Műsorvezető: Grosschmid Péter
Időpont: pénteken 17:00-18:00 óra (” B” páros hét), Ismétlés: hétfő 04:00 – 05:00 (” A ” páratlan hét) és Szombat 06:00 – 07:00 (” B” páros hét)
A múzsák hajléka. Hol laktak a múzsák? Természetesen a Museionban, amely minden múzeumok őse volt Alexandriában. A múzsáknak szentelt épület magában foglalta a Nagy Könyvtárat is, mint ahogy napjainkban is sok nagy múzeum egyben könyvtáraknak is otthont ad. A régi görögök kilenc múzsának hódoltak, külön „felelőse” volt az epikus költészetnek, filozófiának és a tudományoknak, a táncnak, a komédiának, a tragédiának és gyászéneknek, a himnikus költészetnek, a lírának és zenének, a szerelmi költészetnek, a történetírásnak és végül a csillagászatnak is. A modern múzeumok is szakosodnak, és a klasszikus felsorolást ma kiegészíti a technika, a film, a közlekedés a filatélia és számos egyéb terület. Grosschmid Péter kéthetente felkeres egy magyarországi múzeumot, és megismerteti a hallgatókat az intézmény történetével, kiállításaival, a legérdekesebb kiállított tárgyakkal. Meglátogatja a legismertebb kiállítóhelyeket és a kistelepülések eldugott emlékházait egyaránt. Reméljük, hogy a műsor kedvet csinál a kevésbé ismert tárlatok felkereséséhez is.
2025-05-02 17 óra Budapest közepén, az egykori pesti városfal közelében, a Széna tér mellett árnyas park fái közül emelkedik ki Pollack Mihály klasszicista alkotása, a nemzeti közművelődés palotája. Lépcsőjén álltak egykor a márciusi ifjak, Molnár Ferenc regényében a fiúk a falai mentén gurították üveggolyóikat. A Magyar Nemzeti Múzeum mindig több volt egy múzeumnál. Jelkép, tudásközpont, ereklyék őrzője.
Grosschmid Péter ezúttal a Magyarország története a honfoglalástól a török kiűzésééig című kiállítást látogatta meg, és teremről teremre haladva számol be a legérdekesebb látnivalókról. Megtudjuk például, hogy a honfoglalás nem is 896-ban történt, hanem egy évvel korábban. Szorosabb ismeretséget köthetünk királyokkal és fejedelmekkel. Ebben a műsorsorozatban ez a második látogatás a nemzet múzeumában, de nem az utolsó.
2025-04-18 17 óra ( A 2024.02.09-i adás ismétlése )
2025-04-04 17 óra ( A 2023.10.06-i adás ismétlése )
2025-03-21 17 óra Egy gyönyörű art-deco épület a Kazinczy utcában. Az udvarán régi fényreklámok. Az U-alakú épület utcai és szárnyfrontjaiban a magyar elektrotechnikai innovációk és az ipar egykori csúcstermékei. A valamikori áramátalakítót egykoron magy Edison is meglátogatta, és elismeréssel nyilatkozott a kor csúcstechnológiáját képviselő létesítményéről. Ma az egykori Elektrotechnikai Múzeum ma a Műszaki és Közlekedési Múzeum tagintézménye. A kiállítótermek nevükben is őrzik a magyar elektrotechnika és villamosipar nagy újítóinak nevét: Jedlik Ányos, Déry, Bláthy, Zipernovszky, Bródy, Kandó és a többiek .
Grosschmid Péter a múzeum munkatársainak segítségével járta végig a kiállításokat, és számol be a látottakról.
2025-03-07 17 óra Grosschmid Péter talált egy földszintes régi házat a tízemeletes panelek árnyékában Óbudán. A ház egykori híre lakója Krúdy Gyula volt, akinek lakrészében most az ő életéről szóló kiállítás van. A ház többi részében – mi is lehetne más? – a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kiállítása. Dr. Török Róbert főigazgató és Hajabácsné Dr. Dobos Dóra muzeológus szakszerű tárlatvezetésével megyünk végig a kiállításon, hallgatunk jó történeteket a magyar vendéglátás múltjáról. Sokunknak, főleg az idősebb korosztálynak ismerősek lehetnek a kiállított tárgyak, a fiatalabbak pedig megismerkedhetnek a ma már nem is létező eszközökkel, régi hotelszobák berendezéseivel, az óbudai kiskocsmák hangulatával. A kiállításról emlékül még ételrecepteket is vihet haza a kíváncsi látogató. A kiállítás egyik érdekes darabja az a kávéházi márványasztal, amelyre Major Henrik karikaturista felskiccelte a törzsvendégek, többek között Karinthy, Kosztolányi, Molnár Ferenc arcmását. Órákig lehet kóborolni a szépen megőrzött eredeti bútorok, kirakatok, csomagolóanyagok, boltbelsők és konyhák között.
