A múzsa csókja – Liszkai Ágnes

Műsorvezető: Liszkai Ágnes

2021-05-28 17 óra Ma délután 5 órakor, a 9. és egyben az utolsó Múzsa csókja műsort hallhatják ma. Ezúttal Kosztolányi Dezső verseit a Kaláka együttes megzenésítésében. A lemez maga csaknem másfél óra, így szőrös szívvel nekiálltam válogatni.

2021-05-21 17 óra A Múzsa csókja 8. epizódját hallgathatják ma 17 órakor, amiben, egy – talán kevésbé ismert – költő verseit ismerhetik meg. Gérecz Attila verseit Ferenczi György és a Rackajam zenésítette meg és adja elő. Bár ebben a műsorban nem szokásom a költőkről beszélni, most egy picit mégis kivételt teszek, hiszen Gérecz Attila neve nem hangzik sokaknak ismerősen.

Zanzásítva:

1929-ben született, értelmiségi családban. A második világháborúban, 1945-ben, francia hadifogságba esett, mivel hadapród tanuló volt. 46-ban tért haza és 48-ban, 19 évesen érettségizett. Nem vették fel az egyetemre, így vaseszetergályos tanuló lett. Közben versenyszerűen sportolt és 20 évesen már az öttusaválogatott kerettag volt.

1950-ben letartóztatták összeesküvés vádjával. A börtönben kezdett verseket írni és fordítani, német, angol és francia nyelvről.

1954-ben a nagy dunai árvíz idején, a jeges dunát átúszva megszökött a váci börtönből. Három nap múltán, mikor valaki besúgta ismét letartóztatták és hónapokig magánzárkában tartották. 1956-ban kiszabadult és részt vett a forradalomban, ám a Rókus kórháznál egy orosz géppuskasorozat véget vetett rövid életének.

2021-05-14 17 óra A Múzsa csókja 7. adásában, egy kitűnő költő, talán leginkább úgy fogalmazhatnék, egy nagytermészetű ember verseinek megzenésítését hallgathatják. Szabó Lőrinc az állandó szerelmes, és a szerelmekért bármit és bárkit eláruló, ugyanakkor bármit meg is tevő költő. De az emberi természet múlandó, viszont a költészet maradandó, örök. És Szabó Lőrinc költői teljesítménye megkérdőjelezhetetlen. Verseit a Kaláka együttes előadásában hallgathatják.

2021-05-07 17 óra 17 órakor, újabb, a múzsa csókja által érintett költő és énekes találkozásából született lemezt mutatok be. Bár ez a műsor egy kicsit öszvér megoldás lesz, mivel a lemez maga kevesebb, mint 40 perc. Így jött a gondolat, hogy a nemrég elhunyt csodálatos ember és színésznő Törőcsik Mari lemezéről is hozzáválogatok néhány verset. Törőcsik Mari a század egyik legnagyobb költőjének tartotta Pilinszky Jánost és mély barátság és testvéri szeretet kötötte őket össze.

A műsor második – nagyobbik – felében maradunk Pilinszky János verseinél, amelyeket Hobó megzenésítésében hallhatják. Érdekes találkozások, pont egy pénteki esős délutánra való.

2021-04-30 17 óra A mai Múzsa csókja adásában egy olyan költő verseit hallgathatják, aki a hetvenes, nyolcvanas években kifejezetten megzenésítésre készített versfordításokat.

Ezen versek megzenésítését pedig Sebő Ferenc vállalta magára.

Azóta Nagy László már nincs közöttünk, de itt vannak ezek a műfordítások és még több ismert verse.

Szécsi Margit, a költő felesége írta:

„….Énekelni pedig ki fogja a költőt?…. Sebőék érdeme kettős. Az első, hogy minden magyarul történik, a muzsika is. A másik, hogy megértették a kor követelményét. Énekelhetővé, közvagyonná tették a megfogalmazott világot……”

2021-04-23 17 óra 17 órától, ismét a Múzsa csókja. A műsorban egy olyan költő versei hangzanak el, aki nem is költő. Elsősorban nem az. Ha meghallják a nevét, egészen biztos, hogy nem a versei jutnak először az eszükbe.

Márai úgy van előttem, mint egy szigorú, szabálykövető, a polgári eszméket szigorúan betartó ember, akinél, ha vendégségbe mennék hozzá, aranyozott teáscsészéből kapnám a teát, ezüst kiskanállal kavargatnám, kis aprósüteménnyel kínálnának, és csupa „értékes” dologról beszélgetnénk. Valószínű, hogy idősebb korára talán ilyenné is vált az emigrációban, csakhogy – és ez számomra meglepő volt – 18 éves koráig bizony elég sok iskolát megjárt, és ha hinni lehet a történetíróknak, nem más volt az ok, mint bohém öltözködése és az, hogy nem tűrte a szigorú szabályokat.

Életrajzát olvasva ez a bohém természet még később is, elég sokáig jellemezte.

Verseit néhány kivételével kevésbé ismerik. A Szélkiáltó együttes zenésített meg néhányat, ismerjék meg őket és Márai verseit.

2021-04-16 17 óra Egy szeptemberi költő – mert szeptemberben született és szeptemberben halt meg.

Egy áprilisi zenész, akinek ezen a héten volt a születésnapja. A kettőjük találkozásából született az a Hangzó Helikon lemez, amit ma 17 órakor szeretnék bemutatni.

Faludy György és Gerendás Péter közös alkotása hangzik fel a Múzsa csókja műsorában.

2021-04-09 17 óra Nem volt nehéz választás, melyik Hangzó Helikon lemez kerüljön sorra. Pénteken ugyan még csak április 9. lesz, de hamarosan itt van április 11, ami idén vasárnapra esik. A költészet napja. És hogy a költészet napja miért esik április 11-re? Persze mindenki tudja, hogy ez a nap József Attila születésnapja. 121 éve született. Ez a lemez amúgy is az egyik kedvencem. Gondolom ennyiből már kitalálták, hogy a Múzsa csókja műsorban ezen a héten József Attila versek hangzanak el, a Kaláka együttes előadásában.

2021-04-02 17 óra Ki ne vágyna a múzsa csókjára? Kik is ők, a múzsák? Istennők, akiknek legfőbb feladata, hogy megénekeljék az istenek és titánok harcait, valamint enyhítsék az emberek gondjait-bajait a zene, a tánc és a költemények révén.

Most kezdődő műsoromban négy múzsa csókja bír jelentőséggel:

Kalliopé az epikus költészet, Eutherpé a lírai verselés, Erato a szerelmi költészet és dalok múzsái.

A 17 órakor kezdődő első műsorban Lackfi János költőt-t és Heidl Gábor zeneszerzőt ihlette meg ez a három múzsa. Lovassi András pedig, múzsa csókja ide-vagy oda, remekül adja elő a dalba szedett verseket.