Enyém! – mondja Salinger Gábor, s igaza van. Egy óra a Rádió Bézsben az övé, s az arról szólhat, amiről ő akar beszélni. Az ő könyvéről, az ő gondolatairól, az ő színházi élményeiről, az ő érzelmeiről, az ő fájdalmairól.
Salinger Gábor magyar színész. Tudom, hogy ami az övé, az a miénk is, hiszen itt élünk, ezt a nyelvet beszéljük mi is. A műsor címe tehát: „Enyém”, de az ő világa – legalább egy órára – a miénk is.
Van egy okos latin mondás. „Ars longa, vita brevis!” – azaz a művészet hosszú, az élet rövid. Aki elmúlt negyven éves, – Salinger Gábor, aki nem mellesleg kaszkadőr is, már jóval több is -, magáénak érezheti a latin bölcsességet. Egy felnőtt, érett ember már tudja, hogy a neki adatott idő kevés ahhoz, hogy elfecsérelje. Sok értelmes, értékes, humánus és izgalmas dolog van a világon, arra figyeljünk jobban! De mire is? Ezt keresi ebben a műsorban a szerkesztő is. S ha sikerül megtalálnia, s átadnia a befogadónak valamit ami jó, ami szép, ami kultúra, akkor jól jár mindenki. A Bézs alkotó gárdája hisz abban, hogy van értelme az okos szónak, a leírt betűnek, az elmélyült időtöltésnek. A szerkesztő, Salinger Gábor is reménykedik abban, hogy az értelem, a szépség, az érték és izgalom átadható, ha egy nyelvet beszélünk.