2025-02-21 17 óra Magyar. Nemzeti. Múzeum. Gróf Széchényi Ferenc (igen kétszer is é-betűvel) 1802.ben kért engedélyt Ferenc császártól, hogy hatalmas könyvtárát és műgyűjteményét a magyar nemzetnek adományozhassa. Azóta a kollekciót több mint 3 millió tételesre bővült, miközben számos más múzeum alakult ezeknek a kincseknek a bemutatására.
A Pollack Mihály által tervezett klasszicista palotába Grosschmid Péter most csak egy időszaki kiállítás kedvéért látogatott el, de ígéri, hogy visszatér, és a múzeum kötelező látnivalóiról is beszámol később. Most a Ragyogj! című tárlatot járta végig a kiállítás két kurátorának, Kiss Erikának és Hegedűs Zsuzsának a vezetésével.
2025-02-07 17 óra ( A 2024.08.23-i adás ismétlése )
2025-01-24 17 óra ( A 2024.01.12-i adás ismétlése )
2025-01-10 17 óra Grosschmid Péter fáradságot nem kímélve Bécsbe utazott, hogy megnézze az Albertina múzeum időszaki kiállítását, amelyen Marc Chagall mintegy 100 művét mutatják be. A kiállítás a művész munkáiból bemutatott legnagyobb tárlat, amelyhez a képeket számos múzeumból és magángyűjteményből kölcsönözték. A műsor egyben kedvet szeretne csinálni a császárváros többi múzeumának megtekintéséhez is. Természetesen bécsi zene is lesz.
2024-12-27 17 óra ( A 2024.04.19-i adás ismétlése )
2024-12-13 17 óra Németh Lehel bíztatott arra, hogy „Fogj egy sétapálcát, és légy vidám…” Ez a dal már akkor is nosztalgikus érzéseket ébresztett, amikor új volt több mint 60 évvel ezelőtt, így remekül illik ahhoz a retró hangulathoz, aminek a kedvéért Grosschmid Péter Egerbe utazott. Tavaly nyáron nyílt meg Egerben az a múzeum, amely egy lelkes gyűjtő, Juhász Zoltán 40 év alatt összegyűjtött tárgyait mutatja be, témakorok szerint csoportosítva egy réges-régi istállóból kialakított kétszintes térben. A mai 60-70-esek ifjúkorának tárgyai, komplett lakásbelsők, falusi műhelyek szerszámai, diafilmek, könyvek, képek, rádiók, tévék, játékok, fényképezőgépek, csupa olyan tárgy, amit a kezünkbe foghattunk valaha, naponta használtuk, vagy láttuk, hogy mások hogyan használják. Pár óra kevés az egész kiállítás felfedezésére, érdemes visszatérni máskor is.
Hallgassák Grosschmid Péter és a tárlatvezető Mátrai Árpád beszélgetését a kiállításon!
2024-11-29 17 óra Grosschmid Péter, nem törődve a vonatok késésével, elutazott Győrbe, mert ki akarta deríteni, hogy miért változott a győri múzeum neve Xántus Jánosról Rómer Flórisra. A műsorból ez majd ki is derül, csakúgy mint az, hogy milyen kincseket rejt a múzeum sokrétű gyűjteménye, kik alapították az egyes kollekciókat, milyen híres műalkotások díszítik az intézmény falait, és egyáltalán, ha Győrött járunk, miért érdemes felkeresni a szépséges barokk házakban elhelyezett kincseket.
