképp.

Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.

Beszélgetés Bicskey Éva, művészettörténésszel. Az arisztokrata családok lányainak neveltetéséhez a művészeti képzés is hozzátartozott. Akadtak közöttük olyanok, mint például Brunszvik Henriett, vagy Széchenyi Franciska, akik komoly tehetséget mutattak, munkásságuk azonban feledésbe merült műveik a történelem viharai miatt elkallódtak. A képzőművészeti oktatás az 1875-ben megnyitott Mintarajztanodában indult Budapesten, ahová már nők is felvételt nyerhettek. A műsorból megtudhatjuk még, hogy mi lett Teleki Blanka önmagát ábrázoló szobrának sorsa.

2022-03-07 21 óra Művelődéstörténet – másképp.

Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.

Borbíró Fanni ma Sissy-ről, beszélget Kiss Csilla történésszel. A szép, modern, öntörvényű Erzsébetet Magyarországon már életében rajongással vették körül, halála után pedig Ausztriában kezdődött meg a személyét övező kultusz, amely napjainkig tart. Róla – Sissyről beszél Kiss Csilla történész, aki forrásokra, tehát levelekre, naplókra támaszkodva igyekszik hiteles portrét rajzolni a gyönyörű, szenvedélyes királynéról. Természetesen szóba kerülnek a magyar vonatkozások is.

2022-02-21 21 óra Művelődéstörténet – másképp.

Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.

Ebben az adásban Borbíró Fanni történésszel beszélgetünk az 1840-es évek diskurzusairól, amelyek a nőnevelés körül élénkültek meg. Sorra alakultak a nőnevelő intézetek és a tanügyi szakma is külön figyelmet szentelt a témának. Már 1844-ben felmerül a nők szavazati jogának kérdése. Borbíró Fanni beszél a korszakról, a ’48-as forradalomról és a benne részt vevő bátor nőkről: Lebstück Máriáról, Buchwald Franciskáról, Teleki Blankáról.

2022-02-07 21 óra Művelődéstörténet – másképp.

Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.

Fábri Anna művelődéstörténész ezúttal Takács Éva lányáról, Karacs Terézről beszél részleteseben, aki pedagógus, író, a nőnevelés egyik úttörője. Mint sikeres nevelőintézeti igazgatónő működött és szintén fontos alakja a nőművelődés történetnek. Életét, működését és karakterét is magunk elé képzelhetjük, miközben szóba kerülnek más, a saját korukban ismert szerzőnők is. A beszélgetés végén néhány szót ejtünk a reformkori nőkről.

E három beszélgetéssel leraktuk nőművelődés történeti sorozatunk alapjait, hogy a következő adásokban majd újabb és újabb szereplőkkel ismerkedjünk meg időutazásunk során.

2022-01-24 21 óra Művelődéstörténet – másképp.

Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.

Fábri Anna művelődéstörténész bemutatja a XVIII. század közepén született, nőkérdéssel foglalkozó munkákat, elsősorban fordításokat, majd korai magyar vitairatokat elemez. A Tudományos Gyűjtemény évekig tartó vitájának egyik főszereplője Takács Éva, az első magyar nőjogi publicista. Az ő életéről, munkásságáról hallhatunk bővebben ebben a műsorban.

2022-01-10 21 óra Művelődéstörténet – másképp.

Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Izgalmas szellemi kaland vár ránk, amikor feltárulnak előttünk a nőtörténet fejezetei.

Kalauzunk Fábri Anna művelődéstörténész, aki kutatásainak eredményeit osztja meg velünk (érdekfeszítően) és azt is, hogy rengeteg feltáratlan anyag van még, amelynek tanulmányozásán keresztül a múltról való tudásunk kiteljesedhet. Hiszen ahogy mondja: „A nőkérdéssel foglalkozni az egész élettel való foglalkozást jelenti.”