2024-11-15 17 óra Grosschmid Péter északon járt – mert szereti a hideget. És mivel a hidegen kívül mindent szeret, ami repül, úszik és gurul, két különleges múzeumot is meglátogatott. Először Tallinnban járt, ahol a régi hidroplángyár és -kikötő területén létesített múzeumban nézett körül, és a műsorban beszámol többek között egy igazi tengeralattjáróban tett látogatásáról. Észtországtól Finnország csak kétórányi hajóútra van, így áthajózott és Vantaa városában (nincs messze, összeér Helsinkivel) felkereste a Finn Repülőmúzeumot is. Tudták, hogy a finn légierő szovjet gyártmányú vadászgépeket is használt? És azt, hogy miért volt a finn repülőgépeket kék horogkereszt? Erről is szó lesz a műsorban.
2024-11-01 17 óra Kőbánya – erről mindenkinek eszébe juthat egy budapesti városrész vagy egy hely, ahol például útépítéshez bányásznak köveket, vagy az ötvenes évek kényszermunkatáborai. De ha azt mondom, Kőbányai, szerintem nincs olyan felnőtt hazánkban, akinek ne a sör jutna eszébe. Világos?
Nos az ifjú korunkban Kőbányai Sörgyárnak nevezett intézmény a rendszerváltás után visszakapta alapítójának a nevét: Dreher. Kevesen tudják, hogy a gyár területén múzeum is van, ahol megismerhetjük a sörgyártás titkait az alapanyagoktól a palackozásig, valamint a Dreher család izgalmas történetét. Grosschmid Péter kalauza a kiállításon dr. Török Róbert főmuzeológus. Egészségükre!
2024-10-18 17 óra Cinkota, Mátyásföld, Árpádföld, Rákosszentmihály Sashalom… Valaha önálló települések, 1950 óta Nagy-Budapest XVI. kerülete. A Kertváros. Múltjában falvak, a felső középosztály nyaralói, szovjet parancsnokság és az ország első nemzetközi repülőtere. Gyerekkorunk meséiben bukkant fel Mátyás király és a cinkotai nagy icce. Ennek a HÉV egyik állomása őrzi az emlékét. Tóth Ilonkának, 1956 mártírjának egykori lakóháza ma múzeum.
Grosschmid Péter a Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központba látogatott, ahol az intézmény munkatársai mutatták be a kiállításokat, a tájházat és az emlékházat. Hallgassák a kerület történetét és a tárlatvezetést A múzsák hajléka új adásában.
2024-10-04 17 óra ( A 2023.11.03-i adás ismétlése )
2024-09-20 17 óra Kedves Hallgatók, tudták, hogy Magyarország első tűzvédelemmel kapcsolatos törvénye Szent István királytól származik? Hát azt, hogy Széchenyi István egyik fia, Ödön nevéhez fűződik a magyarországi szervezett tűzoltóság megalakítása? És, hogy ő még pasa is lett Törökországban, mert ott is megszervezte a tűzoltóságot? Ezekről és a tűzoltósággal kapcsolatos számos dologról lesz szó A múzsák hajléka legújabb adásában. Grosschmid Péter a Katasztrófavédelem Központi Múzeumát kereste fel, ahol dr. Berki Imre igazgató tárlatvezetésével ismerkedett meg a magyar tűzoltóság történetével és jelenével.
2024-09-06 17 óra Kedves Hallgatók! Tudták, hogy az Országos Széchényi (bizony itt két „é” betűvel) Könyvtár egyben múzeum is? A Budavári Palota nyugati szárnyában működő intézmény a könyveken kívül értékes kéziratok és műtárgyak sorát őrzi. Dr. Elbe István szakértő tárlatvezetésével megismerjük Kossuth Lajos könyvtárát (mellesleg meghallgathatjuk Kossuth hangját is), Babits írógépét, a Ferenc pápának ajándékozott kódexmásolatot és még számos érdekességet. Hallgassák a kíváncsi Grosschmid Péter új kalandját a múzsák hajlékában.
2024-08-23 17 óra Hallottak már a kedves hallgatók Bajnáról? Esetleg jártak már ott? Zsámbék közelében, lankás dombok között, idilli tájon, a falu két völgye között magasodó dombháton áll a Sándor-Metternich kastély. Metternichről tudjuk, hogy a Habsburg birodalom félelmetes hírű kancellárja volt, Sándor pedig nem más ebben az esetben, mint Sándor Móric, az „Ördöglovas”, akinek tetteit és lovasbravúrjait számos anekdota örökítette meg – meg persze köztársasági elnökünk munkahelyét az ő családja építtette, ezért is hívják Sándor-palotának. Szóval Sándor Móricnak megtetszett Metternich kancellár leánya, és mivel imponálni akart neki, a család kissé kopottas bajnai barokk kastélyát Hild Józseffel alakíttatta klasszicista stílusú, abban az időben divatos és modernnek számító kastéllyá. Aztán II. világháború után az épület minden volt, csak éppen úri lak nem, viszont az elmúlt pár évben szakértő kezek csaknem eredeti pompájában állították helyre. Grosschmid Péter meglátogatta a kastélyt és a helyben lakó Somogyi-Tóth Gábor építészmérnök szakértő vezetésével járta be az épület minden zegét-zugát. Hallgassák meg a kastélyról szóló beszámolót, és reméljük, kedvet kapnak a Budapesttől csak 50 kilométerre fekvő csoda meglátogatásához.
2024-08-09 17 óra Javában zajlik a párizsi olimpia, sokan ülnek a képernyők előtt várva a magyar sikereket. A Magyar Olimpiai és Sportmúzeum egyrészt lehetőséget teremtett a közös szurkolásra, másrészt mozgásra biztatja a sportbarátokat. A margitszigeti Holdudvarban az olimpiai játékok kapcsán rendezett kiállításon megismerhetjük az olimpiák történetét, kipróbálhatunk mozgásformákat és még edzéstervet is kaphatunk néhány sportághoz. Akik vállalják, a Sziget körüljárásával végrehajtható feladatokat, még az olimpiai dobogó legfelső fokára is felállhatnak. Grosschmid Péter Iváncsó Ádám megbízott múzeumigazgató vezetésével nézte meg a tárlatot, amely szeptember közepéig ingyenesen látogatható.
2024-07-26 17 óra Gyere fel hozzám, megmutatom a bélyeggyűjteményemet! Pár évtizeddel ezelőtt ezzel a csábító mondattal próbálták a ravasz férfiak lakásukba felcsalni a gyanútlan ifjú hölgyeket, akiket roppant meglepett, ha tényleg előbukkantak az albumok tele szebbnél szebb bélyegekkel. Grosschmid Péter az ország vagy talán Európa legnagyobb bélyeggyűjteményét kereste fel a budapesti Bélyegmúzeumban, ahol a múzeum vezetője adott szakszerű tájékoztatást a kiállított és a raktárakban levő kincsekről. És ha már a régi időknél tartunk, meglátogatott egy különleges kiállítást, ahol a 60-as, 70-es évek mindennapjaival, fiatal korunk tárgyaival, szokásaival ismerkedhet meg a mai fiatal korosztály, az idősebbek meg jókat nosztalgiázhatnak a Budapest belvárosában található Retró múzeumban.
2024-07-12 17 óra A Mentőmúzeum gazdag gyűjteményéhez kevés volt egy adás. Grosschmid Péter visszatért az előző műsor helyszínére, és ezúttal a dolgok mélyére nézett. Mármint konkrétan, mert tárlatvezetőjével, dr. Debrődi Gábor múzeumigazgatóval leereszkedett a Mentőpalota pincéjébe, ahol végigjárta a II. Világháború idején létrehozott, és az 1956-os Forradalom és Szabadságharc idején intenzíven használt szükségkórházat bemutató kiállítást.
2024-06-28 17 óra Baleset, rosszullét, betegszállítás – természetesnek vesszük, hogy egy telefonhívás után jönnek a mentők. Ha szükséges, rohamkocsival, ha kell, helikopterrel vagy motorkerékpáron érkezik a segítség. Ez persze nem volt mindig így. Dr. Kresz Géza 1887-ben alakította meg a Budapesti Önkéntes Mentő egyesületet, amely a főváros segítségével hamarosan elfoglalhatta a Markó utcában ma is álló mentőpalotát. A magyar mentőegyesületek és a későbbi mentőszolgálat történetét gazdag gyűjtemény mutatja be az Országos Mentőszolgálat Markó utcai székházában. A Kresz Géza Mentőmúzeumban a létesítmény igazgatója, dr. Debrődi Gábor volt Grosschmid Péter tárlatvezetője. A látványos kiállítás megtekintésére a műsoridő nem is bizonyult elégnek, úgyhogy két hét múlva meghallgathatják a folytatást is.
A múzsák hajlékáról, azaz a múzeumokról szóló sorozatban a Mentőmúzeum a Bézsben.
2024-06-14 17 óra Több mint fél évezreddel a honfoglalás előtt a mai Óbuda nyüzsgő város volt. Katonák, polgárok, kereskedők, iparosok népesítették be Aquincumot, Pannonia római tartomány egyik legnagyobb városát. Aztán a XVIII. században kútásás közben érdekes tárgyakra bukkantak a munkások. Később már tudatosan keresték az eltűnt világ emlékeit, és 130 évvel ezelőtt megnyílt a főváros első saját múzeuma, ami ma új kiállítással ünnepli alapításának évfordulóját.
Grosschmid Péter tárlatvezetője Láng Orsolya és Kirchoff Anita volt. A két régész-muzeológus végigkalauzolja a hallgatókat a Butapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumának elegáns kiállításán, ahol a régi rómaiak élete mellett megismerhetjük a múzeum történetét is.
2024-05-31 17 óra A pénz nem tesz boldoggá, szokták mondani. Mások ehhez hozzáteszik, hogy kivéve, ha van. A pénz végig kíséri életünket, a munkánkért, eladható vagyontárgyainkért pénzt kapunk, örökségként vagy szerencsejátékokon is juthatunk pénzhez, kereshetünk, találhatunk pénzt. Gyerekkorunkban a zsebpénzünkkel tanuljuk meg a pénz értékét, a gazdálkodás, a takarékosság alapjait. A Magyar Nemzeti Bank létrehozott egy múzeumot, ahol a pénz történetével, értékmérő szerepével ismerkedhetünk meg. A volt postapalotában kialakított múzeumban megismerkedhetünk a bankok szerepével, a magyar pénzérmék és bankjegyek világával, emelgethetünk egy igazi aranyrudat. A kiállítás rendszeresen fogad iskolai csoportokat, amelyek az iskolai órákat kiegészítő játékos formában gyűjthetnek ismereteket életünknek erről a fontos eszközéről. Grosschmid Pétert Révész Emese múzeumpedagógus kísérte végig a tárlaton.
2024-05-17 17 óra Grosschmid Péter ezúttal a kényelmes utat választotta, és a lakásához legközelebbi kiállítóhelyet kereste fel. Budapest XVII. kerülete, azaz Rákosmente egyik ékszerdoboza a rákoshegyi egykori üdülőövezet villanegyedében Erdős Renée egykori lakóháza, ma a kerület helytörténeti gyűjteményének ad otthont. Az épület három szintjén a természetvédelmi és helytörténeti kiállítás mellett képzőművészeti galéria és az írónő életére és munkásságára emlékező tárlat is helyet kapott. A tárlatvezető feladatát Ádám Ferenc, az intézmény vezetője vállalta magára.
2024-05-03 17 óra Pestszentlőrinc-Pestszentimre, vagyis a XVIII. kerület a főváros egyik legnépesebb kerülete, lakosságszámát tekintve akkora, mint Kecskemét vagy Székesfehérvár, szóval természetes, hogy van legalább egy múzeuma. Ez az intézmény ráadásul nem is egy kiállítóhely, hanem kerületszerte több is. Központja a Herrich-Kiss villa, amelynek kertjében minden év május elsején traktor-majálist tartanak. Amikor Grosschmid Péter felkereste a Tomory Lajosról elnevezett intézményt, éppen megérkezett a bemutató egyik legrégibb szenzációja, egy működő gőztraktor és a hozzá tartozó cséplőgép. De a kerület egykori lakója, a traktorgyáros Hoffher-családra emlékezve a szomszédos Kispest híres gyárának ikonikus gépei is felvonulnak. A múzeum a helytörténeti gyűjteményén kívül repüléstörténeti kiállítást is bemutat, lévén a Ferihegyi Repülőtér a kerület része.. A kerületi festőművészekre külön tárlatok emlékeznek.
Grosschmid Péter Heilauf Zsuzsanna múzeumigazgatót kérdezte minderről.
2024-04-19 17 óra Tudják ki volt Tragor Ignác? Vagy, hogy mit jelent a latin „Memento mori!” mondat? Grosschmid Péter ezúttal a több mint ezer esztendős Vácon kereste a múzsák hajlékait. Az adásból választ kaphatnak a fenti kérdésekre, és megtudhatják azt is, hogy milyen meglepetésre készül a városban Kolodko Mihály és milyen kapcsolata van Váccal Sajdik Ferencnek. A riporter kérdéseire a Tragor Ignác Múzeum munkatársai válaszolnak. A múzsák hajlékai a Bézsen.
2024-04-05 17 óra Grosschmid Péter Londonban járt. Ez persze önmagában nem a nyilvánosságra tartozik, az viszont igen, hogy ezúttal egy egész sor múzeumot is felkeresett. Főként a vele utazó két tizenéves fiú kedvéért ezek többsége a katonai, műszaki és hadtörténeti jellegű. Ha meghallgatják a műsort, bepillantást nyerhetnek egy csatahajó történetébe, virtuális sétát tehetnek a Brit Birodalmi Hadtörténeti Múzeumban és a Királyi Légierő Múzeumában, végül pedig megismerkedhetnek a greenwichi idő otthonával, a Királyi Obszervatóriumban. Tartsanak Grosschmid Péterrel és ifjú útitársaival Londonba!
2024-03-22 17 óra József napján Grosschmid Péter a Józsefvárosban járt, ahol is a József körúton rátalált a Józsefvárosi Múzeum kiállítótermére. A múzeum munkatársai két éve gyűjtik a kerület tárgyi és fotográfiai emlékeit, a városrész lelkes lakói által felajánlott tárgyakat, amelyek aztán további kutatásokra ösztönzik őket. Céljuk az, hogy még az idén megnyílhasson egy igazi helytörténeti múzeum, ahol a nagyközönség is megismerheti a gyűjteményt. Az intézmény vezetője, Tamás István válaszolt Grosschmid Péter kérdéseire.
2024-03-08 17 óra A Keleti Pályaudvar környéke közbiztonsági szempontból sose tartozott a város legnyugodtabb részei közé, bár azt nem tudhatjuk, hogy a pályaudvar átadása után két évvel miért pont ide – a város peremére – épült a rendőrlaktanya. A csendes mellékutcából nyílik az egykori laktanyában helyet kapott Rendőrmúzeum, amely 1908 óta folyamatosan gyarapodó gyűjteményével szolgálja a bűnüldözők képzését, és 1990. óta a nagyközönség tájékoztatását is. Androvicz Gábor muzeológus vezette végig Grosschmid Pétert a tárlaton, ahol a régi fegyvereken és egyenruhákon kívül számos történeti dokumentum és fotó mutaja be a rendőrség múltját. A kiállítás legérdekeseb része részletesen foglalkozik a közvéleményt megmozgató leghíresebb bűntényeivel, a nyomozók munkájával, a felderítés nehézségeivel és fordulatos történeteivel. Láthatjuk a helyszínelők eszközeit, a laboratóriumi módszereket is, de találkozhatunk a leghíresebb nyomozókutyákkal is. Tartsanak Grosschmid Péterrel a Rendőrmúzeum kiállításaira!
2024-02-23 17 óra Nem tudjuk, van-e a mezőgazdaságnak vagy a cirkuszművészetnek múzsája, de a mai műsorban Grosschmid Péter egy saját épület nélküli múzeum kiállítását mutatja be. A Cirkuszművészeti Múzeum az egyik legújabb gyűjtemény, amely fiatal kora ellenére több ezer darabból áll, és a legérdekesebbek most a Mezőgazdasági Múzeum épületében mutatkoznak be a Városligetben. A műsorban megszólal híres akrobata, állatidomár és természetesen bohóc is, aki nélkül nincs cirkusz.
2024-02-09 17 óra Grosschmid Péter ezúttal Kassán kereste a múzsák lakhelyét, melyet a Mészáros utca 35-ben talált meg. A mostani múzeumlátogatás sok szubjektív elemet is tartalmaz, lévén az említett ház, Márai Sándor gyermekkorának színtere a Grosschmid család otthona volt. A Szlovák Nemzeti Múzeum Magyar Kultúra Múzeumának részeként működő Márai Sándor emlékház elegáns kiállításán megismerhetjük az író életét, bepillantást nyerhetünk családi hátterébe és műveibe. Grosschmid Péter tárlatvezetője a múzeum vezetője, Ötvös Anna volt, aki munkásságának java részét Márai kutatására és ennek az emlékháznak a megvalósítására fordította.
2024-01-26 17 óra Balassagyarmat egyik büszkesége a város közepén, egy romantikus parkban álló Palóc Múzeum. A város híres szülötte, Nagy Iván által kezdeményezett múzeum gyűjtőköre eredetileg minden hagyományos múzeumi területre kiterjedt, viszont a megyeszékhely Salgótarjánba költözése és az új megyei múzeum megalapítása után főként néprajzi és irodalomtörténeti kiállításokat láthatunk itt. Rácz Rita muzeológus kalauzolta végig Grosschmid Pétert a palócok népművészetét és hagyományait bemutató tárlaton, majd a Madách Imre születésének 200. évfordulójára megnyílt kiállításon.
2024-01-12 17 óra Tudják, hol lakott Bajor Gizi?
A híres színésznő halála után néhány nappal Gobbi Hilda, a Nemzeti Színház művésze elhatározta, hogy a korszak leghíresebb színésznőjének villájában múzeumot rendez be. Lelkesen gyűjtötte a művészek emléktárgyait, színházi plakátokat, bútordarabokat, naplókat, színlapokat. A 70 éve gyarapodó gyűjteményt elegáns, áttekinthető, interaktív módon mutatja be a múzeum. Az állandó kiállítás mellett egy időszakos kiállításon ismerkedhetünk meg Petőfi korának vándorszínészeivel, a magyar nyelvű színjátszás kezdeteivel is.
2023-12-29 17 óra A Postamúzeum gazdag gyűjteményére nem volt elég egy adás, ezért most folytatjuk. Grosschmid Pétert Magdó Csaba, a múzeum munkatársa kalauzolja végig a táviratok és a telefónia világán, és végül kitekintést kapunk a rádióadások és antennák világába is. Többek között megtekintjük a Ferenc József számára készült különleges távbeszélő-készüléket, amelyet a császári és királyi címer díszít.
2023-12-15 17 óra Nem tudjuk, van-e a postának múzsája. Mindenesetre az ókori görög mitológiában volt egy hírvivőkre (is) felügyelő isten, Hermész, aki mellesleg a kereskedők és a tolvajok istene is volt. Szobra is látható a Postamúzeumban, Grosschmid Péter csodálta meg a postatörténet más kincseivel együtt a budapesti Benczúr utcában. Tudták, hogy hány féle egyenruhát viseltek a postások az elmúlt közel három évszázadban? És azt, hogy néhány évtizeddel ezelőtt a postához tartozott a távbeszélő-hálózat és a rádiós-televíziós műsorszórás is? Mindezek magyar találmányokkal megfűszerezett emlékei láthatók a város egyik legeldugottabb múzeumában. Hallgassák Grosschmid Pétert és beszélgetőtársait, és kedvet fognak kapni a Postamúzeum felkereséséhez!
2023-12-01 17 óra Nem tudom, van-e a mérnöki tudományoknak külön múzsája, maradjunk mondjuk Urániánál, aki a természettudományokért felelős. A héten a XIX. század végének egyik legnagyobb vívmányát bemutató kiállításon jártam. A Deák tér alatt rejtőzködik egy különleges múzeum, amely a millennium idején épített földalatti vasút eredeti motorkocsijait mutatja be. Az 1951-es évek elején – a 2-es metró építése kapcsán egy szakaszon új alagutat építettek a Földalatti Deák téri állomása mellett, a réginek egy kb. 60 méteres szakasza pedig üresen állt a 70-es évek nagy felújításáig, amikor is a forgalomból kivont kocsikat ott helyezték el, és a helyet múzeummá alakították. Azóta is látogatható, és a belépőjegy azóta is a mindnekori villamosjegy árával azonos.
2023-11-17 17 óra Grosschmid Péter ezúttal kivételesen egy külföldi múzeumot látogatott meg. Ráadásul úticélja a múzeumok múzeuma, a Musei Vaticani vagyis a Vatikáni Múzeumegyüttes. A számos gyűjteményből álló komplexum meglátogatásához elegendő 4-5 óra, de végignézéséhez valószínűleg évek kellenének. A műsor rövid összeállítás a műsorvezető személyes benyomásairól, az általa legérdekesebbnek tartott kiállítási tárgyakról.
2023-11-03 17 óra Grosschmid Péter kirándulásra szánta el magát, és felkereste Madách Imre csesztvei otthonát. A 200 éve született költő házaséveit töltötte a nógrádi dombok közt megbújó kis faluban, és a 48-as forradalom utáni önkény innen hurcolta börtönbe Kossuth titkárának bújtatásáért. Egykori háza 1964 óta az életét és műveit bemutató múzeum, amelyben Mócz Zoltánné tárlatvezetésével nézhetünk körül.
2023-10-20 17 óra Az Andrássy út Liget felőli végén a látványos villák között, hatalmas fák alatt áll egy épület, amely pont száz éve ad otthont a gyűjtemény megalapozójának nevét viselő múzeumnak. A Hopp Ferenc Ázsiai Múzeum hatalmas gyűjteményének egyszerre csak kis részeit láthatjuk a villa szobáiban, ezért évről évre érdemes visszatérni ide. A villa mögötti kert nyugalma meditálásra hív, benne is megcsodálhatjuk a világutazó Hopp Ferenc gyűjtőszenvedélyének darabjait. Grosschmid Pétert Mészáros Ágnes, a múzeum kommunikációs szakembere kalauzolta végig a tárlaton.
2023-10-06 17 óra Julianus barát, Kőrösi Csoma Sándor, Teleki Sámuel, Benyovszky Móric, Vámbéry Ármin, Almásy László, és még hosszasan sorolhatnánk… A Magyar Földrajzi Múzeum épülete Érd egyetlen megmaradt műemléki kúriája, melyet 1840-ben Batthyány Fülöp herceg építtetett. A forgalmas főutca 70-es, 80-as évekbeli házai között megbújó klasszicista udvarház kertje felől, a híres magyar utazók szobrai közül lépünk a múzeum épületébe, ahol Fekete-Mácsai Anetta először az emeletre kalauzol az alapító Balázs Dénes életét és több mint 100 országban tett utazásait bemutató tárlatra. A földszinten a glóbuszok termén keresztül jutunk a híres magyar utazókról szóló kiállítás termeibe. A látogatót pillanatokon belül körülveszik a tárgyak, fotók, térképek, színes történetek, amelyektől nehéz szabadulni. Érd nincs messze a fővárostól, kitűnő a közlekedés, egy délutánt, vagy akár több látogatást is mindenképpen megér ez a múzeum. Hallgassák Grosschmid Péter múzeumi sorozatának új adását a Bézsen, pénteken 17.00 órától.
2023-09-22 17 óra Grosschmid Péter ezúttal Kalliopé, vagyis a tudomány múzsájának egyik otthonát kereste fel. A budai Apród utcában áll Semmelweis Ignác szülőháza, amely a Magyar Orvostörténeti Múzeum. A 60-as évekig romos épületet a vár környékének helyreállításával egyidőben alakították múzeummá, az egyetemes és a magyar orvoslástörténetet bemutató kiállítóhellyé. Az épület bejáratát egy, a múzeum teljes nevét magán hordozó pólót viselő vidám csontváz őrzi, és invitálja be a látogatókat. Tárlatvezetőnk az intézmény igazgatója, Varga Benedek, aki hatalmas lelkesedéssel és sokszor részletekbe menően mutatja be az állandó kiállítást és a még az év végéig látogatható időszaki tárlatot, amelyen megismerkedhetünk a sebészeti eszközök történetével. Hallgassák Grosschmid Péter beszélgetését Varga Benedek múzeumigazgatóval!
2023-09-08 17 óra A Bézsen a műsor minden második héten ezentúl a múzsák hajlékába, vagyis a múzeumba kalauzol. Grosschmid Péter ezúttal a szívéhez legközelebb álló múzeumot, a ferihegyi Aeroparkot látogatta meg. A Park immár több mint egy évtizede a repülés barátainak zarándokhelye, van, aki a valamikor magyar légitársaság, a Malév iránti nosztalgiából látogat ide, van, aki még sosem repült, és szeretne belülről látni egy repülőgépet, külföldiek, akik a park mellett vezető úton indultak a város felé, elutazásuk előtt órákkal kijönnek, hogy a különleges gyűjteményt megnézzék. Tartsanak a műsorvezetővel egy érdekes kirándulásra a régi repülőgépek között, és hallgassák a park szakembereit a látnivalókról!